Bevezetés a gyógypedagógiába

A gyógypedagógia tudomány

Kialakulása:

- fiatal tudományág
- elméletképzése a gyakorlati tapasztalatokra épült, de tudományos hatások is formálják
a gyógypedagógiát
- ( „különbség„ már az ókorban is, a Bibliában megjelent, középkori legendákban is ->
különböző korok különbözően kezelték a sérülteket)
- a különbség első megnevezése 1341-ben, egy fiút találtak az állatok között, aki nem
tudott beszélni -> korképét dementia ex separatione-nak nevezték (ez később a
gyengeelméjűség gyűjtőfogalma)
- a középkorban a lelki, szellemi eltévelyedéssel a teológusok foglalkoztak, a medicina
a testi tünetekkel foglalkozott
- a fogyatékos emberekről intézményes foglalkozás a középkortól <- istopálypkban,
dologházakban, kolostorokban, kórházakban helyezték el őket
- egy időben vallásos tisztelet övezte a sérülteket
- reneszánsz: a földi lét felé fordította az embert, a fogyatékos emberek életét is
megváltoztatta, tevékenyebben állnak hozzá a fogyatékos emberek kezeléséhez
- reneszánsz festményekben is megjelentek fogyatékosok
- protestanizmus: intézmények, ahol tanították is őket (férfiak foglalkoztak velük)
- a reformáció hatására tömegoktatás -> voltak, akik kiszorultak, mert nem tudták
követni az oktatást
- első gyógypedagógiai intézmények a hallássérülteknek, majd a vakok intézményei, és
a súlyosabb értelmi fogyatékosok intézetei:
o 1802, Vác, Siketek Nevelőháza
o 1825, Budapest, Pesti Vakok Intézete
o 1875, Budapest, Frim Jakab, Súlyos értelmi fogyatékosok részére intézet
- Georgens – Heilpedagogic:
o gyógypedagógiai történetek, kórképek -> nevelési mellékletek
o tanulmány, hogy a siketek számra zárt, vagy nyitott intézményt érdemes-e
alapítani
 o felsorolták a szakembereket, professzorokat, akik gyógypedagógiával
foglalkoztak
- a gyógypedagógia köztes tudomány: medicin (orvostudomány), pedagógia között

A tudomány fejlődési szakaszai:

- orvostudományból és pedagógiából alakult ki

- 19. szd.-ban még ez a két tudomány külön foglalkozott fogyatékosokkal, és nem volt
kapcsolat köztük
- gyógyító pedagógiához tartozik:
o bécsi felfogás: érzékszervi fogyatékosok, beszédhibások, nyomorékok
o Franciaországban: vakok, siketnémák, gyenge tehetségűek
o Magyarországon: vannak érzékszervi és értelmi fogyatékosok
- 20. szd. elején megjelentek olyan publikációk, amelyek mind az orvostudomány, mind
a kísérleti pszichológiát megalapozták
- Ransburg Pál 1323 – Emberi elme:
o a fogyatékos állapotot próbálta leírni
o az emlékezet terjedelmét és biztonságát vizsgálta
- 20-as évek vége: lezárul az a gyakorlat, amikor a gyakorlathoz kapcsolja az elméletet

Gyógypedagógia határtudományai:

- a gyógypedagógia mai értelmezése: Nevelési terápiás és rehabilitációs dominanciájú

komplex embertudomány, melynek interdiszcifinális kapcsolatrendszere folyamatosan
fejlődik
- határtudományai:
o antropológia
o nyelvtudomány
o pedagógia
o pszichológia
o szociológia
o jogtudomány
o joggyakorlat
o nevelésterápia
o integrált nevelés
 o kompetenciahatárok
o etikai megfontolások

Tágabb értelemben vett gyógypedagógia:

- a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek különböző szempontból vizsgáló

tudományágak szerves része
- vizsgálja a gyógypedagógiai segítséget igénylő kóros mechanizmusait,
fejlődésmenetét, személyiségszerkezetét, társas környezetét, szocializációját,
rehabilitációját
- ágai megtartják viszonylagos önállóságukat:
o gyógypedagógiai pszichológia:
 széles tevékenységkör (környezet pszichéjével is foglalkozik, nem csak
a betegével)
 foglalkozik a fogyatékos személy pszichés fejlődésmenetének
eltérésével az átlag populáció fejlődésmenetétől, milyen tünetekben
manifesztálódik az eltérő fejlődésmenet
 kutatás: a sérült pszichés funkciókat, hogyan lehet helyreállítani,
korrigálni, fejleszteni
o gyógypedagógiai patofiziológia:
 megállapítja, leírja a különböző fogyatékosságok kórleleteit, kórtanát
pl.: mi okozhat látássérülést, milyen tünetei vannak
o gyógypedagógiai antropológia:
 két iránya van
 fizikális jellemzőit írja le és vizsgálja
 filozófiai irányt képvisel -> azt nézik, hogy a sérült embert,
milyen jogok illetik, etikai kérdéseket feszeget
o gyógypedagógiai szociológia:
 nem csak a fogyatékos emberrel, hanem az ő környezetével is
foglalkozik, és nem csak a családdal, hanem a sérült ember közelébe
kerülők szociológiáját is vizsgálja
o gyógypedagógiai kommunikációtudomány alapjai:
 legkisebb tudományterület
 alternatív augmentatív kommunikáció
  Kálmán Zsófia nevéhez fűződik: Gliss alapítvány (Bp.), itt adaptálták
ezt a kommunikációs módszert
 leginkább kommunikációs táblákkal: egyszerű szavakat, jeleket,
ábrákat tartalmaz
 vannak kommunikátorok: elektromos készülékek

Szűkebb értelemben vett gyógypedagógia:

- a tágabb értelemben vett gyógypedagógia egyik ága

- a gyógypedagógiai segítést igénylő népesség nevelhetőségével, oktathatóságával,
fejlesztésével, terápiájukkal, kísérésének lehetőségeit vizsgálja

A diszciplína rendszere két dimenzióban épült:

- általános gyógypedagógiai diszciplína

- speciális gyógypedagógiai diszciplína

A fogyatékosság társadalmi meghatározottsága

A fogyatékosokkal kapcsolatos attitűd tükrözi a társadalom értékrendjét, fejlettségi fokát, az

elmúlt évtizedekben terminológiai változásokat – ezek együtt járnak a szemléletváltásokkal.

A gyógypedagógia tradicionális megközelítése:

- a biológiai állapot megváltozásával ragadja meg a fogyatékosságot

- személyorientált megközelítés -> az egyén tulajdonságaiban mennyiségi, de főleg
minőségi eltérések vannak a normál képességstruktúrához képest
- károsító tényező -> eltérő fejlődésmenet -> elsődleges, másodlagos elváltozások ->
képességstruktúra/személyiségvonások megváltozása
- diagnosztikus eszközökkel -> kimutathatóak, fogyatékosságok = deficit

A normál fejlődésmenettől való eltérés különböző szinteken valósul meg. A fogyatékosság

fogalmának megközelítései általában 3 fontos dimenziót tartalmaznak:

- a fogyatékosság fennállása során tartós, inverzibilis biológiai-organikus sérülések

állnak a háttérben
- e sérülések miatt a funkcionális szinten nem, vagy kevéssé fejlődnek ki egyes
területek, a pszichés funkciók működésében anormáliák lesznek (eltérő
képességstruktúra és személyiségszerkezet)
 - a fenti 2 szinten regisztrálható eltérések miatt a szociális szinten a társadalmi
beilleszkedés esélye csökken, nehezítetté válik a szocializáció

WHO 1980 – definíciót alkotott, megpróbálta e kategóriákat elkülöníteni

A WHO megkülönböztetett 3 fokozatilag és tartalmilag különböző fogalmat

1. Károsodás (impairment) – az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének

funkciójának hiánya, rendellenessége (egészségkárosodás)
2. Fogyatékosság (disability) – módosult, csökkent tevékenysége az ember bizonyos
tevékenységeinek – ivás, olvasás, munka stb,
3. Hátrány (rokkantság) (handicap) – károsodásból, v. fogyatékosságból eredő társadalmi
hátrány
- a WHO definícióját sok kritika érte, sokáig progresszív szerepet játszott ennek
ellenére
- kritika:
o túlságosan medikalizált
o elsősorban az egészségügy számára készült definíciós – és fogalomkészlet, de
más tudományterületek is használni kezdték
o szociológiai oldalról feltűnő az idividualizált jellege – mintha a károsodás
magánügy lenne (igaz ez akár a károsodás, akár a fogyatékosság, akár a
hátrány esetében) – önmagában a különböző funkcióknak semmi értelme -> ha
járunk valakihez megyünk, ha beszélünk, valakihez beszélünk…. nem öncélú,
stb.
- 1980-1997-ig
- ENSZ államok lobbizása

Új WHO terminológia – 1997

- többdimenziós/többszintű komplex meghatározás, az elemek közt kölcsönös kapcsolat

áll fenn
- megtartja az egészségügyi állapotot, mint kiinduló folyamatot -> az
egészségkárosodás korlátozza a személy aktivitását, társadalmi részvételét
- e kapcsolat már nem csak egy irányba mutat, hanem felsőbb dimenziókban
bekövetkező eltérések is visszahatnak (+/-) az alsóbb szintekre
 egészségi állapot

károsodás tevékenység részvétel

kapcsolódó tényezők
A. környezet (társadalmi)
B. személyes (egyéni)
- eltűnt a fogyatékosság fogalma, helyette semleges „tevékenység” (<- központi
fogalom) és a pozitív részvétel szerepel
- fő kérdés: a részvétel

IV. WHO – 2001

„Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” FNO

- a fejlesztésben nem csak orvosok vettek részt, gyógypedagógusok, pszichológusok,

társadalomtudományok más képviselői és fogyatékos emberek is
- ebben a változatban is szerepel az ember testi, személyes, és társadalmi dimenziója, de
nem a korábbi negatív értelemben
- funkcióképesség = 3 dimenzió együttes zavarmentessége
- fogyatékosság = a testi funkciók károsodhatnak, a tevékenység akadályozottá válhat, a
társadalmi részvétel korlátozottá -> e zavarok együttese a fogyatékosság
- a fogyatékosságot élettapasztalatként fogja fel
- funkcióinkban történő negatív változás nem végzetszerű, hanem adott esetben
visszafordítható is lehet
- nem fogyatékossági folyamatról beszél, hanem a különböző tényezők együttes hatása
- megjelennek személyes és környezeti faktorok, mint a fogyatékosságot befolyásoló
tényezők
o személyes: életkor, nem, etikai hovatartozás, képzettség, neveltetés,
élettapasztalatok, személyiségtípusok
o környezeti: támogató/akadályozó
 - nem csak csoportokba sorolásra ad lehetőséget, hanem egy ötfokozatú értékelő skálán
a probléma mértéke is megjelölhető (pl.: az írás lehet problémamentes, enyhén
mérsékelten, súlyosan, teljesen nehezített)

egészségi állapot

TEST tevékenység részvétel

Funkció/struktúra

környezet személy

Speciális nevelési igény

- 2003-ban hivatalosan elfogadott terminussá vált a gyógypedagógia körébe tartozó

népesség leírása a „speciális nevelési igény”
- Alapvető szemléletbeli különbségeket tükröz ez a fogalom az előzőhöz képest
(„fogyatékosság” <-negatív fogalom)
- ahogy a szociális nézőpont figyelembe vétele megjelent a tudományos fogalmak
differenciálásában, úgy megjelent az akadályozottság fogalma
- a fogalom kiváltja a fogyatékosságot, de csak a tankötelezett korban használjuk
- nem diagnosztikus kategória, hanem gyűjtőfogalom -> jogi jategória

Fogyatékos ember rahabilitációja

- ENSZ 1993. Standart Rules, Preambulum 23.: rehabilitáció képessé teszi, hogy
elérjék, fenntartsák az optimális funkciókat. Pl.: ellátják olyan eszközökkel, melyek
magasabb függetlenséget érhet el a rehabilitáció folyamatának nem része a kezdeti
orvosi ellátás. Sok dokumentumban megjelenik a rehabilitáció fogalma, ilyen a S. R.
is ezt tartalmazza
- 1998. évi esélyegyenlőségi törvény: „A rehabilitáció célja a fogyatékos személy
képességeinek fejlesztése, szinten tartása, társ.-i életben való részvételnek, valamint
önálló életvitelének elősegítése.”
 - Normalizációs elv: Nirje, az értelmi fogyatékosokkal kapcsolatos, de az összes
fogyatékosságra kiterjedt. Olyan életvitelt/feltételt kell biztosítani, ami az ő számára a
legoptimálisabb. Normalizációnak az élet minden szintjén meg kell jelennie. Vannak
félreértelmezései: egyik, hogy normálissá teszi a sérült embert, de ilyen nincs (pl.:
látássérültből látó)
- rehabilitáció elmélete paradigmaváltásban értelmezhető. Paradigmaváltás a
fogyatékosságügyben a rehabilitáció
- rehabilitáció szemlélete (WHO ajánlása alapján): szervezett tevékenység, amelyet a
társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos, illetve rokkant ember
számára, hogy megmaradt képességeivel ismét elfoglalhassa a helyét a közösségben.
A rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkoztatási, szociális intézkedések terve, amiben a
rehabilitálandó ember tevőlege részvétele elengedhetetlen

Komplexitás

- a rehabilitációban sok szakember vesz részt, melyeknek hatáskörei jól elkülöníthetők -

> pont ezért nem köthető egy szakterülethez, ezért egy szemléletmód, egy
munkamódszer
- szakemberek párhuzamosan dolgoznak, a feladatok közösen kialakított program
alapján egymásra épülnek
- orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések egymással párhuzamosan
működnek
- egy-egy terület kimaradhat pl.: veleszületett fogyatékosság esetén az orvosi
rehabilitáció szerepe elenyésző lehet
- a team összetétele függ a sérülés típusától, a feladat jellegétől
- a felelős személy is ennek függvényében változik
- rehabilitációs tervet készítenek, feladatot határoznak meg, team megbeszéléseket
tartanak -> megbeszélik az eredményeket, további feladatokat adnak ki.

Folyamatjelleg

- a rehabilitáció kezdetén az orvosi rehabilitáció feladatai meghat.

- célja: a károsodások következményeinek csökkentése, elvesztett képességek
visszaadása (műláb)
- a rehabilitáció előrehaladtával kevesebb orvosi feladat adódik, megnövekednek az
életvitelt, a környezeti beilleszkedést segítő feladatok
 - végül az önállósodást segítő, szociális támogatást jelentő feladatok kerülnek elő

Alapkövetelmény:

- valós szükségletekre épüljön

- egyenlő esély a hozzáféréshez
- minél korábban kezdődjön

Célja (Márkus Eszter, 2000)

- jelenlét (az akadályozott embernek is ott kell élniük, dolgozniuk, szabadidejüket

eltölteniük, ahol a társadalom többi tagja él)
- választás és autonómia (a szolgáltatásoknak ki kell alakítani a választás lehetőségét,
támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit)
- kompetencia (a szolgáltatásoknak folyamatosan segíteni kell az emberek új
készségeinek kialakulását, újabb felelősségek felvállalását)
- társadalmi státusz (a fogyatékossággal élő embereket gyakran megbélyegzik a
szolgáltatásoknak azon kell fáradozniuk, hogy erősítsék a pozitív megítélésüket a
társadalomban)
- részvétel (a különböző fogyatékosságok megterhelhetik az emberi kapcsolatokat, a
szolgáltatásoknak aktívan kell támogatniuk a meglévő szociális hálózatot és az új
kapcsolatok kialakulását)

Elvi célja (Kullmann)

- önmaga szükségességének megszüntetése minden ember esetében

- nem működhet értékmentesen, humanisztikus, emberközpontú értékek táplálják

Elemei

- orvosi rehabilitáció
- (gyógy)pedagógiai rehabilitáció
- foglalkozási rehabilitáció
- szociális rehabilitáció

Orvosi rehabilitáció

- az orvosi rehabilitáció a meglévő funkciók és a teljesítőképesség pontos felmérését,

kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és a gondozást foglalja magába
Pedagógiai rehabilitáció (gyógypedagógia)

- a pedagógiai rehabilitáció részben az SNI gyermekek speciális oktatását,

gyógypedagógiai nevelését, másrészt a munkaképes korúak szakmai képzését, új
szakmára átképzését jelenti
- az életkor előrehaladtával egyre több szerepet kap a gyerek pedagógiai,
gyógypedagógiai nevelése és rehabilitációja
- a közoktatási törvény megadja a fogyatékos gyerekeknek a különleges gondozás
esetében az állapotának megfelelő gyógypedagógiai, pedagógiai, konduktív
pedagógiai ellátás jogát
o orvosi vizsgálat -> korai fejlesztés
o tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság -> pedagógiai
intézményhálózatba bekerülés

A gyógypedagógiai rehabilitáció (Gyógypedagógiai lexikon)

- egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tevékenységben kell

részesülnie az SNI-s gyereknek
- habilitáció = a veleszületett fogyatékosságok esetében, amikor egy korábbi, ép
helyzetbe nem lehet visszahelyezni
- a gyógypedagógiai nevelési- oktatási célok sérülés specifikus fejlesztéssel valósulnak
meg
- a lehető legkorábbi fejlesztéssel érvényesül a prevenció
- a sérült funkciók egyidejű fejlesztésével a már kialakult máodlagos sérülések
következményeit lehet csökkenteni, illetve megszüntetni
- a kompenzáció a hiányzó, gyenge funkciók, más funkciók fejlesztésével való
helyettesítést jelenti
- szinterei:
o iskola
o pályaválasztás
o munkába állás
o pedagógiai kísérés
o nyomon követés
- Illyés Sándor: attól tudomány a tudomány, ha bizonyítani lehet hatását.
Gyógypedagógiában, pedagógiában sok más hatás is éri a gyereket, nem lehet
 kiszűrni, hogy pontosan mi az az eredmény, aminek a hatására történt. Olyan szakmai
protokoll kéne, amivel lehetne bizonyítani a különböző terápiák hatását.

Foglalkozási rehabilitáció

- célja, olyan munkahely, illetve munkakörülmények biztosítása, ahol a fogyatékos vagy

rokkant ember állapotának romlása nélkül tud dolgozni úgy, hogy közben a
társadalomban betöltött szerepe, lehetőleg előnyösen, de semmiképpen sem
hátrányosan változzon.

Szociális rehabilitáció

- a tényleges beilleszkedés folyamatát értjük alatta

- kritériumai:
o a lehetséges mértékű anyagi- gazdasági önállóság
o megfelelő társas kapcsolat
- ezek a képességek a rehabilitáció során alakulnak ki
- intézkedése: anyagi támogatás, szociális gondozás, rehabilitációs segédeszközökkel
való ellátás, megfelelő lakhatás biztosítása, szabadidős eltöltésének lehetőségei,
érdekképviseleti szervek
- a beilleszkedés két tényezője:
o a sérült személy, alkalmazkodó képessége, adaptív viselkedése
o a befogadó környezet, a társadalom, az épek világa
- akkor eredményes a szociális rehabilitáció, ha mindkét félnek megfelelő, optimális

A normalizációs elv értelmezése

- 60-as évek Skandináviájából indul ki. Az értelmi fogyatékos emberek

normalizációjára irányult a mozgalom -> ma mindenféle sérült emberre vonatkozik.
Megpróbálták megfogalmazni az igényeiket (hozzátartozójukkal, gondozójukkal). Az
értelmi akadályozottság 3x-os sérülést jelent: kognitív akadályozottság
(alkalmazkodóképesség gyengülése, felismerés nehézsége), következményes, szerzett
akadályozottság (viselkedészavar, alulterheltség), akadályozottság tudata (értelmi
akadályozottság felfogása, megélése, torz énkép, elhárító mechaizmusok)
- a 3 fajta fogyatékosság nem független egymástól, de a másodikat el lehet kerülni ->
ezzel a másik két probléma könnyebben elviselhető
 - normalizáció: arra jó, hogy alkalmat biztosít számunkra, hogy olyan
élettapasztalatokat közvetítsünk a sérült felé, amelyek megfelelnek a normális
életciklus egészséges fejlődésének: biztonságos gyerekkor, iskoláskor, ifjúkor
- vágynak rá, hogy társuk legyen
- normális nagyságú otthonokban élhessenek
- a sérülés fokától függetlenül kell alkalmazni minden társadalomban és minden
életkorban
- alkalmazása nem teszi az értelmi fogyatékos személyt „normálissá”, pusztán csak az
életkörülményeit próbálja normalizálni

Normalizációs elv összetevői

- szabályos, rendszeres napirend

- szabályos, rendszeres heti rend (lakás, munkahely, szabadidő lehetőség szerint ne
legyen egy helyen) – szociális tanulási lehetőséget biztosít
- rendszeres éves tevékenység (ünnepnapok, szünidő, családi ünnepek megtartása)
- életciklus normális tapasztalatai
- megfelelő tisztelet
- kétnemű világban élni
- megfelelő életszínvonal
- megfelelő környezeti feltételek (lakóotthonok infokommunikációs és fizikai
akadálymentesítése)

Félreértelmezése (Perrin, Burt)

- „a normalizáció azt jelenti, hogy normálissá tesszük az embereket”

- „a normalizáció azt jelenti, hogy az embereket mindenfajta megsegítés nélkül
helyezzük egy közösségbe”
- „a normalizáció egy mindent vagy semmit koncepció”
- „a normalizáció egy skandivál találmány, amit nálunk nem lehet alkalmazni”

Kezdeti célja Bank – Mikelsen (1969)

- Niirje dolgozta ki az elméletüket, majd Wolfensberger terjesztette ki a programot

Hallássérültek
A siketek szegregáltan, kevés intézmény: Budapest, Debrecen, Kaposvár, Szeged. Sok
kisgyerek eléri, hogy megtanul beszélni -> őket integrálják

Integráció

- integráció jelentése a részek egészbe illesztése, gyp-i értelemben: fogyatékos

gyerekek, és nem fogyatékos gyerekek együttnevelése
- normalizációs elvvel összefügg
- Skandináv országokból indul ki
- elterjedéséhez hozzájárult_
o Németország szülői mozgalmak -> alulról jövő kezdeményezés az integráció,
szülői nyomásra
o Olaszország: antipszichiátriai mozgalmak a fogyatékos emberek
életfeltételeinek javítására -> 1977-től eltörölték a szegregált iskolákat <- kis
számban, nagyon súlyos fogyatékosok számára egyházi fenntartásban még
vannak
o Amerika – polgárjogi mozgalmak (feketék jogaiért), ez terjedt ki a fogyatékos
emberek életkörülményeinek javítására
o korai fejlesztés elterjedése/korai intervenció -> azok akik korai fejlesztésben
vettek részt, olyan mértékű fejlődést értek el, hogy a többségi iskolákban részt
vehettek
o Nyugat-Európában kísérletek az integrációra -> ezeknek az eredményeknek a
hatására tovább terjedt
o Warnock bizottság jelentése (Anglia): felkérték, hogy készítsen vizsgálatot,
melyben alátámasztják, vagy megcáfolják a szegregált oktatást -> nem
hatékonyabb -> elterjedt az integráció

Szociális nevelési szükséglet fogalma már a 80-as években megjelent Angliában.

Magyarországon csak 2003-ban.

Együttnevelés típusai

- lokális integráció: helyileg egy helyen vannak a gyerekek, de külön osztályokban

tanulnak, nem lépnek kapcsolatba egymással.
- szociális integráció: ha teremtünk olyan szociális helyzetet, ahol ők érintkeznek
(ebédlő, szünetek, könyvtár…)
 - funkciónális integráció:
o részleges integráció (csak bizonyos órákon)
o teljes integráció (minden órán ott van a gyerek)
o fordított integráció (pl.: Waldorf pedagógia, szegregált intézményben Waldorf
osztály nem fogyatékosoknak, szakiskolás fogyatékos gyerekek 8 osztály után
maradnak az intézményben, vagy elmehet normál szakiskolába, ide
kerülhetnek nem fogyatékos gyerekek is, akik rosszul teljesítettek az általános
iskolában
- spontán integráció
o nem hivatalos
o hivatalos, ha a befogadó iskola rendelkezik személyi, tárgyi környezettel, és
meghatározza, hogy milyen típusú fogyatékosságok fogadnak be

Europian agancy disability in special needs education (EADSNE)

- ügynökségnek nevezik
- ez egy szervezet
- 1996-ban jött létre
- tagországai az európai tagországok + Izland, Svájc -> hozzájárulnak az ügynökség
fenntartásához
- Kőpatakiné Mészáros Mária
- országok közti információ biztosítása, különböző országok oktatáspolitikai irányelveit
megvitatják
- legfőbb cél: mindenki a saját országára a specifikusan alkalmazó együttnevelési
irányelveiket átvegyen
- rendszeres hírlevelek
- honlap: www.europian-agency.org
- az országok évente jelentést készítenek
- konferenciákat tartanak

Az SNI fogalma minden országban egy kicsit más

- Mo.: megszűnt, hogy organikus, vagy nem organikus okokra visszavezethető-e a

fogyatékosság, oktatási törvényben
 - Ny-Európa: 3D -> azok a tanulók SNI-sek akik fogyatékosok (disability), akiknek
tanulási nehézségeik vannak (learning difficulty), hátrányos helyzetűek (disadvantage)

Nemzetközi fogalom:

1. fogyatékosak: organikus eredetű, orvosilag egyértelműen diagnosztizálható, bármilyen

szociális réteghez tartozhatnak
2. ez se nem az első se nem a harmadikba nem sorolhatóak
3. hátrányos helyzetű gyerekek, elsősorban gazdasági, szociális, vagy nyelvi faktorok
következtében tudják a követelményt kevésbé teljesíteni

Integrált nevelés szintjei

- asszimiláció: alacsonyabb szint, a fogyatékos gyerektől várja el, hogy alkalmazkodjon,

gyógypedagógusoké a főszerep
- inklúzió: inkluzív iskola -> befogadó iskola, magasabb szint nem csak az az egy
pedagógus (akinek az osztályába került) érzi magának a feladatot, hanem az egész
intézmény szellemében érződik az elfogadás, a környezet alkalmazkodik, inkább az
osztályfőnöké a főszerep, a gyógypedagógus a háttérből segíti

Az integráció akkor sikeres ha az összes gyerek szükséglete ki van elégítve. Az integrációnak

nem ellentéte a szegregáció. Nem kell mindenkit integrálni, ha a gyereknek arra van szüksége,
hogy szegregált suliba járjon.

Asszimiláció Inklúzió

fogadás befogadás

módszer, óravezetés nem vált. óravezetés, módszerek nem

hagyományosan

frontális óraszervezés differenciált óraszervezés

a gyp. oldja meg a gondokat a problémát inkább a

többségi pedagógusnak

kell magára vállalnia

az osztályfőnök vesz csak részt az egész intézmény vesz

 az integrálásban részt az integrálásban

Beszédfogyatékosság

- Luchsinger – ’60-as évek

o beszédfogyatékosság logopédiai korformáit szedte szét
o beszédfejlődési elmaradások : specifikus beszéd- és nyelvfejlődési zavar
o artikulációs zavar: pöszeség, orrhangzós beszéd
o parciális teljesítményzavar: dis-esek (elsősorban logopédusok kezelik, de a
tanulási zavarokkal foglalkozó pedagógus is)
o beszédritmus zavarok: hadarás, dadogás
o hangképzési zavarok

Néhány szervezet

- Demosztenész Egyesület
- Mosolyogj Bátran Egyesület
- Dadogókért Alapítvány
- Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete
- Magyar Fonetikai Foniátriai Logopédiai Társaság

Logopédiai rehabilitáció elemei

- tünetek azonnali jelzése -> szakember prevenciós kezelése

o óvodai tipikus hibák: pöszeség (4-5 éves korig nem kezelik mert megszűnhet)
o nagycsoportban kezdik kezelni a logopédusok a gyereket
- logopédiai diagnózis felállítása
- logopédiai célú fejlesztés
o közoktatási törvény: a logopédiai ellátás ingyenes (0-18 éves korig vagy 22
éves korig)

Logopédiai rehabilitáció feladata

- beszéd indítása
- beszédhibák korrigálása
- nyelvi kommunikációs zavarok helyreállítása
 - dis-ek megelőzése, tünetek csökkentés

Végzettség; ami kell a logopédusnak

- logopédiai képzés
- régen volt a logopédus tanár és terapeuta -> ma már nincs külön

A közoktatási törvény elzárkózik a felnőttek beszédhibáinak javításától. Magyarországon több

mint 700 ezer sztrókos beteg van -> beszédközpont is érintett -> 40 %-uk beszéde érintett ->
15 ezer ember -> ezek ellátása esetleges módon, van néhány klinikai szolgáltatás. Kb. ezer
visszavezethető lenne a munkába, ha megfelelő rehabilitációt kapna

Megkésett beszédfejlődés

- a nyelvi képességeinek fejlődése helyes sorrendben történik, csak az átlagosnál sokkal

lassabban történik
- 7 éves koráig nem beszél, a háziorvos logopédushoz irányítja
- okai: idegrendszeri, negatív környezeti hatások
- specifikus beszéd és nyelvfejlődési zavar

Fejlődési diszfázia

- specifikus beszéd és nyelvfejlődési zavar

- korábban akadályozott nyelvi fejlődésnek hívták
- nyelvi fejlődés súlyosabb fajtája
- az exprenzív a recesszív az integratív nyelv vagy beszéd időbeli mennyiségi
strukturális zavara
- oka: központi idegrendszeri éretlenség, veleszületettség, kombinált okok
- tünetek nem múlnak el az iskolás korig
- részképesség, nyelvi zavarok miatt tanulási zavarok

Pöszeség

- beszédhangszintjén, fonetikai szinten

- kiejtésben nyilvánul meg
- minden nyelvközösségnek van artikulációs normája -> az ettől való eltérés jelenti a
kiejtés tisztaságának zavarát
- okai: beszédszervek eltérései, hallássérülés, beidegzési zavarok
 - kihagy hangokat, felcseréli őket, és iskolás korban még fennáll, akkor az veszélyezteti
az olvasás, írás, később a helyesírás tanulását

Orrhangzós beszéd

- normális élettani rezonancia kóros megváltozása orrhangzós beszédhez vezet

- okai: szájpad-és ajakhasadékos problémák
- egyoldali dominancia társulhat hozzá, vagy kialakulatlan dominancia (hol az egyik,
hol a másik végtagját használja)
- másodlagos tünetek: magatartászavarok, zárkózottság, félénkség

Diszlexia

- tanulási zavarok körébe tartozó olvasási zavar

- intelligenciaszinttől független
- központi idegrendszeri probléma

Diszgráfia

- írászavar
- rendezetlen, görcsös, nehezen olvasható írás, szabálytalan betűalakítás
- központi idegrendszeri probléma
- finommotorika fejletlen
- nagymozgásbeli zavarok is
- lassú írástempó
- papíron rossz az elrendezésük
- görcsösen fogják a ceruzát
- írásnyomatékok szabálytalan
- gyakoriak az elválasztási hibák, mondatokat nehezen bontják szavakra, kihagynak
betűket

Diszkalkúlia

- számolási zavar
- egyik részképességi területe az átlaghoz képest más képet ad
- diszlexiával társulhat
- központi idegrendszeri sérülés, beszéd-és nyelvfejlődési zavar következtében is
kialakulhat
 - matematikai jeleket, kifejezéseket félreértelmez, szabályokat nehezen jegyez meg,
számképeket nem ismeri fel, számok sorrendjében zavar, vizuális lakzatokat nehezen
azonosít

Hadarás

- folyamatos beszéd súlyos zavara

- nem egyenlő a gyors beszéddel
- lehet öröklött hajlam vagy idegrendszeri sérülés
- gyakori levegővétel, szaggatott beszéd, hangokat, szótagokat kihagynak, pontatlan
hangképzés, monotonak, hangsúlyuk, ritmusuk egyenetlen

Dadogás

- beszéd folyamatosságát töri meg

- kommunikációs zavar
- görcsösség, jellemzi: légzésben, vázizomzatban vagy hangadásban
- központi idegrendszer zavara, pszichés és környezeti tényezők hatására
- diszgramatizmus, szókincs szegénység, hiányos mondatszerkesztés, szövegek logikai
felépítése zavaros, nagymozgásaik furcsák, váratlanok
- általában barátságos, megértő, ingerlékeny, felületes
- magas intellektusú dadogók a természettudományok területén jól érvényesülnek
- hangokat, szótagokat ismételgetnek

Hangképzészavarok

- gége és hangszalagok működésének elégtelensége

- organikus, funkcionális, pszichés okok
- diszkóniák tartoznak ide
- helytelen testtartás, nyugalmi légzésük sem megfelelő, hangindításuk, hangtartásuk,
befejezésük nem megfelelő

Affázia

- beszéd, nyelv létrehozásában, megértésében zavar keletkezik, az egész személyiségre

kiterjed
- 2 fajtája van:
o nem érti, amit mondanak
 o ő nem tudja produkálni a beszédet
- agyi eredetű oka van, sokszor agyvérzés következtében
- nem gyógyulnak meg, leépül egy idő után

Centrális diszártria

- a beszéd zavara
- a zavar következményeként a beteg nem tudja megfelelően kiejteni a hangokat
- nem vagy alig tud beszélni
- központi idegrendszer zavara
- légzési, hangadási, artikulációs eltérések
- amelyik tud beszélni, annak rendkívül széteső, érthetetlen

Nyelési zavarok

- klinikai kórkép
- klinikákon dolgozó logopédusok foglalkoznak ezzel
- táplálék nem tud az emésztőrendszerbe eljutni, mert a szájtérben, garatban,
nyelőcsőben valamilyen zavar van
- gyakori a tüdőgyulladás
- tüdőbe kerül a táplálék vagy orron kijön
- veszélyes a félrenyelés
- okok: fej és nyaki terület megbetegedései, illetve ezek műtét utáni állapota

Autizmus

Három területet érint: szociális, kommunikációs, kognitív képességek minőségi fejlődési

zavara. Egész életen át fennáll a fogyatékosság. Autizmus spektrumzavar /pervazív (átható)
fejlődés zavar-nak nevezik. Akik súlyosan érintettek egész életen át gondozásra szorulnak. A
jó képességű autista állapotától, személyétől függ, ki mekkora gondozást igényel.
Genetikusan meghatározott, ahol előfordul ott halmozódik. 0.6% a gyakorisága ->
folyamatosan nő.

A fogyatékosság leírása jóval később történt, mint más fogyatékossági területé.

Hozzárendelték az államok az ellátási kötelezettségeket a törvényekbe, ugyanakkor a
szolgáltatások nincsenek Magyarországon jól kiépülve.

Fiúknál 4-5x gyakoribb.

Kanner, Asperger két külön típust írtak le

Kenner: súlyosabb autista tenüteit

Asperger: enyhébb autisták

Ma már nem ezeket használjuk, hanem Lorna Wing angol pszichiáter leírását, gyakorlati
tipológiát alkotott:

1. csoport: izolált autisták

a. szociálisan nem kezdeményeznek
b. elutasítják a kapcsolatokat
c. általában nem értelmi fogyatékosok
d. legnehezebben tanítható csoport
2. csoport: passzív típus
a. nem kezdeményeznek szociális kapcsolatokat
b. kívülről jövő szociális kezdeményezéseket passzívan elfogadják
c. legjobban tanítható csoport
3. csoport: aktív – bizarr
a. aktív szociálisan
b. inadekváltak (oda nem illőek): a szociális kezdeményezéseik egyoldalúak, nem
vesz tudomást a másik érdeklődéséről
4. csoport: merev/formálisan viselkedő
a. serdülő/felnőttkorban
b. jó értelmű személyek
c. zavaró nehézségek
d. társaiktól elkülönülnek vagy szokatlanul közelednek
e. kommunikáció: nem beszél, beszédszintjéhez képest gyenge a
beszédhasználata, szó szerint értelmeznek dolgokat, furcsa hangjordozás
f. érdeklődési területük sokszor bizarr
g. repetitív tevékenység
h. ragaszkodnak a megszokotthoz, állandósághoz
i. repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás
j. csökkent fájdalomérzet
k. tünetek legsúlyosabban 2-5 éves korban, ezután jelentősen javulnak, de
alaptünetei megmaradnak
100 típusos gyermekkori autistából 5, aki önálló felnőtt életre képes, 25-30 jelentős
nehézségekkel tud élni, 65-70 egész életükben ellátásra szorulnak. A kórokok között
nincsenek egyértelmű okok, genetikai, idegrendszeri károsodások biztos vannak.

testvérek között 50x gyakoribb, hogy megjelenik gyerekei között az autizmus. Minden értelmi
szinten előfordulhat. Nem is betegség, nem is elmebetegség, hanem fejlődési zavar.
Élettartalmat nem befolyásolja az autizmus. veleszületett állapot, de tünetek csak 1,5 éves kor
körül lehet diagnosztizálni.

Kisgyerekkori jellemzők (lehetnek)

- beszédfejlődés zavara
- magány szeretete
- szűk körű érdeklődés
- sztereotip mozgástünetek
- szenzoros viselkedés furcsaságai (mindent megzavarnak)
- nem kezdeményeznek kapcsolatokat
- társairól nem vesz tudomást vagy fél vagy átgázol rajtuk
- gyakran agresszívak
- idegenekkel vagy túl elutasítóak vagy gátlástalanul elfogadóak
- veszélyeket nem ismerik fel
- ragaszkodnak az anyához
- dühroham vagy szorongás bármilyen szituban

Súlyosságuk, előfordulásuk változatos képet mutat.

Tanítás szempontjából tulajdonságaik

- nem érti meg a másik személy gondolatát, érzéseit

- szociális megerősítés jutalomértékének motívuma hiányzik
- kevés dolog okoz nekik örömöt, vagy furcsa dolgok okoznak örömöt
- beszédprodukciója jó, de beszédmegértése nem
- egyenetlen a képességprofiljuk
- ismeretei szigetszerűek (nem kapcsolja össze a különböző tantárgyak ismereteit)
- metakogníció (saját tudásáról való tudás) hiányos
- vizuális információkat jól értelmezik
- szokásokhoz nagyon ragaszkodnak
 - jó a mechanikus memóriájuk
- olyan témáknál, amik különösen érdeklik nagyon kitartó a figyelmük (átlagosnál
hosszabban)
- nem szociális tartalmú tantárgyakban jók lehetnek a képességeik (matek, zene,
földrajz, stb.)

Rehabilitációs munka tartalmai

- korai diagnózis szükséges

- korai fejlesztés
- 3-as terület fejlesztése, pótlása, kompenzálása
- olyan környezetben legyen, ahol jól érzi magát
- szülők felkészítése

Rehabilitációs munka szinterei

- otthon, szervezeti intézményekben korai fejlesztés

- korai fejlesztés után óvoda (kevés van)
- van lehetőség integrációra
- bentlakásos intézmények
- magántanuló is lehet (szülőket kell segíteni)

Hallássérültek

Számuk, több mint 53 ezer fó, 44 ezer nagyothalló, 9 ezer siket. Az életkor haladtával egyre
rosszabb a hallásunk. 60 %-uk több mint 60 éves.
A hanghullámok vibráló forrásból indulnak ki, a rezgés a levegő részecskéi által terjednek.
Magasabb hullámok hangosabban. Hangerősséget decibelben, a frekvenciát hercben mérik.
Utóbbi másodpercenkénti rezgésszám, minél nagyobb annál magasabb a hang.

Az emberi hallás nem képes minden magasságú hangot érzékelni. Hallásküszöb: az az

ingerküszöb, amely még éppen hangérzetet kell, amit meghallunk. Fájdalomküszöb: az a
hangerő, amin túl már fájdalmas. Ép hallásúak hallásküszöbe: 0-10 dB. 120 dB a távolság
aközött, amit már hallunk, és ami még nem fájdalmas. A kor haladtával csökken az
érzékenység. Hallástartomány: diagrammon ábrázoljuk: 0-120 dB, 20-20 ezer Hz közti rész.
Akusztikus inger: meghatározott az észlelés során, a vizuális észlelést is befolyásolja. (csengő
-> ajtó felé fordulunk), anticipatív (előrejelző) funkciót is betölt.
Nagy probléma a megismerési folyamatban a hallássérülés. Szoros kapcsolatban áll a
hallássérülés a nyelvé készségekkel -> első intézmények a hallássérültek számára jött létre. A
beszéd elsajátításának függvénye az ép hallás.

Külső-középfül a hangvezető részek, a belső fül a hangfelfogó.

Hallássérülés definíciója: (gyógypedagógiai def.) beszédértéshez szükséges hallásterület

közepes, vagy súlyosabb fokú nagyothallását jelenti.

Diagnosztizált hallásveszteség ->következményeként a beszédfejlődés nem indul meg, vagy

annyira sérült, hogy megindításához speciális beszédfejlesztő módszereket kell alkalmazni.

A hallássérülés a hallórendszer bármely részére vonatkozhat (veleszületett, vagy szerzett).

Minden hallássérülésre jellemző, hogy a hallásküszöb megemelkedik

Veleszületett hallássérülés kórokai:

- genetikai faktorok
- RH inkompatibilitás
- fertőzés (pl.: rubeola)

Szerzett hallássérülés a születés után bármikor kialakulhat, kórokai:

- gyulladásos megbetegedés
- bármilyen trauma, betegség (daganat)
- vírusfertőzés
- zajártalom
- időskori halláscsökkenés
- genetikai jellegű hallássérülés, melyet később diagnosztizálnak

Gyerekeknél nem mindegy, mikor lesz hallássérült:

- beszédtanulás előtt: beszéd és annak hallását meg kell tanulnia

- beszéd valamilyen szinten: ilyenkor újratanulás, illetve beszéd fenntartása (szebben
artikulálnak)

Hallásveszteség:

- átmeneti
- tartós
Két csoport

1. vezetéses hallás sérülés: fülkürt, középfül nyálkahártya gyulladás, folyadék

felhalmozódik a dobhártya mögött, hallócsontok összenövése, dobhártya perforálása,
nem haladja meg a 60 dB-t a károsodás
2. idegi hallássérülés (hallóidegek sérülése): szülési oxigénhiány, vírusfertőzések,
mértéke az enyhe hallássérüléstől a siketségig
3. kevert típusú hallássérülés (előző kettő kombinációja): középfül, idegi hallássérülés

Hallásvizsgálat: hallássérülés mértéke

- audométer

Hallássérülés súlyossági csoportjai:

- enyhe nagyothallás: 25-40 dB a hallásvesztés, 1000 Hz feletti frekvenciákat is

meghallja, de a távoli és halk beszédet nehezen érti
- közepes nagyothallás: 40-60 dB a hallásveszteség, 100 Hz feletti frekvenciákat is
hallja, hallókészülék indokolt, beszélgetés 50%-át érti, a szájról olvasás a megértést
növelheti. Gyógypedagógiai ellátást utazóhálózattal biztosítják - > integráltan tanul a
gyerek
- súlyos nagyothallás: 60-90 dB hallásveszteség, a közeli és nagyon hangos beszédet
hallja, a beszédértéshez kell hallókészülék és hallásnevelés, speciális osztályban vagy
integráltan tanulhat, jelentősek a nyelvi problémák (szókincs, olvasás, stb fejlesztése)
- átmeneti csoport a súlyos nagyothallás és a siketség között: 90-110 dB a
hallásveszteség, magas hangok területén már nem mutatható ki hallásmaradvány, csak
a nagyon-nagyon hangos hangokat hallják, de inkább csak vibrációt értékelnek. A
kommunikációban a vizuális csatornákra támaszkodnak. Siketek iskolájában, elvétve
integráltan tanulnak. A hallásnevelés elengedhetetlen -> hallásmaradvány
használatának megtanítása.
- siketek: 110 dB a hallásveszteség, szinte csak a vibrációt érzékelik, vizuális
csatornákra támaszkodnak