1.

A környezeti és a fenntarthatóságra nevelés korszerű értelmezése, egymáshoz való

viszonyuk. Céljuk, feladataik, követelményeik, alapelveik. A környezeti nevelés helye az
Óvodai nevelés országos alapprogramjában. A törvények (Környezet- és
Természetvédelmi törvény, Állatvédelmi törvény, Hulladékgazdálkodási törvény)
biztosította lehetőségek az óvodáskorúak természettisztelő, környezettudatos
magatartásának, szemléletének alakításában.

A környezeti gondok megoldásához szükséges az emberek tudat- és

szemléletváltoztatása, formálása is! Ennek a legfontosabb és legreményteljesebb eszköze a
nevelés, a környezeti nevelés és a fenntarthatóságra nevelés.
Alapvető célja, hogy a felismeréstől a cselekvésig vezesse az embert, hogy a közte és
környezete között kialakult, veszélyessé vált viszony javulását érje el.

Mi tehát a környezeti nevelés?

„A környezeti nevelés olyan folyamat, melynek célja, hogy a világ népessége
környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos
problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességekkel,
motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi
problémák megoldására és az újabbak megelőzésére.”
(Tbiliszi Nyilatkozat, Záródokumentum)1
A kezdet tehát a környezeti nevelés. Azonban a XXI. század gondjaival való küzdelemben, az
emberiség életben maradásának feltétele, egy fenntartható társadalom megteremtése.
A fenntarthatóság pedagógiája, a fenntarthatóságra nevelés a környezeti nevelésben
gyökerezik, de túlmutat azon.

A környezeti nevelés rendszere és alapelvei

Napjainkban a környezeti nevelés már széles körben ismert és elfogadott.

Az oktatási rendszer minden szintjén találkozunk vele. Egy-egy országon belül, a környezet-
és természetvédelmi jogszabályok biztosítják a törvényi hátteret.
A különböző országok között pedig a Nemzetközi egyezmények, amelyek a nemzetek nagy
közösségei természet- és környezetvédelmi tevékenységeit hivatottak szabályozni.
Magyarországon a törvényi hátteret az Alaptörvény adja.
A környezeti neveléssel kapcsolatos paragrafusai:
 „8.§ A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen
alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára,
oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges
környezethez.
 70/D § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb
szintű testi és lelki egészséghez.
1
Bihariné dr.Krekó Ilona-Kanczler Gyuláné dr. (2019.): Az óvodai környezeti nevelés módszertana
ELTE Eötvös Kiadó Budapest 11p, össz: 94p

1
 (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények
és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint
az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg.”2

A nemzetek saját határaikon belüli tevékenységeiket törvényekkel szabályozzák. Hazánkban a

jelenleg is hatályban lévő, legfontosabb „zöld” törvények:
A Környezetvédelmi törvény (az 1995.évi LIII. törvény a környezet védelmének
általános szabályairól) célja, az ember és a környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása.
Magas szintű és összehangolt védelme a környezet egészének, elemeinek és folyamatainak
egyaránt. A fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.
A törvény 54.§ 1.cikkelye szerint, mindenkinek joga van a környezeti ismeretek
megszerzésére, és ismeretei fejlesztésére.
A környezeti nevelés állami és önkormányzati feladat, melynek irányelveit két
alapdokumentum adja meg: a Nemzeti Alaptanterv és a Nemzetközi Környezetvédelmi
Program.
A Természetvédelmi törvényben (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről)
foglaltak szerint, a természeti értékeink védelme, oltalma, megőrzése, fenntartása és
fejlesztése, továbbá a természetvédő szemlélet kialakítása elsődlegesen állami feladat.
Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az
állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincseknek minősülő természeti értékeink megőrzése, az
állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. A 64.§ (1)
cikkelyében fogalmazódik meg, hogy a természet védelmével kapcsolatos ismeretek a
Nemzeti Alaptanterv részét kell, hogy képezzék. Ezeket az ismereteket valamennyi oktatási
intézményben oktatni kell, ezzel is elősegítve a társadalom természetvédelmi kultúrájának
fejlődését, növekedését.
A törvény kiterjed többek között a tájvédelemre; a vadon élő élővilág és élőhelyek általános
védelmére; és a természeti területek és értékek kiemelt oltalmára is.
Az állatok védelméről és kíméletéről (2011. évi CLVIII. törvény az 1998. évi
XXVIII törvény módosítása) az 1998-as törvény eredetileg azt célozta meg, hogy védje az
állatvilág egyedeit, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes
bánásmód érdekében, valamint meghatározta az állatok védelmének alapvető szabályait. A
törvény módosítása kiterjed a háziállatokra, a vadon élő állatokra, a természetvédelmi oltalom
alatt álló és a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra is.
A Hulladékgazdálkodásról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) 5.
melléklet 13.pontjában kimondja, hogy az oktatás és nevelés részévé kell tenni a lakossági
szemléletformáló kampányokat.
A Hulladékgazdálkodási Kódex (2021. évi II. törvény a Hulladékgazdálkodási Kódex) E
törvény 57.§ (3) a 47/C § (1) egészült ki azzal, hogy az oktatási intézmények kötelesek az
álalános iskolai képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe beépíteni, a
hulladékgazdálkodás elveit, céljait, a hulladék értékként kezelését, és a hulladékok
megismertetését.

2
-https://www.alkotmanybirosag.hu/altalanos-1989 (Megnyitás: 2021.10.29.)

2
 A legfontosabb Zöld törvényünk, az 1995.évi LIII. a környezet védelméről szóló törvény
írja elő és biztosítja a törvényi hátterét a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak. Ez adja
hazánk környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét. Jelenleg az V. Nemzeti
Környezetvédelmi Program (NKP-5) stratégiai környezeti vizsgálata, és ennek a részét
képező, V. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA V.) kidolgozása folyik. Ebbe a
munkába a civil szervezetek és a lakosság is bekapcsolódhatott.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia a 2012-2024-es időszakra szól. A
II. Tudás T1.14 pontjában az oktatás-nevelés-képzést, mint hazai humántőke kezeli. Melynek
célja: fejleszteni az értékeket, erkölcsi normákat, érzelmeket; biztosítani a szükséges tudást,
készségek és kompetenciák elsajátítását; erősíteni a közösséghez való kötődést és igényessé
tenni az életen át tartó tanulásra.
Kiemeli azt is, hogy a fenntarthatósághoz nélkülözhetetlen a társadalom szemléletformálása
és a civil szervezetek, és a társadalmi összefogások megerősítése.
1998-ban, tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet foglalta
össze a környezeti nevelés addigi eredményeit. Azóta háromszor dolgozták át és 2010-ben
jelent meg a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Ebben kiemelték, hogy a gyermekek
tapasztalatait a környezeti nevelés alapozza meg. Ezek a tapasztalatok később ismeretté,
ismeretrendszerré és akár egész életre szóló tudássá válhatnak.
1999-ben készült el hazánk első Nemzeti Biodiverzitás Stratégiája (NBS), a Globális
Környezeti Alap és az UNEP támogatásával. Az akcióprogram alapja az
1992-es Rió de Janeiroban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt feladatok
adták. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit,
gazdaságát, és az abból szerzett tudást.

Minden gyermek intézményes nevelése az óvodában kezdődik. Itt kapja meg azokat az
alapokat, melyek majdan meghatározó szerepet játszanak az egyén környezetkultúrájának
alakításában. A családokkal való szoros együttműködés közben, a családok szemlélete is
alakítható a gyermekeken keresztül. Az óvodában kialakított, látott, megtapasztalt, megtanult
jó szokások így beépülhetnek a családok életébe is.
Az intézményes, óvodai környezeti nevelés cél és feladatrendszerét a Nemzeti Környezeti
Nevelési Stratégia -figyelembe véve Az óvodai nevelés országos alapprogramját-, határozza
meg, javaslatokat téve a megvalósításra.

A környezeti nevelés alapelvei meghatározóak!

Olyan élethosszig tartó oktatási, nevelési folyamatnak kell lennie, amely képes
alkalmazkodni a gyorsan változó világunk kihívásaihoz. A környezeti nevelésnek fel kell
készítenie az egyént arra, hogy értő magatartást tanúsítson a jelen világ gondjai, problémái
iránt. Az élet minden területére kiterjedőnek kell lennie. Meg kell jelennie a gyermekek
családi nevelésében, minden intézményes és intézményen kívüli nevelésben-oktatásban, a
társadalmi élet minden területén. A XXI. században különösen fontos, és kiemelkedő a hatása
a tömegkommunikációban való megjelenésének.
A környezeti nevelés komplexitásából adódik a rendszer-szemléletűsége.

3
Földünkön minden mindennel összefügg. Egyrészt, minden rendszer, részeinek szintézise, de
nagyobb rendszerek része is ugyanakkor. Egységes, osztatlan rendszerként -holisztikusan-
kell a világot, a környezetet, a környezeti-ökológiai jelenségeket, s ez által magát a környezeti
nevelést is kezelni.
A helyi környezeti gondok, olyan lokális problémák, melyek a saját szemünk előtt
keletkeznek, a hatását a saját „bőrünkön érezzük” (pl. nem megfelelően működő, város széli
hulladék feldolgozó). A természet, a környezet komplexitásából adódóan ezek a problémák
nemcsak helyileg hatnak, hanem globálisan is, az egész Földet érintő környezeti gondokká
nőttek. Ez a folyamat oda-vissza működik és hat, hiszen a globális problémák, helyileg,
lokálisan is ellehetetlenítik az ember életét.
A gyermekeket első lépésben a helyi környezeti gondokkal, a saját élőhelyükön, a saját
környezetükben lévő környezeti problémákkal lehet és kell szembesíteni. Viktor András
szerint, kettős kötődést kell kialakítanunk: felelősséget a helyi környezetért, és felelősséget a
Földért.
Az emberek érdeklődését, figyelmét elsősorban azok a problémák kelthetik fel,
amelyek közvetlenül rájuk is hatnak, vonatkoznak. Olyan gondok, amik éppen aktuálisak,
maiak, relevánsak, rájuk tartozók. Annak van igazán szemléletformáló, nevelő hatása, ami
személyesen megérinti az embert. Elsődleges feladatunk, a jelen problémáinak megoldása.
A meg nem oldott aktuális problémák, a jövőben beláthatatlan következményeket okozhatnak.
Ezért hosszú távon kell előre gondolkozni a jövőben, hiszen erkölcsi kötelességünk a
gyermekeinkre nézve is, hogy ne nehezítsük meg a jövő nemzedék életét, ne hárítsunk rájuk
ismeretlen nehézségeket. A környezeti nevelésnek tehát egyszerre kell mainak és
jövőbenézőnek lennie.
A környezeti nevelésnek tevékenységre orientáltnak kell lennie. Ebben a
gondolkodásnak és a cselekvésnek szorosan össze kell kapcsolódnia. Ha érzékelünk egy
természeti, vagy társadalmi problémát, illetve szépséget; értékelnünk kell, majd pedig tennünk
kell ellene, illetve érte.
A XXI. századi társadalmak többsége, fogyasztásra orientált társadalom.
Az én-központúság, a birtoklás, a felhalmozás, a tulajdon irányítja a világot.
Ezen a látásmódon a környezeti neveléssel is változtathatunk. Az egyensúly helyreállításán
kell fáradoznunk, az én-központúságról a közösségre, az együttműködésre való neveléssel.
A környezeti problémák sem oldhatóak meg egyénileg. Akár a helyi gondokat nézzük, akár a
világ problémáit, csakis közösen, együtt, mi-tudattal, társadalmi szinten orvosolhatjuk. A
környezeti nevelésnek fontos szerepe van az együttműködési képesség fejlesztésében.
Feladata: hogy felkészítse az embereket a felelős állampolgári gondolkodásra, a megfelelő
döntések meghozatalára, és a cselekvésre.
Mondhatjuk tehát, hogy a környezeti nevelés a problémamegoldásra is nevel.
Az újabb és újabb környezeti gondok, problémák megoldásához, újabb és újabb módszerek
szükségesek. Ehhez az emberek -legyen az bármilyen korú vagy végzettségű-, divergens,
kreatív és kritikus gondolkodása szükséges.
A környezeti nevelés erkölcsi alapelve az, hogy tiszteljünk minden élő és élettelen
létezőt a Földön. Fontosnak, értékesnek tartja a környezetért felelős életvitel kialakítását,
a természettel harmonizáló magatartást, a természet erőforrásainak kíméletét. Ezeket által
nevel új értékrendszerre.

4
A fenntarthatóságra nevelés

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

(David Brower környezetvédelmi aktivista)3

Az ENSZ felkérésére alakult meg 1984-ben a Környezet és Fejlődés Világbizottság.

Vezetője akkor Norvégia miniszterelnök asszonya volt, Gro Harlem Brundtland.
A Brundtland Bizottság 1987-re jelentést készített, Közös jövőnk címmel, a környezetkímélő
fejlődésről, melyben ezt írták:
„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése
mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” 4
A fenntartható fejlődés fogalma azóta terjedt el, egyértelművé téve a felelősségünket a jövő
generációért.
1992-ben az ENSZ Rio de Janeiro-i Környezet és Fejlődés Konferenciáján, a Feladatok a
21.századra dokumentuma már rögzíti, hogy
-az oktatás nélkülözhetetlen és alapvető fontosságú a fenntartható fejlődéshez,
-a környezetvédelem, a gazdasági célkitűzések és a társadalmi igazságosság között
erős, harmonikus kapcsolatot kell létrehozni.
Az UNESCO 1997-ben Thesszalonikiben rendezett konferenciáján
ez hangzott el:
„Tudatában vagyunk annak, hogy a jövő nemzedékek sorsa a ma döntésein és tettein
múlik, és hogy a jelenlegi gondokat, beleértve a szegénységet, a technikai és anyagi
alulfejlettséget, munkanélküliséget, kirekesztést, diszkriminációt és a környezet
fenyegetettségét, meg kell oldani mind a jelen, mind a jövő nemzedékek érdekében.”5
A fenntartható fejlődés három olyan alrendszerre tagolódik, melyek egymással szerves
kapcsolatban vannak: a környezeti, a társadalmi, és a gazdasági alrendszerek. Hogyan
kapcsolódik ebbe a nevelés?
A fenntarthatóságra nevelés a fenntartható fejlődés szempontból azt jeleni, e három
alrendszer között olyan oktatási kapcsolatok létrehozása, melyekben megértjük működésük
szabályait.
Egy másik megközelítésből a fenntarthatóságra nevelés egy egész életen át tartó
tanulási és szocializációs folyamat. Ez a folyamat olyan informált és tevékeny
állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek.
Képesek tájékozódni és eligazodni a természet- és környezettudomány, a társadalom, a jog és
a gazdaság terén. Továbbá képesek etikusan, felelős elkötelezettséget vállalni egyéni, vagy
közös intézkedésekben döntéseikért, tetteikért.
„A környezeti nevelés már régen felismerte, hogy a környezeti problémák okainak és
megoldásának összetettsége miatt az ökológiai kérdéseken túlmutatóan tudatosítania kell
azok társadalmi, gazdasági rendszerrel való összefüggéseit. Felismerve, hogy a természeti

3
https://wwf.hu/ (Megnyitás: 2021.10.29.)
4
Kerényi Attila: Környezettan (2003.) Mezőgazda Kiadó Budapest 410p. össz:470p.
5
https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-fenntarthatosag-pedagogiai-elemei
(Megnyitás: 2021.10.31.)

5
környezet rohamos romlását csak úgy tudjuk elkerülni, ha kialakítjuk a környezeti terhelést,
károkat csökkentő környezetharmonikus magatartási és életviteli mintákat.
A fenntarthatóságra nevelés annyiban jelent új fogalmat, amennyiben világossá teszi,
hogy a gazdasági és szociális kérdéseknél is figyelembe kell venni a környezeti feltételeket, de
a környezeti kérdések megoldása is csak a másik két terület elemzésével egyidejűleg oldható
meg.”6

Nézzük, mi a közös, és mi a különbség a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés

között. A környezeti nevelés ma már egységbe foglalja a természeti és mesterséges, ember
alkotta, és a társadalmi környezet kapcsolatait. Minden, ami a nevelésben érték, alapelv, az
érvényes a fenntarthatóságra nevelésben is.
Mint már említettem, a fenntarthatóság pedagógiája a környezeti nevelés pedagógiájára épül,
azzal egybefonódva lép fel a globális problémák ellen. Együttesen alkotják a fenntartható
fejlődésre irányuló pedagógiai gyakorlat tartalmát.
A fenntartható fejlődés olyan gazdasági-társadalmi haladás, fejlődés elérése, amellyel
párhuzamosan a környezeti feltételek megőrzése biztosított. Tehát, kielégíti a gazdasági-
társadalmi igényeket anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk, az egymást követő
nemzedékek megfelelő életminőségéhez való egyenlő jogát. Ez a jövő nemzedékek iránti
erkölcsi felelősségünk!
A fenntartható fejlődés három, szorosan összekapcsolódó alappillére kölcsönösen hat
egymásra, éppen ezért a cél az, hogy ebben a rendszerben mind a gazdasági, mind a
társadalmi tevékenységek úgy használják a természet erőforrásait, hogy azok képesek
legyenek a megújulásra.
Tehát a fő cél, a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a
társadalom környezettudatos és környezetetikus magatartása szükséges.
A megvalósításhoz elengedhetetlen az oktatási, szemléletformálási- kommunikációs
tevékenység.

A fenntarthatóságra nevelés pedagógiailag tartalmazza a környezeti nevelés alapelveit.

E szerint mindkét pedagógia fontosnak tartja: hogy legyen egész életen át tartó tanulási
folyamat; interdiszciplináris; komplex; rendszer-szemléletű; intézményes és intézményen
kívüli; egyszerre legyen globális és lokális; mai és jövőbe néző; tevékenységre orientált és
együttműködésre nevelő.
A fenntarthatóság pedagógiájának oktatási törekvései között szerepel a multikulturális
perspektívák és az eltérő esélyek pedagógiai kezelése. Hisz Földünkön a különböző
társadalmak, eltérő kultúrával, eltérő szokásokkal, hagyományokkal rendelkeznek.
Ezt akkor sem szabad figyelmen kívül hagynunk, ha a fenntarthatóságról beszélünk.
Ezért a nevelés során arra kell törekednünk, hogy ezeknek a különböző társadalmi
csoportoknak biztosítsuk a számukra szükséges és megfelelő, differenciált képzést és
képességfejlesztést.
Az oktatás-képzés multikulturális megközelítésében, a környezeti igazságosság céljainak
elérésére kell törekednünk. Ami azt jelenti, hogy a Földön minden ember, korra, nemre,
6
Kosztolányi Istvánné-Boldizsárné Kovács Gizella (2002.): Az erdei iskola hasznoskönyve
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 8p. össz:220p.

6
etnikumra, társadalmi osztályra való tekintet nélkül, azonos minőségű védelemben kell, hogy
részesüljön a környezeti veszélyekkel és kockázatokkal szemben.
Ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni ez a pedagógia, alapos pedagógiai
háttérismeretekre, szaktudásra, és hatékony módszertani kultúrára van szüksége az oktató
pedagógusoknak, hiszen csak ezek meglétével tudja a szükséges készségeket, attitűdöket
kialakítani, fejleszteni. 2021. február elején volt a Nemzeti Pedagógus Kar online
konferenciája, melyen kiemelték a pedagógus minősítés 7. kompetenciáját, azaz:
„A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles
képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja.”7
Tehát elengedhetetlen a pedagógusok kompetenciáinak fejlesztése.
Továbbá olyan pedagógiai információs és szolgáltatóhálózatok működése, melyek
közvetítenek az egyes ember és a nevelési, környezeti, technikai, és gazdasági támogatási
lehetőségek között. Ezáltal az emberek saját maguk alakíthatják közösségük és saját
jövőjüket.
A közösségek szerepe fontos a települések életében is. A települések vezetői, az
önkormányzatok, és a helyi közösségek civil szervezetei együttműködve segíthetik elő a saját
településük gazdasági- társadalmi fenntarthatóságának fejlődését.
Azonban az ember nemcsak közösségekben tehet a fenntartható fejlődés
megvalósulásához. Az egyes ember igaz a Föld globális problémáival szemben tehetetlen.
Mégis önműveléssel olyan ismeretekre tehet szert, amelyeket alkalmazhat, átadhat barátainak,
családjának. Ezzel is alakítva szűkebb közösségének hozzáállását a környezeti problémák
megállításához. Az egyes ember fogyasztói szerepben, személyes felelősséggel bír az
együttműködési képesség vonatkozásában.
A társadalmi kezdeményezésű, „alulról induló” szerveződések, a civil szervezetek
meghatározó szerepet játszanak a fenntarthatóság pedagógiájában. Ha csak a Nemzeti
Környezeti Nevelési Stratégia létrejöttét vesszük figyelembe -ami 13 civil szervezet
összefogásából született-, láthatjuk, hogy hasznos segítséget nyújthatnak mind az egyes
ember, mind az állam részére. Konferenciákkal, szemináriumokkal, különböző
kiadványaikkal, szakképzésekkel, rendezvényekkel, kutatásokkal, személyes jelenlétükkel az
intézményekben járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez.

Láthatjuk tehát, hogy a fenntartható fejlődés csakis úgy valósulhat meg, ha minden ember
részt vállal a megvalósításában.
Fontos lenne, ha minden emberben tudatosulna, hogy a természeti környezet eltartó
képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről
gondoskodni.
Fontos lenne, ha tudnák, hogy az emberiségnek nem lehet célja, hogy az egész Földet a maga
igényei szerint átalakítsa.
Fontos lenne, ha a Föld megóvása érdekében (és egyben saját életünk megóvása érdekében
is!!!), fenntartható módon használnánk fel a természeti környezetünket, a természeti
erőforrásokat, és ezt figyelembe véve működtetnénk a gazdaságunkat.

7
Jantnerné Oláh Ilona (2021.): Fenntarthatóságra nevelés, avagy a hetedik kompetencia 5.dia
https://nemzetipedkar.hu/wp-content/uploads/2021/02/jantnerne-olah-ilona-fenntarthatosagra-neveles-avagy-a-
hetedik-kompetencia.pdf (Megnyitás: 2021.10.26.)

7
1996-ra az úttörő munka gyümölcse beérett. A magyar óvodák történelmi hagyományaira
építve, 137/1996. Kormányrendelettel megszületett Az Óvodai nevelés országos
alapprogramja (Alapprogram), mely világviszonylatban is egyedülálló volt.
Ez a dokumentum határozza meg a mai óvodák nevelési feladatait. Az Alapprogram elveiben
megtalálhatók a kisgyermekkori környezeti nevelés lehetőségei.
Erre építve, minden magyarországi óvoda, helyi nevelési programja hangsúlyt fektet a
környezeti nevelés területére, függetlenül attól, hogy céljaik között kiemelten szerepel-e a
környezeti nevelés, vagy sem.
Az óvodai környezeti nevelés fontosságát egyre többen ismerik fel. Az óvodai nevelés során a
gyermek személyisége formálódik, kialakulnak alapvető szokásai, tapasztalatokat szerez
környezetéről, amelyek később ismeretté, egész életre szóló tudássá alakulnak.
Az óvoda az a hely, ahol megalapozható a gyermekekben a környezeti kultúra.
Természetesen 1996 óta az Alapprogramot többször is módosították. A most hatályban lévő
Alapprogramban -363/2012. (XII.17.) -, kiemelten szerepel minden fejezetben a környezeti
nevelés és a fenntarthatóságra nevelés.
Az óvodai nevelés feladatai:
„…Az egészséges életmód alakítása
- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos
magatartás megalapozása; …”8

„Az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje
szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek,
a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a
természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok
megbecsülésére.”9

„A külső világ tevékeny megismerése

1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb
természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság
felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz,
tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését…”10

Ezek alapján az óvodai környezeti nevelés céljai és feladatai -amit már az 1987-es
kazincbarcikai országos pedagógiai tanácskozáson megfogalmaztak-:
 a gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése,
megszerettetése,
 a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása,
 az élő és élettelen környezeti tényezők lényeges összefüggéseinek megláttatása,

8
https://net.jogtar.hu/ (Megnyitás: 2021.10.29.)
9
https://net.jogtar.hu/ (Megnyitás: 2021.10.29.)
10
https://net.jogtar.hu/ (Megnyitás: 2021.10.29.)

8
  olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, amely elősegíti
a gyermek közvetlen környezetében lévő természetes és épített környezet értékeivel
való harmonikus kapcsolatot,
 a környezeti problémák iránti érzékenység kialakítása, a helyes értékrendszer, a
környezettudatos életvitel megalapozása.
Az Alapprogram szerint, az óvodapedagógus feladata: katalizátor szerep, vagyis lehetővé
kell tennie a gyermek számára, hogy a környezetét megismerhesse. Biztosítania kell a
megfelelő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a tapasztalat- és ismeretszerzésre, a
környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
A fenntarthatóság pedagógiája szerint pedig az óvodapedagógus feladata továbbá: a
fenntartható jövőre nézve fontosnak ítélt értékek kialakítása; olyan magatartási formák és
életstílusok ösztönzése, melyek elősegítik, hogy felnőve részt vegyenek a közös jövőnket
fenyegető problémák leküzdésében; olyan ismeretek átadása, melyek a természeti erőforrások
védelmére, a velük való gazdálkodásra, a fenntartható fogyasztásra nevelnek. A
pedagógusnak fokozott környezeti felelősséget kell ébresztenie a gyermekekben, erősíteni
bennük a személyes felelősséget, elkötelezettséget, hisz ők lesznek a jövő polgárai.11

11
Bihariné dr. Krekó Ilona: Fenntarthatóságra nevelés-a jövő útja
https://zoldovoda.hu/ (Megnyitás: 2021.10.29.)

9
 2.A pedagógiai módszerek alkalmazási lehetőségei a környezeti nevelésben.
A környezeti nevelés kapcsolata a verselés, mesélés; rajzolás, festés, mintázás, kézi
munka és az ének-zene énekes játék, gyermektánc tevékenységformákkal, ezek
képességfejlesztő hatásai.
Forrás:
- Bihariné Dr. Krekó Ilona, Kanczler Gyuláné: Az óvodai környezeti nevelés módszertana
- Labanc Györgyi: Óvodások környezeti nevelése Réce-füzetek 5.

Módszer: a tevékenységek végrehajtási módja.

A módszerek kiválasztásának szempontjai:
- a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságai,
- az elérendő célok, a gyermeket körülvevő világ, a természeti és a társadalmi
valóság jelenségeinek, összefüggéseinek és törvényszerűségeinek feltárása,
- az ismeretanyag tartalma és terjedelme,
- a rendelkezésre álló idő,
- a helyi lehetőségek,
- az aktuális lehetőségek (az óvoda által biztosított tárgyi feltételek, eszközök),
- az aktuális események (természeti és társadalmi környezet eseményei),
- az óvodapedagógus személyisége
- az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának jellemzői (az óvodás értelmi
képességeinek megfelelően),
- az egyes módszerek eltérő hatékonysága, nehézségi foka.
A környezeti nevelés hatékonyságát a változatos módszerek alkalmazásával biztosíthatjuk,
melyek komplexen: a cselekvésnek (tevékenység)+a szemléletnek (képnek)+és a beszédnek
(szónak) egyben kell megjelennie.

A környezeti nevelés módszerei:

Pedagógiai módszerek: Természettudományos módszerek

(hagyományos) (speciális)
- magyarázat - megfigyelés
- elbeszélés - leírás
- megbeszélés, beszélgetés - összehasonlítás
- szemléltetés - becslés-mérés
- gyakorlás - vizsgálódás-kísérlet
- ellenőrzés
- értékelés
- projekt
- játék

Magyarázat
Olyan szóbeli közlő oktatási módszer, melyben a tárgyak, jelenségek lényegének
kiemelése; a törvények, elméletek, szabályok logikus kifejtése, feltárása, megértése dominál.
A hatékony magyarázat: jól előkészített, meghatározott célja, megtervezett logikai menete
van, összhangban áll a gyermekek fejlettségével, előzetes tapasztalataival, ismereteivel.

10
Fontos: változatos kérdések és kísérje mindig bemutatás (tárgy, modell, kép, audiovizuális
eszköz alklam.) Magyarázat+bemutatás = vizuális+verbális tapasztalatszerzés = szóbeli
ismeretszerzés+érzékszervi megismerés.
Alkalmazható: a természeti jelenségek (pl. növények, állatok élete; az élő és az élettelen
természet tárgyai, jelenségei), társadalmi események (az emberek egymáshoz fűződő
kapcsolatai, szerepei) jellemzéseikor.

Elbeszélés
Szóbeli információközlés, amellyel személyt, tárgyat, eseményt, jelenséget
érzékletesen, szemléletesen tudunk verbálisan a gyerekekkel megismertetni. A gyermekek
képzeletét, érzelmeit mozgósító, konkrét információk átadására alkalmas, amelyek elsősorban
az érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közvetítik. Témája lehet: természeti, vagy
társadalmi jelenség, esemény. Célszerű a bemutatással összekötni. Elbeszélhet: az
óvodapedagógus, vagy a gyermek. Alapja lehet: egyéni, otthoni, családi, csoportos, óvodában
szerzett tapasztalat.
Alkalmazható: érdeklődés felkeltésére, ismeretanyag feldolgozására, tapasztalatok
rendszerezésére, rögzítésére. Tárgya: természeti jelenségek (villám, szivárvány); növények,
állatok élete, állatszülők és kicsinyeik kapcsolata.

Megbeszélés (beszélgetés)
Kérdve-kifejtő módszer. Lehet előre megtervezett kérdés-felelet, vagy szabad
beszélgetés.
Alkalmas: az előre „megtervezett” témákhoz kapcsolódó jelenségek, összefüggések
feltárására; de a véletlenül, spontán adódó tanulási helyzetek kihasználására is. (leesik az első
hó, kistestvér született, ismeretlen madár van az etetőn)
Eredményességének feltétele: a téma, a problémafelvetéssel történő kérdés, jól tervezett indító
kérdés, kötetlen oldott légkör, az óvodapedagógus magatartása.

Kérdés

Célja, funkciója szerint: Az elvárható válasz jellege szerint:

- Sugalmazó kérdés, - Ténymegállapító kérdés
- Eldöntendő kérdés - Felsorolást igénylő kérdés
- Rávezető kérdés - ok-okozati és elemi
- Gondolkodtató kérdés következtetést feltáró

Szemléltetés
A valóság meghatározott tárgyainak, jelenségeinek, folyamatainak észlelése, elemzése
történik. Kép (szemléltetés) + szó (magyarázat, elbeszélés) + cselekvés együtt jelenik meg az
óvodában.

11
Hozzájárul:
- a gondolkodás fejlesztéséhez (képszerű-szemléletes)
- a fogalomalkotáshoz, a tevékenység elsajátításához,
- a természettudományos ismeretek alapozásához,
- a tanultak gyakorlati, alkalmazási lehetőségeinek feltárásához,
- a megismert jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához,
- a gyermekek érdeklődésének felkeltéséhez.

Szemléltetés történhet:
- Közvetlenül: a helyszíni foglalkozások keretében (ovi udvar, természetes és
mesterséges társulásokban, kertben…) a környező valóság jelenségeit, tárgyait és
azok összefüggéseit tárhatjuk fel.
- Közvetetten: a csoportszobában, múzeumban a dolgokat, tárgyakat, jelenségeket és
összefüggéseit jeleníthetjük meg változatos eszközökkel (videofilm, makett,
képek, rajzok)
Eredményességének feltétele: kapcsolódjon a többi módszerhez, jól követhető legyen a
gyerekeknek, emelje ki a lényeget, aktivizálja a gyerekeket; elsődleges rögzítés,
részösszefoglalás kapcsolódjon hozzá, alkalmazkodjon az adott csoport fejlettségi szintjéhez.

Gyakorlás
Az ismeretek csak megfelelő gyakorlással sajátíthatók el. A gyakorlás a megértett
ismeretek, a kialakult jártasságok és készségek ismételt, céltudatos felhasználása. A
gyermekek ismereteiket különböző tevékenységi formákban, cselekvés közben szerzik, erősen
tevékenységre motiváltak.
Alkalmas:
- a gyermekek megtanulják figyelmüket a nevelő magyarázatára irányítani,
- fejlődik a feladattudatuk,
- - gondolkodásuk a feladat megoldására aktivizálódik,
- képesek lesznek céltudatosan, értelmi munkák végzésére.
A környezeti ismeretek gyakorlása játék közben: pl. gyümölcsökkel, zöldségekkel kapcsolatos
ismereteket a piacos, munka jellegű tevékenységeket a babakonyhai játékban gyakorolhatják.

Ellenőrzés és értékelés
A környezet megismerésére nevelés egész folyamatát átszővi. Az ellenőrzéssel együtt
történik az értékelés (szó, mosoly, pillantás, egy fejmozdulat, dicséret, de a helytelen, negatív
megnyilvánulások elutasítása is, ez esetben az indoklás fontos!)

Projektmódszer
A projekt, vagyis terv, sajátos tanulási egység. A gyermekek érdeklődésének
megfelelően komplexen, különböző tevékenységei lehetőségekbe ágyazottan, minél több
résztvevő bevonásával dolgozzuk fel a témát. Középpontjukban valamilyen gyakorlati
természetű probléma van.

12
A projektmódszer sajátosságai miatt, rendkívül jól alkalmazható a környezeti nevelés
folyamatában:
- egy probléma, témakör több szempontú feldolgozását teszi lehetővé azzal, hogy a
témakörök témái tevékenységekben valósulnak meg.
- az egymáshoz kapcsolódó ismereteket a gyermekek érdeklődésétől függően
integrálja,
- a tevékenység lehet játék, vagy a felnőtt által felajánlott tevékenység,
- hosszabb időn keresztül valósul meg, miközben változtathatják, bővíthetik a
gyerekek,
- a megvalósításban a család, a szülők is segíthetnek, a gyermekek otthoni
tapasztalatai jól felhasználhatóak.
- a gyermek tevékenységében ötvöződik a játék, a munka és a tanulás,
- a környezet külső megjelenésében, a csoportszoba képének megváltozásában is
tükröződhet a projekt.

A projekt gyakorlati megvalósítása:

 A projekt tartalmát képező problémakör megkeresése, megfogalmazása. Azaz
az adott időben a gyermekeket legjobban érdeklő, leginkább foglalkoztató
élmények, problémák, tárgyak feltérképezése; problémakör megfogalmazása.
 A projekt tervének elkészítése: beszélgetés, a gyermekek élményeinek,
tapasztalatainak megismerése. Majd feltárni, mit szeretnének csinálni,
tevékenység-cselekvési lista elkészítése.
 A témakör integrált lehetőségeinek feltárása, az ennek megfelelő
tevékenységek megkeresése, melyekben a gyermekek érzelmeire építve
gyarapíthatják ismereteiket.
 A projekt megvalósításához szükséges források feltárása, megszervezése.
- óvodán kívüli: család, szülők segítsége, a gyermek egyéni tapasztalatai.
- a csoportos élmények nyújtásának formái, helyszíni tapasztalatgyűjtés
- a projekt megvalósításához szükséges anyagok, eszközök közös
összegyűjtése.
 A projekt heti tervének véglegesítése.
 A fontosabb tevékenységek, események egymásutániságának megállapítása,
annak érdekélben, hogy személyiségfejlesztés, készségek és képességek
megfelelően alakuljanak.

A környezeti nevelés kapcsolata a verselés, mesélés; rajzolás, festés, mintázás, kézi

munka és az ének-zene énekes játék, gyermektánc tevékenységformákkal, ezek
képességfejlesztő hatásai.

A környezeti nevelés kapcsolatának indokai:

- A környezeti nevelés alapelve: tudomány- és tantárgyközi. Egyrészt tartalmilag
van jelen az egyes fejlesztési feladatokban, másrészt sokféle módon rendelhetők a
környezeti témákhoz.

13
 - A környezeti nevelés változatos módszerei: pl. egy erdei séta színei, hangjai,
élményei, a szellő, a domborzat, a növényzet, az állatok, az érzékszervi
érzékeléssel megismert jelenségekkel, élőlényekkel érzelmi kapcsolatba kerülnek a
gyerekek. Természetes módon van jelen egymás mellett az egymással egyenrangú
érzelmi (művészi) és értelmi (tudományos) megközelítési mód.
- A környezeti nevelés azon feladata, hogy alapozza, formálja a gyermek pozitív
környezeti attitűdjét. Tehát a környezeti nevelés az érzelmi nevelés egyik sajátos
területe.

Verselés, mesélés:
Közvetlen érzékszervi tapasztalatainkat verbálisan is megerősíthetjük, az évszakokhoz,
az időjárás elemeihez kapcsolhatunk. Szókincsbővítés, hangulatfestő szavak, szinonim
fogalmak. (Pl. Osváth Erzsébet: Jött őszanyó hideg széllel)
Sok esetben az irodalmi alkotások alkalmasak, sőt elegendőek is a megfigyelt
jelenségek, élőlény tulajdonságainak magyarázatára; vagy a közvetlenül nem, vagy csak
nagyon ritkán megfigyelhető jelenségeket, élőlényeket „láttatják meg” a gyerekekkel
(Majtényi Erik: A szorgalmas c. verse a tevéről; Szalai Borbála: Csodakút a folyó útját a
forrástól a tengerig).
A versekben lévő nyelvi humor olykor föloldja az egyes élőlények iránti ellenszenvünket.
A kirándulásokon, sétákon megfelelő időben és helyen elmondott vers, vagy
meserészlet, a csoportszobában megismételve alkalmas a gyermekek által megfigyelt,
felfedezett jelenségek, élőlények, tárgyak felidézésére, élményeik újbóli átélésére, a
hangulatok, az érzelmi hatások fokozására, elmélyítésére.
A mondókák, szólások, közmondások, a természetre vonatkozó népi megfigyeléseken
alapul, és sokat megőriz elődeink életéből, szokásaiból. A szólások a nyelvünk virágai: a népi
gondolkodást tükröző beszéd díszei. A közmondások valamely életelvet, általános érvényű
igazságot tartalmaznak. Stilisztikai értékük segítségével a gondolatainkat változatosan,
színesen, szemléletesen és mindenki előtt érthetően fejezzük ki.
Az irodalmi művek megteremtik a természet megbecsüléséhez, megóvásához
elengedhetetlen érzelmi alapot, közvetetten pedig segítik a gyermekek természettisztelő,
környezetbarát felnőtté válását és olvasóvá válását.
A magyar gyermekköltészet, a népi dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot
adnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és etikai
fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese -képi és konkrét formában-
tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyairól, a
megfelelő viselkedésformákról.
Beszélgetések közben megvalósul az anyanyelvi nevelés is!

Zenei nevelés:
Az óvodások általános fejlődésére, érzelmi életére, értelmi képességeinek alakulására,
társas magatartásra ható zenei nevelés jelen van az óvodai élet egészében, ugyan úgy, mint a
környezeti nevelés. Ezért sokoldalú kölcsönhatás jellemzi a kapcsolatukat. A környezettel
való találkozások alkalmával számtalan zenei élményben is részesülnek. Pl. erdei séta: avar
zizegés, madár csicsergés, szél susogás, vihar mennydörgés, eső kopogás…az ezekhez

14
hangulatilag, tartalmilag kapcsolódó dalokat köthetünk. Énekelhetünk növényekről,
állatokról, a csendről.
A társadalmi környezet hangjainak megfigyelése pl. közlekedés témakörben fontos.
Környezeti + zenei nevelés összekapcsolása a komolyzenei művek hallgatása közben,
hangulatilag erősíti a témát.
Auditív élmény: a megzenésített versek, állathangokat tartalmazó cd. Hallásfejlesztés a hang
összekapcsolása az állattal, tárggyal.
Hangszert készíthetünk az általunk gyűjtött, vagy termelt növényekből, részeiből: síp,
ritmusbot, töröksíp, kürt, csörgő. Közben megismerkedünk a növénnyel, részeivel, jellemző
tulajdonságaival.

Vizuális nevelés:
A vizuális nevelés az érzelmi nevelés által hat a környezeti nevelésre. Fejleszti a
kötődés, az élménybefogadás képességét, a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzését.
Fotóművészet, szobor, festmény, grafika.
IKT eszközök: dokumentumfilmek, diák, fotók, mesék.
A természettel való találkozás, a személyes tapasztalatokon alapuló élmény, az érzelmi
viszonyulások érzékennyé teszik a gyerekeket a saját környezetük állapota, helyzete iránt.
Nyitottabbá válnak, rácsodálkoznak a természet szépségeire is. Lehetőséget kell biztosítani az
élményeik újra élesére, kifejezésére. A közös séták, kirándulások témái lehetnek munkáiknak,
alkotásaiknak. A különböző technikák -mintázás, dúctechnika, nyomat, üvegfestés,
agyagozás- mind alkalmasak a természet csodáinak ábrázolására.
A városban élő gyerekek észreveszik a rosszat, a pusztítást. Ezt meg is jelenítik, kiállítva
felkelthetik a felnőttek figyelmét, és együtt gondolkodásra serkenthetik őket, terelve a
megoldás felé.

15
3.Az óvodás gyermek fejlesztési lehetőségei a környezeti nevelés folyamatában.
A környezeti nevelés kapcsolata a mozgással, a mozgásfejlesztés és az egészséges
életmódra nevelés környezeti feltételei.

Forrás:
-Bihariné Dr. Krekó Ilona, Kanczler Gyuláné: Az óvodai környezeti nevelés módszertana
-Labanc Györgyi: Óvodások környezeti nevelése Réce-füzetek 5.

A fejlesztés (foglalkozás) típusai

A környezeti nevelés folyamatában a következő típusú fejlesztések különböztethetőek meg:
- új ismeret feldolgozó: új ismeretek átadása, feldolgozása, a tények bemutatása,
elemzése és általánosítása. Közben fejlődik a gyermekek megismerésben való
jártassága, készsége. (3-4 éveseknél gyakoribb, mivel környezetüket alig ismerik.
4-5 évesek új téma pl. nyári élmények feldolgozása, 5-7 évesek pl. napszakok,
iskolások leszünk)
- ismétlő-rendszerező: A tanulás folyamatában szükség van arra, hogy egyes
anyagrészeket, témákat, időközönként átismételjük. Arra kell törekedni, hogy
minőségileg más, magasabb szinten történő elmélyítés legyen. A hangsúly a
gyermekek tapasztalatainak rendszerezésén, rögzítésén van. Fokozza a gyermekek
érdeklődését, eredményesebbé válik a rendszerezés, ha új módszereket és
eszközöket használunk. Ez a típus jól felhasználható az ellenőrzésre.
- gyakorló típus: A gyermekek meglévő ismereteinek gyakorlása, készségeinek
fejlesztése, képességeinek alakítására szolgál. Fontos, hogy minden gyermek
megfelelően gyakorolhassa a különböző feladatmegoldásokat, játékos és változatos
legyen!
- vegyes: Az óvodás gyermekek életkori sajátosságainak ez felel meg a legjobban. A
témához kapcsolódó korábbi ismeretek, előzetes tapasztalatok felidézését, az új
ismeretek feldolgozása, tények nyújtása, elemzése, elemi általánosítás rögzítése
követi. Játékos cselekvési formában, az ismeretek gyakorlati alkalmazása.

A tevékenység (fejlesztés, foglalkozás) tartalma

A fejlesztés tartalma a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetből
származik. A fejlesztés tartalma témakörökre, azok témákra bonthatók. A feldolgozás több
alkalommal történik. Tartalmazzák a tapasztalatszerzési lehetőségeket, azokat az ismereteket,
amelyek szükségesek a környezet megismerésére nevelés feladatainak megvalósulásához.
A környezeti nevelés témakörei

Társadalmi környezet témakörei Természeti környezet témakörei

-az óvoda életének jellemzői
(rendje, szokásai, tárgyi környezet,
helységek, dolgozók)
-a család (tagjai, élmények, tapasztalatok)
állag,fotma)
-a testükkel kapcsolatos elemi ismeretek
-az élettelen természeti környezet
jelenségei, tárgyai, azok jellemzői:
*az időjárás (évszakonkénti sajátosságai)
*a kőzetek (szín,forma,felület,
*termőföld(tulajdonságai,különbözősége)

16
alapvető egészségügyi szokások,
egészséges életmódra nevelés, egészségvédelem
-az óvoda udvarának, kertjének megismerése
jellemzői
-az óvoda környékének ismerete
-a közlekedés alapvető szabályai,
közlekedési eszközök, utazáskor helyes
viselkedés, közlekedési dolgozók
-az emberi munka környezetet
megváltoztató hatása
-az iskola, a napközi bemutatása
-a napszakok megismerése, ritmikusan
ismétlődő tevékenységeken keresztül.
*a víz(jellemzői, hatása élettelenre, élőre)
-az élő környezeti tényezők, azok
*a növények(virágos, zöldség, gyümölcs)
*az állatok(házi, ház körüli, erdők, mezők,
vizek, vízpartok, állatkerti állatok)
*az ember hatása élettelenre és élőre
- alapszínek és árnyalataik: élő és
élettelen környezet sajátosságai
-az ünnepek

Mozgás: (Bihariné jegyzete)

A gyerekek mozgás közben kerülnek kapcsolatba környezetükkel, jutnak el a világ számtalan
csodájához. A mozgásnak szerepe van az egészségmegőrzésben, az egészséges életmódra
nevelésben. Mozogni lehet a szobában és a szabadban, spontán és tervszerűen, alkalmanként
és rendszeresen. A környezeti tartalom párosul a mozgással.
Csoportszobában: finommotorika= pl. Luca-napi búza vetés, természetsarok gondozása,
madárkalács készítés. Nagymozgás= állatjárások utánzása.
Udvari tevékenység: udvaron, séták, kirándulások alkalmával= megfigyelve a természet
jelenségeit, törvényszerűségeit pl. hógolyózás, korcsolyázás, szánkózás.
Múzeumokban: lassú séta, akadálykerüléssel, lépcsőzés.
Állatkert, háztáji: közlekedési szabályok, séta, állatok mozgásának utánzása, járművekkel
haladás: roller, görkorcsolya, kerékpározás, egyensúlyérzék, mozgáskoordináció, térbeli
tájékozódás, reakciókészség, irányváltoztatás, közlekedési eszközökre le- és felszállás,
kapaszkodás.
Munkahelyeken (piac, posta, hentes, zöldséges): a megismert mozgásformák utánzása, és
finommozgás.
Séták, kirándulások: gyaloglás a település valamely fontos helyi természeti, társadalmi
értékéhez, tájházhoz, ritka növényfajhoz, egy gólyafészekhez. Fára mászás: egyensúlyérzék,
izomzat edzettsége, dombra felmászni, legurulni.
Fontos, az egyes helyeken elvárható viselkedési forma elmondása!

Testi nevelés (Labanc Györgyi jegyzete) (mozgásfejlesztés+egészséges életmódra nev.)

Pozitív transzferhatás: a megszerzett képességek és készségek pozitívan hatnak egymásra, és
lehetővé teszik a magasabb szintű képességek és készségek kialakulását. A legelső, ami által a
gyermek önmagát a környező világtól differenciálja, az érzékszervi szak. Később ehhez
kapcsolódik az ingerek összekapcsolása és összerendezése, és csak a harmadik szakaszban
valósul meg az ingerek téri és idői rendeződése.

17
A testnevelési foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a mozgások segítségével ezeket az
alapvető folyamatokat, funkciókat fejlesszük, így elősegítsük a közvetlen érzékszervi
tapasztalatok összerendeződését és hatékonyabbá válik a megfigyelés.
A fejlesztő hatások mellett a nevelési területek koncentrációjára is lehetőség van:
- a természet jelenségeinek és kapcsolatainak megfigyelése, az ok-okozati
kapcsolatok felismerése, és megerősítése.
- a környezettel kapcsolatos ismeretek felelevenítése és megszilárdítása.
- az ember-környezet viszonnyal kapcsolatos ismeretek rögzítése.
1. A testnevelési foglalkozások lehetőséget biztosítanak a megfigyelt jelenségek
felelevenítésére pl. állatkerti séta után, a megfigyelt állatok mozgásának utánzása,
vagy játékban történő felhasználása (medve, kutya, sánta róka, nyuszi, fókajárás)
A rögzítést játékban is megvalósíthatjuk. Pl. Méhecske, Gyertek haza ludaim, Békák a
tóban…Játék előtt a szabályok ismertetése, a felmerülő kérdések megválaszolása pl.
mit csinál a méhecske? Hol él a béka?...
2. A környezettel kapcsolatos ismeretek jelentősége azért nagy, mert közvetlen
megtapasztalásra is lehetőség nyílik. A mozgásos cselekvéseket eltérő környezetben
végezhetjük: zárt csoportszoba, tornaterem, szabad levegő. A lényeg az időjárási
tényező: hideg, meleg, tiszta, büdös, napsütés, köd, pára. A szervezetre kedvezően,
vagy kedvezőtlenül hatnak, ill. a terepviszonyok hatnak a mozgások végrehajtásában
pl. víz, jég, hó.
A testnevelés, az egészséges testi fejlődés szempontjából természetesen lényeges,
hogy a kedvezőtlen hatásokat (por, füst, túl erős napfény) igyekezzünk kiküszöbölni, a
kedvezőeket (a természet erőit) pedig úgy alkalmazzuk, hogy elősegítsék a szervezet
tökéletesebb működését, edzését.
3. Az ember-környezet viszonnyal kapcsolatos ismeretek közül elsősorban az emberi
testre vonatkozók kiemelése lényeges. Az emberi test, a testrészek ismerete rendkívül
fontos a testséma kialakulása szempontjából. A testséma kialakulása elválaszthatatlan
a mozgástól, mindig pontosan meg kell határozni a testrészeket és a mozgás irányát.
3-4 évesek pl ajtó felé. A testséma alakulása 3-9 éves korban zajlik. A testrészek
elkülönítése és megismerése a fogalmak alakulásával párhuzamosan, a jobb és a bal
elkülönítése, valamint, az ujjak azonosítása 5 é. kortól alakul. A test helyzetéről való
tájékozódás a normális fejlődés feltétele. A tükör segíti a testhelyzeti szerveződést, a
nem látható testrészeket is be tudja illeszteni a gyermek az alakuló testképbe. Az
irányok alakulása nagymértékben függ a kézdominancia alakulásától. A bal és jobb
jelentősége a környezeti nevelés szempontjából a mesterséges környezettel
kapcsolatos témák során jelenik meg pl. közlekedés. A közlekedési ismeretek
megszilárdításában is lehetőséget nyújtanak a testnevelési játékok. pl. rendőrbácsi,
gépkocsi…Eljátszás közben az ismertek rögzülnek, és olyan mozgásminták alakulnak
ki, amelyeket a mindennapi életben is hasznosítani tudnak.

18