? Irodalom 8 TK Megoldasok

Szántóné Czecze Enikő
Megoldások Alföldy Jenő – Valaczka András Irodalom 8. című

tankönyvéhez
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Tartalom
I. fejezet: A századfordulótól az ezredfordulóig......................................................................................4

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én.........................................................................................4
József Attila: A város peremén........................................................................................................5
Esterházy Péter: A káprázat országa...............................................................................................6
...............................................................................................................................................................7
II. fejezet: A Nyugat írói..........................................................................................................................8
Ady Endre...........................................................................................................................................8
A fekete zongora.............................................................................................................................8
El a faluból – Hazamegyek a falumba.............................................................................................8
A föl-földobott kő...........................................................................................................................9
Lédával a bálban.............................................................................................................................9
Őrizem a szemed..........................................................................................................................10
Móricz Zsigmond..............................................................................................................................10
Hét krajcár....................................................................................................................................10
Légy jó mindhalálig ......................................................................................................................11
Babits Mihály....................................................................................................................................11
Új leoninusok................................................................................................................................11
A csengetyűsfiú.............................................................................................................................11
Hazám! (két vers a ciklusból: Az igazi ország és Európa)...............................................................12
Juhász Gyula.....................................................................................................................................12
Milyen volt… és Anna örök..........................................................................................................12
Kosztolányi Dezső.............................................................................................................................13
A szegény kisgyermek panaszai (És látom, őt a Kisdedet…, A rút varangyot véresen megöltük…,
Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska)..........................................................................................13
Tóth Árpád........................................................................................................................................14
Esti sugárkoszorú..........................................................................................................................14
Karinthy Frigyes................................................................................................................................15
Tanár úr kérem – A rossz tanuló felel...........................................................................................15
III. fejezet: Írók a két világháború között..............................................................................................17
Tamási Áron......................................................................................................................................17
Ábel a rengetegben......................................................................................................................17
Szabó Lőrinc......................................................................................................................................17
Tücsökzene...................................................................................................................................17
József Attila.......................................................................................................................................18
2
Curriculum vitae...........................................................................................................................18
Tiszta szívvel.................................................................................................................................18
Ringató.........................................................................................................................................19
A Dunánál.....................................................................................................................................19
Radnóti Miklós..................................................................................................................................20
Nem tudhatom.............................................................................................................................20
Erőltetett menet...........................................................................................................................22
Gelléri Andor Endre..........................................................................................................................22
Kisgerezdek...................................................................................................................................22
IV. fejezet: Újabb irodalmunk...............................................................................................................24
Illyés Gyula........................................................................................................................................24
A kamaszizmok tündérszárnyán...................................................................................................24
Egy mondat a zsarnokságról.........................................................................................................24
Örkény István....................................................................................................................................25
Arról, hogy mi a groteszk..............................................................................................................25
Ballada a költészet hatalmáról......................................................................................................26
Weöres Sándor.................................................................................................................................26
Robogó szekerek...........................................................................................................................26
Hazatérés......................................................................................................................................27
Pilinszky János..................................................................................................................................27
Harbach, 1944..............................................................................................................................27
Egy szenvedély margójára............................................................................................................27
Egy lírikus naplójából....................................................................................................................28
Nagy László.......................................................................................................................................28
Életem..........................................................................................................................................28
Elmentek tejfogaim......................................................................................................................28
Ki viszi át a Szerelmet...................................................................................................................29
V. fejezet: Versek..................................................................................................................................30
Áprily Lajos: Március.....................................................................................................................30
Füst Milán: A magyarokhoz..........................................................................................................30
Kálnoky László: Egy modern zsarnokhoz.......................................................................................31
Jékely Zoltán: Futballisták.............................................................................................................31
Csanádi Imre: Az 56-os évre..........................................................................................................31
Nemes Nagy Ágnes: A szabadsághoz............................................................................................32
Csoóri Sándor: Vendégeim...........................................................................................................32
3
Orbán Ottó: Örökös otthon...........................................................................................................33
Kányádi Sándor: Nyergestető.......................................................................................................34
VI. fejezet: Novellák..............................................................................................................................35
Lázár Ervin: Az asszony.................................................................................................................35
Tolnai Ottó: A novella ..................................................................................................................36
Háy János: A bogyósgyümölcs ......................................................................................................36
Sławomir Mrożek: Az őrangyal ....................................................................................................36
VII. fejezet: Drámák..............................................................................................................................38
William Shakespeare: Hamlet ......................................................................................................38
Molière: Tartuffe..........................................................................................................................38
VIII. fejezet: Regényrészletek................................................................................................................39
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér.......................................................................................39
Kertész Imre: Sorstalanság............................................................................................................39
Szabó Magda: Für Elise ................................................................................................................40
IX. fejezet: Hogyan írjam? Szövegalkotási gyakorlatok.........................................................................42
X. fejezet: Médiaismeret......................................................................................................................43
A média kifejezőeszközei, társadalmi szerepe,használata................................................................43
A média nyelve. Mozgóképi és írott sajtó.....................................................................................43
Elbeszélés és megjelenítés a mozgóképen...................................................................................43
Mozgóképi és írott történetmondás.............................................................................................43
I. fejezet: A századfordulótól az ezredfordulóig
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én
9. o. képe
A nőalak szinte a növények közül nő ki. A kert, a növények ugyanolyan hangsúllyal szerepelnek a
képen, mint a vörös ruhát viselő nő.
szecessziós stílusjegyek: élénk, dekoratív színek (piros, sárga, zöld); dús növényzet, hatalmas virágok
veszik körül a nőalakot a képen
9. o. Kérdések, feladatok
1. Dévény a történelmi Magyarország nyugati végpontját, nyugati „kapuját” jelentette, ezért vált a
nyugati kultúra jelképévé.
2. A mai Ukrajna területén, a Kárpátokban található a Vereckei-hágó. A honfoglaláshoz
kötethető Verecke, mivel a magyarok jelentős része a Vereckei-hágón át érkezett a Kárpát-
medencébe.
3. A hallás az uralkodó érzékterület: döngetek, sírni, fülembe, dal, rivall, fülembe forró
ólmot, énekes, ne halljam
4. döngetek, kaput, falat; betörnöm; tiporjatok reám durván; győztes
4
5. Egyéni válasz. (Istvánét, mivel felismerte, hogy népe számára az egyetlen lehetséges út, a
keresztény Európához való igazodás, csatlakozás, a kereszténység felvétele.)
10. o. Beszéljük meg.

Egyéni megoldás. (megfelelő indokkal pl.: Peking, Tokió, New York)
10. o. képe
A szobor hét apró kövekből álló kőtömbből áll. Ez utal a hét honfoglaló törzsre, az egyes
kőtömböket alkotó kövek pedig jelenthetik a törzseket alkotó embereket.
11. o. képe
A szobor egyszerű, mindenféle díszítőelemtől mentes.
12. o. képe
Monet meg-megszakított ecsetvonásokkal és egymás mellé helyezett színes foltokkal,
valamint könnyed pasztellszínekkel érzékelteti a napsütést, a meleget képén. Szinte rezeg a
levegő. Feltételezhetően nyár van és délután.

1. A vers tartalmaz párbeszédfoszlányt. A 2. versszakban a beszélő megszólítja a giz-
gazokat.
2. A beszélő egy valaha szebb napokat látott tájon jár, amely gazdag, termékeny lenne, de
pusztulásra van ítélve. Mindezt érzékeli a lírai én, de nincsenek eszközei a pusztulás
megakadályozására, tehetetlen, sőt maga is a pusztulás áldozatává válik. A beszélő
mikrocselekvésére utaló szavak: gázolok – lehajlok – (kérdést tesz fel) – lesem; vele
történik: körülgyűrűz –lehúz – altat – befed.
3. Egyéni megoldások. (Mindkettő csak egymás viszonylatában értelmezhető.)
4. Minden versszakban előfordulnak növényekre tett utalások: dudva, muhar, giz-gazok,
hajdani virágok, indák. Egymásba gabalyodó indákat, kúszónövényeket, mindent
elfoglaló vad dzsungelt ábrázolhatnánk.
5. Az erotikával hozható kapcsoltba a szerelmes bódulat, a mámorító illat. A régmúlt virág
a pusztulásra, halálra utal.
13. o. Beszéljük meg!

Ahogyan a föld biológiai ereje tudatosan munkába fogható, úgy az ember szellemi képességei
is fejleszthetők, felhasználhatók tudás befogadására, alkotásra.
József Attila: A város peremén
15. o. képe
Az alakformálás, a kompozíció (az alakok szinte egymás kiegészítői) miatt az alakok
elszántságot, erőt sugároznak. A festő nem egyénít, hanem általánosít (minimális számú szín
használata, azonos, szinte sematikus formák). Az említett, újszerű ábrázolásmód miatt
hozható a kép kapcsolatba verssel.
16. o. képe
A festő témája: egy technikai eszköz, annak utasa és az utas, a kerékpáros mozgása. Olyan
témát választ, amelyet idáig nem ábrázoltak festészetben. Boccioni a megragadhatatlant
próbája ábrázolni, a mozgást„írja le”, színek és vonalak kavalkádjával.
5
1. József Attila: „másként…”; „új …, másfajta…”, „nem isten, nem is az ész…”
Kassák Lajos: „nem vagyunk”; „sem vagyunk”; „De mi már”; „Igen! Mert…” ;
Tagadják, elutasítják a régit, és próbálják meghatározni az újat, a jövőbe mutatót.
2. József Attila: másként...másként...; nem...nem...
Kassák Lajos: nem, sem, se... ; holnap...holnap...holnap
3. A futuristák hitték, hogy az ember képes meghaladni önmagát, túllépni saját korlátain.
Ennek legszembeötlőbb megnyilvánulása a sebesség és mozgás: legyőzni az időt,
közelebb hozni az egymástól távol lévő dolgokat, folyamatosan mozgásban lenni,
mindig alakítani, változtatni környezetünket, világunkat.
4. A régi formák, szokások, elvek és szabályok tagadása, helyette új, és jobb keresése, építése.

– Madách-bajusz: a száj két sarka mellett lefelé növesztett
– Vilmos-bajusz: kackiásan felfelé pördített
– angol bajusz: vonalszerű, borotválással vízszintes csíkká vékonyított
– rozmárbajusz: hosszan lelógó
– harcsabajusz: szétágazó
– Hitler-bajusz: borotválással keskeny függőleges pamaccsá keskenyített
Esterházy Péter: A káprázat országa

1. „Igénytelenség” – kénytelenek vagyunk ruhát hordani, de nem sokat foglalkozunk vele, hogy
öltözetünk stílusos, ízléses legyen.
2. „maguknak való személyiségek”
3. Azért mondhatjuk modern változásnak, mert a magyar nyelvben meglévő szó (kiváló)
helyett egy olyan idegen, a magyar nyelvben előzmény nélkül való szó (klassz) lép.
Azért beszélhetünk posztmodernről, mert a meglévő szóra (király) reflektál az új szó
(sirály). Azaz a posztmodern nem hoz gyökeresen újat, hanem a meglévőből indul ki.
4. A világ dolgairól megfogalmazott általános állítások sokszor semmitmondóak, hiszen a
világ bonyolult, az emberek sokfélék. Néha azonban találkozunk például olyan
némettel, aki feltűnően precíz, vagy megtapasztaljuk, hogy a magyarok széthúzóak.
Ezért mondja: az efféle állítások semmitmondóak, néha mégis rácsodálkozunk az
igazságukra.

gyomrában: szeret enni, fontos számára az étel
nyelvén: szeret beszélni
szívén: érzelmes, gyakran az érzelmek vezérlik tetteit
Például a kézilabdában, a vízilabdában. Mint minden, így a sportban elért eredmények is
befolyásolhatják az egyes népekről kialakuló képet.
22. o. Összefoglaló kérdések

1. klasszikus modernség, avantgárd, késő modernség
2. Posztmodernnek. Az irányzat is kritikus a múlttal szemben, ugyanakkor nem akarja
régit, a meglévőt, a hagyományt eltörölni, felszámolni, hanem épít az alapokra,
felhasználja korábbi korok értékeit, reflektál rájuk, újraértelmez, új kontextusba helyez.
6
3. Irodalmi-művészeti irányzatok összefoglaló neve. Az elnevezés alapja a modern szó,
így modernség alatt értünk minden olyan dolgot, amely megfelel a mostnak, a jelennek,
és túlhaladottnak érzi a régit a hagyományosat, a kialakult szabályokat. A
modernségnek több, gyakran egymás mellett élő, pontos időhatárok közé sem tehető
korszaka van: klasszikus modernség, avantgárd (és neoavantgárd), késő modernség.
4. A Góg és Magóg fia vagyok én című versében tiltakozik a maradiak, a múlthoz
ragaszkodók erőszakossága ellen. („Fülembe még ősmagyar dal rivall”, „Fülembe
forró ólmot öntsetek”, „S ha elátkozza százszor Pusztaszer”). Versében Dévény a
nyugati kultúra felé fordulást jelenti, míg Verecke, Pusztaszer s múlt jelképei. Nem
csupán hangvételük, mondanivalójuk miatt modernek Ady versei, hanem a mondanivaló
egyéni képalkotással, jelképekkel, szimbólumokkal is erősíti a költő..
5. A folyóirat a klasszikus modernséghez kötődik. 1908-ban alapították. Első nemzedék
(1910 körül indultak): Ady Endre, Móricz Zsigmond. Második nemzedék (1920-as
évek): Márai Sándor és Szabó Lőrinc. Harmadik nemzedék: Radnóti Miklós, Weöres
Sándor (1930-as évek). – Természetesen több név is megemlíthető, de a diákok a
fejezetből csak a felsorolt alkotók nevét ismerhették meg.
6. Az 1956-os forradalomig a hatalom szigorú ellenőrzés alatt tartotta a kulturális életet,
sokan emigráltak, mások nem jutottak lehetőséghez íróként, költőként, és volt, aki a
hallgatást választotta. Változás a 60-as évektől érzékelhető, a hatalom kultúrpolitikáját
az ún. három „T” jellemezte, azaz voltak tiltott, tűrt és kifejezetten támogatott szerzők.
7. Az eljövendő kort a saját koránál tisztábbnak, becsületesebbnek, igazságosabbnak
láttatja a két kötő versében.
8. 1990 körül zajlott le a rendszerváltozás. Megszűnt Magyarországon az idegen
megszállás (szovjet csapatok kivonulása), az egypárti diktatúra (többpártrendszer –
1990. március–április: szabad választások), s megkezdődött a nyugati demokráciák
jogrendjének fokozatos meghonosítása.
9. Az író a magyar futballon keresztül fejti ki véleményét. Nem küzdünk, hanem hagyjuk,
hogy megtörténjenek velünk a dolgok. Nem nézünk magunkba, hanem a külvilágban
keressük a hibát (lásd kapufa megváltoztatása), és nem vagyunk csapatjátékosok.
10. Mindkét irányzat a klasszikus modernséghez tartozik. Az impresszionizmus a pillanat,
adott benyomás megragadásának művészete. Színhasználatát a világos, könnyed színek
(kevés fekete és barna), ecsetkezelését az apró, megszakított ecsetvonások, foltszerűség
jellemzi. A szecesszió (kivonulást jelent), az irányzat szakít a festőakadémiák
szabályaival, kedveli az élénk, dekoratív színeket, a növényi motívumokat.
11. Az avantgárdhoz tartozó futurizmus a jövőt élteti, a fejlődést feltételezi. A jövőt
jobbnak, szebbnek, igazságosabbnak láttatja. Kedvelt témái közé tartoznak a technikai
vívmányok, a gépek. Az irányzat képviselői ellene vannak mindféle
szabályszerűségnek, elutasítják hagyományt. Képviselői: Boccioni, Marinetti. (Kassák
Lajos művészetére is hatott a futurizmus.)
7
II. fejezet: A Nyugat írói
Ady Endre
A fekete zongora
27. o. Gondolkodó
1. – szerelmes versek
– a társadalmat bíráló versek
– Ady Endre költészetének jellemzői
2. Érmindszent: szülőfalu
Zilah: itt végezte gimnáziumi tanulmányait
Debrecen: itt hallgatott jogot
Nagyvárad: itt helyezkedik el újságíróként
3. A, B
A döntés indoklása egyéni megoldás

Alkotás közben a művész elszakad a realitásoktól, ahogyan a mámoros ember is. Egy
képzeletbeli világ lebeg a szeme előtt, nem látja, ami valójában körülveszi. Lelkesültség,
felajzottság vesz erőt mindkettőn, amelyből „kijózanodva” tér vissza.
fekete: a gyász, az ünnepélyesség, a komolyság színe; jelképezi az éjszakát, a mélységet, a

halált, az ürességet
fehér: tisztaság, a szűziesség színe; a menyasszony színe is, de bizonyos kultúrákban a gyászé
szürke: sem ilyen, sem olyan, a jelentéktelenség színe
El a faluból – Hazamegyek a falumba
30. o. képe
Egyéni megoldás

1. Hasonlóság: a két vers témája a szülőfalu
Különbség: El a faluból – a költő a nagyvárosba vágyódik
Hazamegyek a falumba – Ady kötődik szülőfalujához
2. Egyéni megoldás
3. Ady az elmaradottság miatt akart szakítani mindennel, ami a falujához kötötte. Érzelmei
(pl. ragaszkodás, szeretet, honvágy) azonban a falujához kötötték.
4. Megvetéssel beszél arról, ami a vidéki Magyarország elmaradottságára emlékezteti őt –
egyéni megoldás
5. Hálás, bűntudatos, vallomásos – egyéni megoldás
6. A tékozló fiú története
A tékozló fiú visszatér apja házába, miután elköltötte az otthonról kapott pénzt. Apja
nagy ünnepséget szervezett a tiszteletére. A másik testvér, aki mindvégig sokat dolgozott,
nem értett ezzel egyet. Az apa azonban elmagyarázta döntésének okát.
7. eretnek: aki megtagadta vallását
8
30. o. Gondolkodó
Egyéni megoldás
A föl-földobott kő
31. o. képe
Egyéni megoldás. (Impresszionista kép. A kép derűs meghitt hangulatot áraszt, megnyugtató
rátekinteni. Valószínűleg az alkotó számára fontos volt a táj, „szerette” a tájat, amit
megfestett.)
32. o. Szövegértés, ismeretbővítés

1. elbúsong: elbúsul, elszomorodik
fölhorgad: újra élednek
2. föl-fölhajtott kő: föl-földobott kő
3. „te orcádra ütök”: szó szerint is értelmezhető
4. mindenha: bármilyen

1. föl-földobott kő, földedre
2. A föl-földobott kő szimbóluma
3. A torony jelenti a Nyugat fejlődését, a por pedig a magyarországi elmaradottságot.
4. „…s lehull a porba,
Amelyből vétetett.”
5. Az elvágyódás és a maradás ellentétét fejezi ki a sor.
6. Vallomás jellege miatt csúcspont a 4. versszak.
7. tied vagyok ↔ nagy hűtlenség
8. A fokozást a százszor szó fejezi ki.
9. A hazaszeretet kifejezése:
„Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.”
32. o. képe
A képen siető autókat, járókelőket láthatunk. A festő finom, foltszerű ecsetvonásokkal az
őszre jellemző színekkel azt rögzíti, amilyen hatást tett rá adott pillanatban a sugárút, ahogy
akkor látta, érzékelte.
33. o. Gondolkodó
A) A nagyvilághoz képest a hazája gyenge, védtelen – „kicsi országom”
B) A fővárosok hatalmas léptékei megzavarják, elbizonytalanítják – „Szédül, elbúsong…”
C) Maga is olyan, mint a hazája, hasonlít rá, ennek a gyermeke – „Te orcádra ütök.”
Lédával a bálban
33. o. képe
Egyéni megoldás. (A képen kevés, lendületes ecsetvonásokkal megfestett alak látható. Az
alakok nem részletezettek, szinte sematikusak, a színek a hangsúlyosak. A háttérben párok
táncolnak – fehér ruhás nők és fekete ruhás férfiak. Az előtérben négy alak látható: egy fehér
ruhás és egy fekete ruhás nő között egy pár táncol. Ők a kép leghangsúlyosabb alakjai: a nő
9
vörös ruhát visel. A címmel összefüggésben a kép utal a kezdetre, ifjúkorra, ártatlanságra –
fehér ruhás nő; a beteljesülésre, szerelemre, szenvedélyre – a középső pár (vörös ruhás nő); a
magányra, halálra, gyászra – fekete ruhás nő.)
Őrizem a szemed
34. o. képe
Egy párt látunk, akik egymást átölelve állnak a vízparton. A meghittséget hangsúlyozza a
stilizált környezet, a lágy vonalvezetés, a finom pasztellszínek használata.

1. rózsakoszorús ifjak, leányok ↔ fekete pár
A „Kik ezek?” kérdés a fiatalok félelemmel vegyes meglepettségét fejezik ki
2. halál – arcuk – sötét fátyol – hervadt, régi rózsa a koszorúnk
3. A versszak hangulata baljóslatú.
4. A vers hangulata őszinte és vallomásos
5. „Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.”
6. Ady idősnek érzi magát Csinszkához. Ezt az érzést betegsége is okozhatja.
7. A halál közelségét sugallja az utolsó versszak.
8. A szókapcsolat Ady szerelmét és ragaszkodását fejezi ki.
Móricz Zsigmond
37. o. Gondolkodó
1. Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született.
A debreceni kollégiuma járt, majd Sárospatakon folytatta tanulmányait.
Kisújszálláson érettségizett.
2. elbeszélések: Hét krajcár
Virtus
regények: Erdély
Légy jó mindhalálig
Árvácska
folyóiratok: Nyugat
Kelet Népe
Hét krajcár

1. Egyéni megoldás. A krajcárok egyenkénti megtalálása a feszültség fokozására szolgál.
2. A novella az élet egy fordulatát mutatja be. Rövid terjedelmű, cselekménye egy szálon
futó, kevés szereplője van és kész jellemekkel találkozunk. A novellával rokon elbeszélés
részletezőbb, több fordulatot tartalmaz, terjedelme hosszabb, mint a novellának.
3. Egyéni megoldás.
10
Légy jó mindhalálig
45. o. képei
Például: pénzt keres, ahogy a felnőttek házi tanítóskodással, felolvasással.

1. külcsín: a külsőt, a kinézete jelenti; belbecs: a belső tartalmat, a belső értékeket
2. Azért ellentmondásos a kérdés, mert Misi is szeretne jól kinézni, szép új ruhában járni.
Vágyik rá, de mivel nincs rá pénzük, ezért gondolkodik el azon, miért is fontos ez az
emberek számára. Arra is gondol, hogy apjának sincs szép divatos öltözete, mégis jó
megjelenésű, mégis kitűnik környezetéből, tehát akkor mégsem olyan fontos a ruha.

A mostani gyerekek könnyen hozzájutnak olyan tartalmakhoz, amelyek kifejezetten
felnőtteknek, azaz 18 éven felülieknek szólnak (újságok, internet, televízió stb.), a
szolgáltatók által jelzett korhatáros felhívások nem jelentenek valódi megoldást. Ilyen
közegben természetesen nehéz a szülő dolga, és az ő felelőssége, ha meg akarja óvni gyerekét
az ilyen tartalmaktól.
Babits Mihály
49. o. Gondolkodó
Szekszárd: Babits Mihály itt született
Pécs: ebben a városban érettségizett
Fogaras: ebben az erdélyi városban tanított
Esztergom: itt élt a költő
Új leoninusok

1. Pl. disztichon Kölcsey Ferenc Huszt című epigrammája.
2. Hangutánzó szavak: dörgés, kocsizörgés, csattan, zörren
3. Színek: kék, szürke, lila, fekete
Fények: villám, csillám
4. Alliteráció: „…porban a puszta vidék.”
5. A szerkezeti határ: a tájleírás az 1–8. sorig tart,
a szerelmi jelenet a 9–18. sorig.
6. Az ige a közelítésre utal: „szél jön.”
A jelző a távolságra utal: „távoli zápor.”
7. Belső rímpárok: dörgés – kocsizörgés
serege – fekete
A csengetyűsfiú
11
1. I. A látomás
II. A cselédlányok odaadják a szemetet a csengetyűsfiúnak
III. „Isten szemében nincs szemét”
2. Hasonlat: „Minden reggeli látomásból
szemem mögött dal erjed, érik
mint nyílt hordókban aromás bor.”
3. szinesztézia: „friss arany”
4. A felkiáltó mondatok elragadtatottságot fejeznek ki.
5. Az utolsó előtti szakaszban a látványból fejlődik ki a látomás.
Látomásnak nevezzük azt a költői képet vagy képsort, amelyben a képzelőerő új
valóságot teremt.
7. „Isten szemében nincs szemét…”
Hazám! (két vers a ciklusból: Az igazi ország és Európa)

1. A vers beszélője azért keresi az „igazi” hazát álmaiban és képzeletében, mert a
valóságban nem találja.
2. kard: harcok, háború
vám: az a díj, amelyet az áruért a határon áthaladók fizetnek
3. holt rög: a hibásan értelmezett hazafiság kifejezése összetett költői képpel
4. A „nagyobbik haza”: maga Európa.
7. Igazán az szereti hazáját, aki hibáival együtt szereti, ugyanakkor a hibákat észre kell
venni, és semmiképpen sem erényként tekinteni rájuk.
Juhász Gyula
Milyen volt… és Anna örök

1. Természeti képek: „szőkék a mezők”
„kinyílnak ősszel az egek”
„tavaszodván, ha sóhajt a rét”
2. A minden versszakban előforduló „de” kötőszó a cáfolat.
3. A színek jelentősége: Anna szépségének felidézése.
4. A párhuzam nem egyszerű hasonlat. A mondatokból hiányoznak a hasonlítás szavai. A
költő csupán egymás mellé helyezi a lány és a természet hasonló színeit, tulajdonságait.
5. fokozás: a megjelenített természeti képek felidézik Anna alakját.
A 3. versszakban következik be a fokozás: Anna szól a költőhöz.
6. A tavasz a reményt jeleneti.
7. Mindkét vers Annáról szól.
8. Az Anna örök című versben már nem jelenik meg a remény.
10. A szó jelentése: úgy legyen. Az utolsó szó a felsoroltak hitelességét, igaz voltát,
érvényességét erősíti, ugyanakkor a verset az imához is közelíti.
12
60. o. Gondolkodó
1. köd: ősz
gyümölcs: nyár
szerelem: tavasz
szüret: ősz
2. Mucha évszaksorozata a festészetben oly gyakori allegorikus ábrázolások közé sorolható.
A festő az egyes évszakok megjelenítéséhez egy-egy nőalakot (mintegy
megszemélyesítve az évszakot), jellegzetes színeket, valamint növényi motívumokat
használ fel. A nyár (első kép): a tikkasztó hőség érzékeltetésére a nőalak lábát vízbe
lógatva ül, körülötte vízinövények, fején hatalmas vörös pipacsokból koszorú, a háttérben
kék ég, azon sárgás foltok a nap erejének érzékeltetésére. Az ősz: a barna, a vörös
árnyalatai láthatók a képen, a nőalak mellett szőlőtövek, amelyekről egy fürt szőlőt szakít
le, a nő fején virágkoszorú (őszirózsa, krizantém). A tavasz: a nőalak körül finom fehér
virágok és bimbók, mögötte egy fa friss zöld levelekkel, fejét szintén koszorú, fehér
virágokból. (A három kép közül itt a leglégiesebb a nőalak.)
Mucha sorozata jellegzetes szecessziós alkotás: a képeken szereplő nőalak és a növényzet
egymás kiegészítői, a nő haja, ruhája és a virágok, növények egymástól
elválaszthatatlanok.
3. Lelki folyamatok és az azok testi jelei
Múlt: – elmosódott a vállaidnak íve
– elsuhant a hangod
Jelen: – egy voltál a sokból

– Ne hidd… hogy egészen elmúlt
Múlt: – összetépett levél mindegyikben
– elhibázott élet él Anna
Kosztolányi Dezső
62. o. képe
sorozatcím: Modern könyvtár/magyar költők
sorozatszerkesztő: Gömöri Jenő
szerző: Kosztolányi Dezső
cím: A szegény kisgyerek panaszai
kiadás helye: Budapest
kiadás éve: 1910
kiadó: Sziklai Jenő
68. o. Gondolkodó
1. Szabadka, Budapest (Gyűjtőmunka: egyéni megoldások.)
2. Kosztolányi Dezső Szabadkán született – a város meghatározó jelentőségű volt számára.
Pesten, a bölcsészkaron ismerkedett meg Babits Mihállyal és Juhász Gyulával.
A szegény kisgyermek panaszai (És látom, őt a Kisdedet…, A rút varangyot véresen

megöltük…, Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska)
13
1. áhítatos: És látom őt, a Kisdedet…
bűntudatos: Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska
rettegő: A rút varangyot véresen megöltük…
2. A gyermek őszinte, érzékeny, olykor értelmetlenül durva, gonosz ugyanakkor iszonyodik
az erőszaktól.
3. Az És látom őt, a Kisdedet… című vers szelíden álmodozó tartalma és hangulata alapján
egyaránt.
4. Kosztolányi A rút varangyot véresen megöltük… című versében a gyerekeket a rossz
oldalukról mutatja be. A békát kegyetlenül meggyilkolták – csúnyasága miatt.
5. Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska… című versében írja meg Kosztolányi a gyermek
iszonyodását a romlott felnőttektől.
6. c) a gyerek azért öli meg az ártatlan állatot, mert a háborúzó, ellenségeskedő, illetve a
vadászó felnőttektől ezt látja.
Indoklás: Egyéni megoldás
7. hasonlatok „Nyakig a vérbe és a sárba
dolgoztunk, mint a hentesek…”
„Kegyetlenül, meredten álltunk,
akár a győztes hadvezérek.”
„A trombiták estente mint a szörnyek

egy vörös kocsma-ablakból röfögnek.”
metaforák „A délután pokoli – sárga.”
„Egész smaragd volt. Rubin a szeme…”
„A lába türkisz, a hasa zafir,
a bőre selymek fonadéka…”
„s gőggel emeljük a fejünk magasra,
mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.”
„rác mennyország”
8. „beteg, borús, bús Bácska”: alliteráció
„Egy távol torony ferde lángolásba,
méreggel mart, fehér, virágos orcák.”
„Trágár tivornya”, „Sipít a síp”
Tóth Árpád
Esti sugárkoszorú
70. o. képe
A kép lágy, pasztellszínekkel megfestett, nincsenek rajta éles kontúrok. A nőalak feje mögötti
fény, szinte glória, dicsfény benyomását kelti. A kép meghittséget, nyugalmat áraszt.
„De még finom, halk sugárkoszorút/Font hajad sötét lombjába az alkony:”

1. A vers hangulata varázslatos és sejtelmes.
2. Szinesztézia: „És árnyak teste zuhant át a parkon…”
„…Titkok illata
Fénylett hajadban…”
14
3. Vallásos hiedelem és bibliai részlet: A Biblia szerint Mózes próféta látta égő csipkebokor
alakjában megjelenni Istent, mielőtt kőbe véste törvényeit.
4. A látványt az alkony varázslata teszi látomássá.
5. „És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!”
6. impresszionizmus: hamvassá vált az út; árnyak teste zuhant át; finom, halk sugárkoszorút
stb.
szimbolizmus: sugárkoszorú, áldott csipkebokor
71. o. Gondolkodó
1. sugárkoszorút fon az alkony: megszemélyesítés
hajad lombja: metafora
percek mentek, ezredévek jöttek: megszemélyesítés
tested csipkebokor: metafora
2. 1. versszak: én és a természet
főnevek: út, árnyak teste, park, sugárkoszorú, haj, lomb, alkony, ragyogás, fény, mása,
illata, csend, dolgok, lélekvándorlása
melléknevek: hamvas, finom, halk, sötét, halvány, szelíd, komoly, földi, esti
2. versszak: én és te
igék: fénylett, beitta, tudtam, szállt le, reszket
melléknevek: égi ,jó, áldott
3. versszak: vallomás
igék: álltam, mentek, jöttek, megfogtad, felvetődtek, éreztem, visszatér, ered meg,
szeretlek
főnevek: percek, ezredévek, kezem, pilláim, szívem, zene, erek, vér, érzés
Karinthy Frigyes
Tanár úr kérem – A rossz tanuló felel

1. Nem véletlen, hogy a diák megbotlik. Maga is tudja, hogy hibázott azzal, hogy nem
tanult. Ezért zavart, rossz a lelkiismerete. Arra koncentrál, hogy valahogy kivágja magát
szorult helyzetéből, és közben az olyan elemi dolgokra sem tud koncentrálni mint a
mozgás.
2. Itt hagyni az iskolát és katonai pályára lépni. („Ha nem ezt kérdezi, átmegyek a polgáriba,
és katonai pályára lépek.”)

Kommunikáció: eleinte ügyesen játssza el a magabiztost, utóbb annál sutábban ácsorog, nem
veszi észre az egyértelmű jelzéseket, hogy mehet.
15
Saját tanulásunk irányítása: nem volt képes rászorítani magát, hogy elvégezze a feladatát.
Most sem a javítás lehetőségeit mérlegeli.
Önfejlesztés: ha lenne benne ilyen törekvés, a hiba kijavításának módjait mérlegelné.
Érzelmi élet, a majdani családban való helytállás: ha most megfutamodik az első akadálytól,
akkor később sem fog küzdeni, hibáiból tanulni, hanem mindig az általa vélt könnyebb utat
fogja keresni.
Alkalmazkodóképesség: minimális az alkalmazkodóképessége, hiszen nem tanult, tehát nem
alkalmazkodik az iskola szabályaihoz, amikor már a tanár a helyére küldi, akkor sem mozdul,
hiszen saját gondolataival van elfoglalva
Döntéshozás képessége: nem képes egyértelmű döntést hozni, nem mondja ki nyíltan, hogy
nem készült, tettért nem vállal felelősséget
Önbizalom megtartása: magabiztosnak próbál látszani, ugyanakkor botlásával, hebegésével
(én készültem) elárulja magát.
Hatást gyakorolni másokra: igyekszik, ugyanakkor nem meggyőző, hiszen fellépése, stílusa
nem lehengerlő, hanem nevetséges, szánalmat keltő.
Stressz feldolgozása: alapvetően jó képessége van erre.

1. Szereti hazáját, szülőföldjét, ugyanakkor kemény szavakkal ostorozza hibáit, épp a hibák
kiküszöbölése érdekében. A vidék, a falu költészetében gyakran az elmaradottság jelképe,
míg a város, a külföld a haladásé. Utóbbi gondolatok jelennek meg az El a faluból című
versben, a szülőföld szeretete a szülőföldhöz való visszatérés a Hazamegyek a falumba
címűben. A föl-földobott kő a honvágy, a hazaszeretet verse.
2. Példázatos regény. Az író áttételesen egy példán keresztül mutat be valamilyen helyzetet,
jelenséget. (Egy diáktörténeten keresztül mutatja be Móricz mindazt, amin keresztülment,
amit érzett a Tanácsköztársaság utáni meghurcoltatáskor.)
3. A disztichon két sorból (egy hexameter és egy pentameter) álló időmértékes forma. A
leoninus több disztichonból áll, és belső rímeket tartalmazó versforma. Ilyen Babits
Mihály Új leoninusok című verse is.
4. A gyerekek miközben ártatlanok, tiszták (Én látom őt, a kisdedet…), tudnak gonoszak,
olykor durvák is lenni, mivel sokszor a játék, amit játszanak, torkollik kegyetlenségbe (A
rút varangyot véresen megöltük…). A gyermekkort végigkíséri az egy-egy rossz
cselekedet után érzett bűntudat, valamint a félelem a felnőtt világ kegyetlenségétől,
visszáságaitól (Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska…).
5. Tanár úr kérem, Így írtok ti – tankönyv szövege alapján. Olvasott művek: Irodalom (7.
osztályban), A rossz tanuló felel (a Tanár úr kéremből)
16
III. fejezet: Írók a két világháború között
Tamási Áron
80. o. Gondolkodó
1. Farkaslaka és Kolozsvár (Gyűjtőmunka: egyéni megoldások.)

2. Tamási Áron Farkaslakán született. Kolozsvárott jogot tanult.
Ábel a rengetegben

1. – Ábel nagyokat hazudik egy fának – átlényegíti a valóságot,
– igyekszik elkerülni a szarvaskirály szellemét – képzeletét mozgósítja,
– felidézi az öregek régi tanítását a tűzről – emlékeket idéz.
2. „A madárnak... szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és
sok kötelessége.” – Az ember nem hagyhatja el olyan könnyen szülőföldjét, házát stb.,
mint a madarak, mivel az embernek számtalan olyan kötöttsége és kötelessége van,
amelyeket nem lehet csak úgy otthagyni, elvetni.
3. Egyéni megoldás. (Túl sokat olvas, olvasmányai kihatnak a valóságra, és ezek
keverednek álmaiban.)

„Tudta hát a jós, hogy mit csinál, mert a tyúknak szarvat, s az ökörnek kotlási
hajlandóságot én sem jósolnék.”
Korábban agancsot tett kutyája, Bolha fejére, és nevetett rajta.
Szabó Lőrinc
Tücsökzene
90. o. kérdések, feladatok

1. Szabó Lőrinc versciklusában a tücsökzene a gyermekkort és a fiatalkort jelképezi.
2. Versciklus: a ciklus versei különböző oldalról világítják meg a fő témát. Az egyes versek
önmagukban is teljes értékűek, de együtt egy közös, nagyobb művé állnak össze.
Pl. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai
3. A Tücsökzene című ciklus verseit a visszaemlékezés fogja össze.
Az Óriás szív metaforája az élet dicséretét fejezi ki.
4. A tücsökzene önfeledt örömét a következő szavak fejezik ki:
repes, árad, mámor.
5. Ez az ellentét fejezi ki leginkább a tücsökzene lényegét.
6. A befagyott Ipolyon című vers a korcsolyázás gyermekkori élményét idézi fel.
Az élet mámorát a repülés emlékével fejezi ki a vers.
7. Az Idő című vers rendkívül sodró erejű a mozgásra utaló szavak miatt. Ebben a versben
is megjelenik a repülés motívuma.
8. A repülés a gyermekkori vágyak egyike.
9. Minden vers 18 sorból áll, jambikus ütemű és páros rímű.
17
József Attila
Curriculum vitae

Ezek a versek a gyermekkort szépnek mutatják be.
96. o. Gondolkodó
1.
– Öcsöd
– Szeged
– Bécs
– Balatonszárszó
2. A) Anyja betegsége miatt 1919 karácsonyán Öcsödre került. – hamis
B) Anyja betegsége miatt a gyermek József Attila egy szociális munkát végző
egyesületnél keresett segítséget. – igaz
C) Anyja betegsége miatt az apjuk elvált tőle, és matróz lett a Tatár nevű gőzösön. –
hamis
D) Anyja betegsége miatt József Attila vidékre került, de nemsokára visszatért
Budapestre. – igaz
3.
a) Szabó Lőrincre jellemző b) József Attilára jellemző
– sokat fordít – több egyetem hallgatója
– ír a Nyugatba
c) mindkettőjükre jellemző d) nem jellemző egyikükre sem

– drámái jelentősek
– kapcsolatba került Babitscsal – megviseli a második világháború
– üldözik a hatvanas években
4. szegénység, nevelőszülők, beteg édesanyja: a gyermekkor szenvedései
Makó, Szeged, Bécs: tanulmányainak színhelyei
Nyugat, Szép Szó: irodalmi és művészeti lapok, amelyekbe írt
Tiszta szívvel

2. Az idézet a szegénységre utal. A költő sorsa hasonlít a szegénylegényéhez. A különbség
az, hogy a költő nem fogja megtenni a 3. versszakban leírtakat.
3. A vers ritmusa a népdalokéra emlékeztet.
4. A metafora jelentése: a költő sírjából halált okozó fű nő ki.
98. o. Gondolkodó
Az „elfödnek” szó többletjelentése: nem leszek látható
18
Ringató

1. dal: A lírai műnembe tartozó műfaj; rövid, énekelhető vers, amely egy érzelmet fejez ki
énekelhető formában.
2. Hasonlóság: Azzal a gondolattal foglalkozik a költő, hogy kedvese már nem szereti.
Eltérés: Petőfi Isten ezerszeres áldását kéri Júliára, akkor is, ha már nem szereti őt.
3. A lírai én önmagának énekli a dalt.
4. A lemondásban is szeretetet kifejező.
Az indoklás egyéni megoldás.
5. A férfi végleg lemond szerelméről, hiszen a lány mást választ.
6. A ringó nád képe a lány járására utalhat.
A csobogás a hangjára, a „kékellő” szó pedig a szeme színére.
7. A dal a boldogságról szól, még akkor is, ha a férfi elveszíti a szerelmét.
8. A sorok 6 szótagból állnak.
Versforma: felező hatos
A Dunánál
1. Ady Endre: Magyar jakobinus dala

2. József Attilát foglalkoztatták a versben megírt gondolatok.
3. A költő a Duna partján, a rakodóparton ül.
A Duna mint a történelmi időfolyam és a közép-európai népek közös jelképe jelenik meg.
4. A vers szerkezete
I. A szemlélődés helyszínének, a városnak és a Dunának a bemutatása (térbeliség és
időbeliség)
II. A költő személyes példáján keresztül mutatja be az egyén és a közösség, illetve a mai
ember és az elődök kapcsolatát.
III. A múltból örökölt feszültségek feloldása, majd a jövő programjának kijelölése
5. „A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.”
A költő a habokat a játszadozó kisgyermekekhez hasonlítja, majd a sírköves temetőkhöz.
6. A Duna az itt élő népek összetartozására utal.
7. A Duna az állandóságot jelenti.
8. A versben a munka a problémák megoldásának eszközeként jelenik meg.
9. A szülő és a gyermek összetartozásához hasonló az egyén és a nemzet, illetve a magyar
nemzet és a többi Duna menti nép összetartozása.
10. A költő számára fontosak az ősei. Az azonosulással azt is kifejezi, hogy követendő
példának tartja őket.
11. „A világ vagyok – minden, mai volt, van;
a sok nemzetség, mely egymásra tör.”
12. A Duna menti népek múltja közös, sőt a jelene is az. A jövője is közös lesz.
13. A múlt bevallása konfliktusok között történik.
19
Ezek a problémák az 1930-as években és napjainkban is aktuálisak.
14. Árpád – Zalán: honfoglalás
Werbőczi – Dózsa: parasztfelkelés 1514-ben
15. Az örökkévalóság és a mulandóság ellentéte azt fejezi ki, hogy a fogalmak kölcsönösen
feltételezik egymást: egyik sem létezhet a másik nélkül.
16. Bizakodó, elmélkedő és a borongós emlékezést lelkes biztatásra váltó a mű hangulata.
104. o. Gondolkodó
2. vershelyzet: – rakpart, a víz locsogása
– izmok, munka
– eső, anyaöl, játszó kisgyermekek a habok, temető
múlt és jelen egybefonódása: – évezredek – egyetlen pillanat
– ősök
– „A világ vagyok…”
az örökség számbavétele: – kunok, székelyek, románok, etnikumok, népcsoportok
együttélése
– világ – nemzetség
– Duna: múlt, jelen, jövő
3. A gondolati költemény olyan műfaj, amelyben az eszmék kifejtése más lírai alkotásoknál
erőteljesebben jelenik meg.
A Dunánál című vers olyan gondolatmenetet visz végig, amely a múlt hatalmas
folyamataihoz képest a jelen torzsalkodásait nevetséges fontoskodásként láttatja.
A közös munkálkodás nagy és nemes célok megvalósításáért olyan tevékenység, amely

az erőfeszítésben való összekapaszkodás révén a megbékélés kézfogásává is válhat.

Egyéni megoldás.
Radnóti Miklós
Nem tudhatom

1. A költemény óda.
Óda: ünnepélyes hangú, eszmét kifejező lírai mű.
2. Szerkezeti egységek:
I. Vallomásos rész a hazáról
II. Érvelő rész: a költő az ártatlanok nevében beszél, akik a közösségért dolgoznak a
megváltó békét várva
III. Fohász: az ódai hagyománynak megfelelően zárja a verset
3. Ellentétek
– „másnak e tájék mit jelent” – „nekem szülőhazám”
– „Belőle nőttem én” – „testem is majd e földbe süpped el.”
– „az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket” – „még én a dolgozót is”
– s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem” – „az bakterház”
– Hisz bűnösök vagyunk mi” – „de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen”
20
4. A beszélő az embereket, a növényeket és a táj szépségét látja.
A pilótának mindez elpusztítandó célpont.
5. Vörösmarty Mihályt említi, ugyanis ő a példaképe.
6. A versben a hazaszeretet vallomása rejlik.
7. A vers érvelő része Széchenyi István gondolatát fejezi ki:
„Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.”
A költő az ártatlanok nevében beszél, akik dolgoznak – a békét várva.
8. „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.”
A Nem tudhatom című vers emlékeztet Kölcsey Ferenc Himnuszára emlékeztet. Ugyanis
mindkét költő megvallja hazaszeretetét.
9. „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.”
10. Megszemélyesítések:
„lábamhoz térdepel egy-egy bokor”
„míg jelt nem ír hazánkba ujból a béke ujja”
„Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.”
A megszemélyesítések jellemzése egyéni megoldás.
11. Nyári képeket idéz meg: nyári délután, füttyös gyümölcsös. Télen keletkezett a vers:
január 17.
12. Az utolsó sor a lírai énnek azt a reményét fejezi ki, hogy a felhők elrejtik a féltett hazát a
bombázók szeme elől.
13. U –|– – | U – | – || U – | U – | U – || U
„kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
U – | U – | U – | – || U – | – – | U – || U
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyöngye ága…”
14. A vers páros rímelésű.
112. o. Gondolkodó
1. Személyes hitvallás: – természetszeretet
– emberszeretet
– Vörösmarty Mihály
A bombázópilóta és az áldozat nézőpontja: – gyár
– vasút
– az itt lévő emberek
Könyörgés és önvizsgálat: – bűntudat
– bűntelen dolgozók és költők
– a felleg mint védelem
2. – „Nem tudhatom…”: szülőhaza
– „egy-egy bokor…”: növények
– „s tudom, hogy …”: akikkel együtt élek Magyarországon
21
– „piros zászló kezében…” : bakter
– „míg jelt nem ír hazánkra…”: béke

A térkép speciális jelekkel, szimbólumokkal írja le az adott területet, tájat, ezért a térkép a
tájra utaló jel.
Erőltetett menet
115. o. képe
A szobrász Radnótit csüggetegnek, bezárkózónak láttatja. (Alakja vékony, szinte törékeny,
maga elé néz.)

1. A verset 1944. szeptember 15-én írta Radnóti Miklós. Ekkor irányították a bányában,
majd útépítésen dolgoztatott költőt és munkaszolgálatos rabtársait a Bor melletti
gyűjtőtáborba.
2. A beletörődés és az életakarat ellentétére épül a vers.
A munkaszolgálatos rabok szenvedéseit az 1–4. sor mutatja be.
Elképzelt otthon: az elpusztított otthon
A múltból felidézett otthon: kedves emlékek a hitvesről és a kertről
Idill: „…a béke méhe zöngne, még hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd lapozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt…”
3. Nagyon nehéz és fájdalmas minden lépés
4. Költői eszközök
hasonlat: „… de mégis útnak indul, mint akit szárny emel…”
megszemélyesítés: „… s nyárvégi csönd lapozna az álmos kerteken,
„…s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt,…”
ellentét: „…s hiába hívja árok, maradni úgyse mer…”
hangutánzás: „…a béke méhe zöngne…”
5. „félelemtől bolyhos a honni éjszaka”: inkább metafora
6. b) az élniakarás költeménye az életveszélyben
a) a békevágy verse a háborúban
c) a szerelmi boldogság elképzelése a szenvedések idején
d) a szabadság fölidézése a pusztító zsarnokságban
A választás indoklása egyéni megoldás.
116. o. Gondolkodó
A gyümölcs motívuma ellentétben áll a háború szörnyűségeivel. A kontraszt ellentétet jelent.
Gelléri Andor Endre
Kisgerezdek

1. Az írót a beleérzőkészség oldaláról mutatja be a novella.
22
2. A novella szereplője a fiatalasszony
3. A gyermekes játékok és a súlyos asszonyi gondok váltakozva jelennek meg. A gyermekes
játékok vannak előtérben, mert a fiatalasszony boldog.
4. Valószínűleg boldog a fiatalasszony házassága.
5. Móricz Zsigmond: Hét krajcár
Az öröm könnyei Gelléri Andor Endre Kisgerezdek című novellájára jellemzőek. Móricz
Zsigmond édesapja ugyanis súlyos beteg.
6. A szállítóknál című novella a férfiak világáról szól.
155. o. Gondolkodó
A korai szülés híveinek érvei:
– Ha negyven körül ismét kettesben maradunk a férjemmel, mindent bepótolhatunk még,
fiatalok leszünk.
– Engem is úgy szült az anyám, hogy albérletben laktak, mégsem lett semmi bajunk.
A halogató felfogás érvei:
– Az idő előrehaladtával megnőhet a magzat megbetegedésének esélye, de ezt ma már ki
tudják szűrni.
– Nem bízom az időskori idillben: a gyerekek kirepülése után nem sok örömünk lesz
egymásban a férjemmel.
122. o. Összefoglaló feladatok

1. Tiszta szívvel: A versben egy fiatalember lázadása fogalmazódik meg a világ, a
társadalmi rend, a társadalmi normák ellen.
Ringató: A szerelmi dal a másik feltétel nélküli szeretetéről szól: a vers beszélője még
akkor is szereti kedvesét, ha az már elhagyta.
A Dunánál: József Attila gondolati költeménye a személyes sorsban észlelt történelmi
sors értelmezésével szól a megbékélésről, a közös jövő építéséről.
2. „ Tiszta szívvel betörök, / Ha kell, embert is ölök.”
3. Például: „tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton”; „a sírok közt anyókát, ki
halkan sírogat”, „és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma”; „s az iskolába
menvén, a járda peremén, / hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, / ím itt e
kő”
4. prózaírók: Tamási Áron, Gelléri Andor Endre
lírikusok: Szabó Lőrinc, József Attila, Radnóti Miklós
23
IV. fejezet: Újabb irodalmunk
Illyés Gyula
125. o. Gondolkodó
Rácegrespuszta: Illyés Gyula itt született
Bonyhád: a költő ide járt középiskolába
(Gyűjtőmunka: egyéni megoldások.)
A kamaszizmok tündérszárnyán

1. Önéletrajzi regény: Olyan regény, amely az író életét, fejlődését beszéli el, s hű korrajzot
ad.
2. A tájra vonatkozó megszemélyesítések:
„A messziről érkezett jégtáblák útközben kerekké ütögették egymást…”
„A vasszínű folyón ezer fehér koszorú ünnepélyével közeledett valahonnan Kaposvár
felől a tél.”
„… a hirtelen megolvadt teméntelen hó leszakadt a még fagyos hajlatokról…”
„… a felhők úsztak rajta…”
3. Véget ér a háború. – Némi küzdelem után új korszak kezdődik, az egyik évszak váltja a
másikat.
4. A tükröződésnek fontos szerepe van a táj ábrázolásában (a jégtükör bemutatásában.)
5. A fiú korcsolyázás közben bepillanthat a víz alatti világba.
6. A fiú a szélnek köszönheti a repülés élményét.
7. A fiú szemlélődés közben Orczy Lőrinc és Petőfi Sándor költészetére hivatkozik.
8. A korcsolyázó fiú mutatványai Béri-Balogh Piroskának szólnak. A fiú tetszeni szeretne a
lánynak.
Egy mondat a zsarnokságról

1. A vers a címnek megfelelően egyetlen óriás mondat.
2. A vers nagyobb szerkezeti egységei:
I. A költő felsorolja a hatalmi gépezet félelmetes eszközeit:
az 1–15. versszakban (Hol zsarnokság van…)
II. A zsarnokság jelen van a mindennapi életben, az óvodákban, a családokban és a baráti
kapcsolatokban is.
16–27. versszak „…ott zsarnokság van az óvodákban…”
III. A zsarnokság jelen van mindenütt (28–47. versszak)
„… s mert minden célban ott van…”
3. 17. vsz. „… abban, ahogy a gyermek /idegennek felelget…”
19. vsz. „… az ott van/ a búcsucsókban, / ahogy így szól a hitves:/ mikor jössz haza,
kedves…”
24
4. A zsarnokság a közélettől a magánéletig mindenre kiterjed. (Először a közéletet hajtja
uralma alá, majd kihat a magánéletre is.)
5. A terror képei:
2. vsz. „… nemcsak a vallató szobákban, / nemcsak az éjszakában /kiáltó őr szavában, /
ott zsarnokság van…”
4. vsz. „… nemcsak a bíró hűvös / ítéletében: bűnös!”
A félelem képei:
6. vsz. „… nemcsak a titkon / félignyílt ajtón /ijedten / besuttogott hirekben,
1. vsz. „a száj elé hulltan / pisszt jelző ujjban…”
6. A zsarnokság sokoldalú megjelenítése a szemre, a fülre, az orra és a bőrre hat.
7. A zsarnokság elharapódzását a következő kép érzékelteti:
44. vsz. „… mindenki szem a láncban…”
8. A zsarnokság a lélekbe is beférkőzik:
44. vsz. „… magad is zsarnokság vagy…”
9. Illyés Gyula verse hasonlít Arany János A walesi bárdok című balladájára, mert
– mindkét vers a zsarnokságról szól
– a zsarnok kíméletlenül kegyetlen
Illyés Gyula verse eltér Arany János A walesi bárdok című balladájától, mert
– Arany János versében a zsarnok nevesítve van, a zsarnokság egy adott személyhez,
tetteihez kötött, Illyés Gyula versében nincs nevesítve a zsarnok maga, itt a zsarnoki
hatalom működését láthatjuk.
134. o. Gondolkodó
igaz, érvényes állítás hamis állítás nem tudjuk eldönteni
– legfőbb alakzata az – szándéka ellenére – egy kávéházban íródott
ismétlés és a felsorolás írta a költő
– számtalan rövid
mondatból áll
– műfaja epigramma
– önmegszólító vers

„vakondként napsütésben,/ így járunk vaksötétben”
A vakond jellemzően a föld alatt él, általában éjszaka jön fel a föld felszínére, nappal,
napsütésben ez ritkábban fordul elő. – Megbújva, félve és semmiről nem tudva, semmire nem
reagálva él az ember, hiszen a zsarnoki hatalom mindenre kiterjed.
Örkény István
Arról, hogy mi a groteszk

1. A mindennapi életben akkor mondjuk, hogy „tótágast áll a világ”, ha minden a feje
tetejére áll.
2. Örkény egyperces novellájában ez a nézőpont érvényesül.
25
138. o. Gondolkodó
– A groteszk művészet, groteszk alkotás úgy ábrázolja a világot, mint az a kamera, amelyet
fejjel lefelé fordítanak, így meghökkentő képet ad az egyébként hamisítatlan valóságról.
– A fejjel lefelé látott világ olyan, mint egy tornyaikon álló templomokat ábrázoló kép.
– A világ egy ilyen fordított felvételen úgy működik, mint a hó, amely felfelé hullik, vagy a
temetés, ahol felengedik a koporsót.
Ballada a költészet hatalmáról

1. Érzéketlenek a külvilágra, robotszerűen viselkednek, gépiesen, vakon járnak az utcán,
belesüppednek saját gondjaikba.
2. A városban fantáziátlan üzeneteket továbbítanak, a mezőn tréfás gondolataik támadnak.
4. Egyéni megoldás. (Például: a mobil beszéd közben lemerülhet, gond lehet a térerővel,
feltöltő kártyás telefonról elfogyhat az egyenleg)
Weöres Sándor
Szán megy el az ablakod alatt

1. Pl. A liba pék
Kocsi és vonat
Arany ágon ül a sármány
A tündér
Buba éneke
Galagonya
Csiribiri
A kutya-tár
3. A refrén a csing-ling-ling és a kop-kop-kop hangutánzó szavak. Az 1. és a 3. versszakban
a csing-ling-ling ismétlődik, a 2. versszakban pedig a kop-kop-kop.
144. o. Gondolkodó
A versben hosszú szótagok sorakoznak.
A sajátos ritmus felidézi a szánt húzó lovak futását.
Robogó szekerek
2. A hangsúlyos szótagoknak köszönhetjük a vers szapora lüktetését.
3. A vers az álom és a valóság ellentétére épül.
4. „… ágyban a kisfiú és huga mennyei hintafa ágain ezer üvegizmu, salátabokáju,
kakukkfejű tarka lovat lát.”
26
5. Altatódal.
Az indoklás egyéni megoldás
6. Közös a versek témája: Haragosi is kocsit hajt.
Hazatérés

1. Petőfi Sándor írta az Egy estém otthon című verset. (5. o. tankönyv)
A két vers közötti eltérés:
– Petőfi verse meghitt családi együttlétet mutat be, míg Weöres Sándor versének
hangulata szomorú
– Petőfi versében nem szerepel a kutya
A két vers közötti hasonlóság:
– közös a versek témája: a hazalátogató költőt és szüleit mutatja be
– mindkét vers műfaja életkép
– mindkét versben boroznak
– mindkét versben neheztel az apa a fiúra
2. A lírai én és szülei kapcsolata harmonikus lehetett régebben.
A vers megírásakor az édesapa féltékeny fia új kapcsolataira.
Az édesapa neheztel a fiára, valószínűleg azért, mert már régen járt otthon.
3. Az öreg kutya a költő gyermekkorát idézi fel.
4. Az életképből az elmúlás gondolata fejlődik ki.
5. A vers beszélője lelkiismeret-furdalást érez.
Pilinszky János
Harbach, 1944
150. o. Gondolkodó
valaminek kapuja, valahová való belépés jelentésben (pl.: a tudás kapuja, a Dunakanyar
kapuja)
Egy szenvedély margójára

2. Sok van a kőből, ugyanakkor szükség van arra az egyre is, tehát nem felesleges, mivel az
egyes kövek alkotják az egészet. Azaz mindenkire szükség van, mindenki különálló,
önálló személyiség és közben része a közösségnek.
3. „Az elveszíthetetlent markolássza” – A kisfiú talált valamit, aminek nincsen értéke, ami
bármikor pótolható, mivel van helyette másik, hasonló. Ugyanakkor megismerkedik a
birtoklás érzésével, azzal, hogy van valamije, ami számára fontos, neki értéket jelent.
„Egész szive a tenyerében lüktet”: a kisfiú ragaszkodik a kavicshoz, szereti a kavicsot
4. A kavics nem veszik el, mivel részévé válik valaminek, ott a vízben él/létezik tovább. A
valamit megszerezni, valamihez ragaszkodni érzése sem szűnik meg, ott él tovább a
kisfiúban.
191. o. Gondolkodó
27
2. igaz, érvényes állítás hamis állítás nem tudjuk eldönteni
– témája a birtoklás – keresztrímek – Pilinszky egy másik
lehetetlensége vannak benne költő hatására írta
– jellemzője a – igaz történetet örökít meg
párbeszédes forma
– keretes szerkezetű
Egy lírikus naplójából

1. Ez a költői hitvallás nyilvánul meg a Harbach 1944 című versben.
2. Az „univerzum legelesettebb csillagai” – a metafora jelentése: a legszegényebb és a
legbetegebb emberek
3. A költőnek a szeretet csodájáról szóló gondolata megnyilvánul a Harbach 1944 című
versben.
Nagy László
Életem

1. Nagy László számára fontos dátum a Bastille lerombolásának napja (július 14.), mivel az
esemény szimbóluma a régi meghaladásának, lerombolásának, és az új születésének, a
változásnak.
2. A falusi gyerekek közvetlen és szeretetteljes kapcsolatban állnak az állatokkal –
játszótársaiknak tekintik őket.
3. „A kéményben ördögök muzsikáltak.” – babona
4–5. Egyéni megoldás
197. o. Gondolkodó
2. Nem változott a gyerekek játéka, mivel azzal játszottak, ami kéznél volt, amit ők maguk
el tudtak készíteni, vagy amit ők találtak ki. Ez egyrészt a szegénységből (nem vásároltak
játékot a parasztszülők gyerekeiknek), másrészt abból fakad, hogy a parasztcsaládok
gyerekei már kisgyerekkortól segítettek szüleiknek a munkákban, így játékaik is olyan
dolgokhoz kapcsolódtak, amelyeket a ház körül, a mezőn találtak.
A képen számtalan gyermekjáték látható: fogócska, birkózás, bújócska stb. (A kép
vizsgálatához érdemes a képet monitoron vagy aktív táblán kinagyítva megnézni.)
Elmentek tejfogaim

1. A költő a fény képével fejezi ki az életörömöt.
2. Vallásos rajongás: „Nagy tüzes oltár az ég,
hallgatok égi misét,
feljön a tűzfejű pap
úsznak aranysugarak.”
28
3. A fájdalom és az öröm ellentétére épül a dal.
4. A vers ritmusa szimultán. (időmértékes és ütemhangsúlyos)
159. o. Gondolkodó
Például a Nap az életet, a világosságot is eszünkbe juttathatja.
Héliosz: a Nap istene
tüzes szekér: Héliosz napisten ezzel közlekedett
Ki viszi át a Szerelmet

1. Ismétlődés: „Létem, ha végleg lemerűlt.”
2. Fokozás: A kérdések az utolsó négy sorban már felkiáltásként hangzanak el.
3. A kérdéseket nem válaszolja meg a költő, ezért tűnhetnek állításoknak.
4. Fő fordulat: „Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!”
29
V. fejezet: Versek
Áprily Lajos: Március
164. o. képe
A képen kék patakot, szélfutta, épp csak lombjukat kibontó fákat látunk. A kép a vershez hasonlóan
vidám hangulatú. A festő teli, üde színekkel, az impresszionista festészetre jellemző ecsetkezeléssel
(foltszerűség, meg-megszakított ecsetvonások) ragad meg egy tavaszi pillanatot.

2. A vers ritmusára utal a daktilus szó.
3. A vers vidámságot és életörömöt fejez ki.
165. o. Gondolkodó
Alany: tüze (a nap tüze)
A vers legfőbb stíluseszköze a megszemélyesítés.
Fogalmazás: egyéni megoldás
Füst Milán: A magyarokhoz

1. teremté: teremtette
kelle: kellett volna
2. révület fog el: önkívületi állapotba jutok
megtapodtak: megtapostak, bántalmaztak
vad burjánzás: erőteljes növekedés és terjeszkedés
üszökké vált minden: elpusztult minden
sudárrá kelle szöknie: magassá és karcsúvá kellett volna válnia

1. Felszólítások: „Oh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok…”
„Hallgass reám.”
„Ne hagyd hát, hogy elmerüljön…” (anyanyelv)
„De légy türelmes…”
„Tekintsd őt…” (cédrus)
„Halld meg szavam!”
2. „…mert anyád nyelvét bízták rád a századok…”
3. A magyarokhoz szabad vers, mert nincs kötött ritmusa és rímelése.
4. Költői kép: pl. „… szavak áradatával ellepték,
Áradás szennyével borították be kertjeid…” – kegyetlenségek történtek
a magyar nyelvvel és
beszélőivel
166. o. képe
30
A magányosságot a festő a kompozícióval fejezi ki: a kép előterében egy szélfútta fa látható,
amely egy kopár szikla szélén áll. Sem a közelben, sem a távolban nincs más növény, csak
kopár hegyek és a távolban a tenger.
A cédrus lehet jelképe a mindent túlélésnek, az egyediségnek, különlegességnek.
Egyéni válasz.
Kálnoky László: Egy modern zsarnokhoz

1. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról – a vers az 1950-es évekről szól (a személyi
kultusz évei)
Kálnoky László: Egy modern zsarnokhoz – a második világháború kitörésének
idejéről szól
2. Hitler vezérségének és kegyetlenségének látomását vetíti elénk a költő.
3. A rövidre fogott verssorok hangzása a rövid pattogó katonai parancsokra emlékeztetnek.
4. Hasonlóság Arany János A walesi bárdok és Kálnoky László Egy modern zsarnokhoz
című műve között:
– mindkét mű a zsarnokot mutatja be
– bár a zsarnokok mindenki felett uralkodnak, a lelkiismeretük elől ők sem
menekülhetnek el
Jékely Zoltán: Futballisták

1. Elégia: Lírai műfaj, melyben a szerző fájdalmasan idézi fel a múltat, a valóságot
összeveti eszményeivel, és levonja következtetését.
A Futballisták című vers magán viseli a műfaj jellemzőit.
2. Az előkészítő rész vége: 2. vsz.
3. A vers emlékező része: 3–7. vsz.
A költő egykor maga is így focizott, ám az idő haladtával a
futballozást abbahagyta.
4. Záró rész: 8–9. vsz.
5. A záró rész hangulata bizakodó: mindig lesznek „labdaéhes” emberek mindig lesznek
olyanok, akik szeretik ezt a játékot
„borzongtam, magam is hátvéd, a diákkori erdő /debreceni tisztásain,”
170. o. Gondolkodó
1. E): kiinduló vershelyzet: fiatalok fociznak
2. C): a régmúlt: mikor a mai öregek rúgták a labdát
3. A): a közelmúlt: történelmi vihar
4. B): a jövő, az öröklét
5. D): a jelen: az öregember vágyakozása
Csanádi Imre: Az 56-os évre
31
1. Árvíz és földrengés – ezek a természeti csapások előzték meg a forradalmat.
A szerepük: „Elemek tombolása
jel volt az őszi nászra…”
2. A vers beszélője a következő emberi magatartásformákat őrizte meg az őszi napokból:
– rajongó magatartás
– haszonleső
– talpnyaló
– becstelen
3. A kép lényege a vérző test és a bíbor zászló azonosítása
4. „Uccáink – merő lőtt seb.” – A házak belövéseket kaptak.
A golyók nyoma látszott az épületek falán.
5. „Ha veszett, még több vesszen: / kiözönöltek kétszázezren…”:
200 ezer magyar menekült el Nyugatra.
6. Csanádi Nagy Imréről és saját politikai meggyőződéséről nem írhatott.
7. A következő szavak utalnak arra, hogy a költő a forradalommal:
– hőstett
– sajgó ének
– ne a bosszút
8. Egyéni megoldás. (például: Faludy György: Ezerkilencszázötvenhat, te csillag;
Bereményi Géza: Corvin-köziek; Szőcs Géza: A pesti srácok; Szabó Lőrinc:
Meglepetések)
173. o. Gondolkodó
– sokan külföldre menekültek: „kiözönöltek kétszázezren”
– sokan képmutatóan álltak át a forradalmárokhoz: „átállt a talpnyaló is”
– sokan arra használták a zűrzavart hogy lopjanak: „ki már a koncot fogta”
– harckocsik szállták meg Budapestet: „lánctalpak csörömpöltek”
Nemes Nagy Ágnes: A szabadsághoz

1. A költemény műfaja: óda
2. A lírai én csalódott Istenben, mert nem segített az embereken, amikor szükségük lett
volna rá.
3. A székesegyház szépsége és a háborús tapasztalatok között feloldhatatlan ellentét feszül.
4. A zaklatott hangvétel megszűnik az utolsó előtti versszakban. A korábbi felszólító
mondatok helyett kijelentő mondatokat olvashatunk. A vers beszélője mintegy
megnyugvásként a bazsarózsáról mint a tökéletesség jelképéről szól, és ezt a
tökéletességet igényli.
Csoóri Sándor: Vendégeim

1. A prózaverset költészetté teszi a metaforák használata, a gondolatritmus és a kifejező
beszéd.
32
2. Pl. gondolatritmus: „Ez itt a legkisebb haza, az utolsó búzaszemből kicsirázott ország.
Nektek is, nekem is maradék.”
3. A mű a magyar nemzetiségi irodalom alkotóit szólítja meg.
4. „A Kárpátok / keménygallérját gombold ki nyakad körül!”: a Kárpátok félköríves
alakjára utal, amely
hasonló alakú, mint az
ing gallérja
5. „Utolsó esély napszámosai”: az anyanyelv és a kultúra megőrzésének utolsó esélye az,
ha a magyar anyanyelvű költők és írók magyarul írnak –
éljenek bárhol a világban
6. „üszkösödés ellen kiáltó száj”: szót emelni a magyar kultúráért, a magyar kultúra
elnémítása ellen (a magyar kultúra kihalása ellen csak az
alkotással lehet védekezni)
„koronás gyökerek szobrászai: Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor
szobrászművészek – utalás az idősebb mester Dózsa-
szobrára
„négy égtáj menekültjei”: a metafora az országhatárainkon kívül élő vagy külföldre
menekült magyarok közös jelképe.
7. – epika: Gion Nándor, Grendel Lajos, Tamási Áron
– líra: Tolnai Ottó, Tőzsér Árpád, Markó Béla
– dráma: Sütő András (epika is), Székely János (líra is), Páskándi Géza (líra is)
Orbán Ottó: Örökös otthon

1. Egyéni megoldás a diákok történelmi ismereti alapján.
2. Egyéni megoldás a diákok történelmi ismereti alapján.
3. „Világít mint az isten csipkebokra, / ragyog, ragyog, hogy soha nem felejtem.”; „Engem a
kő nevelt, tüzes gerendák, / repeszektől himlőhelyes falak,”
4. Mind Bartók, mind Berzsenyi művészetében megjelenik a táj, a szülőföld, annak
szeretete, az ahhoz való viszony. Ugyanakkor különbözőképpen és különböző okok miatt
mindketten megélték a magányt, a meg nem értettséget ott, ahová születtek, ahol éltek.
5. „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába
életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.” (Mózes I. könyve 2,7)
6. A 3. versszak utal a parasztság, a 4. a zsidóság szenvedéseire.
7. „s most érzem a föld dobbanó haragját, / mely ébren él a betonút alatt –”
8. Az újrakezdés, az önmagára találás a múlt, az emlékek miatt nehéz és fájdalmas nem
örömmel, várakozással teli.
9. „hogy menekülnék s hogy ez a hazám”
10. „az ölelést, mely végre összeforr.”
180. o. Gondolkodó
1. A) hiba: arab nép, Gilgames eposz; javítás: zsidó nép, Biblia
B) hiba: Zeusztól; javítás: Istentől
C) hiba: Heródes, Nílus; javítás: fáraó, tenger/Vörös-tenger
33
Kányádi Sándor: Nyergestető

1. Gaál Mózes ifjúsági írónak szól az ajánlás. Ő ugyanis mesében dolgozta fel a versben
megírt legendát.
2. A Nyergestető a székelyföldi táj nevezetessége, ahol a helyi legenda szerint azért zöldell
az erdő, mint máshol, mert az 1848–49-es szabadságharcban háromszáz székely katona
vére öntözte meg a földet.
3. A szélben sem hajló, legfeljebb kettétörő fenyők a székely katonák kitartását és
álhatatosságát jelképezik.
4. Tájleíró rész: „Csíkországban” – „…inkább szálig kettétörnek…”
Történelemidéző rész: „Évszázados… - a vers végéig.
6. Felező nyolcas
183. o. Gondolkodó
1. Ritmusa, verselése: hangsúlyos verselés, felező nyolcas
Rímképlete: félrím, x a x a
Szerkezete, részei: – természet
– történelem
– a kettő együtt
Alakzatok
ellentét: „…nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.”
alliteráció: „lüktet lenn…”
Költői képek:
hasonlat: „De a védők nem rettentek…
álltak mint a fenyők…”
hasonlat: „Úgy haltak meg a székelyek…
mint az a görög háromszáz…”
metafora: „nyereg”

1. Áprily Lajos Brassóban született, 1929-ben költözött Budapestre. Március című versében
említi a Maros folyót. Fia Jékely Zoltán 1913-ban született Nagyegyeden.
2. Páskándi Géza, Szervátiusz Tibor, Szervátiusz Jenő
3. Erdélyhez, azon belül is a Székelyföldhöz
34
VI. fejezet: Novellák
Lázár Ervin: Az asszony

1. A puszta szó jelentése a Dunántúlon: üres terület
A puszta szó jelentése az Alföldön: sík vidék
2. batyu: kendőbe kötött csomag
3. kegyelem: megtorlás, büntetés elengedése – megbocsátás
4. A karácsony hangulata jelenik meg a novellában
189. o. képe
A képhez kapcsolódó információk erősítik azt a jelentéssíkot, amely a novellát az
Újszövetséghez köti. A novellában az asszony Mária egyik attribútumát az aranyszegélyes,
kék köpenyt viseli. A novella elején elhangzik, hogy nem tudni ki a nő, de a falu lakossága
számára egyértelmű, hogy az asszonyt bújtatni, védeni kell. A falu lakosságának hite erős,
„felismerik” a köpenyt és viselőjét, egyedül Bederik Duri nem. Amikor megindul a falu ellen
a támadás, megmagyarázhatatlan csoda történik: a falu eltűnik, mintha köd, óvó lepel takarná
be lakóit.

1. A történet játszódhat 1919-ben éppúgy, mint a második világháború idején, az ötvenes
években vagy 1956 után. A történet általános érvényű a 20. században.
2. Rácpálegres népe félti és bujtatja az asszonyt és gyermekét.
3. Bederik Duri tör a menekülők életére. Kiszolgálja a hatalmon lévőket.
4. A közösség nem tud és nem is akar megbocsátani az árulónak.
Nemcsak a katona üti meg, hanem mások is.
5. Meseszerű az asszony bemutatása, utalás a menekülő Szűz Mária és a kis Jézus
történetére. Meseszerű a falu megvédése is.
6. A valószerű és a csodás elemek kb. egyenlő arányban vannak jelen a műben.
7. A történet a felnőtteknek szól. A hatalom kiszolgálóját, az árulót állítja szembe az
értékekhez ragaszkodó, hitéhez hű, ezekért kiállni képes közösséggel.
8. A visszatérő motívum a hó.
9. Például: örmények üldözése az Oszmán Birodalomban 1915–1917 között, zsidók üldözése
a II. világháború idején, tuszik üldözése Ruandában 1994-ben
10. A Betlehemből Egyiptomba való menekülés.
190. o. Gondolkodó
Illyés Gyula versében a szögesdrót a 18. versszakban jelenik meg. Még kínzóbb bezártságot
szülnek a rácsok.
Lázár Ervin: Az asszony Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
műfaj: elbeszélés nem meghatározható (az egyházi
műfajhoz, a litániához közelít)
szövegforma: próza vers

téma: az asszony és a csecsemő a zsarnokság
35
menekülése
emberi
magatartás: az emberek segítőkészsége félelem és óvatosság
az erőszak
eszközei: megfélemlítés fizikai és lelki erőszak
fizikai erőszak
Tolnai Ottó: A novella
194. o. képe
A két arcrész nem egyforma, az arc nem szimmetrikus.

1. Ha a mondat az élet és a pont a halál, akkor a halálról szóló írói műnek csupa pontból kell
állnia.
2. A szöveg elején és végén hangzik el. Élettelenséget, személytelenséget, szétesettséget
fejez ki.
3. Például:
1. Belső látás (Izgalmas tájon utaznak, mégis múltbeli képeket lát).
2. A vakság: halál (Vak emberről akar írni, de ez képzeletében halott embert jelent).
3. Árnyék-élet (a víz alatt is saját árnyékát látja).
4. Keresés (nem látja a gyermekeit, eltűntek a szeme elől).
5. Kíváncsiság (csak az lát, aki kíváncsi, a főhős már nem kíváncsi a végtelenre).
6. A tenger látványa (a végtelent szemléli, a semmi bontakozik ki belőle).
4. Verőfény és öregedés: ellentét További ellentétek: Utazás a jelenben – álmodozás a
múltról, másik ember – én magam vagyok az.

Félelmetesnek tartja a másik Ottó száját, a halak szemét, a halászok karját.

Zágráb, Ljubljana, Belgrád, Szarajevó, Tirana, Athén
Háy János: A bogyósgyümölcs

Sławomir Mrożek: Az őrangyal
203. o. képe
A szimbolista festő képén egy sebesült angyalt visz két fiatal fiú. (Az angyal fején kötést
visel, valószínűleg fejsérülés érhette.) A fiúk feketében vannak, arcuk komor, az angyal
fehérben van, lefelé tekint. A képen a legszokatlanabb, maga a fordított helyzet: az angyal
szorul a nagyon is földi emberek védelmére, segítségére. Simberg képe értelmezhető úgy,
hogy nincsenek már csodák, az égi erők nem rendelkeznek már erővel, hiszen ők is pont olyan
kiszolgáltatottak, mint a gyarló földi emberek.
36
1. A fiú görnyed, szaladgál, nem vigyáz a ruhájára, nem imádkozik. A nevelés hatására
terroristává válik.
2. „A törvény iránti szeretetből megszegni a törvényt: ez az igazi önfeláldozás.” (Sejteti,
hogy a törvényszegés bajt okoz majd.)
„A jó uralkodik a rossz felett” (ha uralkodik a jó, mert erőszakos, akkor már nem jó).
3. Teljes mértékben tárgyilagos: ránk bízza az ítélkezést.
4. Magától értetődik a tanulság, nem szükséges megfogalmaznia.

Egyéni megoldás.

1. Az elbeszélő egy tengerparti városban nyaral (Jugoszláviában lehet ez a város, ami a
Neretva folyó és a másik Ottó esetében a nem dalmát említéséből derül ki.) A nyaralás, az
otthontól távollevés helyzete egyrészt alkalmas arra, hogy az ember végiggondolja életét,
másrészt a bizonytalanság, a sehova nem tartozás, idegenség állapotának megjelenítésére
is alkalmas.
2. Az éves során elkopott, ahogy az ifjúsága is elmúlt, életkedve is megkopott.
3. A novellában egy felnőtt tekint vissza kamaszkorára, idéz fel olyan dolgokat, amelyeket
akkor fontosnak tartott, amelyek akkor számítottak. A kamaszfiú helyzetén keresztül
megismerjük az akkori kor szellemét, mindazt amit ő és kortársai megéltek, ami
foglalkoztatta őket. Azaz a kamaszfiú úgy juthatott zsebpénzhez, ha segített apja
gyümölcsösében, hogy megszerezhesse a ikonikusnak számító farmernadrágot. Például:
„Szedtem a bogyósgyümölcsöt, mert a faterom azt mondta, hogy szedjem a
bogyósgyümölcsöt”; „Szedtem a bogyósgyümölcsöt, hogy veszek majd belőle
farmergatyát a tangón.”; „ha ősszel felmegyek Pestre gimibe, tiszta égés, hogy nem lesz
farmerem”; „Lévisz volt a terv, nem szerettem volna alább adni”.
37
VII. fejezet: Drámák
William Shakespeare: Hamlet

1. – természetesség: menj saját érzésed vezérlete után
– visszafogottság: ne fűrészeld nagyon a levegőt kezeddel
– arányérzék: vannak színészek, kik úgy megordítoztak…
– szöveghűség: ne mondjon többet, mint írva van neki
– komolyság: vannak, ki magok nevetnek
2. A világ lényegének kell megjelennie a művekben.
3. Olyan művet emleget, amelyben bohóc szerepel – ebből sejthetjük, hogy komédiáról
beszél.
4. Utalást tesz parókára, a színház nézőterére (földszint), a földszinti nézőke, akiket nem
érdekel mélységében a színház, mindegy mit hallanak (némajáték, zaj), a bohócra, mint
az előadások gyakori szereplőjére.

Egyéni megoldás.
Molière: Tartuffe

2. gazember, áruló, lepra, átok, bitang, akasztófavirág, hálátlan, pimasz, koldus
3. A hármas egység szabálya, azaz egy nap alatt le kell lejátszódnia a cselekménynek.
4. Orgon első szavai ezek: „Hát lehetséges ez?”

A beszélő nem tudhatja, érték-e a hallgató számára, amit ígér neki. Emiatt kettős értelmezése
létezhet a közlésnek a hallgatóban:
– jó, amit ígér a beszélő,
– rossz, amit ígér a beszélő.

Számtalan név előfordult évszázadok alatt. Elsősorban a Napkirály titokban felnevelt
ikertestvérét látták benne. Egyesek szerint IV. Henrik és Beaufort herceg unokája lett volna.
Mások úgy vélték, hogy angol királyi fattyú, megint mások azt fejtegették, hogy a Vasálarc
Oliver Cromwell fiát rejtette.

3. Tartuffe rendkívül cinikus, álszent. Ravasznak bizonyul és jó emberismerőnek, amikor
képmutatását, álszentségét maga mondja ki, mert tudja, hogy nyugodtan kimondhatja az
igazságot, Orgon nem hallja meg: „Erényes férfinak tart az egész világ. /S nincs bennem
semmi, csak csalás meg bujaság.”
4. Döbbentet vált ki belőle, csak hebeg-habog. Egyéni megoldás.
38
VIII. fejezet: Regényrészletek
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

1. Népi írók: Móricz Zsigmond, Tamási Áron és Illyés Gyula
Közös jellemzőjük: foglalkoztatta őket a nép sorsa, felelősséget éreztek a népért, a tőlük
olvasott művekben a falusi nép életéről írnak.
2. Sütő Andrást ugyanazok a problémák foglalkoztatták, mint a népi írókat.
3. Sütő András a család múltját a tárgyakkal, „a kudarcos életforma jeleivel” idézi fel:
– műhely szerszámokkal: az apa iparos korszaka
– kaptár és méhkas: az apa méhész korszaka
– istálló a tehén emlékével: az apa földművelő korszaka
– cséplőgép – alkatrészek: az apa nagy vállalkozásainak korszaka
– szőlőprés: az apa szőlősgazda korszaka
4. Sütő András célját fejezi ki a cím: az anya kérésére könyvet fog írni
5. Az apa mesterségei: iparos, méhész, földművelő, vállalkozó és szőlősgazda
6. Anyám könnyű álmot ígér: könnyű lesz az álma az írónak, ha a mű megírásával
foglalkozik
7. Sütő András:
– műveiben gyakran foglalkozik az egyén és a hatalom viszonyával
– drámái: Káin és Ábel
Csillag a máglyán
A szuzai menyegző
– 1992-ben Kossuth-díjat kapott
Kertész Imre: Sorstalanság
228. o képe
A komor hangulatú kép előterében egy szögesdrót látható, háttérben, a szögesdrót két oldalán
egy őrtorony és két rabruhát viselő alak – egy fiú és egy férfi – látható. A férfi átöleli a fiút,
mindketten háttal állnak. A képen két szín: a szürke és a barna az uralkodó.

1. A felkelésre 1943-ban került sor, megakadályozandó a gettó felszámolását, az itt élők
elhurcolását. A gettóban élők rendelkezésére csak kevés fegyver állt, így harcoltak az SS
egységeivel. A felkelés januárban kezdődött, április közepén teljesedett ki, és május 16-
án verték le. A felkelés során tízezrek haltak meg, a felkelés leverését követően a gettót
felszámolták. A gettólázadás nagy presztízsveszteség mellett anyagi kárt is okozott a
németeknek. jelentőségét azért is fontos hangsúlyozni, mivel ez volt az első szervezett
tömeges felkelés a náci uralom ellen Európában.
2. csillagos ház: a zsidótörvények előírták a sárga csillag viselésének kötelezettségét, a
csillag kitételét a ruhára vagy a házak falára.
október tizenötödike: 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó megkísérelte a
háborúból való kiugrást. Rádióbeszédben jelentette be szándékát, ám a megszálló német
csapatok behatoltak a budai várba, fiát elrabolták, és zsarolással lemondásra
kényszerítették a kormányzót.
39
nyilasok: nyilaskeresztesek; a kiugrási kísérlet sikertelensége után még október 15-én a
Nyilaskeresztes Párt puccsal magához ragadta a hatalmat.
gettó: Budapest zsidó lakosságát egyetlen kerületbe költöztették, számos családot zsúfolva
össze egy-egy lakásban, hogy előkészítsék tervezett elszállításukat, melyre egy ideig nem
került sor, részben Horthy ellenállása, részben a németek sorozatos vereségei miatt.
Duna-part: a nyilas hatalomátvételt követően már október 15-én munkaszolgálatos
zsidókat lőttek a folyóba. A rémuralom hónapjaiban a vérengző fegyveresek mindennapos
gyakorlatává lett, hogy a zsidókat a Duna-partra hurcolták, s a folyóba lőtték.
felszabadulás: Budapest 1945. február 13-án szabadult fel a náci-nyilas uralom alól –
ekkor lépett ennek helyébe az újfajta terror, az orosz megszállás.
3. Móricz narrátora egyes szám harmadik személyt használva ismerteti Nyilas Misi
gondolatait. Tamásinál maga a hős beszél egyes szám első személyben. Mindkettő
alkalmas, hisz a Móricz-féle elbeszélésmódban mindentudó az elbeszélő: belelát hősébe,
mindent tud róla.
4. A mások által mondott szavakat is hőse tudatán átszűrve közli. Nem engedi különválni a
fiú által gondolt dolgokat és a mások szájából elhangzókat.

– Ha az élet minden mozzanata sorsszerű, eleve elrendelt lenne, senki sem lenne felelős a
tetteiért. Ez Gyuri számára elfogadhatatlan gondolat.
– A táborból többen megszöknek, elfogják őket, és iszonyú módon végeznek velük.
Szabó Magda: Für Elise
1. Egyéni megoldás. (Példák: Kölcsey a Parainesisben erről a jóságról beszél (7. évfolyam),
Toldi Lőrincné feltétlen szeretete a gonosz György iránt szintén jó példa lehet (6.
évfolyam), de emlékezhetnek 5. osztályból János vitéz készséges közreműködésére is a
sárba ragadt fazekassal való találkozáskor. )
2. Egyéni megoldás. (Például jót tett, mivel így korán átélte a megrázkódtatást, ha nem
mondták volna meg neki az igazat, ha mesevilágban él, később kell szembesülnie a
valósággal és az érdekében tett hazugságokkal is.)
3. Például: Jókai maga is bujdosott a megtorlás hónapjaiban, s ír is ilyesmiről A kőszívű
ember fiaiban (Ödön bujdosása kapcsán). Mikszáth a Felvidék szlovák–magyar világában
nőtt fel, s ezt a világot idézi A Szent Péter esernyőjében. Gárdonyi törökországi
utazásának tapasztalatait is beépítette az Egri csillagokba, nem beszélve róla, hogy ott élt
a vár szomszédságában.
4. Valóban a trianoni években volt kisgyerek (1920 körül), valóban Debrecenben élt, a
főhős családneve is Szabó.

Egyéni megoldás.

Például: Szabó Lőrinc, Tóth Árpád
40
1. A most olvasott három regényrészlet, valamint az Ábel a rengetegben részletének
elbeszélője egyes szám első személyben beszél. Az elbeszélők tudásának mértéke között
vannak különbségek, alapvetően korlátozott az elbeszélők tudása, egyik esetben sem
beszélhetünk mindentudó elbeszélőről.
– Az Ábel a rengetegben olvasott részletének elbeszélője, a főhős, azaz Ábel. Tudása
korlátozott, mivel nem tud mindent az őt körülvevő világról, többször utal rá, hogy
maga sem érti, mi történik vele.
– Az Anyán könnyű álmot ígér című regényrészlet elbeszélői helyzete miatt (egyes szám
első személy, a narrátor az íróval azonosítja magát), a regény az emlékirat műfajához
is közelít. Mindezt az anya szavai is erősítik: „Írhatnál rólunk valami könyvet.”, „Igaz
legyen”. Az olvasott regényrészletben az elbeszélő tudása korlátozott, egy-egy esetben
árulkodik mindentudásról (például amikor az apa különböző korszakairól beszél).
– A Sorstalanság című regény elbeszélője, Köves Gyuri. Egyes szám első személyben
beszél, tudása korlátozott, mindig csak azt látja, írja le, ami vele történik, nem tárja fel
a dolgok, események hátterét.
– A Für Elise elbeszélője esetében a narrátor szintén az íróval azonosítja magát, ez a
regény is az emlékirat, memoár műfajához közelít. Elbeszélője alapvetően korlátozott
tudású, olykor viszont mindentudásról árulkodik (például amikor a trianoni árvákról
beszél, valamint Cili hozzájuk kerüléséről).
2. Az Anyán könnyű álmot ígér elbeszélőjéről megtudjuk, hogy falun nőtt fel, hogy
anyja és apja még most is ott élnek, ahol ő gyerekkorát töltötte. Ő maga író lett, ezt
egyrészt abból tudjuk, hogy anyja könyvet szeretne íratni róluk, másrészt az elbeszélő
szóhasználatából (például: „Ilyenkor arra gondol, hogy mindannyiunk háta mögött
felgyűlt az idő; szép csendesen ereszkedünk alá, mint a harangóra súlya.”), a
költészetre, az alkotásra tett utalásaiból (például: „Rímpróbálkozások egy vershez,
amelynek boldogság kívánkozik a végére.”).
3. A cím sokféleképpen értelmezhető. Egyrészt jelentheti a főszereplő gyökértelenségét,
azt hogy nem tartozik sehová. Másrészt jelentheti, hogy a főszereplő nem választhatta
meg, hogy mit akar, hová akar tartozni, olyan sorsot kényszerítettek rá, amivel ő nem
vállalt közösséget („Én is végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én
éltem végig). Az utolsó kérdés esetében egyéni megoldásokat várunk.
4. A tudatregény a szereplő tudatának működést mutatja be, azt, hogy hogyan éli meg az
eseményeket, miként hatnak rá, hogyan formálják. Maguk az események, történések
itt csak másodlagosak. A memoár is szólhat az elbeszélő belső, lelki folyamatairól
(mit érzett, hogyan hatott rá), ugyanakkor fontos szerep jut magának az eseménynek,
az abban részt vevő személyeknek is.
41
IX. fejezet: Hogyan írjam? Szövegalkotási gyakorlatok
Egyéni megoldások.
42
X. fejezet: Médiaismeret
A média kifejezőeszközei, társadalmi szerepe,használata
A média nyelve. Mozgóképi és írott sajtó

1. Szimbolikus (a kultúrtörténetből ismert jelképek, toposzok) és technikai kódok (pl. a
kamera hogyan mutat egy embert, milyen adott jelent kompozíciója, milyen színek
szerepelnek).
2. Az újságíró a lap arculatának, a témának megfelelően beszámol egy adott eseményről.
Beszámolójában a szubjektív és objektív elemek keveredhetnek, ill. a lap arculatától,
műfajorientáltságától függ, hogy melyik kerül túlsúlyba. A fotóriporter adott helyzetet
rögzíti kamerájával, így számol be az eseményekről. (maga fotó is tükrözhet véleményt,
hiszen nem mindegy, hogy adott személyt eseményt hogyan örökít meg a fotós.)
3–8. Egyéni megoldások.
Elbeszélés és megjelenítés a mozgóképen

Mozgóképi és írott történetmondás

4. szerzői film: személyesebb, szubjektívebb kifejezésmód, a szerzővel azonosítható, más
műveiben is állandó elemként megjelenő stílus, eredetibb, kísérletezőbb formanyelv
műfajfilm: a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen
befogadható ábrázolási konvenciók
5. – tudósítás: a riporter az esemény helyszínén beszámol az adott eseményről
– riport: általában érdekes beszámoló az adott eseményről úgy, hogy a riporter
megszólaltatja az adott esemény szereplőjét vagy szereplőit
– publicisztika: nyomtatott sajtóban megjelenő az újságíró véleményét is tartalmazó
műfajok összefoglaló neve
– kritika: publicisztikai műfaj, valamilyen műalkotásról készült értékelés, műbírálat
6. Egyéni megoldások.
7. 1. f)
2. d)
3. c)
4. e)
5. b)
6. a)
43

? Irodalom 8 TK Megoldasok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

? Irodalom 8 TK Megoldasok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szántóné Czecze Enikő

Megoldások Alföldy Jenő – Valaczka András Irodalom 8. című

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

I. fejezet: A századfordulótól az ezredfordulóig......................................................................................4

I. fejezet: A századfordulótól az ezredfordulóig

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én

10. o. Beszéljük meg.

12. o. Kérdések, feladatok

13. o. Beszéljük meg!

József Attila: A város peremén

17. o. Beszéljük meg!

Esterházy Péter: A káprázat országa

20. o. Kérdések, feladatok

21. o. Beszéljük meg!

22. o. Összefoglaló kérdések

28. o. Beszéljük meg!

fekete: a gyász, az ünnepélyesség, a komolyság színe; jelképezi az éjszakát, a mélységet, a

El a faluból – Hazamegyek a falumba

30. o. Kérdések, feladatok

32. o. Szövegértés, ismeretbővítés

32. o. Kérdések, feladatok

35. o. Kérdések, feladatok

42. o. Kérdések, feladatok

46. o. Kérdések, feladatok

47. o. Beszéljük meg!

51. o. Kérdések, feladatok

Hazám! (két vers a ciklusból: Az igazi ország és Európa)

56. o. Kérdések, feladatok

59. o. Kérdések, feladatok

Jelen: – egy voltál a sokból

A szegény kisgyermek panaszai (És látom, őt a Kisdedet…, A rút varangyot véresen

67. o. Kérdések, feladatok

„A trombiták estente mint a szörnyek

71. o. Kérdések, feladatok

Tanár úr kérem – A rossz tanuló felel

77. o. Kérdések, feladatok

77. o. Beszéljük meg!

79. o. Összefoglaló kérdések

1. Farkaslaka és Kolozsvár (Gyűjtőmunka: egyéni megoldások.)

85. o. Kérdések, feladatok

86. o. Beszéljük meg!

90. o. kérdések, feladatok

96. o. Kérdések, feladatok

c) mindkettőjükre jellemző d) nem jellemző egyikükre sem

98. o. Kérdések, feladatok

99. o. Kérdések, feladatok

1. Ady Endre: Magyar jakobinus dala

A közös munkálkodás nagy és nemes célok megvalósításáért olyan tevékenység, amely

106. o. Beszéljük meg!

111. o. Kérdések, feladatok

113. o. Beszéljük meg!

116. o. Kérdések, feladatok

Gelléri Andor Endre

120. o. Kérdések, feladatok

122. o. Összefoglaló feladatok

129. o. Kérdések, feladatok

Egy mondat a zsarnokságról

134. o. Kérdések, feladatok

135. o. Beszéljük meg!

Arról, hogy mi a groteszk

138. o. Kérdések, feladatok

Ballada a költészet hatalmáról

141. o. Kérdések, feladatok