Tévhitek az öngyilkossággal kapcsolatban

Post:

“Biztosan csak ijesztget, úgysem teszi meg!” „Aki ilyet tesz az csak gyenge személy lehet!” „Csak fel
akarja hívni magára a figyelet!” Biztosan hallottál már te is ilyen, vagy ehhez hasonló kijelentéseket az
öngyilkosság kapcsán.

Bár az öngyilkosság előfordulása az elmúlt öt évben csökkent világszerte, mégis még mindig egy súlyos
probléma, melyben több mint 700 000 ember hal meg évente. A 15-19 éves korosztály körében a
negyedik halálozási okként szerepel, Magyarországon naponta átlagosan heten követnek el
öngyilkosságot, közülük három nő és négy férfi.

A fenti adatokból is látható, hogy mennyire komoly problémáról van szó, mégis sok esetben még mindig
tabu témának számít beszélni a szuicid magatartásról. Számos tévhit él a társadalomban az
öngyilkosságról, melyek destruktív jelleggel bírnak. Fontos ezeket a téves vélekedéseket megcáfolni,
felhívni az emberek figyelmét a probléma súlyosságára, informálni és edukálni őket.

Amikor segítesz eloszlatni a tévhiteket az öngyilkossággal kapcsolatban, akkor felhívod a környezeted

figyelmét arra, hogy milyen fontos segíteni másoknak, és egyúttal mérsékled a problémát övező tabukat
is.

A következőkben néhány közismert tévhitet ismertetünk az öngyilkosság kapcsán.

Kép1:

1. Aki az öngyilkosságról beszél, úgysem lesz öngyilkos.

TÉVES! Valójában az öngyilkosságot elkövető vagy megkísérlő személyek nagy százaléka tettét
megelőzően figyelmeztető jeleket ad a környezetének. Az öngyilkosság megemlítése egy segélykiáltás
lehet, melyet nem szabad figyelmen kívüll hagynod, ha bárkinél észleled környezetedben.

Kép2:

2. Azok követnek el öngyilkosságot, akik nem kértek segítséget.

TÉVES! Az öngyilkosságban elhunytak 50-57%-a élete utolsó napjaiban felkeres valamilyen egészségügyi
ellátást.

Kép3:

3. Azokat akik eldöntötték, hogy öngyilkosságot fognak elkövetni, senki sem tudja megállítani.

TÉVES! Az öngyilkosság megelőzhető. Az öngyilkosságot tervező személyek sok esetben a negatív

érzéseknek szeretnének véget vetni, nem az életüknek. Az azonnali segítség rengeteget számíthat, még
ha ez abban is nyilvánul meg, hogy ott vagy a személy mellett és támogatod őt.
Kép4:

4. Ha öngyilkosságról beszélünk valakivel, akkor bátorítani fogjuk arra, hogy megtegye.

TÉVES! Valójában azzal, hogy beszélgetést kezdeményezel azt jelzed, hogy segíteni szeretnél. Teret adsz
neki, hogy kommunikálja érzelmeit, viszont fontos megfelelő érzékenységgel kezelni minden esetben.

Kép5:

5. Azok a személyek, akik öngyilkosságon gondolkoznak örültek vagy komoly mentális betegségben
szenvednek.

TÉVES! A legtöbb személy, aki öngyilkosságon gondolkozik nem rendelkezik feltétlenül komoly mentális
betegséggel.

Kép6:

Ha azt tapasztalod magadon, hogy gyakran vannak öngyilkossági gondolataid, vagy tudsz valakiről aki
ilyen nehéz érzésekkel küzd, akkor hívd bizalommal a Kék Vonal anonim ingyenes számát a 116-111-es
telefonszámon! https://kek-vonal.hu/

Forrás:

The Myths & Facts of Youth Suicide. (n.d.). Nevada Division of Public and Behavioral Health (DPBH) Office
of Suicide Prevention. Retrieved September 15, 2021, from
https://suicideprevention.nv.gov/Youth/Myths/

Alapítvány az Öngyilkosság Ellen. (n.d.). Alapítvány Az Öngyilkosság Ellen. Retrieved September 16,
2021, from http://www.ongyilkossagmegelozes.hu/

Kérdéshétfő:

Pánikbetegség

Az átlagpopuláció .. él át pánikrohamot, anélkül, hogy pánikbetegsége lenne:

8-10%

15-20%

30-40%

De mi is pontosan a pánikbetegség?
Visszatérő, ismétlődő pánikrohamok, melyek hatására a beteg szorongani kezd egy esetleges következő
rohamtól és/vagy viselkedése jelentősen megváltozik, hogy az esetleges rohamokat el tudja kerülni
(EEM,2017).

A pánikrohamra a következő tünetek lehetnek jellemzőek:

 intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet;

 menekülési késztetés;
 kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem;
 légszomj
 intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet;
 menekülési késztetés;
 kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem;
 légszomj

Az előzőekben említett tünetek nem alkalmasak diagnózis felállítására, az csak szakember által történhet
meg!

Ha átéltél már pánikrohamot, akkor írd meg nekünk:

Kérdés box: Mit éltél át ekkor és mi segített a leginkább abban, hogy megkűzdj vele?

Forrás:

Németh, A. és mtsai. (2017). Egészségügyi szakmai irányelv – A pánikbetegségről. Egészségügyi Közlöny

https://static.pharmindex.hu/Pharmindex/additional/guideline/document/A%20p
%C3%A1nikbetegs%C3%A9g.pdf

Hipochondria:

Hipochondriáról akkor beszélünk, amikor egy személy kényszeresen foglalkozik saját egészségügyi
állapotával, például folyamatosan aggódik amiatt, hogy megbetegszik, hogy rendelkezik valamilyen
betegséggel.

A hipochondria tünetei lehetnek:

- Folyamatos aggodalom/szorongás az egészséged miatt

- Rendszeresen ellenőrzöd a tested, bármilyen elváltozást keresve
- Aggódsz azért, hogy az orvosi vizsgálatok során a tesztek hibás eredményt mutatnak
- Kényszeresen olvasol egészséggel/egészség megtartással kapcsolatos információkat
- Rendszeresen szükséged van a környezetedtől a visszaigazolásra, hogy nem vagy beteg

Az előzőekben említett tünetek nem alkalmasak diagnózis felállítására, az csak szakember által történhet
meg!
Ha hipochondriával élsz együtt, írd meg nekünk:

Kérdésbox: Melyek azok a cselekvések, tevékenységek, amelyekkel környezeted segíteni tud az

enyhítésében?

Forrás:

Health anxiety. (n.d.). Nhs.Uk. Retrieved September 16, 2021, from https://www.nhs.uk/mental-
health/conditions/health-anxiety/