A  

keringés  szervrendszere

Artériás  fázis Vénás  fázis

 A  keringési  rendszer  részei  és  feladatai
Fő  feladatai:
•a  szervezet  minden  egyes  sejtjének  ellátása  tápanyaggal  és  oxigénnel
•a bomlástermékek és  a  szén-dioxid elszállítása

A  keringési  rendszer  részei:  

•Szív:  a  keringési  rendszer  „motorja”
•Vérerek:  artériák  (szívből  kiinduló  erek),  kapillárisok,  vénák  (szívbe  visszatérő  erek)  
– zárt  keringési  rendszer
•Vér:  speciális,  folyékony  kötőszövet  
•(Nyirokrendszer: nyirokszervek  és  nyirokerek)

•Testfolyadékok  homeosztázisa:
•isotermia  (állandó  hőmérséklet)
•isovolémia  (állandó  térfogat)
•isoozmózis  =  isotónia  (állandó  sűrűség,  ozmotikus  koncentráció)
•isohidria  (állandó  Ph)
•isoionia  (állandó  ionösszetétel)
 Keringési  rendszerek

• vérkeringési  rendszer
• nyirokkeringési  rendszer    
• agy-gerincvelői  folyadék  keringése  (liquor cerebrospinalis
keringés)
• egyensúlyozó  szerv  keringése  (perilympha)
• fül  belső  folyadékkeringése  (endocochleáris keringés)
• szemben  lévő  folyadék
• ízületek  „olajozása”  (synovia)
 A  keringési  rendszer  fő  részei
tüdőkapillárisok

KISVÉRKÖR

JOBB BAL

vénás rendszer
artériás rendszer

szív
NAGYVÉRKÖR

nagyvérkör kapillárisai
 A  szív  (cor)
• Kúp  alakú,  4  üregre  osztott,  izmos  falú  szerv
• mérete:  kb.  ökölnyi,  kb.  300  g  (függ  a  kortól,  nemtől,  alkattól,  sportolástól  stb.)

Elhelyezkedése:
-a  mellüreg  középső  részében,  a  mellhártya  jobb  és  bal  oldali  belső  lemeze  közt,  a  gátor  
(mediastinum) elülső-alsó  részében
- a rekeszizmon nyugszik
- egyharmada  a  középvonaltól  jobbra,  kétharmada  attól  balra  helyezkedik  el
- nagyobb  részét  fedik  a  tüdők,  csak  a  középvonaltól  balra,  a  4-6.  bordaporc  magasságában  
érintkezik  az  elülső  mellkasfallal
- hossztengelye  jobbról-felülről-hátulról  előre-lefelé- balra  irányul

Részei
- alapi  rész (bázis):  a  kúpforma  szélesebb,  felső  része  
- itt  találhatók  a  pitvarok
szívcsúcs (apex):  a  kúpforma a  keskenyebb,  lekerekített  része
- itt  találhatók  a  kamrák

- Kívülről  barázdák  tagolják  – ezekben  futnak  a  szív  saját  erei,  a  koszorúerek

A szívfal  rétegei:  
- szívburok  (epicardium): a  legkülső  réteg,  rostos  kötőszövetes  zsigeri  lemez
- szívizomzat  (myocardium): a  középső,  legvastagabb  réteg  – szívizomszövet
- szívbelhártya  (endocardium): a  szívet  belülről  bélelő  egyrétegű  laphám
Keringési  rendszer
 légcső
A  szív  helyzete  a
mellüregben  (elölnézet)
felső üres visszér

Főverőér (aorta)

a gátorüreget határoló
mellhártya-lemezek
szívburok
bal tüdő

jobb tüdő
A  szív  helyzete  a
mellüregben  (bal  
oldalról)

aorta

elülső mellkasfal

4. Borda

rekeszizom
 Szívburkok

- a  szívet  a  szívburok  (pericardium) veszi  körül,  amely  egy  kettős  falú savós  hártya

- a  szívburok  két  lemeze:

a  külső  fali (parietalis) lemez
a  belső  zsigeri (visceralis) lemez (epicardium) – összenőtt  a  szívfallal,  annak  
külső  rétegét  alkotja

-a két  lemez  közt  zárt  üreg van,  melyet  normális  körülmények  között  néhány  csepp
folyadék tölt  ki  – ennek  szerepe  a  szív  súrlódásmentes  összehúzódásainak  elősegítése

- a  szívburok  gyulladásos  folyamataiban  (pericarditis) nagyobb  mennyiségű   folyadék

szaporodik  fel  a  pericardium  lemezei  között,  ami  nehezítheti  a  szív  működését
 A  szív  helyzete  a  mellüregben  (felülnézet)

hátcsigolya

nyelőcső
v
Jobb tüdő bal tüdő
Mellhártya fali lemeze
Zárt üreg
Mellhártya zsigeri lemeze

v Szívburok fali lemeze

szív Pericardiális folyadék

Szívburok zsigeri
szegycsont lemeze

v
 A  szív  saját  erei
•a  szívizomszövet  vérellátását  a  koszorúerek  (coronariák) biztosítják

A  szív  saját  artériái:  bal  és  jobb fő  koszorúér (arteria coronaria sinistra/dextra)

- az  aorta  kezdeti  szakaszából  erednek

- koszorúszerűen,  a  pitvar-kamrai  határon  futva  ölelik  körül  a  szívet
- ágakat  adnak  a  pitvarokhoz,  a  kamrákhoz  és  a  szívsövényhez,  valamint  a  kamrák  
közti  hosszanti  barázdában  a  szív  csúcsához  (apex) is
- Hirtelen  elzáródásuk  (szívinfarktus)  esetén  az  általuk  ellátott  terület  elhal,  mert  a  
szomszédos  artériák  közt  nagyon  kevés  az  összeköttetés  

A  szív  saját  vénái  

- lefutásukban  a  koszorúartériákat  követik  

- a  szív  hátsó  falán  egyetlen  nagy  koszorúvénába  (sinus coronarius) gyűlnek  
össze,  amely  a  jobb  pitvarba  szállítja  a  szívizomzat  elhasznált  vérét
A  szív  és  a  koszorúerek  
(elölnézet)
aortaív
felső üres visszér
tüdőverőér
felszálló aorta
bal pitvar
jobb pitvar

koszorúerek
bal kamra

szívcsúcs
jobb kamra
A  szív  és  a  koszorúerek  
(hátulnézet)
bal tüdőverőér

bal tüdővisszerek
jobb tüdőverőér
a szív saját fő visszere szívburok lemeze

jobb tüdővisszerek

bal pitvar
jobb pitvar

alsó üres visszér

bal kamra
 A  szív  üregrendszere

• a  szívet  belül  a  hosszanti  szívsövény (septum cordis) az egymással  nem  

közlekedő jobb  és  bal  szívfélre osztja

• mindkét  szívfélben  két  üreg  található:

• kamra (ventriculus) – az  apex  felőli  részen
• pitvar (atrium) - a  bázis  felőli  részen  

• a  pitvarokat  a  kamráktól  vitorlás  szívbillentyűk választják  el

• a pitvarokba szájadzanak  a  szívbe  vezető  nagyvénák  - a  pitvarok  falának  

izomzata  relatíve  vékony,  mert  a  vér  befogadása  és  továbbítása  viszonylag  kis  
terhelést  jelent
• a kamrákból  indulnak ki a nagy  verőerek  (artériák)  – a  kamrák  fala  jóval  izmosabb

- a  jobb  pitvar  és  a  bal  pitvar  a  magzati  életben  közlekedik  egymással  az  
ovális  ablakon  (foramen ovale) át,  amely  normális  esetben  születéskor  
bezáródik
 A  szív  üregei

Bal pitvar

Vitorlás  
billentyűk
A  születéskor  záródó  
ovális  ablak

Bal kamra
Jobb pitvar

Jobb kamra

szívsövény
• a  szív  vázát  a  sulcus  coronarius  síkjában  elhelyezkedő  rostos
gyűrűrendszer  (anulus  fibrosus)  alkotja,  melynek  szerepe,  hogy  
időben  elválasztja  a  pitvarok  és  a  kamrák  izomzatának  
összehúzódását.

• Szívciklus  2  fázisa:
Összehúzódás  (systole)
Elernyedés  (diastole)
 A  jobb  szívfélhez  tartozó  erek

A  jobb  pitvarba  három  nagy  gyűjtőér  szájadzik:

– felső  üres  visszér (vena cava superior)

– alsó  üres  visszér (vena cava inferior)
– a szív  saját  gyűjtőere (sinus coronarius)

- ezek az erek szállítják  vissza  a  szívbe a  testből  és  szív  saját  szöveteiből  az  elhasznált  
vért  
- a  jobb  pitvarból  a  jobb  kamrába  a  jobb  vénás  szájadékon át  jut  a  vér  
- a  vér  átfolyását  a  jobb  vénás  szájadékon  háromhegyű  (tricuspidalis) vitorlás  billentyű  
szabályozza

A jobb  kamrából  kiinduló  nagy  verőér:

tüdőverőér  (arteria pulmonalis) – szén-dioxidban  dús  vért  szállít  a  tüdőbe

A  szív  jobb  pitvara  és
kamrája
aortaív tüdőverőér
felső üres visszér félhold alakú billentyűk

jobb pitvar

háromhegyű billentyű
pitvar-kamrai szájadék
Sinus coronarius

alsó üres visszér

ínhúrok
szemölcsizmok
 A  bal  szívfélhez  tartozó  erek

A bal  pitvarba  szájadzó  nagy  vénák:

– a négy  tüdővisszér  (vena pulmonalis)

- a  bal  pitvarból  a  vér  a  bal  vénás  szájadékon keresztül  jut  a  bal  kamrába.
- a  bal  vénás  szájadékban  a  vér  átáramlását  a  kéthegyű  (bicuspidalis)  vitorlás
billentyű szabályozza

A bal  kamrából  kiinduló  nagy  artéria::

– aorta  vagy  főverőér

A  szív  bal  pitvara  és
kamrája aortaív

tüdőverőér
bal tüdővisszerek

jobb tüdővisszerek
bal pitvar
ovális ablak lemeze

kéthegyű billentyű
ínhúrok

bal kamra

koszorúerek átmetszete
szemölcsizmok
 A  szívbillentyűk

•a  szívbillentyűket  a  szívbelhártya  (endocardium) kettőzete  hozza  létre.

•feladatuk a vér  áramlásának  szabályozása  a  szívben

A  billentyűk  típusai:
- vitorlás  (cuspidalis) vagy  vénás  billentyűk
- félhold  alakú  (semilunaris) vagy  artériás  billentyűk
 A  vitorlás  (cuspidalis)  vagy  vénás  billentyűk

- a  vénás  szájadékokban  találhatók,  a  pitvarok  és  a  kamrák  között

- biztosítják,  hogy  a  vér  csak  egy  irányba  tudjon  haladni:  a  pitvarból  a  kamrába  
(megakadályozzák  a  visszaáramlást)  – egyenirányító  szelepként  működnek

- Részeik:
- vitorlák  (cuspis)
- ínhúrok (corda tendinea)
- szemölcsizmok  (m. papillaris)

- Működésük:
- pitvari  összehúzódás  (systole),  vagyis  nyomásnövekedés hatására  nyílnak
- pitvari  elernyedés  (diastole)  és kamrai  systole  hatására  zárnak – ilyenkor a vér  a   kamrát  
kizárólag  a  nagyereken  keresztül  hagyhatja  el,  nem  juthat  vissza  a  kamrából  a   pitvarba
- az ínhúrokat  megfeszítő  szemölcsizmok feladata,  hogy  a  billentyűk  „átcsapódását”
megakadályozzák  
- a bal pitvar-kamrai  szájadékban  a kéthegyű,  a jobb pitvar-kamrai  szájadékban a
háromhegyű  billentyűk  találhatók  
A  vitorlás  (cuspidalis,  mitralis)  
szívbillentyűk

kéthegyű  
billentyű

háromhegyű  billentyű

ínhúr

szemölcsizom

A  szív  üregrendszere  a  vitorlás  billentyűkkel,  B:  vitorlás  billentyű  szerkezete

 A  félhold  alakú  (semilunaris)  vagy  artériás  billentyűk

-a  kamrákból  kiinduló  nagyartériák  (aorta  és  tüdőverőér)  szájadékában  találhatók  

-alakjuk után  zsebes  billentyűknek  is  hívják  őket
- a  zsebek  nyílása  a  keringés  irányába  néznek
- megakadályozzák  a  vér  visszaáramlását  az  artériákból  a  kamrába

Működésük:
- kamrai systoléban  a véráram a  tasak  falát  az  érfalhoz nyomja a  billentyű  nyílik

- kamrai  diastoléban a  tasakok  vérrel  telítődnek  (méretük  megnő),    

összefekszenek   a  billentyű  záródik
Az  artériás  (félhold  alakú,  zsebes)  billentyűk  működése
A  szív  kamrái  az  aorta-
szájadékkal aortaív
felső üres visszér

tüdőverőér

bal pitvar
félhold alakú billentyűk
kéthegyű billentyű

bal kamra
háromhegyű billentyű
szemölcsizmok
szívsövény
jobb kamra

szívcsúcs
alsó üres visszér
 A  szív  beidegzése,  ingerképző  és  ingerületvezető  rendszere

•A  szívizomzat  működését  önálló  ingerképző  és  ingerületvezető  rendszer irányítja,  amit  

módosult  szívizomsejtek alkotnak

•A  szív  ingerképző  és  ingerületvezető  rendszerének  részei:

- Elsődleges  ingerképző  központ- sinuscsomó  

- Másodlagos  ingerképző  központ- pitvar-kamrai  csomó
- Harmadlagos  ingerképző  központ- pitvar-kamrai  köteg  (His-nyaláb)  és  
annak  két  szára  (Tawara-szárak)
- végelágazások  (Purkinje-rostok)

•a rendszer külső  beidegzése révén  kapcsolatban  áll  a  vegetatív  idegrendszerrel  (a  külső  
szabályozás  központja  a  nyúltvelőben  található)
•A  vegetatív  idegrendszer  képes  fokozni  vagy  csökkenteni  a  szívműködés  intenzitását,  a  
vérnyomás,  illetve  a  vér  összetétele  változásainak  függvényében
A  szív  saját  ingerképző  és  -vezető  rendszere
A  szív  a  nagyerekkel,
üregek,  billentyűk
 A  szív  működése
- a  szívizomzat  ritmusos  összehúzódása  (systole) és  elernyedése  (diastole) tartja  állandó  
mozgásban  a  vért  
-a  szív  üregei  systole  alatt  vért  pumpálnak  ki  magukból,  diastole  alatt  pedig  vérrel  telítődnek

-szívciklus:  
1.  az  egész  szív  relaxált  állapotban  van
2. pitvari systole
3. pitvari diastole, kamrai systole
4. kamrai diastole
5.  szívpauza
- normális  esetben,  nyugalmi  állapotban  a  felnőtt  szív  percenként  60-80-szor
húzódik  össze  

- a  szívizomzat  működésének  sajátosságai

- a minden-vagy-semmi  törvénye  alapján  működik:  minden  küszöb  feletti  

ingerre    maximális  összehúzódással  válaszol.
- a  szívizomzat  összehúzódásai  mindig  ritmusosak
- a  systole  alatt  a  szívizomzat  egy  rövid  ideig  nem  igerelhető  - ez a refrakter
stádium

Szívhangok:  elsősorban  a  billentyűk  záródásakor  keletkező  turbulencia  hangjai

systolés (S1)  hang:  a  vitorlás  billentyűk  záródásának  hangja
diastolés (S2)  hang:  a  zsebes  billentyűk  záródásának  hangja
 A  vér  útja  a  
szívciklus  során
 Verőtérfogat    - perctérfogat

- verőtérfogat (systoletérfogat): az  a  vérmennyiség  (kb.  60-70 ml), melyet a

felnőtt  emberi  szív  kamrái  egy  összehúzódás  alatt  külön-külön  kipumpálnak  a  
nagyerekbe (az aortába, illetve az arteria pulmonalisba)

- a kamrák  befogadóképessége  kb.  200  ml,  vagyis kamrai systolekor mindig marad
vissza  kb.  130  ml  maradék  (reziduális) vérmennyiség  

- a perctérfogat az  a  vérmennyiség,  amit  a  szív  egy  perc  alatt  megmozgat  (  a  

verőtérfogat  és  a  percenkénti  szívösszehúzódások  szorzata,  azaz  60-70 ml x 70) -
nagyjából  4-6 liter nyugalmi  állapotban

- erős  izommunka  végzésekor  akár  10-szeresére  is  emelkedhet (40-60 liter percenként)
a  perctérfogat  értéke  
- a  perctérfogat  emelkedése  részben  az  egy  összehúzódással  kipumpált  vér
mennyiségének,  részben  a  szívösszehúzódások  számának növekedésével  valósul  
meg
 A  kisvérkör  és  a  nagyvérkör  áttekintése

A  kisvérkör

- a szív  jobb  kamrájából  indul ki a tüdőverőérrel (arteria pulmonalis)

- a  tüdőverőér  két  ágra oszlik,  behatol  a  tüdők  állományába,  ahol
ágai  a  hörgőket  kísérik
- a  végágak  a  léghólyagocskák  falában  oszlanak  finom  hajszálerekre
- a  hajszálerekből  összeszedődő  vénák  vére  a  négy  tüdővéna (vena pulmonalis)  útján  
térnek  vissza  a  bal pitvarba

Feladatai:
a  kisvérkör  a  test  gyűjtőeres (oxigénben  szegény  és  széndioxidban  gazdag)  vérét  viszi  
a  tüdőkbe,  ahol  a gázcsere eredményeként verőeres (oxigénben  gazdag,  
széndioxidban  szegény)  vérré  alakul.

A  nagyvérkör:

- a főverőérrel  (aorta) indul ki  az  erős  izomzatú  bal  kamrából

- ágai  kisebb  artériákra,  majd  végül  a  szövetekben  hajszálerekre  oszlanak
- a  hajszálerek  a  visszerekbe  összeszedődve  a  felső  üres  visszérbe (vena cava
superior)  és  az  alsó  üres  visszérbe (vena cava inferior), azok pedig a jobb pitvarba
torkollnak
 A  nagyvérkör  és  a  kisvérkör  vázlatos  rajza

kisvérkör

nagyvérkör
 A  vérerek  és  a vérrendszer

- az  érrendszer  három  fő  értípusból  áll:  

- verőerek  (artériák)
- gyűjtőerek  vagy  visszerek  (vénák)
- hajszálerek (kapillárisok)

Az  erek  falát  alkotó  rétegek:

- intima (belső  réteg):  az  üreg  (lumen)  felé  tekintő  

endothelsejtek és  az  alatta  lévő  finom  kötőszöveti  rostok
szövedékéből  áll  
- az endothelium megakadályozza  a  keringő  vér  
megalvadását  - ha  megsérül,  alvadék  (vérrög)  keletkezik

- media (középső  réteg):  simaizomsejtek

és  rugalmas  és  kollagén  rostok alkotják

- adventitia (külső  réteg):  lazarostos  kötőszövet  

alkotja
- itt  futnak  az  érfalat  tápláló  saját  kiserek,
valamint az érlumen  tágasságát  szabályozó  idegek

Egy  muscularis  típusú  ér  falának  

vázlatos  rajza
Vérerek  sematikus  képe
 A  verőerek  (artériák)
- artéria: olyan  ér,  amely  a  vért  a  szív  felől  a  periféria  felé szállítja  
- verőereknek vagy ütőereknek is  nevezik  őket,  mert  felszínükön  a  szív  összehúzódásai  lüktetés  
formájában  kitapinthatók

- a  szívből  két  nagy  artéria  indul  ki,  amelyek  fokozatosan  egyre  több  ágra  oszlanak   az
artériák  űrtere (lumeneik  összessége)  egyre  nő,  ezért  a  periféria  felé  fokozatosan  csökken  a  
vérnyomás

- az  artériák  falának  szövettani  szerkezete  az  aortától  a  legvékonyabb  ágakig  fokozatosan

változik,  ami  bizonyítja,  hogy  nem  tekinthetők  egyszerűen  passzív  csöveknek,  hanem  aktív  
szerepük  van egy-egy  szerv  vérkeringésének  szabályozásában
 Az  artériák  típusai

- 1. Rugalmas  vagy  elasztikus  artériák – pl.  Aorta  és  más  nagy  artériák
- az intimában  az  endothelium  alatt  kötőszövetes  subendothel  réteg  is  
található
- a  mediában simaizomsejt-rétegek  és  nagyszámú  rugalmas  rost  van  
koncentrikus  elrendeződésben

- 2.    Izmos  artériák – pl.  a  végtagokhoz,  zsigeri  szervekhez  futó  artériák

- media  és  az  intima  határán  egy  rugalmas  rostokból  álló  membrán:  
membrana elastica interna található

- 3.    Arteriolák    - szerveken  belüli  kis  artériák

- kisebb  átmérőjű,  izmos  falú  erek:  üregük  szűk,  a  media  vastag
- a  rugalmas  rostok  fokozatosan  eltűnnek  a  mediából.
1.  Elasztikus  artéria
Lumen

1. Tunicaintima:
endothel+subendo-
thelialis kötőszövet

2. Tunica media: 30-70 sor

elasztikus
membránokből + simaizom
elemek
(legvastagabb réteg)

3. Tunica adventitia:  kollagén  

rost
kötegek,  elasztikus  rostok,
vasa vasarum, nervi
vasculares
A  rugalmas  artériák  működése
2.  Muscularis  artériák: közepes  és  kis  kaliberű  véredények.  Tunica  media  
simaizomsejtekben  a  leggazdagabb;  „elosztó”,  „szétosztó”  erek

Nyilak :
Membrana elastica interna
(intima  és  media  között)
Membrana elastica externa
(media  és  adventitia  között)

1. Tunica intima
2. Tunica media
3.Tunica adventitia: 3
• mediatól   2
vékonyabb 1
• Longitudinális  
kollagén  rostok,  
3.  Arteriola  és  kapilláris  ágy:

Hasonló  terület  
Véráramlás  iránya Venula keresztmetszeti
képe
 A  kapillárisok  
- mikroszkopikus  méretű  erek  az  arteriolák  és  venulák  között  (inkább  hálózat,  mint  önálló  erek)
- összességükben    ezek  alkotják  az  érpálya  legnagyobb  részét

- faluk egyetlen endothelsejt-rétegből  és  annak  alaphártyájából  (membrana basalis)  áll  

- közvetlenül  részt  vesznek  az  anyagcserében:  vékony  falukon  át  zajlik  az  oxigén  és  a  
tápanyagok  leadása,  a  bomlástermékek  és  a  szén-dioxid  felvétele
- a  hajszálerek  falán  keresztül  fehérvérsejtek  is  kiléphetnek  a  szövetekbe
- egyes  helyeken  (pl.  vesében)  az  endotheliumon  pórusok találhatók  (fenesztrált            
endothelium), amelyek elősegítik  a  fokozott  folyadékáramlást,  illetve  nagyobb  méretű  
molekulák  átjutását

- igen  gyors  térfogatváltozásra  képesek:  

egy  nyugalmi  állapotban  lévő  szervben  a  
hajszálerek  kb.  10  %-a  szállít  vért,  a  többit  
simaizom-gyűrűk  (precapillaris  sphincterek)  
zárják  le  – fokozott  igénybevételkor  egyre  
több  kapilláris  nyílik

Precapillaris sphincterek
 Gyűjtőerek  vagy  visszerek  (vénák)

- véna:  olyan  ér,  amely  a  vért  a  periféria  felől (a  hajszálerekből  összeszedődve)  a  

szív  irányába  szállítja
-
- a  vénás  rendszer  üregtérfogata  nagyobb, mint  az  artériás  rendszeré,  és  a  vénák  
fala  vékonyabb,  mint  az  artériáké  

- a  vékony  falú  vénákban  a  keringést  elsősorban  nem  az  érfal  összehúzódása,  

hanem a szív  és  a  mellkas  szívó  hatása segítik  elő

- a  vénákban  a  vér  visszafolyását  a  zsebes  billentyűk akadályozzák  meg

 Összeköttetések  az  érhálózatban

Anastomosisok: az egyes erek  közötti  összeköttetések

- szerepük,  hogy  egy  érszakasz  elzáródása esetén  biztosítsák,  hogy  az  adott  terület  
„kerülő  úton” vért  kapjon    
- arterio-venosus anastomosisok: egy  artéria  és  egy  véna  közti  közvetlen  
összeköttetés  (a  hajszálérhálózat  kihagyásával)  
- kollaterális  összeköttetések: egy  értörzs  proximalis  és  distalis  szakasza  közti  
oldalági  összeköttetés

Végartériák:  szomszédos  területeket  ellátó  artériák,  amelyek  között nincs

összeköttetés (ilyen  típusú  a  szív,  az  agy  vagy  a  vese  vérellátása)

Arterio-venosus anastomosis Kollateralis összeköttetések

Regionális  keringés
Az  artériás  rendszer  
vázlatosan
 Az  aorta  és  szakaszai
Az aorta
- a bal  kamrából ered, kezdetben felfelé halad, majd  balra  és  hátrafelé  kanyarodva
180 °-os  ívet  ír  le  és  lefelé fordul
- belőle  erednek  a  nagyvérkör  erei
- rugalmas  falával a  keringés  ritmusos  folyamatosságát  is  segíti

Az aorta szakaszai:

• felszálló  aorta  (aorta ascendens)

- innen  erednek  a  szívet  vérrel  ellátó  koszorúerek

• aortaív

• leszálló  aorta  (aorta  descendens)

• mellkasi szakasz (aorta thoracica) – rekesziszom feletti szakasz

• hasi szakasz (aorta abdominalis) – rekeszizom alatti szakasz

Az aorta szakaszai aortaív

felszálló leszálló aorta

aorta

mellkasi aorta

szív

rekeszizom

hasi aorta

IV. lumbalis csigaolya

közös csípő- közös csípő-

arteria (jobb) arteria (bal)
Az  szív  és  az  aorta
aortaív

bordaközi
artériák

mellkasi aorta
szív

rekeszizom
 Az  aortaív  (arcus aortae) ágai

• Fej-kar  verőér  (a. brachiocephalica)

- rövid  értörzs,  mely  két  ágra  oszlik:  
• jobb  oldali  közös  fejverőér (a. carotis communis dextra) – a fej
és  nyak  képleteit  látja   el,  külső  és  belső  ágra  oszlik  
• jobb  kulcscsont  alatti  verőér (a. subclavia dextra) – a jobb kart
látja  el

• bal  oldali  közös  fejverőér (a. carotis communis sinistra)

- elágazás  nélkül  halad  felfelé,    a  nyelvcsont  magasságáig,  majd  két  
ágra,  a  külső  és  a   belső  fejverőérre  oszlik

• bal  kulcscsont  alatti  verőér (a. subclavia sinistra)

 belső fejverőerek
Az  aortaív  ágai
külső fejverőér
külső fejverőér

jobb oldali közös fejverőér

jobb kulcscsont alatti verőér

bal oldali közös fejverőér

kar-feji verőér

bal kulcscsont alatti verőér

 A  közös  fejverőerek  (aa. carotis communis)  ágai

• külső  fejverőér (a. carotis externa)

- felületesebb  ágai  ellátják  a  pajzsmirigy  és  a  
gége  egy  részét,  továbbá
a  nyelvet,  a  garatot,  a  tarkótájékot,  a  fülkagylót  
és  az  arcot  
- mély  ága  a  szájüreg,  az  orrüreg,  a  
lágyszájpad,  a  garat  és  a  fogak  
vérellátását  biztosítja

• belső  fejverőér (a. carotis interna)

- elágazás  nélkül  halad  a  koponyaalapig,  a  
halántékcsont  csatornáján  lép
be  a  koponyaüregbe,  ahol  elágazik
- ellátja  a  középfület,  és  belőle  ered  az  agyvelő  
elülső  és  középső    
artériája,  valamint  a  szemüreg  és  a  szemgolyó  
artériája
 A  kulcscsont  alatti  verőér  és  ágai

• kulcscsont  alatti  verőér  (a. subclavia)

- a  mellkasban  ered,  és  ívben  felhajlik  a  nyak  területére
- belőle  ered  a  pajzsmirigy  alsó  artériája,  a  mellkasban  pedig  a  
bordaközökhöz,  az  elülső  gátorhoz,  a  szívburokhoz  és  a  rekeszizomhoz  ad  
ágakat

• gerinci  verőér (a. vertebralis)

- a  nyakcsigolyák  harántnyúlványai  által  képzett  nyílásokon  át  halad  fel  a  
koponyaalapra,  és  az  öreglyukon  át  lép  be  a  koponyába
- ágai  ellátják  a  nyúltvelőt,  a  kisagyat  és  a  nagyagy  hátsó  területeit
- az  agyalapon  összeköttetésbe  kerül  a  belső  fejverőér  agyalapi  ágával,  
és  az  így  kialakuló  artériás  érgyűrű biztosítja  a  nagyagy  zavartalan  vérellátását

• belső  mellkasi  verőér (a. thoracica interna)

- a mellkasfalon belül,  a  sternum  két  oldalán  húzódik lefelé,  a  rekeszizmon  átlépve  
halad  lefelé

• hónalji  verőér (a. axillaris)

- a  válltájékot  és  a  mellkast  látja  el,  az  a.  brachialisban  folytatódik    
A fej/nyak fontosabb
arteriái

belső fejverőér
külső fejverőér

bal közös fejverőér

kulcscsont alatti verőér

 A  felső  végtag  artériái  

•hónaljverőér  (a. axillaris)

- a kulcscsont  alatti  verőér (a. subclavia) közvetlen  folytatásaként  ágaival  a  
válltájékot  és  a  mellkasfalat  látja  el
- az  ér  a  felső  végtagon  mint  felkari  verőér  (a. brachialis) folytatódik  és  a  m.
biceps brachii belső  oldalán  lévő  árokban  fut

•felkari  verőér  (a. brachialis)

- vastagabb  ága, a  mély  felkari  verőér  (a. profunda brachii) a  felkar  hátsó  extenzorait  látja  el
- a  könyökárokban  két  ágra  oszlik:  a  singcsonti  és  az  orsócsonti  artériára

–singcsonti  artéria  (a. ulnaris)

- ulnaris  oldalon  halad  a  flexorok  között
- ellátja  az  ulnaris  flexorokat  és  extensorokat,  valamint  a  kéz  izmainak  egy  részét

–orsócsonti  artéria  (a. radialis)

- ellátja  az  akar  radialis  részét  mind  a  flexor,  mind  az  extensor  oldalon
- a  kéztő  felett  közvetlen  a  csonton  fekszik,  így  lüktetése  (pulzus)  jól  tapintható

- mindkét  alkari  artéria a  kéz  tenyéri  oldalán  egymással  összeköttetésbe  lépve  egy  
felületes  és  egy  mély  verőeres  ívet alkot,  ezekből  az  ívekből  erednek  az  ujjakhoz futó  
artériák
 A  felkar  főbb
artériái

kulcscsont alatti verőér

hónalji verőér

felkari verőér

orsócsonti verőér
Singcsonti verőér

felületes és egy mély

verőeres ívek
 Az  aorta  leszálló  része  (aorta descendens)
- a  gerincoszlop  bal  oldalához  fekszik
- rekeszizom feletti szakasza a mellkasi aorta, az  alatta  lévő szakasz a hasi aorta

•Mellkasi aorta (aorta thoracica)

– fali  ágai: bordaközi  artériák  (aa. intercostales)
- a  bordák  alsó  szélénél  futó  barázdában  haladnak
- a  mellkasfalat,  a  hátizmokat  és  a  hát  bőrét  látják  el
- ágakat  adnak  a  csigolyaközti  lyukakon  át  a  gerincvelőhöz  
– zsigeri  ágai:
• Hőrgőverőér  (a.  bronchialis) – a  hörgőket  követve  lép  a  tüdőbe,  a  tüdőszövetet  
táplálja,  illetve  a  nyelőcsőhöz  és  a  légcsőhöz  ad  ágakat

•Hasi aorta (aorta abdominalis)

– Fali  ágak  :  has  fala
– páros  zsigeri  ágak:  a  vesék,  a  mellékvesék,  a  herék,  ill.  a  petefészkek  artériái

– páratlan  zsigeri  ágak: a gyomor-bélrendszert  látják  el:

• hasi  értörzs (truncus coeliacus): ebből  ered  a  máj,  a  gyomor,  a  
hasnyálmirigy,  a  nyombél  felső  szakasza,  valamint  a  lép  verőerei
• felső  bélfodri  artéria  (a. mesenterica superior): ellátja  a  nyombél  alsó  
szakaszát,  vékonybelet,  a  vakbelet,  a  felszálló  és  haránt  vastagbelet
• alsó  bélfodri  artéria: (a. mesenterica inferior) ágai  látják  el  a  leszálló  
vastagbelet,  a  szigmabelet  és  a  végbelet  
A  hasi  aorta  főbb  ágai

hasi értörzs

felső bélfodri verőér

hasi főverőér

alsó bélfodri verőér

közös csípőverőér

külső csípőverőér
belső csípőverőér
 A  csípő  főbb  artériái

• közös  csípőverőér  (a. iliaca communis)

- a IV-V.  ágyékcsigolya  magasságában  ered  a  hasi aorta  kettéágazása nyomán
- rövid  lefutás  után  külső  és  belső  csípőverőérre oszlik

• belső  csípőverőér  (a. iliaca interna)

- belép  a  kismedencébe,  zsigeri  ágai  a  medencei  szerveket  (hólyag, végbél,
prosztata, méh) valamint a külső  nemi  szerveket látja  el
- főbb  ágai:  köldökartéria (a. umbilicalis). magzatban fontos szerepe van, a
születés  után  elzáródik    
a  méh  arteriája (a. uterina): a  legvastagabb  zsigeri  ág,  ágat  ad  a  hüvely-
hez  és  anastomizáI  a  petefészek  artériájával
(férfiban  jelentéktelen  kis  ér,  részeben  a  ductus  deferenst  látja  el)  
a. pudenda interna: a gáttájék  és  a  küIső  nemi  szervek  artériája

• külső  csípőverőér  (a. iliaca externa)

- a  lágyékhajlat  irányába  fut,  ágai  a  hasfalat és  a  külső  nemi  szervek  bőrét látják  el
 Az  alsó  végtag  artériái  
combverőér  (a. femoralis)
- a  külső  csípőverőér  közvetlen  folytatása
- a  lágyékszalag  alatt  lép  ki,  és  a  comb  elülső,  belső  részén  fut  
- a  térd  felett  áthajlik  a  háti  oldalra,  és  további  szakasza  a  térdárokban  fut
- a  comb  izomzatát,  a  combcsontot  és  a  külső  nemi  szervek  bőrét  látja  el
- a  lágyékszalag  alatt  felületesen  fut,  lüktetése  tapintható,  könnyen  megsérülhet,  ami  
végzetes  lehet
- mély  ága  (a. profunda femoris) a  comb  hátsó (flexor  izmait)  látja  el

térdárki  verőér  (a. poplitea)

- a  combverőér  folytatása
- ágai  látják  el  a  térdízületet
- a  térdárok  alsó  szélénél  elülső  és  hátsó  sípcsonti  verőérre  oszlik

elülső  sípcsonti  verőér  (a. tibialis anterior)

- a  lábszár  izmait  látja  el
- a  két  boka  közt  középen  a  lábhátra  lép  és  mint  lábháti  verőér  folytatódik
- a  lábtőcsontok  területén  az  ér  csontos  alapon  fut,  és  itt  jól  tapintható

hátulsó  sípcsonti  verőér  (a. tibialis posterior)

- a  lábszár  hajlító  iz mainak  felületi  és  mély  rétegei  közt  fut  lefelé,  ellátja  az  izmokat
- a  belső  boka  mögött  a  talp  irányába  kanyarodik  majd  két  ágra  oszlik,  melyek  egy  
verőeres  ívet  alkotnak.  Ennek  ágai  a  talp  izmait  és  az  ujjak  talpi  felszínét  látják  el
A comb erei
(elölnézet)

külső csípőverőér
belső csípőverőér

Mélyági combverőér

Combverőér

Térdárki verőér

Elülső sípcsonti verőér

Hátulsó sípcsonti verőér

Verőeres ívek
A  vénás  rendszer
vázlatosan
 A  vénák
A  vénás  rendszer  a  hajszálerekből  indulva  és  egyre  nagyobb  vénákba  szedődve halad a
szív  irányába.

Két  részre  osztható:

felületes  vénás  rendszer:  ezek  a  vénák  közvetlenül  a  bőr  alatt  helyezkednek  el
mélyvénás  rendszer:  ebbe  torkollnak  a  felszínes  vénák,  általában  a  verőeres  
törzseket   kíséri

A  test  vénás  vérét  két  nagy  véna  vezeti  vissza  a  szívbe  (a  jobb  pitvarba):  
az alsó  és  a  felső  fő  (üres)  visszér  (vena cava inferior,  és  a  vena cava
superior),  külön  rendszer  a  v.  potae rendszere
 A  felső  fő  visszér (vena cava superior) rendszere

- a felső  végtag, valamint a fej  és  a  nyak vénáit  gyűjti  egybe

- két  nagy  törzs  alakítja  ki:

a jobb  és  bal  kar-feji  véna  (v. brachiocephalica)

- a kar-feji  vénák  két-két  nagy  vénából  szedődnek  össze:  

• kulcscsont  alatti  véna  (v. subclavia) és  a  
• belső  nyaki  visszér  (v. jugularis interna)

- a  v.  subclavia  és  jugularis  interna  összeömlésének  helye  a  vénás  

szöglet,  itt  torkollanak  a  test  nagy  nyirokerei  a  vénás  rendszerbe
A  felső  fő  visszér   belső nyaki visszér
rendszere belső nyaki visszér

jobb vénás szöglet bal vénás szöglet

jobb kulcscsont bal kulcscsont

alatti visszér alatti visszér

jobb fej-kari visszér bal fej-kari visszér

felső üres véna

jobb pitvar
 A  fej  és  a  nyak  vénái
•belső  nyaki  visszér  (vena jugularis interna)
- a  koponyaalapon  indul,  a  nyakon  a  közös  fejverőér  mellett  fut
- összegyűjti  a  koponyaüreg,  az  arc  és  a  nyaki  szervek  vérét

•külső  nyaki  visszér (vena jugularis externa)

- külön  törzset  képez,  a  fül  mögött  kezdődik  és  a  bőr  alatt  fut  lefelé,  keresztezi  a  fejbic-
centő  izmot,  a  kulcscsont  alatt  ömlik  a  kulcscsont  alatti  visszérbe (vena subclavia)

•elülső  arci  visszér

- az arc  vénás  vérét  gyűjti  össze  
- a  belső  szemzugban  ered,  és  ferde  vonalban  húzódik  lefele  az  állkapocs  szöglete  felé
- a  szemzugban  a  szemüreg  visszereivel  közlekedik,  melyek  az  agyalapi  
visszeres  öblökbe  (sinusokba) ömlenek.  Ezeken  az  összeköttetéseken  át  fertőzés  
terjedhet  át  az  arc  felől  az  agyburkokra.

•hátulsó  arci  vissszér

- a  halántéktájékról,  az  állkapocs  nyaka  mögötti  területről  indul
- a  rágóizmok,  fogak,  íny,  szájpad  és  az  orrüreg  területéről  gyűjti  össze  a  vénás  vért

•koponya  visszeres  öblei  (sinusok)

- a  koponyaüregen  belül  az  agyvelő  vénás  vérét  gyűjtik  össze  
- ezt  a  rendszert  vékony  erek  kötik  össze  a  külső  koponyai  vénákkal,  amelyek
arra  szolgálnak,  hogy  a  koponyaűri  nyomás  hirtelen  emelkedésekor  a  sinusrendszer  vére    
gyorsabban  kiürülhessen
 felső nyílirányú szinusz

felületes halántéki véna

inferior
sinus cavernosus
rectus
kulcscsont
arc véna alatti visszér

nyelv véna felső üres visszér

belső nyaki
pajzsmirigy véna visszér
v. azygos
külső
nyaki
visszér
kar-feji visszér alsó üres visszér
vese véna

bal kulcscsont alatti here/petefészek v.

visszér
közös csípő
visszér
A  fej  és  a  nyak
főbb  visszerei

felületes halántéki visszér

elülső arci visszér

külső nyaki visszér

kulcscsont alatti visszér

A  mellüreg  főbb bordaközi vénák
visszerei

felső üres visszér

alsó üres visszér

 A  felső  végtag  vénái
- két  csoportra oszthatók:
felületes visszerekre  és
mély  visszerekre, melyek  között  számos  összeköttetés van.

A  felületes  vénák  
- az  ujjakon  kezdődnek,  a  kézháton  hálózatot alkotnak,  melyekből  a  vér  
két  nagyobb  véna  útján  vezetődik  el  a  mélyvénák  felé  
• v. basilica, a  felső végtag  egyik  nagy,  felületes  vénája  a medialis oldalon
halad  és  a  felkari  vénába (v. brachialis) ömlik
• v. cephalica a külső  oldalon halad, a m. deltoideus medialis  szélén, és
beömlik  a  kulcscsont  alatti  visszérbe (v. subclavia)
- ez  a  két  véna  a  könyökárokban  egymással  erős  ág  (v. mediana cubiti) útján  
közlekedik  (ez  az  intravénás  injekció,  ill.  vérvétel  leggyakoribb  helye)  

A  mélyvénák:
- párosával  kísérik  az  artériákat  
- a felkari  véna (v. brachialis) folytatása  a  hónalji  véna (v. axillaris), amely
a kulcscsont  alatti  visszérbe (v. subclavia) szájadzik,  ami  a  felső  fő  
vénába (v. cava superior) ömlik
A  felső  végtag
felszínes  vénái

v. cephalica

v. basilica

v. mediana cubiti
A  felső  végtag
felszínes  vénái

v. basilica

kézháti vénás hálózat

 Az  alsó  fő  visszér  (vena cava inferior) rendszere

- az  alsó  fő  visszér  az  ágyéktájékon,  a  két  közös  csípővéna összefolyásából  ered
- az  aorta  jobb  oldalán  fut  felfelé,  a  rekeszt  átfúrva  ömlik  a  jobb pitvarba
- a  hasüregben  felveszi  a  májvénák  útján  a  vena portae rendszerét,  valamint  
a hátsó  hasfal, a vese, a here, illetve a petefészek  vénáit

•A  közös  csípővisszér  (v. iliaca communis)

- a külső  és  a  belső  csípővisszér egyesüléséből  jön  létre
- a belső  csípővisszér  a medencefal, az ágyéktáj, a gát,  és  a  fartájék vénáiból,  
részben  pedig  a  belső  nemi  szervek és  a  húgyhólyag vénáiból  alakul  ki
- a külső  csípővisszér a csípőtájék, a hasfal, az alsó  végtag és  részben  a  külső  
nemi szervek vérét  gyűjti  össze
- a hasfal felületes  és  mély  vénái anasztomizálnak  a mellkasfal ereivel,  így  a  
v.cava inferior és  a  v. cava superior rendszere egymással  kapcsolatban áll
A  hasüreg  főbb lépvéna
visszerei

vese visszér

alsó üres véna

herevéna

közös csípővisszér

külső csípővisszér
 Az  alsó  végtag  vénás  rendszere

felületes  és
mély  vénák képezik,  a  felső  végtaghoz  hasonlóan

A felületes  vénás  rendszer

- a lábháton  hálózatot alkot,  majd  két  nagyobb  véna  úján  vezetődik  el
- a medialis oldalon található  a  v. saphena magna, mely a belső  boka
tájékáról  ered,  a  lábszár  és  a  comb  belső  oldalán  halad  felfelé,  majd
mintegy 2 cm-re  az  ágyékhajlattól  a  mélybe  kerül  és  a  combvénába
(v. femoralis) ömlik.
- hátul a v. saphena parva húzódik  felfelé,  amely  a külső  bokánál veszi
kezdetét,  a  lábszár  hátsó  részén  általában  középen  halad,  majd  a  térdárki  
vénába (v. poplitea) ömlik.

Mélyvénás  rendszer
- a  mélyvénák  az  artériákat  kísérik  (v. femoralis, v. poplitea, stb.)
Az  alsó  végtag
felszínes  vénái
(elölnézet) comb véna

v. saphena magna

v. saphena magna
Az  alsó  végtag
felszínes  vénái
(hátulnézet)

v. saphena parva

v. saphena parva