Szintézis: a Problémamegoldás=> Kezdők és szakértők közti különbségek
Kezdők
Tudásuk formája: Tartományfüggetlen (Deklaratív)
Tudásbázis alapján
Kevesebb sémával rendelkeznek mint a szakértők.
A séma a tudás új egységének felel meg, amely rendszerezi az
eddig összegyűjtött tapasztalatokat és magába foglalja az egyén
világról alkotott tudását. Ha azonban az új ismeretanyag nem
illeszkedik ebbe a mentális struktúrába, akkor torzítások
jelentkezhetnek. 
Memória alapján
Csak pár állást képesek megjegyezni
Szakértők
Tudásuk formája: Tartományspecifikus (Procedurális) =>
Automatikusan alkalmazzák, specifikus helyzethez igazítják.
Ennek két útja van:
1. A gyakorlati proceduralizáció (vmilyen deklaratív ismeret
többszöri felhasználása után új produkciós szabály jön létre)
2. A szerkesztés (szükségtelen produkciók kivágása), ebben a
szakaszban a probléma lényegét leíró deklaratív információt az új
szabályok a "HA" részben kódolják, az "AKKOR" rész pedig magát
a cselekvést tartalmazza
- Beállítási szakasz: a procedurális tudást megerősítjük (sikeres alkalmazás
esetén), általánosítjuk (amikor egy produkció nem végrehajtható) vagy
megkülönböztetjük (az adott produkció aktivációs szintje meggyengül más,
sikeresebb produkciókhoz képest).
A szakértők sokkal több sémával rendelkeznek, amelyeket az
előzetes tapasztalat alapján szereztek mint a kezdők, így sokkal
hatékonyabban meg tudják oldani az adott területhez tartozó
problémákat. A szakértőknek legalább 10 év intenzív
gyakorlatra van szükségük ahhoz, hogy megszerezzék ezt a
szaktudást.
Több mint 50.000 tömbnyi állást képesek tárolni.
Információ reprezentálása alapján Ezzel szemben a szakértők már képesek komplexebb módon is
A kezdők inkább a felszíni tulajdonságokat veszik figyelembe reprezentálni az adott problémát. Pl. diagrammokat vagy ábrákat
csak, amikor szembesülnek egy új problémával. készíteni a probléma reprezentálására.

Problémamegoldás megközelítése szempontjából A szakértők sokkal hatékonyabban alkalmazzák az analógiás

A kezdők nagyon gyakran a forrás problémát is rosszul határozzák gondolkodást, hajlamosabbak alkalmazni az eszköz - cél
meg. elemzést, mint a kezdők.

Kezdeti állapotok kidolgozása szempontjából A szakértők annak ellenére, hogy több háttérinformációval
A kezdők általában a problémamegoldás első lépését elsietik és rendelkeznek és előzetes tapasztalattal, mégis sokkal több időt
emiatt nem fognak helyes eredményre jutni a problémamegoldás töltenek a problémamegoldás első szakaszával, azaz a probléma
közben. megértésével és reprezentálásával.

Gyorsaság / Precizitás / Metakognitív képességek A szakértők képesek már a párhuzamos feldolgozásra.

A kezdők csak szeriális információ feldolgozásra képesek.
Metakogníció: magasabb szintű gondolkodást jelent, amellyel
aktívan tudjuk befolyásolni a tanulás közbeni szellemi
tevékenységünket. Egy feladatmegoldás tervezése, a megértés
ellenőrzése, a végrehajtás értékelése természetes metakognitív
eljárások.
Meghatározzák a probléma helyzetet és felkutatják az alternatív
megoldásokat. Kialakítják az információkezelés energia– és
időkímélő módjait. Nyomon követik, szabályozzák és megítélik
saját gondolkodásukat. Értékelik és eldöntik, hogy mikor
kielégítő a probléma megoldása, vagy mikor fontosabbak
időlegesen vagy hosszabb távon a napi élet követelményei.
A szakértők sokkal gyakrabban monitorizálják a
 problémamegoldási folyamatot, azaz ellenőrzik saját magukat,
nagyobb mértékben tudják detektálni (észlelni) a hibákat, ezeket
javítani, jobban meg tudják határozni, hogy egy-egy probléma
mennyire nehéznek, a képességeikhez mérten nagyobb
hatékonysággal el tudják dönteni, hogy meg tudnak-e oldani egy
problémát vagy nem.

Időbeosztás szempontjából Jobban osztják be az időt.

Kevésbé osztják jól be az időt.