Az északi fenyvesek

Tk. 57-59. oldal

2019. 01. 07.
A tajga éghajlat Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában az északi
sarkkörtől délre alakult ki. Itt találhatók földünk legnagyobb fenyő
őserdei, amit tajgának nevezünk.
A tél hosszú (9-10 hónap) és rendkívül hideg, a nyár rövid (2-3) hónap és
viszonylag meleg. A tavasz és az ősz néhány hét.
Itt figyelhető meg a legnagyobb évi hőingás a Földön.
A csapadék 200-500 mm, főleg hó formájában.
(A fák alkalmazkodás a zord télhez.)

A tűlevél
vékony – nem tapad meg rajta a hó
gyantát tartalmaz – nem fagy meg
viaszos – alig párologtat
sötétzöld – „beissza” a napsugarakat

A fenyők többsége örökzöld. - jelentése

A tajga talaja rossz minőségű.

A hideg és a tűlevelek gyanta tartalma akadályozza a lebontó
folyamatokat.
A fák 30-40 m-re nőnek, lombkoronájuk zárt, a talajra kevés fény jut.
A gyep- és cserjeszint szegényes.
A mohaszint fejlett, akár fél méter vastag.
Lucfenyő
• lombja kúp alakú
• kérge pikkelyes
• tűlevelei kb. 2 cm-esek
• toboza 10-15 cm, hengeres
• felhasználás: építkezések, papír, bútor

Vörösfenyő
• levelei ősszel megsárgulnak, lehullnak
• kérge szürkésbarna
• gyantatartalma magas
• tűlevelei 2-3 cm-esek, az ágakon
csoportokban helyezkednek el
• tobozai aprók, tojás alakúak
• felhasználás: vízi építkezések, bútoripar
MF.: 24. oldal 1., 3. feladat
Vörösfenyő

Lucfenyő
Bibircses nyír
• a tajgaerdőkben ligetszerű foltokat
alkotnak
• 30 m-re is megnő
• kérge fehér, fekete repedésekkel
• levelei széle fűrészes, alakja deltoid,
nyelük hosszú
• porzós és termős virágai barka
virágzatot alkotnak
• egylaki, szélporozta
• termései repítő-hártyások
• felhasználás: pl. tetőfedés
MF.: 24. oldal 4-5. feladat
Az ipar és a közlekedés során kibocsátott gázokból savas eső alakul
ki, melyekre a fenyvesek rendkívül érzékenyek.