??szovegertest Fejleszto Gyakorlatok 8 KK

Széplaki Erzsébet
érdemes tankönyvíró
Szövegértés-szövegalkotás
tanári kézikönyv
8. évfolyam
Celldömölk
SZÉPLAKI ERZSÉBET
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet
Szerkesztette
Miskolci Szilvia
AP–080535
ISBN 978-963-465-984-6
© Széplaki Erzsébet, 2010

2., bővített kiadás, 2012
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Széll Ildikó
Terjedelem: 12,36 A/5 ív

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 8. évfolyam
Kedves Kolléganő/Kolléga!
Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy levelem megírásakor és a kézikönyv egészében a tegező formát
választottam. Ennek oka, hogy én is pedagógus vagyok: tanító és magyar szakos tanár. Talán az is meg-
történhetett az elmúlt évek során, hogy személyesen is találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen,
tanfolyamon, bemutatóórán.
Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szö-
vegértést fejlesztő gyakorlatok, a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyvnek és a hozzájuk kapcsolódó
tanári kézikönyveknek, interaktív tananyagoknak.
Az elmúlt tanévek során az Apáczai Kiadó több tanfolyamán vezettem gyakorlati foglalkozásokat. Lát-
ván és tapasztalván a sok-sok bizonytalanságot, kételyt, úgy gondoltam, egy módszertani kézikönyvsorozat
megírásával és közreadásával segítséget nyújthatok a kollégáknak.
A kompetenciaalapú oktatás létjogosultságát senki sem vitatja. Továbbra is egyik kulcskérdése a magyar
oktatásnak a gyerekek szövegértő és szövegalkotó képességének fejlesztése. Ezért most ezzel az új tanári
kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. Célom továbbá az is, hogy lerövidítsem a fel-
készülésed idejét. A tanítási folyamat egy-egy óráját ugyanis egyre körültekintőbben kell megszerveznünk,
hogy azoknak tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek.
Fontosnak tartom annak tisztázását, hogy az olvasási, szövegértési és szövegalkotási képesség nem zárul
le 4. évfolyamon. Ezeket a képességeket is tovább kell fejlesztenünk a felsőbb évfolyamokon is. Meggyőződé-
sem, hogy ez nem csak a magyar szakos pedagógusok feladata. Minden szaktanárnak szívügyének kell(ene)
lennie az olvasás, szövegértés és szövegalkotás képességének fejlesztése. Hiszen minden tanítási órán min-
den tanulónak értelmeznie és alkotnia kell szöveget. Például meg kell érteniük a tanáraik kérdéseit, és akár
szóban, akár írásban válaszolnak, máris szöveget alkotnak. Így van ez még testnevelésórán is, igaz, ott nincs
írásbeli szövegalkotás. Az ismeretek rögzítésének fontos eszköze a tankönyv. A másodlagos bevésésre általá-
ban tanórán kívül, napköziben, tanulószobán, otthon kerül sor. Ezeken a helyszíneken a tanulók többnyire
egyedül maradnak a szöveggel. Mennyivel könnyebb úgy felkészülni a számonkérésre (feleletre, felmérésre
stb.), ha olyan szöveg áll a tanuló rendelkezésére, amelyben már tanórán közösen vagy csoportmunkában,
esetleg önállóan aláhúzta a tételmondatokat, kiemelte a lényeget, bekarikázta az adatokat stb. Itt lép be a
folyamatba a tanulás tanításának kérdése, amely szintén valamennyi pedagógus feladata. Sok kollégánk jo-
gos felvetése: a gyerekek egy része szinte semmit sem tanul otthon, készületlenül jön a következő órára. Így
nincs mire ráépülni az új ismeretnek. Ilyen esetben még inkább szükség van a tanórai szöveg-feldolgozási
technikák alkalmazására, főleg a vázlatírásra, jegyzetkészítésre, hogy eredményes és mély legyen az elsőd-
leges bevésés.
Biztosan te is tapasztalod, hogy a mai gyerekek másfajta környezetben nőnek fel, mint mi, másféle ha-
tások érik őket. Nehezen tudjuk felvenni a versenyt a média, az internet egyre fokozódó térhódításával.
Technikailag és fizikailag is kivitelezhetetlen, hogy egy tanítási órán hat másodpercenként új hatások érjék a
tanítványainkat, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket és munka-
formákat alkalmazzunk, sőt egyre inkább építsünk az interaktív tananyag adta lehetőségekre.
Ha megértjük a kompetenciaalapú oktatás lényegét, és jól tudjuk megvalósítani a célkitűzéseit, sokat se-
gíthetünk tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog felnőttekké váljanak.
Ehhez a munkához kívánok neked jó egészséget, sok sikert!
Debrecen, 2011
Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:
Széplaki Erzsébet
Csöpi
3
A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS
A kompetencia
A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk. Valamennyi közös vonása a
cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat –
ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.
A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból
váljanak cselekvő emberekké.
Nagyon fontos azonban, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkön�-
nyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményes-
ség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervis�-
szajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember – gyermek és felnőtt egyaránt – igényli, hogy
környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szellemi aktivitását is.
Talán még ennél is fontosabb, hogy a tanulók fejében megszüntessük a tantárgyi fiókokat. Helyette egy
olyan, egyre telítődöttebb ládával kell rendelkezniük, amelyből életük bármelyik pillanatában előkaphatják
a szükséges ismeretet, és aktivizálhatják a megfelelő kompetenciájukat. Ehelyett gyakran tapasztaljuk, hogy
matematikai műveletet csak matematikaórán tudnak hibátlanul elvégezni még a jó képességű gyerekek is.
Helyesen pedig csak nyelvtanórán tudnak írni.
Természetesen magyartanárként nekünk is feladatunk a természettudományos, matematikai, digitális, a
szociális, illetve valamennyi kompetencia fejlesztése.
Kedves Kollégám, szeretném felhívni a figyelmedet Vass Vilmos A kompetenciaalapú fejlesztés elmélete
és gyakorlata című nagy sikerű könyvére (Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008). A jeles szerző a kötet első
részében azokat a tanulmányait adja közre, amelyekben a kompetenciaalapú oktatás elméletével foglalko-
zik. Az írások második csoportja néhány kompetenciaterület (anyanyelvi kommunikáció, matematikai és
természettudományos kompetencia) fejlesztésének pedagógiai gyakorlatát mutatja be. Olyan módszereket,
tevékenységeket, amelyek működnek, jól használhatók a tanórákon és azokon kívül is. A kötetet nagy ha-
szonnal forgathatják gyakorló pedagógusok, tankönyvszerzők, tanterv- és programfejlesztők és oktatásku-
tatók egyaránt.
A kulcskompetencia
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák) több-
funkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beil-
leszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező
oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen
feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.
A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:
1. Anyanyelvi kommunikáció
2. Idegen nyelvi kommunikáció
3. Matematikai kompetencia
4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén
5. Digitális kompetencia
6. A hatékony, önálló tanulás
7. Szociális és állampolgári kompetencia
8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia
9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
4
Fontosnak tartom kiemelni, hogy az anyanyelvi kommunikáció adja minden kompetencia elsajátításá-
nak, fejlesztésének alapját.
Vass Vilmos előbb említett tanulmánykötetében külön fejezetet szentel a kommunikáció, az együttmű-
ködési és a problémamegoldó kompetencia fogalmának és értelmezésének. Ezek az általános kompetenciák
nem tantárgyi területekhez köthetők, hanem áthatják az egész tanulási folyamatot. Vass Vilmos az említett
kompetenciaterületeket egy táblázatba rendezte.
Kommunikáció Együttműködés Problémamegoldás

Szóbeliség Nyitottság Hibakeresés
Írásbeliség Empátia Döntéshozatal
Képi információk feldolgozása Szociális interakció Rendszerelemzés és -tervezés
Információkezelés Társas érzékenység
IKT (infokommunikációs Felelősségérzet
technika) Szervezőképesség
Forráskezelés Döntéshozatal
A kommunikáció értékelése Érvelés
Vita
Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények
kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), va-
lamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és
képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kap-
csolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele
a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag
felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a kü-
lönféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét kü-
lönféle helyzetekben.
Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írás-
ban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Képes
megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni in-
formációkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek meg-
felelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.
A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai
minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt
hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.
A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az
anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát.
5
Ismeretek Készségek Attitűdök

Az alapszókincs, a funkcionális Különböző üzenetek közlése Az anyanyelvhez való pozitív
nyelvtan és a stílusok, a nyelvi szóban és írásban, illetve azok attitűd kialakítása, felismerése
funkciók biztos ismerete. megértése vagy megértetése annak, hogy az anyanyelv a
A különféle szóbeli kommu- változatos helyzetekben. személyes, kulturális gazdago-
nikációk (beszélgetés, vita, A különböző kommunikációs dás egyik forrása.
interjú stb.) jellemzői. helyzetekben elhangzó szóbeli Mások véleményének és ér-
A kommunikációban hasz- üzenetek meghallgatása és veinek nyitott megközelítése,
nált nem verbális eszközök megértése. Világos és tömör konstruktív, kritikai párbe-
(testbeszéd, mimika, beszéd- beszéd. Az üzenetátadás sike- szédre való hajlandóság.
hang minőségével kapcsolatos rességét meghatározó készsé-
jellemzők stb.). gek.
Az irodalmi szövegfajták, Beszélgetések kezdeményezése,
pl.: mese, mítosz, legenda, lírai folytatása és befejezése.
költemény, novella, regény, Különféle szövegek olvasása
dráma stb., valamint nem és megértése, a különböző
szépirodalmi szövegfajták céloknak (információszerzés,
és fő jellemzőik. tanulás, szórakozás) és szöveg-
Az írott nyelv fő jellemzőinek típusoknak megfelelő olvasási
ismerete: hivatalos, hétközna- stratégiák alkalmazása.
pi, tudományos, publicisztikai Különféle típusú és különféle
stb. célokat szolgáló írott szövegek
A nyelv és a kommunikációs alkotása.
formák időhöz, térhez, tár- A szövegalkotás folyamatának
sadalmi és kommunikációs nyomon követése (a témavá-
környezethez való kötöttsé- lasztástól a címadáson át az
gének és változatosságának átolvasásig), írásbeli infor-
felismerése. mációk, adatok és fogalmak
keresése, gyűjtése, szűrése és
feldolgozása a tanulás során.
Saját érvek megfogalmazása
szóban és írásban.
Mások írásban és szóban meg-
fogalmazott nézőpontjainak
teljes mértékű figyelembevé- Nyilvánosság előtti magabiztos
tele. megszólalás.
Komplex szövegek, pl.: kis- A helyes szó-, illetve nyelv-
előadások, interjúk, viták stb. használattal törekvés az eszté-
alkotásához, előadásához vagy tikus kifejezésmódra.
megértéséhez szükséges segéd- Az irodalom szeretete.
eszközök (vázlatok, jegyzetek, A különböző kultúrák közötti
térképek stb.) alkalmazása. kommunikáció pozitív attitűd-
jének kialakítása.
Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus feladata
és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anya-
nyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő, valamint a szövegalkotó képesség fejlesztése alól,
hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.
6
A tanuláselméleti háttér megváltozása

A kompetenciaalapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozásá-
val. Ennek rövid áttekintése a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetének 8. oldalán
olvasható.
A napjainkban egyre nagyobb teret hódító konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás alaptétele, hogy min-
den emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rend-
és értelemkeresés folyamata az élet minden területén.
A konstruktivista pedagógia hívei azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek valamit
elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Ehhez
viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorít-
sák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fon-
tos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek megváltoztatására.
A következő táblázat a hagyományos és új tanári, illetve tanulói modellt veti össze, így más megvilágítás-
ban láthatjuk az összefüggéseket.
Tanulói szerep
Hagyományos modell Az új, szociális-konstruktivista modell
A tudás befogadása A tanulási folyamat aktív szereplője
A tananyag megtanulása A kognitív (megismerő) készségek felértékelődése
Tudása általa konstruált
Értékeli a saját és társa teljesítményét
PASSZÍV AKTÍV
Nincs felelősség Felelősség
A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA
Tanári szerep
Hagyományos modell Az új, szociális-konstruktivista modell
A tudás átadása A tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése,

állandó figyelése
A munka megszervezése A tanulási folyamat megszervezése
A diák motiválása A diák motiválása
Ellenőrzés Visszajelzések adása
Teljesítménymérés, értékelés Folyamatos értékelés
AKTÍV AKTÍV
Felelősség Felelősség
A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE
7
TANULÁSSZERVEZÉS
Napjainkban a pedagógus elsősorban nem a tudás átadója, hanem a tanulási folyamat megszervezője kell,
hogy legyen. Természetesen a tanítónak és a tanárnak továbbra is rendelkeznie kell a tudás átadásának ké-
pességével, de hatékonyabb, a mai gyermekek eredményesebb fejlesztését szolgáló munkaformákat kell al-
kalmaznia. A tanulási folyamat során végzett szervezési tevékenység alkalmat biztosít a pedagógus számára,
hogy ötvözze a hagyományos és „modern” tanulásszervezési módokat tanítványai képességének, az osztály
fejlettségi szintjének ismeretében. Ezeket a szervezési módokat a tanuló szempontjából munkaformaként
értelmezzük.
A Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetében a 21–27. oldalakon részletesen fog-
lalkoztam a különböző munkaformákkal: a frontális osztálymunkával, az önálló munkával, a páros mun-
kával és a tanulópárral, valamint a csoportmunkával, a részben és a teljesen egyénre szabott munkával, a
projektmódszerrel, az epochával és végül, de nem utolsósorban a kooperatív technikákkal. Ez utóbbiról
ebben a kézikönyvben is szeretnék szólni néhány gyakorlati példa felsorakoztatásával.
Kooperatív technikák
Minden kedves kollégám szíves figyelmébe ajánlom dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvét,
amely 2001-ben jelent meg Magyarországon. Ugyancsak sok gyakorlati segítséget kaphatnak az Apáczai
Kiadó Tanítás-Tanulás című folyóiratában Fülöp Mária érdemes tankönyvíró – a nagy sikerű alsó tagozatos
Nyelvtan és helyesírás tankönyvek, valamint a Fogalmazás munkafüzetek társszerzőjének – tollából megjelent
publikációk elolvasásakor.
A Kagan-módszer alkalmazásának céljai:
■ a tantárgyi cél, amely az adott tananyagból indul ki, és a tanulók tudásbeli képességeit fejleszti,
■ a szociális cél, miszerint a tanulók felelősségteljes szerepet kapnak a tanulási folyamatban, azaz az
ismeretanyagot együttműködésen alapuló tanulásszervezési módszerekkel sajátítják el.
A pedagógus nem elvárja a tanítványaitól, hanem megtanítja nekik a különböző együttműködési formá-
kat, és ezek által fejleszti a szociális kompetenciájukat.
Kagan a következőképpen fogalmazza meg az együttműködésen alapuló tanulásszervezés négy alapelvét:
1. Párhuzamos interakciók: a tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, azaz egy idő-
ben a különböző csoportokban több gyerek is beszél. Így a hagyományos módszerekhez képest egy
tanulóra több megszólalási idő esik.
2. Építő egymásrautaltság: a csoport tagjainak és az egyes csoportoknak a fejlődése szorosan és pozitívan
függ össze egymással. Az egyik diák képességeinek fejlődéséhez szükséges a másik diák képességeinek
fejlődése is. Ugyanezt mondhatjuk el a csoportok közötti egymásrautaltságról. Például, ha az egymás
tanítása kooperatív technikát alkalmazzuk, ez teljesen nyilvánvaló. (A technika leírása a későbbiekben
olvasható.)
3. Egyéni felelősség: a csoport feladatának megoldásához minden tanulónak hozzá kell járulnia a saját
részfeladata elvégzésével, tehát felelősséggel tartozik a csoportnak. A csoport tagjai tudják, ki milyen
mértékben járult hozzá a csoport sikeréhez.
4. Egyenlő részvétel: a diákok a feladatok megoldásában egyenlően, a képességeik szerint vesznek részt.
Ez a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el.
A kooperatív tanulás előnyei:
■ az együttműködésen alapuló osztályban eredményesebb a tanulás,
■ a tanulók magasabb teljesítményre képesek,
■ pozitívabb a gyerekek tanuláshoz való viszonya,
■ kevesebb az ismeretszerzést zavaró viselkedés,
■ elfogadóbbak és támogatóbbak a társaik iránt,
■ csökkennek a pedagógusok tanulásirányítási problémái,
8
■ kevesebbet kell fegyelmezniük,

■ jobban alkalmazkodik a diákok szükségleteihez, állandó közlési és véleménynyilvánítási vágyához.
A következőkben néhány – dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvéből tanult, és nálam jól
bevált, néha kissé átalakított – technikát mutatok be:
Képkirakó: kiváló módszer csoportalakításhoz. A teremben a 24 tanuló hat 4 fős csoportban foglalt he-
lyet. Hat II. Rákóczi Ferencet ábrázoló képet (szobrokról, festményekről készültek) vágtam szét négy da-
rabra. Minden tanuló kapott egyet, és az volt a feladata, hogy találja meg azt a három társát, akivel összeil-
lesztheti a képet. Így véletlenszerűen alakulnak ki a csoportok. Abban az esetben viszont, ha a képrészletek
hátuljára felírom egy-egy tanuló nevét, már én tervezem meg a csoportok összetételét.
Diákkvartett: jól alkalmazható ismétléskor, összefoglaláskor, az új ismerethez kapcsolódó előzetes isme-
retek felelevenítésekor, de a szövegértő képesség fejlesztésekor is. Arra ösztönzi a tanulókat, hogy készülje-
nek a tanítási órákra, azaz otthon rögzítsék, bevéssék az iskolában elsajátított, feldolgozott ismeretanyagot.
Ezt a technikát általában akkor alkalmaztam, amikor ahhoz, hogy a tananyagban továbbhaladjunk, vagy a
tanulók képességeit fejleszthessem, szükség volt egy adott ismeretre. Előnye: nagyon rövid idő alatt meggyő-
ződhetünk arról, hogy minden tanuló birtokában van a szükséges ismeretnek. A lépései:
1. A csoporton belül a diákoknak 1-től 4-ig számot adok.
2. A kérdésemet utasításként fogalmazom meg! Például: Győződjetek meg arról, hogy mindenki el tudja
mondani, mi a napfogyatkozás! (Sz.f.gy. 14–15. oldal, Napfogyatkozás 1999) Megszabom a gondolkodási
időt, ez jelen esetben 10 másodperc.
3. A gyerekek összedugják a fejüket, megállapodnak a válaszban, amit ezek után mindenki megtud.
4. Felszólítok egy számot 1 és 4 között.
5. A számok tulajdonosai megmondják a választ. (A Hold eltakarja a Napot a Föld elől.)
Az ellenőrzés idejét lerövidíthetjük, ha csak egy tanulótól kérjük a választ, az azonos számmal rendelkező
tanulóktól pedig az egyetértésüket, illetve egyet nem értésüket kérjük. Ha az a célunk, hogy a gyerekekben
rögzüljön az ismeret, akkor minden azonos számmal rendelkező gyermek válaszát meghallgatjuk, még ak-
kor is, ha azonosat mondanak.
Ellenőrzés párban: ez egy olyan egyszerű módszer, amellyel biztosíthatjuk, hogy a tanulók a feladat meg-
oldására összpontosítsanak, és kölcsönösen segítsék egymást. A lépései:
1. A négyfős csoportokat két-két párra osztom, és két azonos feladatot kapnak. A párok közül az egyik
megoldja az 1. feladatot, közben a másik figyeli a munkáját, ha szükséges, segít neki. Ő az „edző”. Például: 1.
feladat: Magyarázd meg, mi a visszalökési elv! (Sz.f.gy. 24–25. oldal, Hogyan működik a rakéta?)
2. Az „edző” ellenőrzi és jóváhagyja a társa megoldását, sőt megdicséri a hibátlan munkáért. (1. feladat:
Amikor egy test valamit kilök magából, akkor az egy ellenkező irányú lökést kap, és ha nincs rögzítve, moz-
gásba lendül.) Ha nem értenek egyet, megkérdezik a csoport másik párját. Ha nem tudnak megegyezni,
mind a négyen feltartják a kezüket. Így jelzik nekem, hogy segítséget várnak tőlem.
3. A párok szerepet cserélnek. Aki eddig „edző” volt, most feladatmegoldó lesz, a másik pedig az „edző”.
Például: 2. feladat: Írj egy példát a visszalökési elv érvényesülésére! (Sz.f.gy. 24–25. oldal, Hogyan működik
a rakéta?)
4. Az „edző” ellenőrzi és jóváhagyja a társa megoldását, sőt megdicséri érte. (2. feladat: Ha valaki elsüti a
puskáját, a fegyver visszarúg. Vagy. Ha a felfújt léggömb szelepét kinyitjuk, a kiáramló levegő az ellenkező
irányba löki a léggömböt.) Ha nem értenek egyet, megkérdezik a csoport másik párját. Ha nem tudnak meg-
egyezni, mind a négyen feltartják a kezüket. Így jelzik nekem, hogy segítséget várnak tőlem.
5. A csoport újra együtt dolgozik. Abban az esetben, ha eddig nem kértek egymástól segítséget, összeha-
sonlítják a válaszaikat. Ha eltérőek a megoldások, először közösen próbálnak megegyezni, ha nem sikerül,
kézfeltartásukkal jelzik, hogy segítséget kérnek tőlem.
Villámkártya: az ismeretek, a fogalmak bevésését segíti. A lépései:
1. forduló (minden segítség megadható)
1. A tanulók kártyákat készítenek, például három darabot. Az egyik oldalára felírnak egy fogalmat vagy
arra a fogalomra vonatkozó kérdést (cikk vagy Mi a cikk?), a hátoldalára a fogalom meghatározását (Publi-
cisztikai műfaj; rövid terjedelmű tájékoztató írásmű; nincs témabeli kötöttsége).
9
2. Ha a kártyák elkészültek, a párok közül az egyik átadja a kártyáit a társának. Így a társa lesz a kérdező.
3. A kérdező felmutat egy kártyát és felolvassa a kérdést, a fogalom nevét. A válaszoló viszont látja a vá-
laszt vagy a meghatározást.
4. A kérdező megfordítja a kártyát, amelyen a válaszoló a kérdést vagy a fogalom nevét látja. A kérdező
kéri a választ.
5. A válaszoló megpróbál válaszolni. A válaszadáskor a rövid távú memóriájára hagyatkozik. Helyes vá-
lasz esetén visszakapja a kártyáját, és a társa megdicséri. Helytelen válasz esetén segít a társa. Közben rögzül
benne a helyes válasz, illetve a fogalom meghatározása. Ha segítségre volt szükség, a válaszoló nem kaphatja
vissza a kártyáját.
6. Minden kártya esetében megismétlik a 3–5. lépést.
7. Szerepcsere.
2. forduló (kevés segítség)
A lépések ugyanazok, de a válaszolónak most a hosszú távú memóriáját kell aktivizálni. Most is kaphat
segítséget, de a kártyáját nem kapja vissza.
3. forduló (nincs segítség)
A kérdező például úgy teszi fel a kérdést, hogy nem mutatja meg a kártyát a társának. Az előző fordulók-
hoz hasonlóan a helyes válaszért dicséret jár, helytelen válaszkor a kérdezőnél marad a kártya.
Kerekasztal: a csoportépítés egyik hatékony módszere. Feladatmegoldás közben összeadódik a tanulók
tudása, ezáltal a közös siker élményét is átélhetik. A lépései:
1. Meghatározom a megoldandó feladatot. Olyan kérdést teszek fel, amelyre sok válasz adható. Például:
soroljátok fel azokat az országokat, amelyek hazánkkal együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz! (Sz.f.gy. 32–
33. oldal, Akikkel együtt csatlakoztunk) Ezzel a feladattal a tankönyv 33. oldalán lévő 2. feladat önálló meg-
oldását is elő tudjuk készíteni: Sorold fel a csatlakozó országokat betűrendbe sorolva fővárosaikkal együtt!
2. A diákok sorban válaszolnak a csoporton belül, de úgy, hogy egy lapra listát állítanak össze. Mind-
egyikük leír egy választ, majd továbbadja a társának. A lap körbemegy az asztalon. Ha valaki megakad,
segítséget kaphat a társától, vagy egy vízszintes vonallal jelzi, hogy nem tud többet mondani. (Málta, Ciprus,
Lengyelország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Észtország Lettország, Litvánia)
Feladatküldés: nagyon jól használható ismétléskor, összefoglaláskor. Természetesen a szövegértő képes-
ség fejlesztésekor is alkalmazhatjuk. Rövid idő alatt elvégezhető. Minden tanuló aktívan részt vesz a munká-
ban, hiszen mindenki kérdező és válaszoló is egy személyben. A lépései:
1. A csoporton belül minden diák kigondol egy kérdést, amely egyértelműen megválaszolható, a tan-
könyvi szövegből ellenőrizhető, és felírja egy kártyára. Például: Mit jelent a MotoGP elnevezés? (Sz.f.gy.
10–11. oldal, Motorsport)
2. A kérdést az alkotója felteszi a csoporttársainak.
3. A közös gondolkodás eredményeként ráírják a kártya hátuljára a helyes választ: Gyorsaságimotoros-
világbajnokság.
4. Minden csoporttag esetében ugyanez az eljárás. Négyfős csoportban négy kérdés-válasz kártya keletkezik.
5. A csoportok kicserélik egymás között a kártyákat.
6. A csoportok választ adnak a kérdésekre, és összehasonlítják a feleletoldalon leírtakkal.
Igaz vagy hamis: a diákok megpróbálják csoporttársaikat vagy a csoportok a többi csoportot becsapni.
A lépései:
1. A tanulók megpróbálnak egy hihető füllentést vagy egy hihetetlennek tűnő tényt kitalálni. Például
az 1. állítás: egy 10 fős farkasfalka egy év alatt több mint ezer szarvast és őzet képes megenni. A 2. állítás:
Az idegen farkasokat minden esetben elűzi a falkavezér.
2. A többi csoporttag gondolkozik egy kicsit, megbeszélik a választ, majd fejrázással, illetve bólintással
jelzik az álláspontjukat. Az állítást elmondó tanuló aszerint kap pontot, hogy hány csoporttársát sikerül
becsapnia.
Ha csoportok között zajlik a játék, akkor minden csoport közösen találja ki a feldolgozott szöveg alapján
az igaz, illetve hamis tényt tartalmazó mondatát. A többi csoportnak azonban azonos álláspontot kell kiala-
kítaniuk. A csoportok aszerint kapják a pontjaikat, hogy hány csoportot sikerült becsapniuk.
10
Egymás tanítása: a szövegek feldolgozásának nagyon hatékony, időtakarékos módszere. A maszájok

című magyarázó-értelmező szövegen (Sz.f.gy. 26–27. oldal) mutatom be a technika lényegét.
1. Minden csoport a szövegnek (leckének) csak egy bekezdését (részét) olvassa el.
A szöveg 7 részből áll, tehát optimális esetben 7 csoportot kell létrehoznunk. Amennyiben magasabb
vagy alacsonyabb az osztálylétszám, kontrollcsoportokat is létrehozhatunk. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a
bekezdést két csoport is értelmezheti.
2. Közös megbeszélés útján megoldják a bekezdésükhöz (szövegrészükhöz) kapcsolódó feladato(ka)t.
Közösen végigolvassuk a szöveghez kapcsolódó feladatok utasításait. A csoportok jelentkeznek, ha úgy
gondolják, hogy a feladat az ő bekezdésükhöz tartozik. Minden csoport bekarikázza azokat a feladatszámo-
kat, amelyekkel dolgozni fog. A maszájok című szöveghez tartozó feladatok besorolása a következő:
1. feladat A feldolgozás végén, a tudás összesítését követően
2. feladat 1. bekezdés
9. feladat A feldolgozás végén, a tudás összesítését követően
Összefoglaláshoz: Interaktív tananyag témafeladatok 1., 2., 3.
Interaktív játék
3. A csoportszóvivők beszámolnak a többi csoportnak az általuk feldolgozott szövegrészből szerzett is-
meretekről.
4. A többi csoport tagjai kérdéseket tesznek fel a szakértő csoportnak.
5. Összesítik a tudásukat, tehát valamennyi csoport megismeri a szöveg (lecke) egészét, annak ismeret-
anyagát, információs bázisát.
11
AZ OLVASÁS ÉS A SZÖVEGÉRTŐ KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

Ez a képességfejlesztési terület külön figyelmet érdemel. Ennek nem a nemzetközi felméréseken elért
„helyezés” az oka, még csak nem is az, hogy a Nemzeti alaptanterv is kiemelten kezeli, hanem a mindenna-
pi tapasztalat, illetve a 21. század kihívásainak való megfelelni akarás. Senki sem vitathatja, hogy az olvasni
tudásra, a szövegértésre mindenkinek minden korban szüksége van. Az ismeretek megszerzésének egyik,
bár már nem egyetlen útja az olvasás.
Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy az olvasási, szövegértési képesség fejlesztése nem zárul le a 4. év-
folyamon. Ezt a képességet is tovább kell erősítenünk a felsőbb évfolyamokon. Meggyőződésem, hogy ez
nem csak a magyar szakos pedagógusok feladata. Minden szaktanárnak szívügyének kell(ene) lennie az ol
vasás, a szövegértés képességének fejlesztése. Az ismeretek rögzítésének ugyanis fontos eszköze a tankönyv.
A másodlagos bevésésre általában tanórán kívül, napköziben, tanulószobán, otthon kerül sor. Ezeken
a helyszíneken a tanulók többnyire egyedül maradnak a szöveggel. Mennyivel könnyebb úgy felkészülni a
számonkérésre (feleletre, felmérésre stb.), ha olyan szöveg áll a tanuló rendelkezésére, amelyben már tan-
órán közösen vagy csoportmunkában, esetleg önállóan aláhúzta a tételmondatokat, kiemelte a lényeget,
bekarikázta az adatokat stb. Itt lép be a folyamatba a tanulás tanításának kérdése, amely szintén valamen�-
nyi pedagógus feladata.
Sok kolléga jogos felvetése: a gyerekek többsége szinte semmit sem tanul otthon, készületlenül jön a
következő órára. Így nincs mire ráépülni az új ismeretnek. Ilyen esetben még inkább szükség van a tan
órai szövegfeldolgozási technikák alkalmazására, főleg a vázlatírásra, jegyzetkészítésre, hogy eredményes
és mély legyen az elsődleges bevésés.
Az általános iskola kezdő szakaszában (1–4. évfolyam) az anyanyelv és irodalom tanulása alapvetően
két célt szolgál: az anyanyelvi kultúra és az irodalmi műveltség megalapozását. Az anyanyelvi nevelés el-
sődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszközszintű elsajátíttatásához szükséges alapvető
képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) tanítása, illetve a nyelvhasználat
változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.
A tanító az olvasás jelrendszerének elsajátíttatásával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt
teremt a tanulók számára az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésé-
vel felkészíti őket a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi
és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát.
Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok megszerzésére, irodalmi kifeje-
zésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi
átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése során az alsó tagozat
feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesz-
tése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés
lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása.
Az általános iskola alapozó (5–6. évfolyam) és fejlesztő (7–8. évfolyam) szakaszában az anyanyelvi és
irodalmi nevelés célja az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás készségének a kialakítása, fejlesz-
tése, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátíttatása. Feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges
és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás, szövegértés és szövegalkotás gondozása és továbbfej-
lesztése.
Végezetül ismét hangsúlyozni szeretném, hogy az olvasás és szövegértés képességének fejlesztése nem
csak a tanítók és a magyartanárok privilégiuma. Valamennyi pedagógusnak össze kell fognia ahhoz, hogy
ezen a területen előre tudjunk lépni. Sok iskolában külön nevelési értekezlet témája (volt) az anyanyelvi
nevelés fontossága és szükségszerűsége.
12
A szövegértés fejlesztése az 1–8. évfolyamokon
Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
Szövegek olvasásával A szóbeli és az írásos A szövegelemzésben való A mélyebb tartalmi réte-
az értő olvasás fejlesz- kommunikációban a jártasság elmélyítésével a gekbe hatoló elemzés útján
tése. megértés pontossá- szövegértés színvonalának az értő olvasás továbbfej-
gának és a kifejezés emelése. lesztése.
érthetőségi szintjének
emelése.
Az első évfolyam végén Feldolgozott szöveg Egyszerű szerkezetű me- Előzetes felkészülés után
a kerettanterv nem ha- megértésének bizonyí- sék, elbeszélések eseménye- feldolgozott szöveg folya-
tározza meg a tovább- tása: tartalommondás a inek elmondása néhány matos, a tartalmat kifejező
fejlesztés alapjait. Az tanító irányító kérdései összefüggő mondattal. felolvasása.
első és második évfo- alapján. A feldolgozott szövegekhez Másfél oldal (40-45 sor)
lyamot egy fejlesztési kérdések, válaszok megfo- terjedelmű, az életkornak
szakasznak tekinti. galmazása. megfelelő tartalmú szöveg
Ismert feladattípusok néma olvasása és megér-
írásbeli utasításainak tése.
megértése.
Féloldalnyi szöveg önálló
néma olvasása, szövegér-
tés bizonyítása egyszerű
feladatok megoldásával.
Fejlesztési feladatok – A továbbhaladás feltételei
A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és önképzés feltétele.
A szövegértés alapja: az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás.
A szövegértéssel szorosan összefügg:
– a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása;
– az élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése;
– az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása;
– az alapvető helyesírási szabályok készségszintű használata.
Az élőbeszéd tempó- Különböző témájú és A megértést biztosító A szövegértő befogadását
jával egyező, folyama- műfajú szövegek értő hangos és néma olvasás, biztosító olvasás, különféle
tos hangos és néma olvasása, értelmes felol- szöveghű folyamatos felol- műfajú szövegek kifejező
olvasás. vasása. vasás, szövegmondás. felolvasása, elmondása.
A tanult irodalmi és Olvasmánytartalmak Különféle műfajú és ren- A feldolgozott művekről,
egyéb szövegek szerke- összefüggő ismertetése deltetésű (ismeretterjesztő, olvasmányélményekről,
zetének, tartalmának az időrend, az ok-oko- szépirodalmi, értekező) színházi előadásról össze-
bemutatása. zati összefüggések bemu- szövegek szerkezetének és foglaló készítése a témának,
tatásával: a műfaj és a jelentésének bemutatása. a kommunikációs alka-
téma megállapítása. lomnak megfelelő stílusban
Rövid, tárgyszerű be- felelet vagy rövid írásos
számoló a feldolgozott beszámoló formájában.
művekről: szerző, cím,
téma, műfaj.
13
Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek

Az olvasás-szöveg- Olvasás-szövegértés Olvasás-szövegértés Olvasás-szövegértés
értés képességének Szövegfeldolgozás: Szövegfeldolgozás: Szövegfeldolgozás:
fejlesztése prózai szövegek, versek, prózai művek és versek, prózai és verses alkotások,
Az értő olvasás fejlesz- mondókák, találós kér- népköltészeti alkotások a népi játékok, népszokások
tése, szövegolvasás. dések a népköltészet és hazai és a külföldi szép- ismertetése a magyar és a
Rövid szövegek olvasá- a műköltészet, a klas�- irodalomból. Történelmi hazai nemzetiségek, nép-
sa, szövegértést fejlesztő szikus és a mai magyar, tárgyú olvasmányok. csoportok népköltészeté-
feladatok megoldása: valamint a szomszédos Néphagyományokat ből.
szereplő, helyszín, ese- népek gyermekirodal- feldolgozó, Elbeszélések és regényrész-
mények megfigyelése. mából; egyszerű, rövid nemzeti ünnepeket, jelké- letek, versek a klasszikus
Szavak, szövegrészletek ismeretterjesztő és peket, a természetet és a és az élő irodalom gyerme-
értelmezése szövegös�- hétköznapi szövegek. társadalmi életet bemuta- kekhez szóló alkotásaiból.
szefüggésben. A cím és tartalom tó írások. Történetek a magyar nép
Az olvasmány tartal- viszonya. Hétköznapi szövegek. múltjából, kiemelkedő
mára irányuló kérdések Az olvasmány témájá- A szövegek megismerése események, személyiségek
megválaszolása. nak, szereplőinek, főbb önálló, csendes olvasással. megismeréséhez.
Az olvasmány címének, eseményeinek megneve- Beszélgetés a szövegről. Nagyobb terjedelmű iro-
hangulatának megfi- zése. A szövegekhez kapcsolódó dalmi szöveg (pl. ifjúsági
gyelése. A szereplők cselekedetei- szövegelemző feladatokkal regény) feldolgozása.
nek megítélése, tulajdon- a szövegértés, -értelmezés Hétköznapi szövegek.
ságaik megfigyelése. gyakorlása. A szövegek megismerése
Egyszerű oksági össze- Az események sorrendjé- önálló, csendes olvasással.
függések felismerése. nek, a mesélő személyének Az olvasmányok témájának
Mese és valóság megkü- megállapítása. megfigyelése.
lönböztetése. Tapaszta- Az olvasmányok szerkezeti Szövegelemző műveletek
latszerzés szavak, kifeje- jellemzőinek vizsgálata. bővítése: kulcsszavak ki-
zések többletjelentéséről Lényegkiemelés, vázlatké- emelése, szövegtömörítés és
a szövegben. szítés – tanítói segítséggel. -bővítés. Egyszerű szövegek
Gondolategységek lé- A szereplők tulajdonságai- vázlatának elkészítése. En-
nyegének összefoglalása, nak értékelése. nek felhasználása tartalom
vázlatpont megfogalma- elmondásához.
zása közösen. A művek szerkezeti jellem
A cím és a tartalom kap- zőinek megfigyelése, a
csolatának felismerése. tér-idő változásainak fel
ismerése.
Az írott nyelv A szóbeli és írásbeli Az egyszerű mondat
Cselekményismertetés, szövegműfajok főbb A szöveg.
beszámoló, tömörí- ismérvei Minél teljesebb megértést
tés, szövegkiegészítés Az olvasottak reprodu- biztosító néma olvasás,
szóban. kálásának módjai. Elbe- kifejező felolvasás; szöve-
Különböző műfajú szö- szélés, leírás, jellemzés gek tolmácsolása kifejező
vegek néma olvasása. az ismeretterjesztésben. szövegmondással, megjele-
A szövegben kifejtett Folyamatos hangos és nítéssel. Különféle műfajú
információk visszake- néma olvasási képesség, és rendeltetésű (szépiro-
resése. illetve szövegértés dalmi,
14
Ismerkedés a szöveg bizonyítása kérdésekre ismeretterjesztő, értekező) A tömegkommunikáció

értési technikák adandó válasszal, rövid művek szerkezetének és Alapismeretek a tömeg-
alapjaival: adatkeresés, szóbeli beszámolóval, jelentésének feltárása. kommunikációról.
lényegkiemelés, tömö- különböző műfajú és Szó szerinti és átvitt Publicisztikai szövegek
rítés. témájú művek értelmes jelentés megkülönbözte- önálló olvasása és megérté-
Vázlat készítése külön- felolvasásával, memo- tése: áttételes jelentések, se. A szövegelemzés alap-
böző műfajú szövegek- riterek kifejező előadá- jelentésmozzanatok kere- vető eljárásainak önálló
hez. sával. sése és felfedezése irodalmi alkalmazása (pl.: a téma
Feladatok a szövegelem- szövegekben. megállapítása, a lényeg
zés bővítésére: a téma A szövegelemző eljárások kiemelése, adatkeresés, ok-
önálló megállapítása, bővítése szakmai, tudomá- okozati kapcsolatok felfede-
lényegkiemelés, adatke- nyos, gyakorlati és szépiro- zése, válaszadás kérdésekre,
resés, kérdésekre adandó dalmi művek feldolgozá- vázlatkészítés, összefoglalás,
válaszként részletek sában: összetettebb logikai jegyzetkészítés stb.).
kiemelése, időrend, ok- kapcsolatok felismerése, A gyakoribb tömegkommu-
okozati összefüggések eltérő álláspontok elkülö- nikációs műfajok elemzése,
fölismerése. nítése, érvek és ellenérvek jelentésének kibontása,
feltárása. hatáskeltő eszközeinek
Jegyzetkészítés tanári felismerése, megnevezése,
irányítással. értékelése tanári segítséggel.
Az olvasott szépirodalmi és
egyéb szövegek mögöttes je-
lentéseinek tudatos keresé-
se, önálló megfogalmazása.
15
A kommunikáció fejlesztése az 1–8. évfolyamokon
Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

A társadalomban Társadalmi tapaszta- Az önkifejezés iránti Az önkifejezés aktivizálása
való eligazodáshoz a latok szerzésével és igény erősítése, különféle újabb szövegformák meg-
felnőtt-gyerek kap- azok feldolgozásával formáinak és lehetősé- ismerésével, társas kapcso-
csolatok és a családi a környezetben való geinek megismertetése, lataik megszilárdításának
élet körében irányított eligazodás támogatá- megvalósításának támo- érdekében.
tapasztalatszerzés és sa baráti körben, az gatása.
megbeszélés. iskola közösségeiben,
a felnőtt-gyerek kap-
csolatokban és a felelős
környezeti magatartás
területén.
Az első évfolyam végén Egyszerű szóbeli közlé- Részvétel közös drámajá- Érthető, folyamatos beszéd
a kerettanterv nem ha- sek megértése. tékokban, illetve a játékok a mindennapi kommuniká-
tározza meg a tovább- Kérdésekre értelmes, készségfejlesztő gyakorla- cióban. A tanult udvarias
fejlesztés alapjait. Az rövid válaszok adása. taiban. nyelvi fordulatok használa-
első és második évfo- A mindennapi kommu- ta mindennapi beszédhely-
lyamot egy fejlesztési nikáció alapformáinak zetekben.
szakasznak tekinti. alkalmazása a szokás A mondanivaló értelmes
szintjén: köszönés, megfogalmazása szóban.
bemutatkozás, megszó-
lítás, kérdezés, kérés,
köszönetnyilvánítás,
köszöntés.
A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye.
A kulturált nyelvi magatartás feltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazko-
dást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a
partnerekkel.
Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nonverbális kifejezőesz-
közök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a külön-
féle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessé-
ge, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez
a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos
kommunikációnak a felfogása.
A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom
életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete.
A kapcsolatfelvétel, A beszédhelyzethez Részvétel a közéleti A köznyelv, a tanult
megszólítás, köszönés, (címzett, szándék, tar- kommunikáció iskolai szaknyelv, a társalgás és
kérdés illemszabályai talom) és a nyelvi illem helyzeteinek különféle a szleng szókészletében
nak ismerete, helyes alapvető szabályaihoz formáiban felszólalás, meglévő eltérések felis-
alkalmazásuk. alkalmazkodó beszéd- hozzászólás formájában. merése és kommunikáci-
A hangsúly, dallam, mód a kommunikáció A mindennapi élet prob- ós helyzetnek megfelelő
tempó, szünet és a nem iskolai és gyakorlati lémáiról, olvasmányokról használatuk.
nyelvi kifejezőeszközök helyzeteiben. a saját vélemény meg-
16
(testbeszéd) használata A nyelvi és nem nyelvi fogalmazása az érvelés

a kommunikációs hely- kifejezőeszközök helyes szabályait követve. Tájékozottság és ítéletalko-
zetnek megfelelően. használata élőbeszéd- Udvarias együttműködés tás az alapvető tömegkom-
A kommunikáció té- ben. felnőtt és kortárs beszéd- munikációs műfajokban,
nyezői, beszédhelyzet, Kisközösségi kommu- partnerekkel. a média szerepének és
nem nyelvi kifejező- nikáció, vita. hatásának felismerése.
eszközök: arcjáték,
gesztus, testhelyzet,
távolságtartás.
Az olvasás-szöveg- A beszédkészség, szó- A beszédkészség, szóbeli A beszédkészség, szóbeli
értés képességének beli szövegalkotás és szövegalkotás és megér- szövegalkotás és megértés
fejlesztése megértés fejlesztése tés fejlesztése fejlesztése
A mindennapi érintke- Páros és csoportos be- Felolvasáskor, szöveg- A mondat- és szövegfo-
zés nyelvi fordulatai szélgetés. A kérdezés és mondáskor nonverbális netikai eszközök alkal-
szituációs játékkal: válaszadás gyakorlása. eszközök értelemszerű mazásának gyakorlása
köszönés, bemutatko- Beszélgetés a barát- használata a kifejezés különféle kommunikációs
zás, kérdezés, kérés, ságról, iskolai, családi segítésében. helyzetekben: párbeszéd,
ajándékozás, köszöntés, témákról, a természetről. Páros és csoportos beszél- felolvasás, kiscsoportos
köszönetnyilvánítás. Szituációs játékokban a getések a gyerekek élet- beszélgetés, vita, beszámoló.
felnőttek és a kortársak helyzeteiből vett témákról. Nonverbális eszközök hasz-
megszólításának és az Vélemény kulturált meg- nálata szituációs játékok-
udvarias nyelvhasználat fogalmazása. Odafigyelés ban, beszélgetésben.
fordulatainak megisme- a beszélgetőtársra. Az üze-
rése és gyakorlása. net lényegének és érzelmi
Nem verbális jelzések hátterének megfigyelése,
tartalmának felismerése, értékelése.
használata beszédben. Kiegészítő anyag
A segítségkérés és -adás
jellemzőinek megfigyelése,
használata. Üzenetek tar-
talmának pontos közvetí-
tése.
Eligazodás a minden- Páros és kisközösségi Magán- és közéleti kom- A tömegkommunikáció
napi élethelyzetekben kommunikáció munikáció Alapismeretek a tömeg-
Alapismeretek a kom- A nyelvi és nem nyelvi A szóbeli és írásbeli kommunikációról nyelvi
munikáció tényezőiről. kifejezőeszközök tuda- közlésmód kifejezési szempontból, elsősorban
A nem nyelvi kifejező- tos alkalmazása. A kife- formáinak azonossága és a befogadás oldaláról.
eszközök (testbeszéd) jezőeszközök értelme- különbsége a magán- és A tömegkommunikáció
fő formái, szerepük a zése a beszédpartnerek közéleti kommunikáció néhány gyakori szöveg-
kommunikációban és megnyilatkozásaiban. ban. műfaja: hír, hirdetés;
kapcsolatuk a nyelvi Véleménynyilvánítás, A közéleti kommunikáció cikk, kommentár, kritika;
kifejezőeszközökkel. egyéni álláspont kifejté- iskolai helyzetei és műfa- interjú, riport. A reklám,
Mindennapi beszéd- se, reagálás mások vé- jai: megbeszélés, a hirdetés, az apróhirdetés
helyzeteink: kapcsolat- leményére kisközösségi vita, felszólalás, hozzászó- eszközei és hatása.
17
felvétel, véleménynyil- (iskolai, családi, baráti) lás, rövid alkalmi beszéd, Tájékozódás az alapvető
vánítás: kérdés, kérés, helyzetekben. köszöntés, kiselőadás. tömegkommunikációs
beszélgetés. Az elemi A nyelvi és nem nyelvi Gyakorlatok a vitakultúra műfajokban; a tömegkom-
udvariassági formák kifejezőeszközök helyes fejlesztésére: saját állás- munikáció szerepének és
ismerete és használata. alkalmazása és értelme- pont kialakítása és korri- hatásának fölismerése.
A mindennapi érint- zése a páros és kisközös- gálása, az ellenvélemény Együttműködés a beszéd-
kezés kommunikációs ségi helyzetekben. mérlegelése. partnerekkel, a másik
helyzeteinek, szerep- Különféle beszédmű- ember közlésének egyre
lőinek, tényezőinek, Változatos gyakorlatok fajok kommunikációs pontosabb felfogása a
szóhasználatának meg- a beszédkultúra fejlesz- technikáinak megfigyelése, mindennapi helyzetekben,
figyelése, néhány szem- tésére: együttműködés alkalmazása elsősorban képesség az önellenőrzésre
pont szerinti értékelése a társakkal, beszélgetés- a szándékkifejezés és a a kommunikációs magatar-
elsajátított ismeretek ben, vitában, feladat- hatáskeltés szempontjá- tásban.
felidézésével. megoldásban. Saját ból. Az írásbeli és szóbeli A nyelvváltozatok szókész-
Szituációs játékok az álláspont előadása, közlésmód különbségeinek letének tudatos használata
udvarias nyelvi viselke- megvédése a témának, a ismerete és tudatos alkal- a különféle kommunikációs
dés formáinak gyakor- kommunikációs helyzet- mazása. helyzetekben – a nyelvi
lására. nek megfelelő kifejezés- Egy-egy drámai vagy dra- illemnek megfelelően.
A szavak, mondatfone- móddal. Kérdések és vá- matizált részlet (dialógus Együttműködés a társakkal,
tikai eszközök és a nem laszok megfogalmazása vagy monológ) kifejező pl.: szituációs vagy szerep-
verbális kifejezőeszkö- különböző helyzetekben. előadása: az érzelmek játékban.
zök (testbeszéd) ös�- visszaadása, a szereplők
szehangolása a beszéd- közötti viszonyok érzékel-
helyzetnek megfelelően. tetése a nem nyelvi és ver-
A hangzás és a test- bális kifejezés eszközeivel.
beszéd jeleinek megfi-
gyelése a beszédtársak
megnyilatkozásaiban
és a képi, mozgóképi
megjelenítésben.
18
A KOMMUNIKÁCIÓ
Az előző évfolyamok kézikönyvében részletesen írtam a kommunikáció mibenlétéről, a kommunikációs
folyamatról. Foglalkoztam a pedagógiai kommunikációval (Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5.
évfolyamos kötetének 35. oldala), ami a kompetenciaalapú oktatás és a hatékony tanulásszervezés térhódí-
tásával egyre inkább hangsúlyos szerephez jut az iskolában.
Ismét utalni szeretnék H. Varga Gyula megállapítására, miszerint a tanulók szóbeli megnyilatkozásainak
ideje messze elmarad a tanári beszéd időtartamától. Egy 6 órás napon a tanár átlagosan 120 percet, azaz két
órát beszél, még egy diák beszédidőtartamának átlaga alig több mint 2 perc. Tehát felső tagozaton a tanítási
órákat továbbra is a pedagógus beszéde uralja. Ezt támasztotta alá Szokolszky István felmérése, ahol szintén
szembeötlő a tanári beszéd túlsúlya. Ha meg is szólal valamelyik diák, többnyire egy-két mondatot mond.
Az ennél hosszabb közlés szinte csak a tanár privilégiuma. A mai gyerekek többsége azonban képtelen pas�-
szív befogadóként, szinte némaságra ítélve végigülni egy-egy tanítási órát.
Dr. Spencer Kagan a kooperatív tanulás előnyét többek között abban látja, amit első alapelveként a pár-
huzamos (egyidejű) interakcióként fogalmazott meg: „Az összehasonlítás kedvéért most tegyük fel, hogy
a kooperatív órákon is csak 10 perc jut a diákoknak. Ha a »soros« interakciókat alkalmazó óravezetés helyett
a »párhuzamos« óravezetést alkalmazzuk (például a tanulókat párban dolgoztatjuk), akkor egyszerre az osz-
tály fele beszélhet. Így az egy főre jutó idő 20 mp-ről 5 percre nő [Kagan 30 fős osztálylétszámmal számol],
ami az előbbinek a 15-szöröse. A fennmaradó 5 perc is aktívabb részvétellel telik, mint az előző esetben, hiszen
a tanulók sokkal érintettebbek, hogyha valaki közvetlenül szól hozzájuk, mintha a terem egy távoli pontján
valaki éppen a tanárral beszélget.”
A páros és csoportos kooperatív munkaformák alkalmazása során tehát a tanári beszéd minimálisra
csökken, és a diákoknak több lehetőségük van a megszólalásra, hiszen már nemcsak a pedagógussal folytat-
hatnak párbeszédet, hanem a társukkal vagy társaikkal is. A pedagógiai kommunikáció alapvető célja tehát
a fejlesztő, személyiséggazdagító és az azt kibontakoztató szándék.
Napjaink „ideális” pedagógustípusa a reflektív tanár, aki nem minden tudás egyetlen forrása, hanem a
tanulás-tanítási folyamatban a tanulók partnere, tanácsadója, a tanulási folyamat koordinátora.
A pedagógiai kommunikáció sajátossága, hogy pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabá-
lyozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció elsődleges tárgya a nevelők és tanu-
lók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai.
Sallai Éva hét, a pedagógiai munkát elősegítő és meghatározó képességet jelöl meg, amelyekről a Szöveg-
értés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetében olvashatnak az érdeklődő kollégák.
A tanóra roppant bonyolult kommunikációs mező, ami a pedagógus részéről nagyfokú figyelemmegosz-
tást igényel. Egyrészt figyel az éppen aktuális beszédpartnerére, valamint az osztály egészére is. Kérdést tesz
fel, utasít, ellenőriz, értékel, korrigál, esetleg még fegyelmez is. Tehát a pedagógus a tanítási órán többféle
beszédaktust hajt végre.
A tanári beszédproduktum egyik gyakori válfaja a megszólítás, ami valójában a beszédjog átadása a tanu-
ló számára. Abban az esetben, ha a megszólítás megelőzi a kérdést vagy az utasítást, pl.: Zsófi! Hol játszódik
a történet?, az a tapasztalat, hogy a többiek hátradőlnek, és Zsófira bízzák a feladat megoldását, azaz nem
éreznek késztetést arra, hogy ők is gondolkodjanak. Tehát a megszólítást mindenképpen meg kell előznie
az utasításnak, a kérdésnek, hiszen mindkettő az egész osztálynak (frontális osztálymunka esetén) vagy egy
csoportnak (csoportmunka esetén) szól: Hol játszódik a történet? Zsófi!
Bár a korábbi évfolyamok kézikönyvében is szó esett a tanári kérdésről és utasításról, de úgy gondoltam,
mivel mindkettő nemcsak a pedagógiai kommunikáció fontos eleme, hanem az oktatás hatékonyságának és
eredményességének is a záloga, ezért ebben a kézikönyvben is írnom kell róla.
19
A tanári kérdés és utasítás

A tanári kérdés elsősorban nem nyelvészeti, hanem didaktikai kategória. Általában az kérdez, aki nem
tud valamit. Egészen más a helyzet a tanári kérdés esetében, hiszen a pedagógus személyében az kérdez, aki
többet tud a kérdezettnél. A tanári kérdés a pedagógus informálását segíti, annak kontrollálása, hogy tanít-
ványai elsajátították-e a korábban tárgyalt tananyagot vagy azokat az ismereteket, amelyeket illik tudniuk.
Ugyanakkor a tanári kérdés változatos oktatási célok megvalósításának szolgálatába is állítható.
Csak jól feltett kérdések esetén van arra reményünk, hogy a tanulók jó választ adjanak. A jó kérdezés
jellemzőit a következőkben lehet összefoglalni:
1. A kérdés feleljen meg a tanulók értelmi képességeinek! A túl könnyű kérdést „sértőnek” érzik, a túl
nehéz kérdés elkedvetleníti a tanulókat. Mindkét esetben a többség órai passzivitásához vezethet.
2. Legyen a kérdés tömör, világos, pontos és egyértelmű! Ha túl általánosan fogalmazunk, a gyerekek
nehezen jönnek rá, milyen választ várunk tőlük.
Miért nem ajánlott a számítógépes grafikus pálya?
helyette
Miért nem ajánlott a művészi ambíciókkal rendelkező személyeknek a számítógépes grafikus pálya?
A választ a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyv 22. oldalán találják meg a tanulók
A grafikus című szöveg utolsó előtti bekezdésében. „Annak, aki igazán művészi ambíciókat táplál, nem fel-
tétlenül javaslom ezt, mivel elég sok szabálynak kell alárendelni a fantáziánkat. A grafikák legnagyobb része
megrendelésre készül, így elsősorban nem feltétlenül a saját elvárásainknak, hanem a megrendelő igénye-
inek kell megfelelni.” Várható tanulói válasz: Sok szabálynak kell alárendelni a fantáziát. Nem lehet mindig
megfelelni a saját elvárásoknak. A megrendelő igényeit kell kiszolgálni.
Gyakran hallottam bemutatóórákon is kettős, sőt hármas kérdésfeltevést, s bizony a kollégának végül szét
kellett szednie a kérdéseit, hogy választ kapjon rájuk. Az ilyen típusú kérdésekkel nemhogy időt takaríta-
nánk meg, hanem a megmagyarázásával, értelmezésével több időt veszünk el a tanítási órából, mint kellene.
(Sz.f.gy. 10–11. oldal, Motorsport)
Melyik évben, hány évesen, milyen kategóriában lett gyorsasági motoros világbajnok Talmácsi Gábor?
helyette Melyik évben lett gyorsasági motoros világbajnok Talmácsi Gábor?
Hány éves volt akkor?
Melyik kategóriában lett világelső?
3. A kérdés fejlessze a tanulók gondolkodási képességeit! Azaz olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyek
gondolkodásra késztetik a tanulókat, tehát nem elegendő az ismeretanyag mechanikus szajkózása. (Sz.f.gy.
24–25. oldal, Hogyan működik a rakéta?)
Miért nem repülhetnek légcsavaros gépek a világűrben?
4. Adjunk időt a tanulóknak a gondolkodásra! A kérdés feltevése után ne legyünk türelmetlenek, ha nem
kapunk azonnali választ. A tanítási óra nem a villámkérdések kavalkádja. A kérdés elhangzása utáni csend
nagyon aktív tanulói tevékenységre, a gondolkodásra enged következtetni. Nem érdemes az első jelentkezőt
azonnal felszólítani, mert a lassabban gondolkodókat magáról a gondolkodásról is leszoktatjuk. A kérdés
nehézségi foka határozza meg a gondolkodásra szánt időt. Ezt jó, ha előre közöljük: 30 másodpercet, egy
percet, két percet stb. kaptok a gondolkodásra.
5. Több tanulótól is hallgassuk meg a választ! Sajnos az is gyakori tapasztalat, hogy a tanár által feltett
kérdések zömére a jó képességű tanulók adják meg a választ. A többiek passzív szemlélői a pedagógus és a jó
tanulók kérdés-felelet „játékának”. S nemhogy nem jelentkeznek, hanem meg sem próbálnak, még maguk-
ban sem válaszolni, azaz az ismereteiket aktivizálni.
6. A tanulók válaszait is kezeljük differenciáltan! Elképzelhető, hogy helytelen vagy részben helyes választ
kapunk a felszólított tanulótól. Ilyenkor minden vérbeli pedagógus megpróbálja rávezetni a tanulót a helyes
válaszra. Természetesen ez nem minden esetben jár sikerrel, ilyenkor nem követünk el szentségtörést, ha
egy másik tanulót szólítunk fel.
A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó helyes kérdésfeltevéseket tartalmazza.
20
A GONDOLKODÁS SZINTJEI PÉLDA A FELADAT-MEGHATÁROZÁSOKRA

(kognitív taxonómia)
Alapműveletek
ISMERET
A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket,
szabályokat felismerni vagy felidézni.
Mi az alapötlete…?
MEGÉRTÉS
Milyennek képzeled…?
A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja
Mit gondolsz…?
használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta
Hogyan foglalnád össze…?
tartalommal hozná kapcsolatba.
Miért…?
ALKALMAZÁS
A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályo- Hogyan példázza…?
kat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetek- Hogyan áll kapcsolatban…?
ben használni.
Magasabb rendű műveletek
Mik a részei vagy tulajdonságai…?
ELEMZÉS
Hogyan csoportosítanád…?
(analízis)
Miben hasonlít, miben különbözik…?
A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemei-
Mik az okai, indítékai…?
re, részeire bontani.
Mivel tudnád bizonyítani…?
Mire következtetsz…?
EGYBEFOGLALÁS
Milyen gondolatokat fűznél…?
(szintézis)
Hogyan terveznél, készítenél egy új…?
A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni,
Mi történne, ha …-t …-vel kombinálnánk…?
ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt
Mi lenne, ha…?
vagy struktúrát létrehozni.
Milyen megoldást javasolsz?
Egyetértesz-e…?
ÉRTÉKELÉS
Mit gondolsz…?
A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket
Mi a legfontosabb…?
alkotni arról, hogy az anyagok és módszerek men�-
Hogyan rangsorolnád…?
nyiben tesznek eleget a kritériumoknak.
Hogyan döntenél…?
Milyen feltételeket szabnál…?
A tanári utasítás a különféle tanórai feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek elvégeztetésére irányul. Vo-
natkozhat a taneszközök használatára: „Nyissátok ki a könyveteket, vegyetek elő ceruzát és radírt is!” Tartal-
mazhat tanári kérdést is: „Írd le, mi a különbség a „kivonásos színkeverés” és a „hozzáadásos keverés” között!”
A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó feladat-meghatározásokat tartalmazza.
A GONDOLKODÁS SZINTJEI PÉLDA A FELADAT-MEGHATÁROZÁSOKRA

(kognitív taxonómia)
Alapműveletek
ISMERET Nevezd meg…!
A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, Sorold fel…!
szabályokat felismerni vagy felidézni. Határozd meg…!
Válaszd ki…!
Jelöld meg…!
21
MEGÉRTÉS Képzeld el…!

A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja Mondd el a saját szavaiddal!
használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta Mondj példát…!
tartalommal hozná kapcsolatba. Különböztesd meg…!
Magyarázd el…!
Egészítsd ki…!
Rajzold le…!
ALKALMAZÁS Használd fel…!
A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, Változtasd meg…!
elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben Számítsd ki…!
használni. Módosítsd…!
Találd meg…!
Mutasd be…!
Magasabb rendű műveletek
ELEMZÉS Oszd fel…!
(analízis) Vázold fel…!
A tanuló képes az adott tartalmat összetevő Számítsd ki…!
elemeire, részeire bontani. Módosítsd…!
Találd meg…!
Mutasd be…!
EGYBEFOGLALÁS Csoportosítsd…!
(szintézis) Kapcsold össze…!
A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, Tervezd meg…!
ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt Alkosd meg…!
vagy struktúrát létrehozni. Javasolj megoldást…!
ÉRTÉKELÉS Döntsd el…!
A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket Ítéld meg…!
alkotni arról, hogy anyagok és módszerek Értékeld…!
mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. Becsüld fel…!
Bizonyítsd be…!
Rangsorold…!
22
AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

A FEJLESZTŐ SZAKASZBAN
Az olvasás
Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a szövegértő képesség fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel az
olvasástechnika eszközszintű használata. Remélhetőleg 8. évfolyamon már nincsenek az osztályban olvasás-
technikai problémával küzdő tanulók, de sajnos sok iskolában a gyakorlat nem ezt igazolja.
Sajnos egyre súlyosabb a helyzet a tanulók szókincse terén. Sok esetben a rendkívül kevés szóismeret,
szóértés gátolja még a nyolcadikosoknál is a szövegértést.
A szövegértés – hasonlóan a többi képességhez – sem fejleszthető háttértudás, ismeret nélkül. Egy szó,
mint száz, a gyerekeknek tanulniuk kell, ismeretet kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy fejlődjön a szövegértésük.
Az olvasási képesség hierarchikus modellje

Lénárt Ferenc a következő szinteket különbözteti meg:
1. szint
Olvasástechnika
A betűk felismerése, összeolvasása, dekódolás.
2. szint
Értő olvasás
A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése. A feltett kérdésekre a szövegben
való visszakereséssel megadható a válasz. Erre a szintre a 4. évfolyam végére kell(ene) eljuttatni a tanulókat.
3. szint
Értelmező olvasás
A szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nem adható meg a válasz. A szó szerinti megértésen túl a
sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetni a választ. Ok-okozati viszonyokat kell megérteni. Továbbá
szükség van a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentések feltárására. Az olvasónak az olva-
sottak alapján különböző „fordításokat” kell végeznie, pl.: átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése
stb. Ki kell deríteni nemcsak a hiányzó szavakat, kifejezéseket, hanem az írói szándékot is. Ezt a szintet a
8. évfolyam végére kell elérniük a diákoknak.
4. szint
Bíráló (kritikai) olvasás
Ezen a szinten az olvasó már képes az olvasottakat összevetni saját tapasztalataival, más forrásokkal.
El tudja különíteni a tényt a véleménytől. Képes felfedezni az ellentmondásokat és a hibákat. Értékeli a szö-
veget, más szöveghez, erkölcsi normához viszonyítja. Feltárja a szerző viszonyát a témához. A középiskolai
fejlesztés feladata elérni ezt a szintet.
5. szint
Alkotó (kreatív) olvasás
A legfelső szinten az olvasó képes belső képeket alkotni, az olvasottakat megjeleníteni, ellentmondásokat
megszüntetni. Bele tudja élni magát egy-egy szereplő helyzetébe. Tudja folytatni vagy megváltoztatni a
történetet.
23
Az olvasás technikája
A tanulók egyre kevesebbet olvasnak, ez még fokozottabban vonatkozik a hangos olvasásra. Ez a fejlesztő
szakasz utolsó évfolyamán tanuló diákok egy részére is igaz. Az egy-két perces gyorsolvasási gyakorlatok
rendszeres végeztetése enyhíthet ezen a problémán.
Gyorsolvasási gyakorlatok
A következő feladattípusokat az olvasás tempójának és pontosságának fokozása érdekében gyakoroltassuk
a tanulókkal. Ezek a gyakorlattípusok akkor hatékonyak igazán, ha rendszeresen, tréningszerűen alkalmaz-
zuk, lehetőség szerint minden tanítási órán, amikor az adott tantárgy szaknyelvéből választhatunk szavakat,
szószerkezeteket, esetleg mondatokat.
A gyakorlatok példáit a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyvemhez készült in-
teraktív tananyag-feldolgozás Gyakoroljunk! részéből vettem. Interaktív tábla vagy projektor hiányában fó-
liára írva írásvetítőn is kivetíthetjük a tanulóknak ezeket a feladatokat.
■ Látószögnövelő gyakorlatok
A síkban vízszintesen, piramis alakban elhelyezett szavakat a tanulók egyszeri rápillantással, a tekintet rög-
zítése nélkül olvassák el. Nehezíthető úgy, hogy a gyerekek számára a szópiramisnak csak egy-egy elemét
villantjuk fel az írásvetítőn. Ehhez alkalmazhatunk egy lapot, amelyre középen „ablakot” vágunk. Az ablak-
ban mindig csak egy szót villantunk fel az írásvetítő segítségével. Az a tanuló, aki el tudja olvasni a felvillan-
tott szót, jelentkezik. A jelentkezők közül választjuk ki azt, aki hangosan megmondja, mi volt az olvasott szó.
Motorsport
Olvassátok el az egymás után felvillanó kifejezéseket! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni
a kifejezést!
belső égésű motorok

legfeljebb négyhengeres motor
osztálya egyre népszerűbb sportág
a motorkerékpársport legmagasabb
kizárólag prototípusok versenyezhetnek
Autóbusz-menetrend
Olvassátok el az egymás után felvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni a szót!
10. 1.
az utolsó tanítási napon munkanap
5.
3. az első tanítási napon
szabadnap 8.
6. gyorsjárat
a hét utolsó munkanapján 4.
tanszünetben
7. 9. 2.
naponta céljárat munkaszüneti nap
(A számok a szavak felvillanásának sorrendjét jelölik.)
24
Haj, haj, frizura

Olvassátok el közepes hangerővel, közepes tempóban a következő, egyre hosszabbodó mondatokat!
Tanult.
Erika fodrásznak tanult.
Erika női fodrásznak tanult.
Erika egy középiskolában női fodrásznak tanult.
Erika egy győri középiskolában női fodrásznak tanult.
■ Ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlatok

Olvasás közben a szem úgynevezett szökellő mozgást végez a nyomtatott sorokon. A szem a megállás pilla-
natában rögzíti, „fényképezi le” a jeleket (szavakat, szószerkezeteket). Igazából a rögzítési szünetben olva-
sunk. A cél az, hogy a tanulók minél több betűt lássanak át, így kevesebb szemugrással érnek a sor végére.
Ez azért is fontos, mert a mondatok indításakor már látniuk kell a mondatvégi írásjelet. Más hanglejtéssel
olvasandó a következő mondat, ha kijelentésként, kérdésként vagy felkiáltásként található a szövegben: Hol-
nap délután megyünk kirándulni a hegyekbe. (!) (?)
A grafikus
Olvasd el a következő szavakat a kirajzolódó vonalak útmutatása szerint!
színes ízléses megrendelt szoftveres
élményszerű számítógépes grafika egyéni

digitális táblás különleges festményszerű szimulált
■ Jelfelismerési gyakorlatok
A gyakoroltatás célja a pontos olvasásra késztetés. A tanulók a szóhalmazokban a kiemelt szó ismétlődését
keresik. Úgy is nehezíthetjük a gyakorlatot, hogy nem adjuk meg előre, milyen szót, szórészt keressenek.
A maszájok
Kattints rá azokra a szavakra, amelyekben a kiemelt szórészt megtalálod! Olvassátok fel a megjelölt szavakat!
avat szavatol tavakat szavazat havat beavatta kavarta varrat

hatvan szavatartó sósavat kacatot avatott lovat hivatott
■ Hibakereső gyakorlatok
Ugyancsak pontos olvasásra szoktatja a tanulókat, amikor a jelsoroszlopokban kell megkeresniük a hibát-
lanul leírt szót. Főleg a felületesen olvasók számára kiváló gyakorlat. A hibák megnevezésével nagyszerűen
alkalmazható a helyesírási képesség fejlesztésére is.
Motorsport
Jelöld meg, hányadik kifejezés hibátlan az aláhúzott kifejezés alatti oszlopban! Nevezd meg, mi a hiba a
többiben!
gyorsaságimotoros-világbajnokság
gyorasságimotoros-világbajnokság
gyorasaságimotros-világbajnokság
gyorsaságimotoros-világbajnokság
gyorsaságimotoros-világbanjokság
gyorsaságimotroso-világbajnoskág
25
■ Nyomdatechnikailag hibás szavak, mondatok olvasása

Ez a gyakorlat az olvasástechnikán kívül kiválóan fejleszti a megfigyelőképességet, a kombinatorikai készsé-
get, sőt a szókincset is. A gyerekek könnyebben el tudják olvasni azokat a szavakat, amelyeknek a felső része
látható. Ha az alsó részük van takarásban, bizony sokszor próbálkozniuk kell.
A maszájok
Próbáljátok meg elolvasni a következő, nyomdatechnikailag hibás szavakat!
kisfaluba látogató idegenek
állóhelyből kivitelezett ugrások
egzotikumokra szomjazó turisták
atlétikus termetű marhapásztorok
■ Kiejtési és olvasási gyakorlatok

Ebben a csoportban az idegen szavak, nevek kiejtését, illetve a nyelvtörőket gyakorolhatják. Az idegen sza-
vak esetében, ha a helyes ejtésmódra kattint a tanuló, hallja is a kiejtést. A nyelvtörőknél külön hívjuk fel a
tanulók figyelmét, hogy a tempó növelése nem járulhat a hangerő emeléséhez.
Motorsport
Keresd meg a tulajdonnevek megfelelő ejtésmódját! Kattints a helyesre!
MotoGP [motodzsípi] [motogépé]

Fédération [fédération] [federacion]
International [enternacional] [internacional]
Motocyclisme [motosziklizm] [motokiklizme]
Giacomo [giakomó] [dzsakómó]
A kenyérlángos
Olvassátok fel először lassú, közepes, majd gyors tempóban a következő nyelvtörőt!
Jól járnak a molnárok, mikor jó nyár jár rájuk.
A hangos olvasás gyakorlásának módszerei

Bár ez a tanári segédkönyv elsősorban a szövegértéssel foglalkozik, a gyakorlati tapasztalat és a kollégák
kérése ösztönzött arra, hogy foglalkozzam a hangos olvasás felső tagozatbeli fejlesztésének módozataival is.
A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő:
1. A szöveg néma (csendes) elolvasása.
2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhang-
zó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása.
3. Egyéni, hangos olvasás.
4. Értékelés, javítás, javíttatás.
Az alábbiakban néhány olyan hangosolvasás-gyakorlási módot mutatok be, amelyet még 8. évfolyamon
is alkalmazhatunk.
26
→ Egyéni olvasás
Hangos egyéni olvasás

A tanár felszólítására a tanuló addig olvas, amíg a tanár meg nem állítja. A tanuló legfőbb feladata a minél
hibátlanabb olvasás.
Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, a ritmust, a hangerőt,
a hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja.
Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamosabb idejű alkalmazása esetén
csökkenhet az osztály figyelme.
Összefüggő olvasás
A teljes szöveget egy tanuló olvassa fel.
Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült követő olva-
sást végezhet, nem tereli el a figyelmüket a szólítgatás. A pedagógus az olvasó tanuló olvasási képességéről
megbízható, teljes képet kap.
Hátránya: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tu-
dunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltölteni. Az osztály figyelme csökken,
a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.)
Illusztráló olvasás
Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket felolvas a tankönyvből: idézi a szereplőket, leíró részt
olvas fel.
Előnye: Főleg távlati jelentősége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalomel-
mondást színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet.
Hátránya: Hosszú ideig tart megtanítani rá a tanulókat.
Szokatlan betűtípusok olvasása

A tankönyvön kívüli szövegek – újságok, lexikonok, képregények stb. – legtöbbször eltérő tipográfiai
megoldással készülnek. Olvastatásukkal a gyerekek különböző betűformákkal is ismerkedhetnek.
→ Válogató olvasási változatok
Értelmező válogatás
A hívójel lehet egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció több-
nyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelmező olvasást,
jó megfigyelést, szelektáló képességet feltételez.
Lényegkereső (vázlatoló) válogatás

Az olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a pedagógus, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés
legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód segíti az önálló szövegelemzést.
Grammatikai (stiláris) válogatás

Nem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Például azokat a mondatokat ol-
vassák fel, melyekben mellérendelő összetett mondatok vannak. A tanulók nem kapnak felkészülési időt.
Ezzel arra késztetjük őket, hogy olvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás azonban
csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes.
27
Esztétikai válogatás
Az előző változatoktól eltérően itt a tanár nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanulókra
bízza a válogatást: Melyik rész tetszett a legjobban, melyik rész a legszebb? Ezzel a gyakorlattal állásfoglalás-
ra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltétlenül
időt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék.
Válogató staféta
Minden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet
válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érdekében időt kell előtte adni, hogy min-
denki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha rá kerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó
tanuló nem szólít fel senkit, hanem az veszi át a stafétát, aki legelőször megtalálta a megfelelő szövegrészt.
A tanulók kérdéskultúráját is jelentősen fejleszti ez a gyakorlat.
28
A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata

Az olvasás-szövegértés fogalmát a PISA-vizsgálat a következő módon fogalmazza meg: „…az írott szö-
vegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait,
fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben.”
Az olvasási képesség hierarchikus modellje

1. szint
Olvasástechnika
A betűk felismerése, összeolvasása, dekódolás.
2. szint
Értő olvasás
A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése.
3. szint
Értelmező olvasás
A nyelvi utalások, implikációk (ha …, akkor formájúak) megértése.
A hiányzó szavak kiderítése.
Átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése az olvasottak alapján. (Fordítások.)
A rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentés feltárása.
Következtetések levonása.
Ok-okozati viszonyok megértése.
A szerkesztés által közvetített jelentés megértése.
Az írói szándék kiderítése.
4. szint
Bíráló (kritikai) olvasás
Az olvasottak összevetése saját tapasztalatokkal, más forrásokkal, hiányok, ellentmondások, hibák fel-
fedezése.
Tény és vélemény elkülönítése.
A szerző és a téma viszonyának feltárása.
A szöveg értékelése (viszonyítás erkölcsi normához, más szöveghez stb.)
5. szint
Alkotó (kreatív) olvasás
Jóslás. (Mi várható a szövegtől?)
Kérdések előzetes megfogalmazása.
A hiányok, ellentmondások megszüntetése. A hibák javítása.
A belső képek megalkotása.
Az olvasottak megjelenítése, dramatizálása.
A történet folytatása, megváltoztatása.
(Lénárt Ferenc nyomán)
29
A szövegfeldolgozás módszertani lépései

A következőkben azokat az olvasási és gondolkodási műveleteket veszem sorra, amelyek a legalkal
masabbak a három alapvető szövegtípus: a magyarázó-értelmező, a dokumentum- és az elbeszélő szövegek
információtartalmának megragadására, és egyben lehetővé teszik az olvasói szokások kialakulását is.
Mindenekelőtt azonban foglalkoznunk kell didaktikus szövegekkel, az utasításokkal, hiszen ez a szö
vegtípus az, amelyikkel a tanulók minden tanítási órán találkoznak.
A didaktikus szövegek
A didaktikus szövegek célja az olvasónak címzett valamilyen utasítás közlése. Minden tankönyvben ta
lálkoznak a tanulók utasításokkal, a munkafüzetek pedig kifejezetten feladat-megfogalmazásokra épülnek.
Alsó tagozatban igen nagy gondot fordítanak a tanítók az utasítások értelmezésére, hiszen ha a tanuló nem
érti, mit kell tennie, nem tudja megoldani a feladatot. Felső tagozatban is minden új feladattípust értelmez-
tetnünk, elemeztetnünk kell.
Az elemzés menete: 1. Mi a tárgya?
2. Mi a megoldandó probléma?
3. Mi a válaszadás módja?
Konkrét példán (Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. évfolyam 9. oldal)

Pl.: Sorold fel, mivel ajándékozta meg a négy tündér a csöppséget!
Az első __________________, a második __________________,
A harmadik __________________, a negyedik __________________.
Az utasítás tárgya: a tündérek ajándékai.
A megoldandó probléma: az ajándékok megkeresése a szövegben,
a hiányos mondat kiegészítése.
A válaszadás módja: írás.
A tanulókkal meg kell értetni, milyen fontos a válaszadás módja is. Sokszor a diákok figyelmen kívül
hagyják, hogyan szerepel az utasításban. Bekarikázás helyett például aláhúzzák a megoldást. Ilyenkor jó
megoldás esetén sem kaphatnak pontot, dicséretet, hiszen nem azt tették, amit a feladat előírt.
A közölt feladatban az okozhat problémát, hogy a tanulók nem a megfelelően toldalékolt szóval válaszol-
nak a kérdésre, ha csak mechanikusan másolják ki a szövegből a választ. A harmadik és negyedik tündér
ugyanis így fogalmazza meg a kívánságát: „Én olyan sudár alakot adok neked, mint amilyen a fiatal pálma
törzse.” „Tőlem földbe rejtett aranykincseimet kapod”. Gyakorlatban tapasztaltam az ilyenfajta kiegészítést:
Az első szépséggel, a második kék szemmel, a harmadik sudár alakot (helyesen sudár alakkal), a negyedik
aranykincseimet (helyesen aranykincsekkel).
Érdemes tehát az utasítás értelmezésekor külön kiemelni a kérdőszót, mivel?, és felhívni a tanulók figyel-
mét, hogy olvassák el magukban a kiegészített mondatot, és ellenőrizzék, megfelelően toldalékoltak-e min-
den szót: Az első szépséggel, a második szép szemmel, a harmadik sudár alakkal, a negyedik aranykincsekkel.
A megoldás ellenőrzésekor fontos a helyesírási problémára is felhívni a tanulók figyelmét, hiszen már
alsó tagozatban sokat gyakorolták a -val, -vel toldalékos szavak helyesírását, 5. osztályban pedig tananyag a
mássalhangzótörvények tanításakor az írásban jelölt teljes hasonulás.
A válaszok helyesírási és nyelvhelyességi, esetleg stilisztikai értékelésének valamennyi tanítási órán he-
lyet kell(ene) kapnia. Így talán sikerülne kiküszöbölnünk azt a gyakorlati problémát, hogy a gyerekek több-
sége csak a magyarórákon figyel oda a helyesírásra, a nyelvhelyességre és a stílusra.
30
A magyarázó-értelmező szövegek
A magyarázó szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az infor
mációközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok alapján. Ide tar-
toznak a definíciók, tudományos okfejtések, érvelések. Az ezzel a szövegtípussal való foglalkozás azért is
nélkülözhetetlen és fontos, mert a tankönyvi szövegek többsége ehhez a szövegtípushoz tartozik.
A továbbiakban ezeknek a szövegeknek a feldolgozásához, értelmezéséhez olvashatnak a kollégák
szövegfeldolgozási algoritmust.
1. A szöveg előzetes áttekintése

A cím, az ábrák, a képek, képaláírások megfigyelése. Feltételezések megfogalmazása a szöveg várható
tartalmáról, az új információról.
2. Ismerkedés a szöveggel
A szövegekkel a tanulók lehetőleg néma (csendes) olvasással ismerkedjenek meg!
3. A szöveg témájának a megnevezése

A tanulók egy mondatban fogalmazzák meg, hogy miről szól a szöveg!
4. Ismeretlen kifejezések magyarázata

a) Szövegösszefüggésből
b) Tanulói magyarázat
c) Tanári magyarázat (szemléltetés)
d) Szótár, lexikon felhasználásával
Az ismeretlen kifejezések magyarázata megelőzheti a szöveggel való megismerkedést. Ilyenkor érdemes
a helyesejtési, gyorsolvasási tréninget úgy összeállítanunk, hogy a szóanyaguk tartalmazza a tanulók szá-
mára várhatóan ismeretlen szavakat, kifejezéseket. Természetesen a szótárhasználatot is irányítanunk és
szerveznünk kell. Meg kell tanítanunk a gyors kezelésüket, a szócikkek olvasására és értelmezésére is gon-
dot kell fordítani, pl.: rövidítések, jelek feloldása.
5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása

Ekkor történik a szöveg új információinak megállapítása.
a) Adatkeresés
A tanulók bekarikázzák a szövegben az adatokat. A feladatokban javítják a téves adatokat, illetve kiegé-
szítik a hiányzó adatokkal.
b) Lényegkiemelés
A tanulók megállapítják, hogy melyik bekezdésben olvastak a feladatban közölt tényről, eseményről stb.
„Nyitott” mondatokat egészítenek ki. Megkeresik a bekezdések tételmondatát, aláhúzzák őket, és saját sza-
vaikkal is megpróbálják megfogalmazni.
c) Felosztások, rendszerezések
Táblázatok kiegészítésével, alkotásával segítjük a tanulókat gondolataik rendezésében, amelyek a logikai
műveletvégzésük alapját képezik. A felosztások, rendszerezések elsősorban a természettudományos tantár-
gyak tanulását könnyítik meg számukra.
d) Ábrák értelmezése
Némely szöveg tartalmaz grafikont, diagramot. Ezek értelmezésére, a szöveggel való kapcsolatára is kell
időt szánnunk.
31
6. A szöveg újraolvasása
Ez történhet néma (csendes) és hangos olvasással is. Ez utóbbit azért javaslom, mert ekkor gyako-
roltathatjuk a tanulókkal a hangos olvasást, illetve felolvasást is.
Felolvasáskor időt kell adni a tanulóknak arra is, hogy a nehezen olvasható szavakat (hosszabb terjedel-
műeket, mássalhangzó-torlódást tartalmazókat, idegen tulajdonneveket, közneveket) újra áttek intsék. Az
egyéni hangos olvasást feltétlen kövesse értékelés, illetve az esetleges olvasástechnikai hibák javítása.
7. Vázlatírás
A vázlatot mindig a kiemelt tételmondatok alapján fogalmaztassuk meg a tanulókkal! A vázlat ugyanis
nem más, mint a bekezdések témáinak megnevezése.
8. Jegyzetelés
A jegyzet a szöveg tartalmának tömör megfogalmazása. Jegyzetkészítéskor felhasználjuk a szövegfel-
dolgozás során kiemelt tételmondatokat, adatokat, kulcsszavakat. Fel kell ismertetnünk a tanulókkal az
ok-okozati összefüggéseket. A jegyzet leírását is gyakoroltatnunk kell velük. Érdemes először csak egy-egy
bekezdés jegyzetét elkészíteni tanári irányítással. Ilyenkor kell felhívnunk a diákok figyelmét a rövidítések,
jelek használatának fontosságára, hiszen a jegyzetnek tömörnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. Fontos,
hogy adott esetben – ez a szöveg jellegétől függ – tudják táblázatba rendezni a szövegből szerzett ismere-
teiket. A későbbiekben egy-egy bekezdésről készült, hiányos jegyzetet egészíthetnek ki a gyerekek, esetleg
hibás jegyzetet korrigálhatnak. A 8. évfolyam végére kell odáig eljutniuk, hogy önállóan tudjanak jegyzetet
készíteni egy szöveghez.
A dokumentumszövegek
A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordozók tar-
toznak ide, mint a grafikonok, térképek, menetrendek, használati utasítások, különböző nyomtatványok,
szórólapok, kérdőívek stb., amelyekkel a tanulók a mindennapi életükben találkoznak. Itt nem a műfajnak
vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezésének. A dokumentum
típusú szövegek elsősorban grafikusan megjelenített tényeket közölnek. Előfordulhatnak önállóan, pl.: me-
netrend, használati utasítás stb., illetve a másik két szövegtípus kiegészítéseként, pl.: térképek, ábrák, gra-
fikonok stb.
A dokumentumszöveg jellegéből adódik, hogy általános érvényű algoritmust nem lehet adni az értel
mezésükhöz, hiszen másképp kell feldolgozni egy használati utasítást, mint egy menetrendet. A Szövegértést
fejlesztő gyakorlatok című taneszközökben minden évfolyamon konkrét feladatsorok nyújtanak segítséget
a kollégáknak a dokumentumszövegek feldolgozásához. Amit viszont feltétlenül ki kell emelnem, az a szö-
vegáttekintés és a tipográfiai megoldások elemzése.
Az elbeszélő szövegek
Az elbeszélő típusú szövegek azok a folyamatos, összefüggő írásos szövegek, amelyek célja egy történet,
egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői a következők: emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek ha-
tásos megformálása, a személyes hangvétel, az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás stb. Ide tartoznak a mesék,
a novellák, az esszék stb., amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, illetve az objektív jellegű szövegek,
mint pl. az útleírások vagy a tudósítások.
1. Ismerkedés a szöveggel
Ez történhet bemutató olvasással, követő olvasással vagy néma (csendes) olvasással. Az érzelmekre ható
elbeszélő szövegekkel (mesék, novellák stb.) való ismerkedés esetében mindenképpen a tanári bemutatást
javaslom. Nemcsak tantárgy-pedagógiai, hanem nevelési szempontból is.
32
Bizonyos esetekben lehetővé tehetjük, hogy a tanulók kövessék a könyvükben a bemutató olvasást. Na-
gyon kivételes esetben érdemes egy elbeszélő szöveget előre elolvastatnunk a tanulókkal. Ezt a módszert
általában nagyon terjedelmes szövegek feldolgozásakor érdemes alkalmazni.
2. A tartalom felidézése
A szöveggel való megismerkedést minden esetben kövesse legalább olyan szinten a tartalmi felidézés,
hogy fogalmaztassuk meg, miről szólt a szöveg!
3. A cím és a szöveg kapcsolata

A cím funkciójából érdemes kiindulni. A jó cím utal a tartalomra, érdeklődést keltő és rövid.
4. Címadás
A tanulói címvariációk meghallgatása arra is jó, hogy képet kapjunk, mennyire értették meg az olvasott
szöveget. Ezt a feladatot a szövegfeldolgozás befejezéseként is adhatjuk nekik.
5. Szómagyarázat
Az irodalomkönyvekben található elbeszélő szövegek többségét a mai tankönyvszerzőknek lábjegy
zetekkel kell ellátniuk, hiszen tanítványaink többségének az elsődleges problémát az okozza, hogy az adott
műben a szavak nagy része ismeretlen számukra. Gondoljunk csak a János vitéz, a Toldi vagy Fazekas
Mihály Lúdas Matyijának szövegére. Sajnos nem jobb a helyzet Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond prózai
szövegei esetében sem. Ha lehetőség van rá, amit csak tudunk, szemléltessünk. A mai gyerekek számára
ugyanis az „Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel” kifejezés teljesen értelmezhetetlen.
6. A helyszínek, időpontok, szereplők, események megnevezése

Ezek kiemelésében már elég nagy gyakorlattal rendelkeznek a tanulók felső tagozatban.
7. Az események időrendi sorrendbe állítása

Ez sem szokott általában különösebb gondot okozni a tanulók számára. Nagyon sokat gyakorolták már
alsó tagozatban is.
8. Tartalmi egységekre bontás

Kezdetben, főleg 5. évfolyamon év elején érdemes az alsó tagozatban megtanult hármas tagolást figye
lembe venni: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A későbbiekben a tárgyalás további felosztását vezethetjük be:
bonyodalom, események kibontakozása, tetőpont.
9. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása

Természetesen egyetlen szöveg feldolgozásakor nem alkalmazhatjuk valamennyi feladattípust. Mindig
az adott szöveg, a tanulók szövegértési szintje határozza meg, hogy melyeket használjuk, gyakoroltatjuk.
a) Kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása
b) Válaszadás kérdésekre
c) Kérdések megfogalmazása
d) Tételmondat kikeresése
e) Szövegtömörítés, -bővítés és -átalakítás
f) A szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése
g) A szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése, ill. a megfelelő kiegészítés kiválasztása
33
10. Vázlatkészítés
A vázlat készítéséhez feltétlen használjuk fel a kiemelt tételmondatokat, a szövegfeldolgozás közben meg-
fogalmazott kérdéseket.
11. A szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás
12. A szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás
A hangos olvasás gyakorlásának lehetőségei

Bár ez a tanári segédkönyv elsősorban a szövegértéssel foglalkozik, a gyakorlati tapasztalat és a kollégák
kérése sarkallt arra, hogy foglalkozzam a hangos olvasás felső tagozatbeli fejlesztésének módozataival is.
Gyakran elhangzik az 5. évfolyamon tanító kollégáktól az a „vád”, hogy a gyerekek nem tudnak olvasni.
Ez az általánosítás már önmagában véve sem állja meg a helyét, hiszen sok tanuló olvas 4. évfolyam végén
szöveghűen, megfelelő tempóban, hangerővel, hangsúllyal, értelemtükröző módon. Ehhez azonban az kell,
hogy ismerős legyen számára a szöveg. A legtöbb felsős órán azonban a kollégák „blattoltatják” a gyere-
keket, azaz teljesen ismeretlen (tankönyvi) szöveget kell felolvasniuk. Ezzel szemben az alsó tagozatban
egészen más a gyakorlat. A felolvasást mindig megelőzi a szöveg feldolgozása, az olvasás gyakorlása. Ezt
feltétlen figyelembe kell vennünk valamennyi évfolyamon, de főleg az 5.-en. A szöveg felolvasása előtt időt
kell biztosítani a felolvasandó szöveg – minimum – áttekintésére. Tehát a tanulónak fel kell készülnie a
szöveg felolvasására.
A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő:
1. A szöveg néma (csendes) elolvasása.
2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, más
salhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása.
3. Egyéni, hangos olvasás.
4. Értékelés, javítás, javíttatás.
A 4. pontban leírtakra külön is felhívom a kollégák figyelmét. A tanulói hangos olvasást lehetőleg mindig
kísérje tanári vagy tanulói értékelés. Érdemes előre megfigyelési szempontot adni a többi tanulónak. Pl.: a
szöveghűség, a tempó, a hangerő megválasztása, a mondatok hanglejtése stb. Két-három irányított meg
figyelési szempontnál többet azonban lehetőleg ne adjunk, mert a gyerekek nem tudnak igazán figyelni rá.
A tanári értékelés minta is a majdani tanulói értékeléshez. Szoktassuk arra a tanítványainkat, hogy először
dicsérettel kezdjék az értékelést. A bírálat is jó szándékú legyen, lehetőleg a javítás mikéntjét is tartalmazza,
pl.: Olvass hangosabban! Jobban artikulálj, mert így nehezen érthető a felolvasásod! Stb.
Gyakran visszatérő tantárgy-pedagógiai felvetés az, hogy hibázás esetén azonnal javítsuk a hibát, vagy
várjuk meg, amíg a tanuló végigolvassa a számára kijelölt szöveget vagy szövegrészt. Én az utóbbi eljárást
javaslom. Sok gyermek, főleg a gátlásos, visszahúzódó gyerekek teljesen elveszíthetik az önbizalmukat, ha
mindig megállítjuk őket. Ekkor egyre többet hibáznak, hiszen számukra az is nagy kihívás, hogy „szere-
pelniük” kell a többiek előtt. Ezért érdemes az ilyen gyerekekkel és a sok olvasási technikai hibával küzdő
tanulókkal eleinte rövid szövegrészleteket felolvastatni. Esetleg házi feladatként kaphatják, hogy a követke-
ző órára készüljenek fel a szöveg felolvasására.
Szeretném felhívni a kollégák figyelmét a Tanítás-Tanulás című szakmódszertani, az Apáczai Kiadó gon-
dozásában megjelenő folyóirat egyik cikksorozatára, amely a III. évfolyam 2–6. számában különböző olva-
sásgyakorlási módokkal ismerteti meg a tanítókat. Szénégetőné Kunráth Ágnes, a ragályi Balassi Bálint Ál-
talános Iskola tanítónője száznál is több gyakorlási lehetőséget tett közzé az említett cikksorozatban. Ezek
nagy része alsó tagozatban hasznosítható, de akad közöttük jó néhány olyan is, amelyiket felső tagozatban,
főleg 5. és 6. évfolyamon (alapozó szakasz) is alkalmazhatunk.
A gyakorlási módot azonban ne öncélúan, hanem mindig az óra feladataiból kiindulva válasszuk meg!
Egy-egy órán ne alkalmazzunk túl sokféle gyakorlatot! A nagyon érdekes változatokat (játékok, versenyek)
a tanulók jutalmazására is használhatjuk.
34
I. Egyéni olvasás
Hangos egyéni olvasás
A nevelő felszólítására a tanuló addig olvas, míg a nevelő meg nem állítja. A tanuló legfőbb feladata a
minél hibátlanabb olvasás.
Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, ritmust, hangerőt,
hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja.
Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamos alkalmazása esetén csök
kenhet az osztály aktivitása, figyelme.
Hibajelölő olvasás
A tanuló az előzőhöz képest hasonlóan olvas, ám hibázás esetén az osztály jelzi azt kopogással, tapssal stb.
Előnye: Az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hibátlan olvasásban. Az osztály nagyobb figyelemmel kö-
veti az olvasását.
Hátránya: A tanuló figyelme az előzőnél is jobban a technikára s nem a tartalomra irányul. Az olvasás
közbeni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendületből. (A gyengék olvasása nagyon tördeltté válik.)
Összefüggő olvasás
A teljes szöveget egy tanuló olvassa fel, hangosan.
Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült, követő ol-
vasást végezhet, s szólítgatás nem tereli el a figyelmüket. Az olvasó tanulóról megbízható, teljes képet ad.
Hátránya: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tu-
dunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltölteni. Az osztály figyelme csökken,
a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.)
Tökéletesítő (javító) olvasás

A tanuló addig (annyiszor) olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általában
rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerűen is lehet végezni.
Előnye: A tanulók meggyőződhetnek a gyakorlás jelentőségéről. Az olvasó tanuló végül sikerélményhez
jut. Az osztály figyelme élénkebbé válik.
Hátránya: Sokszori ismétlésre emlékezetébe vési a szöveget a gyermek. A sikertelenség kudarcélményhez
vezet. Egy idő után improduktívvá, egyhangúvá válik.
Láncolvasás
Megadott terjedelmű – 1-2 mondatos – szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek.
Előnye: Mozgalmas, pergő gyakorlás. A tanárnak nem kell állandóan irányítani a tanulókat.
Hátránya: A tanulók kiszámíthatják a rájuk eső szövegrészt, arra készülnek, s nem figyelnek. A később
következő figyelme lazább. Akik már olvastak, még kevésbé figyelnek. (Járulékos feladatokkal mindezeken
segíteni lehet.)
Illusztráló olvasás
Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket felolvas a tankönyvből, pl. idézi a szereplőket.
Előnye: Főleg távlati jelentősége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalom el-
mondását színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet.
Hátránya: Hosszú ideig tart megtanítani rá a tanulókat.
Szokatlan betűtípusok olvasása

A tankönyvön kívüli szövegek legtöbbször eltérő tipográfiai megoldással készülnek. Újságok, lexikonok
stb. olvasásakor megismerkedhetnek a gyerekek az eltérő betűformákkal is.
35
II. Társas olvasás

Páros olvasás
Azonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egymás
után más és más tanulóval olvas együtt.
Előnye: A tanulók bátrabban olvasnak, mint egyedül. Tudnak figyelni egymásra, alkalmazkodnak is egy-
máshoz. A hanghordozás, tempó alig különbözik az egyéni olvasástól.
Hátránya: Egyik tanuló elnyomhatja a másikat. Visszhangossá válhat az olvasás. Inkább egymásra fi-
gyelnek, mint a tartalomra. Egyikük hibája nagyon zavarhatja a másikat.
Karban olvasás (egész osztály)

Előnye: Kezdő gyakorlatként fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is követ-
ni tudják. Az olvasmányok lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyamatos ritmusú.
Hátránya: Modoros, torzított hanghordozás (dallam). Lassú, nehézkes tempó. Hibajavításra nincs lehe-
tőség. Új szövegnél kevésbé alkalmas. Hosszabb ideig unalmas. Hiányzik az egyéni érdekeltség, motiváció.
Csoportonkénti olvasás
Előnye: Hasonló a karban olvasáséhoz, azzal a különbséggel, hogy a tanulók olvasása így kevésbé mo-
doros, a tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály egy része pedig figyeli, követi az olvasó
csoportot.
Hátránya: Nehezen tudnak egyenletes tempót tartani a tanulók, legtöbbször „előolvasók” vezetik a cso-
portot. Sok energiát, figyelmet köt le az együtt olvasás.
Visszhangolvasás
Az egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli (visszhangozza) a másik fél. Egyén-
egyén, egyén-csoport (osztály), csoport-csoport stb. variációi lehetnek. A hangerő is lehet változó tényező
(a visszhang halkabb, hangosabb).
Előnye: Játékos, figyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghordozás tökéletesítésére
stb. alkalmas.
Hátránya: A „visszhang” olvasás helyett emlékezetből mondja a szöveget. Komoly tartalmú szöveget ko-
mikussá tehet, ezért ilyen esetben ne használjuk. Rövid ideig célszerű alkalmazni.
Csillagolvasás
Egy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolva
sása után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden 2. alkalommal a „csillag” olvas.
Előnye: A gyengén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy a többieknek is érdekes, változatos legyen.
Dramatizáló olvasás
Ez a gyakorlat nem szorul bővebb magyarázatra. Sok változata lehet. A szereplőket egyének, csoportok,
párok képviselhetik, a helyükön vagy „színpadon” olvashatnak stb.
Duzzasztó és apasztó olvasás

Az olvasást egy tanuló kezdi. Minden mondatnál meghatározott rend (pl. ülésrend) szerint új tanuló kap-
csolódik be az olvasásba, amíg végül az egész csoport, osztály karban olvas. Az apasztó ennek a fordítottja.
A tanulók párosával is beléphetnek, ill. kiléphetnek az olvasásból. Érdekes, élvezetes gyakorlat.
Az apasztó speciális értéke, hogy a bátortalanabb tanuló először karban olvas, és fokozatosan jut el az
egyéni olvasáshoz.
„Ragályos” olvasás
A duzzasztó olvasás speciális formája: az újabb tanulók nem ülésrend szerint kapcsolódnak be, hanem a
padsorok között járó tanító, esetleg tanuló érintésére. Újabb érintésre abbahagyják az olvasást. Ez is nagyon
élvezetes gyakorlat, fokozza az olvasási figyelmet.
36
III. Követő olvasás

Az alapvariáció nem önálló gyakorlat, hiszen minden hangos olvasás alkalmával a nem olvasó gyerekek kö-
vető olvasást végeznek. Hogy a tanulók valóban olvassanak, a váratlan felszólítás lehetőségét kell alkalmazni.
Ellenőrző olvasás
Verseny vagy játék közben néhány „pontozóbírót” jelölünk ki, akik követik és értékelik társaik olvasását.
A kiemelt felelősség fokozza a követő olvasás hatásosságát.
IV. Néma olvasás

A csendes olvasás minden esetben alkalmazásra kerül, amikor senki nem olvas hangosan, a tanulóknak
viszont olvasási feladatuk van. Jelentőségét nem szükséges méltatni.
Változó olvasás
A tanuló(k) egy mondatot hangosan, egyet némán olvas(nak).
„Búvópatak”
A fenti mód változata azzal a különbséggel, hogy nem a megadott szövegrészek után változtatják az
olvasási módot, hanem a tanár jelzéseire. Csoportos változatában játékos, izgalmas; vajon ugyanott tart-e
mindenki?
Előnye: Egyenletes tempótartásra szoktatja a tanulókat.
„Tilos” (kihagyásos) olvasás

A hangosan olvasott szöveg bizonyos szavait, egységeit nem szabad hangosan olvasni, csak némán. Sok
változata lehet, pl. a vessző utáni szót hagyjuk el (ezzel az írásjel betartására szoktatunk), bizonyos szó
fajokat – tulajdonnevek, melléknevek – hagyunk el stb.
Korrektúra
Ehhez a gyakorlathoz sokszorosított rövid szövegre van szükség. A szöveget sok hibával írjuk (gépeljük)
le, s a tanulóknak néma olvasással meg kell keresni ezeket a hibákat. Komoly figyelemfejlesztő gyakorlat,
fokozza a néma olvasás pontosságát, precizitását, s nem utolsósorban a tanulók helyesírását is fejleszthetjük
ezzel a gyakorlattal.
V. Tempó- és ritmusgyakorlatok
Ütemezett olvasás
A csoportos, társas gyakorlatok általában ütemezettek is. Tempófokozásra, -lassításra nagyon jó gya
korlat.
Lassított olvasás
A hadarva, felületesen olvasó tanulókat a tempó mesterséges csökkentésével késztetjük helyes olvasásra.
Gyorsított olvasás
Az előző olvasásgyakorlási mód ellentéte.
Előnye: Az olvasási ritmust egyenletesebbé teszi.
Olvasás időre
Megadott időegység alatt kell meghatározott terjedelmű szöveget hibátlanul elolvasni. Tempófokozásra
éppúgy használható, mint tempócsökkentésre.
37
VI. Dinamikai gyakorlatok

Halk olvasás
A tanulók a szokásos hangerőnél halkabban olvasnak, lehetőleg a legkisebb hangerővel. Főleg új szövegek
olvasásakor lehet hasznos. A halk olvasás kevésbé torz, kifejezőbb hanglejtésű lehet, mint a hangos olvasás.
Erős olvasás
A tanulók a szokásosnál hangosabban olvasnak. A halk olvasásról való leszoktatás érdekében ajánlatos
úgy végeztetni, hogy először az osztály, csoport olvasson erősen néhány mondatot, s folytatásként a halkan
olvasó tanuló. A hanghordozás az erős olvasásnál elszíntelenedik, modorossá válik, ezért csak indokolt
esetben célszerű alkalmazni.
Rádiózás
A folyamatosan olvasó tanuló vagy csoport a tanító megadott jelzésére (kopogás, taps) egy fokozattal hal-
kabban olvas. Újabb jelre tovább halkítja az olvasást. Ha a tanító más jelzést ad, erősíteni kell stb. Nagyon
változatosan végezhető. A hangerő-szabályozáson kívül figyelemfelkeltő is lehet, fegyelmezi a tanulókat.
„Aláolvasás” és „föléolvasás”
A páros olvasás egyik formája. Az egyik tanuló rendes hangerővel olvas, a másiknak viszont úgy kell
olvasnia, hogy mindig hallja (aláolvasáskor) avagy ne hallja (föléolvasáskor) társa hangját. Egyén-csoport
változatában is alkalmazható.
VII. Válogató olvasási változatok

Az értelmes olvasásra szoktatás érdekében alkalmazzuk.
Felismerő (lokalizáló) válogatás

A tanár vagy egy kiválasztott tanuló által felolvasott szövegrészlet helyét keresik meg a tanulók. Tekintve,
hogy felismerő tevékenységet kíván a gyerekektől, inkább rögzítésre, a tájékozódás fejlesztésére, az olvasási
figyelem fokozására használható.
Mondatszomszédok
A felismerő válogatás speciális esete. A tanár által felolvasott mondaton kívül az azt megelőző és az azt
követő mondatot is fel kell olvasnia a gyereknek.
Értelmező válogatás
A puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezniük. A hívójel lehet egy ismeretlen
kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció többnyire ilyesmi: „A szöveg melyik
része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelemszerű olvasást, jó szövegmegértést, jó
megfigyelést stb. feltételez.
Lényegkereső (vázlatoló) válogatás

Az olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a tanító, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés leg-
fontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód átmenet az önálló szövegelemzés, szövegfeldolgozás felé.
Grammatikai (stiláris) válogatás

Nem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Pl. azokat a mondatokat olvassák
fel, amelyekben többes számú főnevek vannak. Fejlettebb fokon a tanulók nem kapnak felkészülési időt,
ezzel arra kényszerítjük őket, hogy elolvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás
még 5. évfolyamon is csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes.
38
Esztétikai válogatás
Az előző változatoktól eltérően itt a tanító nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanulókra
bízza a válogatást. (Melyik rész tetszett a legjobban, melyik rész a legszebb?) Ezzel a gyakorlattal állásfogla-
lásra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltét-
lenül időt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék.
„Technikai” válogatás
A tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell megkeresniük, amelyek a legnehezebben olvas
hatók, a legtöbb olvasási problémát tartalmazzák. Az instrukció után helyes, ha először karban elolvastat
juk a szöveget. A gyakorlat a tudatos készségfejlesztést segíti, önismeretre nevel.
Maradékolvasás
Minden tanuló egy mondatot olvas – tetszés szerinti helyről – a szövegből. A sorra kerülő tanulóknak
csak olyan mondatokat szabad olvasni, amelyek addig még nem szerepeltek. A gyakorlat befejező mozza
natai a legizgalmasabbak. Ügyelni kell arra, hogy a tanulók ne tegyenek jeleket a könyvükbe.
Válogató staféta
Minden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet
válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érdekében időt kell előtte adni, hogy
mindenki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha rá kerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az
olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem az veszi át a stafétát, aki legelőször megtalálta a megfelelő szö-
vegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelentősen fejleszti ez a gyakorlat.
VIII. Játékos gyakorlatok, versenyek

Kiszorító olvasás
Az osztályt két csoportra osztjuk. Abban versenyeznek, hogy melyikük éri el először az olvasmány végét.
Az első csoport tagjai – láncolvasással – addig olvasnak, amíg hibát nem vétenek. A másik csoport követ-
kezik utána, s folytatja az olvasást, míg nem hibázik.
Fogyasztó játék
Két csoportban felváltva olvasnak a tanulók egy-egy mondatot, éspedig úgy, hogy aki olvasott, a másik
csapatból szólít valakit olvasásra. Aki hibázik, kiesik a további versenyből. Az a csapat nyer, amelyiknek
maradt hibátlanul olvasó tagja.
Egyéni versenyolvasás
Az osztály csoportjai egy-egy versenyzőt állítanak ki, s megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásában
versenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztály tanulói közül választott zsűri végezheti.
Kihívásos verseny
Egy tanuló a nevelői asztalnál elolvas egy szövegrészletet, majd megkérdi az osztályt: „Tud-e valaki ná-
lam jobban olvasni?” Ha van jelentkező, a másik tanulót is meghallgatja az osztály, s dönt, hogy helyet
cserélhetnek-e. A verseny mindaddig folyhat, amíg van, aki elfogadja a kihívást.
Akadályverseny
Olvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl. ha mellék
névhez érnek, mondani kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejező hangjával kezdődő szót.
A gyakorlat elsősorban a figyelem megosztásának fokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben
tudjanak másra is figyelni.
39
Időzített olvasás
Megadott idő, pl. 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a versenyző tanulóknak.
A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendő a
szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható.
Kánonolvasás
Két tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki előbb belezava
rodik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, fegyelmi koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben ne
hezen tudják végezni a gyakorlatot.
Üldözőverseny
Egy gyorsan és pontosan olvasó tanuló kezdi az olvasást. A másik versenyző egy-két mondattal később
kezdi el, s igyekszik utolérni társát. Ha bármelyikük hibázik, az egész szót újra kell olvasni. A második ta-
nuló feladata utolérni a társát. Ilyenkor az osztály egyik fele az egyik, másik fele a másik tanulót figyeli, jelzi
a hibákat. Tempófokozásra, biztonságos olvasásra késztető gyakorlat.
„Kicsi a rakás, nagyot kíván”

A válogató olvasás egyik játékos változata. A tanító tetszés szerinti résznél kezdi olvasni az olvasmányt.
Amint a tanulók közül valaki megtalálja a részt, bekapcsolódik az olvasásba. A gyakorlat addig tart, amíg
be nem kapcsolódik mindenki az olvasásba.
Ki olvasott?
Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A tanulók egymás után mögélopakodnak, s egy mondatot olvasnak
halkan. Akinél a hunyó eltalálja a személyt, azzal helyet cserél.
IX. Gyakorlatok magnóval

Hangos üzenet
A tanulók pl. a szülői értekezletre küldik el olvasásukat. A szülők tájékoztatásán kívül azért is hasznos,
mert a tanulók igyekeznek a tőlük telhető legjobban olvasni, tehát motiváló hatása erős.
Karban olvasás magnóra

A tanulók sohasem hallják, hogy milyen a karban olvasásuk, ezért célszerű egy-egy alkalommal mag
nóra venni olvasásukat, s értékeltetni teljesítményüket.
Dramatizálás magnóval
A szépirodalmi szövegek dramatizálása mindig eseményszámba megy az osztályban. Különösen a kö
tetlen – könyv nélküli – dramatizálást érdemes magnóra rögzíteni.
Kiegészítő olvasás magnóval

A hibátlanul felvett teljes szövegből tervszerűen vagy ötletszerűen hosszabb-rövidebb szakaszokat letör-
lünk, vagy levesszük a hangot. Először lejátsszuk a megcsonkított szöveget, közben a tanulók a szöveget fi-
gyelik. Ez a követő olvasás rendkívül intenzív az esetek többségében. Ezután kiegészíttetjük egy-egy tanuló
hangos olvasásával a szöveget.
Visszhangolvasás magnóval
A tanuló saját olvasását (amelyet előzetesen felvettünk) visszhangozza, azzal a feladattal, hogy hibáit
igyekezzék kijavítani.
40
Osztályok közötti vetélkedő

Két párhuzamos osztály versenyezhet meghatározott terjedelmű szövegek minél hibátlanabb olvasá
sában. Először a kihívó fél olvassa magnóra a szöveget, s ezt kéri a másik osztálytól is. Miután a kihívott fél
teljesíti a kérést, most ő választ egy másik szövegrészletet, elolvassa, s ugyanezt kéri a másik osztálytól. Az
olvasás történhet úgy, hogy csak a legjobb tanulók olvasnak, akiket az osztály kiválaszt, de úgy is, hogy va-
lamennyi tanuló egy-egy mondatot olvas. A verseny lebonyolításában bármelyik olvasási mód választható,
ebben az osztályok egyezkedhetnek. A hibák száma szerint értékelhetünk.
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok

című tankönyvcsalád
Az anyanyelvi kompetenciák közül talán az egyik legfontosabb a szövegértő képesség fejlesztése. A ta-
nulás tanítása ugyanis elképzelhetetlen szövegértő olvasás nélkül. Az önálló tanulás megtanítása viszont
alapfeltétele az élethosszig tartó tanulás „kényszerének”. A szövegértés feltétele egyrészt a gyors és pontos
dekódolás, másrészt egy meglehetősen összetett gondolkodási folyamat zavartalan működése. Ezen okok
miatt jelentette meg az Apáczai Kiadó a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközeit előbb az alsó
tagozatosok (1–4. évfolyam), majd a felső tagozatosok (5–8. évfolyam) számára.
A felső tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést fejlesztő gyakor
latok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat felhasználva olyan tan-
könyv készítésére törekedtem, amely megfelel a Nemzeti alaptanterv és az Apáczai kerettanterv elvárásai
nak, az életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklődési körének, így alkalmas a gyerekek szövegértő
képességének fejlesztésére.
A tanulók – optimális esetben – a 4. osztály végére elérik az olvasási képesség 2. szintjét, azaz az ol
vasástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kifejtett gondolatok, információk
szó szerinti megértésére. Szándékosan használtam az optimális kifejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem
jut el minden negyedikes, ezért tartom fontosnak, hogy főleg ötödik évfolyamon ezekkel a tanulókkal gya
koroljuk az olvasás technikáját és az értő olvasást is.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a következő szem-
pontokat vettem figyelembe:
1. A
szövegek ne legyenek hosszúak! Lehetőleg fél-, illetve egyoldalas szövegeket választottam. Ta
pasztalataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elriasztják az olvasástól. A kollégák is
tisztában vannak azzal: hosszú szövegek esetében fizikai képtelenség a tanulók egy részét megvárni,
hogy végezzenek az olvasással. Ők aztán eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvas-
ták a szöveget, pl.: nincsenek tisztában a szöveg témájával, esetleg befejezésével.
2. A szöveg keltse fel a tanulók érdeklődését! Az olvasásra való késztetéskor felnőtt olvasó számára is fon-
tos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki. Nincs ez másként a gyerekek esetében
sem.
3. Végül, de nem utolsósorban a szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy,
mint dokumentumszöveg, amelyek százalékos megoszlása a következő: 30% elbeszélő, 40% magyará-
zó-ismeretközlő, 30% dokumentumszöveg.
A magyarázó-ismeretközlő szövegek feldolgozására megkérhetjük más szakos kollégáinkat is. Pl.: tör
ténelemórán feldolgozható A Kheopsz-piramis, technikaórán a Szalvétatechnika című szöveg stb. Ezáltal
segíthetnénk a Nemzeti alaptanterv és az Apáczai kerettanterv azon törekvését, hogy „az anyanyelvi és
irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti.
Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület – tantárgy, modul –
feladata.” (Kiemelés tőlem.) A tankönyvben lévő feladatsorok mintául szolgálhatnak kollégáink számára,
hogyan lehet és kell egy-egy szakszövegen fejleszteni a tanulók szövegértő képességét. Hogyan idézzék föl
és gyakoroltassák a szövegfeldolgozás algoritmusát saját tanóráikon is? A szövegáttekintés, a szöveg témá-
41
jának megnevezése, az ismeretlen kifejezések magyarázata, a szöveg bekezdések szerinti feldolgozása (adat-
keresés, lényegkiemelés, felosztások, rendszerezések stb.), a szöveg újraolvasása, vázlatírás szükséges ahhoz,
hogy a tanulók képesek legyenek egy-egy tantárgy ismeretanyagának otthoni és/vagy önálló elsajátítására.
Vannak olyan feladattípusok, pl.: felosztások, rendszerezések megértése (táblázatok készítése, táblázatok
alkotása, grafikonok, diagramok stb. értelmezése), amelyekre magyarórákon nincs mód és lehetőség. Ezek
megtanítására és alkalmazására elsősorban a természettudományos ismereteket oktató kollégáinkat kér-
hetjük meg.
A szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók.
Így a tanulóknak nem kell lapozniuk feladatmegoldás közben, nyugodtan búvárkodhatnak a szövegben.
Erre kell ösztönöznünk őket, hiszen a feladatok megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keres
niük a megoldásokat, nem pedig az emlékezetükre hagyatkozva.
A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak (tények kiválasztása,
magyarázatalkotás, információk alkalmazása), hanem az értelmező (3.) szint vizsgálatára is lehetőséget
biztosítanak. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a
képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a so-
rok mögé kell látniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt.
Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, s minden feladatsor végén olvasható az elérhető
összes pontszám is. Óva intek minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek te-
kintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók.
A pontszámok, amelyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak tanulók, tanárok,
szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten (kiváló, jó, közepes, elfogadható, nem megfelelő)
áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót.
Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést.
A szövegek feldolgozására nem kell teljes tanítási órát szánni. Erre egyrészt nincs is órakeretünk, más-
részt nem is venne igénybe 45 percet. Ezért azt javaslom a kollégáknak, hogy bontsák fel mozaikokra a
szövegekkel való foglalkozást. Egyik órán elegendő, ha a szövegáttekintést, illetve a várható téma meg-
nevezését, esetleg kérdésfeltevést várunk a tanulóktól. Egy másik tanítási óra 4-5 percét a szöveggel való
ismerkedésre, illetve 1-2 feladat megoldására szánhatjuk. Ezáltal nemcsak a nyelvtanórákat színesíthetjük,
hanem a sokféle képességfejlesztést is megvalósíthatjuk egy-egy tanítási órán. Addig térhetünk vissza az
adott szöveghez, amíg minden hozzá kapcsolódó feladatot meg nem oldatunk a gyerekekkel.
Nagyon fontos szerepe van a feladatok ellenőrzésének. Ennek megkönnyítésére állítottam össze a Szö-
vegértést fejlesztő gyakorlatok megoldásai című fejezetet, amely a megoldásokon kívül módszertani ajánlást
is tartalmaz.
42
A tankönyvi feladatok megoldása
A garabonciás diák
1. Petőfi Zoltánra. A helyes válasz 2 pont.
2. Debrecen 1848. 12. 15.
Szendrey Júlia Petőfi Sándor
Horváth Árpád Petrovics István
Pest 1870. 11. 05.
Minden jó adat 1-1 pont,
összesen 8 pont.
3. Pl.: Bátor, mert abban az időben bátorság volt vállalni Petőfi Sándor özveg yét és kisfiát. Családszere
tő és gyermekszerető volt, hiszen meleg otthont teremtett nevelt fia számára is. Őszinteségét bizonyítja,
hogy a családi légkört is őszinteség uralta. Becsületességének legfőbb bizonyítéka, hogy Zoltán örökségé
nek gondozására gyámot neveztetett ki.
Minden tulajdonság megnevezése 1 pont,
összesen 5 pont, de adható pluszpont is.
Megjegyzés: Előzetesen hívjuk fel a tanulók fig yelmét arra, hogy a jellemzés ne csupán Horváth Árpád
tulajdonságainak felsorolása leg yen! Törekedjenek arra is, hogy állításaikat érvekkel támasszák alá!
A kiemelt tulajdonságok közül az aláhúzottra csak következtetni lehet.
4. 18, 20, 22 éves.

Minden jó évszám 1-1 pont,
összesen 3 pont.
5. Debrecen: születése, segédszínészkedés

Nagykőrös: gimnáziumi tanulmányok folytatása
Pest: piarista gimnáziumi tanulmányok, halála
Szarvas: magánvizsga a gimnázium tanulójaként
Szeged: érettségire készülés
Minden jó esemény 1-1 pont,
összesen 7 pont.
6. Pl.: I. Petőfi Zoltán születése IV. Az önpusztító életmód
II. A nevelőapa V. Petőfi Zoltán korai halála
III. Kezdődnek a gondok
Minden jó vázlatpont 1-1 pont,
összesen 5 pont.
7. A kifejtés egyik lehetséges változata: Nem örökölte édesapja költői tehetségét. Egyedül a segédszínészi
pályán követte nyomdokait. Önpusztító életmódja vezetett a korai halálához. Az apai örökséggel sem sá
fárkodott jól.
Megfelelő kifejtés 5 pont.
Megjegyzés: Ebben az esetben ne a tények, megállapítások száma alapján pontozzunk! Pontozáskor a
közmondás értelmezését, a kifejtés logikus voltát értékeljük! Az ilyen típusú feladatokat a kolléga javítsa,
értékelje!
Értékelés: 35–32 = kiváló, 31–28 = jó, 27–23 = közepes, 22–18 = elfogadható, 17–0 = nem megfelelő
43
Mátrix (filmkritika)
1. Bekarikázandó: C szimulált valóság
A helyes bekarikázás 1 pont.
2. Energiaforrásnak.
A helyes válasz 1 pont.
3. Igen. A Mátrixot ugyan a gépek hozták létre, de a gépeket viszont az emberek, tehát közvetett módon
az emberek alkották a Mátrixot is.
A helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont,
összesen 3 pont.
4. IGAZ
HAMIS
IGAZ
IGAZ
Minden jó bekarikázás 1-1 pont,
összesen 4 pont.
5. Neo egy társaság egyik tagján látja meg a tetovált fehér nyulat, amit követnie kell. A társaság arra a
szórakozóhelyre megy, ahol Trinity is ott van. Valójában a nyúl vezette el a lányhoz.
A jó megfogalmazás 3 pont.
Megjegyzés: a megfogalmazásnak tartalmaznia kell a következőket: egy társaság egyik tagja, tetovált
fehér nyúl, szórakozóhely.
6. A film alapkérdése a 2. bekezdés végén található. Vajon ő-e a kiválasztott, aki elpusztíthatja a Mátrixot
és mindazt, amit képvisel?
A helyes aláhúzás 1 pont.
7. Nehezen követhető az esemény.
A helyes magyarázat 2 pont.
8. Caroll Lewis regényében különös, nem valóságos szereplők bukkannak fel, akik lehetetlen ötleteikkel
álomszerű keretet adnak a történetnek. Így kapcsolható a Mátrixhoz.
A kapcsolat leírása 2 pont.
Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban.
9. Bekeretezendő: 1. bekezdés: A Mátrix fantasztikus akciófilm a javából.

3. bekezdés: A Mátrix készítői soha nem látott effektekkel ejtik ámulatba a nézőket.
Ezek közül kiemelkedő a „bullet time”
Minden helyes bekeretezés 1-1 pont,
összesen 3 pont.
Értékelés:
20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő
44
Balázsolás
1. Bekarikázandó évszám: 284–316.
A jó évszámért 1 pont.
2. Balázs, Sebasta város püspöke, a püspök, Szent Balázs, a torokbetegség gyóg yítója, szent gyóg yító, a
szent, a szent püspök
Minden jó azonosító főnév, jelzős szerkezet 1-1 pont,
összesen 8 pont.
3. A megállapítások függőlegesen: H, I, H, I, H, I, I
Minden jó megállapítás 1-1 pont,
összesen 7 pont.
4. Szent Balázst a madarak és az állatok táplálták az erdőben. Hálából a püspök megg yóg yította őket, ha
betegek voltak. Ennek híre ment, ezért a beteg emberek is hozzá fordultak.
A kifejtésért maximum 5 pont adható.
Megjegyzés: A közölt kifejtés csak minta. A tanuló megoldásában értékelni kell a megfogalmazás miként
jét, az összefüggések világos leírását. Fig yelembe kell venni a helyesírást is.
5. Egyszer egy gyereknek halszálka akadt meg a torkán. Édesanyja elvitte a püspökhöz, aki a kezét a fiú
fejére tette, és megáldotta őt. A szálka azonnal kiugrott a gyermek torkából, és rögtön megg yóg yult. A kis
fiú édesanyja köszönetül gyertyát adott a szentnek.
A rövid fogalmazásért maximum 5 pont adható.
Megjegyzés: A közölt szöveg csak minta. Az ettől eltérő megfogalmazás is lehet jó. A tanuló szövegalkotá
sakor azokat a szempontokat kell fig yelembe vennünk, amelyeket a fogalmazások értékelésekor szoktunk.
Az értékelésbe a helyesírás is beleszámít.
6. Sebasta püspökség
távoli erdő barlangja rejtőzködés, gyóg yítás
Diocletianus palotája megk ínzása, halála
Minden jó helyszín és esemény 1-1 pont,
összesen 6 pont.
7. Babits Mihály gyermekkorában részesült a balázsáldásban Szent Balázs napján. Sajnos nem védte
meg a torokbetegségtől, mert gégerákban halt meg.
A rövid szövegért maximum 5 pont adható.
Megjegyzés: A közölt szöveg csak minta. Az ettől eltérő megfogalmazás is lehet jó. A kiemelt szavaknak
feltétlen szerepelni kell benne. Fig yelembe kell venni a helyesírást is.
8. Pl.: 1. Babits Mihály Balázsolás című versének részlete

2. A balázsolás
3. Üldözöttből gyóg yító
4. Szent Balázs mártírhalála
5. Babits Mihály halála
Minden jó vázlatpont 1-1 pont,
összesen 5 pont.
45
Motorsport
1. 59.
2. A FIM alkotta a MotoGP szabályait.
3. Nagyon erősek és gyorsak, ezért a közutakon nem használhatók.

Az ok és okozat megfogalmazása 1-1 pont,
összesen 2 pont.
4.
Kategória Lökettérfogat A motor hengerszáma
125 cm3 80–125 cm 3
egyhengeres
250 cm 3
175–250 cm 3
legfeljebb kéthengeres
MotoGP 350–500 cm3 legfeljebb négyhengeres
MotoGP 350–800 cm 3
tetszőleges hengerszám
Minden helyes adat 1-1 pont,

összesen 8 pont.
5. 1981
1995
26
28
Minden helyes válasz 1-1 pont,
összesen 4 pont.
6.
y
300
200
100
x
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Minden jó jelölés a grafikonon 1-1 pont,
összesen 6 pont.
7. A helytelen következtetések betűjele: A, D

Minden helyes következtetés 1-1 pont,
összesen 2 pont.
8. 116-tal többet.
Értékelés:
46
Számla
1. Napfény-Ker Áruházak Rt.
6999 Tisztavár, Seprű u. 5–7.
90223387-2-09
Minden jó adat soronként 1-1 pont,
összesen 3 pont.
2. 2009. 03. 08. 17:20
12
03027968
Két példányban.
Az első.
Készpénzben.
1595 Ft-ot.
A nettó értéket és az áfát.
319 Ft, azaz 320 Ft-ot.
A vevőnek és a pénztárosnak.
A jövedéki termék származásának igazolására.
összesen 11 pont.
Megjegyzés: A 4 Ft-ot felfelé kell kerekíteni 5 Ft-ra, a 9 Ft-ot felfelé kell kerekíteni 10 Ft-ra.
3.
lefűzhető tasakot A/4-es méretben
légfrissítőt
mosogatószert
utántöltős folyékony szappant
kéztörlőt
egészségügyi papírt
Minden helyes megnevezés 2-2 pont,
összesen 12 pont.
Ajánlás: A helyes toldalékhasználatot is kérjük számon.
4. Ugyanakkor fizettek, mint amikor vásároltak.

A helyes indoklás 2 pont.
Megjegyzés: Napjainkban átutalással is lehet fizetni. Az ilyen esetben más a fizetési határidő.
5. 3405 Ft-ot.
Megjegyzés: Mivel a fizetéskor kerekíteni kellett, ezért nem 3406 Ft a visszajáró pénz.
6. A bruttó értékbe az áfa is beletartozik.

47
Napfogyatkozás 1999
1. Újság: Tinivarázs, rovat: Szenzáció, megjelenés: 1999. szeptember, oldal: 12., cikkíró: Módos András,
iskola: Paragvári Úti Általános Iskola.
összesen 6 pont.
2. Hiányzó adatok: 1842, 1999, 157, 1, 3.
Minden jó kiegészítés 1-1 pont,
összesen 5 pont.
3. A Hold a Föld felszínére vethet félárnyékot. Ez a részleges napfog yatkozás. Teljes árnyék esetén teljes a
napfog yatkozás.
Minden jó magyarázat 1-1 pont,
összesen 2 pont.
4. Bekarikázandó jelenségek: Hold körül szikrázó pontocskák, elsötétedik a világ, rózsaszín peremek a
Hold szélénél, ezüstös fényben pompázó korona, halványzöld derengés.
összesen 5 pont.
5. Minta a rövid beszámolóhoz: A II. évezred utolsó teljes napfog yatkozása 1999. augusztus 11-én volt
látható Európa több országában, így Mag yarországon is. Ekkor a Hold, amely tulajdonképpen a Napot elta
karta, azaz árnyékot vetett a Földre, kb. egy óra alatt ment el a Nap előtt. A teljes takarás előtt a Hold körül
apró szikrázó pontok jelentek meg. Ennek oka a Hold egyenetlen felszíne. Ezt követően egyik percről a má
sikra elsötétedett a világ. Sajnos a látvány rövid ideig tartott, de senk i sem feledheti el, amíg él.
A beszámolóért maximum 10 pont adható.
Megjegyzés: A közölt szöveg csak minta. Az ettől eltérő megfogalmazás is lehet jó. A feladathoz tartozó
értékelési szempontok segítik a pontadást.
Autóbusz-menetrend
1. A helyesen kiegészített táblázat a következő:
Jel Megnevezés H K Sz Cs P Sz V
X Munkaszüneti napok kivételével naponta

M Munkanapokon
O Szabadnapokon
+ Munkaszüneti napokon
Z Szabad- és munkaszüneti napokon
D Szabadnapok kivételével naponta
T A hetek utolsó munkanapján
L A hetek utolsó munkanapja kivételével

összesen 12 pont.
48
2. a) 15.25, 20.15 b) 6.00, 6.30, 6.55, 12.30 c) 7.30, 22.00

Minden jó időpont 1-1 pont,
összesen 8 pont.
3. M6.55: munkanapi céljárat, Z13.30: szabad- és munkaszüneti napokon gyorsjárat, d17.05: csak kedden
közlekedik, kiv.: 2003. XII. 30-án, 2004. I. 6-án, I. 13-án, M4.45: csak munkanapokon.
Minden jó jelzésmegnevezés 1-1 pont,
összesen 4 pont.
4. a) M15.15 b) 15.15, D15.30, 15.30, X15.45, i15.45 (csak iskolaidőben) c) 30 perc

összesen 1 + 5 + 1 pont.
5. 16.00, 16.30, 17.00, 17.30
összesen 4 pont.
Árulkodó lábak
1. Felmerül az olvasóban, vajon miről árulkodnak a lábak, mire lehet következtetni róluk.
A jó megfogalmazás 2 pont,
összesen 2 pont.
2. a) Aláhúzandók: a szervezet reagál, megváltozik a testtartás, Hermész Triszmegisztosz

Minden jó aláhúzás 1-1 pont,
összesen 3 pont.
b) A fül, a kéz, az arc, a szem, a láb.
Minden jó felsorolás 1-1 pont,
összesen 5 pont.
3. Bekarikázandók: állás közben, lábujjak egymáshoz való viszonyában, járás közben, hanyatt fekve
összesen 4 pont.
4. Egyenes járás: 3.; Kacsázó járás: 2., 5.; Járás közben befelé forduló lábfej: 1., 4., 6.
Minden jó helyre írt szám 1-1 pont,
összesen 6 pont.
5. nagylábujj: az „én” jelképe; 2. ujj: társ, szülő; 3–5. ujj: az összes többi ember, gyerek is
Minden jó értelmezés 1-1 pont,
összesen 3 pont.
6. – A 2. lábujj hosszabb a nagylábujjnál. – A nagylábujj talp felőli része kipúposodik. – Egyenes, talajt
nem érintő, felfelé álló 2–3. ujj. – A 2. lábujj felé hajló nagylábujj. – A 4. ujjnál aláhajló 5. ujj. – Felfelé álló,
talajt nem érintő 4–5. ujj.
összesen 6 pont.
49
Haj, haj, frizura

1. – Haj, haj, frizura – Pályaválasztás előtt – A haj azonos alakú szó. Jelentheti a fejen lévő hajat, ill. indu
latszó is lehet. – Interjú – Németh Ibolya (riporter) és Tóth Erika (interjúalany)
Minden jó válasz 1-1 pont,
összesen 5 pont.
Megjegyzés: Az utolsó kérdésre a zárójelben foglaltakat nem kell a tanulónak leírnia, de ellenőrzéskor ki
lehet térni rá.
2. Aláhúzandók: édesanyja példája, át lehet változtatni a nőket, a családi hag yomány

Minden jó aláhúzás 1-1 pont,
összesen 3 pont.
3. Felsorolandók: Erika anyukája összesöpörtette a lehullott hajat, összeszedette a csavarókat, rendbe ra
katta a fésűket, kiteregettette a törülközőket.
Minden jó felsorolás 1-1 pont,
összesen 4 pont.
Megjegyzés: A válaszadás ellenőrzésekor arra is fig yelnünk kell, hogy a cselekedtető Erika anyukája.
Nem fogadható el az összesöpörte a lehullott hajat nyelvi megfogalmazás, mert az Erikára vonatkozik.
A feladatok elvégzésével ugyanis az anyuka bízta meg a lányát.
4. A helyes sorrend (felső sor): 3., 4.; (alsó sor): 1., 2.

Minden jó számozásért 1-1 pont,
összesen 4 pont.
5. Indoklás: Egy fodrász sem boldogulhat kémiai tudás nélkül. Például hajfestéskor komoly hibákat kö
vethet el kémiai ismeret nélkül.
Jó indoklásért 1-1 pont,
összesen 2 pont.
6. Sokféle emberrel találkozhat. Jól lehet beszélgetni a vendégekkel. Mindenk inek más-más a haja. A haj
típusok különböző gondoskodást igényelnek. Különböző hajformák készíthetők.
Minden jó elem (mondat) 1-1 pont,
összesen 5 pont.
7. Várható kérdések: Milyen a mai tizenévesek hajdivatja? Hány éves kortól szabad festeni a hajat? Ho
gyan képezheti magát tovább egy fodrász? Honnan szerzi be az eszközeit? Mi alapján határozza meg az
árakat?
Minden jól megfogalmazott kérdés 1-1 pont,
összesen 5 pont.
Megjegyzés: A kérdések megfogalmazásának ellenőrzését érdemes a kollégának elvégeznie. A tartalom

mellett a helyesírást, nyelvhelyességet is fig yelembe kell venni.
50
A grafikus
1. A grafika a képzőművészetnek az az ága, amelyik a rézkarc, réz-, fa-, linóleummetszet készítését, illet-
ve a számítógépes grafikát foglalja magába.
A helyes meghatározás 1 pont.
Megjegyzés: A szövegben olvasható meghatározást csak egy elemmel kell kiegészíteni: számítógépes gra-
fika.
2. Aláhúzandók: nem leszek fülig festékes,

nem kell várni arra, hogy megszáradjon a festék,
nem kell magam mellé pakolni azt a rengeteg eszközt, ami a rajzoláshoz vagy festéshez szükséges lenne.
Minden helyes aláhúzás 1-1 pont,
összesen 3 pont.
3. A számítógéphez egy digitális rajztábla csatlakozik, ami papírlapként működik. Erre egy speciális ce-
ruzával lehet rajzolni. A számítógépes programok pedig szimulálják a többi eszközt is: festék, tus stb.
A működési elv helyes leírása 4 pont.
Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban.
4. Bekarikázandó: grafikus, fiatal művész

Minden helyes bekarikázás 1-1 pont,
összesen 2 pont.
5. Aláhúzandók:
Érettségi.
Szoftverek ismerete.
Megrendelők igényeinek figyelembevétele.
Kreativitás.

összesen 4 pont.
6. Nem tudta érvényesíteni a kreativitását.

7. Sok szabálynak kell alárendelni a fantáziát. Nem lehet mindig megfelelni a saját elvárásoknak. A meg-
rendelő igényeit kell kiszolgálni.
Minden helyes ok 1-1 pont,
összesen 3 pont.
8. Mi a különbség a hagyományos és a számítógépes grafika között?

A helyes kérdés 1 pont.
9. Várható cím: Számítógépes grafikák

Számítógépes művészet
A helyes cím 1 pont.
Ajánlás: A feladat egyéni ellenőrzést igényel.
51
Hogyan működik a rakéta?

1. Amikor egy test valamit kilök magából, akkor az egy ellenkező irányú lökést kap, s ha nincs rögzítve,
mozgásba lendül.
Minden aláhúzással jelölt kifejezésért 1-1 pont,
összesen 5 pont.
2. Ezek lehetnek a példák: A fegyver elsütésekor a puska visszarúg. Ha egy felfújt léggömbnek kinyitjuk
a szelepét, a töltőgáz nagy sebességgel az ellenkező irányba fogja lökni.
A jó példa 1 pont.
3. A rakéta általában forró gázokat lövell hátrafelé, ezért a rakéta előre mozog.
Az összefüggés felismerése 2 pont.
4. A szövegben bekarikázandók (2. bekezdés): hidrogén, kerozin, hidrazin.

összesen 3 pont.
5. üzemanyag elégetése → forró gáz → nagy nyomás kifejtése a belső felületre

nyomás nyomás
→
(belső) > (külső)
→
=
tolóerő
Minden jó helyen lévő jel 1-1 pont,
összesen 5 pont.
6. a) Az űrkutatás úttörői. b) A visszalökési elv a légüres térben, tehát a világűrben is működik.

c) A 20. század elején.
összesen 3 pont.
7. A légüres térben nincs levegő, amely a légcsavaros gépet működtetné.

A jó indoklás 1 pont.
8. Minél nag yobb a rakéta hátrafelé kilövellt égéstermékeként keletkező forró gázok tömege és sebessége,
annál nag yobb a tolóerő.
Az összefüggések megfogalmazása 2 pont.
9. Szilárd hajtóanyagú rakéta Folyékony hajtóanyagú rakéta

üzemanyag + O2 = hajtókeverék hajtóanyag és O2 két tartályban
a sűrű folyadék egy tartályban az égéstérbe szivattyúval kerül
megszilárdulás után szikrával indítható elégetés során hajtógáz keletkezik
a rakéta nem állítható le a rakéta bármikor leállítható
Minden különbség 1-1 pont,
összesen 8 pont.
52
10. Önálló jegyzetkészítés

Minta: 1. A visszalökési elv
Pl.: puska, léggömb
Kilökés → ellenkező irányú lökés = rakétaelv
2. A rakéta működési elve
forró gázok hátralövellése → a rakéta előre mozog
hajtóanyagok: H, kerozin, hidrazin
3. A tolóerő: Lásd 5. feladat
4. A visszalökési elv a világűrben
Hermann Oberth, Robert Goddard (20. sz. e.) a visszalökési elv érv. a v.űrben
5. A szilárd és foly. hajtóanyagú rakéták: Lásd 9. feladat
A jegyzetért összesen 10 pont adható.
Megjegyzés: A jegyzet ellenőrzését érdemes a kollégának elvégeznie. Az értékelési szempontsor a 3. olda
lon található.
A maszájok
1. IGAZ
IGAZ
HAMIS
HAMIS
Minden helyes megállapítás 1-1 pont,
összesen 4 pont.
2. Izmos, sportos testfelépítés.

Minden helyes jelző 1-1 pont,
összesen 2 pont.
3. Aláhúzandó: egzotikumokra szomjazó turistákkal foglalkoznak.

A helyes aláhúzás 1 pont.
4. Isten minden tehenet a maszájoknak teremtett.

5. Bekarikázandó betűjelek: B, D
Minden helyes bekarikázás 1-1 pont,
összesen 2 pont.
6. A tehenek kapcsán, hiszen a tehenek a legyek barátai és a maszájok barátai is.

A helyes bizonyítás 1 pont.
Megjegyzés: A tankönyvben tévesen 2 pont szerepel.
7. Nagyon megfogyatkozott az oroszlánok száma.

8. A férfivá avatás, az esküvő, a falu vezetőjének halála.
Minden helyes esemény 1-1 pont,
összesen 3 pont.
53
9. Vázlat:
1. A maszájok foglalkozása
2. A táncuk
3. A legyek
4. A tehenek
5. A férfivá avatás
6. Táplálkozás
7. A gyaloglás jótékony hatása
Minden helyes vázlatpont 1-1 pont,
összesen 7 pont.
Megjegyzés: A feladatsor összes pontszáma marad a 22 pont. Lásd 6. feladat –1 pontja miatt.
A színek
1. pigment: festékanyag, a festékek szint adó, szilárd, oldhatatlan alkatrésze
spektrum: színkép
stimuláló: ingerlő, ösztönző
Minden jó szómagyarázat 1-1 pont,
összesen 3 pont.
2. Kivonásos színkeveréskor a festékanyagon vagy a szűrőkombináción áthaladó fényből a különböző

színek egyidejűleg vagy egymás utáni kivonásából jön létre a kívánt árnyalat. Hozzáadásos színkeveréskor
a kívánt árnyalat a színek veg yítésének vagy eleg yítésének eredménye.
Minden aláhúzott kulcsszó 1-1 pont,
összesen 4 pont.
3. a) A spektrum „szuperszíne” agresszív minőségű. b) A tisztelet jeleként. c) Izgalomba hoz, ingerlő, ösz
tönző hatású. d) Kapcsolatba hozható a vérrel, a hússal.
összesen 4 pont.
4. Pótolandó szavak: meleget, lelkesedést, tavasz, a vas, A-vitamin, a C-vitamin, betegségek, sárgaságban,
fehér (kifehéredik), karantént
összesen 10 pont.
5. 1. K A zöld fény igen nyugtató a szemnek. 2. O A zöld szín szemre gyakorolt nyugtató hatása.
3. O Bennük számtalan klorofillfajta található.
A következmény, illetve az ok megállapítása 1-1 pont,
leírásuk 1-1 pont,
összesen 6 pont.
54
Oscar-díj-eső
1. adaptál: alkalmassá tesz, átalak ít, átformál, átdolgoz
animációs film: a rajzfilm, a bábfilm és az árnyfilm közös neve
dokumentumfilm: megtörtént eseményeket vagy emberi alkotó tevékenységet bemutató film
smink: színész arcának kikészítése
vizuális effektus: látással kapcsolatos hatás
Minden helyes szómagyarázat 1-1 pont,
összesen 5 pont.
Megjegyzés: A szómag yarázat értékelésekor fig yelembe kell venni, hogy a tanuló csak a szövegbe illő je
lentést írja le.
2. A legjobb film, rendező, adaptált forgatókönyv, eredeti filmzene, betétdal, vágás, művészeti rendezés/
látvány, jelmez, smink, vizuális effektus, hang kategóriában.
Minden jó kategória 1-1 pont,
összesen 11 pont.
Megjegyzés: A legjobb jelzőt elég egyszer leírni a tanulónak.
3. Peter Jackson a legjobb rendezésért és adaptált forgatókönyvért, Richard Taylor a legjobb jelmezért és
sminkért vehetett át az Oscar-díjat.
Minden jó név és kategória megnevezése 1-1 pont,
összesen 6 pont.
4. Kiegészítendő szavak, kifejezések: 201 perc, angol, amerikai és új-zélandi

összesen 4 pont.
5. Tolkien trilógiájára vonatkozik, amelyen végigvonul a modern világ varázslatos, mesés megfelelője.
A két jó válaszelem 0,5-0,5 pont,

összesen 1 pont.
6. Megszületett.
Szüleivel visszatért Nagy-Britanniába.
Megjelent A gyűrű szövetsége.
Megjelent A két torony.
Megjelent A király visszatér.
Meghalt.
Minden helyes esemény 1-1 pont,
összesen 6 pont.
55
Akikkel együtt csatlakoztunk

1. Kiegészítendő adatok: 15, május 1, 9
összesen 4 pont.
Megjegyzés: A május 1. két adatnak számít.
2. Ciprus – Nicosia, Csehország – Prága, Észtország – Tallin, Leng yelország – Varsó, Lettország – Riga,
Litvánia – Vilniusz, Mag yarország – Budapest, Málta – Valetta, Szlovák ia – Pozsony, Szlovénia – Ljubljana
Minden jó ország- és fővárosnév 1-1 pont,
összesen 10 pont.
Megjegyzés: A rossz betűrendbe sorolásért 2 pont levonandó.
3. Famagusta: Otelló-vár, ahol Shakespeare Otelló című drámája játszódik. Zakopane: Leng yelország
legnag yobb és legmagasabban fekvő üdülőközpontja, igazi téli sportparadicsom.
Minden jó (aláhúzott) megnevezés 1-1 pont,
összesen 4 pont.
4. Az országok lobogói (soronként): Ciprus, Szlovák ia, Lettország – Szlovénia, Észtország, Málta –
Csehország, Leng yelország, Litvánia
Minden jó megnevezés 1-1 pont,
összesen 9 pont.
Kenyérlángos
1. újjáéled
2. Az élesztőtől.
Ne ragadjon le a tészta.
Amikor a duplájára nő a tészta.
Amíg el nem válik a táltól.
Nehogy leragadjon.
összesen 5 pont.
Megjegyzés: Az életkort a szövegben lévő évszámok alapján tudja kiszámolni a tanuló.
3. A helyes sorrend: 3., 1., 4., 2., 12., 6., 7., 10., 8., 11., 5., 9.
Minden helyes sorrend 1-1 pont,
összesen 12 pont.
Ajánlás: Az értékelést ugyanúgy végezzük, mint a betűrendbe soroláskor. Ha a tanuló az elsőt elrontja,
csak 0 pontot kaphat. Addig jár a pont, ameddig jó az események sorrendje.
56
4. Főzz meg két közepes burgonyát, törd össze, és 50 dkg lisztben hűtsd ki! Oldj fel fél csomag élesztőt,
add a liszthez egy kiskanál sóval, és dagaszd be a tésztát! Kb. másfél órát keleszd! Nyújtsd ki a tésztát kellő
méretűre, majd 5–10 perces pihentetés után tedd meleg sütőbe! 5–10 percig süsd elő! A sütőből kivéve kend
be fokhagymás tejföllel, és gazdagítsd feltétekkel, majd tedd vissza a sütőbe, és süsd készre!
A recept leírása 12 pont.
Megjegyzés: A receptet a 3. feladat alapján kell leírni a tanulónak, de E/2. személyt és felszólító módot
kell használnia.
Génkutatók a múlt nyomában

1. kromoszóma: génhordozó
gén: örök ítőanyag
izolál: elszigetel, elkülönít
Minden jó magyar kifejezés 1-1 pont,
összesen 3 pont.
Megjegyzés: A szavakhoz a tanulónak nem szómag yarázatot kell készítenie, hanem mag yar szóval kell
kifejeznie az idegen szót. Ebben az első két szó esetében a szöveg 1. bekezdésének 3. és 4. mondata segít.
2. A gén információtároló egység, amely felelős az élőlény külső megjelenéséért és minden olyan infor
mációért, amelyre a szervezetnek az élethez szüksége van.
Minden kulcsszóért 1-1 pont,
összesen 3 pont.
Megjegyzés: A meghatározást a szöveg alapján kell a tanulónak megalkotnia. A kulcsszavakat aláhúzás

sal jelöltem.
3. Minta a módszer ismertetéséhez: A kutatók úgy sokszorosítanak DNS-töredékeket, hogy elegendő

mennyiségű vizsgálati anyagot nyerjenek. Az így kapott genetikai ujjlenyomat segítségével össze tudják
hasonlítani a kihalt élőlények génállományát a ma élőkével. Ezzel a módszerrel egy faj fejlődése is végigkö
vethető.
A módszer ismertetése összesen 5 pont.
Megjegyzés: A módszer ismertetését lehetőleg a kolléga értékelje. Pontszám megállapításakor a szövegal
kotás megszokott szempontjait kell fig yelembe venni.
4. A kvagga feje a zebrához, hátsó teste a lóhoz hasonlított. Dél-Afrikában élt. Addig vadászták a húsáért,
míg ki nem pusztították, utolsó példányát 1843-ban terítették le. Kitömött állapotban a mainzi múzeum
ban őrzik.
Minden jó mondat 1-1 pont,
összesen 4 pont.
Megjegyzés: A kvaggáról írt szöveg természetesen csak minta, de a benne olvasható információknak
(kinézete, élőhelye, kipusztulása, hol látható a kitömött példánya) feltétlen szerepelniük kell a tanuló által
alkotott ismertetőben.
57
5. Várható jegyzet
3. Dél-Afrika, 19. sz.: a kvagga kipusztulása
feje → zebra, teste → ló
kitömött Mainzi Term.tud. M.
4. Szövetdarabból örök ítőanyag, ö.has. háziló, zebra
eredm.: a zebrával rokon
5. dél-afr.-i kutatók: zebrák keresztezése (hátsó lábuk gyenge csíkozású)
6. Jövő géntechnika: kihalt áll.-ok újraélesztése
A jegyzetrészletért összesen 10 pont adható.
Megjegyzés: A jegyzet természetesen csak minta, de ezeknek az adatoknak szerepelniük kell.
Lehetőleg a kolléga értékelje.
Farkasok
1. Bekarikázandó betűjel: B
2. Az 5.-hez.
3. szarvas: 225, őz: 720
Minden helyes számadat 1 pont,
összesen 2 pont.
4. A legjobb gének öröklődjenek.
Megjegyzés: A válaszhoz szükséges vonal lemaradt. A következő kiadásban pótoljuk. Az indoklás azért
két pont, mert háttérismeret szükséges hozzá.
5. Alfa-hím: C, E, F Alfa-nőstény: A, B, D
Minden helyes választás 1-1 pont,
összesen 6 pont.
6. Kialakul közöttük a hierarchikus viszony.
7. Bizonyos információkat nem tud közölni a környezetében lévő élőlényekkel.

8. Tudják szabályozni a prédapopulációt. (Nem szaporodnak el túlságosan a szarvasok és az őzek.)

9. Várható jegyzet:
1. A leglényegesebb adatok: tömeg, méret, életkor, ivarérettség, párzási időszak, vemhesség, közösségek
2. A farkasállomány alakulása Mo.-on: csökkenés, eltűntek, megjelentek
3. Vadászat, farkaséhség
4. Párzás, utódnevelés
5. Fejlett testbeszéd, farok, mimika → viselkedés
6. Farkasok az irodalomban
A jó jegyzet 5 pont.
58
Kérem a következőt!
1. Bekarikázandó betűjel: C
2. Kakukktojás: fiatalkor
A kakukktojás kiválasztása 1 pont.
Indoklás: A másik három szó ugyanannak az életszakasznak az elnevezése.

3. A hím jellegű hormonok túlsúlyba kerülése.
4. A beszámozás sorrendje: 3., 1., 5., 2., 4.
Minden helyes sorrend 1-1 pont,
összesen 5 pont.
Ajánlás: Az értékelést ugyanúgy végezzük, mint a betűrendbe soroláskor. Ha a tanuló az elsőt elrontja,
csak 0 pontot kaphat. Addig jár a pont, ameddig jó a fázisok sorrendje.
5. Áthúzandók: diós tészta, kolozsvári szalonna, csokoládétorta, füstölt csülök, rántott sajt
Minden helyes áthúzás 1-1 pont,
összesen 5 pont.
6. Sportolás, rendszeres testedzés → megakadályozhatja a pattanások kialakulását.

Az arcbőr napoztatása → szárítja a bőrt.
Piszkos kéz → kórokozók kerülhetnek az arcbőrre.
Minden helyes következmény 1-1 pont,
összesen 3 pont.
7. Bekarikázandó: a házi kezelésnek megvannak a maga veszélyei.
Megjegyzés: A következő mondat bekarikázását is elfogadhatjuk, amely részletezi a házi kezelés veszé-
lyeit.
8. Jó, ha bőrradírt használsz, mert nem lesznek mitesszereid, és eltávolíthatod a bőrödről az elhalt hám-
sejteket.
Minden helyes ok megnevezése 1-1 pont,
összesen 2 pont.
Állati féltékenység
1. A címben szereplő állati jelzőt kétféleképpen lehet értelmezni. Egyrészt vonatkozik a szövegben sze-
replő élőlényekre, a másik jelentése a szlengből származik: különleges, illetve nagymértékű.
A helyes kifejtés 3 pont.
2. Az állatvilág agglegényei: szüntelen nőstények után járnak, a családapák: kitartanak párjuk mellett, a
hárempasák: több feleségük is van.
Minden jó jellemvonás 1-1 pont,
összesen 3 pont.
59
3. A hím eleve sok energiát fektet a territórium, az erőforrások, a nőstény védelmébe, esetleg az ivadék
gondozásba, így biztosnak kell lennie, hogy a saját utódait gondozza.
Minden jó indokért 1-1 pont,
összesen 4 pont.
4. H, I, I, H, I, I
összesen 6 pont.
5. Várható jegyzet
1. Hímek: agglegények v. családapák v. hárempasák
2. Párzás → hím: territórium ��
� védelme > nőstény: utódgondozás
nőstények �
energia
(utódgondozás)
→
saját utód → féltékenység
3. Agresszivitás: – harc a nőstényért
→
öröklött gátlás – nem öli meg a fajtársát

4. A nőstény nem féltékeny → saját génjeit továbbörökíti
5. Fejlett utódokat szülő állatok: monogámok (hűség!)
A szempontoknak (3. oldal) megfelelő jegyzetért 10 pont adható.
Irány a horvát tengerpart!

1. Sibenik, Sinj
Minden jó városnév 1-1 pont,
összesen 2 pont.
2. a) 14:00, Mátyás Király u. (MOL benzinkút), Dormándon, 14:45, 10:30 (másnap), 20:30
b) 71 400 Ft [Számítás: (20 400 x 2) + (10 200 x 3) = 40 800 + 30 600 = 71 400]
összesen 7 pont.
3. a) vonat: Split, Zadar, Sibenik, Rijeka; repülő: Split, Dubrovnik

b) Rijekának
c) Sibenikbe
d) 10 óra 8 perccel [a vonat menetideje 14 óra 38 perc, a repülő menetideje 1 óra 30 perc]
e) kedd, csütörtök, szombat
Minden jó adat 1-1 pont,
összesen 12 pont.
Megjegyzés: A d) feladatban a repülőgép menetideje lehet 1 óra 10 perc, tehát elfogadható a 10 óra
28 perc is.
4. Felsorolható indokok: gyorsabb, kevesebb a menetidő, kényelmesebb.

Minden jó indok 1-1 pont,
összesen 3 pont.
60
Méta
1. Aláhúzandók: labdajáték, népi játék, csapatjáték, szabadtéri játék
összesen 4 pont.
2. métalabda, métabot, kő (fadarab)
Minden helyes megnevezés 1-1 pont,
összesen 3 pont.
3. 2:1 (kettő aránylik az egyhez)
4. ütő: ütőjével elüti a labdát

kapó: megpróbálja elkapni a labdát, adogat, kidobja az ellenfelet
király: kiszabadítja a várban rekedt játékosokat
Minden jó megnevezés 1-1 pont,
összesen 5 pont.
5. → kidobók
→ bújók
A helyes, méretarányos rajz 5 pont.
Megjegyzés: A méretarányos kör 12 pont, a játékosok elhelyezése és megnevezése 2-2 pont.
6. Hosszúméta: a kapók kiüssék az egyik ütőt, vagy elkapják a labdát.

Körbeméta: a csapatok közül valamelyik minden játékosát kiüssék.
A játékok céljának megnevezése 1-1 pont,
összesen 2 pont.
7. Egyéni megoldás.
A helyes ajánlás 5 pont.
Megjegyzés: A tanuló bármelyik játék ajánlását leírhatja a megadott terjedelemben. Fontos, hogy úgy
fogalmazza meg, hogy kedvet teremtsen a játék kipróbálásához. Egyéni ellenőrzést igénylő feladat.
Értékelés:
61
Az interaktív tananyag jellemzői

Az elmúlt években hazai és nemzetközi felmérések sokasága igazolta, hogy a felső tagozatos magyar diákok
szövegértésével komoly problémák vannak. Az alsó tagozatban még jól, a koruknak megfelelően olvasó
kisdiákok jelentős része a későbbiekben keveset és nehezen olvas, a hosszú szövegeket elutasítja, és az értő,
értelmező olvasás is gondot okoz számukra. Sajnos sok tanuló esetében 8. évfolyamon sem jobb a helyzet a
szövegértés terén.
Az előzőekből adódóan minden eszközt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy a felsős tanulók is szívesen
olvassanak, rendszeres olvasóvá váljanak. Azok a diákok azonban, akik nem értik az általuk olvasottakat,
sohasem fogják átélni az olvasás örömét. Soha nem válnak rendszeres olvasóvá.
Az Apáczai Kiadó az elsők között látott hozzá az interaktív tananyagok fejlesztéséhez, hiszen minden lehe-
tőséget biztosítani kíván a pedagógusoknak ahhoz, hogy siker koronázza a tanulók szövegértő képességének
fejlesztése terén kifejtett erőfeszítésüket. Az interaktív tananyag-feldolgozások nagy sikert arattak a tanulók és
a kollégák körében. 2008. szeptember 3-án Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezető igazgatója a Parla-
mentben átvehette a Magyar Termék Nagydíjat a kiadó interaktív taneszközeiért. A díjazott termékek között
ott voltak a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyveimhez készült digitális taneszközök is.
Sajnos nem készülhetett a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv valamennyi szövegéhez in-
teraktív tananyag-feldolgozás. Ezért igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek köré-
ben a legnagyobb sikert aratták. Végül a 22 szövegből 10-et dolgoztam fel digitális formában:
1. Motorsport
2. Autóbusz-menetrend
3. Haj, haj, frizura
4. A grafikus
5. A maszájok
6. Kenyérlángos
7. Farkasok
8. Állati féltékenység
9. Irány a horvát tengerpart!
10. Méta
Szeretném megnyugtatni az informatikai eszközök használatától még kissé berzenkedő kedves kollégá-
imat, hogy a programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok, továbbá
bármikor vissza lehet lépni a főmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is megfelelően jelöltek. Az is
lényeges dolog, hogy bármilyen típusú interaktív táblán alkalmazható az anyag.
Az egyes funkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is kiválaszthatók, aktiválhatók. Ez azért fon-
tos, mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy projektor és egy számítógép.
Az egyes témakörök a szoftver tartalomjegyzékében a tankönyvvel megegyező sorrendben jelennek meg.
A témára való ráhangolódás és az olvasástechnika fejlesztését, korrigálását segítik a Gyakoroljunk! részben
található feladatok, amelyeket érdemes az osztály valamennyi tanulójával elvégeztetni, de alkalmazni lehet
csoportmunkában differenciálásra vagy egyéni feldolgozásra is. A szöveget a tankönyvből olvashatják el a
tanulók, hiszen ehhez kapcsolódnak a gyakorlófeladatok, illetve az interaktív játékok, amelyek szervesen ki-
egészítik a tankönyvi feladatokat, felhasználva a gyermekek által annyira kedvelt multimédiás lehetőségeket.
Fontos megjegyeznem, hogy a grafikák igazodnak a korosztály igényeihez, inkább karikatúra jellegűek,
eltérve az 5. és 6. évfolyamos anyag illusztrációitól, de megegyezve a 7. évfolyamos interaktív tananyag-fel-
dolgozásáéval. Továbbra is gyönyörű fotók motiválják a tanulókat a feladatok elvégzésére, illetve segítik a
feladatok megoldását.
Az interaktív témafeladatok egyik része előkészíti a feladat megoldását, másik része az ellenőrzést segíti,
de vannak olyan feladatok is, amelyek a témára való ráhangoláskor alkalmazhatók.
A változatos gyakorló- és játékos feladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói, ismeretei azonosak a
tankönyvéivel, a szemléltetés, a feldolgozás már egészen más. Játszhatnak a diákok kvíz- és memóriajáté-
62
kokat, dönthetnek igaz és hamis állítások között, kiegészíthetnek térképet, megfejthetnek keresztrejtvé-
nyeket, kereshetnek képek közötti eltéréseket, tanulhatnak maszájul, hogy csak a legkedveltebb feladatokat
emeljem ki. Az interaktív játékok közül főleg a társasjátékok alapja az, hogy az olvasottakkal kapcsolatos
kérdésekre három válasz közül kell a tanulóknak kiválasztani a megfelelőt. Ilyenkor feltétlenül kérjük, hogy
a szövegből keressék ki a választ.
A feladatok megoldásáról a tanulók azonnali visszajelzést kapnak, mégpedig mindig a lehető legegysze-
rűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahúzás), sok esetben azt a gép eleve nem
engedi, tehát csak helyes megoldást fogad el. A helytelen reakcióra figyelmeztető felirat (felugró ablak) jelenik
meg »Legközelebb biztosan sikerülni fog!« szöveggel és fejét rázó lány animációjával. Ekkor újra kell próbálkoz-
nia a gyakorló diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig »Ügyes vagy!« felirat és a bólogató számítógépes
író lány animációja jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig,
míg el nem találjuk a helyes megoldást. A hibás szavakat kiválasztó feladatok esetén az egérrel való rámoz-
duláskor pirossal kiszíneződik a hibás betű, így is segítve a helyes megoldás megtalálását. A szoftver tehát az
ösztönző, dicséreten alapuló ismeretszerzésre épít, hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása
után nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket akár egyéni módon és tempóban is kutakodni, kísérletezni.
Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások nem is megengedettek, a jó válaszig bátran lehet kísérletezni.
Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozására

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád 8. évfolyamos szövegeit nemcsak a magyar
szakos tanárok, hanem más szakos kollégák is alkalmazhatják a szövegértő képesség fejlesztésére.
A következő táblázat egy újszerű feldolgozási javaslat a tankönyvekben található szövegek felhasználá-
sára. * Jelenthet órarészletet is. Hány irodalom- vagy nyelvtan-, esetleg más szakóra tartamába építjük be a
szövegfeldolgozást. I T = interaktív-tananyagfeldolgozás
Tantárgyi Felada-
Óra* A szöveg címe Szövegtípus Bekezdések
koncentráció tok
1. A garabonciás diák magyarázó-értelmező irodalom 1–5. 1–7.
2. Mátrix (filmkritika) dokumentum médiaismeret 3. 7–9.
nyelvtan, 2.,
3. Balázsolás magyarázó-értelmező 1–5.
irodalom 1. 3–9.
4–5. I T Motorsport magyarázó-értelmező matematika 2., 4., 6. 4., 6.
6. Számla dokumentum matematika 2., 5., 6.
publicisztikai és ma- médiaismeret, 1.,
7–8. Napfogyatkozás 1999
gyarázó-értelmező fizika 3., 4.
9. I T Autóbusz-menetrend dokumentum matematika 4., 5.
10. 1., 3.,
Árulkodó lábak magyarázó-értelmező biológia 2.
2., 4–6.
osztályfőnöki
publicisztikai szöveg:
11. I T Haj, haj, frizura óra – pályaori- 1–7.
interjú
entáció
osztályfőnöki
publicisztikai szöveg:
12. I T A grafikus óra – pályaori- 1–9.
interjú
entáció
Hogyan működik a
13. magyarázó-értelmező fizika 1–5. 1–10.
rakéta?
63
földrajz, 1–5., 1., 3.,

14–15.
A maszájok magyarázó-értelmező biológia, 6., 2.
IT
egészségtan 7.
16. fizika, biológia, 1., 2., 5.,
A színek magyarázó-értelmező
rajz 2–4. 4.
17. Oscar-díj-eső dokumentum médiaismeret 1–6.
Akikkel együtt csatla- földrajz, törté-
18–19. magyarázó-értelmező 1–10. 1–4.
koztunk nelem
20–21.
Kenyérlángos dokumentum technika, életvitel 1–6. 1–4.
IT
22. Génkutatók a múlt
magyarázó-értelmező biológia 1–6. 1–5.
nyomában
biológia, 3–4.,
23. matematika, 2., 4., 8.,
Farkasok magyarázó-értelmező
IT földrajz, 1., 3.
irodalom 6.
publicisztikai szöveg: biológia,
24. Kérem a következőt! 1–8.
olvasói levél egészségtan
25. Állati féltékenység magyarázó-értelmező biológia 1–5. 2–5.
26–27. Irány a horvát tenger- földrajz, 1., 4.,
dokumentum
IT part! matematika 2., 3.
28.
Méta dokumentum testnevelés 1–6. 1–7.
IT
A következőkben nem teljes óravázlatok olvashatók, hanem ötleteket, javaslatokat írok le az egyes szö-
vegek feldolgozásához. Természetesen ezektől minden kedves kollégám a legjobb belátása szerint eltérhet.
A szövegfeldolgozást ugyanis befolyásolja az, hogy a kolléga milyen tanulásszervezési módot, munkafor-
mát választ, és az is, hogy felzárkóztatni akar vagy tehetséget gondozni.
A garabonciás diák
Előkészítési variációk
1. A Petőfi Sándor életéről tanultak felidézése.
2. Előzetes kutatómunka Petőfi Sándor családjáról
3. A népmesék garabonciás diákjainak jellemvonásai.
Szövegfeldolgozás
Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás.
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 6. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5., 7.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 6.
Páros munkaként javasolt feladatok: 5.
Csoportmunkaként javasolt feladatok: –
A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:
7. feladat: A vélemény kifejtéséhez szükséges ellenőrizni, hogy minden tanuló érti-e a Nem esik messze az
alma a fájától közmondást.
Nevelési helyzet: Az elkallódás veszélyei, híres, sikeres szülő árnyékában.
64
Mátrix (filmkritika)
1. Beszélgetés a tanulók filmnézési szokásairól
2. A film stáblistájának olvasása
Szövegfeldolgozás
Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás (a sok idegen nyelvű név ejtése miatt javasolt).
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 6., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5., 7., 8.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8.
5. feladat: …röviden… Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy csak a megadott terjedelemben írhatják
le a filmrészletet!
6. feladat: Húzd alá a szövegben, mi a film alapkérdése! Tisztázzuk az alapkérdés szót!
Nevelési helyzet: A pozitív jövőkép erősítése a fiatalokban.
Balázsolás
1. A Babits Mihály életéről tanultak felidézése.
2. Babits Mihály Balázsolás című versének felolvasása.
3. Torokbetegségek.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 6., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 5., 7.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7.
le a magyarázatot!
Nevelési helyzet: Az empátia képességének fejlesztése.
Motorsport
1. Filmrészlet a gyorsaságimotoros-világbajnokság egyik futamáról.
2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 4., 5., 6., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 7.
Munkaformák
Páros munkaként javasolt feladatok: 2., 3.
Csoportmunkaként javasolt feladatok: 4.
65

7. feladat: Melyik következtetés nem helyes?
Nevelési helyzet: A céltartás, az önmegvalósítás fontossága a sikerek elérésében.
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Mondatokat kell kiegészíteni az eseményhez kapcsolódó évszámok-
kal. 2. Az állítások közül el kell dönteni, melyik az igaz és melyik a hamis.
Interaktív játék: Kvízjáték motorversenyes keretben.
Számla
1. Beszélgetés a családok vásárlási szokásairól.
2. Vásárlási listák összeállítása.
Szövegfeldolgozás
Ismerkedés a szöveggel: áttekintő olvasás.
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 6.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: –
Páros munkaként javasolt feladatok: –
Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1–6.
A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: –
Nevelési helyzet: A helyes vásárlói szokások, a vásárláshoz kapcsolódó illembeli kérdések.
Napfogyatkozás 1999
1. A Föld forgásáról és keringéséről szerzett ismeretek felelevenítése.
2. A Napfogyatkozás modellezése.
3. Híres napfogyatkozások az interneten.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2.
le a beszámolót!
Nevelési helyzet: A környezettudatos magatartás.
Autóbusz-menetrend
1. A különböző közlekedési eszközökhöz kapcsolódó internetes oldalak (útvonaltervező, Volán menet-
rend, MÁV menetrend stb.
3. Középiskolai bejáró diákok problémái
66
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 3., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 4.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 3., 5.
Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 4.
Nincs ilyen utasítás. A menetrendhez kapcsolódó feladatok utasításának mindegyikét meg kell értenie
egy nyolcadikosnak.
Nevelési helyzet: A tömegközlekedés előnyei és hátrányai, az utazáshoz kapcsolódó illemszabályok.
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. feladatának ellenőrzéséhez lehet alkalmazni, illet-
ve differenciált osztálymunka során egy tanulópár vagy egy csoport oldhatja meg a többi tankönyvben
dolgozó tanulóval párhuzamosan. 2. Térképre kell behúzgálni a körökhöz a megfelelő település nevét. 3.
Az autóbuszok jelzéseinek és a menetidők ismeretében kell az autóbuszok érkezési sorrendjét megálla-
pítani.
Árulkodó lábak
1. Beszédes testrészek: sasorr, ó-láb, bocitérd stb.
2. Parajelenségekkel foglalkozó újságcikkek gyűjtése, olvasása
Szövegfeldolgozás
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 3., 4., 5., 6.
2. feladat: …lead [líd] szövegét…
Nevelési helyzet: A folyóiratokban olvasható információk kritikai olvasása.
Haj, haj, frizura

1. Beszélgetés a továbbtanulásról, a tanulók személyes jövőképéről.
3. Az interjúról tanultak felidézése.
Szövegfeldolgozás
Ismerkedés a szöveggel: dramatizáló olvasás két tanuló előzetes felkészülése alapján.
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 5., 6., 7.
Munkaformák
67
Nevelési helyzet: Az önismeret fontossága a pályaválasztásban.

Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A rejtvény, amelynek megfejtése a fodrász szó, jól motiválhatja a
tanulókat. 2. A két kép közötti nyolc eltérés megtalálásával a tanulók megfigyelőképessége fejlődik. 3. Arc-
formákhoz kell a legjobban illő frizurát kiválasztani.
Interaktív játék: Memóriajáték. A rokon értelmű szavak megtalálásakor feltűnik a fotó egy-egy részlete.
A játékot versenyszerűen is játszhatják a tanulók, hiszen másodpercszámláló jelzi a felhasznált időt. A me-
móriafejlesztés mellett a tanulók szókincse is bővíthető.
A grafikus
1. Beszélgetés a továbbtanulásról, a tanulók személyes jövőképéről.
3. Az interjúról tanultak felidézése.
Szövegfeldolgozás
Ismerkedés a szöveggel: dramatizáló olvasás két tanuló előzetes felkészülése alapján.
Felzárkóztató feladatok: 4., 5., 8., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 2., 3., 6., 7.
Munkaformák
Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 7.
7. feladat: Miért nem ajánlott a művészi…?!
Nevelési helyzet: Az önismeret fontossága a pályaválasztásban.
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A szavak jelentésének kiválasztása három lehetőség közül. 2. A rejt-
vényhálóban nyolc foglalkozást kell megtalálni: grafikus, geológus, sofőr, kalauz, festő, író, színész, tanár.
A rejtvény versenyszerűen is megoldatható. Ilyen esetben a többi versenyzőnek nem szabad látnia a megol-
dást, illetve az éppen versenyző játékidejét.
Interaktív játék: Memóriajáték. A számítógépes grafikák közül az azonosakat kell megtalálni. Nyolc pár
található a képernyőn.
Hogyan működik a rakéta?

1. Beszélgetés az űrkutatás eredményeiről.
2. A tankönyvi ábra értelmezése.
3. Űrkutatással kapcsolatos videofilm megtekintése az interneten.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 2., 4., 6., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 3., 5., 7., 8., 10.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 2., 4., 6.
Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1., 3., 5., 7., 8., 9., 10.
5. feladat: a jelek jelentése
9. feladat: …alapvető különbség…
Nevelési helyzet: Az emberi értelem, a kitartás szerepe a világűr meghódításában.
68
A maszájok
1. Afrika térképén Kenya és Tanzánia megkeresése, illetve a tanulók a két országgal kapcsolatos ismere-
teinek felidézése.
3. A 7. évfolyamos interaktív-tananyagfeldolgozás a Serengetit bemutató képsorának megtekintése.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 5., 8., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 6., 7.
Munkaformák
Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 5.
Csoportmunkaként javasolt feladatok: 4., 6., 7.
3. feladat: …megélhetési forrás…
7. feladat: …a férfiá avatás ceremóniáját?
Nevelési helyzet: Más népek kultúrájának elfogadása és tisztelete.
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Néhány jellegzetes afrikai állat nevét ismerhetik meg a tanulók
maszáj nyelven. A kiejtést többször is meghallgathatják a hangszóró ikonra kattintva. A második körben
már csak az állatok képe jelenik meg, de a hangszóró ikonra kattintva megjelenik az állatok maszáj neve és
a kiejtés is, így ellenőrizhetik magukat a diákok. 2. A rejtvény a Hakuna matata maszáj kifejezés, amelynek
a jelentése: minden rendben van. 3. Képmontázshoz kell alámondásos szöveget alkotni. A megállítás gomb-
bal bármikor megállítható a diavetítés, majd újraindítható.
Interaktív játék: Kvízjáték. Minden helyes válasz után megjelenik egy kép részlete. Az utolsó képkocka meg-
jelenését követően megelevenedik a fotó, és táncolni kezdenek a maszáj férfiak.
A színek
1. Rajz és vizuális kultúra órán a színekről, az alap és a kiegészítő színekről tanultak felidézése.
2. Beszélgetés arról, ki mit tud a színek „jelentéséről”.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 3., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 2., 5.
Munkaformák
5. feladat: …mi az oka, illetve következménye…
Nevelési helyzet: A szépség, a színek harmóniájának szerepe az emberek életében.
Oscar-díj-eső
1. Idegen nyelvű nevek kiejtésének gyakorlása az Oscar-díjban részesültek listáján.
2. Beszélgetés A Gyűrűk Ura könyv-, illetve filmtrilógiáról.
69
Szövegfeldolgozás
Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás.
Munkaformák
Páros munkaként javasolt feladatok: 1–5.
5. feladat: …mágikus-mesés allegória…
Nevelési helyzet: Kulturált véleménynyilvánítás.
Akikkel együtt csatlakoztunk

1. Beszélgetés az Európai Unióról.
2. Magyarország és az Európai Unió zászlajának a szimbólumai.
Szövegfeldolgozás
Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. Az országokról szóló ismertetőket egy-egy tanuló olvassa fel elő-
zetes felkészülés alapján vagy blattolva.
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3.
Nevelési helyzet: A kisebb és nagyobb közösséghez való tartozás felelőssége.
Kenyérlángos
1. A hagyományosan magyar ételek
3. Beszélgetés arról, miért olyan divatosak napjainkban a főzőműsorok.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 3. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 4.
Munkaformák
Nevelési helyzet: A hagyományos magyar ételek és az egészséges táplálkozás összehasonlítása.
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A szavak, kifejezések értelmezése, a három közül a helytelen kivá-
lasztása. 2. A rejtvényben egy kemencével kapcsolatos közmondást kell kirakni a betűoszlopok sorrendbe
rakásával. A megfejtés: a kemencét támasztja – otthon lopja a napot. 3. Rövidfilmen a kenyérlángos készí-
tésének a könyvben leírtaktól eltérő módját láthatják a tanulók. A feladat éppen az, hogy összegyűjtsék az
eltéréseket.
Interaktív játék: Kvízjáték. Helyes válasz esetén finomságokkal lehet gazdagítani a kenyérlángost.
70
Génkutatók a múlt nyomában

1. Beszélgetés kihalt állatfajokról.
2. A tanulók génekről szerzett ismereteinek felelevenítése.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 5.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1–5.
Nevelési helyzet: A környezettudatos magatartás erősítése, az állatok védelme.
Farkasok
1. Beszélgetés a védett állatokról.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 5., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 4., 6., 7., 9.
Munkaformák
Csoportmunkaként javasolt feladatok: 3., 4., 7., 9.
Nevelési helyzet: Mit tehetünk a védett állatokért?
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A farkas rajzához a megfelelő adatok kiválasztása. 2. Igaz és hamis
állítások megkülönböztetése. 3. A két kép közötti nyolc eltérés megtalálásával a tanulók megfigyelőképes-
sége fejleszthető.
Interaktív játék: Memóriajáték. A szinonimák megtalálása után egy kép rajzolódik ki. Ezzel a játékkal nem-
csak a tanulók memóriáját fejleszthetjük, hanem a tanulók szókincsét is bővíthetjük.
Kérem a következőt!
1. Beszélgetés a tinédzserkori problémákról.
2. A pattanások kialakulásával kapcsolatos biológiai ismeretek felidézése.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 4., 5., 7. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 6., 8.
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1–5., 7.
Nevelési helyzet: Az egészséges életmód, különösen az egészséges táplálkozás hatása a bőr állapotára.
71
Állati féltékenység
1. Beszélgetés az emberi és az állati párkapcsolatok hasonlóságáról.
Szövegfeldolgozás
Munkaformák
Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1–3., 5.
1. feladat: …talányos…
Nevelési helyzet: A megcsalás erkölcsi vonatkozásai.
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A keresztrejtvény megfejtése: állati 2. A megfelelő tulajdonságok táb-
lázatba rendezésével az állatvilág agglegényeit, családapáit és hárempasáit jellemezhetjük. 3. Igaz és hamis
állítások megkülönböztetése.
Interaktív játék: Kvízjáték. Ha a tanulók jól válaszolnak a kérdésekre, a végén násztáncot jár a rigópár.
Irány a horvát tengerpart!

1. Beszélgetés az utazási szokásokról.
3. Az utazás illemtana.
Szövegfeldolgozás
Munkaformák
Nevelési helyzet: Takarékoskodás utazás megvalósításáért.
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A fejben vagy írásban történő számolással a tanulók matemati-
kai kompetenciáját tudjuk fejleszteni. 2. A városnevek szétválogatásának szempontja az, hogy milyen jár-
művel lehet eljutni oda. A táblázatok értelmezésének képességét, a pontos feladattartást fejleszthetjük.
3. A térképen a megismert helységneveket kell elhelyezni a tanulóknak, amellyel a tájékozódó képességüket
is fejleszthetjük. 4. Képmontázshoz kell alámondásos szöveget alkotni. A megállítás gombbal bármikor
megállítható a diavetítés, majd újraindítható.
Interaktív játék: –
72
Méta
1. Népi játékok gyűjtése, szülők, nagyszülőktől hallott játékok ismertetése.
Szövegfeldolgozás
Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 4., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 6., 7.
Munkaformák
5. feladat: …méretarányosan…
Nevelési helyzet: A játékszabályok betartása, a becsületes játék.
Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A keresztrejtvény megfejtése: métabot. 2. A hosszúméta játékterét
kell benépesíteni. 3. A hosszúméta és a körbeméta jellemzőinek halmazba rendezése.
Interaktív játék: Kvízjáték. Helyes válasz esetén a körbeméta játékosait kiütheti a kidobó.
73
FOGALMAZÁSI FELADATGYŰJTEMÉNY
A 8. évfolyamos Fogalmazási feladatgyűjteményt az Oktatási Hivatal AK/1667-14/2011. ügyiratszámon
2016. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy addig semmilyen formai és tartalmi változást
nem lehet rajta végezni. Ez alól természetesen kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák.
Ezúton szeretnélek megkérni, ha bármilyen ilyen jellegű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj je-
lezni számomra a csopike9@gmail.com e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigálhassam. Azzal is na-
gyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd, és bekülde-
néd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára.
A pályázat részletes kiírását elolvashatod a Kiadó Tanévi naptárában, népszerű nevén az agendában. A leg-
fontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal.
A tankönyvvé nyilvánított kerettantervi elvárásoknak megfelelő feladatgyűjtemény átdolgozásakor a
NAT 2007 módosításait, az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak kerettantervét, valamint az 5., 6 és 7. osztályos
Fogalmazási feladatgyűjteményt, a gyakorlati tapasztalataimat és a kollégák észrevételeit vettem alapul.
A feladatgyűjtemény kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet, ugyanakkor önálló tankönyvként
is használható.
Az új Fogalmazási feladatgyűjtemény, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvek, valamint a
Szövegértés interaktív tananyag programcsomagot alkotnak.
Előszó
A közvetlen hangú levél arról tájékoztatja a feladatgyűjteményt használó tanulót, hogy milyen műfajokkal
ismerkedhet meg a 8. évfolyamon, milyen kommunikációs képességei fejlődhetnek a taneszköz segítségé-
vel, illetve hogyan alkalmazhatja az általa szerzett ismereteit a mindennapjaiban.
Jelmagyarázat – Önellenőrzési szempontok

A feladatgyűjtemény 4. oldalán található jelmagyarázat a tankönyv használatát segíti. Ugyanitt kapott he-
lyet az önellenőrzési szempontsor, amely jó szolgálatot tesz az önkorrekció közben, valamint az önértékelés
és véleménynyilvánítás tanításakor. Ezzel jól fejleszthető a tanulók értékelő képessége. Fogódzót kapnak
ahhoz, hogyan értékeljék a saját és társaik teljesítményét.
A kommunikáció
A 8. évfolyamon is fontosnak tartom, hogy minden anyanyelvi órán végeztessünk a gyerekekkel helyesejtési
gyakorlatokat. Ilyen jellegű feladatok találhatók a Nyelvtan és helyesírás tankönyvben, de a – korábbi évek
gyakorlatának megfelelően – nagyobb részük a fogalmazási feladatgyűjteménybe került. A légző-, kiejtési
és gyorsasági gyakorlatokon kívül ezen az évfolyamon – az anyanyelvi ismeretanyaghoz kapcsolódva – ki-
emelten foglalkozunk a hangsúllyal, a hanglejtéssel (az összetett mondatok intonációjával) és a különböző
váltásokkal.
A testbeszéd
A testbeszéd című fejezet szervesen kapcsolódik a nyelvtan tankönyv azonos című fejezetéhez, annak bőví-
tett formája. Míg a Nyelvtan és helyesírás tankönyv főleg a testbeszéddel kapcsolatos szövegeket tartalmaz-
za – ezek alkalmasak a szövegértő képesség fejlesztésére –, addig a feladatgyűjteménybe a kommunikációs
helyzetgyakorlatok kerültek. A nyolcadikos tanulókkal nemcsak a barátság témával, hanem a szerelemmel is
szükséges foglalkozni. A fejezetben található feladatok, helyzetgyakorlatok rövid idő alatt megoldhatók, ele-
mezhetők. A következő fejezet feladataival együtt akár osztályfőnöki órán is felhasználhatók. A tizenévesek
élethelyzeteit ábrázoló fotók alkalmasak a megjelenített gesztusok, mimikák értelmezésére és elemzésére.
Hangsúlyozni szeretném, hogy sem erre, sem a következő fejezetek feldolgozására nem kell teljes órát
szánni. Nem tartom helyesnek azt az eljárást, ha a testbeszéddel, az illemmel kampányszerűen foglalko-
zunk, aztán hosszú idő telik el, amíg újra napirendre kerülnek. Lehetőleg minden órán szánjunk néhány
percet ezen képességek fejlesztésére, a tanulók nevelésére.
74
Hivatalos szövegek
A fejezetben a tanulók elsajátítják a kérvény, a jegyzőkönyv, az elismervény, a nyugta, a szerződés megírá-
sának, valamint a megrendelőlap, a kérdőív, a postautalvány kitöltésének mikéntjét. Ezek mindegyikével
találkoznak majd felnőtt korukban is. Roppant kényelmetlen, ha valakinek a postai ügyintézőt kell meg-
kérnie arra, hogy az ajánlott levélhez tartozó lapot kitöltse. Az állampolgári kompetencia fejlesztésének a
hivatalos szövegek értelmezése, az ügyintézés mikéntje is része. Ezért ezeket a feladatokat jó szívvel aján-
lom osztályfőnöki órákra.
A magán- és közéleti kommunikáció

A fejezet témái: az életrajz és az önéletrajz. A tanulók mintát kapnak olyan önéletrajz megírásához, amely
megfelel a 21. századi önéletrajz tartalmi és formai követelményeinek. Ezekre a praktikus ismeretekre min-
den tanulónak szüksége lesz felnőtt korában. Előadásaim során sokszor példálóztam azzal, hogy ismerőse-
im, szomszédaim helyett gyakran én írom meg a kérvényeket, önéletrajzokat, pedig ahogy mondani szokás:
tanult emberek.
A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai

A nyelvtankönyv hasonló témájú fejezetéhez kapcsolódik. A feladatok megoldásával nemcsak színesíthet-
jük a tanítási órákat, hanem a diákok alaposabban megismerkedhetnek a hír, a tudósítás, a cikk, a kom-
mentár, a kritika, az interjú és a riport műfaji sajátosságaival, de szó esik benne a reklámok és az apróhir-
detések eszközeiről és hatásáról is.
Felhívom a kollégák szíves figyelmét Arany Lajos A hírtől a tárcáig – Sajtóműfaj-elmélet – című könyvé-
re (Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001), amely nagyon jó szolgálatot tesz a
tanítási órára való felkészüléskor.
Illemmorzsák
A fejezet az osztályfőnöki órákon is hasznosítható. Témái: önfegyelem, önuralom, otthon, családi ünne-
pek, betegség és halál, televíziózás, rádiózás, az utcán, öltözködés, kiránduláson, strandon, utazás közben.
A tanulók szövegek értelmezésével, feladatok megoldásával és szerepjátékokkal sajátíthatják el az udvarias
viselkedés illemszabályait.
Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához

Helyes ejtés
Ez a fejezet a nyelvtankönyvemben lévő Hangzó anyanyelvünk című fejezetének kibővített változata.
A nyelvtankönyvhöz tartozó interaktív tananyagnak is része.
Ezeket a gyakorlatokat minden magyarórán tréningszerűen végeztessük néhány percben. Ez a folyama-
tosság nemcsak a tanulók helyes ejtését fejleszti, hanem az olvasási képességüket is, és biztosítja a szókin-
csük bővítését is.
A feladatok szóanyagát, a verseket, versrészleteket a helyesírási képesség fejlesztésére is felhasználhatjuk:
lemásoltathatjuk, emlékezetből leírathatjuk, de akár tollba is mondhatjuk a tanítványainknak. Önellenőr-
zéskor pedig használhatják a feladatgyűjteményüket.
Egy-egy feladat sokrétű alkalmazására csak egyetlen példát szeretnék kiragadni.
10. oldal 14. feladat

Gyakoroljátok prózai szövegrészleteken a c, cs, f, s, sz, t, v, z, zs hangok helyes ejtését! Ügyeljetek a ma-
gán- és mássalhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére! Közepes hangerővel, közepes tempóban ol-
vassátok a szövegeket!
75
f) Tibi még nem látta a tengert. Talán tavasszal ellátogathat Tímeához, a nővéréhez, aki egy tengerparti
város egyetemén tanul. Tavaly már tervezte, hogy meglátogatja, de nem volt rá elég a megtakarított pénze.
Most a nagyszüleitől is kapott egy kis segítséget, így a tavaszi szünetben elutazhat imádott nővéréhez, és
végre láthatja a tengert.
g) A végvárak vitézei veszélyes vidékeken teljesítettek szolgálatot. Vizesárokkal körülvett váraikban
nem volt könnyű a vitézek sorsa. Ha ellenség vette körül őket, minden erejüket a vár védelmére fordították.
Békeidőben is tartottak párviadalokat, versenyeket, hogy ne vesszen kárba az idejük és az erejük. Néha
vidám vacsorákon vettek részt.
h) Zolika és Zénó a tűző napon a vízparton a vizes homokból várat építettek. Izzadtak mind a ketten.
Zacskóban hordták a vizet a vár árkába a tó vizéből. Közben magukra is spricceltek a vízből. Egy pózoló
dizőz mézesmázos szavakkal dicsérte a két homokozó fiúcskát.
i) Zsófi, Zsolti, Zsuzsó, Gazsi, Balázs és Zsani hátizsákjukkal az erdőbe mentek kirándulni. A perzselő
napsütés a fákon is áthatolt. Egy közeli dús pázsitú tisztáson pihenőt tartottak. Elővették hátizsákjukból az
uzsonnájukat. Mindannyian sonkás zsemlét kezdtek el falatozni. A morzsákat hamarosan hangyák kezd-
ték elszállítani. Balázs még morzsolt is nekik. Zsófi mazsolával kínálta meg társait. Elzsibbadt lábuk új
erőre kapott az uzsonna után. Folytatták útjukat.
Az e) feladatban lévő rövid szöveget tollbamondásként is alkalmazhatjuk, illetve felhasználhatjuk a nyelv-

tani ismeretek gyakorlására. A tanulók végeztethetnek szófajtani és/vagy mondattani elemzést. A h) és az i)
feladatrészben található szövegekben csak egyszerű mondatok szerepelnek. A gyengébb képességű tanulókkal
a g), a jobb képességű diákokkal például az f) szövegen gyakoroltathatjuk az összetett mondatok elemzését.
Testbeszéd
A 8. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv azonos című fejezetében a barátság gesztusnyelvével és
az udvarlási gesztusokkal ismerkednek meg a tanulók. Az eddigi visszajelzések alapján mindkét taneszköz-
ben ez a fejezet az egyik kedvence a diákoknak. Több olyan téma és feladat található a feladatgyűjtemény-
ben, amivel érdemes osztályfőnöki órán is foglalkozni.

Olvasd el a következő szöveget!
Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz! – hangzik a régi mondás. Pontosabban a szembogarába. Megfigyel-
heted, a szembogarak a sötétben kitágulnak, az erős fényben összehúzódnak. Pupillánk hasonlóan viselkedik
hangulatbeli, érzelmi változás során is. Amikor izgalomba jössz, szembogarad akár a normális méretének
négyszerese is lehet; ha dühös vagy elutasító a magatartásod, akkor viszont „kígyószemmé” szűkül.
a) Pontosítsd a régi mondást a szöveg alapján!

Nézz a szembogarába (pupillájába) annak, akivel beszélsz!
b) Egészítsd ki az ok-okozati összefüggéseket!

Sötétben kitágul a pupilla, világosban összehúzódik a pupilla.
Izgalomtól kitágul, dühtől összeszűkül.
A következő feladatok a testbeszéd értelmezését szolgálják, melyek rövid idő alatt megoldhatók, és
a diákok nagyon kedvelik, mivel saját magukra ismerhetnek, a fotókon szereplő kortársaikon keresztül
sokszor könnyebben nyilatkoznak meg, mintha magukról kellene beszélniük. Így akaratlanul is tudo-
másunkra hozzák – gyakran szégyellt – belső félelmeiket, szorongásaikat, beilleszkedési problémáikat.
A következő feladatnak természetesen többféle értelmezése lehet. Az egyik lehetséges változat olvasható
az alábbiakban.
76

Figyeld meg a következő fényképet, amelyen két barát látható! A bal oldali Tomi, mellette Karesz ül.
a) Mit árul el a testbeszédük?
Pl.: Összevesztek a fiúk. Karesz békülni akar.
b) Elemezd külön-külön a gesztusaikat, mimikájukat!
Tomi: szomorú. Megbántottan, magába zárkózva ül. Kerüli Karesz pillantását. A zsebre dugott kéz is a
bezárkózást jelzi.
Karesz: társára nézve beszél. Nyitott. A zsebre dugott kéz nála a bizonytalanságot, esetleg a félelmet jelzi.
c) Ki próbál közeledni a másikhoz? Karesz
d) Mit mondhat a barátjának?
Ne haragudj! Béküljünk ki! Nem akartalak megbántani.
Orsi Norbi
14. oldal 5. feladat Éva Tomi
Barbi
Nézd meg a társaságról készült képet! Balról jobbra haladva: Orsi, Zsófi, Éva,
Barbi, Tomi, Krisztián, Norbi, Tibi. Névvel válaszolj a következő kérdésekre! Zsófi
Tibi
a) Ki igyekszik háttérbe szorítani a többi lányt? Barbi.
Krisztián
b) Kik jó barátok a fiúk közül? Tomi és Krisztián.
c) Kit figyel gyanakodva Tibi? Orsit.
d) Ki tetszik Évának? Norbi.
e) Kit figyel félénk vágyakozással Orsi? Norbit.
f) Kivel jár együtt Barbi? Tomival.
g) Ki a kép központi alakja? Krisztián.
h) Ki nézi Barbi lábát? Norbi.
Néhány kolléga a szememre vette, miért foglalkozom a nyolcadikosoknak szóló tankönyveimben a kom-
munikáción belül a szerelemmel. Véleményük szerint így is korán érnek, a lányok szinte „letámadják” a
fiúkat. Hát éppen ezért! Attól, hogy nem veszünk tudomást a dolgokról, azért azok még léteznek. A kö-
vetendő példák, minták megismertetésével sikerülhet méltóságot és egymás iránti tiszteletet vinni a mai
fiatalok kapcsolatába.
A következő feladatok szövegein a szövegértelmezést is gyakoroltathatjuk a tanítványainkkal, olyan ol-
vasnivalón, amelyeknek a témája biztosan érdekli őket.

Olvasd el a következő szöveget!
Zoológusok és a viselkedés-lélektan kutatói az udvarlás közben tanúsított állati viselkedést tanulmányoz-
va felfedezték, hogy hím és nőstény állatok egész sor bonyolult udvarlási gesztust használnak. Ezek között
vannak egészen egyértelműek, de egészen rejtélyesek is. Az állatvilágban az udvarlás minden egyes fajtánál
sajátos és előre meghatározott sémát követ. Több madárfajnál megfigyelték, hogy a hím peckesen körüllépdeli
a nőstényt, hangprodukcióval kísérve mozgását; felfújja tollazatát, és számos tekervényes mozdulattal igyek-
szik felhívni a nőstény figyelmét, aki természetesen az egészre – látszólag – ügyet sem vet.
A legtöbb állatfajhoz hasonlóan az emberi hím is magát kellető gesztusokkal kezd a lányokhoz közeledni.
A legerősebb megnyilatkozás az övbe dugott hüvelykujj gesztusa. A fiú a kiszemelt lányt nézi. Próbálja elkap-
ni a tekintetét, szembogara kitágul. Gyakran csípőre teszi a kezét, és szétveti a lábát, ezzel is hangsúlyozva
testi nagyságát.
a) Húzd alá a szövegben, kik foglalkoznak az állatok udvarlási szokásaival!

b) Sorold fel, milyen egyértelmű udvarlási gesztusok láthatók a képen!
A képen a pulykakakas jól láthatóan felfújta a tollazatát, szétterítette a farktollait. Kidüllesztette a begyét,
a szárnyait is széttárta. Ezzel testi nagyságát akarta hangsúlyozni a nőstények előtt, akik az erős példányokat
részesítik előnyben, hiszen azok képesek jobban megvédeni őket és a kicsinyeiket.
77
c) Vonj párhuzamot a hím állatok és a fiúk, férfiak udvarlási gesztusai között, és írd le őket!
A fiúk és férfiak is erejükkel és erőteljes testfelépítésükkel igyekeznek felhívni magukra a lányok, nők figyelmét.
A felvett pózaikkal, terpeszállás, csípőre tett kéz, igyekeznek erősebbnek látszani, mint amilyenek valójában.
A 16. oldalon egy terjedelmesebb szöveg egy ritkábban elemzett témáról szól, a lányok udvarlási jeleiről.
Ahogy nagymamám mondta: mindig a lány adja az agit. Az agi szót sokáig nem értettem, most sem tud-
nám pontosan meghatározni a jelentését, de akkoriban a lányok egy röpke pillantással, egy elejtett zseb-
kendővel adták tudtára a legényeknek, hogy szívesen veszik a közeledésüket. Most sincs ez másképpen,
csak a mai lányok sokkal egyértelműbb jeleket adnak, néha a közönségesség határát súrolva, esetleg túl is
lépve. Pedig mennyivel érdekesebbek, izgalmasabbak a szövegben leírt jelzések, és nem hiszem, hogy csak
a felnőtt korosztály számára.

a) Adj címet a szövegnek!
A lányok udvarlási jelzései
b) Készítsd el a szöveg vázlatát!

1. A fiúkéhoz hasonló gesztusok
2. Haj, csukló, csípő és a pillantás
3. A rúzs
4. Lábtartások jelentése
c)
Testrész Gesztus A gesztus jelentése
Szem Oldalpillantás Izgató érzés keltése
Csukló Felfedés Udvarlási jel
Csípő Szokatlan ringása Medencetájék hangsúlyozása
Ajak Rúzs Érzéki izgalom

a) Írd le, mit jelent!
rózsaszín rózsa: szerelem
violaszín harangvirág: baráti kellem
sárga rózsa: csalárdság a szerelemben
piros rózsa: szerelmi vallomás
zöld folyondár: remény a hű barátságban

Válogasd szét a következő gesztusok közül azokat, amelyek a közeledés elfogadását, illetve elutasítását
jelzik!
elfordulás, szemezés, biztató mosoly, oldalpillantás, a pillantás kerülése, a haj hátravetése, keresztbe tett
láb és kar, üres tekintet
Elfogadás Elutasítás
szemezés elfordulás
biztató mosoly a pillantás kerülése
oldalpillantás keresztbe tett láb és kar
a haj hátravetése üres tekintet
78
A 19. oldalon található feladatok kiválóan alkalmasak az önálló véleménynyilvánítás gyakorlására, má-
sok véleményének tiszteletben tartására, valamint az esetleges vita kulturált lebonyolítására.
A 20. oldalon a tanulók Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényének talán legismertebb részletét
olvashatják el. Érdekes arról is beszélgetni, főleg ha kisebb korukban olvasták, vagy elolvasták nekik a kis
herceg történetét, mi az, amit most 14-15 évesen másképp értelmeznek belőle.
Külön szeretném felhívni a figyelmet Balogh József költő barátom A kis herceg ’95 című versére. A prózai
és lírai alkotás összehasonlítása során az érzelmi nevelést magas fokon tudjuk megvalósítani.
Hivatalos szövegek
A hivatalos szövegek a magán- és közéleti kommunikáció sajátos írásbeli műfajai. A mindennapi életben
hasznosítható ismeretek, képességek tárháza ez a fejezet. A tanulók olyan alapismereteket sajátíthatnak el,
amelyeket a későbbiekben is tudniuk kell alkalmazni.

a) Írd le a megfelelő sorrendben a kérvény alább felsorolt részeit!
keltezés; az illetékes megszólítása; a hivatal, intézmény pontos címe; az ügyben illetékes vezető (neve, beosz-
tása); a kérelem előadása (tények, indokok); záróformula; a kérelem tárgya (egy-két szóval); aláírás
A helyes sorrend a következő:

a hivatal, intézmény pontos címe
az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása)
a kérelem tárgya (egy-két szóval)
az illetékes megszólítása
a kérelem előadása (tények, indokok)
záróformula
keltezés
aláírás
A kérvény is lehet hivatalos, illetve közvetlenebb hangvételű. A kétféle kérvény összehasonlítása majdan
a megfelelő formai és tartalmi jegyek alkalmazását segíti elő a tanulók számára.

a) Milyen formai és tartalmi azonosságok és különbségek figyelhetők meg a kérvényekben?
Formai azonosságok: megszólítás, a kérelem előadása (tények, indokok), záróformula, keltezés, aláírás
Formai különbségek: a hivatal, intézmény pontos címe, az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása), a ké-
relem tárgya (egy-két szóval)
Tartalmi azonosságok: a kérelem előadása (tények, indokok)
Tartalmi különbségek: a kérelem megfogalmazásának hangneme.
b) Milyen különbségek figyelhetők meg a kérvények hangnemében?

A) B)
hivatalos magánjellegű
távolságtartó közvetlenebb
tisztelettel üdvözlettel
A panasztétel formai és tartalmi elemeit érdemes minden tanulóval megismertetni. A hivatalos válasz-
levél megírását csak a jobb képességű tanulókkal, illetve tanulópárban vagy heterogén csoportmunkában
írattassuk meg. Hasonló a helyzet a 25. oldal 6. feladatával is.
79

Olvasd el a következő igénybejelentést!
Tisztelt Közösképviselő Asszony!
2011. augusztus 15-én költöztünk be a Baross u. 42–44. alatti ház első emeletének 6. számú lakásába. Az
előző tulajdonos átadta a lakáshoz tartozó pince kulcsait, de sajnos nem tudok bepakolni, mert az én pinceré-
szemben különböző tárgyak, bútorok találhatók, amelyekről a volt tulajdonos nem tudott felvilágosítást adni.
Ezúton szeretném bejelenteni a pincehasználat iránti igényemet, és kérem, intézkedjen, hogy a pincerésze-
met ürítsék ki.
Nagykanizsa, 2011. augusztus 25.

_______________________
Szakácsné Tóth Éva
a) Sorold fel, melyek azok a szerkezeti részek, amelyek hiányoznak az igénybejelentésből!

a hivatal, intézmény pontos címe, az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása), az igénybejelentés feltünte-
tése, záróformula
b) Írd le a kiegészített igénybejelentés szövegét!

Jegyzőkönyv vezetésére akár majdani munkahelyükön is felkérhetik a tanítványainkat. Jó, ha legalább az ál-
talános tartalmi és formai követelményeivel tisztában vannak, amely a feladatgyűjtemény 26. oldalán található.

Olvasd el a következő jegyzőkönyv szövegét, amely egy diáktanácsülésen készült!
Jegyzőkönyv
Készült: 2011. szeptember 3-án a boldogvári Liliom Téri Általános Iskola (0022 Boldogvár, Liliom tér
20.) diáktanácsának ülésén.
Napirend: az iskola 2011/2012. tanévi sportmunkatervének véleményezése
Jelen vannak: Kovácsné Kiss Enikő igazgató

Kelemen László DÖK segítőtanár
Cabán Attiláné az osztályfőnöki munkaközösség vezetője
Kozelt Schám Ildikó a Szülői Munkaközösség elnöke
a diáktanács tagjai
Jegyzőkönyvvezető: Erdélyi Sándorné
Kovácsné Kiss Enikő igazgató ismertette Az iskolai sporttevékenységről szóló miniszteri rendeletet.
A 2008 őszén megalakult LILIOM DSE-vel közösen látja el az iskola a rendeletben meghatározott feladatokat
és kérte fel a DSE-t javaslattételre, hogy milyen diáksport csoportok induljanak.
Kelemen László DÖK-vezető ismertette a DSE felmérését. A 2011/2012-es tanévben a diákok által javasolt,
indítandó csoportok:
Labdarúgás fiúknak
Kosárlabda fiúknak és lányoknak
80
Kézilabda lányoknak
Sportjátékok
Szabadidősport
Sakk
Túra, természetjárás
A korábbi karate- és dzsúdószakosztályok létszáma csökkent, az érdeklődő gyerekek a szakági egyesületekben

folytatják tovább sporttevékenységüket.
Kelemen László kérte a diákönkormányzatot, hogy a tanulói javaslatok alapján fogadja el, hogy az említett
sportcsoportok szerepeljenek az iskola 2011/2012. évi munkatervében külön megfogalmazott sportmunkater-
vi részben.
A Diáktanács az igazgató tájékoztatóját és Kárpáti Erika javaslatát a sportcsoportok indítására egyhangúlag

elfogadta.
Debrecen, 2011. május 10.
Erdélyi Sándorné
jegyzőkönyvvezető
hitelesítő hitelesítő
Kozelt Schám Ildikó Cabán Attiláné
a) Milyen fajtájú az olvasott jegyzőkönyv? Eredményjegyzőkönyv
c) Képzeld azt, hogy te is ott voltál a diáktanács ülésén! Te melyik sportcsoportot javasoltad volna? Fogal-
mazd meg a hozzászólásodat! Emlékezz vissza arra, amit 7. osztályban a hozzászólásról tanultál!
Várható megfogalmazás: Sajnálattal tapasztaltam, hogy a javasolt és indítandó csoportok között nem ta-
lálkoztam az atlétikával. Beszéltem néhány iskolatársammal, akik szintén szerették volna, ha atletizálhatnak
az iskolában. Úgy gondolom, ha nem is minden atlétikai ágban, de amelyeknek nincs vagy minimális az
eszközigénye, tehát nem kerül sok pénzbe, még utólag is felvehetnénk az indítandó csoportok közé. Például
a futást, távolugrást, magasugrást. Remélem, kedvező választ kapok a felvetésemre. Köszönöm a figyelmet.
Az elismervényben foglaltakat azért tartom fontosnak, mert ha én is alkalmaztam volna fiatal korom-
ban, most jó néhány szépirodalmi könyvem még mindig az én tulajdonomban lenne.
Az elismervény és az ellennyugta legnagyobb tartalmi és formai különbsége az, hogy az elismervényt az
adós, illetve a kölcsönvevő írja alá, még az ellennyugtát ketten írják alá: a befizető és az átvevő.
A szerződés ismerete nem azért fontos, mintha minden tanítványunk majdan szerződéseket fogalmazna
meg, hanem azért, hogy tisztában legyenek azzal egy szerződés aláírójaként, hogy mit is kell tartalmaznia.

Olvasd el a következő szerződést, majd válaszolj a kérdésekre!
Albérleti szerződés
mely létrejött dr. Szentpéteri Kornélné 1178 Budapest, Petőfi u. 25. III. 10. alatti lakos mint bérbeadó (továb-
biakban bérbeadó) és Czakó Julianna (An: Zoltán Julianna, Eger, 1993. december 9. Szig.: 542010 BC) mint
bérlő (továbbiakban bérlő) között az alábbi feltételekkel:
81
1. A
bérbeadó a bérlőnek 2011. szeptember 1-jétől bérbe adja a Budapest Petőfi u. 25. III. 10. alatt található
saját tulajdonú lakásának félszobáját konyha- és fürdőszoba-használattal.
2. A bérleti díjat, 20.000 Ft-ot, azaz húszezer Ft-ot a bérlő a bérbeadónak minden hónap 5-ig készpénzben
köteles kifizetni. A bérleti díj magában foglalja a rezsihányadot is.
3. A
bérlő használhatja a félszoba minden berendezését: televízió, rádió stb., de ezeket önhibájából adódó
meghibásodás esetén köteles saját terhére megjavíttatni.
4. A
bérlő a félszoba kizárólagos használója, de szállóvendégeket nem fogadhat, látogatóinak legkésőbb
22 óráig el kell hagyniuk a lakást.
5. A
bérlő korlátlanul használhatja a konyhát, a fürdőszobát és a mellékhelyiségeket, de használat után
a helyiségekben rendet kell raknia.
6. A bérbeadó köteles a lakásba való bejutáshoz szükséges kulcsokat a bérlőnek átadni.
7. A bérbeadó a bérlő bérleményét annak távollétében nem látogathatja.
8. A bérleti szerződés korlátlan ideig érvényes, de azt bármelyik fél felbonthatja. A felmondási idő az írásos
felmondástól számított egy hónap.
Jelen szerződést mindkét fél elolvasta, kölcsönösen elfogadja, ezt két tanú előtt igazolja.
Budapest, 2011. augusztus 25.

Dr. Szentpéteri Kornélné Czakó Julianna
lakástulajdonos, bérbeadó bérlő
Tanúk:
Lukács Máténé Kispál Ferencné
Budapest, Petőfi u. 25. III. 11. Budapest, Petőfi u. 25. III. 10.
Szig.: GV-II. 483859 Szig.: GV-I. 238754
a) Kik között köttetett a szerződés? Dr. Szentpéteri Kornélné, lakástulajdonos, bérbeadó és Czakó Julian-
na, bérlő között
b) Mi a szerződés tárgya? A Budapest, Petőfi u. 25. III. 10. alatti lakás félszobája konyha- és fürdőszoba-
használattal.
c) Mennyi a bérleti díj? 20.000 Ft
d) Mi a fizetés módja? Készpénz.
e) Mikor lép hatályba a szerződés? 2011. szeptember 1-jén.
f) Melyek a bérbeadó egyéb feltételei?
A bérlő a félszoba kizárólagos használója, de szállóvendégeket nem fogadhat, látogatói legkésőbb 22 óráig
el kell, hogy hagyják a lakást. A bérlő korlátlanul használhatja a konyhát, fürdőszobát és a mellékhelyisége-
ket, de azokat tisztán kell hagynia.
g) Mik a bérlő jogai és kötelességei?
A bérlő a bérleti díjat a bérbeadónak minden hónap 5-ig készpénzben köteles kifizetni, amely magában fog-
lalja a rezsihányadot is. A bérlő használhatja a félszoba minden berendezését: televízió, rádió stb., de ezeket
önhibájából adódó meghibásodás esetén köteles saját terhére megjavíttatni.
h) Hogyan válik hitelessé a szerződés?
A szerződést mindkét fél elolvassa, kölcsönösen elfogadja. Elfogadását két tanú előtt igazolja.
A megrendelőlap kitöltésekor külön fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy ha bármit megrendelnek, azt
az egyik szülőjükkel is alá kell íratniuk, hiszen kiskorúak.
A leggyakrabban használatos postautalványok kitöltésére is érdemes időt szentelni, hiszen gyakran ta-
pasztalhatjuk, hogy felnőtt korban is sokan a postai alkalmazottakat kérik meg erre a feladatra.
82
A magán- és közéleti kommunikáció

Ebben a fejezetben az életrajzzal és az önéletrajzzal foglalkozunk. Életrajzokkal már irodalomórán is ta-
lálkoztak a tanulók. Most Szabó Magda és Nemere István életrajzát olvassák el. Sajnos a 2007. november 19-
én elhunyt híres debreceni írónő már nem gyarapíthatja a magyar és a világirodalmat csodálatos műveivel.

a) Válaszd ki az egyik életrajzot, és készítsd el a vázlatát!
Szabó Magda Nemere István
1. Származása, tanulmányai 1. Élete
2. Pályafutása 2. Írói pályafutása
3. Kiemelkedő regényei 3. A sci-fi mestere
4. Díjai 4. Külföldi elismertsége
e) Nézz utána a iskolai könyvtáratok címkatalógusában, mely könyveket írt Szabó Magda, illetve Nemere
István! Írd le a címüket!
Szabó Magda Nemere István
Álarc A Neutron-akció
Abigél A kozmosz lovagjai
Ókút Az idő vándorai
Régimódi történet Atlantiszról jöttem
Tündér Lala A fáraó és a Nílus kincse

a) Találd ki a részletek alapján, kikről lehet szó!
A) Weöres Sándor
B) Nemes Nagy Ágnes
C) Kertész Imre
A hagyományos önéletrajzra két példa található a feladatgyűjteményben. Az egyik egy nyolcadikos tanu-
lóé, a másik egy 24 éves (2011-ben), fiatal, egyetemet végzett hölgyé.

a) Gyűjtsd össze, milyen adatok szerepelnek mindkét életrajzban!
Adatok: születési hely és idő, családtagok bemutatása (név és foglalkozás), eddigi tanulmányok, eddig elért
eredmények, kedvenc időtöltés
b) Írj szerkezeti vázlatot a két önéletrajz alapján!

A) 1. Családi körülmények
2. Tanulmányi eredmények, sikerek
3. Az önéletrajz írásának oka
4. Kedvenc időtöltés, hobbi
B) 1. Családi körülmények
2. Végzettség, eddigi munkahelyek
3. Családi állapot
4. Kedvenc időtöltés, hobbi
5. Az önéletrajz írásának oka
83
A két minta önéletrajz, illetve a belőlük készített vázlat alapján már könnyen tudnak a tanulók önállóan
is klasszikus önéletrajzot írni. A következőkben megismerhetik az új típusú önéletrajz tartalmi és formai
sajátosságait.
Szembeötlő az áttekinthetőség. Az egyes szempontok jól elkülönülnek, amelyek szó vagy szószerkezet
szintű megállapításokat tartalmaznak. Az ilyen önéletrajz lényeges tartalmi sajátossága, hogy csak a szer-
zőjéről szól. A család, szülők és testvérek bemutatását nem tartalmazza. Fontos hangsúlyt kapnak az egyéb
ismeretek is.
A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai

Úgy gondolom, mielőtt a szövegműfajokkal foglalkoznánk, el kell időznünk a címek és a leadek értel-
mezésénél is. Minden újságolvasó a cím alapján dönti el, hogy elolvassa-e egyáltalán az írást. Ha az olvasás
mellett dönt, azért még átfutja a leadet, amely röviden összefoglalja az írás tartalmát, tehát a témára han-
golja az olvasót.
A jó cím ismérveit – tömör, lényegre utal, figyelemfelkeltő stb. – már 3. évfolyamos korukban elsajátítot-
ták a tanulók. Azóta számtalan könyv, szöveg, lecke címével találkoztak, amelyeket sok esetben a tanítási
órán külön is értelmeztek. Ez azért is fontos, mert többek között a cím biztosítja a szöveg globális kohé-
zióját. A cím nem értése vagy félreértelmezése akadályozhatja az egész szöveg megértését is. A újságban
található címek igyekeznek nagyon hatásosak lenni. Érdemes azzal is eljátszani néhány percben az órán,
hogy vajon milyen típusú sajtótermékből valók az egyes címek.
A 45. oldalon egy érdekes, roppant figyelemfelkeltő címet olvashatnak a diákok: Egy igazi kentaur. Ter-
mészetesen jó, ha tudják, hogy mi is az a kentaur. A leadből kiderül, hogy Kentaur egy festő, látvány- és
díszlettervező és zenész művészneve. A művésszel készült interjú a feladatgyűjtemény 55. oldalán olvasható.
A hír mint publikációs műfaj sem ismeretlen a tanulók előtt. Három hír olvasásával idézhetjük fel az
eddig tanultakat.

a) Karikázd be azokat a kifejezéseket, amelyek a hírre jellemzők!
Bekarikázandó: megbízható, első értesülés, aktuális, rövid terjedelmű, tömör, tájékoztat
b) Fogalmazd meg, melyek azok az események, amelyek a hírek alapjául szolgáltak!
Az aggteleki gyümölcsfesztivál, Macskakiállítás, Ragályi lakodalom
c) Karikázd be, mit tartasz az egyes hírekben a legfontosabb hírelemeknek! Hol találhatók ezek a hírele-
mek? Milyen következtetést vonsz le ebből?
A szövegben bekarikázandó az esemény, a helyszín és az időpont. Ezek mindig a hír elején találhatók.
d) Egészítsd ki a hírek alapján a táblázatot!
1. hír 2. hír 3. hír

Színhely Aggtelek Budapest Ragály
Időpont 2010. szeptember 18. 2010. augusztus 11–12. 2009. július 31.
hagyományőrzés iránt
Résztvevők gyümölcskedvelők állatbarát látogatók
érdeklődők
A minták alapján könnyen tudnak híreket alkotni a tanulók az osztály vagy az iskola életéről. A 4. és
5. feladat megoldásához javasolt a csoportmunka, amikor kooperatív technikával tudnak hírblokkokat,
illetve hírcsokrokat összeállítani.
A Daloló tinik című tudósításhoz kapcsolódó feladatokat is megoldathatjuk csoportmunkában, esetleg
tanulópárok dolgozhatnak együtt.
84

a) Válaszolj a következő kérdésekre!
– Mi volt az esemény, amelyről a tudósítás szól? A Tinivarázs II. Országos Népdaléneklési Verseny
– Mikor zajlott? Március 15-én.
– Hol rendezték? Énekváron.
– Melyik nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódott? Az 1848-as forradalomhoz.
– Milyen korcsoportban mérték össze erejüket a versenyzők? 5–6. osztályos és 7–8. osztályos korcsoportokban.
– Kik adták át a díjakat? Dévai János, Olsvai Imre, Dalos Árpád
b)
Kor- Helye- Felkészítő
Név Iskola Helység
csoport zés tanára
Kaszásné Márkus
Benedek Barbara 5–6. oszt. I. Kazinczy Ferenc Bugyi
Magdolna
Koczka Andrea 7–8. oszt. I. Kővári Edit Petőfi Sándor Komárom
Román
Pojendán Gergő 5–6. oszt. III. János Hajnalka Méhkerék
Tannyelvű
Popovics Renáta 7–8. oszt. III. Szász Krisztina 1. Számú Szeged
Dr. Ittzésné Harmat
Torma Emese 7–8. oszt. II. Zrínyi Kaposvár
Gyöngyi
Vanyó Gábor 5–6. oszt. II. Vanyó János II. Számú Eger
Mivel a cikkeknél nincsenek témabeli kötöttségek, igyekeztem olyan eseményekről szóló írásokat közzé-
tenni, amelyek számot tarthatnak a gyerekek érdeklődésére.

– Írd le, miért figyelemfelkeltő a cím!
A cím alliterál, vadludak vonulása, és ez a kellemes hangzás jobban felkelti a figyelmet is.
– Mi lehet a célja a cikk szerzőjének írásával?
Felhívja a figyelmet az egyedülálló látványosságra, illetve a X. Tatai Vadlúd Sokadalomra.
– Mi a szerepe a cikk előtti rövid szövegnek (leadnek)?
Röviden leírja a cikk tartalmát, a témára hangolja az olvasót, illetve az olvasó eldöntheti, hogy el akarja-e
olvasni a cikket.
– Húzd alá a cikkben szereplő lényeges információkat!
A cikkben aláhúzandó lényeges információk:
A távoli északi költőterületeikről minden ősszel a Kárpát-medencébe érkező vadludak évszázadokkal ez-
előtt itt, a tatai Öreg-tavon alakították ki egyik legrangosabb – 1989 óta nemzetközi egyezménnyel is védett
– európai pihenőhelyüket. Tízezrével érkeznek minden év novemberében, hogy a hideg téli hónapokat itt
töltsék, aztán februárban-márciusban visszainduljanak skandináviai, szibériai költőhelyeik felé.
Amitől e látványosság Európa-szerte egyedülálló, az annak ténye, hogy az Öreg-tó az egyetlen olyan nem-
zetközi jelentőségű madárpihenőhely, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Nem is akármilyen város!
Tata, a „Vizek Városa” Magyarország legjelentősebb vízi várával, a barokk építészet megannyi műemlékével
és persze a modern kor épületeivel olyan keretet nyújt a madármegfigyeléshez, amelyet látni kell! A 2010-ben
immár tizedik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvénysorozat egy nemzetközi konferenciával is bővült.
A X. Tatai Vadlúd Sokadalom is kiváló alkalmat nyújt ahhoz, hogy madarászok, amatőr és hivatásos ter-
mészetvédők és természetbarátok vagy csak éppen erre sétálók egy hangulatos napot töltsenek el együtt és a
madarakkal a „Vadludak Városában”.
85
– Írj rövid vázlatot a cikk alapján!

1. Vadludak a tatai Öreg-tavon
2. A madarak megfigyelése
3. A X. TVS
51. oldal 1. feladat folytatása

– Írd le, miért figyelemfelkeltő a cím!
A kérdő mondatként megfogalmazott címek azért figyelemfelkeltőek, mert az olvasó is szeretné megismer-
ni a választ.
– Mi lehet a célja a cikk szerzőjének írásával?
Népszerűsíteni szeretné a siklóernyőzést.
– Húzd alá a cikkben szereplő lényeges információkat!
A cikkben aláhúzandó lényeges információk:
A siklóernyőzés egy egyre népszerűbb extrém sport, amely több mint 20 éves múltra tekint vissza. Az ember
egy hegyoldalban – ha az időjárás is úgy akarja – kezében az irányító zsinórokkal, a szél segítségével feje fölé
húzza az ernyőt, elrugaszkodik és felemelkedik. Az ernyőt és utasát a felszálló meleg levegő segíti sokáig a
magasban maradni.
Hogyan lehet siklóernyőzni? Először is be kell szerezni egy ernyőt, utána fel kell menni az ernyővel egy
hegyre. A hegyen egy olyan sík helyet kell keresni, ahol ki lehet teríteni az ernyőt, és ahol a hegyoldallal szembe
fúj a szél. Ezután az ernyőt a széllel a fejünk fölé kell irányítani, elrugaszkodni, és indulhat a repülés!
A siklóernyőzés kipróbálása előtt kötelező tanfolyamon részt venni. A kezdő pilótákat tapasztalt oktatók
segítik az alapvető szabályok elsajátításában. Amit mindenkinek kötelező betartania: start előtt fel kell mérni
a körülményeket, sisakviselés, elsőbbségadási szabályok betartása.
A sport egyetlen hátránya, hogy időjárásfüggő. A siklóernyősöknek jól kell ismerniük az időjárási tényező-
ket, az esetleges veszélyeket. Sőt, a számunkra aprónak tűnő jelekből is tudniuk kell következtetni arra, milyen
idő lesz.
– Írj rövid vázlatot a cikk alapján!
1. Az egyre népszerűbb extrém sport
2. A siklóernyőzés fortélyai
3. Kötelező tanfolyam
4. Időjárásfüggő sport
b) Hasonlítsd össze a két cikket a szempontokra adott válaszaid alapján!
Bár a két cikknek különböző a témája, mindkettő érdekességről számol be. Az első egy természeti látvá-
nyosságra hívja fel az olvasók figyelmét, a másik egy szabadban űzhető extrém sportra. A két cikk szerkezeti
felépítése is hasonló.
Az újságokban gyakran találkozunk híreket pontosító, magyarázó, értelmező kommentárokkal.

a) Húzd alá a kommentár tételmondatát!
A kommentár tételmondata az első mondat. „Most akkor betiltották vagy sem?”
b) Hogyan fejti ki a tételmondatot az újságíró a kommentár többi részében?
A kérdésre keresi a választ. Szembeállítja a megegyezést a ténnyel. Véleményt nyilvánít az ügyben.
c) Miként értelmezi, magyarázza a kiinduló hírelemet?
A kiinduló hírelem, hogy betiltották a reggeli ital nevű terméket, ennek ellenére mégis árusítják. Közvetlen
stílusban, közérthetően értelmezi a hírt. A terméket egészségtelennek minősítették, rossz volt az íze, mégis
vásárolták, mert olcsó volt. A kommentátor a végén még leír egy mondatot, amely továbbgondolásra serkenti
az olvasót. Beszélhetünk-e egészséges tejről a tartósított tejek korában?
86
A kritika általános értelemben bírálatot jelent. Szűkebb értelemben konkrét, megjelent művek értékelő
elemzése. A 8. évfolyamos Szövegértést fejlesztő gyakorlatok tankönyvben a Mátrix című film kritikája ol-
vasható, a Fogalmazási feladatgyűjteményben könyvkritika található.
A kritika általános felépítése a minta szöveg alapján a következő:
Ajánlás
A szerző bemutatása, az eddig megjelent, a kritikus által ismert műveinek értékelése
Az adott mű elemzése, értékelése
Összegzés
Az interjú olyan újságíróval folytatott, a nyilvánosságnak szánt beszélgetés, amelyben az újságíró, ri-
porter kérdéseket tesz fel, és ezekre az interjúalany válaszol. Ezt a beszélgetést a sajtó közli, vagy a rádió,
televízió közvetíti.
Az interjú szövege a riporter kérdéseiből és az interjúalany válaszaiból áll. Ezeket a részeket kell az inter-
júban elkülöníteni a tanulóknak a feladatgyűjtemény 55. oldalán lévő a) feladatban.

b) Gyűjtsd össze, mire vonatkoznak a kérdések!
Mivel foglalkozik az interjúalany? Hogyan lesz a kéziratból könyv? Mennyire szól bele a munkájába a
szerző vagy a szerkesztő? Van-e kedvenc, általa tördelt könyve? Milyen számítógépes programmal dolgozik?
Miben különbözik a program a hagyományos szövegszerkesztő programoktól? Mit ajánl az interjúalany a
tördelőmunka iránt érdeklődő nyolcadikosoknak?
A riport időszerű, közérdekű, érdekes eseményről, jelenségről beszámoló publicisztikai műfaj. A feladat-
gyűjteményben olvasható oknyomozó riport hallássérült gyerekekről szól.

a) Mitől válik figyelemfelkeltővé a cím?
A hétköznapi beszédben előforduló Nem hallod? Süket vagy? a figyelmetlen személynek szóló ingerült két
kérdés. A kérdéseket megfogalmazó címek önmagukban is figyelemfelkeltőek.
b) Milyen problémát vet fel?
A halláskárosult, nagyothalló és siket emberek problémáit.
c) Kik a riport szereplői? Betti, Éva, Viki, Roland, Ancsa
d) Kik vállalják a teljes nevüket, és kik csak a keresztnevüket? Mi az oka?
A pedagógusok, akik a nagyothalló gyerekekkel foglalkoznak, vállalták a nevüket, a nagyothalló gyerekek
viszont nem, mert félnek a nyilvánosságtól, a csúfolástól.
Mindenütt reklám vesz körül bennünket, vásárlásra ösztönöznek fiatalt és szép korút egyaránt. A fel-
adatgyűjteményben egy reklám történetéről szóló szöveget is olvashatnak a tanulók.

a) Mi a reklám szó eredeti jelentése, és hogyan érezhető ez a mai reklámokban?
A reklám szó eredeti jelentése: nyilvánossá tesz, harsány kiabálás. A mai reklámok is termékeket, szolgál-
tatásokat tesznek nyilvánossá, elég feltűnő, harsány formában.
b) Határozd meg, kik voltak a szövegben szereplő bakterek!
A bakterek a borkiméréseket reklámozó emberek voltak, akik bort kaptak jutalékként.
c) Hogyan kapcsolódik Ágnes asszony alakja Arany János reklámversében a reklámozandó termékhez?
Ágnes asszony, Arany János balladájának címszereplője szeretőjével szövetkezve megölte a férjét. Lelki-
ismeret-furdalástól hajtva a patakban mosta a véres inget. Az Arany János által írt reklámvers szerint, ha
Ágnes asszony Flóra szappant használt volna, sohasem jöttek volna rá a tettére.
87

Mi a reklám tárgya? Egy parfüm.
Mi a reklám célja? Hogy minél több fiatal vásárolja meg a Barátság nevű parfümöt.
Kiket szólít meg elsősorban? Indokold meg a válaszodat! Elsősorban a fiatal lányokat szólítja meg.
Kinek vásárolnád meg a reklámozott terméket? A barátnőmnek névnapja, születésnapja alkalmából, eset-
leg karácsonyra.
A 3. feladatot az utasításoknak megfelelően csoportmunkában érdemes megoldatni. A tanulók kreativi-

tására épít, illetve a csoport tagjainak szervezőképességére, munkamegosztó képességére.
A hirdetés nem ismeretlen műfaj a tanulók előtt. Önálló hirdetés megfogalmazására is képeseknek kell
lenniük.

Alkoss hirdetést a következő adatok alapján az osztályotok faliújságára!
Időpont: április 15–20.
Esemény: hulladékgyűjtés
Helyszín: az iskolátok
Várható hirdetés:
Kedves Osztálytársaim!
Április 15–20-ig hulladékgyűjtés lesz az iskolánkban. Igyekezzünk minél több papírt, fémet gyűjteni, hogy
megőrizzük a tavalyi első helyezésünket!
Kovács Kornélia
Diák-önkormányzati képviselő
A humor fontos eleme a tanítási óráknak. A 6. feladatban Romhányi József néhány hirdetését olvashatják
a diákok.
A fejezet utolsó feladata a hasznosítható tudás alkalmazására példa.

Elhagytad az iskolában a kedvenc tolladat. Fogalmazd meg egy apróhirdetésben, hogy szeretnéd vissza-
kapni!
Várható hirdetés:
Az iskola területén elhagytam valahol a kedvenc négyszínű tollamat. Fehér színű, rajta rózsaszín motí-
vumok. A fekete betét már kifogyott belőle. Kérem a becsületes megtalálót, adja le a portán. Anyukámtól
kaptam jeligére.
Illemmorzsák
A következőkben a feladatgyűjtemény tanulók által kedvelt fejezetében lévő feladatok egy részének meg-
oldása található. Már több ízben írtam arról, hogy ezek a szövegek, feladatok, helyzetgyakorlatok jól alkal-
mazhatók osztályfőnöki órákon is.

Húzd át az állítások közül azokat, amelyeket hamisnak, helytelennek tartasz!
a) Olvasd fel az illemtudó magatartásra vonatkozó igaz mondatokat!
A jó társalgó helyesen, tisztán beszél, szóhoz enged jutni másokat is.
Társalgás közben minél több idegen szót használj műveltséged érzékeltetésére!
88
Ha mások szavába vágsz, kérj elnézést!

Minden meghívást el kell fogadnod!
Vendégségbe illik pontosan érkezned, mértéktartóan fogyasztanod.
Az ajándékokat felesleges azonnal kibontanod, csak szemetelsz a papírokkal.
A vendégségben a fő helyen mindig a háziasszony ül.
Az ételt mindig balról illik kínálni, a használt evőeszközöket, tányérokat viszont jobbról kell elvenni a
vendég elől.
Ha már nem kérsz többet az ételből, a villát és a kést keresztbe fektesd a tányérodra!
A színházban a férfi a nő kabátját segíti le először a ruhatárban.
Ha a sorban már ülnek, a nő megy előre, hátat fordítva az ülőknek.
Előadás végén, a taps közben nem illik azonnal a ruhatárba sietni.
A moziban örülnek a nézők, ha film közben tájékoztatod őket a következő eseményekről.
b) Alakítsd át a helytelen állításokat helyessé!

Társalgás közben ne használj idegen szavakat!
Soha ne vágj mások szavába!
Ha nem tudsz eleget tenni a meghívásnak, mentsd ki magad.
Az ajándékokat azonnal bontsd ki, és köszönd meg!
Ha már nem kérsz többet az ételből, a villát és a kést egymás mellé téve jobb oldalon fektesd a tányérodra!
Ha a sorban már ülnek, a férfi megy előre, arccal az ülők felé fordulva, elnézést kérve a kellemetlenségért.
A moziban nem örülnek a nézők, ha film közben tájékoztatod őket a következő eseményekről.
Az önfegyelem és az önuralom képességének birtoklása fontos tényező az emberek társas kapcsolataiban.

Az erről szóló szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok megerősítik vagy elgondolkodtatják a diákjainkat.
Érdemes értelmezni Eötvös József gondolatát: „Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik.

Szerinted mi a különbség az önfegyelem és az önuralom szó jelentése között? Hasonlítsd össze a Magyar
értelmező kéziszótár megfogalmazásaival! A Magyar értelmező kéziszótár szerint:
önfegyelem: Az a lelki tulajdonság, hogy vki önmagát fegyelmezni tudja.
önuralom: Saját indulataink, szenvedélyeink tudatos megfékezése.

Válaszolj a következő kérdésekre!
a) Milyen a pókerarc? Nem árul el semmilyen érzelmet.
b) Mi a tubák? Burnót, azaz szárított, porrá őrölt dohány.
c) Miért nincs értelme a tüsszentőnek azt mondani: egészségedre? Ez a kívánság a tubákoláshoz kapcso-
lódott.

Búvárkodj a könyvtárban, nézz utána az interneten, vagy érdeklődj a felnőttektől!
a) Mi az ásítás közben történő szájeltakarás ősi magyarázata? Úgy tartották, hogy a nyitott szájon keresz-
tül az emberekbe juthatnak a gonosz szellemek.
b) Miért büfiztetik a csecsemőket? Szopás közben általában a csecsemők levegőt is nyelnek, ami hasfájást
okozhat, ezért sírni fognak.
Az önkritika gyakorlása nem egyszerű, talán még ennél is nehezebb, amikor mástól hallunk a rossz szo-
kásainkról. Ezek elfogadása, a változtatni akarás és tudás képessége a szociális kompetencia egyik alapvető
eleme.
89

Figyeld meg a két képet! Mondd el a véleményedet a beszélgető lányok két csoportjáról!
Az első fotón a lányok teljes egyetértésben beszélgetnek egymással, lerí róluk a harmonikus kapcsolat.
A második fotón a két egymással szemben álló lány valóban szemben áll egymással. A harmadik lány próbál
közöttük békességet teremteni.
A diákjaink életük egy részét otthon, azaz az otthonukban töltik. Ennek egyik talppontja a napirend (lenne).
Időpont Most ilyen Ilyennek szeretném

16–17. óra Tévénézés Játék, sport a barátaimmal
17–18. óra Tévénézés Közös beszélgetés a családommal
18–19. óra Vacsora számítógépezés közben Közös vacsora a családommal
19–20. óra Számítógépezés Közös tévézés a családommal
21–22. óra Számítógépezés Könyvolvasás a szobámban
22– Számítógépezés Fantáziálás az olvasottak alapján

A szüleid nem akarnak elengedni egy filmre, amelyet te nagyon szeretnél megnézni. Azzal érvelnek,
hogy szerintük nem neked való. Írd le, hogyan próbálnád meggyőzni őket arról, hogy engedjenek el! Add
elő a társaidnak az érveidet!
Anya, Apa! Nagyon szeretném megnézni ezt a filmet. Annyi jót, érdekeset hallottam már róla. Ha hazajö-
vök, mindent elmesélek, és örülnék annak, ha közösen beszélgetnénk róla.

Szívesen segítesz családtagjaidnak, de van olyan, amikor nem érsz rá. Hogyan hárítod el a kérésüket?
Fogalmazz udvariasan!
a) Édesanyád megkér, hogy vidd ki a szemetet.
Anya! Meg kell csinálnom a matematika házi feladatomat, de utána azonnal kiviszem a szemetet.
b) Édesapád kéri tőled, hogy segíts neki a polc felszerelésében.
Apa! Nagyon szívesen segítek neked, de előbb meg kell tanulnom a történelem leckémet.
c) Testvéred nem tudja megoldani a házi feladatát.
Mindjárt segítek neked, de először meg kell csinálnom a saját feladatomat.
90
Egy ókori mondás szerint. „Életünk ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül”. Számtalan
ünnep színesíti az életünket, becsüljük meg őket.

Csoportosítsd a következő ünnepeket! Csak a számokat írd a megfelelő helyre!
1. karácsony, 2. húsvét, 3. pünkösd, 4. államalapítás, 5. szilveszter, 6. a köztársaság kikiáltása,
7. advent, 8. keresztelő, 9. esküvő, 10. ballagás, 11. diplomaosztó, 12. névnap, 13. eljegyzés,
14. a munka ünnepe, 15. születésnap, 16. Mikulás-nap, 17. virágvasárnap
Egyházi ünnepek Családi ünnepek Társadalmi ünnepek

3., 6., 1., 2., 5., 7., 4., 6.,
Az ajándék minden ajándékozott számára kedves, és keresztelő alkalmával, első ajándékként nem mind-
egy, hogy mit adunk:

Karikázd be, melyek azok az ajándékok, amelyeket szerinted illik keresztelőre ajándékozni a kisbabának!
Indokold meg a választásodat!
zárt borítékban pénz; arany fülbevaló; monogramos törülközőszett; vastag aranylánc hozzáillő karkötővel;
vásárlási utalvány; keresztelőruhácska; életbiztosítás; lakástakarékossági betét, melyet az ajándékozó havon-
ta fizet; könyvvásárlási utalvány
Az elmúlt évfolyamok feladatgyűjteményeiben is voltak olyan jellegű feladatok, amelyek arra szolgáltak,
hogy a névnapi, születésnapi összejöveteleken az ünnepeltet méltó módon köszöntsék. A 8. évfolyamon
ezek a feladatok szintetizálódnak, és magasabb szinten valósulnak meg.
Napjainkban az üdvözlő szövegeket különböző szinten küldik el a címzettnek: sms-ben, e-mailen,

Facebookon. Ezekkel a szövegekkel is foglalkoznunk kell, hiszen az internetnyelvnek is megvannak a nyel-
vi és illembeli vonatkozásai.
Az iskolai ballagás minden végzős tanítványunk számára meghatározó emlék, útravaló. Előre fel kell(ene)
készítenünk arra, amit a 69. oldalon lévő 5. feladat sugall:

Az iskolai ballagáson elbúcsúztatnak tanáraid és diáktársaid. Otthon, családod körében folytatódik az
ünneplés. Szép gesztus lenne, ha te mondanád az ünnepi asztalnál a pohárköszöntőt, amellyel elsősorban a
szüleidnek köszönnéd meg azt a sok törődést, gondoskodást, amit tőlük kaptál. Természetesen a jelenlévők
közül másoknak is mondhatsz köszönetet!
Írd meg a rövid pohárköszöntődet!
Az esküvő minden család életében fontos ünnep. Ez alól kibúvást nehezen lehet találni, de meg lehet
próbálni.

Családod meghívást kapott egy esküvőre, amelyre sajnos – egyéb elfoglaltságotok miatt – nem tudtok
elmenni.
a) Karikázd be azt a tennivalót, amelyet a legillendőbbnek tartasz!
Felhívjuk őket telefonon, gratulálunk nekik.
Semmit, úgyis észreveszik, hogy nem vagyunk ott.
91
Küldünk egy SMS-t, amelyben minden jót kívánunk nekik. Azt is közöljük velük, hogy egy nekünk megfe-
lelő időpontban majd meglátogatjuk őket.
Felhívjuk őket telefonon, s kimentjük magunkat. Az esküvő napján dísztáviratot küldünk nekik a megadott
távirati címre.
Postán feladunk nekik egy kis pénzt, hogy vegyenek maguknak valamit.
b) Szerkessz egy rövid köszöntő szöveget az ifjú párnak!

Az ifjú párnak szóló köszöntő teljesen egyéni feladatmegoldás.
A betegség és a halál témakörhöz szándékosan nem készítettem feladatokat. Az olvasott szöveg önmagáért
beszél, de beszélgetnünk is szükséges róla. Talán így elkerülhető olyan kegyeletromboló helyzet, amikor va-
laki a ravatalozónál nemhogy nem kapcsolja ki a mobiltelefonját, de hosszas beszélgetésbe kezd a hívó féllel.
A szomszédokkal való kapcsolat megromlásához vezethet a túl hangos rádiózás, tévézés. Vannak olyan
élethelyzetek, amikor kifejezetten unintelligens viselkedés a hangoskodás, nevetgélés.

Húzd át, hol és mikor nem illik hangoskodni, nevetgélni!
ha beteg van a családban, sportmérkőzésen, klubdélutánon, ha a szomszédban gyászolnak, 22 óra után,
játszótéren, parkban

Váratlanul vendég érkezik hozzád, miközben éppen a kedvenc sorozatodat nézed a televízióban. Írd le,
mit teszel!
Ha csak néhány perc van hátra, megkérem a vendégemet, hogy megnézhessem a film végét. Ha még sok idő
van hátra, lekapcsolom a készüléket.

A ballagásod utáni napon házibulit rendezel. Írd le, hogyan kérsz előre is elnézést a szomszédoktól az
esetleges nagyobb zaj, hangoskodás, zene miatt!
Kezét csókolom! Holnap délután baráti összejövetel lesz nálunk a ballagásom alkalmából. Előre is elnézést
kérek, ha egy kicsit hangosabbak lennénk a megszokottnál.
Az utca közterület, az utca mindenkié. Ez azt is jelenti, hogy illene mindenkinek egyformán viselkednie,
figyelemmel lennie mások mozgására, közlekedésére. Az utcai viselkedésnek is megvannak a maga általá-
nos illemszabályai.

Beszélgessetek el dr. Berky Imre megállapításáról!
Dr. Berky Imre mondása a következő: „a legfontosabb az, hogy ismerőseink vegyenek észre, idegen sohase.”
Magyarán szólva, kerüljük a feltűnést! Ez vonatkozik az öltözködésre épp úgy, mint a viselkedésre.

Magyarázd el, mit jelent a „jobbra tarts, balra előzz”
közlekedési szabály! Ábrázold egy járda felülnézeti rajzán!
A járdán mindig a jobb oldalon kell haladni. Ha valakit
le akarunk előzni, azt balról tegyük.
92

Egészítsd ki a hiányos mondatokat!
A férfi mindig a nő bal oldalán haladjon! Ezen az oldalon megy azonos neműek esetén az idősebb, a rang-
ban feljebb álló. Ha két férfi sétál egy nő társaságában, a hölgy középen közlekedjen! A kisgyerek mindig a
járda épületek felőli oldalán menjen!

Karikázd be a megadott helyzetekhez illő legjobb megoldások betűjelét!
A) A barátoddal sétálsz a parkban. Köszön egy számodra ismeretlen néninek.
a) Én is köszönök neki, bár nem ismerem.
b) Elfordítom a fejem, hogy ne kelljen köszönnöm.
c) Nem köszönök, mert nem ismerem.
B) Az utca túlsó oldalán észreveszed az egyik rég nem látott ismerősödet.

a) Elkezdek kiabálni neki, hogy várjon meg.
b) Az első lehetséges helyen átmegyek a túloldalra, igyekszem beérni, és mikor melléérek, megszólítom.
c) Az első adandó alkalommal átmegyek a túloldalra, mikor utolérem, megveregetem a hátát.
C) Nagyon megéheztél, ezért egy utcai árusnál vettél egy melegszendvicset.

a) Lassan, nehogy valaki meglökjön, evés közben folytatom az utamat.
b) Az áruda előtt felállított asztal mellett elfogyasztom a szendvicsemet.
c) Zavartalanul folytatom az utamat, miközben megeszem a szendvicsemet.
Az öltözködés napjainkban már nem csak a lányok központi problémája. Alapvető dolog, hogy minden-
ki azt viselje, ami jól áll neki, ne pedig a mindennapi divatot kövesse. Erre igyekeztem példákat is hozni a
szövegben. Jó lenne, ha az 1. feladat megválaszolásakor is ezt tartanák szem előtt a lányok és a fiúk.

Egészítsd ki a következő táblázatot!
Nappali ruha Délutáni ruha Alkalmi ruha

Egyszerű minta és fazon, Finomabb,
Jellemzők Nagyon elegáns
semleges színek elegánsabb
Vendégség Színház
Alkalmak Iskola, munkahely Mozi Hangverseny
Cukrászda Táncos összejövetel
Kiránduláson, strandon is vannak olyan szabályok, amelyeket be kell tartanunk ahhoz, hogy önfeledten
tudjunk kikapcsolódni, de ne zavarjunk másokat.
A kirándulásra is fel kell készülni. Gondosan kell összeválogatni a ruházatot és a hátizsák tartalmát is.

Írd le, hogyan öltöznél fel egy erdei kirándulásra, és írd össze, mit vinnél magaddal a hátizsákban!
Öltözékem: edzőcipő, pamutzokni, bemelegítő, pamutpóló, pulóver
Hátizsákom tartalma: egészségügyi csomag (kullancsirtó, fásli, fertőtlenítő, géz, sebtapasz, csipesz), sebkés,
kulacs ivóvízzel, iránytű, térkép, esőkabát, váltó zokni, ennivaló
93

Húzd alá a következő helyzetek helyes megoldását a megadott lehetőségek közül!
a) Az erdei tisztásra, ahol ti pihentek, egy kiránduló csoport érkezik. Irtózatos hangerővel bömböltetik
a magnójukat.
Összepakolunk, és keresünk egy másik tisztást.
Megkérem a csoportvezetőjüket, kapcsolják ki a rádiót.
Odamegyek, és egyszerűen lekapcsolom a rádiót.
b) A barátod (barátnőd) simogatni kezd a strandon.

Hagyom, mert nagyon jólesik.
Megkérem, hagyja arra az időre, amikor kettesben leszünk.
Én is elkezdem simogatni. Akinek nem tetszik, ne nézzen ránk!
c) A strand éttermében veszed észre, hogy nem hoztál magaddal törülközőt.

Visszamegyek érte, hogy a székre leterítve leülhessek.
Kölcsönkérem az anyukámét.
Nyugodt lélekkel leülök a székre.
A nyolcadikosok általában kétnapos osztálykiránduláson vesznek részt. Ehhez kapcsolódik a következő

feladat.

Réka és Szabolcs az osztályukkal két napra a hegyekbe mennek kirándulni. Autóbusszal fognak utazni, és
egy erdei, összkomfortos vendégházban alszanak majd. Este tábortűzi műsort rendeznek. Összeállították
hátizsákjuk tartalmát.
a) Húzd ki azokat a dolgokat, amelyeket te nem vinnél magaddal!
b) Egészítsd ki a listát!
Réka Szabolcs
egy váltás fehérnemű egy váltás fehérnemű
2 pár zokni, 2 pár harisnya 2 pár zokni
5 3 póló 2 póló
1 tréningruha 1 farmer
1 miniszoknya toppal esőkabát
váltó edzőcipő törülköző
sminkkészlet papucs
farmernadrág váltó edzőcipő
tisztasági csomag tisztasági csomag
törülköző pizsama
pizsama
esőkabát
papucs
94

Helyjegyes vonaton utazol. A helyeden viszont már ül valaki. Válaszd ki a megadott lehetőségek közül a
neked leginkább megfelelőt, és karikázd be! Indokold meg a választásodat!
a) Megmutatom a jegyemet, és ellentmondást nem tűrő hangon közlöm vele, azonnal menjen el a helyemről.
b) Megmutatom a jegyemet, és megkérem, nézze meg a sajátját, hátha elnézte a helyet.
c) Megkeresem a kalauzt, tegyen ő igazságot, nem fogok egy vadidegennel vitatkozni.
Többször találkozhattak már a tanulók a tankönyveimben a következő híres mondással: Ha Rómában

jársz, viselkedj úgy, mint a rómaiak.
A nyári szünetben a családok egy része külföldön nyaral. Jó, ha mindenki felkészül legalább minimálisan
abból az országból, az ott élők szokásaiból, ahol a pihenés napjait tölti.
95
Tartalom
Kedves Kolléganő/Kolléga!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
A kompetenciaalapú oktatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
A kompetencia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
A tanuláselméleti háttér megváltozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Tanulásszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Kooperatív technikák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Az olvasás és a szövegértő képesség fejlesztése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
A kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
A tanári kérdés és utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Az olvasási képesség fejlesztése a fejlesztő szakaszban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Az olvasás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Az olvasási képesség hierarchikus modellje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Az olvasás technikája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
A hangos olvasás gyakorlásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

Az olvasási képesség hierarchikus modellje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
A szövegfeldolgozás módszertani lépései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
A hangos olvasás gyakorlásának lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41

A tankönyvi feladatok megoldása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Az interaktív tananyag jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozására. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Fogalmazási feladatgyűjtemény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

??szovegertest Fejleszto Gyakorlatok 8 KK

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

??szovegertest Fejleszto Gyakorlatok 8 KK

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

??szovegertest Fejleszto Gyakorlatok 8 KK

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Széplaki Erzsébet

© Széplaki Erzsébet, 2010

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Terjedelem: 12,36 A/5 ív

Kommunikáció Együttműködés Problémamegoldás

Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia

Ismeretek Készségek Attitűdök

A tanuláselméleti háttér megváltozása

A tudás átadása A tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése,

■ kevesebbet kell fegyelmezniük,

Egymás tanítása: a szövegek feldolgozásának nagyon hatékony, időtakarékos módszere. A maszájok

AZ OLVASÁS ÉS A SZÖVEGÉRTŐ KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

A szövegértés fejlesztése az 1–8. évfolyamokon

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek

Ismerkedés a szöveg­ bizonyítása kérdésekre ismeretterjesztő, értekező) A tömegkommunikáció

A kommunikáció fejlesztése az 1–8. évfolyamokon

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

(testbeszéd) használata A nyelvi és nem nyelvi fogalmazása az érvelés

A tanári kérdés és utasítás

A GONDOLKODÁS SZINTJEI PÉLDA A FELADAT-MEGHATÁROZÁSOKRA

A GONDOLKODÁS SZINTJEI PÉLDA A FELADAT-MEGHATÁROZÁSOKRA

MEGÉRTÉS Képzeld el…!

AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

Az olvasási képesség hierarchikus modellje

belső égésű motorok

(A számok a szavak felvillanásának sorrendjét jelölik.)

Haj, haj, frizura

■ Ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlatok

színes ízléses megrendelt szoftveres

élményszerű számítógépes grafika egyéni

avat szavatol tavakat szavazat havat beavatta kavarta varrat

■ Nyomdatechnikailag hibás szavak, mondatok olvasása

kisfaluba látogató idegenek

állóhelyből kivitelezett ugrások

egzotikumokra szomjazó turisták

atlétikus termetű marhapásztorok

■ Kiejtési és olvasási gyakorlatok

MotoGP [motodzsípi] [motogépé]

Jól járnak a molnárok, mikor jó nyár jár rájuk.

A hangos olvasás gyakorlásának módszerei

Hangos egyéni olvasás

Szokatlan betűtípusok olvasása

→ Válogató olvasási változatok

Lényegkereső (vázlatoló) válogatás

Grammatikai (stiláris) válogatás

A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata

Az olvasási képesség hierarchikus modellje

A szövegfeldolgozás módszertani lépései

Konkrét példán (Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. évfolyam 9. oldal)

1. A szöveg előzetes áttekintése

3. A szöveg témájának a megnevezése

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása

3. A cím és a szöveg kapcsolata

6. A helyszínek, időpontok, szereplők, események megnevezése

7. Az események időrendi sorrendbe állítása

Ismerkedés a szöveg bizonyítása kérdésekre ismeretterjesztő, értekező) A tömegkommunikáció

5. Debrecen: születése, segédszínészkedés

8. Pl.: 1. Babits Mihály Balázsolás című versének részlete

4. a) M15.15 b) 15.15, D15.30, 15.30, X15.45, i15.45 (csak iskolaidőben) c) 30 perc

2. a) Aláhúzandók: a szervezet reagál, megváltozik a testtartás, Hermész Triszmegisztosz

Haj, haj, frizura

2. Aláhúzandók: édesanyja példája, át lehet változtatni a nőket, a családi hag yomány

4. A helyes sorrend (felső sor): 3., 4.; (alsó sor): 1., 2.

Megjegyzés: A kérdések megfogalmazásának ellenőrzését érdemes a kollégának elvégeznie. A tartalom

Hogyan működik a rakéta?

4. A szövegben bekarikázandók (2. bekezdés): hidrogén, kerozin, hidrazin.

5. üzemanyag elégetése → forró gáz → nagy nyomás kifejtése a belső felületre

6. a) Az űrkutatás úttörői. b) A visszalökési elv a légüres térben, tehát a világűrben is működik.

7. A légüres térben nincs levegő, amely a légcsavaros gépet működtetné.

9. Szilárd hajtóanyagú rakéta Folyékony hajtóanyagú rakéta

10. Önálló jegyzetkészítés

2. Kivonásos színkeveréskor a festékanyagon vagy a szűrőkombináción áthaladó fényből a különböző

Megjegyzés: A legjobb jelzőt elég egyszer leírni a tanulónak.

4. Kiegészítendő szavak, kifejezések: 201 perc, angol, amerikai és új-zélandi

Akikkel együtt csatlakoztunk

Megjegyzés: A rossz betűrendbe sorolásért 2 pont levonandó.

Génkutatók a múlt nyomában

Megjegyzés: A meghatározást a szöveg alapján kell a tanulónak megalkotnia. A kulcsszavakat aláhúzás