a monarchia utódállamai – önellátó gazdaságpolitika a védővámok bevezetése problémák: bizonyos iparágak túlméretezetté váltak, mások pedig fejlesztésre szorultak -> kevés pénz a fejlesztésre, beszűkült piac lassú fejlődés a térségben 2. Mezőgazdaság megszűnik a monarchia piaca -> élelmiszer-felesleg keletkezik nincs pénz a fejlesztésre a világpiacon nem versenyképes a magyar gabona változik a mezőgazdasági területek aránya – szántó, szőlő nő, az erdő, legelő csökken állattenyésztés: nő a ló és sertésállomány, csökken a juhok és szarvasmarhák száma háborús károk 3. Ipar, bányászat a bányák többsége a határon túlra kerül csökkenő energiaforrások (szén, víz, szénhidrogének) ipari termelés: visszaesik a faipar és a könnyűipar termelése, a nehézipar, gépgyártás és kohászat kisebb mértékben, élelmiszeripar szűkülő piaca a határok szétválasztják a nyersanyagbázist és a feldolgozóipart (túlméretezett iparágak – hiány, párhuzamos fejlesztések – gazdaságtalan) a háború után gazdasági válság, az életkörülmények romlása 4. A településszerkezet változásai a hagyományos városszerkezet felbomlott megnőtt Budapest súlya és vonzáskörzete -><- vidéki városok visszafejlődnek (elveszítették piacaikat, politikai szerepüket) városiasodás – nő a városi népesség száma 5. Bevándorlás az elcsatolt területekről magyarok vándorolnak az országba (kb. 400000 fő – repatriált) ellátási, elhelyezési problémák lassú beilleszkedés 6. A közlekedés veszteségei a vasútvonalak nagy része a határon túlra kerül (gazdasági és hadászati szempontok) Budapest központú vasúthálózat marad (sugaras szerkezetű) fejletlen közúthálózat