A Föld legnagyobb népességkoncentrációi

Vázlat

I. A népsűrűség és népesség koncentráció fogalma.

Egyenlőtlen eloszlás
. – legnagyobb népességkoncentrációk
- kedvező feltételeket nyújtó területek
- a mezőgazdaság nagy népes-
ség eltartó ereje. (Mezopotámia, Kínai-
alföld, Hindusztáni Alföld).
- A falusi népesség nagy aránya.
A Föld népességrobbanása ma erre a térségre
koncentrálódik ( India, Pakisztán, Banglades,..)

Ipari forradalom városhalmazai, városi

népesség gyors növekedése hozta létre
Európa, Észak-Amerika és Kelet-Ázsia nagy
koncentrációit. Ma csökken a lakosságuk.
Az urbanizációs hullám a fejlődő világ felé
halad.

II. Kevésbé sűrűn lakott területek, kedvezőt-

len természeti feltételek. Sivatagok, eső-
erdők, hideg területek és hegyvidékek.

III. Népsűrűség ( fő/km2 )

országok csoportosítása
A fejlődő országokban a falusi szegény népesség aránya
nagy- városokba özönlés, munkalehetőségek
A fejlett országokban a városi népesség aránya nagyobb
( ipari és szolgáltatási munkahelyek)

IV. Emberfajták földrajzi elhelyezkedése

(europid, mongolid, negrid, ausztralid)
Kidolgozás

A népességrobbanás
A Föld népességének növekedése
A népesség számát a születések és a halálozások mellett a migráció is jelentősen befolyásolja.
Alapvetően két tényezőtől függ a népesség változása egy-egy térségben, ha számadatokkal
próbáljuk jellemezni a folyamatot. Ez a két tényező a születések és a halálozások különbsége,
valamint a vándorlások különbözete. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a
népesség száma, annál inkább a természetes szaporodás válik meghatározóvá a vándorlással
szemben. A halálozási arányszám a javuló egészségügyi ellátás hatására azonban csökkent.
Ezzel a magas természetes szaporodással párhuzamosan az élelmiszertermelés nem tud
növekedni, és élelmiszerhiány alakul ki.

A népesség ugrásszerű megnövekedései a történelem során

Az emberiség történelme során a természetes szaporodás mértékét eltérő tényezők
szabályozták. A kőkorszakban elsősorban a természeti tényezők befolyásolták a népesség
növekedését. A kőkorszak végétől kezdve, a letelepült életmód következtében egyre kevéssé
volt kiszolgáltatott a társadalom a természeti tényezőknek. A mezőgazdaság elterjedésével a
népesség számára elegendő földterület állt a rendelkezésre, mely képes volt biztosítani a
szükséges élelmiszermennyiséget. Ez a változás, a neolitikus forradalom valahol Délnyugat-
Ázsiában kezdődött Kr. e. 8000 körül. Az emberek ebben a helyzetben már készleteket tudtak
felhalmozni, és a felesleget el tudták cserélni egymással. Amint a kereskedelem és a
megbízható élelemellátás kiépült, a népesség növekedésnek indult. Ez idő alatt kezdett a
tulajdon fontosabbá válni az emberiség számára.
A 18. század második felétől jelentős növekedésnek indult a népességszám az ipari
forradalom átfogó társadalmi, gazdasági és technikai változásainak, illetve a jobb
egészségügyi ellátásnak köszönhetően.
Várható tendenciák
Nem tudjuk pontosan a jövő, hosszú távú demográfiai folyamatait, mivel ezt nagyon sok
tényező befolyásolhatja. A jelenlegi demográfiai ismeretek alapján az látható, hogy Afrika és
Dél-Délkelet-Ázsia egyes országait a túlnépesedés fenyegeti. Afrika népessége növekszik a
leggyorsabban, már túllépte az egymilliárdot (2010), s néhány évtized alatt meg is
duplázódhat. Ez jelentős nemzetközi vándorlást is elindíthat. A világ népszaporulatának 95
százalékát a fejlődő országok adják.

A világnépesség eloszlása
Földünk népessége napjainkra meghaladta a 7,8 milliárd főt, és a növekedés üteme egyre
gyorsul. Természetesen a Földünk felszínén a népesség nem egyenletesen oszlik el, igen
szélsőséges határok között változik. A népesség területi elhelyezkedésére a következő
megállapítások az igazak:

A népesség területi eloszlásának a mutatója a népsűrűség. A népsűrűség az a mutatószám,

amely megmutatja, hogy egy négyzetkilométeren átlagosan hány lakos él. Az adott területen
élő lakosok számát elosztjuk a területtel. Mértékegysége fő/km2. Az egységnyi területre eső
lakosok száma természetesen csak tájékoztató adat. Földünk átlagos népsűrűsége 45 fő/km2.
Területi különbségek
A Föld átlagos népsűrűsége óriási területi különbségeket takar. Földünk egyes területei
lakatlanok, mások pedig elviselhetetlenül sűrűn lakottak. A népességszámot jelentős
mértékben befolyásolják azok a természeti-földrajzi tényezők, ahol a népesség él. A hideg és
a meleg sivatagokban az alacsony népsűrűség okai a víztelenség, az élelmiszerhiány, valamint
a növényzet hiánya. A magashegységekben az alacsony oxigénhiány, és a zord éghajlat miatt
kicsi a népsűrűség. A hideg övezet sarkköri tájain, valamint a trópusi övezet áthatolhatatlan
erdőségeiben sem haladja meg a népsűrűség az 1 fő/km2-t. Általában jellemző, hogy a tenger-
és folyópartokon jobban koncentrálódik a népesség, mint az attól távolabb eső területeken.
A Föld legsűrűbben lakott, jelentős lélekszámmal bíró területei a népesedési gócok.
A Föld nagy népesedési gócai
A világ népessége négy nagy és több kisebb régióban sűrűsödik. Kelet-Ázsiában Japán, Dél-
Korea, Kína keleti részén található koncentráció az emberiség egynegyedét foglalja magába.
Dél-Ázsia szintén magas népességszámmal büszkélkedhet. A legnagyobb népsűrűségű
területek Indiában, Pakisztánban és Bangladesben találhatók. Az európai kontinensen
található a Föld népességének 13 %-a. A legsűrűbben lakott részek Nyugat-Európában
találhatóak, mint például a Benelux-államok, London és környéke, a Ruhr-vidék, Észak-
Olaszország, stb.. Kisebb, de jelentős népességet eltartó területek az USA nyugati partvidékén
Kaliforniában, a Mexikói-fennsíkon, Brazíliában Sao Paulo Rio de Janeiro és Minas Gerais
államokban, illetve Argentína és Uruguay területén a La Plata mentén találhatók. Afrikában a
Guineai-öböl partvidékén, a Nílus torkolati szakaszán és a Dél-afrikai Köztársaság déli részén
figyelhetünk meg jelentősebb népességtömörüléseket.
A világnépesség egyenetlen eloszlásának okai
Természeti tényezők
Az emberiség mindhárom éghajlati övezetben megtelepedett, mégis a legsűrűbben lakott
területek a mérsékelt övezetbe esnek. A letelepedés számára a kedvező természeti adottságú
területek a folyóvölgyek, a tengerparti sávokban kialakult alföldek, a termékeny talajok, és a
tagolt partvidékek. A gazdálkodás és az életfeltételek az alacsonyabb tengerszint feletti
magasságú területeken kedvezőbbek. A természeti környezet elemei közül a geológiai
viszonyok, a víz, a talaj és a természetes növényzet is fontos szerepet játszik az emberiség
letelepedésében.
Társadalmi tényezők
A magas népességkoncentrációk hosszú történelmi-gazdasági fejlődés során jöttek létre.
Magas a népsűrűség az ókori folyamvölgyi társadalmak területén, a Hindusztáni-alföldön, a
Nyugat-Európában a népességkoncentrációt az ipari forradalom, valamint a hatására kialakuló
városhálózat hozta létre.
Az urbanizáció hatása a népesség területi eloszlására
A városi lakosság eloszlása a Földön igen nagy eltéréseket mutat.
Az emberfajták földrajzi elterjedésére
Földünkön élő minden ember egyetlen fajhoz tartozik a Homo sapiens sapiens-hez (értelmes
ember). A mai emberek nagyfokú változatosságának genetikus és külső (éghajlat, tengerszint
feletti magasság, hőmérséklet), okai vannak. A másodlagos, külső jegyek - elsősorban az
eltérő környezeti, ökológiai hatások - miatt az egységes fajon belül csoportok jelennek meg.

Az ökológiai lábnyom és a népesség

Valamennyien napról napra fel- és kihasználjuk a természet adta lehetőségeket. Ezt a
tevékenységet az ún. ökológiai lábnyommal szoktuk jellemezni, s segítségével jól
számszerűsíthető, hogy az emberiség mekkora hatással van Földünkre. Az, hogy egy ország
lakossága átlagosan mekkora méretű lábnyommal jellemezhető, az leginkább lakosság
életszínvonalán mérhető. Olyan gyorsuló ütemben használjuk ki a természet erőforrásait,
amellyel a természet regenerálódó képessége nem képes lépést tartani. Ez a növekvő nyomás
az élőhelyek pusztulásához, leromlásához vezet, és a biológiai sokféleség pusztítását
eredményezi. Ezek a tényezők magának az emberiségnek a jövőjét, is veszélyeztetik. A kis és
nagy lábnyommal rendelkező országok között igen nagy különbség van (pl.: Amerikai
Egyesült Államok 9,6 ha, Banglades 0,5 ha).