?nyelvtan TK MF 8 Kezikonyv 2016

Széplaki Erzsébet
érdemes tankönyvíró
TANÁRI KÉZIKÖNYV
a Nyelvtan 8. tankönyvhöz és munkafüzethez
[PDF]
8. évfolyam
Debrecen, 2016
Szerző
SZÉPLAKI ERZSÉBET
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az
„Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet
Felelős szerkesztő
MISKOLCI SZILVIA
ISBN 978-615-80531-0-5
© Széplaki Erzsébet, 2016

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített,
illetve rövidített változatának kiadási jogait is!
A kiadó engedélye nélkül sem a mű, sem annak része semmiféle formában nem
reprodukálható.
Széplaki Erzsébet Oktatási és Szolgáltató Betéti Társaság

4026 Debrecen, Bethlen u. 42-44.
Tel.: (+36-30) 645-88-49
E-mail-cím: csopike9@gmail.com
A kiadásért felel: Széplaki Erzsébet üzletvezető
TARTALOM
ELŐSZÓ HELYETT…………………………………………………………………………..4
AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA.…………………………………..5

Az összetett mondat.…………………………………………………………………………..5
Az összetett mondat szerkezete…………………………………………………………..5
A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése………………….6
A mellérendelő összetett mondatok………………………………………………………6
Az alárendelő összetett mondatok elemzése…………………………………………..…7
A mondatzsugorítás………………………………………………………………………8
A sajátos jelentéstartalmú mondatok……………………………………………….…….9
Az alárendelő összetett mondatok fajtáinak tanítási sorrendje…………………………10
A mondatrend…………………………………………………………………………...11
A vonatkozó névmás szerepe az alárendelő összetett mondatokban…………………...12
A többszörösen összetett mondatok…………………………………………………….12
A szóalkotás………………………………………………………………………………….12
A szóösszetételek típusainak új szemléletű tanítása…………………………………….12
A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANESZKÖZÖKBEN…………………..13

A helyesírási képesség fejlesztése…………………………………………………………….13
A helyesírás szabályai 12. kiadás……………………………………………………...…14
A felmérések tollbamondásainak szövege………………………………………...……..15
A helyesírás értékelése………………………………………………………………...…16
A szövegértő képesség fejlesztése…………………………………………………………….17
A kommunikációs képesség fejlesztése………………………………………………………18
A NYELVTAN 8. TANKÖNYV ÉS MUNKAFÜZET

FELADATAINAK MEGOLDÁSA…………………………………………………………..19
A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA…………………………………………………………...82
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint……………………..82
A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása……………………………………………...88
ELŐSZÓ HELYETT
Kedves Kolléganők, kedves Kollégák!
Remélem, nem veszitek tolakodásnak, hogy levelem megírásakor és a kézikönyv egészében a

tegező formát választottam. Ennek oka, hogy én is pedagógus vagyok: tanító és magyar
szakos tanár. Talán az is megtörténhetett az elmúlt évek során, hogy személyesen is
találkoztunk valamelyik szakmai rendezvényen, tanfolyamon, képzésen.
Úgy gondoltam szívesen veszitek, ha a tanórára való felkészüléseteket megkönnyítem azzal,

hogy elkészítem az átdolgozott, tankönyvvé nyilvánított Nyelvtan 8. tankönyv és Nyelvtan 8.
munkafüzet című taneszközeimhez ezt a tanári segédletet.
Ebben a módszertani munkámban megosztom veletek mindazt, amit a nyelvtani ismeretek

tanításáról, a helyesírási képesség fejlesztéséről az elmúlt évtizedekben megtanultam, s
mindazt, amit gyakorlatban kipróbáltam, és sikeresen alkalmaztam. Sok olyan módszertani
ötletet is leírok, amelyeket – reményeim szerint – ti is sikeresen tudtok alkalmazni nemcsak a
tanítási órákon, hanem 8. évfolyamos tanítványaitok felvételire való felkészítésekor is.
Természetesen a Kézikönyv tartalmazza a tankönyvben, a munkafüzetben szereplő

feladatsorok megoldásait, sőt a felmérésekét is. Ennek az oka nem annak feltételezése, mintha
nem tudnátok megoldani a tanítványaitoknak szóló feladatot. Mindenki, aki gyakorló tanító,
tanár tudja, hogy a pedagógus feladata nem csak a tanítási órák megtartásából áll. Új vagy
átdolgozott taneszközök esetében a szövegek, feladatok elolvasása mellett – ez sem kevés időt
vesz igénybe – sok-sok percbe telik a feladatok megoldása is, nem beszélve azokról, amelyek
könyvtári vagy internetes kutatómunkát igényelnek. Míg a tanulók általában egyszerre egy
évfolyamot végeznek, addig magyartanárként általában több évfolyamon, több osztályban
tanítotok. Bizony a pedagógus napja is csak 24 órából áll. S talán gondoljunk a hátrányos
helyzetű pedagógusgyerekekre, akik kevesebbet kaptak, kapnak belőlünk szülőként, mint
amennyit mi szeretnénk.
Köszönöm a bizalmat, hogy a magyar nyelv tanítására az általam írt taneszközt választottátok.
Felhívom a figyelmeteket, a nagy múltra visszatekintő Ne felejtsek! Országos levelező
anyanyelvi verseny feladatsoraiból készült feladatgyűjteményre, amely szintén tartalmazza a
megoldásokat. Ezt kiadványomat a Furfang Kiadó online forgalmazza 2016 októberétől.
Bővebb felvilágosítás a kiadó honlapján olvashattok róla: www.furfangkiado.hu.
Sok sikert, kitartás és jó egészséget kívánok oktató-nevelő munkátokhoz.
Debrecen, 2016. július 22.
Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek benneteket:

Széplaki Erzsébet
Csöpi
AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA
Az összetett mondat
Az összetett mondat szerkezete
A nyelvészet megkülönböztet két tagmondatból álló összetett mondatot és kettőnél több

tagmondatból álló többszörösen összetett mondatot. Ennek a megkülönböztetésnek akkor
vehetjük hasznát, amikor a kettőnél több tagmondatból álló mondatok szintjeit vizsgáljuk. A
tagmondatok tömbösödését csak a legjobb képességű tanulók vizsgálják.
Az összetett mondatok szintjeit az alá- és mellérendelő viszonyok adják. Az alárendelés
mindig szintváltó.
1.
Megkérdeztem azt, 2.hogy mit csinálunk délután.
A mellérendelés mindig szinttartó.

1.
Elmentem a barátnőmhöz, 2.és egész délután teniszeztünk.
A többszörösen összetett mondatok altípusai a szintek és tömbök szerint a következők:

1. Egyszintű, háromtagú mondatok:
a) A három mellérendelő mondat nem tömbösödik:
1.
Gábor szeretett sétálni a Tisza-parton,
2.
bámulta a vizet, 3.figyelte a kajakosokat.
b) Az első két tagmondat tömbje szemben áll a harmadik tagmondattal. Az ellentét a

többszörös összetett mondat főviszonya.
1.
Szívesen elmegyek a boltba, 2.sőt nagyon sietek,
3.
de az öcsémet nem viszem magammal.
c) Ebben a példában is az ellentét a főviszony, de itt a második és a harmadik tagmondat áll

szemben az elsővel.
1.
Enikő leszaladt a lépcsőn, 2.azonban egyszer csak megtorpant,
3.
és visszafordult a bérletéért.
2. Kétszintű, háromtagú mondatok: alá- és mellérendelést is tartalmaznak:

a)
1.
Beszéltem hozzád, 2.de nem vettem észre,
3.
hogy nem figyelsz rám.
b)
1.
Egyre kevesebben hittek abban, 2.hogy jól fog sikerülni a dolgozatuk,
3.
ennek ellenére mindenki lázasan írt.
c) Két főmondatnak közös alárendelő mellékmondata van:

1.
Ott kereste a barátját, 2.ott kutatta,
3.
ahol gyakran szokott időzni.
d) A főmondatnak két alárendelő mellékmondata van, amelyek között kapcsolatos viszony
van:
1.
A gyorsfagyasztott húsokat forró, bő olajban kell kisütni,
2.
hogy oda ne ragadjanak az edény aljához, 3.és jól átsüljenek.
e) A főmondatnak két különböző mondatrészt kifejező mellékmondata van, amelyek között

nincs kapcsolat:
1.
Ha a házi feladatot készítem angolból,
2.
gyakran kell a bátyám segítségét kérni, 3.hogy ne legyen benne hiba.
3. Háromszintű, háromtagú mondatok:

1.
Sok diáksztori szól arról,
2.
hogyan felelnek azok a tanulók,
3.
akik nem készülnek az órára.
A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése
Az összetett mondatok fogalmának pontosítását követően már a témakör elején tisztáznunk

kell az alárendelő és a mellérendelő mondat közötti különbséget. Ennél a tananyagrésznél is a
hangsúlyt helyesírási képesség fejlesztésére kell helyeznünk. Minden tanulónak ismernie kell
a mondatvégi írásjel használatát nemcsak az egyszerű, hanem az alárendelő és mellérendelő
összetett mondatok esetében is. Erre az ismeretre a mindennapi életében is szüksége van és
lesz, arra viszont kevésbé, hogy a határozói alárendelő összetett mondatok valamennyi fajtáját
meg tudja különböztetni. Teljes biztonsággal el kell(ene) viszont sajátítaniuk
tanítványainknak, hogy a mellérendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelét az utolsó
tagmondat határozza meg, míg az alárendelő összetett mondatoknál a főmondat
mondatfajtájának megfelelő mondatvégi írásjel zárja a mondatot.
A mellérendelő összetett mondatok
A tankönyvben először a mellérendelő összetett mondattal foglalkozom. Már a témarész első

óráján mind az öt fajtával: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó
mellérendelő összetett mondattal megismerkednek a tanulók egy táblázat segítségével. Ez a
táblázat tartalmazza a jelölésüket, a kötőszavakat és a példamondatokat. Azért választottam
ezt a formát, mert tapasztalataim szerint a tanulók sokkal könnyebben rögzítik így az
ismereteket, mondatelemzéskor nyugodtan pedig visszalapozhatnak megerősítésért,
útbaigazításért. A mellérendelő összetett mondatok között van néhány olyan is, amelynek
felismerése gondot okozhat. Ilyen például a kapcsolatos mondatok elemzésekor a meg és a
pedig kötőszók értelmezése, mivel nem tagmondatok élén, hanem azok belsejében találhatók.
Vágd le a deszkadarabot, a közepébe pedig fúrj egy lyukat!
Vágd le a deszkadarabot, a közepébe meg fúrj egy lyukat!
A pedig kötőszó kifejezhet ellentétet is, de ilyen esetben a második tagmondat élén áll.
Elkészítettem a szendvicset, pedig nem is voltam éhes.
A kapcsolatos viszonyt jelölheti néhány olyan határozószó, amely lassan maga is kötőszóvá
válik a nyelvfejlődés során. Ezek a majd, azután stb.
Gábor kiállt a garázsból, majd komótosan nekiállt lemosni a kocsiját.
Előfordulnak olyan ellentétes mondatok is, amelyekben az és kapcsolatos kötőszó szerepel.
Ilyenkor a kötőszó jelentése: ennek ellenére, tehát a mondat ellentétes mellérendelő összetett
mondat.
Már nyolcadikos a fiam, és (ennek ellenére) nem gondol a továbbtanulásra.
A választó mellérendelő összetett mondatok tagmondatai különféle lehetőséget tartalmaznak,

s ezek közül kell vagy lehet választani. A kirekesztő választás esetében választani kell,
kötőszava a vagy-vagy.
Vagy átmégy a szomszédba, vagy egyedül maradsz itthon.
A megengedő választásban a lehetőségek nem zárják ki egymást, és a beszélő szempontjából
teljesen mindegy, hogy melyik jut érvényre. Kötőszava a vagy, illetve az akár-akár. Ha az
akár-akár kötőszót használjuk, szükséges egy harmadik tagmondat is.
Akár tetszik neked, akár nem (tetszik), megnézem a filmet.
Természetesen ilyen részletességgel nem kell tanítanunk 8. évfolyamon a választó mondatot, a
tehetséges tanítványainknak viszont megadhatjuk a lehetőséget a több ismeret megszerzésére.
A mellérendelő összetett mondatok közül a diákok számára a következtető és a magyarázó

mellérendelő összetett mondat felismerése okozza a legtöbb gondot. Megértésük
leglényegesebb eleme az ok-okozati összefüggés felfedeztetése.
A következtető utótagú mondatokban az első tagmondat tartalmából következik a második
tartalma, tehát az első tagmondat hordozza az okot, a második az okozatot. Kötőszavai: tehát,
hát, így, ezért.
Mindent megtanultam, ezért nem félek a dolgozattól.
Az okadó magyarázó mellérendelő összetett mondat éppen ellentéte a következtetőnek. Itt az

első tagmondat tartalmazza az okozatot, s ennek okát magyarázza, értelmezi a második
tagmondat. Kötőszavai: hisz(en), úgyse(m), ugyanis, tudniillik.
Nem félek a dolgozattól, ugyanis mindent megtanultam.
A helyreigazító magyarázó mellérendelő összetett mondat tagmondatai között nincs ok-
okozati összefüggés, hiszen a második tagmondat csak helyesbíti, pontosítja az elsőben
megfogalmazottakat, esetleg más szavakkal fejezi ki az első tartalmát. Kötőszavai: azaz,
illetve, vagyis, mégpedig.
Ma nem megyek sehova, vagyis itthon maradok.
Természetesen a magyarázó mellérendelő összetett mondatokra is ugyanaz vonatkozik, mint
amit a választó mondatoknál leírtam.
Az alárendelő összetett mondatok elemzése
Meggyőződésem, hogy az algoritmusok kialakítására, begyakorlására nagy gondot kell

fordítanunk, hiszen többek között biztonságérzetet ad a tanulóknak. Ez az azonos típusú
feladatok megoldására alkalmas eljárás előírja az elvégzendő műveletek meghatározott
sorrendjét. Miután ezt elsajátítják, bármilyen alárendelő összetett mondatot képesek elemezni.
Az algoritmus tanításának kezdeti szakaszában ragaszkodjunk ahhoz, hogy elemzés közben a
tanulók szóban is nevezzék meg az elvégzendő műveletet!
1. lépés: Az összetett mondat tagmondatainak megállapítása

Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki.
Tagmondatok: Öcsi azt kérte tőlem; segítsek neki
2. lépés: A tagmondathatárok bejelölése, a tagmondatok megszámozása
1.
Öcsi azt kérte tőlem,  2.hogy segítsek neki.
Első tagmondat: Öcsi azt kérte tőlem,
Második tagmondat: hogy segítsek neki.
3. lépés: A főmondat megállapítása az utalószó segítségével, az utalószó bekarikázása; a

kötőszó bekeretezése
1. 2.
Utalószó: azt. Tehát az első tagmondat a főmondat.

Kötőszó: hogy. A második tagmondat a mellékmondat.
4. lépés: A főmondat elemzése

1.
Öcsi azt kérte tőlem,  2.hogy segítsek neki.
Mit kért? Azt, hogy segítsek.
5. lépés: A mondat szerkezetének ábrázolása
A szerkezeti ábráról is könnyen leolvasható, hogy az alárendelő összetett mondatok

tagmondatai különböző szinten helyezkednek el.
A mondatzsugorítás
Az alárendelő összetett mondatok elemzését segítheti az az eljárás, amikor egyszerű mondattá

zsugorítjuk őket. Így a tanulók számára egyértelművé válik, hogy a mellékmondat az
egyszerű mondat egyik mondatrészét fejti ki bővebb formában.
Az alárendelő összetett mondatok funkcionálisan széttagolódással jöttek létre. A főmondatban
a kifejtendő mondatrész szerepében áll (vagy kitehető) egy utalószó, amely távolra mutató
névmás vagy határozószó. Az utalószó – szófajából következően – jelentését tekintve üres,
ezért egy másik mondattal kell pontosítanunk. Így jönnek létre az alárendelő összetett
mondatok. Tehát az utalószó valójában az alárendelő mondat funkcióját jelöli ki. Bizonyítja
ezt az is, hogy az alárendelő összetett mondatok esetében elvileg mindenkor tudunk
mondatzsugorítást végezni: egyszerű mondattá alakítani az összetett mondatot úgy, hogy a
mellékmondatot az utalószó mondatrészi szerepében fejezzük ki. Nézzük a tankönyvi
példamondatot!
Eredeti mondatunk: Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. Zsugorítva: Öcsi segítséget kért
tőlem. A segítséget szó a mondat tárgya, tehát az ezt kifejtő mellékmondat tárgyi
mellékmondat.
A mondatzsugorítással különösen az azonos kifejezőeszközük miatt könnyen összecserélhető
alárendelő összetett mondatok esetében érdemes élni. Ilyen pl.: az akkor utalószót és a ha
kötőszót tartalmazó alárendelő összetett mondat, amely egyaránt lehet időhatározói,
állapothatározói és körülményhatározói alárendelés. Sőt az is előfordulhat, hogy komplexitás
jellemzi a mondatot, vagyis egyszerre többféle határozói alárendelésként is felfogható.
Lássunk ezt egy népdalból vett idézeten!
1.
Akkor szép az erdő,  2.mikor zöld,
3.
Mikor a vadgalamb benne költ.
Ebből a három tagmondatból álló összetett mondatból, melynek az első a főmondata, a
következő három mondat zsugorítható:
1. variáns: Zölden szép az erdő.

Itt a zölden állapothatározó, tehát az Akkor szép az erdő, mikor zöld így
ábrázolható:
2. variáns: Zöldellése idején szép az erdő.

Ebben az esetben az ábra így alakul, mivel a zöldellése idején időhatározó:
3. variáns: Az első és a harmadik tagmondatból viszont csak olyan egyszerű mondatot

alkothatunk, amelyben a mellékmondatot időhatározóként tudjuk kifejezni:
A vadgalamb költésének idején szép az erdő.
Az eredeti mondat ábrázolása tehát a következő:
A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok
Más nyelvtanok a sajátos tartalmú mondatokkal a tárgyalt alárendelő összetett mondatoknál

foglalkoznak. Szerintem jobb, ha a témakör elején tisztázzuk ezeknek a mellékmondatoknak a
sajátosságait. A későbbiekben sok időt takaríthatunk meg, és könnyebb a felismerésük is.
Vannak olyan esetek, amikor a mellékmondatok – azon túl, hogy a főmondat valamelyik
mondatrészét fejtik ki – egyfajta többletjelentéssel, azaz sajátos jelentéstartalommal is
rendelkeznek. Ez négyféle lehet: feltételes, megengedő, hasonlító és következményes. Az
elnevezések mutatják, hogy itt a grammatikai kapcsolatra szemantikai (jelentésbeli) többlet
épül rá.
A feltételes mellékmondatban olyan körülmény, feltétel fogalmazódik meg, amelynek
bekövetkezésétől függ a főmondatban megfogalmazott esemény érvényre jutása. Logikai
szempontból a két tagmondat között oksági viszony van, ami azt jelenti, hogy a feltételes
mellékmondat az okot, a főmondat pedig az okozatot rejti magában.
„1.Ha megszeretlek,  2.kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám.”
(József Attila: Kopogtatás nélkül)
Itt a mellékmondat áll az élen. Jellegzetes és soha el nem maradó kötőszava a ha.
A főmondatban foglaltak a bejövetel feltételét (kopogtatás nélkül), s egyben okát
fogalmazzák meg: a szeretet szükségességét. A mondat okhatározói alárendelő összetett
mondat. A sajátos jelentéstartalmú feltételes mellékmondatok elég gyakoriak.
A hasonlító sajátos jelentéstartalom is gyakran előfordul. Amint azt az elnevezés is mutatja, a

hasonlító mellékmondat úgy fejti ki a főmondat tartalmát, hogy közben valamihez hasonlítja.
Kötőszava általában a mint.
„1.Az vagy nekem,  2.mint csendnek a szó.”
(Somló Tamás: Vallomás)
A megengedő sajátos jelentéstartalom lényegében a megszorító ellentétes mellérendelésből

fejlődött ki. Azokat a mellékmondatokat soroljuk ide, amelyek olyan körülményeket,
feltételeket foglalnak magukba, amelyek valamelyest ellentétet mutatnak a főmondat
tartalmával, de annak megvalósulását nem akadályozzák meg, hanem mintegy „megengedik”.
Jellegzetes kötőszavuk a bár, ámbár, bárha, noha, jóllehet, holott, illetve a páros ha … is.
„1.Ha féltem is,  2.a helyemet megálltam”
(József Attila: Kész a leltár)
A kitehető utalószó: a helyemet megálltam úgy … egyértelműen mutatja,
hogy a mondat állapothatározói alárendelés, és a második mondat a főmondat.
A következményes sajátos jelentéstartalmú mondatok csak szemantikai alapon ismerhetők fel,

mivel jellegzetes kötőszavuk nincs. Élükön szinte mindig a hogy kötőszó szerepel, ami el is
maradhat, ha a mellékmondaton erősebb a nyomaték. A következményes mellékmondat a
főmondatban megnevezett minőségnek, dolognak vagy a főmondat egész tartalmának a
következményét fejti ki. Leggyakrabban fokhatározói alárendelő mondatokban fordul elő, de
más esetek is vannak. Példánk tárgyi alárendelés:
„1.S akkorákat sohajtok,  2.hogy
Még a kárpit is meglebben.”
(Petőfi Sándor: Színházban)
Az alárendelő összetett mondatok fajtáinak tanítási sorrendje
A tankönyvemben az alárendelő összetett mondatok közül először a jelzői alárendelő összetett

mondattal ismerkednek meg a tanulók. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy ezeket az
összetett mondatokat viszonylag könnyen felismerik a gyerekek. A minőségjelzői alárendelő
összetett mondatokból könnyen létrehozhatók alanyi, tárgyi, társhatározói alárendelések. Erre
a tényre ismét hívjuk fel a tanulók figyelmét az adott mellékmondatok tárgyalásakor.
Jelzői alárendeléskor a távolra mutató névmás után főnév áll:
Az a barátom telefonált, amelyikkel a táborban ismerkedtem meg.
Azt a barátomat hívd fel, akit a múltkor bemutattam.
Azzal a barátommal beszélgettem, akit te is ismersz.
A fenti jelzői alárendelő összetett mondatokból úgy lesz alanyi, tárgyi, társhatározói
alárendelő összetett mondat, ha a mutató névmás szófajváltással átveszi az alany, a tárgy, a
társhatározó szerepében álló főnév mondatrészi szerepét.
Az telefonált, amelyikkel a táborban ismerkedtem meg.
Azt hívd fel, akit a múltkor bemutattam.
Azzal beszélgettem, akit te is ismersz.
A birtokos jelzői alárendelő összetett mondatok többnyire hiányos szerkezetek, csak a

kommunikációs helyzet ismeretében tudjuk használni.
miAnnak ba fiúnak adtam kölcsön a tollamat, aki mindig kedves volt hozzám.
bAnnak adtam kölcsön a tollamat, aki mindig kedves volt hozzám.
Az értelmező jelzői alárendelő összetett mondat könnyen összetéveszthető a minőségjelzői
(kijelölő jelzői) mellékmondattal, főleg fordított mondatrend esetén.
Minőségjelzői alárendelő összetett mondat
1.
Amelyiket tegnap vásároltam,  2.miazt az újságot olvasom.
Egyszerű mondattá zsugorítva: A tegnap vásárolt újságot olvasom.
Értelmező jelzői alárendelő összetett mondat

1.
Olvasom az újságot, éazt,  2.amelyiket tegnap vásároltam.
Egyszerű mondattá zsugorítva: Olvasom az újságot, a tegnap vásároltat.
A minőségjelzői alárendelő összetett mondatból könnyen levezethetjük az állítmányi

alárendelő összetett mondatot.
1.
Olyan gyerek vagy,  2.aki mindig őszinte.
1.
Olyan vagy,  2.aki mindig őszinte.
Az első mondatban a távolra mutató névmást főnév követi, tehát jelzői alárendeléssel van
dolgunk. A második mondatban az olyan névmás jelzői szerepből a névszói-igei állítmány
névszói része lesz szófajváltással.
Az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat megkülönböztetése a tankönyv 45.
oldalán található. A lehető legegyszerűbben igyekeztem rávilágítani a két mellékmondat
közötti különbségre.
A határozói alárendelő összetett mondatok tanításakor ismét az összefoglaló táblázatból
indultam ki, mint a határozók esetében a 7. évfolyamon. A tankönyvi és munkafüzeti
feladatokat nem rendeltem külön címszó alá egy-egy határozói alárendelő összetett
mondatfajta esetében. Arra azonban törekedtem, hogy a könnyen összetéveszthető határozói
alárendelő összetett mondatokhoz kapcsolódó feladatok egymás mellé kerüljenek.
Például a mód- és állapothatározói mellékmondat megkülönböztetésére most is segítségül
hívhatjuk a mondatzsugorítást.
„1.állÚgy mentem el,  2.mint kisgyermek”
(Petőfi Sándor: Szülőföldem)
Az idézet egyszerű mondattá zsugorítva így hangzik: Kisgyermekként mentem el. Tehát a
mondat állapothatározói alárendelő összetett mondat.
Az ok- és célhatározói mellékmondat felismeréséhez ismét érdemes felidézni az ok- és

célhatározóról tanultakat. Segít annak a beláttatása a két mellékmondat elkülönítésében, hogy
a célhatározói mellékmondatban az ige mindig felszólító módban, az okhatározói
mellékmondatban mindig kijelentő módban van.
1.
Felhúztad az orrod oazért,  2.mert megmondtam a véleményem rólad.
A megmondtam kijelentő módú ige, a mondat okhatározói alárendelő összetett mondat.
1. 2.
cAzért siettem hhaza,  hogy megnézhessem a televízióban a délutáni filmet.
A megnézhessem felszólító módú ige, a mondat célhatározói alárendelő összetett mondat.
A mondatrend
A mondatrenddel a megismerés szintjén foglalkozunk. A leggyakoribb eset, amikor a

főmondat megelőzi a mellékmondatot. Gyakran találkozunk olyan mondattal, amelyikben az
első tagmondat a mellékmondat, s azt követi a főmondat. A beékelődés egyik előfordulási
formája az, amikor a főmondatba ékelődik a mellékmondat. A másik, ritkább eset, amikor a
mellékmondatba ékelődik a főmondat. Mindezek ismerete helyesírási szempontból lényeges,
hiszen minden esetben a főmondat határozza meg a mondatvégi írásjelet.
A vonatkozó névmás szerepe az alárendelő összetett mondatokban
A mondattani ismeretek közé ékelve ismerhetik meg a tanulók a vonatkozó névmás fogalmát.
A 6. évfolyamon a névmások tárgyalásakor jeleztem a tankönyvben, hogy a vonatkozó
névmásokról 8. évfolyamon fogunk tanulni, mivel nyelvtani ismereteik nem elegendőek a
fogalom megértéséhez. Valóban. A vonatkozó névmások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az
alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz.
Ez a névmásfajta elég sok nyelvhelyességi problémát hordoz magában. Ezért található sok
vele kapcsolatos feladat a tankönyvben és a munkafüzetben.
A többszörösen összetett mondatok
A többszörösen összetett mondatok legalább három tagmondatból állnak. Ezeknek a

mondatoknak is megvan az elemzési menete, amelyet a tankönyv 53. oldalán ismertetek.
A legtöbb problémát az okozza, hogy melyik tagmondattal kezdje a tanuló az elemzést. Az a
tapasztalatom, hogy a gyengébb képességű tanulóknak már a három tagmondatból álló
többszörösen összetett mondatok elemzése is komoly fejtörést okoz, ezért a többszörösen
összetett mondatokkal mindenképpen heterogén csoportmunkában foglalkozzunk.
A szóalkotás
Az új szemléletű szóösszetétel-típusok
A szóösszetételek tanításakor mindenképpen figyelembe kell venni a 2015. szeptember 1-jétől

hatályba lépő új helyesírási szabályzatot, hiszen az egyik legnagyobb változás a különírás és
egybeírás terén történt.
A tankönyvben megtartottam a hagyományos rendezési elvet: az alárendelő és mellérendelő
szóösszetétel-típusokat. A helyesírási szabályzat azonban A különírás és az egybeírás fejezet
elején az összetétel keletkezésének forrásait, és a továbbiakban ezt a rendező elvet
alkalmazza.
„Az összetételek keletkezésének (azaz az egybeírásuknak) többféle forrása lehet: 1. a tagok
együttes jelentésének megváltozása (nyitvatartás ’üzemidő’); 2. A tagok egymás közti
viszonyának alaki jelöletlensége (állattenyésztő  állatot tenyésztő, állatok tenyésztésével
foglalkozó); 3. Az íráshagyomány: (bérbeadás; elmegy). Az összetett szavak egységét kötőjel
nélküli egybeírással vagy kötőjeles kapcsolással fejezzük ki.” [AkH.12 94. szabálypont]
Az alábbiakban az összetétel keletkezésének forrásainak megfelelően gyűjtöttem össze a
szabálypontokat:
1. A jelentésváltozás mint az egybeírás formája 95.

A szóismétlések írása: 96., 97., 98., 99. 100.
A valódi mellérendelő összetételek írása: 101., 102.
Az ikerszók írása: 103., 104.
Az alárendelő szókapcsolatok és szóösszetételek írása: 105., 106.
A jelentésváltozás miatt egybeírt szóösszetételek egyéb fajtái: 107., 108.
2. Az alaki jelöletlenség mint az egybeírás formája
109., 110., 111., 112., 113.
3. Az íráshagyomány mint a különírás és az egybeírás forrása 114.

A rendszert alkotó íráshagyomány
Az alkotótagok szerkezete mint meghatározó tényező: 115., 116., 117., 118., 119.
Az igekötős kapcsolatok írása: 120.
A névmási szókapcsolatok és összetételek írása: 121., 122., 123., 124.
Egyéb esetek: 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133.
A kialakult szokás mint a kivételes különírás és egybeírás forrása: 134., 135., 136., 137.,138.
A két rendezőelv összefésüléséhez kívánok segítséget nyújtani számotokra az alábbi

gondolattérképpel:
A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANESZKÖZÖKBEN
A helyesírási képesség fejlesztése

A taneszközökben nincs külön fejezet, amely csak a helyesírási képesség fejlesztésével
foglalkozna, de az anyagrészeknél minden kínálkozó alkalmat megragadtam a helyesírás
gyakorlására. Nem győzöm eleget hangsúlyozni a helyesírási képesség fejlesztésének
létjogosultságát. Meggyőződésem, hogy a leíró nyelvtanból csak azokat az ismereteket kell
közvetítenünk, amelyek a képességek fejlesztését szolgálják. Senki sem gondolhatja azt, hogy
tanítványai közül mindenki magyartanár vagy nyelvész lesz. Az emberektől azonban minden
munkakör, hivatás megköveteli, hogy tudjanak helyesen írni, képesek legyen kommunikálni a
környezetükkel stb. A helyesírás ugyanakkor a műveltség, az igényesség egyik fokmérője.
Ezért van szükség arra, hogy minden órán, és nemcsak a magyar nyelv és irodalom órákon
fejlesszük a tanulók helyesírási képességét.
A következőkben a teljesség igénye nélkül emelem ki az egy-egy témakörhöz kapcsolódó
legfontosabb helyesírási tudnivalókat:
Ismétlés
– a hasonulások és az összeolvadás esetei
– a mássalhangzók mennyiségi változásai
– mondatvégi írásjelek
– a tulajdonnevek, kiemelten a régies családnevek
Összetett mondat
– időtartam-jelölés
– a mássalhangzótörvények érvényesülése: összeolvadás, hasonulások, a mássalhangzók
mennyiségi változásai
– írásjelek az alárendelő összetett mondatokban
– írásjelek a mellérendelő összetett mondatokban
– j-s és ly-es szavak
– a népnevek
– a tulajdonnevek: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézménynevek, címek
– a -vá, -vé ragok írásban jelölt teljes hasonulása
– az idézetekben használt írásjelek
Állandó és változó anyanyelvünk
– időtartam-jelölés
– tulajdonnevek
– mássalhangzótörvények
A szóalkotás
– az alárendelő szóösszetételek
– a mellérendelő szóösszetételek
– a szóismétlések
– az ikerszók és az álikerszók
– a valódi mellérendelő szavak
– -ít, -ul, -ül
– -ó, -ő
– -i
A helyesírás szabályai 12. kiadása
2015. szeptemberében jelent meg A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása. A kiadvány
végén külön fejezet található VÁLTOZÁSOK A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI 12.
KIADÁSÁBAN címmel.
Mi tette szükségessé a helyesírási szabályzat megváltoztatását? A nyelv változása és a
nyelvről való felfogásunk változása. Az 1984-ben megjelent 11. kiadás három évtizeden
keresztül segítette az helyesírási képesség fejlesztését, és nem csak az oktatásban.
Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó bizottsága végezte ezt a grandiózus munkát. Az
volt a céljuk, hogy nagyobb változások nélkül, könnyen használható, bizonyos mértékig
rugalmasabb adjon a használók kezébe.
Az helyesírási szabályzat szabályváltozásai, kiegészítései a felsőbb évfolyamos tanulók
számára okoznak gondot. 2016 szeptemberétől az 1. évfolyamosok már az új szabályzat
szerint tanulhatják a magyar helyesírás szabályrendszerét.
Éveken keresztül viszont számolnunk kell a korábbi szabályzat alapján íródott
taneszközökkel, illetve a tanítványainkban már rögzült, de az új helyesírási szabályzattól
eltérő írásmóddal is.
Mi az, ami nem érinti fejlesztő munkánkat? Nem kell foglalkoznunk a kimaradt
szabálypontokkal, kevésbé az enyhített, fakultatívvá tett szabálypontokkal, hiszen a helyes
leírásként többféle szóalak is elfogadható
Amivel komolyan kell foglalkoznunk:
 a szabályváltozásokkal – 2 [!] szabálypont: 93., 132.
 az új szabálypontokkal – 3 szabálypont: 140., 171., 185., (240.)
 a bővített, kiegészített szabálypontokkal – 7 szabálypont: 14. a), 139., 141. c),
181., 190., 214., 217. d)
 a fakultatívvá tett szabálypontokkal – 9 szabálypont: 82. e), 148., 188. d), 189. c)
191., 291. a), b), 298., 300.
Ezeknek a szabálypontoknak a túlnyomó többsége a felső tagozat tananyagát érinti, de
hívjátok fel az alsó tagozatos kollégák figyelmét, hiszen a még nem tanított, tanult hibákat is
javítjuk és javíttatjuk a tanítványainkkal.
Szeretném a figyelmetekbe ajánlani az egyik módszertani kiadványomat, amelynek címe: Az
új helyesírási szabályzat – A változások tanításának módszerei. Ebben az oktatási segédletben
az új szabálypontok, szabályváltozások megtanításához adok közre módszertani javaslatokat,
ötleteket, valamint feladatsorokat a rögzítéshez, gyakorláshoz, amelyeknek a megoldását is
közlöm. Kiegészítettem továbbá a megváltozott helyesírású szavak jegyzékét. Az egyes
szavaknál feltüntettem a kapcsolódó szabálypontok számát, és további példaszavakat is írtam
hozzájuk. Táblázatok, gondolattérkép segíti a szabálypontok rendszerének tanulását-tanítását.
A kiadvány a Furfang Kiadó honlapjáról, www.furfangkiado.hu rendelhető meg.
A felmérések tollbamondásainak szövege
Év eleji felmérés
Az idegen nyelvekről nem mondhatunk le. Sőt arra kell törekednünk, hogy legalább egyet
minden művelt magyar tökéletesen tudjon. De használjuk fel idegen nyelvtudásunkat arra,
hogy vele magyar nyelvtudásunk nyerjen, ne veszítsen!
Az idegen nyelvvel párhuzamosan tanuljuk újra a magyart. Vegyük számba minden zenei
eltérését, s mennél jobban elsajátítjuk az idegen nyelv kiejtését, annál tudatosabbá tehetjük a
magyart. Akkor nem rontjuk el vele a magyar nyelvtudásunkat, hanem megerősítjük. Régi
igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud.
(Kodály Zoltán)
Témazáró felmérés
Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű
gondolatait is az ember fölcifrázva, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője igaz.
Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan
előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is
szerez hallgatóinak.
A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világosságot kívánja. …
Ebből következik, hogy a jó magyar írás és beszéd tanítását voltaképpen a helyes
gondolkodás tanításával kell kezdeni. Ki gondolkodik helyesen? Aki az igazat keresi. Az írás
és beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazából:
jellemkérdés.
(Illyés Gyula)
Félévi felmérés
Sokan leledzenek abban a hitben, hogy jól tudnak magyarul, hiszen magyar az anyanyelvük.
Aki annyira biztosan hiszi ezt, annak okvetlenül van még tennivalója. Aki többet tud, az látja
legvilágosabban, hogy még többet kell tudnia.
Figyeljük nagy költőink, íróink művészetét, de hallgassunk azoknak a szavára is, akik
nyelvünknek helyes használatára, életének, szerkezetének megismerésére iparkodnak nevelni
bennünket! Ők ugyancsak segítenek abban, hogy kellően értékeljük a nyelvet, nyelvünket.
Ez a célja a magyar nyelv hetének is: a közfigyelemnek nyelvünk védelmére való irányítása.
Hogy is mondja nagy íróművészünk, Kosztolányi Dezső?
„A nyelv a tudósnak ereklye, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös
érdekünk-e, hogy az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a
fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?”
(Ferenczy Géza)
Témazáró felmérés: A szóalkotás

A kötőjelnek nem az a rendeltetése, hogy vele álcázzuk az egybeírás és különírás
szabályaiban való tájékozatlanságunkat. Nem követhetjük azoknak a példáját, akik –
valahányszor nem tudják eldönteni: egybe- vagy különírjanak-e valamit – áthidaló
megoldásként kötőjelhez folyamodnak.
Tudod-e, hogyan kell írni a következő szavakat? Tedd próbára helyesírási képességedet!
Őszibarack- és meggylé, dolgozatírás és -javítás, földrajztanár, művészettörténet-tanár,
cserkészszövetség, házifeladat-készítés, kémia-házifeladat, déligyümölcstermés,
déligyümölcs-kereskedelem, tanévzáró.
Év végi felmérés
– Milyen nyelven hallgat? – Hallgat magyarul és svédül. Ezen a két mondaton bizony a
legtöbben megütköznének, jóllehet a nyelvtudásnak a legmeggyőzőbb bizonyítéka éppen az,
hogy az ember nemcsak beszél azon a nyelven, hanem azon is gondolkodik. Nem könnyű
megállapítani, az idegen nyelven gondolkodik-e, aki rajta szól, de nem is lehetetlen: a
szórend, a mondatfűzés stb. gyakran elárulja. Gondolkodni és hallgatni legtöbbünk csak
anyanyelvén képes. Az a nyelv tehát, amelyen hallgatunk, amely csöndjeinket is betölti, az
anyanyelvünk.
Kosztolányi Stockholm című versében arról ír, hogy svéd nénikkel teázik:
„Hallgatnak ők is, én is hallgatok,
de csöndjeink nem érnek össze végül,
mivelhogy én magyarul hallgatok,
s ők svédül.”
(Hernádi Sándor)
A helyesírás értékelése
Az egyik értékelési mód, amikor %-os határokat adunk meg. Ezt az értékelés akkor érdemes
használni, ha a tollbamondás szövegéből kiemelünk szavakat, és ezeknek a kiemelt szavaknak
a helyes leírását vesszük 100%-nak. Ebben az esetben nem súlypontozzuk a hibákat. Például,
ha a szövegben 20 kiemelt szó található, akkor a hibásan leírt szó 5%-kal csökkenti a 100%-
os eredményt. Két hibásan leírt szóra mind a két – később közölt –százalékos táblázat szerint
már csak 4-est adhatunk Nagyon gyenge képességű osztályokban – itt nem csak a helyesírásra
gondolok – ezt az értékelési módszert javaslom.
Tapasztalatból tudom, hogy az ország iskoláiban a helyi tantervekben eltérő %-os határokat
állapítottak meg a készítőik. A minimum szint megállapításakor figyelembe kellett venni a
helyi körülményeket. Van, ahol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol
az 50% is kevés.
A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat
tartalmazó táblázatban:
Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok

Jeles 91–100% 93–100%
Jó 76–90% 79–92%
Közepes 60–75% 66–78%
Elégséges 40–59% 51–65%
Elégtelen 0–39% 0–50%
Egy másik értékelési módszerben a hibapontokat vesszük számításba:

 jeles: nincs benne durva hiba (0–6 hibapont);
 jó: max. 1 durva hiba (7–11 hibapont);
 közepes: max. 2 durva hiba (12–18 hibapont);
 elégséges: max. 4 durva hiba (19–26 hibapont);
 elégtelen: 5-nél több durva hiba (27 hibaponttól).
A szövegértő képesség fejlesztése
A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 8. évfolyamos tanulók

számára Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. címmel. A szövegértő képesség fejlesztése
hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tankönyv interaktív tananyag-
feldolgozását is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Az interaktív
tananyaggal nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem olyan mértékben tudjuk
motiválni tanítványainkat, hogy a tanulási és képességfejlesztő folyamat aktív résztvevőivé
válnak.
A szövegértő képesség fejlesztés módszertanával az előbb említett tankönyvemhez írt
kézikönyvben foglalkozom.
A továbbiakban néhány, a nyelvtan tankönyvben található szövegértő képesség fejlesztését
szolgáló feladatra szeretném felhívni a figyelmeteket.
A tankönyv minden fejezete mottóval és egy rövid bevezető szöveggel kezdődik. Mindkettő
értelmezése nemcsak a fejezet tartalmára hangolja a tanulókat, hanem a tanulás iránti
motivációjukat is növelheti, sőt a szövegértő képességüket is fejleszti. Mintát látnak a
tömörítésre, illetve a lényegkiemelésre, a figyelem irányítására. Ezeket középiskolai
tanulmányaik során, sőt munkahelyükön is jól tudják majd hasznosítani.
8. oldal 2. feladat
A szöveg Páduai Szent Antalról szól. A feladatok igen sokrétűek: a) szöveghez kapcsolódóan
a matematikai kompetenciát fejleszti, b) önálló kutatómunkát igényel a könyvtárban vagy az
interneten, c) helyesírási ismeretet igényel d) véleménynyilvánításra van lehetőség a
napjainkban folyó adománygyűjtésekről. A b) feladat kivételével differenciáltan is kiadhatjuk
az egyes részfeladatokat.
A testbeszéd fejezet szövegei nemcsak a kommunikációs képesség fejlesztését szolgálják,
hanem a szövegértő képesség fejlesztését is, és alkalmat teremtenek az illemmel való
foglalkozásra. Ezeket a szövegeket akár osztályfőnöki órán is feldolgozhatjuk
tanítványainkkal.
A médiaműfajok nem ismeretlenek a tanulók számára, hiszen a mindennapjaikban találkoznak
velük. A tankönyvi szövegekkel és a hozzájuk kapcsolódó feladatokkal az volt a célom, hogy
a tanulók tisztában legyenek a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és elektronikus
sajtó műfajaival. feldolgozásával és a feladatok megoldásával az
A közéleti kommunikáció fejezeten belül az ünnepi beszéd szövegét olvashatják a tanulók.
Nem véletlenül választottam egy 8. osztályos diák ballagási beszédét, hiszen ezáltal mintát is
kapnak a tanulók egy hozzájuk közelálló, számukra fontos eseményhez kapcsolódó ünnepi
beszéd megíráshoz.
46. oldal 2. feladat

Valójában – a c) feladat tükrében: Másold le azokat az összetett mondatokat, amelyek alanyi
mellékmondatot tartalmaznak! – indukciós szöveg, de segítségével nagyon jól fejleszthető a
szövegértő képesség is. a) Nézz utána az ÉKsz.-ben az ismeretlen szavak jelentésének! A
szövegben olyan szavak is előfordulnak, amelyek a mai gyerekek számára ismeretlenek: orsó,
cseléd, pesztonka, nagygazda, kisbéres, bojtár. b) Adj többféle címet a szövegnek az
olvasottak alapján! Mi lenne a címe, ha egy iskolai dolgozat lenne, ha egy bulvárlapban
jelenne meg? A jó címválasztás a szöveg egészének megértése alapján lehetséges, hiszen a
cím a szöveg globális kohézióját biztosítja. A kétféle címadás a kommunikációs szempont
figyelembevételét is kéri a tanulóktól.
Szeretnélek megnyugtatni benneteket, hogy a szövegek ilyetén feldolgozása kevesebb időt

vesz igénybe, mint amennyi időbe tellett a leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy
páros munkában dolgoztatjuk fel őket.
Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a
szöveg megértésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk.
A kommunikációs képesség fejlesztése
A kommunikációs képességek fejlesztése szorosan összefügg az anyanyelvi ismeretek

tanításával és tanulásával, valamint a tanulók iskolán kívüli tapasztalatainak felhasználásával.
A tankönyvben sok olyan feladat található, amelyek középpontjában a szóbeli és/vagy az
írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll.
A korábbi évfolyamok tankönyveihez hasonlóan a 8. évfolyamos nyelvtantankönyvben is
megtalálható a kommunikációval foglalkozó fejezet. Ennek elején Hangzó anyanyelvünk
címmel a korosztálynak való helyesejtési gyakorlatok kaptak helyet, amelyek természetesen
igazodnak a nyelvtani tananyagtartalmakhoz.
A testbeszéd című alfejezetben a tanulók életkori sajátosságát, szocializációs fejlődését
figyelembe véve választottam a barátság és a szerelem témakörét. Ezek a szövegek a
testbeszéd értelmezésének elsajátítása mellett most is alkalmasak a szövegfeldolgozás,
elsősorban a jegyzetkészítés gyakorlására.
Az udvarlási gesztusok kinyilvánítása – hagyomány szerint – főleg a fiúk sajátsága, a
gesztusok viszonzása, illetve udvarias elutasítása pedig a lányoké. Napjainkban sokszor
felcserélődnek a szerepek, sajnos. A feladatok megoldása során olyan kommunikációs
helyzetfelismerési képességgel vértezhetjük fel tanítványainkat, amelyeket nemcsak
tinédzser-, hanem felnőttkorukban is tudnak hasznosítani.
A 8. évfolyamos Szövegelünk fejezet két alfejezete: Az önéletrajz és Az internetes közösségi
oldalak. Ahogyan azt a 7. évfolyamos kézikönyvben már jeleztem, tanítványaink a jellemzés
írásában már 6. évfolyamon gyakorlatot szerezhettek. Az önjellemzés íratásával 7.
évfolyamon előkészítettük a 8. évfolyamon megjelenő önéletrajz tanítását.
Az írásban történő bemutatkozás szabályait – a kor szelleméhez igazodva – már papíralapon
és online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál) is meg kell
tanítanunk. A tanulók mintát kapnak olyan önéletrajz megírásához, amely megfelel a 21.
századi önéletrajz tartalmi és formai követelményeinek. Ezekre a praktikus ismeretekre
minden tanulónak szüksége lesz felnőttkorában. Ugyanakkor szükségesnek tartom a
hagyományos önéletrajz szerkezetének a megtanítását is, hiszen a nyolcadikos tanulóktól több
középiskola külön kéri a kézzel írt önéletrajzot, sőt több álláspályázatnál is kívánalom. Az
önéletrajz tanítása az állampolgári kompetencia fejlesztésének is a része. Ezért a tankönyvi
feladatokat jó szívvel ajánlom osztályfőnöki órákra is.
Szeretném felhívni a figyelmeteket a Furfang Kiadó egyik tankönyvcsaládjára, amelynek –
társszerzőmmel, Miskolci Szilviával az Osztálymátrix nevet adtuk. A 7–8. évfolyamosoknak
szóló kötete külön leckét szentel az önéletrajz írásnak. A Kommunikáció, etika, etikett,
gazdaság, életpálya feladatgyűjteményeink segítséget nyújtanak továbbá a tanulók számára a
világban való eligazodásban. Növelik az osztályfőnöki munka hatékonyságát. A komplexitás
elvét szem előtt tartva a korosztály számára fontos kommunikáció a kiindulási alapja az
erkölcsi, etikai, etikettbeli, gazdasági, életmódbeli és életpálya-orientációs nevelésnek. A
tankönyvcsaládról bővebb információhoz kiadónk honlapján, www.furfangkiadó.hu juthattok.
A NYELVTAN 8. TANKÖNYV ÉS MUNKAFÜZET

FELADATAINAK MEGOLDÁSA
A következő oldalakon a Nyelvtan 8. tankönyv és a Nyelvtan munkafüzet 8. feladatainak
megoldását találjátok, kedves kollégáim. Ez a fejezet nem azért került a kézikönyvbe, mintha
a feladatok megoldásához szakmai segítségre lenne szükségetek, de úgy gondoltam, az órára
való felkészülésedre szánt időt tudjátok vele lerövidíteni.
Az egyes témaköröknél, fejezeteknél, leckéknél a tankönyvi és munkafüzeti feladatok
megoldása együtt található. Szerintem így könnyebb az eligazodás, mintha külön vettem
volna őket. Néhány feladathoz megjegyzést is fűztem.
Ismételjünk!
Hangtani és jelentéstani ismeretek
Nyelvtan tankönyv oldal/feladat
6/1.
Magánhangzók Mássalhangzók
Képzésük Akadály nélküli Akadállyal
A hangszalag mindig rezeg A hangszalag nem mindig rezeg
Hangzásuk Hosszú változata önmagában is Hosszú változata nem beszédhang
beszédhang (á, é, í, ó, o, ú, u) (pl.: bb, tt, ssz)
Egy magánhangzó is alkothat Magában nem alkot szótagot, csak
szótagot (di-ó) magánhangzóval együtt
6/2. Az illeszkedés a toldalékok magánhangzójának igazodása a szó hangrendjéhez.
6/3. Pl.: pap – bab, papa – baba, tata – dada, tó – dó, gége – kék-e
Kérdések, feladatok
6/1.
a)
b) A csoportok egyéni megoldásai a példaszavak alapján.
6/2. Egyalakú toldalék: ötkor, hatig, olvasnék, hazáért

A régi magyar nyelvben még létezett az i magánhangzó mély változata. Ezt őrzik azok a
szavak, amelyek mély hangrendű toldalékot kapna: kínja, bírjátok.
Megjegyzés: Vannak olyan szavaink, amelyekhez látszólag ellentmondásos módon illeszkedik
a toldalék: kínja (nem pedig kínje). Ezeknek az „anomáliáknak” nyelvtörténeti okai lehetnek:
a szóalakok régebbi formájukban a maitól eltérő hangrendű magánhangzót tartalmazhattak, és
az illeszkedés törvénye nem követte a hangváltozást.
7/3. Pl.: Debrecenhez közeli helység Mikepércs. A lakásunk legbarátságosabb helyisége a

konyha. Gondtalanul töltöttem a nyarat. A szerelő gondatlanul végezte a munkáját, azóta is
csöpög a csap. Nem szeretem az ízetlen tréfát. Gabi levese eléggé íztelen.
7/4. a) A szavak helyes sorrendje: bátyja, különböző, játszik, álarcban, szórakozzanak

Csoportos szövegalkotás egyéni megoldással.
b) Színházban.
Csoportosan alkotott szöveg átalakítása.
7/5. Csoportonként eltérő megoldás.
Nyelvtan munkafüzet oldal/feladat
5/1.
Hang Betű Írásjegy
edző 3 3 4
menedzser 7 7 9
tanfolyam 8 8 9
visszavágó 8 9 10
5/2.
a) Elöl képzett (magas) Hátul képzett (mély)
rövid hosszú rövid hosszú
i, e é, ő, í a, o á
b) Magas hangrendű szó: is, lelkét, de, nőtt, szívében, lelegelték
Mély hangrendű szó: alkonyatok, százszor, ha, a
Vegyes hangrendű szó: virág
Megjegyzés: A hangrend nem vonatkozik az összetett szavakra. Ennek minősül az igekötős
ige is.
c) százszor A mélyhangrendű szavakhoz mély hangrendű toldalék járulhat.

Megjegyzés: A háromalakú toldalékok (-szor, -szer, -ször, -hoz, -hez, -höz; -on, -en, -ön) az
ajakműködés szerint is illeszkednek, de csak magas hangrendű szavak esetében.
szívében Magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék járul.
6/4. Mássalhangzó-rövidülés: visszhang, parttalan, varrt, inggomb

Mássalhangzó-kiesés: mindnek, mindnyájan, csukd be
6/5. 1. g) 2. d) 3. f) 4. b) 5. c) 6. e) 7. a)
6/6. Pl.: A fiúk a falnak dőlve pogácsát falatoznak a folyosón. A gyulai vár tövében Feri a
barátnőjére várakozik.
a) Azonos alakú szavak
b) Pl.: A fűz ágai ráhajolnak a patak vizére. Eszter gyöngyöt fűz.

A tűz házról házra terjedt. Éva a hajába egy széles szalagot tűz.
Gábor semmit sem sejt a meglepetés szülinapi bulijáról. Az emberi szövetet legkisebb
egysége a sejt. A sejt a méhek által épített hatszögletű sejt.
Megjegyzés: A sejt szó a 2. és 3. mondat esetében már többjelentésű szónak minősül.
7/7. a) és b) Bátor a kemence mögött. D)

Egy kemencében sütnek. C)
Kemencébe, katlanba. E)
A kemencét támasztja. A)
Olyan, mint a külső kemence. B)
c) Pl.: Kemence van a házban = ne beszéljünk a szóban forgó dologról, mert olyan is hallja,
akire nem tartozik.
Nem nyer a kemence mellett ülő koronát = a lusta ember nem sokra viszi az életben.
Befűtötték a kemence száját = kellemetlen helyzetbe hozták.
7/8. kitűnő, nagyszerű, elsőrangú, szenzációs, isteni

a) kiváló, fenséges, ragyogó, világraszóló
b) Egyéni megfogalmazások
Szófajtani és alaktani ismeretek
7/1. A kerettantervi felosztás szerint:

I. Alapszófajok
Ige
Főnév
Melléknév
Számnév
Határozószó
Igenév
főnévi igenév
melléknévi igenév
határozói igenév
II. Viszonyszók
Névelő
Kötőszó
Névutó
Segédige
Igekötő
III. Mondatszók
Indulatszó
Módosítószó
7/2. képző, jel, rag
1. a) Egyes szavaknak megváltozik az alakja a toldalékok előtt, pl.: bokor, bokr + o + s; ló, lo
+ va + k + at. A bokr- és a lov- töveket toldalék nélkül nem használjuk.
b) Egyéni megoldás.
2. a) – 1195-ben. – 26 éves korában. – 1232 májusában.

Megjegyzés: A számításhoz a kulcsinformáció, hogy 2010-ben Szent Antal 15 éves volt. A
szentté avatásának időpontját úgy lehet kiszámítani, hogy halála napjához 11 hónapot adunk.
b) Szülei halála után a gazdag ifjú eladta a családi birtokait, és a pénzt szétosztotta a
szegények között. Mindig befogadta és segítette a kitaszítottakat és a nincsteleneket.
c) Ágoston-rend: H12 166. Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran alkotnak
jelöletlen összetételt. Ilyenkor a személynévhez a köznevet kötőjellel kapcsoljuk.
ferences rend: a rendnek a ferences melléknév jelzője, ezért írjuk kis kezdőbetűvel mind a
két szót és külön.
d) Egyéni véleménynyilvánítás.
e) előtt = névutó, álló = folyamatos melléknévi igenév, nevet = főnév (a szövegkörnyezetből
adódóan), 1220-ban = számnév, volt = ige, el, IX. = számnév, avatta = ige
f) viharos = szótő + képző, tanított = szótő + képző + jel, gyűjtésére = szótő + képző + jel
+ rag
8/9. Bekarikázandók: írj, ülök, tőrök, kérne, mondatot, várok, színű, dolgok, szót, könyve,
mondott
a) Névszói toldalék: -ű, -e
Névszói és igei toldalék (azonos alakú): -k, -t
Igei toldalék: -j, -ne, -tt
b) -k, tőrök = többes szám jele, -k, várok = E/1. személyű igei személyrag, -k, dolgok = többes
szám jele
8/10. sebeit = szótő + jel + rag Petőfi Sándor: Szeptember végén

boldogsággal = szótő + képző + rag Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
Mondattani ismeretek
9/1. Pl.: Jaj, de aranyos a kölyökgorilla! Bárcsak megsimogathatnám a kis gorillát! Milyen
gondoskodó anya! A budapesti állatkertben már én is láttam gorillát! Vajon hány gorilla él a
Földön?
9/2 A gorilla gondoskodik a kicsinyéről. Én még nem láttam élőben gorillát. A debreceni
állatkertben nem látható gorilla.
9/3. Nem állatkertben készült a fotó. A fotón nem hím gorilla látható a kicsinyével.
10/1. a) kérdő mondat, óhajtó mondat Pl.: Bárcsak ne kellene itt lennem! Mikor mehetek végre
haza?
b) Vitay Georgina. Na, ezt azért mégsem.
c) Ez Abigél. A csodatevő Abigél.
10/2. a) 1917
b) bSzabó Magda bszületésének me91. iévfordulóján Debrecenben felavatják miegykori

iskolájában, a éDóczy Gimnáziumban az bírónő emlékszobáját. Az miAranybika szállóban
pedig megnyitják miTurcsányi Béla bfestőművész róla mikészült bportréinak kiállítását. (2008.
október 5.)
A bSzabó Magda-emlékszoba enykiállítóhellyé bszervezésének miújabb állomása valósult meg a
bbútorok erestaurálásával. A ima még mikülönálló darabok a miKossuth-díjas bírónő me100.
iszületésnapjára fognak egy mikerek enyegésszé összeállni. (2015. június 15.)
9/11. Szószerkezetnek a szavaknál nagyobb, de a mondatnál kisebb egységei a nyelvnek. A

szószerkezet mindig két alapszófajú szó kapcsolata. A szószerkezet tagjai között mindig
valamilyen nyelvtani kapcsolat van. A nyelvtani viszony alapján két szószerkezet típust
különböztetünk meg: alárendelő és mellérendelő. Az alárendelő szószerkezet alaptagból és
bővítményből áll, tehát a tagok nem egyenrangúak. Fajtái: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős.
A mellérendelő szószerkezet tagjai egyenrangúak, köztük logikai viszony van: kapcsolatos,
ellentétes, választó, következtető, magyarázó.
9/12. Bekarikázandó (összetett mondatok):

A közjegyző kurtán felelte:
– Nincs tovább.
Én csak annyit olvashatok, amennyi írva vagyon.
– Megfoghatatlan! – hörögte Gregorics Gáspár.
Megjegyzés: Az idézetben a párbeszéd mondatai összetett mondatnak minősülnek. Így az 1. és

3. mondat. (A közjegyző kurtán [azt] felelte: – Nincs tovább. –Megfoghatatlan – [azt] hörögte
Gregorics Gáspár.)
9/13.
10/14. a)
1. Legfontosabb takarmánygabonánk a kukorica. 2. vTengerinek és vtörökbúzának is nevezik.
3. Az állatok takarmányozására hibrid kukoricát vetnek. 4. Az hAlföldön a mimezőségi htalajon
termesztik.
b)
10/15. A feladat megoldásakor senki sem hibázott.

Sokféle friss gyümölcsöt lehet kapni a piacon.
A Gergő az egyik legjobb tanuló az osztályban.
10/16. a) Bekarikázandók: Két szegénylegény, első nap, 12 aranyat, két napot, négy arannyal,
Hány aranyat
b) 3x –4 = 12 + x
2x = 8
x=4
Házi feladat oldal/feladat
11/1. Bekarikázandók: bátyja, látja, anyja, tudja, botja

a) Azonos a kiejtésük.
b) higgye
Megjegyzés: Ennek a szóalaknak a helyesírásában a kiejtés és a szóelemzés elve is szóba
jöhet. A kiejtés elve szerint mindenki higgyének ejti, hosszú gy-vel, rövid ejtést még soha sem
hallottam. Nézzük a szóelemzést! A hisz igének sokféle tőváltozata van: hit, hiszem, hittem,
hinném, higgyem. Jól látható, hogy nincs gy-re végződő alakja, tövekben közös a hi- alak. Ez
alól csak a felszólító módú alak a kivétel.
H12 42. A felszólító mód jele… Más esetekben… Az eszik, iszik, lesz, tesz, vesz, visz igék
magánhangzós tövéhez -gy alakban kapcsolódik: egyem, igyál, legyen, tegyek, vegye, vigyed.
A hisz ige felszólító alakjaiban a -gy hosszú: higgyem, higgyen, higgyünk stb.
Összeolvadás: látja, tudja, botja
Írásban nem jelölt teljes hasonulás: bátyja, anyja
11/2. gondoljatok, jöjjetek, kínáljad, mozduljunk, szőjetek

a) Minden szóban hosszú sz-et ejtünk. Mindegyik ige. Mindegyik felszólító módú.
b) A kiejtés elve.
c) A mondatalkotáshoz felhasználandó szavak: jöjjetek, szőjetek
12/3. Másszunk fel erre a fára!

Lopóddzál mögé!
Nézzék meg ők is a filmet!
Eddzetek rendszeresen a verseny előtt!
12/4. a) Könnyebben elemezhető mondatok:
1. Bence állesőkabát nélkül ment el ha kirándulásra. 2. hA hegytetőn mhirtelen zápor kerekedett.
4. iMásnap beteg lett. 6. A barátai idélutánonként mszorgalmasan látogatták őt.
Megjegyzés: Felmerül a kérdés, a névelőket aláhúzzuk-e mondatelemzéskor. A névelőnek
ugyan nincs önálló mondatbeli szerkezeti szerepe, de a hozzá tartozó mondatrész része, ezért
az aláhúzást javaslom. Ez alól kivételnek tekintem azt a helyzetet, amikor a névelő és a
hozzátartozó mondatrész közé egy másik mondatrész, gyakran jelző ékelődik.
Nehezebben elemezhető mondatok:

3. A fiú enybőrig ázott. 5. oEmiatt hiányzott haz iskolából. 7. etHálából okedvességükért
megmutatta rnekik miféltett kincsét. 8. Mindenki ámuldozott vaz autogramgyűjteményén.
b) esőkabát nélkül: névutós főnév, szorgalmasan: ragos melléknév
c) látogatták: szótő + képző + jel + rag

kedvességükért: szótő + képző + képző + jel + rag
A kommunikáció
A testbeszéd
15/1. Az értelmezendő közmondás: Barátot szerencse hoz, szükség próbál = ha jól megy az
ember sora, bőven akad barátja, de csak a nehéz helyzetben mutatkozik meg, hogy kik ezek
közül az igaz barát.
Történetmondás egyéni megoldás.
12/2. Átölelik egymást, az arcuk összeér. Mind a ketten beengedik a másikat az intim
zónájukba.
13/3. Pl.: Megmondom, hogy zavar, hogy sötét szemüveg van rajta.
Humorosan: Nagyon trendi a szemüveged, de nem látom tőle azokat a gyönyörű szemeidet.
Tárgyilagosan: Nagyon zavar, hogy nem látom a szemed, miközben beszélgetünk.
Dühösen: Halálra idegesít, hogy nem látom a szemed, amikor hozzád beszélek.
13/4. – semmibe meredő üres tekintet: érdektelenség
– másodpercekig csukott szem, hátravetett fej: felsőbbrendűségi érzés
– gyors pislogás, elfojtott ásítás: unalmas a beszédtéma
a) Pl.: ujjal való dobolás, a plafon nézése, tekintet kerülése
b) Pl.: témaváltás, kérdésfeltevés
15/5.
A barátság
1. Kivel barátkozzunk? kellemes társaság, jó játszó- és szórakozó társ
2. Barátot szerencse hoz, szükség próbál.
3. Távolságtartás: 45 cm v. azon belül
4. A szem a lélek tükre  60–70% pillantáskontaktus
A sötét szemüveg?
5. Unalmat sugárzó gesztusok  teendők
6. Félszavak és pillantások + megérté = barát
16/1. Mimika: boldogság, pozitív gondolkodás, elégedettség; Gesztus: önbizalom,

határozottság, elégedettség,
16/2. A kislépések elve a szerelemben: fokozatosan kell közeledni a másik félhez.

17/1. Egyéni megoldás.
17/2. hajadon, leány, leányzó
17/3. (A SzinSz. alapján) lyány, csaj, pipi, spinkó, bula, bige; kislány, leánygyermek, rüfke
17/4. Ha valaki úgy érzi, betolakodnak személyes zónájába, szíve gyorsabban kezd verni,
adrenalin (a mellékvesekéreg hormonja) szintje megemelkedik, vér préselődik az agyába és az
izmaiba, mert a szervezete fizikailag felkészül egy esetleges támadásra vagy menekülésre.
17/5. Egyéni megoldások.
17/6 Az összetartozást.
17/7. a) A lány viszonya a fiúhoz: szereti, ragaszkodik hozzá; A fiú viszonya az őt átölelő
lányhoz: rajong érte; A háttérben álló lány viszonya a fiúhoz: féltékenyen figyeli; A háttérben
álló lány viszonya a másik lányhoz: haragszik rá, mert úgy érzi, elvette tőle a fiút.
b) önálló személyiség: Másra nem szoruló személy, aki életében, munkájában,

foglalkozásában nem igényli más személy vezetését, irányítását, támogatását. Független.
c) Önálló véleménynyilvánítás a féltékenységről.

d) http://www.femcafe.hu/cikkek/szex-szerelem/testbeszed-avagy-minden-nep-mashogy-
udvarol
A vizsgálatok kimutatták, hogy a legtöbb állatfajhoz hasonlóan az emberi hím is
magakellető gesztusokat alkalmaz a nő közeledésekor. Azon túl, hogy izmai megfeszülnek,
teste kiegyenesedik, mellkasa kidomborodik, általában a ruháját kezdi igazgatni, esetleg
lesimítja haját, ezzel is jelezve, hogy a legjobb formáját akarja hozni. A legfeltűnőbb és
legszexuálisabb töltésű mozdulat egyértelműen a zsebbe dugott kéz, amivel férfiasságát
hangsúlyozza, erősnek mutatja magát. A csípőre tett kéz is hasonló szolgálatot tesz: ezzel
igyekszik testi nagyságát megmutatni, de ebből a mozdulatból tudhatjuk azt is, hogy hajlandó
egy kis kalandra. Ha a flörtölni vágyó férfi ül, mindig szétveti lábát, ezzel jelezve, hogy nem
fél semmitől.
De mennyiben változtat ezen a „használati utasításon” az, ha a férfi egy másik kultúrából
származik? Számít ez egyáltalán? Azt kell mondanunk, igen. Mindannyian tudjuk, hogy a déli
típusú férfiak szenvedélyesebbek, az északiak inkább visszafogottak, hűvösek. A helyzet
azonban ennél összetettebb, az egyes országok között is nagy különbségeket vehetünk észre.
Szemezgessünk ezekből!
Az angolokról mindenkinek a távolságtartó udvariasság jut eszébe, ami nem is tévedés: az
Egyesült Királyságban nem valószínű, hogy szemezni kezd velünk egy helyes fiú, mivel a
nyilvános bámulás illetlenségnek számít náluk.
A görög Adoniszokról jó, ha tudjuk, hogy nem csak örömükben mosolyognak, hanem
gyakran mérgükben vagy idegességükben is. Viszont ha megsimítják az arcukat, az tutira azt
jelenti, hogy szép nőt látnak. Akik nem ilyen visszafogottak, azok sziszegéssel, kacsintással,
cuppogással jelzik tetszésüket.
Olaszországban jobban kedvelik a fizikai érintkezést, mint bármelyik másik európai
országban, minden alkalmat megragadnak az ölelkezésre. A görögök arcsimító mozdulatához
hasonló náluk, ha saját arcukba fúrják ujjukat. Furcsa mozdulat, de ne ijedjünk meg, mert
csupa jót jelent.
Az arab világ országaiban a férfiak nagyon érintés-orientáltak, ezért azon se ütközzünk
meg, ha esetleg kézen fogva látjuk őket. Ugyanez az arab nőkkel való kapcsolatukra nem
igaz, a külföldi nőkkel viszont nem ilyen távolságtartóak: gyakran hiszik őket könnyűvérűnek,
ezért ők is többet megengednek maguknak.
Indiában nem ajánlatos kezet nyújtanunk a férfiaknak, viszont ha odaintegetünk nekik,
nem meglepő az sem, ha odajönnek, náluk ez a mozdulat azt jelenti: „gyere ide”.
Egy japán férfi valószínűleg nem fogja alkalmazni a szétvetett lábbal ülő testtartást, mivel
ezt udvariatlanságnak tartják, olyan, mintha azt mondaná valaki: „kit érdekel?”.
A brazilokra jellemző az egyik legviccesebb jelzés: ha tetszik nekik egy nő, kezükkel
szemük előtt távcsövet formáznak és ezen keresztül figyelik kiszemeltjüket. Ha még
csettintgetnek is mellé, vagy ostorcsapásokat utánoznak kezükkel, biztosak lehetünk benne,
hogy elnyertük tetszésüket.
Megjegyzés: A tanulók film- és olvasmányélménye alá fogja támasztani a fenti
megállapításokat.
A tömegkommunikáció
19/1. A tömegkommunikációban a feladó bemondó, riporter stb., a címzett a néző, hallgató,

olvasó. A csatorna szerepét a sajtó sajtótermék, a rádió hang vagy a tévé képe és hangja tölti
be. Többnyire egyirányú
19/2. Az emberi civilizáció történetében új fejezetet nyitó mozgatható és cserélhető betűkkel

való könyvnyomtatás feltalálója, a német Johannes Gutenberg. Főműve, a Gutenberg Biblia
1452. szeptember 30-án készült el.
A modern tömegkommunikáció kialakulásának közvetlen előzménye a könyvnyomtatás
megjelenése volt. Jelentősége abban állt, hogy lehetővé tette az írás tömeges sokszorosítását,
így az új nyilvánosság kialakulását. Az olvasni és írni tudás szélesedése következtében
lényegében az egész társadalom részt vehet a kommunikációban.
19/3. A Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatása.
19/4. A tömegkommunikáció valamilyen közvetítő eszköz segítségével egy embertől vagy

embercsoporttól az emberekhez (tömeg) egy irányba zajló kommunikáció.
19/5. A tömegkommunikációs üzenet: időszerű, a nyilvánosság számára fontos és

meghatározott időszakonként megjelenő.
19/6. Média: A kommunikációban az információ rögzítésére és közvetítésére használt

eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök
szinonimájaként (újság, televízió, rádió stb.) Az angol nyelvben a media mint a medium
többes száma szerepel.
Médium: Azokat a közvetítő közegeket jelenti, amin keresztül az üzenet eljut az egyik
embertől a másikig. Például a nyomtatott szöveg, a grafika, a kép, a beszéd, a mozdulatok, a
zaj és a zene.
19/7. Pl.: betelefonálás olyan műsorba, ahol erre lehetőség van, SMS küldése, olvasói levelek.
19/8. Mindig az adott tanévhez kötött válasz.
19/9. a) Falu(vég) napja cím értelmezési lehetősége: a falu végén zajlott falunap, a falu a
végnapjait éli, a faluvég egy napja.
Megjegyzés: A hírben szereplő helyszín fiktív, a kommentér a 2010-es évek magyar valóságát
tükrözi.
b) Tételmondat: Nem hiszem, legalábbis Katafalván biztos nem, hiába temetik sokan a
kisfalvakat. A címmel való kapcsolata: Falu végnapjának a tagadása. a hírrel való kapcsolata:
elismeri mindazt, amit a falu lakói tettek azért, hogy közösségük megmaradjon.a
c) A tételmondat kifejtése: a közösségi program mellőzött mindenféle profittermelést, nem
silányították a falunapot bóvli, turkáló vásárrá, falusi turizmusba sem akartak befurakodni,
jól akarták érezni magukat, közös tevékenységek: beszélgetés, szórakozás, evés, énekelés,
táncolás, öröm erősödött a közösségük  az ilyen falvak nem tűnhetnek el
A médiaműfajok
20/1. Pl.: rádió, televízió, hírportálok, közösségi oldalak
21/1. a) az osztály jutalomkirándulásáról
b) Programok: meglátogatták a siklósi várat, fiúk Buga Jakab ostorát pattogtatták, leányok
agyagoztak: tálakat készítettek, a fiúk a vár udvarán töltötték az időt, sétát tettek a városban,
kirándultak a Tenkes-hegyre.
c) Személyes megnyilvánulások: Sajnáljuk, hogy jövőre már nincs esélyünk egy ilyen
fantasztikus napot együtt tölteni. Nektek viszont, kedves olvasóim, még minden lehetőségetek
megvan hozzá. Ehhez kíván sok sikert Tóth Barbara
d) Pl.: A 8. b osztály tanulói nyerték a szelektív hulladékgyűjtést. Jutalmul egynapos

kiránduláson vettek Siklóson, ahol a vár meglátogatásán kívül sétáltak a városban és a
Tenkes-hegyre is kirándultak.
22/2. a) Divat Ditta divattervező és a riporter (SzéCsö) párbeszéde.
b) A kérdező lényegre törő kérdő mondatokat, a válaszoló főleg összetett kijelentő

mondatokat, de előfordulnak felszólító mondatok, sőt felkiáltó mondatot is használ.
c) Egyéni megoldás.
23/3. a) A megszólaló fiatalok szégyellik a vakságukat. A másság, a fogyatékosok

elfogadásában még van, mint tennie a társadalom tagjainak.
b) Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
c) Kötetlen beszélgetés. Érdemes kitérni az idézet folytatására: Jól csak a szívével lát az
ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
d) Vannak olyan tantárgyaik is, amelyeket csak a vakok intézetében tanítanak. Ezeken az
órákon készítik fel őket az önálló életre, a környezetükben való eligazodásra.
e) Milyen pályát választanak, hol tanulnak tovább?
f) A fogyatékkal élőkről.
24/4. a) dióhéjban = röviden összefoglalva
b) Egyéni véleménynyilvánítás.
c) Csoportmunkában filmkritika írása, egyéni megoldások.
24/5. Egyéni megoldás. Extrémsportok: tandemugrás, vadvízi evezés, bungee jumping,

falmászás, bázisugrás, ejtőernyőzés, siklóernyőzés, sárkányrepülés, légszörfözés, sziklaugrás
A közéleti kommunikáció
25/1. Egyéni megoldás. a) Érvek, pl.: rövid idő jut a szórakozásra, sokaknak délutáni
elfoglaltsága van
b) Vázlat: 1. A változtatandó házirendpont

2. A változtatás okának megindoklása
3. Javaslattétel
4. Támogatáskérés
c) Egyéni megoldás.
25/2. Mind a kettő a vita jellegzetes műfaja. A kettő közötti alapvető különbség az, hogy amíg
a felszólalást mindig felkészülés: anyaggyűjtés, a mondanivaló megszerkesztése előzi meg,
addig a hozzászólás spontán megnyilatkozás, rögtönzött mivolta miatt kevésbé részletes és
tényszerű.
26/1. a) Ballagás. Ballagó nyolcadikos. Tanárok, diáktársak, szülők, vendégek.
b) A felolvasandó részek:
I. Kedves…
II. 1. Nyolc évvel…
2. Kezdetben
III. Kívánjuk…
c) Emlékek felelevenítése.
d) A vázlathoz felhasználandó:
I. A jelenlévők köszöntése
II. 1. Az alkalom megjelölése
2. Az alkalom, az esemény, az eredmény méltatása
III. A beszéd lezárása (köszönés, búcsú, jókívánság stb.)
27/2. Ballagási idézetek:
Mert az égi útnak elve:

kúszva, vérzőn énekelve,
portól, sártól piszkosan,
menni mindig, biztosan. (Dsida Jenő)
Nekünk nem elég a kékség, nekünk az egész ég kell. (Goethe)
Keresd az életben mindig a szépet

Ragadd meg azt, amit más észre sem vesz,
S hidd el, ha sokszor durva is az élet,
Mindig találni benne kellemest és szépet. (Goethe)
Előre föl, miénk az élet,

E széles földnek kerekén,
Szemünkbe csillog az ígéret
És bennünk virág a jó remény. (Juhász Gyula)
Megcélozni a legszebb álmot,

Komolyan venni a világot,
Mindig hinni és remélni,
Így érdemes a földön élni. (Shakespeare)
A szárny megnőtt üresen áll a fészek

Csak álom volt a szép diákvilág
S mint a fecske alkonyati szélben
Ma szárnyat bont egy sereg diák. (Ady)
27/1. a), b) Pl.: Kata

Drága Katám! Köszönteni jöttem téged e számodra, és ezért számomra is jeles napon, a
névnapodon. A neved nagyon illik hozzád, ami egy elterjedt nézet szerint a görög katharosz
szóból származik, és a jelentése: (mindig) tiszta. A lelked is mindig olyan tiszta, mint a neved
jelentése. Sokféleképpen becézhetnénk: Kacus, Katus, Katka, Katuci, Katus, Katuska, Kátya,
Kiskata, Tinka, de te mindenki számára Kata vagy. Remélem, te is olyan sikeres leszel, mint
névrokonaid közül oly sokan. A többségük színésznő: Bánfi Kata, Csongrádi Kata, Dobó
Kata, Janza Kata. Tudom, te nem törsz színésznői babérokra, de legyél olyan szép, kitartó,
mint ők. Kívánom, hogy minden álmod valóra váljon. Sok szeretettel köszöntelek.
Bence
Névnapodon köszöntelek, te győző! Ne csodálkozz, hiszen a nevednek ez a jelentése. S legyél
is mindig győző. Utánanéztem az interneten a neved elemzésének. Hallgasd csak ünnepelt!
A Bence név gyakorlatias személyiség kialakulását támogatja. Az ötletei sokszor eredetiek és
találékonyak. Kedveli a társasági életet. Fontos számára a külső megjelenés, és az, hogy jó
benyomást keltsen másokban. Sokan fordulnak hozzá bizalommal a bajban, és ő nagyszerű
tanácsokkal szolgál ilyen esetekben. Te egy igazi Bence vagy, maradj is meg annak. Isten
éltessen sokáig, míg a füled nem ér a bokádig!
c) Csokonai Vitéz Mihály: Kata napra, Ady endre: Kató a misén, Balassi Bálint: Morgai Kata
nevére, Shakespeare: A makrancos hölgy (részletek)
Mondókák
Egyszer volt egy kemence.

Belebújt a kis Bence.
Kormos volt a kemence,
fekete lett kis Bence.
Nézi, nézi mamája:

nem ismer a fiára!
Becsukta a kemencét,
jól elverte kis Bencét!
Ence, Bence, kis kemence,

Kis medence a Velence,
Ne búsuljunk semmit, Vince,
Tele van az icce, pince.
28/2.
Neved napjára kívánok sok szépet,
legyen számodra boldogság az élet.
Névnapodra mondok száz jó kívánságot,

legyen ez a napod szép, boldog és áldott!
Névnapod reggelén ezeráldás érjen,

öröm és szerencse örökké kísérjen.
Bú és bánat téged elkerüljön,
gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön.
Boldog Névnapot!
Kedves, kicsi lányka, Isten áldjon téged,

növelje jókedved, éltesse szépséged!
Ünnepeljünk téged, ma van neved napja,
áldjon meg az Isten, kicsi Kata.
28/4. a) Hasonló vélemény: bármilyen kedves is a vendég, egy idő után fárasztó a jelenléte,
mert sok törődést kíván, illetve felborítja a család mindennapi rendjét.
Eltérő vélemény: szeretem a vendégeket, bármeddig maradnak, engem nem zavarnak.
b) 1. Meghívottak névsora
2. A vendégek meghívása (szóban vagy írásban) legalább egy héttel előbb. Közlendő:
milyen alkalomra
3. Előkészületeket (takarítás, terítés stb.)
4. Vendégeket köszöntése, esetleg bemutatása
5. A kapott virág vázába tétele
6. Vendégek kínálása
7. Ültetési rend
8. Vendége kikísérése
Az összetett mondat
Az összetett mondat fogalma
32/1. a) Nyáron a friss zöldségek és gyümölcsök evésével hatékonyabban tudjuk bevinni a

szervezetünkbe a C-vitamint.
b) Felolvasandók: fáradékonyság, csökkent ellenálló képesség, étvágytalanság, skorbut
c) Csipkebogyót, savanyú káposztát, zöldpaprikát, citromot. Zöldség- és gyümölcsfélék: édes

piros paprika, petrezselyem, brokkoli, karfiol, eper, mustárlevél, papaya, grapefruit, kivi,
narancs, dinnye, káposzta, paradicsom, málna, zeller, spenót, ananász, mandarin, zöldcitrom,
áfonya, bazsalikom, Cayenne-bors, sárgarépa, fokhagyma, sárgabarack, édesburgonya, szilva,
borsó, hagyma, oregánó, banán, alma, cékla, körte, szőlő, avokádó, mangó, retek.
Hő hatására (sütés-főzés) a C-vitamin könnyen bomlik, ezért a vitaminforrásokat lehetőleg
nyersen fogyasszuk.
d) Felolvasandó összetett mondatok: C-vitaminban gazdag a csipkebogyó, a savanyú

káposzta, a zöldpaprika és a citrom, de más zöldség- és gyümölcsfélében is megtalálható. Hő
hatására könnyen bomlik, ezért a vitaminforrásokat lehetőleg nyersen fogyasszuk. Az
élelmiszerekkel bevitt C-vitamin azért hatékonyabb, mert a zöldségekben, gyümölcsökben
egyéb hasznos vegyületekhez kapcsolódva fordul elő.
e) Felolvasandó halmozott alanyos egyszerű mondat: Nincs ilyen.

Megjegyzés: Hiányában csökken ellenálló képességünk, étvágytalanság, fáradékonyság lép
fel. Ebben a mondatban a második tagmondatban szerepelnek halmozott alanyok:
étvágytalanság, fáradékonyság lép fel.
f) A C-vitamin ha szervezetünkben mivégbemenő mienergiatermelő vfolyamatokhoz szükséges.
A mellérendelő és az alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése
34/1. István elment a barátjához, de nem találta otthon.

Locsold meg a virágokat, és szellőztesd ki a szobát!
Ne felejtsd el felköszönteni a nagymamát, ugyanis ma van születésnapja.
Csöngetett valaki, vagy rosszul hallottam. (?)
Megjegyzés: Az utolsó mondat mondatvégi írásjele lehet . vagy ? is. A beszélő szándékától
függően.
13/1. Bekarikázandó mondatok:

Vasárnap reggel megbeszéltük, és délután elmentünk az állatkertbe.
Vasárnap délután pihenünk, vagy menjünk inkább az állatkertbe?
Vasárnap kikapcsolódunk, ezért menjünk el az állatkertbe!
Vasárnap délután állatkertbe megyünk, de a simogatóban etessük is meg az állatokat!
13/2. Szívesen elmennék veled a moziba, de készülnöm kell a biológiaórára. Pedig milyen jó
lenne látni Leonardo di Caprio legújabb filmjét! Bárcsak el tudnék kéredzkedni a szüleimtől!
Sajnos a szülői értekezleten hallottak a legutóbbi témazáróról. Biztos nem engednének el, de
próbáljam meg? Bár jobb lesz, ha elhalasztjuk a mozit. Légy szíves, tedd meg a kedvemért!
13/3. X, 2, X, 1, 2, 1, 1, X
14/1. a)
Egyszerű mondat Összetett mondat
A tagmondatok között a kapcsolat
Csak tartalmi-logikai Tartalmi-logikai és grammatikai
1., 8., 10. 5., 6., 7. 2., 3., 4.
b) mellérendelő és alárendelő összetett mondat
14/2.
Ne higyj annyit az ebnek, amenyit farka hizelkedik!
Úgy verj éket a kemény fába, hogy a szemedbe ne pattannyon.
Ki tuggya, mikor rántyátok ki alóluk a gyékényt.
Lelkiismeret tuggya legjoban, mit ember titkon cselekszik.
a) időtartam hibák, összeolvadások helytelen jelölése
b) Ne higgy annyit az ebnek, amennyit farka hízelkedik!

Úgy verj éket a kemény fába, hogy a szemedbe ne pattanjon!
Ki tudja, mikor rántjátok ki alóluk a gyékényt?
Lelkiismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik.
c) Ne higgy annyit az ebnek, amennyit farka hízelkedik! = minden hízelgő szót fenntartással
kell fogadni.
Úgy verj éket a kemény fába, hogy a szemedbe ne pattanjon! = aki erőszakot alkalmaz
másokkal szemben, számíthat rá, hogy vele is hasonló eszközökkel fognak elbánni.
Ki tudja, mikor rántjátok ki alóluk a gyékényt? = senki sem tudja, mikor kell meghalnia.
Lelkiismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik. = saját erkölcsi tudata előtt
semmit sem titkolhat az ember.
A mellérendelő összetett mondat fajtái
35/1. Pl.: És neked se jutott az eszedbe, hogy elhívjatok? És akkor mi van? És még te
beszélsz?
36/2. Mindent megtanultam, tehát nem félek a dolgozattól.
Mindent megtanultam, így nem félek a dolgozattól.
Mindent megtanultam, hát nem félek a dolgozattól.
36/3. Pl.: Felhős az ég, ezért vigyél magaddal esernyőt is! Vigyél magaddal esernyőt, ugyanis
felhős az ég.
Már megint hazudott nekem Vili, így összevesztem vele. Összevesztem Vilivel,
tudniillik már megint hazudott nekem.
37/1.
Anya elment a boltba, hogy narancsot vegyen. alárendelő összetett mondat
Anya, vegyél narancsot is a boltban! egyszerű mondat
Anya elment a boltba narancsért és banánért. egyszerű mondat
Anya elment a boltba, és narancsot vett. kapcsolatos mellérendelő összetett mondat
Elfogyott a narancs, ezért anya elment a boltba. következtető mellérendelő összetett mondat
Anya elment a boltba, de nem kapott narancsot. ellentétes mellérendelő összetett mondat
Anya a boltban vett banánt, almát, sőt narancsot is. kapcsolatos mellérendelő összetett mondat
37/2.
a) iDélután Virág és Kende megtanulta a fizikát, a matematikát és az angolt.
b) 1.Délután Virág és Kende megtanulta a fizikát, 2.

megoldotta a matekpéldákat,  3és
gyakorolta az angolt.
37/3. Megkaptad a névnapi SMS-esemet? igekötő

Meg. Meg kaptam még másoktól is. igekötő, kötőszó
Apa főzte a vacsorát, anya meg mosott. kötőszó
37/4.
H12 244. b) A tagmondatokat bevezető és, s, meg, vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt.
Pl.: Kiviszed a szemetet, vagy inkább elmosogatsz?
H12 248. d) Ha azonos mondatrészek között és, s, meg, vagy kötőszó áll, eléjük nem teszünk
vesszőt. Pl.: A rózsának vagy az ibolyának szereted jobban az illatát. Fánkot süssünk vagy
tortát?
e) Ha az és, s, meg vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett
mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk. Pl.: Esernyőt hozzál magaddal a
kirándulásra, vagy esőkabátot!
f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé
mindig vesszőt teszünk, (a páros vagy második tagja elé is. Pl.: Vagy ezt, vagy azt
választhatod.
37/5. a) Az utolsó mondat kivételével mindegyik magyarázó mellérendelő összetett mondat.
b) okozat ok
az igazgató elkérte az eredeti ellenőrzőmet tévedések történtek benne.
ezt a kettest sem úgy kell érteni ez csak a feleletek számát jelenti
fizikából is hibás a beírás a tanár úr a Kovácsét írta be
véletlenül
38/6. Beteg lettem, ezért hiányoztam az iskolából.

Hiányoztam az iskolából, ugyanis beteg lettem.
15/1. Az első három mondat megfelel az igényes köznyelv normáinak is.

Elmentünk a barátaimmal a közeli erdőbe túrázni. Közben alig szóltunk egymáshoz a
meredek hegyoldal megmászása közben. Nagyon vártuk a pihenőt.
15/2. a) A fenti mondatok kapcsolatos mellérendelő összetett mondatok.
b) Elmentem a barátnőmhöz, de nem találtam otthon.

Én ott voltam a megbeszélt helyen, te viszont nem jöttél el.
16/3. a) Meghívtak bennünket a rokonok ebédre, de mi elkéstünk.

A gyerekek az evés után játszottak, és a felnőttek beszélgettek.
A nagyiékat is vártuk, azonban ők nem tudtak eljönni.
b)
16/4. A) Éj van-e, vagy szemem világa veszett ki?

B) Hej, pedig üresen vagy félig rakottan
Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.
a) Egyszerű mondat B) Összetett mondat: A)
b) A) Petőfi Sándor: János vitéz B) Arany János: Toldi
16/5. A különféle kötőszók a tagmondatok közötti tartalmi összefüggést jelzik, ezért a

mellérendelő mondatokban fontos szerepük van. következtető
József Áron idegenben keresett munkát, így a három kisgyerek apa nélkül maradt.
következtető
Az agyvelő rendkívül bonyolult hálózat, ugyanis hihetetlenül sok kapcsolódási lehetősége
van. magyarázó
Az Északi-középhegységben a legalacsonyabb a hőmérséklet, hiszen ez hazánk legészakibb és
legmagasabb tája. magyarázó
17/6. Valaki jár a ház előtt, ezért ugat a kutya.

ok okozat következtető
Holnap nem mehetek moziba, hiszen edzésem lesz.
okozat ok magyarázó
Hibátlanul oldottad meg a feladatokat, így te lettél az első.
Nemsokára itt vannak a vendégek, tehát megteríthetünk.
17. Feleletterv
A mellérendelő összetett mondat
1. A mellérendelő összetett mondat fogalma

2. Fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó
4. Az egyes fajták rövid ismertetése
5. Helyesírási tudnivalók
17/1. a) Balázs idélután tanult, olvasott és telefonált.

1. 2. 3.
Balázs délután tanult másnapra,  majd olvasott egy érdekes újságot,  és
telefonált a barátjának.
Balázs idélután egy miérdekes, miszínes, a bfiatalok véletéről és vproblémáiról szóló

újságot olvasott.
1.
Balázs idélután tanult, olvasott,  1.és telefonált a mibeteg rbarátjának.
b) A tagmondatokat bevezető és, s, meg elé mindig vesszőt teszünk.

Ha azonos mondatrészek között és, s, meg kötőszó áll nem teszünk vesszőt.
18/2. A teremben mindenki csendesen beszélgetett, sőt még Zabacsek sem hangoskodott.
Köd ereszkedett a vidékre, és hideg lett.
Megjegyzés: Más szórend és mondatrend is elfogadható.
18/3. Szerettem volna elmenni hozzád, de nem volt rá időm.

Vagy olvasni fogok délután, vagy filmet nézek.
Nem Timi készítette a szendvicseket, hanem Flóra.
Nincs hideg, ellenben ráz a hideg.
Akár hiszed, akár nem, ez így történt.
A 2. és az 5. mondat:
Az 1., a 3. és a 4. mondat:
Megjegyzés: Nincs három tagmondatú mondat.

Más kötőszókat is lehet használni.
18/4. Levette a kabátját, a zakóját meg a székre tette.

Vagy fagylaltot veszek neked, vagy tortát kapsz.
Veszek egy könyvet vagy valami érdekes újságot.
Eljössz velem a könyvtárba, vagy inkább itthon maradsz?
18/5. Hideg lett a szobában, ugyanis kinyitottuk az ablakot.
Nem vehetek újságot magamnak, tudniillik elfogyott a zsebpénzem.
Meglátogattam a barátom, ugyanis beteg lett
Jól feleltem, hiszen sokat tanultam, tehát.
Megjegyzés: Előfordulhat, hogy a gyerekek a magyarázó mellérendelő összetett mondat
helyett okhatározói alárendelő összetett mondatot alkotnak a mert kötőszóval, pl.:
Meglátogattam a barátom, mert beteg lett. Ilyen esetben hívjuk fel a figyelmet a kétfajta
összetett mondat közötti különbségre a hiányzó utalószó kitételével: Azért látogattam meg a
barátom, mert beteg lett.
19/6. Hunyadi Mátyásra, Mátyás királyra.

a) Az 1464. évi 2. törvénycikk a királyi jelvény őrzéséről szólt. Ezzel kezdődött a koronaőrzés
szabályozásának története.
b) 1. mondat: egyszerű mondat.

2. mondat: kapcsolatos mellérendelő összetett mondat
3. mondat: ellentétes mellérendelő összetett mondat
4. mondat: kapcsolatos mellérendelő összetett mondat
c) egyik: határozatlan névmás független: melléknév

semmit: általános névmás 15 000: számnév
fel: igekötő III.: számnév
függetlenül: melléknév aztán: határozószó
hivatalosan: melléknév iktatták: ige
d) függetlenül: szótő + képző + rag

megkoronázták: igekötő + szótő + képző + jel + rag
Az alárendelő összetett mondat elemzésének lépései
39/1. a)
b) 1.Azt szeretnénk,  2.hogy te is gyere el a kirándulásra.
39/2.
1. 2.
1.
El kellene döntenünk azt,  2.hogy mit csináljunk szombaton.
A sajátos jelentéstartalmú mondatok
41/1. Elmondom Vikinek a véleményemet a tettéről, ha megsértődik is. feltételes

Nem haragszom rád, holott megérdemelnéd. megengedő
Hogyha beteg vagy, menj orvoshoz! feltételes
Olyan a válasz, mint amilyen a kérdés. hasonlító
41/3. Pl.: Feltételes: Szívesen társalogtam volna veled, ha lett volna rá időm.
Megengedő: Gábor szóba állna Judittal, noha csalódott benne.
Következményes: Annyira cseverésztek a lányok, hogy nem hallották meg a
csengőszót.
Hasonlító: Úgy szólok most hozzád, mint barát a baráthoz.
b) társalog, szóba áll, cseverészik, szól; jár a szája, fecseg, nyomja a sódert, mond, csacsog
41/4. Pl.: Ha rendszeresen készül az órákra, nem kell félned a felméréstől. Annyit készültem,
hogy sikerülnie kell a dolgozatnak. Tegnap délután annyit tanultam, mint még soha. Izgultam
a mondatelemzés közben, holott készültem az órára.
41/5. Álmos, mint a macska.

Ravasz, mint a róka.
Hűséges, mint a kutya.
a) Pl.: A macska is tejjel álmodozik = mindenki arról ábrándozik, amire vágyik.

Rókán rókát kell fogni = a ravasz ember eszén ravaszsággal kell túljárni. Talál a róka
rést magának = nem kell a ravasz embert félteni, kivágja az magát a bajból.
A kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van = sokan nem tudják megbecsülni,
hogy jól megy a soruk, sőt épp akkor kezdenek elégedetlenkedni, amikor a legkedvezőbb
helyzetbe kerülnek.
b) A macska is el tudja lopni a kutyától a csontot, ha akarja = a gyengébb is érvényesítheti az

akaratát az erősebbel szemben, ha van benne elég ravaszság és kitartás.
Róka sem ravasz, ha kicsáválják = a gonosz, ravasz embert is ártalmatlanná lehet tenni
megfelelően kemény eszközökkel.
A kutya is felkél, ha megéhezik = az éhség a lusta embert is munkára készteti. A kutya is húst
enne, ha pénze volna = sok mindent másképp tenne az ember, ha megvolna rá a lehetősége,
sok mindent megszerezne magának, ha módja volna hozzá.
A mondatrend
Megjegyzés: A metanyelvi szövegben a 2. mondatrendnél rossz a szerkezeti ábra.

Az elemzés szerint is a 2. tagmondat a főmondat, tehát az ágrajz helyesen:
42/1. a) főmondat mellékmondat
b) Időhatározói alárendelő összetett mondat
c) Amikor felhangzik a kedvenc száma a rádióban, Bencének mindig jó kedve lesz.

Bencének, amikor felhangzik a kedvenc száma a rádióban, mindig jó kedve lesz.
20/1. Akkora volt a sár, hogy alig lehetett közlekedni. főmondat mellékmondat
Kevés a pénzem ahhoz, hogy moziba menjek. főmondat mellékmondat
Találkoztam azzal, akit már rég nem láttam. főmondat mellékmondat
Zsófi mindig azt mondja, amire gondol. főmondat mellékmondat
Ahol mindig nagy a forróság, ott van Afrika. mellékmondat főmondat
a) Bekarikázandó az utalószók: akkora, ahhoz, azzal, azt, ott
b) Bekeretezendő a kötőszók: hogy, hogy, akit, amire, ahol
c) A mondatok mellett találhatók a mondatrendek.
d) Az utolsó mondathoz. Afrikai szavanna termeszvárral.
20/2. A következményes főmondat mellékmondat

B feltételes mellékmondat főmondat
C megengedő főmondat mellékmondat
D hasonlító mellékmondat főmondat
a) Szilárdan, erősen, feszesen áll.
b) Olvasd el ezt a könyvet, biztosan neked is fog tetszeni!
c) Mekkorákat lépett Ernő, hogy pillanatok alatt hazaért?
21. Feleletterv
A sajátos jelentéstartalmú mondatok és a mondatrend
1. A sajátos jelentéstartalmú mondatok fajtái

2. A meghatározások, kötőszavak, egy-egy példamondat, megjegyzések
3. A négyféle mondatrend
a leggyakoribb: főmondat mellékmondat
21/1. Ki szelet vet, vihart arat = aki viszályt szít, olyan háborúságot támaszt, amelyből neki
magának is baja származik.
Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal = fiatal korában lehet nevelni, alakítani az embert.
Ne szaladj olyan szekér után, amelyik nem vesz fel = nincs értelme olyan ember
barátságát vagy szeretetét keresni, aki lenéz bennünket, vagy nem törődik velünk.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra = amit meg kell tenni azt jobb azon
melegében elvégezni.
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát = olyan a sorsunk, amilyenné magunk alakítjuk.
a) Egyéni megoldás.
b)
Amit ma megtehetsz, Ne szaladj olyan szekér után,
ne halaszd holnapra! amelyik nem vesz fel!
Megjegyzés: Az 1. ágrajz helytelenül szerepel a munkafüzetben. A 2. tagmondat a főmondat.
c) hajlítsd = szótő + képző + jel + rag

szaladj = szótő + jel
megtehetsz = igekötő + szótő + rag
ágyát = szótő + jel + rag
d) hajlítsd, szaladj, megtehetsz, halaszd, alussza
Megjegyzés: Az alussza szó esetében a kiejtés elve is érvényesül.
22/2. a) gacsos lábú: csámpás, térdben vagy bokában befelé forduló lábú ember vagy állat
gála: ünnepélyes alkalom, díszünnepély; ünnepi ruha
gáláns: nők iránt előzékeny
gangos járású: hetyke, büszke, délceg járású
gardedám: idősebb nő, aki régen a „jó házból való” fiatal lányokat bálba, nyilvános
helyre kísérte
gasztronómus: ínyenc, az evés-ivás kifinomult ízlésű élvezője
gavallér: finom, divatozó, hölgyek iránt előzékeny, társasági ember
gazsulál: hízelgésből készségeskedik, kedveskedik, hajbókol
Az alárendelő összetett mondat fajtái
A jelzői alárendelő összetett mondat
43/1. állítmányi, alanyi tárgyi, határozói, jelzői
43/2. minőségjelzői, mennyiségjelzői, birtokos jelzői, értelmező jelzői
43/3. A névmás a névszók – újabb rendszerezés szerint az alapszófajok – csoportjába tartozó

szófaj. Olyan szó, amely főnévi, melléknévi vagy számnévi szerepben állhat. A névmásoknak
akkor van határozott jelentésük, ha átveszik a helyettesített szófaj jelentését, és így valamire
rá mutatunk vagy utalunk velük.
45/1. Pl.: Nincs oly hitvány könyv, amiből ember nem tanulhat = valami keveset még a
legrosszabb, legkevésbé értékes könyvből is okulhatunk. (Jmi)
Ahány legyet kifog az ember, annyi jön a temetésére = annyi a légy, hogy nem lehet
kipusztítani. (Jme)
Kinek szél a hite, tömlöc az országa = az esküszegő vagy a szavát meg nem tartó
ember előbb-utóbb elveszi méltó büntetését.
45/2. Pl.: Annyi pontot kapsz, ahány jó válaszod van.
Olyan ruhát szeretnék, amilyen a tiéd.
Annyi palacsintát ettem, hogy megfájdult a hasam.
45/3. a) Pl.: Ébred a tavaszi erdő. A csörgedező patakhoz őzek jönnek, hogy szomjukat oltsák.
A zöld sűrűben hatalmas vaddisznó csörtet apró malacaival. A megszokott dagonyázó
helyükre igyekeznek. A fa törzsén fürge mókus mászik. Csodálatos madárdal tölti be az
ébredező erdő csöndjét.
b) Pl.: Olyan csodálatos madárdal tölti be az ébredező erdő csöndjét, amilyet még sohasem
hallottam.
23/1. Vagyok miolyan legény, mint te.
bAnnak a babája vagyok, aki nekem páros csókot adott.
Amennyi zöld fűszál a tarka mezőben,

meannyi áldás szálljon mijó banyám hfejére.
23/2. Pl.: Az becsüli a pénzt, aki kinek körme kopik utána = csak az tudja igazán megbecsülni
a pénzét, aki munkával szerezte. (alanyi alárendelő összetett mondat)
Ott a pénznek a legkevesebb becse, ahol verik = ahol sok a pénz, ott kevésbé
becsülik meg, mint ahol kevés van belőle. (határozói alárendelő összetett mondat)
Barátságban egy kis veszekedés olyan jó, mint étekben a bors = egy-egy
összezördülés is hozzátartozik a barátsághoz. (jelzői alárendelő összetett mondat)
23/3. Tibi, Tomi és Robi, akik részt vettek a versenyen, beszámoltak a többieknek róla. Idén
olyan eredményeket ért el a csapatuk, amelyeket nehéz lesz túlszárnyalni. Az edzőjük olyan
dicsérő kifejezéseket használt, amilyeneket eddig még soha.
a)
b) Pl.: A fiúk annak örültek a legjobban, hogy edzőjük büszke volt rájuk.
24/4. a)
A) Amilyet a nagymamám szokott sütni, miolyan süteményt szeretek.
B) Ahány kísérletet elvégeztem, meannyi dicséretet kaptam a kémiatanáromtól.
C) miAkkora szerencse ért, amekkoráról nem is álmodtam.
D) meAnnyi almát vettem a piacon, amennyit haza bírtam vinni.
b)
D) B) C) A)
24/5. Vannak ojan madárfajok, amejek a hideg elöl délre költöszködnek.

Annyi érett szamócát vettünk tegnapelőtt a piacon, hogy lekvárt is főzhessünk bellőle.
Idén annyi túrista érkezett Magyarországra, amennyi az elmult kétévben eggyüttesen.
a) és b) Vannak miolyan madárfajok, amelyek a hideg elől délre költözködnek.

meAnnyi miérett szamócát vettünk itegnapelőtt ha piacon, hogy lekvárt is főzhessünk
belőle.
iIdén meannyi turista érkezett hMagyarországra, amennyi az elmúlt két évben
együttesen.
24/6. Annak a feladata kijavítani a hibát, aki elkövette.

Egy színdarabot láttunk a színházban, olyat, amelyet most mutattak be először
Magyarországon.
a) 1. Birtokos jelzői 2. értelmező jelzői
b)
25/7. a) és b) Fölkerestem a barátomat, éazt, akit hetek óta nem láttam.

Akik nem voltak őszinték hozzád, bazoknak va véleményére adtál.
miOlyan rembernek mondtam el a titkomat, aki mindent kifecsegett.
Megnéztem miazt a filmet, amelyet mindenki dicsért.
Megnéztem a filmet, éazt, amelyet mindenki dicsért.
Mutatok rneked egy képet, éolyat, mely kiskoromban készült rólam.
25. Feleletterv
A jelzői mellékmondat
1. A jelzői mellékmondat fogalma

2. A jelzői mellékmondat fajtái
3. Az utalószavak, kötőszavak, példamondatok, ábrák
4. A vonatkozó névmás fogalma
5. A főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő vonatkozó névmások
6. A vonatkozó névmások helyes használata
Megjegyzés: Az egyes tankönyvi leckéknél nem fogalmaztam meg az adott alárendelő

összetett mondat fogalmát, hiszen korábban már tisztáztuk, hogy a mellékmondat alá van
rendelve a főmondatnak, annak egyik mondatrészét fejti ki. A főmondatban az utalószó utal a
hiányzó mondatrészre, ami hiányozhat is. A gyerekeknek ezek alapján kell tudniuk
megfogalmazni a jelzői alárendelő összetett mondat fogalmát. Tehát a jelzői alárendelő
összetett mondat főmondatában az utalószó jelző, amelyet a jelzői mellékmondat fejt ki.
26/1. a)
b) végre: határozószó türelmetlenül: melléknév

annyi: névmás illett: melléknévi igenév
legjobban: melléknév mindig: határozószó
annak: névmás éppen: határozószó
Megjegyzés: Az ennél pontosabb megnevezést, pl. annyi mutató névmás, csak a jobb
képességű tanulóktól kérjük.
c) vendégünk: szótő + jel
finomságot: szótő + képző + rag
ételekhez: szótő + jel + rag
figyeltünk: szótő + jel + rag
2. rJózsef Attilának meannyi bántást kellett elviselnie, amennyi már meghaladta az erejét.
bAnnak a levele érkezett meg, aki régen írt nekem.
miOlyan hvidékre utazzunk, ahol még nem jártunk!
2. 3.
1.
27/3. a) Annak a feladata kijavítani a hibás szöveget, aki leírta (megalkotta, megszövegezte).
Egy szöveget olvastunk a kaputáblán, olyat, ami felér egy nyelvi rémséggel.
b) Első mondat: birtokos jelzői mellékmondat

Második mondat: értelmező jelzői mellékmondat
c) Pl.: Több bérház közös házfelügyelője a Lengyel u.4. szám alatt található meg.
Az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat
46/1. Azok a tanulók ballagnak júniusban, akik nyolcadikosok. Az mondja a búcsúbeszédet,

aki az iskola legjobb tanulója. Azok a diákok köszöntik a ballagókat virággal, akik
hetedikesek.
46/2. a) orsó: Kézi fonáskor a fonal ideiglenes föltekerésére használt pálcikaszerű eszköz.
cseléd: 1. Valakihez hosszabb időre elszegődött mezőgazdasági bérmunkás.
2. Munkáltatójánál lakó háztartási alkalmazott, rendszerint nő.
pesztonka: Pesztra: Kisgyermek gondozására alkalmazott fiatal lány.
nagygazda: Állandó bérmunkásokat foglalkoztató módos [gazdag] paraszt.
kisbéres: Mindenes mezőgazdasági cselédként szolgáló fiú vagy legény.
bojtár: A pásztor munkáját segítő legény(ke). [Pásztor: Háziállatokat őrző, legeltető
személy.]
Megjegyzés: Ezek a szavak biztosan szerepelnek a tanulók számára ismeretlen szavak között.
A cseléd szó esetében a szövegkörnyezethez a 2. jelentés illik.
b) Pl.: fogalmazáscím: Gyerek munka régen

bulvárlapban: A régmúlt idők agyondolgoztatott falusi gyerekei
A falusi gyerekmunka nyomában
c) Aki a libák mellé került, együtt lehetett a pajtásaival.
Az ment el nagyobbacska lány létére cselédnek, pesztonkának, aki keresetre szorult.
Közülük az dolgozott a legtöbbet, aki nagygazdához került kisbéresnek vagy bojtárnak.
47/3. a) Pl.: Azok találnak barátokra, akik nyitottak a kapcsolatokra.
b) Pl.: Akit már egyszer hazugságon kaptak, hiába mond igazat az.
c) Pl.: Az vagy nekem, mint testnek a kenyér.
d) Pl.: A barátom évek múlva is olyan maradt, amilyennek megismertem.
28/1. a) Minden közmondásnál a(z) második tagmondat a főmondat.
b) Ami késik, nem múlik (az). Mi nem múlik?

Aki nem dolgozik, ne is egyék (az). Ki ne egyék?
Aki sokat markol, keveset fog (az). Ki fog keveset?
c)
28/2. Bekarikázandó mondatok: Gábor az, aki ma nem jött iskolába. Annyi az időm, hogy
pihenni is tudok.
Indoklás: Gáborról állítjuk, hogy ő az, aki ma nem jött iskolába. Az annyi a főmondat névszói
állítmánya, mivel utána névelős főnév áll.
3. a) Pl.: Akadnak olyanok, akik nem mernek repülőn utazni.
b) Pl.: Akik szeretnek mozogni, azok járnak sportolni.
c) Pl.: Annyi fogyott, hogy nem győzték sütni a lángost.
d) Pl.: Miért van sok túlsúlyos fiatal, elgondolkodtató (az).
Megjegyzés: A 2016-os kiadásban helytelen a b) és d) feladatban az ágrajzban a

mellékmondatok számozása.
29/4. a) aki: A főmondatban már megjelent személyre vonatkozik.

amely: Csak a személyeket magában foglaló gyűjtőnevekre vonatkozhat.
amelyik: Több közül kiválaszt egy személyt vagy tárgyat, s csak arra utal.
b) A lelátókat az a szurkolótábor töltötte meg, amely él-hal a fociért.
Az NB I.-ben tizenkét csapat mérkőzik egymással, amelyik közül négy szerepelhet
nemzetközi kupákon is.
Az a férfi, aki interjút ad, a szövetségi kapitány.
29. Feleletterv
Az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat
1. Az állítmányi és az alanyi mellékmondat

2. Az utalószavak, kötőszavak, példamondatok, ábrák
3. Az állítmányi és az alanyi mellékmondat elkülönítése
4. Az állítmányi mellékmondat megkülönböztetése a minőség- és mennyiségjelzői
mellékmondatoktól
Megjegyzés: Az egyes tankönyvi leckéknél nem fogalmaztam meg az adott alárendelő

összetett mondat fogalmát, hiszen korábban már tisztáztuk, hogy a mellékmondat alá van
rendelve a főmondatnak, annak egyik mondatrészét fejti ki. A főmondatban az utalószó utal a
hiányzó mondatrészre, ami hiányozhat is. A gyerekeknek ezek alapján kell tudniuk
megfogalmazni az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat fogalmát.
Tehát az állítmányi alárendelő összetett mondat főmondatában az utalószó állítmány, amelyet
az állítmányi mellékmondat fejt ki. Az alanyi alárendelő összetett mondat főmondatában az
utalószó alany, amelyet az alanyi mellékmondat fejt ki.
30/1. 1.Annyi lesz a munkám, | 2.hogy estig sem végzek vele. következményes
1.
Ők azok, akik mindig készülnek az órára.
Akkora volt a rendetlenség, hogy nem tudtunk bemenni a szobába. következményes
Mint amilyen a fa kérge, olyan lett a bnagyapám keze a mesok etkapálástól. hasonlító
a) annyi: névmás mindig: határozó

vele: névmás akkora: névmás
lenni: főnévi igenév rendetlenség: főnév
akik: névmás mint:kötőszó
Megjegyzés: Az ennél pontosabb megnevezést, pl. akkora mutató névmás, csak a jobb
b) igető + kötőhangzó + múlt idő jele: nincs ilyen szó a mondatokban

névszótő + képző + képző: rendetlenség
igető + múlt idő jele + igei személyrag: tudtunk
névszótő + birtokos személyjel: munkám, nagyapám, keze, kérge
névszótő + képző + igei személyrag: készülnek, végzek
30/2. a) rMindenki előtt enyvilágossá vált (az), hogy megint nyakukon a délutáni
csúcsforgalom. Mint csillag az égen, meannyi ember lett az hutcán. enyTermészetessé vált (az),
hogy az autók csak hosszas várakozás után jutottak át a zöld jelzésen. Akkora lett a zsúfoltság,
amilyen a nagyvárosokban is csak ritkán fordul elő.
b)
31/3. Nem baj az, ha megsértődsz is.

(az)
Kár, hogy túl sokat beszélsz feleslegesen.
(azok)
Akik keresik, előbb-utóbb megtalálják egymást.
(az)
Ki most nem gondol a múltra, nem látja a jövőt sem.
a) Kötőszók: ha, hogy, akik, ki
b)
31/4. Pl.: A barátaim közül Norbi az, akire mindig számíthatok.

Ez a barátom olyan, mint egy falat kenyér.
Mostanában azonban annyi a tanulnivalónk, hogy nincs időm filmet nézni.
A tárgyi alárendelő összetett mondat
48/2.
Már csak a betű
virágzik,
eredő könnytől
elázik.
Puszta világra
jön a tél,
árvaságomra
nincs födél.
49/3. Vörösmarty Mihály: Szózat

49/1. Kértem, hogy igyekezz.

Hogy várok rád, azt ne hidd el!
Olyat ne mondj, hogy nem értetted!
Megjegyzés: Az 1. mondat végére a diákok legtöbbje felkiáltójelet tesz, sajnos sok felnőtt is,
sőt az ilyen típusú mondatok a médiában gyakran felkiáltójellel jelennek meg.
A főmondat igéje azonban kijelentő módú, és bár mellékmondat igéje felszólító módú, a
mondatvégi írásjel a főmondatnak megfelelően . (pont), hiszen kijelentő mondatról van szó.
A 2. mondat esetében a második tagmondat a főmondat, és ennek megfelelően kerül !
(felkiáltójel) a mondat végére, mivel a tárgyi alárendelő összetett mondat felszólító (tiltó)
mondat.
49/2. Pl.: József Attila Kopogtatás nélkül című versében így ír a szerelemről: „Ha
megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám.”
„Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám” – ez József Attila
számára a szerelem egyik megnyilvánulása.
„Ha megszeretlek, – írja József Attila a Kopogtatás nélkül című – kopogtatás
nélkül bejöhetsz hozzám.”
49/3. Pl.: Babits Mihály Hazám! Az igaz ország. című versében a lelkét egy olyan madárral
azonosítja, aki bár tág egek lakója, de mindig visszajár fészkébe.
31/1. a) Tudod-e (azt), hogy honnan ered a komputer [kompjúter] szó? A milatin micomputare
szó azt jelenti, (hogy) összevágni, rovásfára felírni. Az Idegen szavak és kifejezések
kéziszótára azt írja, hogy a magyar megfelelője elektronikus számítógép. Tanácsoljuk rneked
(azt), (hogy) te is inkább ezt a kifejezést használd.
Megjegyzés: A szöveg mondataiban a hiányzó utaló- és kötőszók pótlása után hívjuk fel a
tanulók figyelmét arra, miszerint a hogy kötőszó állandó használata, még az esetben is, ha ez
indokolt zavaró a befogadó számára. Főleg ha kérdőszó, kérdő némás követi, mindenképpen
hagyják el. Pl.: Peti megkérdezte Pannát, hogy milyen filmet nézne meg vele a moziban. Az
egyikvásárló azt kérdezte az eladótól, hogy mikor érkezik friss húsáru.
b) Tudod-e (azt), hogy honnan ered a komputer [kompjúter] szó?

Indoklás: A többi mondat kijelentő, ez viszont kérdő mondat.
32/2. Személyről beszélünk:

Azokat hívták ellenőrzésre, akik egy hete kaptak oltást.
Pontosan meghatározott dolgokról esik szó:
Azt kérdezték tőlem az órán, amit a múltkor.
Pontosan meg nem határozott dologról van szó:
Azt a könyvet kaptam ajándékba, amelyre vágytam.
Több közül kiválasztott személyről vagy dologról beszélünk:
Azt válaszd, amelyik a legnagyobb szükséged van!
Megjegyzés: Ennek a feladatnak a megoldását érdemes többször rögzíteni a tanulókban. A
vonatkozó névmások használatában ezekben az esetekben fordul elő a legnagyobb
bizonytalanság. Érdemes kiemeltetni a tanulókkal a tudnivalókat, ahogyan én is tettem.
32/3. a) és b)
a) b)
Bárcsak sikerülne az, amire vágysz! óhajtó alanyi
Miért gondoltad azt, hogy elfáradtam? kérdő tárgyi
Azt add ide, amit a kezedben tartasz! felszólító tárgyi
Merre jártál, azt kérdeztem. kijelentő tárgyi
Olyan az idő, hogy ne menj az utcára. kijelentő állítmányi
Nagyon felvidít, ami veled történt. kijelentő alanyi
Ki látta, hova tettem a tollam? kérdő tárgyi
Jelentkezzen, aki szeretne felelni! felszólító tárgyi
32/4. József Attila így állít emléket szüleinek A Dunánál című versében: „Mikor mozdulok, ők
ölelik egymást.”
„Mikor mozdulok, ők ölelik egymást” – így állít emléket szüleinek József Attila A
Dunánál című versében.
„Mikor mozdulok, – írja József Attila A Dunánál című versében szüleit idézve – ők
ölelik egymást.”
33. Feleletterv
A tárgyi alárendelő összetett mondat
1. A tárgyi mellékmondat fogalma

2. Az utalószók, kötőszók, példamondatok, ábrázolása
3. Az idézés
– egyenes (szó szerinti
– függő (tartalom szerint)
4. Az egyenes idézet: idéző mondat és idézet sorrendje (háromféle)
a kapcsolódó helyesírási szabálypontok
33/1.
El is bámultam nagyon, mikor az édesanyám kutat, kutat benne, tűt, gyűszűt, ollót,
szalagdarabokat, zsinórt, gombot, mindent szétkotor, s egyszerre csak azt mondja nagy
bámulva:
– Elbújtak.
– Micsodák?
– A pénzecskék - szólt felkacagva az anyám.
a) Többes számú, tárgyragos összetett főnév: szalagdarabokat

Tárgyragos általános névmás: mindent
Határozói igenév (2): bámulva, kacagva
Határozószó: egyszerre
Kijelentő módú, múlt idejű, E/1. ige: bámult
b) mondja: összeolvadás
azt: zöngésség szerinti részleges hasonulás

Megjegyzés: A tanuló nemcsak az idézetek közül választhat, hanem eldöntheti az idézés
fajtáját: egyenes vagy függő idézetet ír-e. Ha az egyenes idézést választja, döntenie kell az
idéző mondat és az idézet sorrendjéről is.
34/3. Pl.: Kölcsey Ferenc híres szavai: A haza minden előtt!

A haza minden előtt! – írta Kölcsey Ferenc.
A haza – állapítja meg Kölcsey Ferenc – minden előtt!
A határozói alárendelő összetett mondat
51/1. Annak kapcsán, hogy Gabiék új lakásba költöztek, sok gondjuk akadt. Jobban megy úgy
a munka, ha jókedvűek vagyunk. Biztatgatták egymást. Akként rendezték be a szobákat,
ahogy szerették volna. Anélkül lett vége a nagy rendezkedésnek, hogy összevesztek volna.
a) állAnélkül lett vége a minagy rrendezkedésnek, hogy összevesztek volna.
Megjegyzés: A mondat elemzésekor emlékeztessük a tanulókat a 7. évfolyamon tanultakra,
miszerint az igei állítmánynak csak alany, tárgy és határozó lehet a bővítménye. Tehát s
rendezkedésnek szó részeshatározó.
52/2.
Akkor szép az erdő, mikor zöld. időhatározói
Úgy szedte az epret, hogy guggolt. állapothatározói
Akkor találkoztam vele, amikor a boltba mentem. időhatározói
Ott született, ahol a Tisza ered. helyhatározói
a) iZöldellése idején szép az erdő.

állGuggolva szedte az epret.
A hboltba imenetkor találkoztam tvele.
A bTisza heredésénél született.
3. a) Pl.: A történelem során a magyar nyelvet sokszor háttérbe szorították. A magyar nyelvet
még az ág is húzta. Csak a 19. században lett hivatalos nyelv Magyarországon
Megjegyzés: A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv
Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos
hivatalos nyelve. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike.
Szegény embert még az ág is húzza.

b) A vadmadarak, csillagos égboltozat alatt lakó pásztorok és a rajongó költők vigyáztak az
árva gyermek lépéseire (addig), amíg járni tanult.
35/1. a) A) A hvárromokhoz fogunk sétálni.

B) A hvárromnál ered a patak.
C) A blegrövidebb húton megyünk haza.
b) Bekarikázandó: várromokhoz, várromnál, úton
c) A) 1.hOda fogunk sétálni,  2.ahol várromok találhatók.

B) 1.Amerre a várrom van,  2.ott ered a patak.
C) 1.hArra megyünk haza,  2.amerre a legrövidebb az út.
A) B) C)
35/2.
A) 1mSzívesen megyek hoda,  2.ahol szívesen látnak.
B) 1.Amerről jöttek,  2. harra is mennek vissza.
C) 1.Nem segítettem-e iannyiszor,  2.ahányszor csak kértél?
D) 1.Amikorra ígéred,  2. iakkorra gyere!
a) Bekarikázandó: oda, arra, annyiszor, akkorra
Bekeretezendő: ahol, amerről, ahányszor, amikorra
b)
D) A) C) B)
c) A mondatvégi írásjelet a határozói alárendelő összetett mondatok esetében is a főmondat

határozza meg.
36/3. hAddig ne indulj el, ameddig nem küldök SMS-t!

Vajon hott voltál-e, ahol megbeszéltük?
Mielőtt elindulsz, küldj egy SMS-t!
oMiért nem szóltál, amikor megkaptad az üzenetemet?
Amikor megkapod az SMS-t, indulj el hotthonról!
Megjegyzés: A kérdőszót (vajon) nem elemezzük.
36/4. a) Mindkét mondat határozói alárendelő mondat.
Mindkettőben az első mondat a főmondat, az utalószó az azzal.
b) eAzzal állt bosszút Balázs bBarbara vhuncutságán, hogy még csak el sem mosolyogta
magát.
tAzzal beszélgetett Balázs ha házuk előtt, aki a szomszédjukban lakik.
36/5. a) A gyengébbel nem illik versenyre kelni.

írásban jelölt teljes hasonulás
Csak becsületes emberrel kötök megállapodást.
Töltsd a szabadidődet a barátaiddal!
b) Nem illik versenyre kelni azzal, aki gyengébb.

Megállapodást csak azzal kötök, aki becsületes ember.
Azokkal töltsd a szabadidődet, akik a barátaid.
c) társhatározói alárendelő összetett mondat
37/6. Pl.: Úgy mentem el az iskolába, hogy otthon felejtettem az ellenőrzőmet.

Úgy mentem el az iskolába, hogy fájt a fejem.
Az öcsém anélkül aludt el, hogy bárkinek szólt volna.
Az öcsém anélkül aludt el, hogy nyugtalan lett volna.
37/7. a) A) eMimikáddal rannak üzensz, akivel megismerkednél.

B) Nincs is jobb hasannál, mint ha értik az üzenetedet.
C) Beszéded elárulja azt, ki vagy.
D) iBeszélgetéskor törekedj varra, hogy megismerd mások gondolkodását.
E) A bnyelvhasználat miegyik sajátossága, hogy koronként változik.
b) A) B) C) D) E)
c) elárulja: ige azt: névmás

akivel: névmás teremteni: főnévi igenév
nincs: ige egyik: névmás
Megjegyzés: Az ennél pontosabb megnevezést, pl. egyik határozatlan névmás, csak a jobb
d) Bontsd szóelemekre a következő szavakat, és nevezd is meg őket!
üzenetedet: szótő + képző + jel + rag
sajátossága: szótő + képző + képző + jel
beszélgetéskor: szótő + képző + képző + rag
gondolkodását: szótő + képző + képző + jel + rag
38/8. Azért hívtalak, mert nem voltál iskolában.

Mi történt előbb: nem voltál iskolában utána: felhívtalak
Azért nevetgélek, mivel jó kedvem van.
Mi történt előbb: jókedv utána: nevetgélés
Amiatt jöttem el hozzád, mert nem értem a matekot.
Mi történt előbb: nem értem a matekot utána: eljöttem hozzád
38/9. Máté azért kapcsolta fel a villanyt, hogy jobban lásson.

Mi történt előbb: Máté felkapcsolta a villanyt utána: jobban lát
Ági azért tanulja a verset, hogy elmondhassa az ünnepségen.
Mi történt előbb: Ági verset tanul utána: verset fog mondani az ünnepségen
Zsófi mindent latba vet, csak hogy meggyőzze a barátnőjét.
Mi történt előbb: Zsófi mindent latba vet utána: meggyőzi a barátnőjét
38/10. a) Pl.: Jean azért vigyen le a pincébe, hogy mélyen tudjak aludni!
b) Pl.:
– Jean, fesse kékre a tetőt!
– Miért, uram?
– Mert Kékestetőn akarok nyaralni.
– Jean, altassa el a tehenet!

– De miért, uram?
– Aludttejet akarok inni!
– Jean! Gyújtsa föl a szomszéd grófnő házát!

– De minek, uram?
– Mert háztűznézőbe akarok menni hozzá.
– Jean, legyen szíves, döntse meg egy kicsit az asztalt!

– Miért, uram?
– Dőlt betűvel szeretnék írni.
39/11. Áthúzandó mondatok:

Abba az iskolába tanulok most is, ahová elsős korom óta járok.
Indoklás: Helytelen a helyhatározórag használata. Hol? kérdésre -ban a megfelelő: abban az
iskolában tanulok.
Abban az iskolában tanulok, ahol elsős korom óta járok.

Indoklás: Helytelen a vonatkozó névmás használata. Ahol helyett ahová.
Abban az iskolában járok, ahol elsős korom óta tanulok.

Indoklás: Helytelen a helyhatározórag használata. Hová? kérdésre -ba a megfelelő: abba az
iskolába járok.
39. Feleletterv
A határozói alárendelő összetett mondatok
1. A határozói mellékmondat fogalma

2. A határozói alárendelő összetett mondatok fajtái
3. Az utalószók, kötőszók, példamondatok, ábrázolása
39/1. Amikor tudod a választ, jelentkezz!

Annyiszor foglak figyelmeztetni, ahányszor hibázol.
Ameddig nincs kész a feladatod, ne kezdj játszani!
Tényleg elmentél oda, ahol a találkozó volt?
39/2. Kamill-lal, Ráczcal, sakkal, briddzsel, vadásszal, Kovátscsal, kováccsal, Regulyval,

Széll-lel, Kissel, balettel, ezzel, Forgáccsal, Forgáchcsal
Megjegyzés: Hívjuk fel a tanítványaink figyelmét a H12 43. pontjára. A tulajdonnevek
esetében, ha három azonos mássalhangzó esik egymás mellé, nem érvényesül az egyszerűsítés
elve.
40/3. Aki nem szeret olvasni, az nem lesz tájékozott ember.

A félreértés abból ered, hogy nem értetted a kérdést.
Olyan az osztály, mint a megbolydult méhkas.
A kövek is meglágyulnak, úgy tudsz nézni.
a) osztály: hagyomány elve

meglágyulnak: kiejtés elve
tudsz: szóelemzés elve
b) Helyesírási alapelv: egyszerűsítés elve

Példák: jeggyel, balettel, Arannyal, Kodállyal
40/4. Pl.: Egész nap arra gondoltam, hogy este találkozunk. Mindenki büszke volt arra, hogy
megnyertem a versenyt. Dóri arról ábrándozik, hogy hamarosan férjhez megy.
A többszörösen összetett mondatok
53/1. Pl.: „Mer látod mosni akarok, ahhoz szappan kell, szappanra legkevesebb hét krajcár
kell, kevesebbér nem adnak, nekem már van három, még kell négy, az itt van ebbe a kis
házikóba; itt lakik, de nem szereti, ha háborgatják; mert ha megharagszik, úgy elmegy, hogy
sose látjuk többet.” Móricz Zsigmond: Hét krajcár
53/2. H12 246. Az összetett mondatok tagmondatai közé kettőspontot teszünk, ha az előző
tagmondattal egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet, vagy ha jelezni óhajtjuk,
hogy a következő tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Néha egy
anya előretuszkolta a fiát a holdfénybe: biztos akart lenni abban, hogy meglátták.
54/3. a) Kijelentő, állító mondat. Többszörösen összetett mondat.
b) 1.etA családból valaki mhirtelen o(azért) felkattintotta a lámpát haz udvaron,

 2.mert a kutya f-mannyira ugatott,  3.hogy meg kellett győződnie varról, 
4.
nem járkál-e valamilyen hívatlan vendég odakinn.
c) a = névelő, családból = főnév, valaki = névmás (határozatlan) hirtelen = határozószó,

felkattintotta = ige, a = névelő, lámpát = főnév, az = névelő, udvaron = főnév, mert = kötőszó,
a = névelő, kutya főnév, annyira = határozószó, ugatott = ige, hogy = kötőszó, meg = igekötő,
kellett = ige, győződnie = főnévi igenév, arról = névmás, nem = módosítószó, járkál = ige, -e
= kérdőszó, valamilyen = névmás (határozatlan), hívatlan = melléknév, vendég = főnév,
odakinn = határozószó
d) felkattintotta: igekötő + szótő + jel + rag

győződnie: szótő + képző + képző + képző + rag
Megjegyzés: A felkattintotta szónál szótőnek elfogadhatjuk a kattint alakot is, bár jól
felismerhető a hangutánzó eredetű szótőt és az -int képzőt.
54/5. a) Vázlat:
1. Az UNICEF megalapítása és Nobel-békedíja
2. Célkitűzései
3. A jószolgálati nagykövetek
b) Pl.: Aki hallja, adja át! Az UNICEF jószolgálati nagyköveteket keres. Olyan nagy
ismertségnek örvendő személyeket keresünk, akik azonosulni tudnak az Egyesült Nemzetek
Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapjának célkitűzéseivel. Akik segíteni tudnak abban, hogy
világszerte javuljon a gyermekek és az ifjúság helyzete az egészségügy, a táplálkozás, a
szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén. A jószolgálati nagykövetek
jelentkezését segítek@unicef.hu e-mail-címen várjuk.
c) Európa – európai, New York – New York-i
d) 1.Azóta nemcsak dollármilliókkal segítik a szervezet tevékenységét,

2. 3.
 hanem hmezükön viselik az bUNICEF logóját,  hogy ezzel is
népszerűsítsék a célkitűzéseit.
40/1. a) 1.Az bigazi vszerelemmel úgy vagyunk, 2.mint az éjféli kísértettel, (és) mindenki
beszél róla, de kevesen találkoztak vele.
41/2. A 1.Most elmegyek az uszodába,  2.aztán vagy beülök egy moziba,  3.vagy hazamegyek
olvasni egy jót.
B 1.Csak lassan jutottam előre a tömegben,  2.
(és) egyszer csak észrevettem (azt), 
3.
(hogy) valaki kiemelte a zsebemből a pénztárcámat.
C (hogy) Hibázhatok,  nem tagadom (azt),  de te sem vagy hibátlan.
B C A
Megjegyzés: A 2. szerkezeti ábra teljesen hibás. Itt már a jó ábra látható. A tanulók feladatul
kaphatják, hogy átalakítsák, illetve a tankönyvi ábrához alkossanak mondatot.
Pl.: Elmentem moziba, és azt gondoltam, hogy egy igazán jó filmet

látok majd.
41/3. Pl.: Ez a szobor arra hívja fel minden jóérzésű ember figyelmét, hogy milyen tragédiát
jelentene a természet számára, ha a végletekig folytatják a klónozást. Olyan élőlény ábrázol
az alkotás, amelyet több állatból hoztak létre. Nem szeretném, ha maradinak tartanátok, aki
nem értékeli a tudomány vívmányait, de én nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol ilyen
élőlények vesznek körül.
Az összetett mondatokokról tanultak összefoglalása
55/1. 1.A tanulók etaz osztályfőnöküktől tudták meg (azt),  2.hogy az ünnepség miatt elmarad
az utolsó órájuk,  3.és (hogy) a délutáni szakkörök sem lesznek megtartva.
56/2. a) Felolvasandók: tanult viselkedésformákra épül. Új probléma megoldásához

szükséges. Képesség. …emlékezőtehetség, tapasztalat hasznosítása.
b) Az agyszöveten kívül az emberi test 1218 kalóriát hasznosít 1624 kalóriából. Az agyszövet
ugyanis a felvett kalóriamennyiség negyedét , azaz 406 kalóriát éget el.
c) Pl.: A mókus például nincs tudatában az ok-okozati összefüggésnek, amikor ősszel a téli
eleség elásásával foglalatoskodik. Viselkedése ösztönös, kizárólag a nappalok hossza és a
hőmérséklet befolyásolja.
A gnúk vonulással reagálnak az évszakok váltakozására. A vándorlás ösztöne
nemzedékről nemzedékre öröklődik, és az állatok génjeiben rögzült. Ez tehát nem tudatos,
hanem veleszületett viselkedésmódja az állatnak, éppen ezért nem állíthatjuk, hogy intelligens
cselekvésről van szó.
d) Az intelligencia miazt a képességet jelenti, hogy emlékezőtehetségünket, tapasztalatainkat

hasznosítani tudjuk egy új probléma megoldására.
e) igekötő + szótő + képző + képző + jel + rag = feldolgozásával
f ) vizsgálják, befolyásolja
41/1.
C A E
42/2. a) és c)
fi i
A 1.mÚgy kell becsomagolnod a poharakat, | 2.hogy ne törjenek el.
ne
B 1.Ahogy eltátotta a száját, | 2.állúgy is maradt iegy darabig.
nm hsz hsz
1. 2.
C Tényleg tazzal láttad Pétert együtt ha parkban, | akivel tegnap is?
nm
D 1.Bárcsak meminden beosztott maszerint járna el, | 2.ahogy a főnöke utasítja!
nm fi
E 1.Ne tedd magad enynevetségessé eazzal, 2.hogy nem tudsz táncolni!
Megjegyzés: A C mondatban az együtt határozószó az azzal névmáshoz tartozik, és névutó

szerűen viselkedik.
b)
d) pohar|ak|at: szótő + jel + rag

el|tát|ott|a: igekötő + szótő + jel + rag
száj|á|t: szótő + jel + rag
nevet|ség|es|sé: szótő + képző + képző +jel + rag
e) maradt, azzal, utasítja, nevetségessé, tudsz
Megjegyzés: Elegendőnek tartom a felismerés szintjét, bár a tanítványaink képességeinek
megfelelően kérhetjük a pontos megnevezést is. A maradt esetében a zöngésség szerinti
részleges hasonulást és az írásban nem jelölt teljes hasonulást is elfogadom.
42/3. Nézzétek, milyen csodálatos a táj!

Még kérdezed, hiszen világosan beszéltem. vagy Még kérdezed, amikor világosan
beszéltem?
Mi jó van abban, hogy mindig mindenhonnan elkéstek.
Megjegyzés: A mondatvégi írásjelek használatára hívjuk fel a tanulók figyelmét. A második
mondat esetében a két egyszerű mondatból alkothatunk magyarázó mellérendelő összetett
mondatot Még kérdezed, hiszen világosan beszéltem. és időhatározói alárendelő összetett
mondatot is Még kérdezed, amikor világosan beszéltem? A megkülönböztetésük a mondatvégi
írásjel használata miatt fontos.
43/1. Táblázatok átnézése.
43/2.
Mert nem látott minden léptében-nyomában
Olyat, amit látott Óriásországban. Petőfi Sándor: János vitéz
…be nagy kár,

Hogy apád paraszt volt… Arany János: Toldi
Nagy távolságban a malom zúgása

csak olyan volt, mint szúnyog dongása. Petőfi Sándor: A Tisza
a)
3. 1. 2.
b) nem: módosítószó minden: névmás

olyat: névmás csak: határozószó
volt: ige mint: kötőszó
amit: névmás hogy: kötőszó
Megjegyzés: Az ennél pontosabb megnevezést, pl. minden általános névmás, csak a jobb
3. Ne azon járjon mindig az eszed, kezdődik-e már a sorozatod a tévében!

Mi az, amin mindig töprengsz?
Bárcsak sikerülne minden, amire vágysz!
Kérdezd meg bátran, amire kíváncsi vagy!
Ne beszélj olyan hangosan, úgyis értek a szóból!
Sokszor gondolok arra, bárcsak elutazhatnánk a hegyekbe.
Szívesen hallgatod a komolyzenét, vagy a slágereket szereted jobban?
Láttam a legújabb filmet, nézd meg te is!
Állandó és változó anyanyelvünk
A magyar nyelv eredete és típusa
58/1. A hanti (osztják) és a manysi (vogul).
59/2. A több ezer éves különélés során az azonos ősnyelvből származó nyelvek annyira
eltérhetnek egymástól, hogy ma már nem feltétlenül tartoznak egy nyelvtípusba.
Megjegyzés: Például az orosz és angol nyelv, rokonnyelvek, a nyelvtani rendszerük mégis
nagyon eltérő.
59/3. Pl.: angol, német: flektáló nyelvek. Bizonyítékok: a nyelvtani viszonyokat a szótő
megváltoztatásával fejezi ki. Pl.: tőmagánhangzó változtatása: to sing (’énekelni’) ~ he sang
(’ő énekelt’) ~ song (’ének’); toldalékolás személyes névmással használata is: I play
(’játszom’) ~ he plays (’játszik’). A különböző nemek megkülönböztetése a németben
(hímnem, nőnem, semlegesnem): Der Fater, die Mutter, das Kind.
44/1. a) házam – chádom, [tollam] – tolgam, [tollunk] – tolgamuk. Haonlóság a birtokos

személyjelek között.
b) mordvinul magyarul
chád ház
kal hal
ked kéz
menyil menny
nyíl nyíl
semlj szem
tolg toll
vaj vaj
ved víz
Megjegyzés: A szótár szavait betűrendbe sorolva írják le a tanulók.
45/2. b) Jegyzetek
Julianus barát
1. magyar Domonkos-rendi szerzetes
1235 májusa: őshazai magyarok felkutatása

Megtalálta őket Volga–Káma–Bjelája–Urál folyók által határolt ter.
megértette nyelvüket
hírek a mongolok támadásra készülnek Európa ellen.
beszámoló IV. Bélának
2. 1237: sikertelen visszatérés  mongolok elpusztították az őshazát
Batu kántól levél IV. Bélának: ultimátum
3. 1991: Koltay Gábor filmje Julianus barátról
Sajnovics János
1. 1733–1785 matematikus, csillagász, a finnugor nyelvrokonság kutatója.
Expedíciónak Észak-Norvégia partjainál: a Vénusz bolygó a Nap megfigy.
lappok nyelvének tanulmányozása
a magyar és lapp nyelv hangzásának hasonlósága
kutatás: szókészlettani, hangtani és alaktani egyezések
1770: a magyar és lapp nyelv azonosságáról szóló műve, latin nyelvű

nyelvünk eredetének tudományos kutatását.
Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) székely
1. 1819: őshaza felkutatása Ázsiában
1834: tibeti-angol szótára  világhír
1837–39: Észak-Bengália őshaza keresése, módszere: összehasonlító nyelvtudomány
húsz nyelven írt vagy olvasott
1842: súlyos betegség  meghalt an megbetegedett,
nyughelye: észak-kelet indiai Dardzsilingben
Baktay Ervin: A messzeségek vándora (regény)
Reguly Antal (1819–1858) zirci nyelvész
1. Megtalálta az őshazát.
1843–46-ig vogulok (manysik) és az osztjákok (chantik) között
a két nyelv, néprajzuk tanulmányozása,
embertani mérések
népdalaik gyűjtése
vogul szótár
Németh Imre: Az ősi szó nyomában (regény)
Megjegyzés: Németh Imre Német Imre helyett.
47/3.
Julianus Sajnovics Kőrösi Reguly
Tanulmányozta a vogul és osztják nyelvet. X
Elindította nyelvünk eredetének tudományos X
kutatását.
A 13. században megtalálta pogány őseinket. X
Tanulmányozta a lapp nyelvet. X
Észak-Bengáliában kereste az őshazát. X
Kalandos vállalkozásáról Koltay Gábor filmet X
készített.
Megírta az első tibeti–angol szótárt. X
Átadta IV. Béla királynak Batu kán ultimátumát. X
Regényt írtak az életéről. X X
Az őshazát keresve alkalmazta az összehasonlító X
nyelvtudomány módszerét.
47/1. Ázsia, Észak-kelet India
47/2. Németh Imre: Az ősi szó nyomában. Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1970
47/3. A finnugor őshaza helyének meghatározásában Magyarországon N. Sebestyén Irén és

Hajdú Péter járt élen az 1950-es években.
László Gyula érdeme, hogy történeti szempontokat, történeti módszereket és régészeti-
történeti forrásokat is érvényre juttatott az őshazakutatásban.
Veres Péter, aki a magyar és uráli őstörténetről több fontos tanulmányt publikált már.
Az 1990-es évek elején Makkay János fejtette ki elképzeléseit az indoeurópai és a finnugor
népek őstörténetéről.
A nyelv szókészletének múltját fejlődésében, változásában a történetiszótárak (Mátyás
Flórián, Szamota István, Zolnai Gyula, Szily Kálmán munkái) mutatják be.
A szókészlet eredetével az etimológiai (szófejtő) kutatások (Gombocz Zoltán, Melich
János, Bárczi Géza, Benkő Loránd, Lakó György munkái) foglalkoznak.
A legújabb összegző mű a magyar szókészlet eredetéről A magyar nyelv történeti-
etimológiai szótára (TESz).
A nyelv rendszerének korábbi állapotáról vallanak régi nyelvtaníróink (Sylvester
János, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Tótfalusi Kis Miklós stb.) is. A
nyelvújítást megelőző kor nyelvi eszményét a Debreceni Grammatika (1795) fogalmazta meg.
Állandóság vagy változás
60/1. Kommunikációs folyamatban legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer

felhasználásával egymással közöl valamit, vagy az egyik a másiknak valamilyen információt
ad át.
A résztvevők a feladó és a címzett. A feladó különböző jelek (nyelvi és nem nyelvi jelek)
segítségével üzenetet küld a címzettnek. Az üzenet: a kommunikáció célja, tartalma. Ezt az
üzenetet fogja fel a címzett, értelmezi, ha módja van rá, akkor válaszol. Az üzenet valamilyen
kód, azaz jelrendszer segítségével jut el a címzetthez. A résztvevőknek a felhasznált kódot
egyformán ismerniük, azaz közös nyelvet kell beszélniük, másképpen az üzenet meghiúsul.
Az üzenet csatornán keresztül jut el a feladótól a címzettig.
61/2. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki
napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz”.
Forrás: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor.
Szerkesztette: Madas Edit. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992, 317–318
Tanulói olvasat:
Csupán egy fa gyümölcsétől tiltja őt. De megmondja neki, miért ne egyen belőle: „Bizony, ha
egy napon eszel abból a gyümölcsből, halálnak halálával halsz”.
Értelmezés:
Isten megtiltotta Ádámnak, hogy egyen az almafa terméséből. Ha mégis eszik belőle, akkor
meghal.
61/3. Új keletű szavaink, pl.: Acrobat Reader, szmájli, SMS, fájl, bit, blog stb.
Megjegyzés: A tanítványaink rengeteg szóval járulnak hozzá a szógyűjtéshez.
61/1. a) Pl.: talála, vévén, kezde, tekéntene, láta, vala, mikoron kiesék víz alávivé
megcsalatkozék kiméne
b) A múlt idő jele az -t, -tt lett.

Megjegyzés: Az elbeszélő múlt idejű alakokat (látá, kéré, vala, lőn) a mai köznyelvi írásbeli
vagy szóbeli kommunikációban nem használjuk, de megértjük, sőt tanítványaink többsége is
megérti. Ajánlom olvasásra Kecskés Judit: Valóban megértik a mai diákok az elbeszélő múlt
idejű igealakokat? http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1303/130310.pdf
61/2. Ez a fabula a telhetetlen emberekről szól. Nem tudnak megelégedni azzal, amijük van,
hanem mindent megtesznek azért, hogy megszerezzék mások javait. De Istennek akaratából
még azt is elvesztik, amijük eddig volt.
61/3. Egy lehetséges fordításváltozat:

Drága Magdolna asszony!
Nehogy félreértsd, amiért nem látogattalak meg, hiszen senkit sem látok szívesebben, mint
téged. Tegnap megírtam neked, miért nem mehettem Lendvára. Remélem, megérted, s nem
gondolsz semmi rosszra. Nehogy azt hidd, hogy nem akarlak látni! Nagyon szeretnélek látni,
volna is miről beszélgetnünk, ha lenne rá idő.
Tudom, hogy csalódtál. Vigyázz, nehogy a ravasz emberek miatt csalódás érjen, bár nem
igazán értem a dolgaitokat.
Kívánok neked, drága Magdolnám nagyon jó egészségben. Minket el ne feledj!
Elek
48/1. a) Várható értelmezés: Nem tudtam, mi a sírás, de most a sírástól, a bánattól elepedek.
Elválasztottak a zsidók a fiamtól, az én édes örömömtől.
b) Mária siratja a fiát, akit a zsidók keresztre feszítettek.
c) Egyéni megoldás
d) Michelangelo alkotása a fiát, Jézust sirató Máriát ábrázolja.

Megjegyzés: A Pietà több kisebb mű után az első alkotás, amely a 24 esztendős Michelangelo
Buonarroti számára meghozta a hírnevet. A francia Jean Bilhères de Lagraulas bíboros
megrendelésére készült 1499-ben. Eredetileg a francia királyok által patronált Szent
Petronilla-kápolnát ékesítette. A szoborcsoport, amint olasz címe a „Pietà” (magyar
fordításban a „Fájdalmas anya”) mutatja, azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mária a keresztről
levett Jézust gyászolja. A szobor a római Szent Péter-bazilika egyik oldalkápolnájában látható.
49/2. b) és c) [A karikázást kettőzött hullámvonallal jelölöm.]
Midőn szűz Szent Margitot az ő anyja még méhében viselné, a tatárok kemény
üldözésének idejében, szűz Szent Margitnak anyja az ő férjével, úgy mint a királlyal, fogadást
tőnek néminemű áldozatképpen magoknak és az országoknak megszabadításáért. Fogadást
tőnek, hogy az Úristen őnekik leány magzatot adna, a szent apáca szüzek kezére adnák azt,
mivel e szent szűzön kívül soha a magyar királyok nemzetéből senki apáca nem lett vala.
Születvén pedig Szent Margit és illendőképpen mint a királyi magzatot felnevelék.
Legottan még gyermekségében kezde szolgálni nagy ájtatossággal a mi Urunk Jézus
Krisztusnak és az ő dicsőséges szent anyjának, Máriának. A szülei adák őtet az Istennek és
asszonyunk, Szűz Máriának örökké való szolgálatára, Sámuel próféta hasonlatossága szerint.
Mert miképpen Sámuel ő gyermekségében adaték templomba, az Istennek szolgálatára,
azonképpen Szent Margit gyermekségében adatott a klastromba Istennek szolgálatára.
Megjegyzés: A szövegben a gyerekek által jelölt szavak eltérhetnek az én kiemeléseimtől.
a) – Mikor tették a fogadalmat Margit szülei? A tatárok támadása idején, amikor a királyné
terhes volt.
– Mi volt a fogadalom célja? Hogy megszabaduljon az ország a tatároktól.
– Miért volt különleges felajánlás a királyi pár részéről Margit kolostorba küldése? Soha
előtte magyar királylányból nem lett apáca.
– Mi közös Salamon Sámuel próféta és Szent Margit életében? Mind a ketten gyermekként
kerültek Isten szolgálatára.
d) Egyéni felolvasás.
Megjegyzés: A felolvasást meg kell előznie a szöveg közös mai magyar nyelvre való
átültetése.
50/3. Ady Endre is használt a régi magyar nyelvre jellemző szóalakokat.
50/1. a) A mai ifjúsági nyelvnek megfelelő a szöveg szóhasználata.
b) A személynevek előtti névelőhasználat nagyon is létezik a köznyelv szóbeli változatában.
c) Aláhúzandó szavak: egyes, karó
d) Egyéni megoldás. Szinonimaszótárban elégtelen: egyes, szekunda, dugó, fa, tök, léc, bunkó,
karó, daci
A magyar szókincs
62/1. Pl.: török, szlovák, német
62/2.
Kérdések, válaszok
65/1. Takács Olga Csanádnak anyósa.

Kissné Nagynénak nászasszonya.
Kiss Szilvia Nagy Emőkének sógornője.
Nagy Tibor Takács Tímeának apósa (ipamja).
Nagy Csanád Kiss Tamásnak sógora.
Nagynénak Takács István nászura.
65/2. Gondolattérkép: MAGYAR SZÓKINCS
65/3. Uaz, mint a 62/2. feladat, de

csoportmunkában, önállóan kell elkészíteni.
65/4. a) kattog, loccsan, recseg, kopog, zakatol,

csörren
b) cammog, hebehurgya, bandukol, botorkál,

pepecsel, somfordál, bamba ,matat
c) sicc, hők, cire-cire, hess, cic-cic
d) pipi, papi, kukucs, tente, mumus, paci, hami
65/5. Lerajzolandó: szilva, cseresznye, bodza
65/6. Csoportos megoldás, szövegalkotás szabadon választott műfajban.
66/7. a) Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
b) bibas: együgyű ember
c) lettyent: meghajolt
megreparál: elrontott dolgot megjavít
d) Pl.: Sárközy hetvenkedésével mindenkit nevetésre fakasztott. Amikor Dobó rászólt,

mindjárt alázatossá vált. Megadta a tiszteletet a vitéznek. Nagyon vállalkozó szellemű férfi, és
nincs szűkében az önbizalomnak sem. A nyelvhasználata változatos. Cigány és magyar
szavakkal fejezi ki gondolatait, bár a magyar nyelvet furcsa, nem ritkán a magyar ember
számára mulatságosan használja.
51/1. Pl.: Kirándultunk Debrecenbe. Meglátogattuk a híres Református Kollégium, ahol

megnéztük az iskolatörténeti kiállítást. Nekem a régi osztályterem tetszett a legjobban. A
kopott tábla mellett egy régi kréta is díszelgett. A falon Hatvani professzor nézett ránk egy
festményről. A padokon ott állt a tintatartó. A debreceni diákok ugyanúgy várták a vakációt,
mint mi, de nekik is sok definíciót kellett addig megtanulniuk.
52/2.
Tantárgy A tanár neve A tantárgyhoz tartozó fogalmak
ÉNEK Dallam Dalma, Kotta Soma szimfónia, rondó, gordon

RAJZ Ecset Csenge, Festő Benő grafika, portré, akvarell
FIZIKA Mágnes Ágnes, Erő Gergő mechanika, anód, fókusz
IRODALOM Regény Teréz, Téma Béla alliteráció, epigramma, disztichon
52/3. font = karakterkészlet, monitor = képernyő, password = jelszó, repeater = jelismétlő,

router = útválasztó
52/4. a) A bekarikázandó jelentések:
1. bürü: kis híd
2. kalamáris: tintatartó
3. grádics: lépcső
4. skandalum: botrány
5. irón: ceruza
6. langaléta: hórihorgas
7. gyepű: sövény
b) Pl.: A langaléta legény a grádics alján egy irónt hegyezett éles bicskájával. A gyepü felől
éktelen kiabálást hallott:
– Kalamárist, papirost vegyenek!
– Ez skandalum! Mit üvöltözik itt torkaszakadtából? – szólt az árusra a legény, amikor a
közelébe ért. – Ordibáljon amott, a bürün túl! Szedje a lábát, amíg szépen mondom!
– A bürün túl már csak az erdő van – sopánkodott az árus. – Kinek adjam el a portékámat?
Talán az őzeknek?
53/1. a)
A Homogén állományú nem nagyobb lép. Az extra- és intrahepatikus epeutak nem tágabbak.
A hasnyálmirigy területén UH morfológiai eltérés nem mutatható ki. A hasban és a mellkasi
sinusokban kóros folyadékgyülem nem detectálható.
B A modern költészet, sőt a próza is tudatosan lazít a szövegkompozíciós kötöttségeken azzal,

hogy alig felfedezhető szemantikai kapocs létezik a szövegmondatok között. Az akart
dekomponáltság nyilvánvaló, ezért a posztmodern irodalom szövegképzése laza koherenciájú.
C Mindenekelőtt le kell csiszolnom, aztán meg portalanítanom, és ki kell javítanom a felületi

egyenetlenségeket, hibákat. Az átfestés után még lazúrozást is végeznem kell. Nem lesz olcsó
mulatság ez az felújítás.
D Nem érte nagyobb ütés? Ilyenkor ugyanis megsérülhet a futómű, és megváltozhat a futómű-
geometria. Ha nincs komoly deformáció, akkor a futómű-beállító csavarok segítségével
mindjárt megcsinálom.
A: belgyógyász, orvos B: irodalmár, magyartanár C: asztalos, restaurátor D: autószerelő

c) Kedves Ügyfelem! Az ügy rendezésére bírói egyezséget ajánlom. Ez azt jelenti, hogy az
alperessel a bíróság előtt vagy a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötnek. Arra én ügyelek,
hogy az egyezség ne ütközzön jogszabályba. A bírói egyezség jogi hatásai azonosak a bírósági
ítélettel.
A szókészlet rétegei napjainkban
67/1. tyúk, ló, édes, csalán, kenyér, kanál, gólya
67/2. átráz = becsap, begyullad = megijed, milla =millió, oksi = rendben, penge = nagyon jó,
remek, telcsi = telefon, csekkol = megjelenik, bejelentkezik, (a repülőtéren bejelentkezik egy
repülőútra, bejelentkezik egy szállodába), (hosszasan szemügyre vesz, vizsgál), el van
havazva = nagyon sok a munkája, nincs ideje. Tapad a hálóra, mint pók a fonálra = állandóan
internetezik. Parkolópályára helyezem a pilláimat = alszom. Eldobom az agyam = nagyon
csodálkozom, nagyon meglepődtem. Halványlila gőzöm sincs = fogalmam sincs.
Megjegyzés: A feladat az előző bekezdés kiemelt szavaira, mondataira vonatkozik.
67/1. Ordít, mint a fába szorult féreg = éktelen, elkeseredett sivalkodás, kétségbeesett ordítás.
A féreg alatt nem a gyümölcsöket támadó kukacot kell érteni, hanem farkast, amit a nép
kártevőnek tekintett. Egyes vidékeken a farkast ma is toportyánféregnek nevezik. A fából
készült csapdába esett farkas keservesen vonyításból ered ez a szóláshasonlatunk.
67/2. Pl.: Édesanyám ebéd után mindjárt elment egy zsákkal burgonyát (krumplit) ásni, s
nekem egy jó halom csöves kukoricát hagyott hátra, hogy én azt lefejtsem, amíg estére
hazajön. Egy kis zsúpfedeles házban laktunk, amelyik a kertek tetejében feküdt, a Hargita
felőli részen. Mivel napfényes őszi idő volt, még az ablakot is kinyitottam, hogy azon a friss
levegő jöhessen befelé bátran. Aztán a ház közepébe gyűjtöttem a kukoricacsöveket egy
rakásba, melléje egy üres vékát helyeztem a földre, s magam egy rostával beültem ügyesen a
kettő közé: a rostát vettem az ölembe, s dologhoz láttam.
67/3. Diákszótár
agytankolás tanulás
bájológia biológia
diri igazgató
egyenletke matematikatanár
klóranyó (apó) kémiatanár
kollégium kolesz
kornyika ének
nyögtan nyelvtan
pofozító bizonyítvány
racska radír
radar ügyeletes tanár
sirodalom irodalom
tancsitanya tanári szoba
überke kitűnő tanuló
Az információrobbanás hatása a nyelvünkre
68/1. gejzír = Izland, gondola = Olaszország, Velence, mecset = Törökország, piramis =

Egyiptom, pizza = Olaszország, szauna = Finnország.
68/2. interpretál = értelmez, magyaráz, előad, grémium = vezető testület, eklatáns =

nagyszerű, ragyogó, nyilvánvaló. meggyőző
A szóalkotás
70/1. Pl.: Az összetett szó előtagja lehet egyszerű szó, de összetett szó is. Az összetett szó
utótagja is lehet egyszerű szó és összetett szó is.
71/1. a) Facebook = közösségi tér
b) gőzpöfögészeti tovalökdönc = mozdony, nyaktekerészeti mellfekvenc = nyakkendő
c) talaj = talp + alj
Az alárendelő szóösszetételek és helyesírásuk
70/1. Pl.: Az összetett szó előtagja lehet egyszerű szó, de összetett szó is. Az összetett szó
utótagja is lehet egyszerű szó és összetett szó is.
73/1. H12 115.

– egysz. szó + egysz. szó  egybeírás aranylánc, ötméteres, védőgát
– össz. szó + egysz. szó  különírás fehérarany lánc, tizenöt méteres, partvédő gát
– egysz. szó + össz. szó  különírás arany nyaklánc, öt négyzetméteres, védő homokgát
– össz. szó + össz. szó  különírás fehérarany nyaklánc, tizenöt négyzetméteres, partvédő
homokgát
74/2. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. sakk), utótagja pedig
ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik (pl. kör), a szóelemző írásmódot követve megtartjuk
az alkotó tagok eredeti írásmódját. sakk-kör H12 61. 1. bekezdés
54/1. Kérdés Milyen összetétel?

madárlátta Mi látta? alanyos
nagyothalló Mit halló? tárgyas
ágrólszakadt Miről szakadt? határozós
ezermester Mennyi mester? jelzős
vizespohár Milyen pohár? jelzős
tagbaszakadt Mibe szakadt? határozós
vásárfia Minek a fia? jelzős
nyakatekert Mi tekert? alanyos
54/2. a) Egy napsütötte reggelen az ágrólszakadt szegénylegény elindult szerencsét próbálni.

Fejébe nyomta a molyrágta kalapját, vállára kanyarította köpönyegét, kezébe vette szúette
botját. Hamarosan nagy vihar kerekedett. Behúzódott egy szélvédett hasadékba, és várta az
égzengés elmúlását. Egyszer csak egy öregember bukkant fel. Galambősz hajáról csorgott az
esővíz. A legény fennszóval köszöntötte.
b) Alanyos összetétel: napsütötte, molyrágta, szúette

Tárgyas összetétel:
Határozós összetétel: ágrólszakadt, szélvédett
Jelzős összetétel: szegénylegény, égzengés, öregember
Jelentéssűrítő összetétel: galambősz, fennszóval
55/3. Kukoricából készített kenyér = kukoricakenyér

Villannyal történő világítás = villanyvilágítás
Emlékül szolgáló könyv = emlékkönyv
A csiga házához hasonló lépcső = csigalépcső
55/4. számítógép, anyakönyvvezető, holdfényes
55/5. Bekarikázandó: rendőr, kisasszony, jótáll, barátfüle, Magyarország, ágrólszakadt,

világossárga, mégis, kéztörlés, pénzérme, táncrend, orrfacsaró
a) rend-őr, kis-asz-szony, jót-áll, ba-rát-fü-le, Ma-gyar-or-szág, ág-ról-sza-kadt, vi-lá-gos-sár-

ga, még-is, kéz-tör-lés, pénz-ér-me, tánc-rend, orr-fa-csa-ró
b) Pl.: A rendőr igazoltatta az egyik járókelőt. A kisasszony megszólítás újra divatba jött.
Géza jótáll a barátjáért. A barátfüle a derelye másik elnevezése. Magyarország tagja az
Európai Uniónak. Egy ágrólszakadt szegénylegényből király lett. A világossárga szín vonzza a
rovarokat. Mégis eljöttél? Az alapos kéztörlés fontos, hogy ne legyen gombás a körmöd. A
legkisebb értékű magyar pénzérme az ötforintos. A táncrend a régi bálok nélkülözhetetlen
kelléke volt. Orrfacsaró bűz terjengett a levegőben.
56/6. Pl.: Megint későn jöttél haza. A főnök mindenkit megint, aki elkésik a munkahelyéről.
Nem szeretem a virslit mustár nélkül. A silány szőlőtermés miatt igen felment a
mustár.
A konferencián elnökölő professzor fantasztikus bejelentést tett. A rendőrség elfogta
az elnökölő banda tagjait.
56/7. Pl.: Művészetek: festővászon, olajfestmény, vízfesték, színdarab, hősköltemény
Öltözködés: ingváll, fehérnemű, nyakkendő, selyemsál
Informatika: egérpad, rendszergazda, tárhely
Lakberendezés: zuhanyfülke, konyhaszekrény, előszobafal
Oktatás: tolltartó, órarend, iskolatábla, tanszer, tanóra
56/8. drága-kő-só, nyak-lánc-híd, élet-tan-könyv, hegy-gerinc-velő, pihenő-nap-fény, napra-

kész-étel, csiga-lépcső-ház, költő-pénz-jutalom, homok-óra-rend
a) drágakő, csigalépcső, élettan, gerincvelő, hegygerinc, homokóra, készétel, költőpénz, kősó,

lánchíd, lépcsőház, naprakész, nyaklánc, órarend, napfény, naprakész, pénzjutalom,
pihenőnap
b) Pl.: hegy-hát-úszás, béka-lencse-főzelék, torony-ház-mester, szőlő-szem-pilla
57/9. agyafúrt, magvaválló, napsütötte
a) alanyos
b) Az alanyos összetételek tagjainak együttes jelentése általában más, mint az előtag és utótag
jelentésének együttese. Ezeket az összetett szavakat egybeírjuk.
57/10. sötétzöld, orvosnő, világos rózsaszín, rendőr zászlós, diáklány, elnök úr, tanár néni,
János vitéz, apámuram, ajándékkönyv, halványlila, Imre öcsém, Kata lányom, óvó néni,
általános iskola, István király, tanár bácsi
57/11. aranygyűrű, alumíniumedény, faburkolat, nejlonharisnya, gyapjúpulóver, kőfal,

márványpadló
58/12. oroszkrém, franciakrémes, görögdinnye, perzsaszőnyeg, svédcsavar, rácponty,

franciasaláta, spanyolfal, törökülés, franciakulcs, perzsabunda, angolszalonna, spanyolnátha,
görögtűz
Bekarikázandó: spanyolfal
Házi feladat oldal/feladatszám
58. Feleletterv
Az alárendelő összetett szavak és a helyesírásuk
1. Az alárendelő összetett szavak csoportosítás

a) Az elő- és az utótag közti szószerkezeti viszony szerint
b) a szószerkezeti viszony nyelvi jelöltsége szerint
2. A jelentéssűrítő összetételek
3. A legfontosabb helyesírási szabályok

105. ! Az alanyos, a minőségjelzős és a mennyiségjelzős szókapcsolatok tagjait általában
különírjuk egymástól, pl. általános iskola. Ha azonban a tagok együttes jelentése más, mint az
előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor egybeírjuk őket, pl. forgószél.
106. ! A raggal jelölt tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős kapcsolatok tagjait
általában különírjuk egymástól, például: könyvet ír, külföldre utazik, a diákok könyve.
Ha azonban a jelölt tárgyas, határozós és a személyjellel ellátott birtokos jelzős
kapcsolatnak a jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor
egybeírjuk őket, például: egyetért = azonos véleményen van, napraforgó = növény, tökkelütött
= buta, vásárfia = ajándék.
110. ! A jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos jelzős kapcsolat tagjait mindig egybeírjuk,
például: autómentő, áldozatkész, hátúszó; iskolaudvar.
58/1. Alanyos: madárlátta,

Tárgyas: szókimondó, adófizető, favágó
Határozós: élenjáró, napraforgó, újjáépítés,
Jelzős: felemás, sárgaréz, községháza, szóösszetétel
58/2. Pl.: A háromszög egy síkidom. A három szög kevés a polc felfogatásához. Az iskola
tízperc minden diák kedvence. Tíz perc és ott vagyok!
59/3. bankkölcsön, sakk-kör, sarkkör

vadászszezon, dzsessz-szerű, rossz-szívű
futball-labda, váll-lap
A mellérendelő szóösszetételek és helyesírásuk
75/1. „halálnak halálával halsz” Halotti beszéd

„Világ világa,
Virágnak virága!” Ómagyar Mária-siralom
„Lelkemből lelkedzett gyönyörű magzatom…” Arany János: Toldi
76/2. A mindkét tagjukon toldalékolható vagy eleve toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel
kapcsoljuk össze, például: izeg-mozog, izgett-mozgott, hímez-hámoz, hímezett-hámozott.
76/3. Pl.: keze-lába, oktató-nevelő, testi-lelki, orrán-száján
77/1. Gondolattérkép:
MELLÉRENDELŐ ÖSSZETÉTELEK
77/2. a) Mellérendelő összetett szavak: sütés-főzés, apraja-nagyja, sürgött-forgott, addig-
addig, zűrzavar
b) sütés-főzés = főnév, apraja-nagyja = főnév, sürgött-forgott = ige, addig-addig =

határozószó, zűrzavar = főnév
c) lábatlankodott, gondolhatjátok
d) elpityeredett, sírva fakadt

Eltört a bányai csésze.
Eltört a cserép.
Csorgóra áll a szája.
Eltört a (kis) csupor.
Farkasul nevet.
77/3. Szóismétlések: nana, néha-néha, egyszer-egyszer, hehe

Ikerszók: hébe-hóba, csecsebecse, piff-puff, hercehurca,
77/4. A mindkét tagjukon toldalékolható vagy eleve toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel
kapcsoljuk össze, például: irul-pirul, irult-pirult; izeg-mozog, izegnek-mozognak, izgő-mozgó;
dimbes-dombos; hébe-hóba; ímmel-ámmal; tyúkom-búkom. A csak a végükön toldalékolható
ikerszókat egybeírjuk, például: csigabiga, csigabigák; hercehurca, hercehurcát; limlom,
limlomot, limlomos; mendemonda, mendemondák; terefere, tereferél; ugribugri, ugribugrik.
A valódi mellérendelő összetételek esetén, ha az egymásnak mellérendelt tagok
együttese mást jelent, mint külön-külön, de mind a két tag felveszi a toldalékokat, akkor az
összetétel laza, ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz, sütnek-főznek, sütött-főzött,
sütés-főzés; ég-föld, eget-földet; ide-oda, idébb-odább; stb.
Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból álló
mellérendelő összetételek tagjait akkor is, ha toldalék nélküli formájuk nem él
összetételként, például: apraja-nagyja (de nincs: apró-nagy).
A már teljesen összeforrott, ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő
összetett szavakat egybeírjuk, például: rúgkapál, rúgkapálnak, rúgkapáló; búbánat,
búbánatos; hadsereg, hadseregben; hányaveti, hányavetiek.
Megjegyzés: Mindig azt mondtam a tanítványaimnak, ha nem tudjátok eldönteni egy
mellérendelő összetett szóról, hogy kötőjellel vagy egybeírandók, toldalékoljátok.
Amennyiben mind a két tag toldalékolható, biztosan kötőjellel kell írni, ha csak az utótag,
akkor egybe. Mert olyat nem mondunk, hogy rúgok-kapálok, hanem azt, hogy rúgkapálok.
77/5. fidres-fodros, búbánatos, testi-lelki, csihi-puhi, ugribugri, rúgkapál, ide-oda
6. Egyéni megoldás.
59/1. A–4., B–7., C–6., D–8., E–1., F–5., G–3., H–2.
59/2. irult-pirult, ákombákomot, égre-földre, tereferélnek, bűbájos

a) Ha a mellérendelő összetett szó mindkét tagja toldalékolható, kötőjellel kell írni, ha csak az
utótag, akkor egybeírandó.
b) Önellenőrzés a H12 101. szabálypontja alapján.
60/3. Fajta Szófaj

ímmel-ámmal ikerszó 103. a) határozószó
maholnap valódi mellérendelő összetett szó 101. c) határozószó
adásvétel valódi mellérendelő összetett szó főnév
dúsgazdag valódi mellérendelő összetett szó 101. c) melléknév
testi-lelki valódi mellérendelő összetett szó 101. b) melléknév
ötöl-hatol ikerszó 103. a ) ige
Megjegyzés: adás-vevés 101. b)
a) A mellérendelő összetett szavakat vagy kötőjellel, vagy egybeírjuk. írjuk. Mindig kötőjellel
írjuk a szóismétléseket, az álikerszókat és a mindkét tagjukon toldalékolható ikerszkat és
mellérendelő összetett szavakat.
b) Pl.: Az ovisok csak ímmel-ámmal készülődtek a délutáni alváshoz. Maholnap kirándulni

megyünk az osztállyal.
60/4. A Petőfi Sándor: A XIX: század költői

B József Attila: A Dunánál
C Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom
D Petőfi Sándor: Szeptember végén
a) Aláhúzandók: tűzön-vízen, rakodópart, dinnyehéj, kisleánynak, lángsugarú
b) Alárendelő szóösszetételek: rakodópart, dinnyehéj, kisleánynak, lángsugarú

Mellérendelő szóösszetételek: tűzön-vízen
61/5. ágas-bogas, fel-felzúg, ki-bejárkál, perpatvar, egyre-másra, hókuszpókusz,

szőrén-szálán, kezeslábas
61/6. tarkabarka H12 103. b): hercehurca, limlom, mendemonda, csigabiga

szedett-vedett H12 104. a): csihi-puhi, csinn-bumm, Ista-Pista, Anna-Panna
kisebb-nagyobb H12 101. b): idébb-odább, kézzel-lábbal
csínja-bínja H12 103. a): dimbes-dombos, tyúkom-búkom, hébe-hóba
Házi feladat oldal/feladatszám
61. Feleletterv
A mellérendelő összetételek és helyesírásuk
1. A mellérendelő összetett szavak jellemzői

2. Keletkezésük: kettőzés, ikerítés
3. Fajtái:
Kettőzéssel: szóismétlés
Ikerítés: ikerszó, álikerszó, valódi mellérendelés
4. Egybeírás, különírás
5. A kötőjel használata
62/1. cserebere, tarkabarka, dérrel-dúrral, ripsz-ropsz, ugribugri, gizgaz
62/2. Pl.: Kéttagú: könyvtár, teniszlabda, kosárlabda, asztalfiók, gombaszelet, hússzelet

Háromtagú: kosárlabda-bajnokság, őzlábgomba, asztalfiókkulcs
Négytagú: kosárlabda-világbajnokság, őzlábgombaszelet
63/33. sok-sok = szóismétlés, véges-végig = szóismétlés, Kipp-kopp = ikerszó
63/4. H12 92.

a) Alárendelő összetett szavak
b) kulcs-csont, em-lék-könyv, dísz-szem-le, fény-nyí-lás, na-rancs-szelet
c) kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb, észszerű, mészszerű
A szóképzés
80/1. Pl.: Mindig nagy fejtörést okoz anyukámnak, hogy mit főzzön vacsorára. A bátyám
mindig engem okol a rendetlenség miatt. Egy fiú és egy lány percek óta szemez a villamoson.
Szemel az eső. Ági szőlőt szemel. A bokszoló iszonyatosa sorozza az ellenfelét. Az
osztályfőnökünk betűrendbe sorol mindenkit az osztályban.
Megjegyzés: A többjelentésű szavak bármelyik jelentésével lehet mondatot alkotni.
80/2. a) számít, boldogít; barnul, zöldül Az -ít végű igéket mindig hosszú í-vel írjuk, az -ul,
-ül végű igéket mindig rövid u, ü-vel írjuk. H12 34.
b) észak-amerikai, kelet-alföldi, csendes-óceáni A kételemű kötőjellel írt földrajzi nevek -i

képzős alakjában mind a két elemet kisbetűvel kell írni abban az esetben, ha az előtag nem
tulajdonnév. H12 175.
c) Tisza-parti, Csepel-szigeti, Széchenyi-hegyi A kételemű kötőjellel írt földrajzi nevek -i

képzős alakjában megtartjuk az előtag nagybetűjét, ha az tulajdonnév. H12 175.
d) Somogy megyei, Erzsébet hídi, Kossuth utcai A közterületek nevének -i képzős alakja
változatlan marad. H12 181.
80/3. Északról déli irányban: Megyeri híd, Északi vasúti összekötőhíd, Árpád híd, Margit híd,
Széchenyi lánchíd (Lánchíd), Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd (korábban:
Lágymányosi híd), Déli vasúti összekötőhíd
80/4. adós, rímes
80/5. Pl.: káposztástalaníthat, töredezettsé, törhetetlenít

63/1. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
b) Aláhúzandók: sietni, hallgatnak, szörnyű, elképzelhetetlen, becsengettek, lehetőségem,

lopózom, lemondás, görbíti, érthetőbben
c) sietni, szörnyű, csenget, vonása vagy lemond
d) elképzelhetetlen
e) Egyéni megoldás.
f) Egyéni megoldás.
64/2. kérelem, kérelmező, kérés, kereskedelem, kereskedik, kereskedő, kérvény
64/3. számolgattam = C, kisebbeket = D,

háziasítottuk = A, képtelenségekről = B
64. Feleletterv
A szóképzés
1. A szóképzés fogalma
2. Az ősi képzőink és a képzőbokrok
3. Az egyalakú, kétalakú és háromalakú képzők
4. A szóképzés legfontosabb lehetőségei
65/1. A képző mindig megváltoztatja az alapszó szófaját. Vannak szófajtartó és szófajváltó

képzők.
A ragot is követheti képző. A rag lezárja a szólakot, képző nem állhat utána.
65/2. Pl.: olvas + képző + képző: olvasgathat

alszik + képző + jel: alvása
üdül + képző + rag: üdülőbe
65/3. hall + ás = szóképzés

nadrág + zseb = szóösszetétel
napra + forgó = szóösszetétel
tapsol – ol = elvonás
Ritkább szóalkotásmódok
81/1. Az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális

Szervezete 1945. november 16-án alakult meg.
Az UNESCO tevékenységének célja, hogy megteremtse a civilizációk, kultúrák és
emberek közötti, a közös értékek iránti tiszteleten alapuló párbeszédhez szükséges
körülményeket. Ez a szerep napjainkban különösen fontos, mert az egész emberiséget
fenyegeti, és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott elveket és értékeket
tagadja a terrorizmus. A világnak sürgető szüksége van olyan, az UNESCO küldetésének és
tevékenységének fókuszában álló, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező jövőképre, amely
magában foglalja a béke megteremtését, az emberi jogok betartását, a kölcsönös tiszteletet, a
szegénység megszüntetését, a kultúrák közötti párbeszédet az oktatás, a tudomány, a kultúra
és a kommunikáció segítésével.
Az UNESCO főbb prioritásai:
– a nemek közötti egyenlőség elősegítése
– Afrika
– a minőségi oktatás és az életen át tartó tanulás egyetemessé tétele
– a tudományos ismereteknek és a tudománypolitikának a fenntartható fejlődés
szolgálatába állítása
– megfelelés a növekvő szociális és etikai kihívásoknak
– a kulturális sokszínűség, a kultúrák közötti párbeszéd és a béke kultúrájának
előmozdítása
– a tudás alapú, inkluzív társadalmak kiépítésére való törekvés a megfelelő
infokommunikáción keresztül
81/2. ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete, FTC: Ferencvárosi Torna Club, MÁV: Magyar
Államvasutak, MTA: Magyar Tudományos Akadémia, ELTE: Eötvös Loránd
Tudományegyetem, ETO: Egyetértés Torna Osztály [Futball Club Győr]
82/3. Pl.: isi, prof, doli, föci, biosz, matek, gimi, tancsi
82/1. gyorsír, bérelszámol, taps, távirányít
82/2. motel, csalagút, citrancs
82/3. Pl.:
TOLDALÉKOS ALAKOK HELYESÍRÁSA

Betűszók Szóösszevonások
Kötőjellel kapcsoljuk Egybeírjuk a kiejtett alakkal
ENSZ-ben, FTC-nél Helirnél, Mavadtól; áfát, tévézik
Alakjukat melléknévképzős formában Melléknévképzős formában kis-
is megőrzik betűvel kezdjük
ENSZ-beli, FTC-s helirbeli, mavados
Nem nyújtjuk meg az a, e, o-t megnyújtjuk a toldalékok előtt az a,
az MTA-nak, az ELTE-n e, o-t,
Hungexpónál, Műpába
82/4. a) MTK: Magyar Testgyakorlók Köre FTC: Ferencvárosi Torna Club, ELTE: Eötvös
Loránd Tudományegyetem, NAV: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, tévé: televízió, gyes:
Gyermekgondozási segély
A szóalkotásról tanultak összefoglalása
83/2. Az alárendelő összetett szavakat kötőjellel írjuk abban az esetben, ha legalább 3 szóból
állnak, legalább 7 szótagból állnak. (Ebbe a ragok és a jelek nem számítanak bele és az -i
képző): tornász-világbajnokság
A mellérendelő összetett szavak közül a szóismétléseket kötőjellel írjuk: néha-néha. A valódi
mellérendelések és ikerszók közül azokat, amelyeknek mindkét taga toldalékolható: süt-főz,
sütnek-főznek; irul-pirul, irulnak-pirulnak.
65/1. Pl.: utaznak, jegyváltás, felszálláskor, utazáshoz, kíváncsiság, kapaszkodáskor
65/2. Alárendelő Mellérendelő

dérlepte (alanyos) jár-kel (valódi mellérendelő szóösszetétel)
hírmondó (tárgyas) szóbeszéd (valódi mellérendelő szóösszetétel)
madárfészek (jelzős) keze-lába (valódi mellérendelő szóösszetétel)
napraforgó (határozós) egyes-egyedül (szóismétlés)
66/3
Összetett szó Szófaja
Az előtag és az utótag
ellentétes jelentésű: éjjel-nappal határozószó
Az előtag és az utótag
jelentése hasonló: szóbeszéd főnév
Ikerszó: ákombákom főnév
Szóismétlés: réges-régi melléknév
66/4. a) A 2. versszakhoz.
b) Bekarikázandó összetett szavak: Sötétzöld, jégmezők, labdatér
c) szédület, harapni, kormos, füstölög, legelőkön
d) Pl.: kánkán, sanzon, pasziánsz, minyon, parfé, konyak, majonéz – Franciaország
boksz, bridzs, lízingel, löncs, teázás, menedzser, detektív – Nagy-Britannia
e) Egyéni megoldás.
67/5. Pl.: tulaj – tulajdonos, kösz (köszi) – köszönöm, labor (labi) – laboratórium, irtó –
irtózatos, szabi – szabadság, pulcsi – pulóver, reptér – repülőtér
Szövegelünk
85/1. Pl.: továbbtanuláshoz, állásajánlatra, pályázathoz
85/2. Az amerikai önéletrajznak több az előnyös jellemzője, pl.: a személyre koncentrál, a

fordított időrend, leltár jellegéből adódóan jobban áttekinthető. a legnagyobb hátránya, hogy
személytelen.
A hagyományos önéletrajz előnyei: személyes hangvételű, választékos kifejezésmódra
ad lehetőséget, mivel kézzel írt, a kézírásból is lehet következtetni az író személyiségjegyeire.
Megjegyzés: Mindenképpen utaljunk József Attila önéletrajzára.
86/3. Balázs stílusa világos. Tömören fogalmaz, kerüli a közhelyeket és a felesleges

szóismétléseket. Nyelvezetére az egyszerű mondatok használata a jellemző, amelyek hűen
tükrözik a gondolatait.
88/1. Balázs anyukájának hagyományos önéletrajzának előnyei: személyes hangvételű,

választékosan fejezte ki magát. Jól tagolta. Hátránya, hogy az olvasónak többször el kell
olvasnia, hogy a számára lényeges elemeket ki tudja emelni.
Balázs anyukájának amerikai önéletrajzának előnyei: csak magára koncentrál,
tanulmányai, a munkahelyeinek felsorolása jól áttekinthető, a jelenttől halad, a múlt felé, a
tagolása a lényegre koncentrál. Hátránya: személytelen.
88/2. Pl.: A hagyományos önéletrajzot, mert személyesebb, és az életkorból adódóan nincs

munkahelyi tapasztalt, iskolai tanulmányoknál is csak egyről írhat. A jó szövegalkotónak
alkalmat ad a szövegalkotó képesség megcsillogtatására.
68/1.
Hagyományos Amerikai típusú (CV –curiculum vitae)

személyes hangvételű felsorolás jellegű
kézzel írott nyomtatott forma
a születéstől halad az önéletrajz írásának az önéletrajz írásának idejétől halad
idejéig visszafelé
célirányos közlés
az adatok hangsúlyozása
elérhetőség (telefonszám, e-mail) fontos
aláírás fontos aláírás fontos

Az internetes közösségi oldalak
88/1. A modern társadalom legfontosabb információközvetítői: a számítógép, a mobiltelefon,

okostelefon, internet. Nagy előnyük könnyebb, gyorsabb a kapcsolattartás, elmenthetőek az
üzenetek ( e-mailek, SMS-ek).
88/2. Tanévenként változó.

Megjegyzés: A kapcsolattartási lehetőségek és funkciók olyan rohamosan bővülnek, hogy
évenként újabb és újabb elemekkel lehet kiegészíteni az ábrát. A tankönyv megírását követően
újabb lehetőség nyíltak az okostelefonok és az internet világában. Ezek feltérképezésében
bátran támaszkodhatunk a tanítványainkra.
89/3. Egyéni megoldás tapasztalatok alapján.
90/1. Olyan mintha ordibálna.
90/2. Egyéni megoldás tapasztalatok alapján.
90/3. Pl.: Kérlek, ne küldj játékmeghívás. Soha sem játszom!

Ne küldj játékmeghívás! Soha sem játszom!
Ha szeretsz, de legalább kedvelsz, megkímélsz a játékfelhívásoktól.
90/4. Pl.: E-maillel kapcsolatos internetes illemszabályok:

Takarékosan bánj az emotikonokkal!
Ha olyan helyre írsz, ahol nem ismered a címzett nevét (egy internetes versenyen),
akkor megszólítás helyett használj köszönést: Jó napot kívánok!
Ne legyen helyesírási hiba az üzenetedben!
Válaszolj azonnal az e-mailre, ha mást nem, csak annyit: Az e-mailt megkaptam.
Hamarosan válaszolok.
Az üzeneted végén köszönj el, és mindig írd alá!
Nyelvtan 5. tankönyv 32. oldal
Talkkal (internetes párbeszéddel) kapcsolatos illemszabályok:

Egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb!
Légy tömör anélkül, hogy túlságosan lényegre törő lennél!
Használj vegyesen kis- és nagybetűt, mintha egy levelet vagy egy e-mail-t írnál.
Használj szóközt is! (Felsorolásban a vessző nem helyettesíti a szóközt!)
Ne használj többszörös írásjeleket!
Légy nagyon óvatos, ha egyszerre több talkod is fut! Nehogy összekeverd, kivel
miről beszélsz!
Ha befejezted a mondandódat, akkor üssél egy üres sort, jelezve, hogy a másik
következik.
Mindig írjál elköszönést, és várd meg a másik oldal köszönését is.
Év végi ismétlés
69/1. A) Gondolkodtál-e már azon, hogy hová mennél nyaralni?

B) Gondolkoztam rajta, és már tudom is.
C) Gondolkozz azon, hogy hol szeretnél nyaralni!
D) Miért gondolkozzak, hiszen ráérek még.
E) Bárcsak gondolkoznál azon, hogyan töltöd a nyarat!
F) Gondolkoztam, de vajon jól választok-e?
Alárendelő Mellérendelő
Mondat összetett mondat összetett mondat Mondatvégi
főmondat mellékmondat főmondat mellékmondat írásjel
A) ? ? ?
B) . . .
C) ! ? !
D) ? . .
E) ! ? !
F) . ? ?
69/2. 1.Aki mindent elvégez,  2.bannak az álma nyugodt lehet!
1.
A film egyrészt hosszú volt,  2.másrészt nagyon unalmas.
1.
iKorán keltem, (cazért)  2.hogy időben elkészüljek.
1.
Olyan az ég,  2.mintha hamarosan esni kezdene az eső.
1.
A lakásban sötét volt,  2.ezért felkapcsoltam a villanyt.
70/3. Jani mindig azt mondja, hogy halasszuk másnapra a munkát.

Ilyen ízetlen tréfát, amilyet te velem űztél, én senkivel se csinálnék.
Szívesen elmagyarázom azt a feladatot, amelyiket nem értesz.
Jártam abban a boltban is, ahol mindig vásárolni szokok, de most nem kaptam azt, amit
szerettem volna.
A vendégek az előszobában a fogasra akasztották a kabátjukat, és megigazították a
hajukat.
70/4. merevlemez- meghajtó

gépkocsinyeremény-betétkönyv
megnemtámadási szerződés
párbajtőr-világbajnokság
70/5. Bekarikázandó helyes szóalakok: egyszersmind, más-más, máról holnapra, maholnap,
örökkön örökké, körös-körül, nagyon nagy, egyszer s mindenkorra
Megjegyzés: A H11 szerint az örökkön-örökké szóismétlést kötőjellel írtuk. A H12 szerint már
külön: örökkön örökké. (98. szabálypont.
71/6. Pl.: A) Vagy elmegyek moziba, vagy olvasok egy jó könyvet.

B) Azzal a lánnyal megyem el moziba, aki régóta tetszik nekem.
C) Azzal vettem rá a lányt a mozizásra, hogy udvariasan, személyesen hívtam meg.
D) Nagyon tetszik a lány, de a film már nem tetszett annyira.
A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint
3. széllel, Széllel, Széll-lel, Mirtill-lel

Kovátscsal, sahhal, briddzsel, méhvel vagy méhhel
Témazáró felmérés
1. a) Olyan vagyok, mint máskor. 4
b) Irigylem azokat, akik mindig jókedvűek. 4
c) Amilyen a szolga, olyan az ura is. 4
d) Milyen kár (az), hogy nem tudtam elmenni hozzád! 4
e) Megértettem, nem számíthatok rád. 4

d) emberek: szótő + jel
tudják: szótő + rag
Minden jó szóelem 1–1 pont, a megnevezés összesen 1 pont, összesítve 6 pont.
A felmérés összesített pontszáma: 83
Megjegyzés: Amennyiben a komplex elemzés hibátlan még 3 pontot kap a tanuló, így jön ki a 83 pont.
Félévi felmérés
d) ellentétes mellérendelő összetett mondat 4
e) állítmányi alárendelő összetett mondat 4
f) alanyi alárendelő összetett mondat 4
g) következtető mellérendelő összetett mondat 4
h) (hely)határozói alárendelő összetett mondat 4

Témazáró felmérés: A szóalkotás
b) kialakított = befejezett melléknévi igenév

zuhanyozáshoz = főnév
okozhatnak = ige
Minden jó szó 0,5–0,5 pont, a helyes szófajmegnevezés 0,5–0,5 pont, összesen: 3 pont.
c) zuhanyoznak = szótő + (kh) k + r ige

úszó = szt + k folyamatos melléknévi igenév
tisztálkodásuk = szt + k + k + k + j főnév
Minden jó szóelem és helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 12 pont.
A felmérés összesített pontszáma: 73

Megjegyzés: A 3. feladat mondatainak elemzése
a) El kell döntened (azt), mit csinálsz a tanítás után.

b) tAzzal barátkozz, aki megért téged!
c) oAzért nem hívtalak fel, mert lemerült a telefonom.
d) meAnnyi feladatot vállalj, amennyit el tudsz látni!
e) iAzóta kedveled Ildikót, amióta megismerted?
A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása
2.
5. A válasz attól függ, melyik évben írják a tanulók a felmérést, pl. 2016-ban 29 év.
Félévi felmérés
Megjegyzés: A felmérésben 5 pont helyett 4 pont látható. Természetesen minden szó jelentésének meghatározása
1–1 pont. Így az összesített pontszám 51 pontra jön ki.
A felmérés valós összesített pontszáma: 51

?nyelvtan TK MF 8 Kezikonyv 2016

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

?nyelvtan TK MF 8 Kezikonyv 2016

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Széplaki Erzsébet

© Széplaki Erzsébet, 2016

Széplaki Erzsébet Oktatási és Szolgáltató Betéti Társaság

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA.…………………………………..5

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANESZKÖZÖKBEN…………………..13

A NYELVTAN 8. TANKÖNYV ÉS MUNKAFÜZET

Kedves Kolléganők, kedves Kollégák!

Remélem, nem veszitek tolakodásnak, hogy levelem megírásakor és a kézikönyv egészében a

Úgy gondoltam szívesen veszitek, ha a tanórára való felkészüléseteket megkönnyítem azzal,

Ebben a módszertani munkámban megosztom veletek mindazt, amit a nyelvtani ismeretek

Természetesen a Kézikönyv tartalmazza a tankönyvben, a munkafüzetben szereplő

Sok sikert, kitartás és jó egészséget kívánok oktató-nevelő munkátokhoz.

Debrecen, 2016. július 22.

Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek benneteket:

Az összetett mondat szerkezete

A nyelvészet megkülönböztet két tagmondatból álló összetett mondatot és kettőnél több

A mellérendelés mindig szinttartó.

A többszörösen összetett mondatok altípusai a szintek és tömbök szerint a következők:

b) Az első két tagmondat tömbje szemben áll a harmadik tagmondattal. Az ellentét a

c) Ebben a példában is az ellentét a főviszony, de itt a második és a harmadik tagmondat áll

2. Kétszintű, háromtagú mondatok: alá- és mellérendelést is tartalmaznak:

c) Két főmondatnak közös alárendelő mellékmondata van:

e) A főmondatnak két különböző mondatrészt kifejező mellékmondata van, amelyek között

3. Háromszintű, háromtagú mondatok:

A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése

Az összetett mondatok fogalmának pontosítását követően már a témakör elején tisztáznunk

A mellérendelő összetett mondatok

A tankönyvben először a mellérendelő összetett mondattal foglalkozom. Már a témarész első

A választó mellérendelő összetett mondatok tagmondatai különféle lehetőséget tartalmaznak,

A mellérendelő összetett mondatok közül a diákok számára a következtető és a magyarázó

Az okadó magyarázó mellérendelő összetett mondat éppen ellentéte a következtetőnek. Itt az

Az alárendelő összetett mondatok elemzése

Meggyőződésem, hogy az algoritmusok kialakítására, begyakorlására nagy gondot kell

1. lépés: Az összetett mondat tagmondatainak megállapítása

3. lépés: A főmondat megállapítása az utalószó segítségével, az utalószó bekarikázása; a

Utalószó: azt. Tehát az első tagmondat a főmondat.

4. lépés: A főmondat elemzése

5. lépés: A mondat szerkezetének ábrázolása

A szerkezeti ábráról is könnyen leolvasható, hogy az alárendelő összetett mondatok

Az alárendelő összetett mondatok elemzését segítheti az az eljárás, amikor egyszerű mondattá

1. variáns: Zölden szép az erdő.

2. variáns: Zöldellése idején szép az erdő.

3. variáns: Az első és a harmadik tagmondatból viszont csak olyan egyszerű mondatot

A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok

Más nyelvtanok a sajátos tartalmú mondatokkal a tárgyalt alárendelő összetett mondatoknál

A hasonlító sajátos jelentéstartalom is gyakran előfordul. Amint azt az elnevezés is mutatja, a

A megengedő sajátos jelentéstartalom lényegében a megszorító ellentétes mellérendelésből

A következményes sajátos jelentéstartalmú mondatok csak szemantikai alapon ismerhetők fel,

Az alárendelő összetett mondatok fajtáinak tanítási sorrendje

A tankönyvemben az alárendelő összetett mondatok közül először a jelzői alárendelő összetett

A birtokos jelzői alárendelő összetett mondatok többnyire hiányos szerkezetek, csak a

Értelmező jelzői alárendelő összetett mondat

A minőségjelzői alárendelő összetett mondatból könnyen levezethetjük az állítmányi

Az ok- és célhatározói mellékmondat felismeréséhez ismét érdemes felidézni az ok- és

A mondatrenddel a megismerés szintjén foglalkozunk. A leggyakoribb eset, amikor a

A vonatkozó névmás szerepe az alárendelő összetett mondatokban

A többszörösen összetett mondatok

A többszörösen összetett mondatok legalább három tagmondatból állnak. Ezeknek a

A szóösszetételek tanításakor mindenképpen figyelembe kell venni a 2015. szeptember 1-jétől

1. A jelentésváltozás mint az egybeírás formája 95.

3. Az íráshagyomány mint a különírás és az egybeírás forrása 114.

A két rendezőelv összefésüléséhez kívánok segítséget nyújtani számotokra az alábbi

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANESZKÖZÖKBEN