AZ ÉSZAK-AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ

ANGOL GYARMATOK ÉSZAK-AMERIKÁBAN

Az első angol telepesek a 17. század elején jelentek meg Észak-Amerikában. A 18. század
közepére már 13 angol gyarmat sorakozott egymás mellett az Atlanti-óceán partvidékén.
A gyarmatok lakossága néhány évtized alatt ugrásszerűen megnőtt (ennek hátterében a
folyamatos bevándorlás állt, illetve a telepes családokban nagy volt a gyermekek száma,
sokszor 8-10 gyermeket is neveltek). A fehér férfiak teljes jogú brit állampolgároknak
tekintették magukat, míg London elutasította az egyenrangúságot, és gyarmati alattvalóként
kezelte őket.
Ezeknek az egymástól is független gyarmatoknak az élén angol helytartó állt. Ő tartotta a
kapcsolatot az anyaországgal, de a gyarmatok ügyes-bajos dolgaiba nem volt beleszólási
joga.

ELLENTÉT A GYARMATOK ÉS AZ ANYAORSZÁG KÖZÖTT

Anglia ebben az időben sikeres háborúban biztosította tengeri vezető szerepét a franciákkal
és a spanyolokkal szemben. E hosszú harc azonban sok pénzbe került, nem csoda hát, hogy
az államkincstár kiürült. Az angol politikusok ekkor úgy gondolták, hogy a gyarmatokra
kivetendő újabb adókkal pótolják a hiányt. Ez azonban nem várt ellenállást váltott ki.
Az észak-amerikai telepesek kétségbe vonták az angol parlament jogát az adókivetésre. Arra
hivatkoztak, hogy nem biztosítottak számukra képviseletet ebben a parlamentben. Azt is
sérelmezték, hogy a franciák felett aratott győzelem után jelentős létszámú angol haderőt
telepítettek a gyarmatokra. Úgy érezték, hogy a szabadságuk is veszélyben forog. Ráadásul a
katonák szállásáról és ellátásáról is a gyarmatlakóknak kellett gondoskodniuk. Az ellenállás
forrósodó légkörében mind több szó esett az anyaországtól történő teljes elszakadásról, a
függetlenségről.

A bostoni teadélután

1773-ban a brit kereskedők raktárai tele voltak indiai

teával. Készleteiket – a kormánytól kapott vámkedvezmény
révén – az amerikai gyarmatokon akarták értékesíteni.
Ettől New York és Philadelphia teakereskedői igen
elcsüggedtek. Röpiratban tudatták: megpróbálják
meggyőzni a brit hajók kapitányait, hogy forduljanak vissza
szállítmányukkal. Erre kérték a többi kikötővárost is. Leírták
továbbá, hogy a jelen helyzetben nem úgy kell tenni, mint
a bostoniak, hiszen arrafelé csak az emberek szája jár!
Ezen aztán annyira megsértődtek és feldühödtek a derék
bostoniak, hogy amikor megérkezett egy brit
teaszállítmány, indiánnak és négernek öltözve odaeveztek
A 13 angol gyarmat és gazdaságuk a hajókhoz, és a rakományt egyszerűen a tengerbe szórták!
Az angol parlament, látva a kibontakozó ellenállást, az adók és vámok nagy részét eltörölte,
de fenntartotta a teára kivetett vámot, amely lehetővé tette a Brit Kelet-indiai Társaság
számára, hogy a gyarmatokon a szokásos gyarmati adó megfizetése nélkül, a gyarmati
kereskedők és csempészek árai alatt adhassa el az árut. Az északi városok kereskedőinek
érdekeit ez alapvetően sértette. Emiatt 1773 végén indiánnak és négernek öltözött telepesek
Boston kikötőjében a tengerbe szórták három angol hajó tearakományát. Ezt a híres „bostoni
teadélutánt” hamarosan további összetűzések követték. 1775-ben kitört a 13 gyarmat
függetlenségi háborúja.

A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
Az észak-amerikai telepesek megszervezték a katonai ellenállást, majd 1776. július 4-én
Philadelphiában kiadták a híres Függetlenségi nyilatkozatot. Ez a nap – a függetlenség
napja – azóta is az Amerikai Egyesült Államok legjelentősebb ünnepe.
A Függetlenségi nyilatkozat két nagy eszmekört fogalmaz meg. Az egyik az emberi
szabadságjogok eszméje. Eszerint minden ember egyenlőnek született, s a Teremtő minden
embert felruházott „bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal, amelyek közé tartozik az élethez, a
szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog.” A másik a függetlenség, az önálló
államiság eszméje.

Magától értetődőnek tartjuk a következő igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek van teremtve, s
hogy a Teremtő mindannyiukat felruházta bizonyos [velük született] elidegeníthetetlen jogokkal, melyek
közé tartozik az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog; hogy ezen jogok
biztosítására az emberek között kormányzatok alakultak, melyeknek jogos hatalma a kormányzottak
beleegyezéséből fakad; hogy valahányszor valamely kormányforma e célokat veszélyezteti, a népnek
jogában áll azt megváltoztatni vagy megsemmisíteni, és új kormányzatot alkotni, mely olyan elveken
épül fel és hatalmai olyan módon vannak megszervezve, ami a legalkalmasabbnak látszik arra, hogy a
nép biztonságát és boldogulását lehetővé tegye. […] Ám ha a visszaélések és túlkapások hosszú sora
[bizonyos időtől kezdve] mindig ugyanazt a célt követve elárulja a szándékot, hogy a korlátlan
zsarnokság igájába akarják őket hajtani, akkor joguk, sőt kötelességük, hogy lerázzák magukról az ilyen
uralmat, és jövőbeli biztonságuk érdekében új őrzőkről gondoskodjanak.
(Az amerikai gyarmatok Függetlenségi nyilatkozata; Philadelphia, 1776. július 4.)

A szabadságukért küzdő telepesek kezdetben nehéz helyzetben voltak. Az angolok tengeri

zárlattal (idegen szóval blokáddal) bénították meg a tengeri kereskedelmet és az utánpótlást.
Az angolok fő ellenfele, Franciaország azonban nyíltan a gyarmatok mellé állt.

A Függetlenségi nyilatkozat eredeti példánya (balra)

A Függetlenségi nyilatkozat elfogadása (jobbra)
A francia király jelentős anyagi segítsége, a francia katonai szakértők jelenléte és a telepesek
kitartása végül meghozta gyümölcsét. Főparancsnokuk, George Washington vezetésével
rövidesen sikert sikerre halmoztak. Az 1781-es Yorktown-nál elszenvedett vereség után az
angolok a tárgyalások mellett döntöttek. Ennek eredményeként az 1783-as versailles-i
békében Anglia elismerte 13 volt gyarmatának függetlenségét.

A függetlenségi háború döntő csatája 1781-ben Yorktown-nál zajlott. A bekerített angol csapatok kénytelenek
voltak letenni a fegyvert (balra). George Washington, az amerikai hadsereg főparancsnoka és az USA első elnöke
(jobbra).

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA

Amerikai Egyesült Államok (az angol rövidítés alapján USA) néven új állam született.
A megszülető új ország kezdetben laza államszövetségként működött (konföderáció), ám
a függetlenné vált gyarmatok képviselői – az „alapító atyák” – hamarosan közös alkotmányt
fogadtak el. Az alkotmány szétválasztotta a hatalmi ágakat. Míg Európában királyok
uralkodtak, itt köztársaság jött létre. Ennek élén a választott elnök áll, aki a végrehajtó
hatalmat gyakorolja. A törvényhozó hatalom birtokosa a – szintén választások útján
létrejövő – kongresszus. Az USA első elnöke George Washington lett.

Az Amerikai Egyesült Államok

államszervezete
Az elnökválasztás napjainkban is hasonlóan
történik: a választók közvetlenül az elnökjelölt
személyére szavaznak, de az elnököt a
tagállamok elektorai választják meg. Az
elektorok számát a tagállamok lélekszámának
nagysága alapján határozzák meg, és az
elektorok aszerint szavaznak, ahogy államuk
választópolgárainak a többsége szavazott.

A felvilágosodás eszméi az Újvilágban megvalósulni látszottak. Ám a választójog abban a

korban még nem volt általános, kizárták a fekete rabszolgákat és az indián őslakosokat,
illetve a választásra jogosultak számát a szabad polgárok között is vagyoni és műveltségi
cenzus szűkítette, és a nők sem szavazhattak.

Feladatok az önellenőrzéshez:
1. Miért robbant ki az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja? Hogyan végződött?
2. Mikor adták ki a Függetlenségi nyilatkozatot? Milyen alapvető emberi jogokat fogalmaz meg?
3. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya szerint kié a törvényhozó, illetve a végrehajtó hatalom?