Kockázatelemzési

kompetenciák
Mi kell a szisztematikus kockázatelemzéshez?

• Ok-okozat összefüggések felismerése

• Koncentrálóképesség

• Pontos fogalmazás
Miért jó, ha rendelkezünk ilyen képességekkel?

• Minden szakmai elemzésnél szükség van ezekre a

képességekre

• Munkánk (és magánéletünk) során rendszeresen jogi

vitákba keveredünk, amelyekben döntő az oksági
összefüggések bizonyítása és pontos leírása
 Matematikai
logikai műveletek
 Alapfogalmak

A logika tárgya: A következtetések szerkezetének

vizsgálata, a helyes következtetések szerkezetének feltárása.
Kijelentés (ítélet): Olyan kijelentő mondat, amely vagy igaz
vagy hamis (a kettő együtt nem). Jelölés: p, q, r, …
Logikai érték: Egy kijelentés igaz vagy hamis volta a
kijelentés logikai értéke.
Individuum: Az(ok) a főnév(ek), amely(ek)ről az ítélet állít
valamit. Leíró kifejezés csak abban az esetben
helyettesítheti, ha egyetlen individuumot jelöl meg.
Individuumtartomány: Az a nem-üres U halmaz, amely
tartalmazza az összes „szóba jöhető” individuumot.
 Kijelentés-logika (ítélet-kalkulus)

A kijelentés-logika tárgya: A kijelentések közötti műveletek

vizsgálata és a kijelentések külső vagy durva-szerkezetének
formalizálása.

Kijelentés-logikai műveletek: Kijelentések közötti

műveletekről csak abban az esetben beszélünk, ha a kapott
összetett mondat is kijelentés, és annak logikai értékét a
komponensek logikai értéke egyértelműen meghatározza.
 Negáció (tagadás)

Egy tetszőleges p kijelentés negációján a „nem p” (nem igaz,

hogy p) kijelentést, vagy ennek átfogalmazott alakját értjük.
Jele: ¬ p
A negáció logikai értéke:
p ¬p
i h
h i

A negáció tulajdonságai:
Kettős tagadás:
¬¬p = p
Tehát egy állítás tagadásának a tagadása az eredeti állítás.
 Feladat

Válassza ki az alábbi mondatok közül az ítéleteket! Adja meg az

ítélet értékét! A jó válaszokat húzza alá!

Petőfi magyar Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

költő volt.

Sarah Palin Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

csinos nő.

De jó volna Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

gazdagnak lenni!

Hány óra? Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

 Feladat (folyt.)

Megoldás:

Petőfi magyar Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

költő volt.

Sarah Palin Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

csinos nő.

De jó volna Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

gazdagnak lenni!

Hány óra? Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

 Feladat

Válassza ki az alábbi mondatok közül az ítéleteket! Adja meg az

ítélet értékét! ! A jó válaszokat húzza alá!

Kossuth Lajos magyar Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

államférfi volt.

A Subaruk szép autók. Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

De jó lenne nyaralni! Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

Hányadika van? Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

 Feladat (folyt.)

Megoldás:

Kossuth Lajos magyar Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

államférfi volt.

A Subaruk szép autók. Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

De jó lenne nyaralni! Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

Hányadika van? Ítélet Nem ítélet Az értéke: I H

 Feladat

Tagadja a következő állításokat!

a = Esik az eső.
¬a = Nem esik az eső.

b = Minden autós udvariasan közlekedik.

¬b = Van olyan autós, amelyik nem közlekedik udvariasan.

c = Ha esik az eső, akkor olvasok.

¬c = Előfordul, hogy ha esik az eső, akkor nem olvasok.

d = A gimnazisták szorgalmasan tanulnak.

¬d = Van olyan gimnazista, aki nem tanul szorgalmasan.
 Feladat (folyt.)

Tagadja a következő állításokat!

e = Minden gimnazista szorgalmas.

¬e = Van olyan gimnazista, amelyik nem szorgalmas.

f = Ha szép az idő, akkor kirándulok.

¬f = Előfordul, hogy ha szép az idő, akkor nem kirándulok.

g = Süt a Nap és kék az ég.

¬g = Nem süt a nap vagy nem kék az ég.

h = Reggelire rántottát eszem vagy kávét iszom.

¬h = Előfordul, hogy reggelire nem eszem rántottát és nem
iszom kávét.
 Konjunkció (logikai „és”)

Tetszőleges p, q kijelentések konjunkcióján a „p és q”

kijelentést, vagy ennek átfogalmazott alakját értjük.
Jele: p ∧ q

A konjunkció logikai értéke:

p q p∧q
i i i
i h h
h i h
h h h

Vagyis: két ítélet konjunkciója pontosan akkor (azaz akkor

és csak akkor) igaz, ha mindkét ítélet igaz.
 Konjunkció (logikai „és”) (folyt.)

A konjunkció tulajdonságai:
Kommutatív: p ∧ q = q ∧ p
Asszociatív: p ∧ (q ∧ r) = (p ∧ q) ∧ r
Idempotens: p∧p=p

Véges sok kijelentés konjunkciója:

(1) A kéttagú konjunkciót már definiáltuk.
(2) Ha már értelmeztük p1 ∧ p2 ∧ … ∧ pn-1 -et, akkor
p1 ∧ p2 ∧ … ∧ pn = (p1 ∧ p2 ∧ … ∧ pn-1) ∧ pn
 Diszjunkció (logikai „vagy”)

Tetszőleges p, q kijelentések diszjunkcióján a „p vagy q”

kijelentést, vagy ennek átfogalmazott alakját értjük.
Jele: p ∨ q

A diszjunkció logikai értéke:

p q p∨q
i i i
i h i
h i i
h h h

Vagyis: két ítélet diszjunkciója pontosan akkor (azaz akkor

és csak akkor) hamis, ha mindkét ítélet hamis.
 Diszjunkció (logikai „vagy”) (folyt.)

A diszjunkció tulajdonságai:
Kommutatív: p ∨ q = q ∨ p
Asszociatív: p ∨ (q ∨ r) = (p ∨ q) ∨ r
Idempotens: p∨p=p

Véges sok kijelentés-változó diszjunkciója:

(1) A kétagú diszjunkciót már definiáltuk.
(2) Ha már értelmeztük p1 ∨ p2 ∨ … ∨ pn-1 -et, akkor
p1 ∨ p2 ∨ … ∨ pn = (p1 ∨ p2 ∨ … ∨ pn-1) ∨ pn
 A negációt, a konjunkciót és a diszjunkciót
összekapcsoló tulajdonságok

Abszorpció
A konjunkció (diszjunkció) abszorptív a diszjunkcióra
(konjunkcióra) nézve.
p ∧ (p ∨ q) = p p ∨ (p ∧ q) = p

De Morgan azonosságok
Két kijelentés konjunkciójának (diszjunkciójának) negációja
logikailag ekvivalens a két kijelentés negációjának
diszjunkciójával (konjunkciójával).
¬(p ∧ q) = ¬p ∨ ¬q ¬(p ∨ q) = ¬p ∧ ¬q
 A negációt, a konjunkciót és a diszjunkciót
összekapcsoló tulajdonságok (folyt.)

Disztributivitás
A konjunkció (diszjunkció) disztributív a diszjunkcióra
(konjunkcióra) nézve.
p ∧ (q ∨ r) = (p ∧ q) ∨ (p ∧ r) p ∨ (q ∧ r) = (p ∨ q) ∧ (p ∨ r)

Megjegyzés
A logikában érvényes a dualitás elve: a konjunkció és
diszjunkció jeleit, illetve az i és h logikai konstansokat
kicserélve igaz állításból igaz állítást kapunk.
 Feladat
Tagadja a következő állításokat!
(Segítség: alkalmazza a de Morgan szabályokat.)
Süt a Nap és kék az ég.
Megoldás:
Nem süt a Nap vagy nem kék az ég.
Reggelire rántottát eszem vagy kávét iszom.
Megoldás:
Előfordul, hogy reggelire nem eszem rántottát és nem iszom
kávét.
A 12 osztható 3-mal és 4-gyel.
Megoldás:
A 12 nem osztható 3-mal vagy nem osztható 4-gyel.
 Implikáció (következtetés)

Tetszőleges p, q kijelentések implikációján a „ha p akkor q”

kijelentést, vagy ennek átfogalmazott alakját értjük. Jele: p → q

Az implikáció logikai értéke:

p q p→q
i i i
i h h
h i i
h h i
Vagyis: az implikáció pontosan akkor (azaz akkor és csak
akkor) hamis, ha az első ítélet igaz, a második hamis
(vagyis igaz kiindulópontból hamis eredményre jutunk).
 Implikáció (következtetés) (folyt.)

Az implikáció tulajdonságai: Nem kommutatív, nem

asszociatív és nem idempotens (ugyanis a logikai értékek
táblázatából látszik: p → p ≠ p, mert p → p = i mindig fennáll,
akkor is, ha p igaz, és akkor is, ha p hamis.

A p → q implikáció megfordításán a q → p implikációt értjük.

A p → q implikáció kontrapozícióján a ¬q → ↔¬p implikációt

értjük.

Az implikáció logikai értéke megegyezik a kontrapozíciója

logikai értékével.
 Ekvivalencia (egyenértékűség)

Tetszőleges p, q kijelentések ekvivalenciáján a „p akkor és

csak akkor, ha q” kijelentést, vagy ennek átfogalmazott alakját
értjük. Jele: p ↔ q

Az ekvivalencia logikai értéke:

p q p↔q
i i i
i h h
h i h
h h i
Vagyis: két ítélet ekvivalenciája pontosan akkor (azaz akkor és
csak akkor) igaz, ha igazságértékük megegyezik (azaz p = q)
 Ekvivalencia (egyenértékűség) (folyt.)

Az ekvivalencia tulajdonságai:

Kommutatív:
p↔q=q↔p

Asszociatív:
p ↔ (q ↔ r) = (p ↔ q) ↔ r

Nem idempotens:
p ↔ p = i (ugyanis a logikai értékek táblázatából látszik:
p ↔ p ≠ p, mert p ↔ p = i mindig fennáll,
akkor is, ha p igaz, és akkor is, ha p hamis.
 Feladat

A = Esik az eső. B = Fúj a szél.

Fogalmazza meg!

A∨B=
A →B=
¬A ∧ B =
A∧B=
A → ¬B =
A∨¬B=
B→A=
¬A ∨ B =
¬(A ∨ B) =
¬(A ∧ B) =
 Feladat (folyt.)
Megoldás:
A = Esik az eső. B = Fúj a szél.
Fogalmazza meg!
A∨B= Esik az eső vagy fúj a szél.
A →B= Ha esik az eső, akkor fúj a szél.
¬A ∧ B = Nem esik az eső, és fúj a szél.
A∧B= Esik az eső és fúj a szél.
A → ¬B = Ha esik az eső, akkor nem fúj a szél.
A∨¬B= Esik az eső vagy nem fúj a szél.
B→A= Ha fúj a szél, akkor nem esik az eső.
¬A ∨ B = Nem esik az eső, vagy fúj a szél.
¬(A ∨ B) = Nem igaz, hogy esik az eső vagy fúj a szél.
¬(A ∧ B) = Nem igaz, hogy esik az eső és fúj a szél.
 Feladat

p: A lázadók átveszik a börtön irányítását;

q: A lázadók legalább 4 smasszert megvernek;
r: A börtön parancsnoka ideges lesz;
s: A tv élőben közvetíti a lázadást.

Írja le mondatszerűen az alább megadott formális

kifejezéseket!

a.) p ∧ ¬q ∧ r
b.) q ↔ s
c.) q → (r ∨ p)
d.) ¬s → ¬q
 Feladat (folyt.)

Megoldás:
a.) p ∧ ¬q ∧ r
A lázadók átveszik a börtön irányítását, nem vernek meg
legalább 4 smasszert és a börtön parancsnoka ideges lesz.
b.) q ↔ s
Az, hogy a lázadók legalább 4 smasszert megvernek, akkor
és csak akkor történik, ha a tv élőben közvetíti a lázadást.
c.) q → (r ∨ p)
Ha a lázadók legalább 4 smasszert megvernek, akkor vagy
a börtön parancsnoka ideges lesz, vagy a lázadók átveszik
a börtön irányítását.
d.) ¬s → ¬q
Ha a tv nem közvetíti élőben a lázadást, akkor a lázadók
nem vernek meg legalább 4 smasszert.
 Feladat

Tagadja a következő állítást!

Minden nyáron megrendezik a Sziget fesztivált és a Szegedi

Ifjúsági Napokat.

Megoldás:

Van olyan nyár, amikor vagy a Sziget fesztivált vagy a

Szegedi Ifjúsági Napokat nem rendezik meg!
 Feladat

Tagadja a következő állításokat!

Minden háztartásban van legalább egy televízió.

Megoldás:
Van olyan háztartás, amelyikben nincs televízió.

A 12 osztható 3-mal és 4-gyel.

Megoldás:
A 12 nem osztható 3-mal vagy nem osztható 4-gyel.

Minden páros szám 0-ra végződik.

Megoldás:
Nem minden páros szám végződik 0-ra.
 Feladat

Adja meg a következő mondatok tagadását (tovább már

nem egyszerűsíthető formában) !

a) Minden jó, ha jó a vége.

Megoldás:

Van olyan dolog, ami nem jó, és mégis jó a vége.

b) Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.

Megoldás:

Nem fújja a szél, és mégis zörög a haraszt.

 A kijelentés-logika alapjai

Kijelentés-logikai formulák
A durvaszerkezet annak ábrázolását jelenti, hogy egy
kijelentés milyen más kijelentésekből és milyen kijelentés-
logikai műveletekkel írható fel.

A kijelentés-logika szimbólumai
a kijelentés-változók jelei: p, q, r, …
a logikai konstansok: i, h
a logikai műveletek jelei (junktorok): ¬, ∧, ∨, →, ↔
a segédjelek: () zárójelpárok
 A kijelentés-logika alapjai (folyt.)

A kijelentés-logika formulái
(1) a kijelentés-logikai változók jelei, pl. p, q, r, …
(2) ha A és B kijelentés-logikai formulák, akkor az ezekből
képzett ¬A, A∧B, A∨B, A→B, A↔B jelsorozatok is formulák
(3) minden formula véges sok lépésben előáll (1)-ből és (2)-ből

Kijelentés-logikai formulák interpretációja

Egy formula egy interpretációján a benne szereplő kijelentés-
logikai változók értékének megadását értjük.
 A kijelentés-logika alapjai (folyt.)
Egy formulát kielégíthetőnek nevezünk, ha van olyan
interpretációja, amelyre a formula logikai értéke igaz.
Példa: p ∨ q

Egy formulát kontradikciónak (ellentmondásnak) nevezünk,

ha nincs olyan interpretációja, amelyre a formula értéke igaz.
Példa: p ∧ ¬p

Egy formulát tautológiának (azonosan igaznak) nevezünk, ha

minden interpretációja esetén a logikai értéke igaz.
Példa: p ∨ ¬p

Két formula logikailag ekvivalens, ha minden

interpretációjuknál megegyezik a logikai értékük.
 A kijelentés-logika alapjai (folyt.)

A kijelentés-logikai következmény
Legyenek A1.,. A2.,. … An.,. B kijelentés-logikai formulák.
Akkor mondjuk, hogy a B formula következménye az
A1.,. A2.,. … An formuláknak, ha minden olyan interpretáció,
amely az A1.,. A2.,. … An formulák mindegyikét igazzá teszi, a
B formulát is igazzá teszi.
Az A1.,. A2.,. … An formulák a premisszák (feltételek),
a B formula a konklúzió (következmény).
Jelölés: A1.,. A2.,. … An.,. ⇒ B.

Megjegyzés: A1.,. A2.,. … An ⇒ B pontosan akkor teljesül, ha

az (A1 ∧ A2 ∧ …∧
∧ An) → B formula tautológia.
 A kijelentés-logika alapjai (folyt.)

A következmény-reláció tulajdonságai

reflexív: A ⇒ A

nem szimmetrikus: ha A ⇒ B, nem biztos, hogy B ⇒ A

tranzitív: ha A ⇒ B és B ⇒ C, akkor A ⇒ C
 Feladat

∨r, r→((¬p∧
A p→q, q∨ ∧q formulák következménye a ¬(p∧
∧r) formula, de nem
következménye a ¬p↔r formula.

p q r →q
p→ ∨r
q∨ →(¬p∧
r→ ∧q) ¬(p∧∧r) ¬p↔
↔r
i i i i i h
i i h i i i i i
i h i h i h
i h h h h i
h i i i i i i i
h i h i i i i h
h h i i i h
h h h i h i
 Klasszikus logikai következtetési sémák

A = éhes vagyok, B = eszem

Modus ponendo ponens (állítva állító mód):

A → B, A ⇒ B
Ha éhes vagyok, akkor eszem. Éhes vagyok. Tehát eszem.

Modus tollendo tollens (tagadva tagadó mód):

A → B, ¬B ⇒ ¬A
Ha éhes vagyok, akkor eszem. Nem eszem. Tehát nem
vagyok éhes.
 Klasszikus logikai következtetési sémák (folyt.)

A = éhes vagyok, B = eszem, C = iszom

Kontrapozíció:
A → B ⇒ ¬B → ¬A
Ha éhes vagyok, akkor eszem. Tehát ha nem eszem, akkor
nem vagyok éhes.

Modus barbara (tranzitív mód, hipotetikus szillogizmus):

A → B, B → C ⇒ A → C
Ha éhes vagyok, akkor eszem. Ha eszem, akkor iszom. Tehát
ha éhes vagyok, akkor iszom.
 Klasszikus logikai következtetési sémák (folyt.)

A = éhes vagyok, B = eszem

Reductio ad absurdum (visszavezetés az abszurdra):

A → B, A ⇒ ¬B → ¬A
Ha éhes vagyok, akkor eszem. Most elfogadom azt az állítást
is, hogy ha éhes vagyok, akkor nem eszem. Tehát nem vagyok
éhes.

Modus tollendo ponens (tagadva állító mód, diszjunktív

szillogizmus):
A ∨ B, ¬A ⇒ B
Éhes vagyok, vagy eszem. Nem vagyok éhes, tehát eszem.
Predikátum-logika (elsőrendű predikátum-kalkulus)

Ha a1 , a2 , … an jelölik egy állításban előforduló individuumokat

és P a rájuk vonatkozó állítást, akkor a kijelentés jelölése:
Pa1a2… an. Ha a kijelentésben az U halmazbeli a1 , a2 , … an
individuumok helyére x1 , x2 , … xn névpótló jeleket írunk (ahol
ezek U tetszőleges elemei lehetnek), akkor a Px1x2…xn
szerkezetű hiányos mondatot n-változós predikátumnak
nevezzük, x1 , x2 , … xn -et pedig individuum-változóknak.

A predikátum-logika tárgya
A kijelentések közötti műveletek vizsgálata és a kijelentések
belső vagy finomszerkezetének formalizálása, azaz annak a
megadása, hogy egy kijelentés milyen predikátumokból és
milyen predikátum-logikai műveletekkel írható fel.
 Predikátum-logikai műveletek

Ha egy predikátumban az individuum-változók helyére más

individuum-változókat írunk, akkor átjelölésről beszélünk.
Ha predikátumok között kijelentés-logikai műveleteket
értelmezünk, összetett predikátumokat kapunk. Egy n és egy
m-változós predikátumból kijelentés-logikai műveletekkel
kapott összetett predikátum változóinak száma legfeljebb n+m,
és legalább a nagyobbik.
Ha egy n-változós predikátumban egy vagy több individuum-
változót individuumokkal helyettesítünk (azonos változókat
azonos individuumokkal, különbözőket nem feltétlenül
különbözőkkel), akkor konkretizációról beszélünk. A változók
száma annyival csökken, amennyi változót individuumokkal
helyettesítettünk. Végső esetben 0-változós predikátumot,
azaz kijelentést kapunk.
 Kvantifikáció
A „minden x-re” kifejezést univerzális kvantornak nevezzük.
Jele: ∀x, ahol x a kvantifikációs változó. A ∀x univerzális
kvantornak egy, az x változót tartalmazó predikátumra való
alkalmazását univerzális kvantifikációnak nevezzük. Értéke:
i ha minden u ∈ U esetén Pu = i
∀xPx = 
h egyébként
A „létezik x” kifejezést egzisztenciális kvantornak nevezzük.
Jele: ∃x, ahol x a kvantifikációs változó. A ∃x egzisztenciális
kvantornak egy, az x változót tartalmazó predikátumra való
alkalmazását egzisztenciális kvantifikációnak nevezzük.
Értéke:
h ha minden u ∈ U esetén Pu = h
∃xPx = 
i egyébként
 A kvantifikációk tulajdonságai

Kommutativitás

∀xi∀xj Pxixj = ∀xj ∀xi Pxixj ∃xi ∃xj Pxixj = ∃xj ∃xi Pxixj

Disztributivitás

∀x (Ax∧
∧Bx) = ∀x Ax ∧ ∀x Bx ∃x (Ax∧
∧Bx) = ∃x Ax ∧ ∃x Bx

De Morgan azonosság

¬∀x Px = ∃x (¬Px) ¬∃xPx = ∀x(¬Px)

 Feladat
Fogalmazzon meg az ábrával kapcsolatos négy olyan állítást,
amelyek rendre a „Minden…”, „Van olyan…”, „Nem minden
…”, „Nincs olyan…” kifejezésekkel kezdődnek.

trapézok rombuszok deltoidok

Minden rombusz trapéz.
U = {rombuszok halmaza}, P = (a síkidom trapéz) ∀x Px
Van olyan trapéz, amely rombusz.
U = {trapézok halmaza}, P = (a síkidom rombusz) ∃x Px
Nem minden deltoid rombusz.
U = {deltoidok halmaza}, P = (a síkidom rombusz) ∃x (¬
¬Px)
Nincs olyan rombusz, amely nem deltoid.
U = {rombuszok halmaza}, P = (a síkidom deltoid) ¬∃x (¬
¬Px)
 Feladat

Adja meg a következő mondatok tagadását (tovább már

nem egyszerűsíthető formában) !

Minden jó, ha jó a vége.

Megoldás:
Predikátum-logika segítségével:
U = {a jó végű dolgok halmaza}, P = (a dolog jó)
Kiinduló állítás: ∀x Px
Tagadás a de Morgan azonossággal:
¬∀x Px = ∃x (¬Px)
Tehát van olyan jó végű dolog, amely nem jó.