MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

1
 MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

AZ ELŐADÁS BEMUTATÁSA

A Matruska színpadi nyelve egy olyan keresztezési folyamat eredménye, amely posztmodern
érzékenységéből született, és valahol a színház, a képzőművészet, a tánc, a pantomim és a
zene határmezsgyéjén mozog. Célunk, hogy mindezeknek a művészeti ágaknak a sajátosságait
úgy ötvözzük, hogy egy új, tiszta és szintetikus nyelvet hozzunk létre.

Az előadás vázát a lineáris dramaturgia adja, melynek alapja a hétköznapi események végtelen
sorozata, a legszemélyesebbtől a legformálisabbig, struktúráját tekintve pedig impresszionista
képek egymásutánja. Az eredmény eklektikus és provokatív; mozdulatok, gesztusok és
érzelmek áradata.

A nőiség világát és problematikáját járjuk körül, s, a nézőpontok sokféleségét hangsúlyozva, a

kérdéseket mindig új és új megvilágításba igyekszünk helyezni. A női nézőpont ideálisnak tűnik
számunkra ahhoz, hogy olyan, mindannyiunkat érintő témákról beszéljünk, mint a
bizonytalanság, a mindennapi élet rutinja, frusztrációi és abszurditása, az erőszak, az
önmagunk megismerésétől való félelem, az érzelmi instabilitás… s egyáltalán, magának az
„életnek az elviselése”.

A matruska baba azoknak a belső rétegeknek a metaforája, melyeket az emberi lény, jelen
esetben a nő rejt magában; különböző identitások és arcok szimbóluma, melyek
előadásunkban három színész-táncos alakjában öltenek testet.

A Matruska egy olyan nőről beszél, aki folyamatosan azzal küzd, hogy megtalálja önmagát.
Útja – e „posztumusz” repülés – során mindvégig az a szándék, az a kétségbeesett vágy vezérli,
hogy felfedezze, mi az, ami benne, énjében rejlik. Ahhoz azonban, hogy megértse, ki is ő, el kell
fogadnia mindazokat a rétegeket, amelyeket magában hordoz, és a sorozatos átváltozások
rituáléja során alkalmazkodnia kell a folyamatos átalakulás minden egyes érzelmi és tudati
állapotához.

2
 MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

A MOZGÁS DRAMATURGIÁJA

Elsüllyedt identitás

Az alaphelyzet: egy nő elégedetlen az életével, folyamatos kommunikációs konfliktusba kerül

önmagával, krízisben van, keresi önmagát, és olyan súlyt érez magán, ami nem hagyja, hogy
szabadon mozogjon. Végül megkeresi az erőt a gyengeségben, és elhatározza, hogy lerázza
magáról ezt a súlyt és felkutatja önmaga legmélyén a választ: „Ki is vagyok valójában?” Lassan-
lassan felfedi a személyiségében rejlő rétegeket, egyiket a másik után – hol ellentmondásba
ütközik, hol megtalálja az egyik rétegben azt, ami egy másikból hiányzik. Hamarosan megérti,
hogy el kell fogadnia mindent, amit e rétegek rejtenek, látszólag bármennyire is különbözzenek
egymástól. Hozzá kell szoknia a folyamatos változáshoz akkor is, ha esetleg nem tetszik neki,
amit megtapasztal, akkor is, amikor éppen örömmel tölti el, ha valami olyat talál, ami őt magát
is meglepi, és akkor is, ha vannak olyan pillanatok, amikor semmi nincs, aminek jelentősége
lenne számára. Ami a lényeges, az maga a folyamat: az utazás önmaga mélyére, az utazás,
melynek talán sosem lesz vége.

Többszörös identitás

A nő, miközben a keresés folyamán egyre mélyebbre jut és részleteiben is feltérképezi

személyisége rétegeit, egy adott pillanatban megsokszorozódik, és az önmagáról alkotott
képek életre kelnek, hogy kapcsolatba léphessenek egymással. Ezeket a képeket három táncos
testesíti meg. Ők hárman valójában egyek, ők az a nő, aki elindult az úton, hogy megkeresse
önmagát – megsokszorozásával lehetővé válik, hogy megfogalmazódjanak a személyiségében
rejlő ellentmondások, lelki állapotok, illetve azok a belső harcok, melyeket önmagával vív.

3
 MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

„Posztumusz” repülés

A posztumusz szó egyik jelentése: „miután eltemettek, elföldeltek valakit.” Központi

karakterünket valami meghatározhatatlan, legyőzhetetlen erő fojtogatja, mozdulni sem bír,
nem tudja kifejezni magát. El van temetve. Aztán egy hirtelen erőfeszítésnek köszönhetően
egyszer csak repülni kezd, repül, hogy kiszabaduljon ebből a bezártságból, „posztumusz” repül,
talán most utoljára.

A matruska baba rituáléja

A nő, miután egy levél segítségével - melynek tartalmát alig ismerjük-, megtalálja a módját
annak, hogyan tud önmagával kommunikálni, elindul az önmaga felé vezető úton, és egy
rituálé keretében feltárja személyisége egy újabb rétegét. A rituálé valójában olyan tettek
sorozata, melyeket ő ruház fel szimbolikus értelemmel, s fő jellemzője, hogy a személyiség
újonnan feltárt rétege egy újabb réteget rejt, amely majd megint feltár egy következő réteget,
és ez így megy tovább. A személyiség rétegei olyanok, akár a matruska baba: mindegyik
önmagában hordoz egy másikat.

Keresés a mozgásban

Amikor a nő repülni kezd, láthatjuk, hogy a keresés rituáléja a mozdulatokon alapul. Ez az a

pillanat, amikor megkezdődik a színpadi művészet különféle ágaiban rejlő technikai
lehetőségek kiaknázása. Egyfelől megjelennek a különböző eredetű kortárs tánc-változatok
technikái, melyek időnként maguk is egymásnak ellentmondó eredményeket hoznak, másfelől
megjelenik a pantomim, ami mozgás nyelvét költői kontextusba helyezi. Vagy a clown, aki a
bohóc kifejező erejének felszabadultságával ösztönszerű, személyes színezetet ad a
mozgásnak. Felhasználunk továbbá olyan elemeket, amelyek a színészképzés mozgásos
gyakorlataiból jönnek, és eredetileg a testbeszédet hivatottak fejleszteni, ám előadásunkban a
jelentések végtelen kombinációinak lehetőségét hordozzák. Minden lehetőséget igyekszünk
megragadni anélkül, hogy pusztán egyszerű értelemben vett stíluskeverésről vagy collage-ról
lenne szó. Olyan színpadi nyelvre törekszünk a mozdulatok segítségével, amely harmóniát
teremt a különböző művészeti ágakból származó elemek között, és amely az egész előadás
koherenciáját biztosítja. Ezeket az elemeket és stílusokat is tekinthetjük matruska babáknak,
hiszen egy-egy művészeti ág nyelvéből bontakozik ki egy másik, abból egy következő, és így
tovább.

Hétköznapi történetek

A rituálé egyik eleme. A fájdalom és a sikertelenség, a leghétköznapibb történetekből

kiindulva. A táncosunkkal történő, látszólag lényegtelen, bármely pillanatban megtörténhető
események kihívása.

4
 MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

Érzelmek

Központi karakterünk „utazása” során csupa olyasmit fedez fel, ami érzelmi nézőpontját
lényegesen megváltoztatja.

Az eltűnés esztétikája

Központi karakterünket, a nőt, hajlamossá tettük arra, hogy időnként szükségét érezze annak,
hogy eltűnjön a világ szeme elől. Történetében ezzel megjelenik a diszharmónia: ahhoz, hogy
folytathassa az utat és elérje a kitűzött célt, folyamatosan küzdenie kell az eltűnésre való
hajlam ellen. Ez a már-már rögeszmés keresés akár oda is vezethet, hogy végleg elveszítse
önmagát, hogy még kevesebbet tudjon, mint azelőtt. És az is lehet, hogy az út fáradalmai és a
kimerültség valóban az eltűnés, a semmi felé lökik.

5
 MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

A DRAMATURGA ESZTÉTIKAI SZEMPONTJAI

A részletek poétikája

Ebben az előadásban a legkisebb részletek is a lehető legnagyobb jelentőséggel bírnak. Apró

történések feltartóztathatatlan egymásutánja segít megérteni mindazt, ami a keresés során
végbemegy. Ezek a történések adnak az egész folyamatnak autentikus értelmet.

A tárgyak nyugtalanító jelentései

A hétköznapi élet használati tárgyai könnyen felismerhetőek, de az előadásunknak

köszönhetően olyan szimbolikus perspektívába kerülnek, hogy átlényegülnek és új,
nyugtalanító jelentést nyernek.

Színárnyalatok és a fény-árnyék

A központi karakter és a téma, valamint a cselekmény esztétikája referenciaként használ olyan

festészeti technikákat, mint az árnyalatok közötti átmenet és a fény-árnyék kontraszt. A két
végpont közötti különböző tónusok egymásutánja, ami az egyik és a másik végpont közötti
mozgás során a lehetőségek sorát mutatja, valamint a fény és árnyék közötti erős kontrasztok
használata lehetővé teszi egyes elemek kiemelését és más elemektől való határozott
elkülönítését.

A humor mint kontraszt

Előadásunkban nem nélkülözhetjük a humort. A humor mindannyiunk életében jelen van, és

nincs ez másként a mi „főhősnőnk” esetében sem. Bizonyos momentumokat – még
fájdalmakból fakadó abszurd helyzeteket – is komikus megvilágításba helyez, máskor elveszi a
dolgok élét, vagy egyszerűen a játék, az örömszerzés eszközévé válik.

6
 MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

JELENETEK vagy TÖREDÉKEK

I.
„Posztumusz” repülés

II.
Levél egy táncosnőhöz

III.
Villák tánca

IV.
Tisztálkodás

V.
Alázat

VI.
Öngyilkosság

VII.
A sírás szertartása

VIII.
Péniszirigység

IX.
Kis téli varieté

7
 MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

SZÍNPADI MEGVALÓSÍTÁS

Tér

Nagy, üres tér, ami szinte soha nincs teljesen megvilágítva. Ez „főhősünk” utazásának színtere,
amely meghatározza állandó bolyongását, ami által önmaga felé halad. Poétikus-szimbolikus
tér, amely a főszereplő „alakulástörténetének” kereteit adja.

Jelmezek, tárgyak

Sok elemből álló, de egyszerű, ugyanakkor jelentőségteljes jelmezek, amelyek az előadás során
könnyen egymáshoz illeszthetőek és elvehetőek, ahogy az adott jelenet kívánja. Hétköznapi
használati tárgyak, melyeket a színésznők-táncosok a megszokottól eltérően használnak, és
ezáltal új jelentést nyernek.

Zene

A zene collage jellegű, különböző stílusok és korok zenéiből való válogatás, a jazztől a popon, a
flamencón és a tangón keresztül egészen a klasszikus zenéig. Mintha egy olyan filmzenéről
lenne szó, melyben a különböző dallamok és a hangok átfednék egymást. Egyik zene a
másikból nő ki – akár a matruska babák. A zenében megjelenő vezérmotívumok segítenek
felidézni az előadás jeleneteit és momentumait, hogy a néző egymáshoz kapcsolhassa ezeket
az elemeket.

Világítás, fények

Mivel a színpad üres, a fénytechnikának kiemelt szerepe van. Nemcsak behatárolja a teret,
hanem minden egyes jelenethez megfelelő hangulatot is teremt. Az előadás nélkülözhetetlen
elemei a fény-árnyék és a színváltások.

8
MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

Eleni Karaindrou (1946)

Gavin Bryars (1943)

Carla Bley (1938)

John Cage (1912-1992)

Kurt Weill (1900-1950)

ZENE
Holger Czukay (1938)

Anouar Brahem (1957)

René Aubry (1956)

Edith Piaf (1915-1963)

Toshi Ichiyanagi (1933)

Mickey Hart (1943)

9
 MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

ALKOTÓGÁRDA

Előadók DANIELA H.FAITH

FÜLÖP ÁGNES
TÓTH KAROLINA

Fordító IMREI ANDREA

Díszlet- és jelmeztervező BOGA ESZTER

Fény-látvány VAJDA MÁTÉ
Zenei válogatás GERGELY ATTILA

Produkciós asszisztens BORONYÁK VIVIEN

Koreográfus asszisztens ERIKA MÉNDEZ

Koreográfia DANIELA H. FAITH

Színpadi rendezés CARLOS RODERO

10
MISERO PROSPERO Project MATRUSKA Orosz Babák

11