Professional Documents
Culture Documents
Digitalis Elektronika
Digitalis Elektronika
DIGITÁLIS ELEKTRONIKA
- előadás vázlat -
Boole algebra
∧ ∨
-műveletek:
⋅ +
-tulajdonságok:
-kommutatív
-asszociatív
x+0= x x⋅0 = 0 x + x =1
-seml. elem
x ⋅1 = x x +1 = 1 x⋅ x = 0
x + y = x⋅ y
-De Morgan szab.
x⋅ y = x + y
-1-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
-igazságtáblázattal:
-Karnaugh diagrammal:
A B C D Y
0 0 0 0 0
0 0 0 1 1
0 0 1 0 1 Y C
0 0 1 1 1
0 1 0 0 0 0 2 3 1
0 1 0 1 1 0 1 1 1
0 1 1 0 1 4 6 7 5
0 1 1 1 1 0 1 1 1 B
1 0 0 0 1 12 14 15 13
1 0 0 1 1
A
1 0 0 1
1 0 1 0 1 8 10 11 9
1 0 1 1 0 1 1 0 1
1 1 0 0 1
1 1 0 1 1 D
1 1 1 0 0
1 1 1 1 0
-egyszerűsítés:
-analítikus: boole algebra tulajdonságait alkalmazva
Y C
0 2 3 1
0 1 1 1
4 6 7 5
0 1 1 1
12 14 15 13
B
1 0 0 1
A 8 10 11 9
1 1 0 1
D
-áramköri megvalósítás:
0 ← Lo
-pozitív logika:
1 ← Hi
0 ← Hi
-negatív logika:
1 ← Lo
-2-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
4k 1.6k 130
uki
T1
4.0
T3
3.0
2.4
T2 D 2.0
1.0
Ube1 Ube2
T4 0.4
Uki ube
0.8
1.0
2.0
3.0
4.0
1k
-TTL szabvány:
tápfeszültség: +5V ±0.25V
áramfelvétel: szint és terhelésfüggő
bemenet: kimenet:
elf. be/ki szintek: LO HI LO HI
fesz.: <0.8V >2.0V <0.4V >2.4V
áram: 1.6mA 40µA 16mA 400µA
késleltetés: 10 - 20 ns
-további változatok:
- H-TTL, S-TTL, LS-TTL
+5V
- "open collector"
+5V
Enable
x
- "three-state"
-3-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
• CMOS Inverter
Vdd
be ki
Vss
tápfeszültség: Ut = 3 – 18V
áramfelvétel: nagyon kicsi, kapcsolási frekv.-tól függ
billenési szint: ≈ Ut / 2
késleltetés: 100 – 150 ns
• CMOS NAND
Vdd
B
Vss
-a kimenetek állapota csak attól függ, hogy pillanatnyilag éppen milyen logikai kombináció van a
bemeneteken.
y0
y 0 = f ( x 0 , x 2 , K, x m )
x0
x1
Kombinációs
y1
y2
y 2 = f ( x 0 , x 2 , K, x m )
x2
x3 log. hál. y3 LLLLLLLLL
xm yn
y n = f ( x 0 , x 2 ,K , x m )
-4-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
• Kódolók, dekódolók
1° Bináris → Gray kód
A B C X Y Z
0 0 0 0 0 0
0 0 1 0 0 1
0 1 0 0 1 1
0 1 1 0 1 0
1 0 0 1 1 0
1 0 1 1 1 1
1 1 0 1 0 1
1 1 1 1 0 0
X C Y C Z C
0 1 3 2 0 1 3 2 0 1 3 2
0 0 0 0 0 0 1 1 0 1 0 1
4 5 7 6 4 5 7 6 4 5 7 6
A 1 1 1 1 A 1 1 0 0 A 0 1 0 1
B B B
X=A Y = A B + AB = A ⊗ B Z = BC + BC = B ⊗ C
A X
Y
B
Z
C
3° Címdekódolók (n-ből 1)
A B C Y0 Y1 Y2 Y3 Y4 Y5 Y6 Y7
0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0
0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0
0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0
0 1 1 0 0 0 1 0 0 0 0
1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0
1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0
1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0
1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1
-5-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
4° BCD → 7 szegmens
A B C D a b c d e f g Pl: a g szegmens függvénye
0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 0
0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 a g C
0 0 1 0 1 1 0 1 1 0 1
0 0 1 1 1 1 1 1 0 0 1 f g b 0 2 3 1
0 1 0 0 0 1 1 0 0 1 1 0 1 1 0
0 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 e c 4 6 7 5
0 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1
d
1 1 0 1 B
0 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 12 14 15 13
1 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1
A
x x x x
1 0 0 1 1 1 1 1 0 1 1 8 10 11 9
1 0 1 0 x x x x x x x 1 x x 1
1 0 1 1 x x x x x x x
1 1 0 0 x x x x x x x
D
1 1 0 1 x x x x x x x
1 1 1 0 x x x x x x x
1 1 1 1 x x x x x x x g = A + C D + BC + BC
• Multiplexerek, demultiplexerek
MUX DEMUX
D0 D0
D1 M M D1
D2 D2
D3 D3
a1 a0 a1 a0
Alkalmazás:
-átviteltechnika
-tetszőleges logikai fgv. megvalósítása MUX segítségével
-6-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
• Összeadó áramkörök
1° Félösszeadó
a0 b0 c1 s0 a0
0 0 0 0 c1
0 1 0 1
1 0 0 1 s0
1 1 1 0 b0
2° Teljes összeadó
c i ai bi ci+1 si
ci
0 0 0 0 0
0 0 1 0 1 ci+1
0 1 0 0 1
0 1 1 1 0
ai
1 0 0 0 1
1 0 1 1 0
1 1 0 1 0 si
1 1 1 1 1 bi
a0
(n-ből 1)
a1
a2
b7 b6 b5 b4 b3 b2 b1 b0
-a kimenetek állapota nem csak attól függ, hogy pillanatnyilag éppen milyen logikai kombináció van
a bemeneteken, hanem attól is, hogy mi volt az előző állapot! (állapotdiagram fogalma!)
-7-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
-RS szinkron
S R Clk Q Q S S
0 0 0 előző áll. Q Q
0 0 1 előző áll.
0 1 0 előző áll. Clk Clk
0 1 1 0 1
1 0 0 előző áll. Q Q
1 0 1 1 0 R R
1 1 0 előző áll.
1 1 1 tiltott!
Szinkron szükségességének igazolása:
A (0 -> 1)
B (1 -> 0) S Q
R Q
-RS master-slave
S
Q
Q
S Q
Clk
R Q
Q
Q
R
Clk
Data S Q S Q S Q S Q
Clk Clk Clk Clk
R Q R Q R Q R Q
Clk
-8-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
-JK master-slave
J Q
Q
J Q
Clk
K Q
Q
Q
K
Clk
• Léptető regiszterek
Data D Q D Q D Q D Q
Clk Clk Clk Clk
Q Q Q Q
Clk
Data J Q J Q J Q J Q
Clk Clk Clk Clk
K Q K Q K Q K Q
Clk
-9-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
Clk
bal/jobb
• Számlálók
-aszinkron számlálók (elv: frekvencia felezés)
-előre
Q0 Q1 Q2 Q3
J Q J Q J Q J Q
Clk Clk Clk Clk
K Q K Q K Q K Q
-vissza
Q0 Q1 Q2 Q3
J Q J Q J Q J Q
Clk Clk Clk Clk
K Q K Q K Q K Q
-váltható előre/vissza
Qi
"1"
MUX
J Q J Q
Clk Clk
K Q K Q
előre/vissza
-moduló számlálók
-ha mod 2n a fentiek lényegében mod 2n számlálók
J Q J Q J Q J Q
Clk Clk Clk Clk
K Cl Q K Cl Q K Cl Q K Cl Q
-10-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
"1"
J Q J Q J Q J Q
Clk Clk Clk Clk
K Q K Q K Q K Q
X0
J Q Q0
Kombinációs logikai hálózat
X1
Clk
X2
K Q
Xm
J Q Q1
Clk
K Q
J Q Qn
Clk
K Q
Clk
Példa: JK tárolók felhasználásával tervezzük meg egy közlekedési jelzőlámpa vezérlőjét, amely az
alábbi állapotdiagram szerint működik!
x=1 x=1
0 P PS
x=0
x=0 x=1 x=1
x=1
S Z
-11-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
Jp Qs Js Qs Jz Qs
0 2 3 1 0 2 3 1 0 2 3 1
0 0 1 x 0 0
4 6 7 5 4 6 7 5 4 6 7 5
12 14 15 13
Qp 12 14 15 13
Qp 12 14 15 13
Qp
X
x x X
1 x X
0 1
8 10 11 9 8 10 11 9 8 10 11 9
1 1 0 0 x 1 0 0 x
Qz Qz Qz
Kp Qs Ks Qs Kz Qs
0 2 3 1 0 2 3 1 0 2 3 1
x x x 1 x x
4 6 7 5 4 6 7 5 4 6 7 5
12 14 15 13
Qp 12 14 15 13
Qp 12 14 15 13
Qp
0 1 x 1 x x
X 8 10 11 9
X 8 10 11 9
X 8 10 11 9
x x x x 1 x x x 1
Qz Qz Qz
JP = X ⋅ QZ JS = X + QP + Q Z J Z = Q P ⋅ QS
K P = QS KS = 1 KZ =1
Jp Qp Js Qs Jz Qz
Clk Clk Clk
Kp Qp Ks Qs Kz Qz
"1" "1"
Clk
-12-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
Memóriák
-ROM (PROM, EPROM, EEPROM)
-RAM (statikus, dinamikus)
-FIFO, LIFO
pl.: I0, I1
2R I0/2 I1/4
2R I1/4
D0 I0
I0/2
8R R
D0 2R I0/4 I1/2
4R D1 I1
D1 I1/2 I0/4
2R R
D2 2R I0/8
R R1 D2 I1/4
D3 I1/4 I0/8
R
2R I0/16
Uki D3 I1/8
I1/8 I0/16
R
uki
R
ò (− U )⋅ dt
1
Ux1 V1 0 = V1 − = V1 +
R ⋅C R ⋅C
0
Ux2 -U0 0
V2
U X1 ⋅ N 0 ⋅ T0 U ⋅ N ⋅T N1
Þ = 0 1 0 Þ U X1 = U 0
R ⋅C R ⋅C N0
Száml.
D /A
-13-
______________________________________________________________ Digitális elektronika - előadás vázlat
3° Szukcesszív aproximációs
Umérendő
Ast.
Dig.gép
D /A
4° Flash konverter
Umérendő X7
Ureferencia
R X6
X7 X6 X5 X4 X3 X2 X1 Y2 Y1 Y0 R X5
Dekódoló
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Y2
0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
0 0 0 0 0 1 1 0 1 0 R X4
Y1
0 0 0 0 1 1 1 0 1 1
0 0 0 1 1 1 1 1 0 0
R Y0
0 0 1 1 1 1 1 1 0 1 X3
0 1 1 1 1 1 1 1 1 0
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
R X2
R X1
-14-