Ókori egyiptom

Az ókori egyiptomi kúltúra nagyon érdekes és sokoldalú. Természetföldrajzi adottságai pedig nagyon
előnyösek. Egész Egyiptomon áthaéad a Nílus, ezért is hívják a települést "A Nílus ajándékának" ebből
következik az is, hogy a Nylus egy jövevényfolyó. Az ókori Egyiptomban is vízzel öntöztek, ezért is volt
előnyös, hogy áthaladt az országon a Nílus. Azt pedig, hogy mikor fog kiáradni, csillagászati ismereteik
alapján állapították meg. Egyiptom Déli határa akkoriban az első zuhatag volt, továbbá sivatag a Vörös-
tenger és a Földközi-tenger határolja. A kő, a vas érc, a réz és az arany a sivatagon keresztül érkezett
karavánokon, azaz kereskedelmi útvonalakon. Ez az útvonal a tengerparti kikötőbe torkollott. Eleinte
Egyiptom két részre volt osztva, úgynevezett Alsó és Felső Egyiptomra. Felső Egyiptom fővárosa Théba
volt, Alsó Egyiptomé pedig Memphisz.

Az Ókori Egyiptom kezdetleges történelmét négy korszakra oszthatjtuk. Az első korszak az "Archeikus
kor", amely Kr.e. 3000-2700-ig tartott. Kr.e 2900 körül, amikor is Ménész fáraó uralkodott, Alsó és Fekső
egyiptom egyesült. Emellett feltalálták a Hieroglifát, amelyet Szent vésetként is nevezhetünk. Ez egy
nagyon különleges írásmód volt, amely különböző szimbólumrendszerekből állt. A legjellemzőbb
szimbólumok talán az állatok voltak. Ez az írásmód később egyszerűsödött, és egyre
felismerhetetlenebbűl néztek ki az "állatok". 1822-ben, egy francia filozófus, Champollion fejtette meg
ezt az írástudományt.

A második történelmi kort "Óbirodalom"nak nevezték, amely a Krisztus előtti III. évezredben volt. Ebben
az időben törtek a fáraók despotikus, azaz teljhatalomra. ilyenkor építik az első piramisokat, melyeket
közrendűek építenek és a fáraók temetkezési helyének hásználták. Az első piramis Szakkarában volt,
Memphisz közelében. Dzsószer fáraó lépcsős piramisának nevezik, építésze pedig Imhotep volt. Emellett
még nagyon híres piramisok a Gízai piramisok, És Kheopsz, azaz Hufu, a leghíresebb egyiptomi fáraó
piramisa is. Sírhelye a legnagyobb Gízai piramis. Nagy szerepe volt ebben az időben az írnokoknak és a
mumifikálásnak is.

A harmadik kor a "Középbirodalom", amely a Krisztus előtti 21-18. századig tartott. Itt kezdett el nőni a
papság, a vallás és a városok szerepe is. És fontos támadások is érték ilyenkor Egyiptomot, ilyen a
Hükszoszok támadása, akik lovakkal és vas fegyverekkel támadtak.

Az "Újbirodalomban" amely Krisztus előtt 16-11. századig tartott fejlődőtt az építészet és az

élelemtermelés is. Feltalálták a ma is használatos ekének az elődjét, a sadufot, amely szinte ugyanúgy
funkcionál mint egy gémeskút, és már égetett télával is építkeztek. Egyre többet indultak hadjáratokra és
hódításokra és ha volt lehetőségük akkor hadifoglyokat szereztek akiket házi rabszolgaként tudtak
alkalmazni. A fáraókat már piramisok helyett pedig a Királyok völgyébe temették. Ennek a korszaknak
Hatsepszut fáraónő volt a legnagyobb hódítója. Ám szintén nagyon ismert uralkodók Nodertiti,
Tutenhamon és II. Ramszes is.