Polinomok

1. Definı́ció. Legyen n egy nem negatı́v egész szám, an 6= 0, an−1 , . . . , a0 adott valós számok.
A
p(x) = an xn + an−1 xn−1 + · · · + a1 x + a0
alakú kifejezést az x határozatlan n-ed fokú polinomjának nevezzük. Az an 6= 0, an−1 , . . . , a0
valós számokat a p(x) polinom együtthatóinak nevezzük. Az an együtthatót a polinom főegyütt-
hatójának, az a0 együtthatót a polinom konstans tagjának hı́vjuk.
2. Definı́ció. Amennyiben a p(x) polinom minden együtthatója 0, akkor ezt a polinomot
nullpolinomnak nevezzük.
Valós együtthatós polinomok összeadása, kivonása és szorzása éppen úgy történik, mint
ahogyan középiskolában az algebrai egész kifejezésekkel való számolásnál. Tehát összeadásnál
az azonos kitevőjű x hatványok együtthatói összeadódnak. Szorzásnál minden tagot szorzunk
minden taggal és felhasználjuk a hatványozás és műveletek közötti ismert összefüggéseket.
3. Példa. Legyen
p(x) = 3x3 + 2x2 − x + 1,

t(x) = −x2 + 4x + 8
két polinom. Számoljuk ki a két polinom összegét, különbségét és szorzatát!
Megoldás:
p(x)+t(x) = 3x3 +2x2 −x+1+(−x2 +4x+8) = 3x3 +2x2 −x+1−x2 +4x+8 = 3x3 +x2 +3x+9.

p(x)−t(x) = 3x3 +2x2 −x+1−(−x2 +4x+8) = 3x3 +2x2 −x+1+x2 −4x−8 = 3x3 +3x2 −5x−7.
p(x)t(x) = (3x3 + 2x2 − x + 1)(−x2 + 4x + 8)
= −3x5 + 12x4 + 24x3 − 2x4 + 8x3 + 16x2 + x3 − 4x2 − 8x − x2 + 4x + 8
= −3x5 + 10x4 + 33x3 + 11x2 − 4x + 8.

4. Definı́ció. Amennyiben egy p(x) polinom esetén az x határozatlan helyére egy adott γ valós
vagy komplex számot ı́runk, akkor a kapott számot a p(x) polinom γ helyen vett helyettesı́tési
értékének nevezzük. Jelölése: p(γ).
5. Definı́ció. Legyen p(x) egy valós együtthatós polinom. Amennyiben a γ ∈ C komplex
számra p(γ) = 0, akkor azt mondjk, hogy a γ szám a p(x) polinom gyöke.

Egy polinom adott helyen vett helyettesı́tési értékének kiszámı́tására hasznos módszer a
Horner-elrendezés. Ezen módszer ismertetése előtt nézzük meg az alábbiakat. Legyen
p(x) = 3x3 + 4x2 − 2x + 5
egy valós együtthatós polinom. Ezt a polinomot úgy is felı́rhatjuk, hogy a konstans tag
nélküli részből kiemeljük az x határozatlant, majd ezt az eljárást ismételjük amı́g lehet.

p(x) = 3x3 + 4x2 − 2x + 5 = (3x3 + 4x2 − 2x) + 5 = (3x2 + 4x − 2)x + 5

= ((3x2 + 4x) − 2)x + 5 = (((3x + 4)x) − 2)x + 5
A fenti felı́rás alapján a p(x) polinom x = 5 helyen vett p(5) helyettesı́tési értéke olyan
módon is kiszámolható, hogy kiszámoljuk a 3 · 5 + 4 = 19 értéket, ezt szorozzuk 5-tel (95),
elveszünk belöle 2-t (93), szorozzuk 5-tel (465), majd hozzáadunk 5-t. Tehát p(5) = 470.
1
Ugyanez a felı́rás egy általános
p(x) = an xn + an−1 xn−1 + · · · + a1 x + a0
polinom esetén:
p(x) = {· · · [((an x + an−1 )x + an−2 ) x + an−3 ] x + · · · + a1 } x + a0 .
A Horner elrendezés módszerét egy táblázat felı́rásával végezzük. Legyen
p(x) = an xn + an−1 xn−1 + · · · + a1 x + a0
egy adott polinom. Készı́tsük el a Horner táblázatot! A táblázat első sorába ı́rjuk fel a p(x)
polinom együtthatóit an -nel kezdve.

an an−1 an−1 ··· a1 a0

A táblázat második sorába an alá ismét an -et ı́rjuk. Az ez előtti oszlopba, balra ı́rjuk azt
a számot, amely helyen vett helyettesı́tési értékét ki akarjuk számolni a p(x) polinomnak.
Legyen ez a szám most γ.

an an−1 an−2 ··· a1 a0

γ an

Ezt követően a második sorban haladunk jobbra. Az utolsó, a sorba beı́rt számot megszoroz-
zuk a sor elejére beı́rt γ számmal, ehhez hozzáadjuk a következő oszlop első sorában szereplő
együtthatót, és az ı́gy kapott számot ı́rjuk be ezen együttható alá a második sorba.

an an−1 an−2 ··· a1 a0

γ an an γ + an−1

an an−1 an−2 ··· a1 a0

γ an an γ + an−1 (an γ + an−1 )γ + an−2

Ezt az eljárást folytatva, a fentiek alapján, az a0 együttható alatti szám lesz a p(γ) helyettesı́tési
érték.

an an−1 an−2 ··· a1 a0

γ an an γ + an−1 (an γ + an−1 )γ + an−2 p(γ)

6. Példa. Számı́tsuk ki a Horner elrendezéssel a p(x) = x5 + 2x3 − 3x2 + 2x + 1 polinom

helyettesı́tési értékeit rendre az x = −2, 1, 3 helyeken!
Megoldás:
Egy fontos megjegyzés, hogy a polinomban nincs x4 látszólag, de valójában ott van csak
0 együtthatóval, amit természetesen a táblázat készı́tése során nem szabad figyelmen kı́vül
hagyni!
1 0 2 −3 2 1
−2 1 −2 6 −15 32 −63 = p(−2)
1 1 1 3 0 2 3 = p(1)
3 1 3 11 30 92 277 = p(3)


Most nézzük meg a Horner táblázat egy másik hasznos tulajdonságát! Legyen
p(x) = an xn + an−1 xn−1 + · · · + a1 x + a0
2
egy adott polinom. Készı́tsük el a Horner táblázatot! A második sor elemeit jelölje rendre
γ, bn , . . . , b0 .

an an−1 an−2 ··· a1 a0

γ bn bn−1 bn−2 ··· b1 b0

7. Állı́tás. A fenti Horner-táblázat adatait figyelembe véve

p(x) = (x − γ)(bn xn−1 + bn−1 xn−2 + · · · + b2 x + b1 ) + b0 .

A fenti állı́tást alkalmazva, a 6. Példában szereplő p(x) polinom felı́rható az alábbi alakokban.
p(x) = x5 + 2x3 − 3x2 + 2x + 1 = (x + 2)(x4 − 2x3 + 6x2 − 15x + 32) − 63,

p(x) = x5 + 2x3 − 3x2 + 2x + 1 = (x − 1)(x4 + x3 + 3x2 + 2) + 3,

p(x) = x5 + 2x3 − 3x2 + 2x + 1 = (x − 3)(x4 + 3x3 + 11x2 + 30x + 92) + 277.

A 7. Állı́tásból az is következik, hogy amennyiben b0 = p(γ) = 0, azaz γ gyöke a p(x)
polinomnak, akkor a Horner elrendezés alkalmazásával a p(x) polinomot szorzattá tudjuk
alakı́tani:
p(x) = (x − γ)(bn xn−1 + bn−1 xn−2 + · · · + b2 x + b1 ).
Ennek következtében pedig, ha meg akarjuk oldani a
p(x) = 0
egyenletet, akkor p(x) egy gyökének kitalálásával egy eggyel alacsonyabb fokú polinom
bn xn−1 + bn−1 xn−2 + · · · + b2 x + b1 gyökeit kell meghatározni, mert egy szorzat értéke
akkor nulla, ha valamelyik tényezője nulla.
8. Példa. Oldjuk meg az alábbi egyenletet!
x3 − 7x + 6 = 0
Megoldás:
Vegyük észre, hogy x = 1 gyöke a p(x) = x3 − 7x + 6 polinomnak. Készı́tsünk egy Horner
táblát!

1 0 −7 6
1 1 1 −6 0

Innen pedig a 7. Állı́tás alapján

x3 − 7x + 6 = (x − 1)(x2 + x − 6).
A példában szereplő egyenlet megoldásához meg kell oldani az alábbi egyenletet!
(x − 1)(x2 + x − 6) = 0.
Mivel egy szorzat akkor nulla, ha valamelyik tényezője nulla, ı́gy megoldva az
x2 + x − 6 = 0
másodfokú egyenletet
√ 2
−1 ± 1 + 24 −1 ± 5 
x1,2 = = = ,
2 2 
−3
azt vezettük le, hogy a példában szereplő egyenlet megoldásai: x = 1, 2, −3.
3
 
A fenti példából azt látjuk, hogy egy harmadfokú egyenlet megoldását vissza lehet vezetni
egy másodfokú egyenlet megoldására, ha kitaláljuk egy megoldását! Egész együtthatós poli-
nomok racionális gyökeinek meghatározásáról szól az alábbi tétel.
9. Tétel. Legyen
p(x) = an xn + an−1 xn−1 + · · · + a1 x + a0
egy egész együtthatós polinom, azaz an , an−1 , . . . , a1 , a0 ∈ Z. Amennyiben a pq racionális
szám, ahol p, q ∈ Z, l.n.k.o(p, q) = 1, gyöke a p(x) polinomnak, akkor a p egész szám osztója
a p(x) polinom a0 konstans tagjának, mı́g q osztója a p(x) polinom an főegyütthatójának.
Bizonyı́tás. Tegyük fel, hogy p, q(6= 0) ∈ Z, l.n.k.o(p, q) = 1, és pq gyöke a p(x) polinomnak.
Ekkor
 n  n−1  
p p p
an + an−1 + · · · + a1 + a0 = 0,
q q q
és ezáltal
an pn an−1 pn−1 a1 p
+ + ··· + + a0 = 0.
qn q n−1 q
Szorozzuk meg a fenti egyenlet mind a két oldalát q n -nel!
(1) an pn + an−1 pn−1 q + · · · + a1 pq n−1 + a0 q n = 0.
Vegyük el a (1) egyenlet mind a két oldalából az a0 q n tagot!
(2) an pn + an−1 pn−1 q + · · · + a1 pq n−1 = −a0 q n .
Mivel a (2) egyenlet bal oldala osztható a p egész számmal, ezért a jobb oldala is, azaz p
osztója a0 q n -nek. Viszont p-nek és q n -nek a legnagyobb közös osztója 1, aminek következtében
p-nek osztania kell az a0 egész zsámot. Vegyük el ezek után az (1) egyenlet mind a két
oldalából az an pn tagot!
(3) an−1 pn−1 q + · · · + a1 pq n−1 + a0 q n = −an pn .
Most az látható, hogy a (3) egyenlet bal oldala osztható a q egész számmal, ezért a jobb
oldala is, azaz q osztója an pn -nek. Viszont q-nak és pn -nek a legnagyobb közös osztója 1,
aminek következtében q-nak osztania kell az an egész zsámot. 

Az eddigiek alkalmazásaként a komplex számok halmazán már meg tudunk oldani olyan egész
együtthatós harmadfokú egyenleteket, amelyeknek van legalább egy racionális megoldása.
10. Példa. Oldjuk meg a komplex számok halmazán az alábbi egyenletet!
2x3 − 5x2 + 6x − 2 = 0
Megoldás:
Nézzük meg, hogy az egyenletnek létezik-e racionális gyöke! Az előző tétel értelmében, ha
a pq racionális szám, ahol p, q ∈ Z, l.n.k.o(p, q) = 1, gyöke a p(x) = 2x3 − 5x2 + 6x − 2
polinomnak, akkor a p egész szám osztója a p(x) polinom a0 = −2 konstans tagjának, mı́g
q osztója a p(x) polinom an = 2 főegyütthatójának. Ebből következik, hogy
p ∈ {±1, ±2} és q ∈ {±1, ±2} ,
 
p 1
(4) ∈ ±1, ±2, ± .
q 2
Horner-elrendezéssel vizsgáljuk meg, hogy a (4)-ben szereplő racionális számok valamelyike
gyöke-e a p(x) = 2x3 − 5x2 + 6x − 2 polinomnak!

4
 2 −5 6 −2
1 2 −3 3 1
−1 2 −7 13 −15
2 2 −1 4 6
−2 2 −9 24 −50
1
2 2 −4 4 0

Mivel találtunk egy gyököt, a − 12 -et már nem is kell leellenőrizni. A korábban ismertetett
elmélet alapján a p(x) plinomot a megtalált x = 21 gyök és a Horner táblázatban a neki
megfelelő sor felhasználásával szorzattá tudjuk alakı́tani:
 
3 2 1
p(x) = 2x − 5x + 6x − 2 = x − (2x2 − 4x + 4).
2
Ennek következtében az egyenletünk megoldásainak meghatározásához még meg kell olda-
nunk a
2x2 − 4x + 4 = 0
másodfokú egyenletet!

√ √ 1+i
4± 16 − 32 4 ± −16 4 ± 4i 
x1,2 = = = = .
4 4 4 
1−i
A példában szereplő harmadfokú egyenlet megoldásai:
1
x= , 1 + i, 1 − i.
2


11. Példa. Oldjuk meg a komplex számok halmazán az alábbi egyenletet!

3x3 − 5x2 + 13x + 5 = 0

Megoldás:
Nézzük meg, hogy az egyenletnek létezik-e racionális gyöke! Az előző tétel értelmében, ha
a pq racionális szám, ahol p, q ∈ Z, l.n.k.o(p, q) = 1, gyöke a p(x) = 3x3 − 5x2 + 13x + 5
polinomnak, akkor a p egész szám osztója a p(x) polinom a0 = 5 konstans tagjának, mı́g q
osztója a p(x) polinom an = 3 főegyütthatójának. Ebből következik, hogy

p ∈ {±1, ±5} és q ∈ {±1, ±3} ,

 
p 1 5
(5) ∈ ±1, ± , ±5, ± .
q 3 3
Horner-elrendezéssel vizsgáljuk meg, hogy a (5)-ben szereplő racionális számok valamelyike
gyöke-e a p(x) = 3x3 − 5x2 + 13x + 5 polinomnak!

3 −5 13 5
1 3 −2 11 16
−1 3 −8 21 −16
1 35 80
3 3 −4 3 9
− 13 3 −6 15 0
5
Mivel találtunk egy gyököt, az (5)-ben szereplő többi racionális számot már nem is kell
leellenőrizni. A korábban ismertetett elmélet alapján a p(x) plinomot a megtalált x = − 13
gyök és a Horner táblázatban a neki megfelelő sor felhasználásával szorzattá tudjuk alakı́tani:
 
1
p(x) = 3x3 − 5x2 + 13x + 5 = x + (3x2 − 6x + 15).
3
Ennek következtében az egyenletünk megoldásainak meghatározásához még meg kell olda-
nunk a
3x2 − 6x + 15 = 0
másodfokú egyenletet!
√ √ 1 + 2i
6± 36 − 180 6 ± −144 6 ± 12i 
x1,2 = = = = .
6 6 6 
1 − 2i
A példában szereplő harmadfokú egyenlet megoldásai:
1
x = − , 1 + 2i, 1 − 2i.
3