Idill és Tragikum Radnóti Miklós költészetében

Radnóti Miklós életét születésétől fogva tragikus események sorozata szőtte körbe. Ezek később a
költészetének jelentős részévé váltak, csakúgy, mint a tragikum ellentéte, az idill.

Maga az ’idill’ szó egy ókori görög költőtől- Theokritosztól- ered, jelentése ’képecske’. A
kimerevített képek minden esetben valamilyen, a valósághoz képest idealizált és feszültségmentes
helyzetet jelenítenek meg, ezzel teremtve meg az idillre jellemző bensőséges légkört. Az idillnek szintén
jelentős része a pillanatkultusz, ami a természeti képek mulandóságát tükrözi. A költő műveiben az idillnek
kiemelten fontos szerepe volt- a világ borzalmaitól hivatott eltávolítani az olvasót.

A bukolikus-, avagy pásztorköltészet műfaja pont ezt a természet- központúságot ragadja meg és
dolgozza fel.

A költő életében bekövetkezett tragédiák sorát a születésének körülményei nyitották meg. Radnóti
’Glatter Miklós néven’, egy zsidó család sarjaként látta meg a napvilágot 1909-ben, nevét később apja
születési helye, Radnót városa miatt változtatta meg. Anya és ikertestvére a születésekor életét vesztette.
Ez az esemény egész életét beárnyékolta, és a későbbiekben számos művét végig kíséri.

Zsidó származásával nem összeegyeztethető, keresztény értékrendet vallott, de sosem

keresztelkedett meg, mivel a zsidóüldözés közepette sokan azt hitték volna, hogy csak az élete
megmentéséért venné fel a vallást. Származása így a későbbiekben sok nehézséget okozott számára.

A numerus clausus törvény bevezetése miatt (amelyben korlátozták az egyetemek zsidó

hallgatóinak számát) nem nyert felvételt pesti egyetemre, ezért tanulmányit Szegeden folytatta. Illetve az 1.
zsidótörvény miatt nem tudott tanárként elhelyezkedni, annak ellenére sem, hogy summa cum laude
diplomázott. A világháború alatt munkatáborokban kötelezték szolgálatra. Egy ilyen szolgálat végén
vesztette életét, amikor 1944-ben hazabocsátották a tábor-béli társaival együtt, de végül kivégezték őket.

1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit, akivel 16 éves koruk óta ismerték egymást. A hozzá
íródott verseinek központi eleme az idill, a nőnek pusztán a gondolata reményt ébreszt a költőben a
munkatáborban tartózkodása alatt is.

Együgyű dal a feleségről:

 a Fanni-versek közé tartozik

 együgyű= egyszerű (a hétköznapok egyszerűségét ragadja meg)
 hapax legomenon  nem létező szavak használata, játékosság (pl. ’kaccan az ajtó’, mintha
kacagna)
 hétköznapi idilli képek  a halál megemlítése töri meg az idillt, tragikummá fordul
Éjszaka:

 táguló térviszony
o szív→ ház→ kert→ búzatábla→ ég
 halmozásban kimerevített képekre épül →idill
 fa toposz → híd, transzcendens hatalmakkal köt össze
 virág toposz →múlékonyság, pillanatkultusz
 nyár van→ felkel az ősz
o nemsokára felborul az idill
 búzaszem + méhkas → az életet jelképezik, bőségszimbólumok
 a fenyegetés mindvégig ott van, hiszen, ’alszik a szívben az aggdalom’ (a nyugalom csak átmeneti,
reggel megszűnik)
 az ellentétek elpusztítják egymást, csak éjjel békések (rózsa-rózsabogár; pók-légy; fa-harkály; ház-
egér→ megeszi a búzaszemet)
Hetedik ecloga

 ecloga jelentése: szemelvény (Vergilius)

 ecloga műfaja: párbeszédes forma (drámára jellemző)
o Radnóti feleségével folytat párbeszédet, azonban ez egyirányú
 hexameterben íródott→ az állatias körülményekből ennek köszönhetően emelkedik ki
 dehumanizált, emberhez méltatlan körülményeket jelenít meg, mégis a kimerevített pillanat és
nyugalom, mégis idilli körülményekre utal
 az idillt az álom tudná elhozni, de nem jön, így kizárólag a szerelme, Fanni gondolata tartja életben,
vele folytat párbeszédet (’Látod-e drága?’)
Erőltetett menet:

 szerkezete: jambusokból álló törött, rövid sorok

o egy ösvényt rajzol ki az olvasó előtt, képvers szerűen
 Képzeletében egy kimerevített otthoni éjszaka dereng, itt találjuk meg a versben az idillt
o bőségszimbólumok, szerelem, vörös szín→ szenvedélyesség
 mondatok modatilása:
o kérdő, óhajtó→ magával beszélget,
o felkiáltó→ külső segítségre van szüksége, hogy még esélye legen elérni az idillt ’kiálts rám! s
fölkelek!’
 igék:
o kijelentőből feltételes→vágy;
o felszólító→elhatározás

Razglednicák:

 4 részből áll
 1. vers
o a bolgár front borzalmai jelennek meg szemünk előtt, azonban a költő lelkiállapotát a
nyugalom jellemzi, a mozgó zűrzavarral szemben Fanni állandó benne. Ez idillként jelenik
meg. Fannit angyalhoz hasonlítja.
 2. vers
o a költő közelében lévő bukolikus tájkép ellentétben áll a távolban égő házakkal, és rémült
emberekkel
Radnóti Miklós költészete egyaránt bővelkedik idilli, és tragikus mozzanatokkal. Az olvasó a versein
keresztül nem csak a II. világháború borzalmait tapasztalhatja meg, de bepillantást is nyerhet a tragikus
eseményeket kiegyensúlyozó magánéleti pillanataiba is. Ezek az idilli gondolatok ösztönözték kitartásra és
biztosították számára a lélektani stabilitást, így nem egyszer sorsdöntő szerepet nyertek Radnóti életében.