KÉZIKÖNYV

A TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL CÍMÛ

3. ÉS 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYVEK
HASZNÁLATÁHOZ

TANMENETJAVASLATTAL, ÓRAVÁZLATOKKAL

KÉSZÍTETTÉK:

UJHELYINÉ DR. PETÕ ÉVA ÉS MESTERHÁZY FERENC

1
 Írta:
Ujhegyiné dr. Petõ Éva
és
Mesterházy Ferenc

Felelõs szerkesztõ:
Török Ágnes

Tördelés:
Szücs Bt.

A kiadó a kiadói jogot fenntartja

© Mesterházy Ferenc, Ujhelyiné Dr. Petõ Éva, 2002

ISBN 963 657 348 4

Felelõs vezetõ:
Ballér Judit ügyvezetõ igazgató

1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2
 TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
II. Felkészülés a tanításra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
III. A Technika és életvitel tantárgy tanításának fontos irányvonalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
IV. A modellezés szerepe a térszemlélet és a problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztésében . 6
V. A 3. osztályos munkatankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1. A környezõ világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
3. Tervezés, építés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
4. Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
5. Közvetlen környezetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
VI. A 3. osztályos tanmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
VII. A 4. osztályos munkatankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
1. A környezõ világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
3. Közvetlen környezetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
4. Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
VIII. A 4. osztályos tanmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
IX. Óravázlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
X. Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

3
4
 I. BEVEZETÉS

A technika tantárgy feladata, hogy tükrözze a tanulók felé a természet és a technika (az ember alkotta vi-
lág), valamint a társadalom és a technika fejlõdésének törvényszerûségeit, múltbeli és mai kapcsolatait. Olyan
életmódra nevel, amely magában foglalja az összetett (természeti, társadalmi, technikai) környezettel való har-
monikus viszonyt; segít kialakítani az ehhez nélkülözhetetlen rendszerszemléletû gondolkodást. Végsõ soron
hozzásegíti a tanulót a legfontosabbhoz, a környezetgazdálkodó szemlélet elsajátításához. A tantárgy fontos sa-
játossága a szintetizáló jelleg, (amely több, mint tantárgyi koncentráció) sokféle természettudományos terület és
a történetiség együttes megjelenésében testesül meg.
A technika és életvitel tantárgy tanítása során fejlesztendõ fõbb képességek területei:
• a kommunikációs képességek
(beszélgetés, olvasás, anyaggyûjtés, írás, rajzolás, mûszaki ábrázolás, szaknyelv használata, közlekedési
jelzések, képek, rajzok elemzése)
• a megismerõ (kognitív) képességek
(az információk felfogása, megértése, feldolgozása, értékelése, a legmegfelelõbb megoldások keresése-
kreativitás)
• a cselekvési képességek
(a megszerzett ismeretek gyakorlatban való alkalmazása, cselekvésen keresztüli ismeretszerzés, finom-
mozgásos tevékenységek végzése)
Az alsó tagozaton dominál a tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Ennek ellenére „A technika és életvitel”
készségtárgy jellege csökkent, mert legalább annyira közismereti is, hiszen segítségével az egész emberiség kör-
nyezetalakító tevékenységét, annak jellegzetességeit mutathatjuk meg.
Ennek érdekében (az éppen érvényes oktatási dokumentumok hangsúlyeltolódásait figyelembe véve) a tan-
tárgy tanítása során meg kell jelenjen:
– a tudatos, tervszerû átalakító tevékenység (tulajdonságvizsgálatok, felhasználási lehetõségek, tervezõ fo-
lyamatok) az anyagokhoz való hozzájutás (eredetük), a keletkezõ hulladékok elhelyezésének megismeré-
sével annak tervezésével;
– az algoritmikus gondolkodás kialakítása a technológiai szemlélet érvényesülésével;
– a problémamegoldás, kreativitás fejlesztése (probléma-felismerés és a lehetõségek összekapcsolásával,
megoldási algoritmusok tervezésével);
– a készügyesség kimûvelése.

A 3–4. osztályban egyre erõsebben jelenjen meg a tanulók önálló tervezõ tevékenysége pl. a mûveletek meg-
nevezése, eszközök kiválasztása, a teljes mûveleti sorrend összeállítása során. Egyre inkább építhetünk, fõleg az
összetettebb, komplexebb munkadarabok elkészítésekor, a tanulók páros és csoportos önálló munkájára. Fon-
tos a munkamegosztás kultúrájának elsajátítása.

II. FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSRA

A tantárgy sajátosságaiból (manualitás, összetett anyag- és eszközigény) eredõen a felkészülésnek két szint-
je van.
1. szint: Feltétlenül szükséges jóval az új tanév kezdete elõtt (az elõzõ tanév végén) a következõ évfolyam
tanmenetének elkészítése, tanulmányozása a szükséges anyagok és eszközök idõben való beszerzé-
se, megrendelése, a hozzájutás lehetõségeinek megismerése céljából.
2. szint: A tanítási órára való közvetlen felkészülés:
a) a munkadarab (ha lesz ilyen az órán) elõzetes elkészítése, függetlenül attól, hogy bemutatjuk-e
vagy sem.
b) az óra menetének megtervezése,
c) a szükséges anyagok, eszközök elõkészítése, szemléltetõ anyag elkészítése.
d) gondoljuk át elõre, hogy a csoportban végzett munka milyen elõkészítést igényel pl. a csoport
összetételének megválasztásánál, a szükséges eszközök, anyagok elõkészítésénél, a munkameg-
osztás szervezésénél.
e) 3–4. osztályban (a tanulók önálló munkájára is építve) egyre hatékonyabban alkalmazható a dif-
ferenciált foglalkozás, melynek megtervezése fontos feladat.

5
 III. A TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK FONTOS
IRÁNYVONALAI

1. Környezetgazdálkodó, környezettudatos magatartásra nevelés:

Minden anyagfelhasználás kapcsán feltétlenül tisztázni kell, hogy az ember által használt anyagok forrása,
lelõhelye a természetes környezet és annak élõhelyei. (A 6–10 éves gyerekek hajlamosak a világot funkcionális
szemlélettel nézni → pl. a léc nem a szertárban és nem is a barkácsboltban terem).
Ez nélkülözhetetlen összetevõje a környezetgazdálkodó szemlélet kialakításának. Ugyanilyen fontos a fel-
használt anyagokból keletkezõ hulladékok kezelésének a megtervezése, a takarékos anyagfelhasználás, az újra-
hasznosítás fontosságának hangsúlyozása. Hiszen a hulladékokat a környezetbe juttatjuk vissza, illetve a nem
megújuló anyagkészleteink kimerülnek.
Igen hasznos lenne az osztályteremben a papírhulladék állandó szelektív gyûjtése (akár használt papírdoboz-
ban) és papírgyûjtésig való tárolása (ebbe nem gyûjthetõ papír zsebkendõ és papírszalvéta).

2. Anyag → tulajdonság → felhasználhatóság:

Összetétel, szerkezet (anyag) → tulajdonságok → felhasználhatóság (az anyag szerepköre) Az anyagáta-
lakító tevékenységek során mindig fontos az anyagok ismerete, vizsgálatukkal tulajdonságaik felderítése és a tu-
lajdonságok által megengedett felhasználásuk. Itt nélkülözhetetlen a tanulók közvetlen tapasztalatszerzése a
vizsgálatok során. Az anyagok tulajdonságvizsgálatánál tehát MINDEN TANULÓ kapjon anyagmintát, minden-
ki közvetlen tapasztalással ismerje meg az anyagokat.

3. Problémamegoldás, kreativitás, tervszerû, algoritmikus gondolkodás:

Alkalmazzunk a felvetett technikai problémához önálló munkadarab meghatározást.
Minél korábban jelenjen meg az elkészítési mûveletek sorrendjének önálló tanulói megtervezése (a rendel-
kezésre álló anyagok, eszközök és az elkészítendõ dolog ismeretével).
A problémamegoldás fejlesztésének egyik legfontosabb mozzanata, csakúgy, mint a kész tárgyak továbbfej-
lesztési tervei és megoldásai.

4. Történetiség:
Minden tananyag tanításánál törekedjünk a történetiség (technikatörténeti vonatkozások) megjelenítésére,
hogy az eszközfejlesztési folyamatok átláthatóak legyenek.

5. Rendszerelmélet:
Amennyiben az 1–4. pontok érvényesülnek a tárgy tanítása során, akkor sikerrel alapozhatjuk meg tanuló-
ink rendszerszemléletû gondolkodását.

IV. A MODELLEZÉS SZEREPE A TÉRSZEMLÉLET

ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS,
KREATIVITÁS FEJLESZTÉSÉBEN.

Minden modell információt adó rendszer.

A modell tehát rendszer:
– célja: az emberi megismerési folyamat elõsegítése, újabb ismeretek szerzése;
– egymással kölcsönhatásban lévõ részekbõl (a modell elemeibõl) összeálló szerves egész,
– a modellezettel hasonlósági összefüggésben van, nélküle nem értelmezhetõ

Rendkívül fontos, hogy a modell mindig relációt is kifejez: valamilyen szempont szerint modellje a modelle-
zettnek. A szempont kijelölését az határozza meg, hogy miért van szükségünk a modellre. Más és más a köve-
telmény, ha a modellezett formáját, szerkezetét, vagy mûködési folyamatait akarjuk bemutatni, vagy elõre kipró-
bálni. A modell tehát mindig csak részleges lehet. Minden szempontból hasonló csak egy van: maga a modelle-
zett. Valami csakis akkor lehet modellje valaminek, ha ismerjük a modellezettel való összefüggését, vagyis, hogy
mi alapján hasonlóak egymáshoz.
A technikában igen nagy jelentõségû a hasonlóság felismerése, mert a modellezett mûködésének feltételei-
rõl elõre kell információkat szereznünk. Mindig a feladat határozza meg, hogy a modellnek miben kell hasonló-
nak lennie a modellezetthez.

6
 Megkülönböztetünk:
– a szerkezeti ((strukturális)
– a mûködés (funkcionális)
– a formai (geometriai) hasonlóságot.

Fontos kiemelni, hogy ugyanannak a modellezett objektumnak szerkezetileg, mûködésileg, formailag hason-
ló modellje nem lehet egyetlen objektum. Általában ennek három modell felel meg. Két objektum formai ha-
sonlósága (a formailag hasonló modell neve: makett) nem jelenti a mûködés hasonlóságát. (pl. gépkocsi és an-
nak hû makettje). Lehet mûködésileg hasonló két objektum anélkül, hogy geometriailag hasonlóak lennének
(pl.: egy elektromos fúrógép mûködõképes – gyurmát kifúrni képes – LEGO modellje formailag messze nem ha-
sonló a modellezetthez).
A modellek tervezése (pl. rajzban) során és a kivitelezéskor, továbbfejlesztéskor, a modellezett és a modell
összehasonlításával a tanulók térszemlélete és kreativitása is jól fejleszthetõ.

V. A 3. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYV
Általános tanácsok a munkatankönyv használatához:
1. Az azonos témakörök azonos lapszélszínnel jelennek meg.
2. A mellékletek használata nélkülözhetetlen a feladatok sikeres végrehajtásához.

Témakörök és ajánlott óraszámok:

1. Környezõ világ (2 óra)
2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása (18 óra)
– bevezetés: 1 óra
– a papír: 4 óra
– az agyag: 1 óra
– természetes rostos anyagok: 3 óra
– a textil és szövõkeret 9 óra
3. Tervezés, építés: (7 óra)
4. Közlekedés: (5 óra)
5. Közvetlen környezetünk: (5 óra)

1. A KÖRNYEZÕ VILÁG

A témakör tanításának elsõdleges feladata a természetes és mesterséges környezet összehasonlítása, ezeknek

megfigyelése a tanulók lakókörnyezetében. Az életkörülmények javítására irányuló tudatos emberi tevékenység
néhány mozzanatának elemzése, tehát a természetes környezet tudatos felhasználásának vizsgálata. A tanmenet
1. óráján a tanév során készítendõ tárgyak anyagainak eredetét, forrását kell párosítani mtk. 4. o. 1. feladatban.
A tanmenet 2. óráján adjunk külön hangsúlyt a mtk. 7. old. 7. feladatának. Fontos tudatosítani, hogy ahonnét a
számunkra szükséges anyagokat kivonjuk (a természetes környezetbõl) ott élõlények élnek, élõhelyüket megvál-
toztatjuk.

2. TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA

A témakör tanítása jól szolgálja a közvetlen tapasztalás útján való ismeretszerzést, a megfigyelõképesség fejlesz-
tését, a rengeteg anyag megismerésével, vizsgálatával, összehasonlításával. A manualitás fejlesztését a sokféle
mûvelet, munkafogás, eszköz elsajátításával, használatával.
A környezettudatos magatartás kialakítását az anyagok származási helyének megismerésével, a takarékos
anyagfelhasználással, a keletkezõ hulladék megfelelõ kezelésével. A problémamegoldó gondolkodás, a kreativi-
tás fejlesztését az algoritmikus feladatmegoldással és a mûveleti sorrend egyre önállóbb tervezésével.
Fontos hangsúlyt kap a tudatos alapanyag választás az anyagvizsgálati tapasztalatok alapján. Tehát az anyag-
vizsgálattal megtapasztalt anyagtulajdonságok határozzák meg, hogy a kitûzött cél megvalósításához melyik
anyagot használjuk. Nagyon fontos a tanulók közvetlen tapasztalása a vizsgálatok során.

7
 A PAPÍR

A tanmenet 5. óráján a siklórepülõvel feltétlenül végezzünk reptetési próbákat, úgy, hogy a gépen más-más hely-
re tesszük a gémkapocs nehezéket. (mtk. 10. old. 7. fel.) A tanmenet 6–7. óráján a papír megmunkálásakor ke-
letkezõ hulladék szelektív gyûjtésérõl gondoskodjunk! A mtk. 13. old. 13. feladatában a mûveletek képei alá rög-
zíteni kell a mûveletekhez szükséges eszközök nevét.

AZ AGYAG

Fontos tanácsok: A Kerettanterv és a NAT is kifejezetten agyag megmunkálását írja elõ, ne használjunk helyet-
te gyurmát, vagy sóliszt gyurmát!

Néhány tanács az agyag kezeléséhez:

Az agyagot vastagabb szövetbe csomagoljuk, és mûanyag zsákban tároljuk. A szövetre kevés vizet öntve az
agyag megtartja képlékeny állagát, illetve a kiszáradt agyag ezzel a módszerrel, gyúrás nélkül is, néhány nap alatt
újra képlékeny lesz. Túl sok víz eláztatja az agyagot, a túl kevéstõl száraz, töredezõ lesz. Huzallal, damillal vagy
késsel darabolható. A tárgyak részeit víz, vagy híg agyagpép segítségével dolgozhatjuk össze. A kész tárgyak ki-
szárítása lassan történjen (pl. mûanyag fóliával lazán letakarva), mert a vastagabb, nagyobb darabok a gyors szá-
radáskor megrepedeznek. Ha van lehetõség a kiégetésre, akkor a felhasznált agyagot alakítás elõtt alaposan át
kell gyúrni, nehogy légbuborék maradjon benne. Ha nincs égetõkemence, akkor a kisebb tárgyak a föléjük ra-
kott tábortûz segítségével kiégethetõk (másnap, a kihûlt hamuból kiszedjük és lemossuk õket). Fontos, hogy tár-
gyaink nagyon szárazak legyenek, a tüzet pedig kevés tüzelõvel, lassan indítsuk.
Javasoljuk, hogy az agyag résztémakör tárgyalásakor mutassunk fotókat, esetleg filmrészleteket a fazekas
munkájáról. A tanmenetben javasolt kiegészítõ feladatok az órán differenciálásra jól felhasználhatók.

TERMÉSZETES, ROSTOS ANYAGOK

A tanmenet 9–11. óráján a mtk. 15. old. 15. feladatában fontos, hogy a mûveletek megnevezését a képek feletti,
az eszközöket pedig a képek alatti helyekre írják a gyerekek. Az istálló falazásával ügyeljünk a téglák kötésbe ra-
kására, a fal csak így lesz stabil.

A TEXTIL

A tanmenet 14–15. óráján a filc tolltartó készítésénél (mtk 19. oldal 23. feladat) a 3. mellékletbõl a mûveleti ké-
pek beragasztása után a mûveleteket a képek fölé, asz eszközöket a képek alá írassuk. A 3. melléklet utolsó ké-
pe a gomblyuk vágását mutatja.
A tanmenet 16–17. óráján, a szövõkeret készítése elõtt a mtk. 20. old. 25. feladatában szereplõ anyagvizsgá-
lathoz szedjük össze a képeken látható anyagokat (faléc, fémcsõ, fémrúd, lágypapír csíkok, textil, vékony fapál-
ca, fémhuzal, kartonpapír)! Ezek közvetlen vizsgálatával válasszunk megfelelõ anyagot!
A keret összeszegelésekor fontos, hogy legalább két átlós sarkot 2-2 db szöggel rögzítsünk, így a keret nem
bír összecsukódni. (21. old. mûveleti sor)
A mtk. 21. old. 27. feladatában szereplõ famegmunkáló eszközöket lehetõleg a valóságban is mutassuk be!
A kartonból készülõ vetélõ méretezett rajza segítségével magyarázzuk el a rajzjelek jelentését! (vonal vas-
tagságok, vonal fajták, méretezés jeleit)
Szövéshez elõször a szövõkeretet fel kell vetni (mtk. 22. old. képe) A felvetett szálak mindig párosak legye-
nek. Ehhez felvetõ fonalat, vagy vékony spárgát használjunk. Más fonal nyúlik, ezért nem alkalmas. A felvetõ
szálak kellõképpen feszesek legyenek.

3. TERVEZÉS, ÉPÍTÉS

A témakör tanításánál lehetõség nyílik a térszemlélet fejlesztésére, a mûszaki kommunikáció egyes elemeinek
megismerésére, a konstruáló képesség, a figyelem fejlesztésére.
Az építés történjen csoportban, tanítói segítséggel meg kell szervezni a csoporton belüli munkamegosztást.
Az összes elkészült munkát minden csoport figyelje meg és értékelje. A feladatok elvégzésére alkalmas bármely
típusú LEGO alapkészlet, kiegészítve egyéb típusokkal. LEGO hiányában dolgozzunk fémépítõvel!

8
 A tanmenet 21. óráján, a séta alkalmával nagyon fontos a tanítói közremûködés az épületek, utcák megfi-
gyelésénél. Rögzítése rajzban történjen.
A 22. órán az alaprajzok csoportos készítésekor sok tanítói segítségre lesz szükség.
A 23. órán az épületeket jelképezõ dobozokat csomagoló borítással lássuk el (mtk 25. o. képe)! Ezt a mûve-
letet tanítsuk meg!
A 24. és 25. órát (lakásbelsõ) próbáljuk óracserével dupla órává szervezni!

4. KÖZLEKEDÉS

A társadalmi létezés egyik nagyon hangsúlyos területe a közlekedés.

A témakör feladatai problémahelyzetek elemzésével jól szolgálják a tudatos, biztonságos, megfelelõ közle-
kedési magatartás kialakítását. Keresztmetszetet adnak a közlekedés irányítási, szervezési és környezeti problé-
máiról is.
A 28. órán a 29. old. 4. feladatát csoportmunkában végeztessük. A tanmenetben megnevezett eszközöket
csoportonként biztosítsuk! Nagyon fontos, hogy a kísérlet értékelésekor a csúszás és a gördülés fogalma megfe-
lelõen kialakuljon. A nehezékekkel terhelt deszkalapot húzza minden tanuló az asztalon, majd gördülõtestet alá-
helyezve ismételjük meg a próbát! Ha rugós erõmérõt használunk a vontatáshoz, akkor a különbség még szem-
betûnõbb lesz.
A 29. órán a mtk. 31. old. 7. feladatában a rajzokon látható káros hatások sorrendben:
1. levegõszennyezés, füst.
2. balesetveszély
3. zaj
A mtk. 32. old. 8. feladatának megoldásakor csak akkor jutunk helyes következtetésre, ha tisztázzuk, hogy a
felsorolt összes közlekedési eszközt úgy hasonlítjuk össze, hogy mindegyikkel azonos számú utast (pl. 80 embert)
szállítunk. Így 80 ember szállításakor 1 db autóbusz kevesebb zajt , kevesebb légszennyezést, kisebb balesetve-
szélyt okoz, mint 80, vagy akár csak 40 autó is. (ha 2 utast számítunk 1 autóra).
A 30. órán, a mtk. 32. old. 9. feladatában a közlekedés káros hatásait csökkentõ megoldások képei sorrend-
ben a következõk:
Megoldások:
1. zajvédõ fal (átlátszó) Z
2. forgalomlassító akadály B,L,Z
3. forgalomlassító útszûkítés B,L,Z
4. parkolj és utazz tovább
(tömegközlekedéssel) Z,L,B
5. lakózóna megjelölése Z,L,B
6. kerékpárút (használata) Z,L,B
7. ajánlott legmagasabb sebesség Z,L,B
8. terelõút, elkerülõ út. Z,L,B
9. megfelelõ mûszaki állapotú
jármûvek használata L

5. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

Fontos feladatunk, hogy tanulóink jól eligazodjanak közvetlen környezetünk, a lakás, a ház, a település mûköd-
tetésében, használatában. Balesetmentes, tudatos, átgondolt felhasználók legyenek nem csak a lakás falain be-
lül, de pl. a különféle szolgáltatásokkal kapcsolatban is. A 3. és 4. osztályos munkatankönyveink egyre bõvülõ
körben, a gyerekek életébõl vett példák és gyakorlati feladatok segítségével jó lehetõséget adnak a fent leírt ké-
pességek fejlesztésében. A tanév során, idõ szûkében se csökkentsük a témára szánt idõkeretet.
A 34. órán, a mtk. 37. old. 4. feladatában a rajzon a következõ baleseti forrásokat láthatjuk:
– nyitott szekrényajtók (felállva beleütközünk)
– a kés heggyel felfelé áll a szárítóban
– a vasaló bekapcsolva maradt
– a gyerek a forró étellel teli edényt megfogja, miközben egy borulékony széken egyensúlyoz kezében éles
és hegyes késsel
– a konyha közepén hagyott felmosóruhában, vagy vödörben eleshetünk, elcsúszhatunk.
– a padlón hagyott játékautóban, ceruzákon megbotlunk és eleshetünk.

9
A 38. oldal 7. feladatában a rajzon látható balesetveszélyes helyzetek:
– a vízben ülve, vagy nedves kézzel hajat szárítva halálos áramütés érhet
– nedves helyen bármely elektromos eszköz használata súlyosan áramütés-veszélyes.
– a padlón hagyott játékban megbotlunk, elesünk.
– a padlón lévõ vízen elcsúszhatunk.
– székre állva felborulhatunk

10
 VI. 3. OSZTÁLYOS TECHNIKA TANMENETJAVASLAT
Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

A KÖRNYEZÕ VILÁG

1. Anyagaink és tárgyaink ere- Hulladék, A nyersanyagfor- Ismerkedés a hul- Mtk. 4–5. old. Frontálisan Az 1. feladat
dete. Az anyagok újrafel- újrafelhasználás, rások és a kész ladékfajtákkal (a szervezett egyéni kiegészítése
használása. Hulladékfajták. komposzt, tárgyak, termékek témakör 1., 2., 3. és közös további példákkal.
bomló hulladék, összekapcsolása. sz. feladata
veszélyes hul- szerint).
ladék,
környezet-
szennyezés

2. A természetes és mesterséges Természetes A természetes és Ismerkedés a ter- Mtk. 6–7. old. Frontálisan A 6. és 7. feladat
környezet meghatározása. környezet, mester- mesterséges mészetes környe- szervezett egyéni kiegészítése.
A természetes környezet fel- séges környezet, környezetet ábrá- zet felhasználásá- és közös
használása. élõhely, élõvilág, zoló képek külön- nak leggyakoribb
erdõgazdálkodás, választása, módjaival (a téma-
11

vízgazdálkodás, hét környezet kör 4., 5., 6., 7.

bányászat fogalmának feladatai)
meghatározása.

A TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA

3. A természetes és az átalakított Természetes Különbözõ Különbözõ fajtájú Frontálisan irányí-

anyagok csoportosítása. anyag, anyagok csopor- papírminták, víz tott közös, önál-
A papírok eddig megismert átalakított anyag, tosítása (a témakör és edény, olló, kés lóan szervezett
tulajdonságainak rögzítése lágypapír, 1., 2. feladata, 8. egyéni és csoport
anyagvizsgálat során. kemény papír oldal). A korábban
(megfelelõ szilárd- megismert és fel-
ság), használt anyagok
hajlíthatóság, felidézése, a
nedvszívó- papírok
képesség anyagvizsgálatai
(hajlítás, tépés,
vágás, nedvszívás)
(a témakör 3., 4.
feladata, 8. oldal)
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

A PAPÍR

4. A szalvétahasználat története, Nedvszívó- A szalvétahasz- Szalvétadísz Különbözõ Mtk. 9. oldal Frontálisan Többféle szalvé-
díszes szalvéta-dekorációk képesség, nálat történetének papírszalvéták szervezett, közös, tadísz készítése.
készítése hajtogatással. hajlíthatóság megbeszélése. és frontálisan
Különbözõ szervezett, részben
szalvéták hajto- ütemezett.
gatása képes mû-
veleti sor és taní-
tói segédlet alap-
ján (a témakör 5.
feladata, 9. oldal)

5. A siklórepülés története, sik- Siklórepülés orr- A siklórepülés Siklórepülõ Hajtogatható Mtk. 10. oldal Frontális közös, Többféle repülõtí-
lórepülõ készítése hajtogatás- nehéz, farnehéz történetének papír, gemkapcsok frontálisan pus hajtogatása.
sal. A repülési tulajdonságok megismerése a szervezett, teljesen
12

vizsgálata. rövid olvasmány ütemezett munka

alapján (10. oldal) (hajtogatás), önál-
siklórepülõ hajto- lóan szervezett
gatása (a témakör csoportmunka
6. feladata, 10. (kísérlet)
oldal) Reptetési
kísérletek végzése
gemkapocs nehe-
zékeknek a törzs
különbözõ részére
való helyezésével
(a témakör 7. fel-
adata, 10. oldal)
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

A PAPÍR

6. A megfelelõ anyagi tulajdon-
ság és az ehhez kapcsolható
felhasználhatóság összekap-
csolása. Karton megmunkálá-
sának gyakorlása alaklemez
felhasználásával.
13
Szilárdság, tartás, Célszerû Fényképkeret Karton, olló, vo- Mtk. 11. és 12. Frontálisan
karcolás, hulladék, anyagkiválasztás nalzó, ragasztó, oldal szervezett közös
újrafelhasználás (megfelelés a fonal (a fülnek). és egyéni munka.
funkciónak).
Karton meg-
munkálása nyírás-
sal, karcolással,
hajlítással és
ragasztással (a
témakör 9. és 10.
feladata, 11.
oldal). Hulladékok
szelektív gyûjtése.

7. Karton megmunkálásának Lyukasztás, A mûveleti képek- Díszdobozka Karton, ragasztó, Mtk. 12. és 13. Frontálisan Különbözõ méretû
gyakorlása alaklemez fel- karcolás, anyag- hez a megfelelõ fonal v. szalag, oldal szervezett közös és színû dobozkák
használásával. takarékosság, eszközök beírása. olló, vonalzó, és önállóan készítése.
Mûveletek és azokhoz szük- újrafelhasználás, Karton meg- kalapács, szervezett egyéni
séges eszközök összekap- szelektív hulladék- munkálása nyírás- lyukasztó munka.
csolása. gyûjtés. sal, karcolással,
lyukasztással,
hajlítással,
ragasztással.
A keletkezett hul-
ladék szelektív
gyûjtése (a téma-
kör 12. és 13. fel-
adat, 12. és 13.
oldal).
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

AZ AGYAG

8. Az agyagról szerzett eddigi
ismeretek bõvítése (felhasz-
nálási területei).
Az agyag megmunkálása.
Bányászat, Az agyagról szóló Agyagváza Agyag, nyújtófa, Mtk. 14. oldal Frontálisan Különbözõ méretû
természeti anyag, rövid olvasmány kemény mûanyag szervezett közös és díszítésû
kerámia-kiégetés, feldolgozása. pohár, víz munka, önállóan edények
alakító mûveletek, Agyagból edény szervezett egyéni
elõkészítõ mûvelet készítése felrakás- munka
(átgyúrás) sal (hengerítés,
nyújtás, formázás,
felrakás, összedol-
gozás). (A téma-
kör 14. feladata, a
4. oldalon)

TERMÉSZETES, ROSTOS ANYAGOK

Természetes anyagok komplex Természetes A karámalap Karám alapja a Agyag, nyújtófa, Mtk. 15. oldal Frontális közös,
9. felhasználása. anyag, vályog mûveleti sorának tartóbotokkal színes rúd önállóan
kiegészítése (a (méréshez), szervezett páros v.
14

témakör 15. fel- metszõolló v. csoportmunka

adatában, a 15. csípõfogó,
oldalon). mûanyag fólia
Agyagmegmun-
kálás nyújtófával,
kézzel, méretre
igazítás kézzel,
botok mérése és
darabolása, botok
beszúrása az agyag-
alapba (Mtk. 15.
oldal, 15. feladat).

10-11. Természetes anyagok komplex Téglakötés, A kerítés beszö- Karám és istálló Áztatott fûz- Mtk. 16. oldal Önállóan Állatok készítése a
felhasználása. látható szerkezet vése, agyagtéglák favesszõ és kuko- szervezett páros v. karámba
készítése, fal ricacsuhé, agyag, csoportmunka
rakása, tetõ készí- kés, olló,
tése és felrakása (a áztatóedény és víz
témakör 16. fel-
adata, 16. oldal)
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

A TEXTIL

12. A textil alapanyagok csopor-
tosítása eredetük szerint.
Textilképzési eljárások.
Textil, rendezett A textiltermékek Különbözõ textil Frontálisan Gyûjtõmunka: a
és rendezetlen csoportosítása alapanyagok szervezett közös háztartásban talál-
szerkezet, mûszál, alapanyaguk mintái (gyapjúhoz, munka. ható textíliák ere-
nemezelés, szövés, szerint (a témakör lenkóc, kenderkóc, detének és
kötés, gyapjú, 18. feladata, 17. mûszálak, pamut- összetételének
pamut, len, oldal), növényi és vatta) különbözõ keresése.
hernyóselyem, állati alapanyagok alapanyagú tex-
filc, jurta csoportosítása (19. tilminták.
feladat) textil-
képzési eljárások
felismerése és
csoportosítása (20.
oldal)

13. Nemez készítése gyapjúkóc Gyapjú, 17. oldal alján Csörgõlabda Gyapjúkóc, dióhéj, Mtk. 18. oldal Frontális közös, Különbözõ
felhasználásával. nemezelés, található olvas- apró kavics, önálló egyéni nagyságú labdák
15

filcelõdés, jurta, mány meg- melegvíz, munka készítése.

átalakító mûvelet. beszélése. A fil- szappan,
celõdés folyamatá- ragasztószalag,
nak tisztázása (a vizesedény, olló
témakör 21. fel-
adata, 18. oldal)
Nemezelés a
mûveleti képek
segítségével (a
témakör 22. fel-
adata, 18. oldal)

14-15. Filcanyag megmunkálása
varrással, ragasztással.
Gombfelvarrás
Szegõöltés, Mûveleti sor önál- Tolltartó Filcanyag, gomb, Mtk. 19. és 51. Önállóan Kiegészítõ feladat,
alaklemez ló összeállítása a cérna, ragasztó, tû, oldal szervezett egyéni többféle tolltartó
3. sz. mell. képei olló, alaklemez (3. sz. melléklet) munka. készítése patent
segítségével, a vagy pánt fel-
mûveletek és a használásával is.
hozzájuk tartozó
eszközök meg-
nevezésével.
 Óra- 1. Tananyag
szám
A TEXTIL
16-17. A szövet készítési folyamatá-
nak megismerése. A szövéshez
kapcsolódó eszköz készítése
fából. A célnak megfelelõ
anyagfelhasználás után. A
famegmunkáló kéziszerszá-
mok megismerése.
16
2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
munkadarabok eszközök feladat
Szövés-elõkészítõ A fonal- és szövet- Szövõkeret Fenyõléc, szeg, Mtk. 20-21. oldal. Frontálisan Különbözõ méretû
mûveletek, élõhely, készítésrõl szóló csiszolópapír, Anyagminták (bot, szervezett közös, szövõkeretek
erdõgazdálkodás. rövid olvasmány kalapács léc, hurkapálca, önállóan készítése.
feldolgozása (a té- mûanyag rúd, csõ, szervezett egyéni.
makör 24. felada- lágy- és kartonpa-
ta, 20. oldal). A pír, fonal és
szövõkeret készí- szövet,
téséhez megfelelõ papírhenger),
anyag kiválasztása famegmunkáló
anyagvizsgálat so- kéziszerszámok.
rán (a témakör 25.
feladata, 20. ol-
dal). A fa-felhasz-
nálásról szóló rö-
vid olvasmány fel-
dolgozása. A fa-
megmunkálás kézi
szerszámainak
megismerése (a té-
makör 27. felada-
ta, 21. oldal). A fa
megmunkálása
csiszolással,
összeszegeléssel
(a témakör 26. fel-
adata, 21. oldal).
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

A TEXTIL

18- Méretezés rajzjelei, tárgy- Méretezés, méret- Vetélõ készítése Vetélõ, vázaalátét Kartonpapír, Mtk. 22–23. oldal Frontális közös és Különbözõ szín-
19- készítés mûszaki rajzról. A segédvonal, méretezett mûsza- felvetõ fonal vagy egyéni, önálló összeállítású és
20. szövés mûveleteinek megis- méretvonal, ki rajz alapján (a vékony spárga, egyéni munka. méretû szövetek
merése. méretnyíl, témakör 28. fel- vastagabb fonal készítése.
méretszám, vetélõ, adata, 22. oldal). szövõkeret,
felvetés, láncfonal, A szövésrõl szóló olló, villa vagy
vetülékfonal. olvasmány feldol- ritkafogú fésû.
gozása és a mûve-
leti képek szöve-
ges kiegészítése (a
témakör 29. fel-
adata, 22. oldal).
A szövõkeret fel-
vetése, szövés és a
szövet lebontása a
keretrõl (a téma-
17

kör 29. feladata,

22. oldal)

A TERVEZÉS, ÉPÍTÉS

21. A közvetlen iskolakörnyezet Vázlatrajz Tanulmányi séta, Szövõkeret Fenyõléc, szeg, Mtk. 24. oldal Frontálisan
utcáinak és fõbb épületeinek az iskola környé- csiszolópapír, Közvetlen szem- szervezett közös
megfigyelése, megismerése. kének megfigye- kalapács léltetés a tanul- munka
lése. Az utcák, mányi sétán.
házak lerajzolása
vagy lefényképe-
zése, feljegyzések
készítése (a téma-
kör 1. feladata, 24.
oldal).
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

TERVEZÉS, ÉPÍTÉS

22. Alaprajz-készítés utcákról, Alaprajz Alaprajz készítése Alaprajz Legalább A2-es Mtk. 25. oldal Önállóan
épületekrõl. az iskola környé- mûszaki rajzlap, szervezett csoport-
kérõl, az utcák vonalzó munka.
megnevezése és a
fontosabb épületek
helyének megjelö-
lése (a témakör 2.
feladata, 24. oldal).

23. Egyszerûsített épületmodellek Modell Épületmodellek Az iskolakörnyék Papírdobozok, Mtk. 25. oldal Önállóan Közlekedési
készítése, iskola környékének készítése dobo- modellje egyszínû cso- szervezett csoport- táblák az alap-
modellezése. zokból, becsoma- magolópapír, munka. rajzhoz.
golásuk vagy be- ragasztó, olló.
festésük, az épü-
letfunkciók pik-
18

togramokkal való
megjelölése. A
gyalogos közle-
kedési jelzések be-
rajzolása az alap-
rajzra, az épületek
elhelyezése.
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

TERVEZÉS, ÉPÍTÉS

24-25. A lakás különbözõ funkciójú Funkció, A különbözõ he- Lakásmodell Papírdobozok, Mtk. 26. oldal Frontális közös, Feladat elvégzése
helyiségeinek modellezése. rendeltetés, lyiségek modell- színes, mintás önállóan LEGO®-val vagy
arányok, jeinek elkészítése: papírok, textíliák szervezett csoport- más konstrukciós
belsõ tér. a dobozok méret (hulladékok), munka. eszközzel is.
szerinti válogatá- ragasztó, kés,
sa, magasságának olló, festék
egységesítése vá-
gással. Az embe-
rek magasságát
jelzõ színes rúd
kiválasztása és en-
nek megfelelõ mé-
retû berendezés
megtervezése és
elkészítése. Kü-
lönbözõ helyisé-
19

gekbõl a lakás
összeállítása.

26-27. Háromszöges stabil Merevítés, Négyszöges és Létra, szék, Fémépítõ, technik Mtk. 27. oldal Frontálisan
szerkezetek építése. tartószerkezet, háromszöges állvány, híd, LEGO® szervezett közös,
stabilitás. szerkezetek daru. önállóan
építése, kipróbá- szervezett egyéni
lása stabilitás munka.
szempontjából.
Négyszöges
szerkezetek
merevítése
(merevítõ rúd
használatával)
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

KÖZLEKEDÉS

28. A közlekedési eszközök cso-
portosítása. A közlekedés helye görgõ
szerint szárazföldi közlekedési
eszközök fejlõdéstörténete. A
kerék kialakulása. Csúszás és
gördülés.
20
Gördülés, csuszka, A közlekedési esz- Deszkalapok, Mtk. 28. és 29. Frontálisan
közök szétválo- hengeres ceruzák oldal, és 4. sz. szervezett közös
gatása (a témakör és rudak, súlyok mell. 53. oldal) és önállóan
1. feladata, 28. (esetleg rugós szervezett csoport-
oldal). erõmérõ) munka
A szárazföldi
közlekedési
eszközök történeti
képeinek sorba
rendezése (a téma-
kör 2. feladata, 4.
sz. mell. 28. oldal
és 53. oldal).
Tanulókísérlet, a
csúszás és a
gördülés összeha-

sonlítása (a
témakör 3. és 4.
feladata, 29.
oldal).
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

KÖZLEKEDÉS

29. A városi közlekedés történe-
tének fontos állomásai.
A városi tömegközlekedés
fogalmának kialakítása.
A közlekedés környezetkáro-
sító hatásai.
21
Omnibusz, Régi és mai közle- Mtk. 30., 31., 32. Frontális közös és A városi közle-
lóvasút, trolibusz, kedés eszközeinek oldal és az 5. sz. önálló egyéni kedés eszközeinek
metró, autóbusz, összehasonlítása mell. 53. oldal. munka. megnevezése, a
villamos, (gyorsaság, tömegközlekedési
tömegközlekedés, hatékonyság, fel- eszközök kiválo-
levegõszennyezés, használt energia- gatása (a témakör
zaj, szint). Rövid ol- 6. feladata, 31.
balesetveszély, vasmány feldolgo- oldal). A közle-
környezetszennye- zásának segítségé- kedés káros hatá-
zés. vel a közlekedés- sainak megisme-
történeti képek rése. A városi köz-
sorba rendezése (a lekedési eszközök
témakör 5. feladat, értékelése károsító
30. oldal és 5. sz. hatásaik szerint (a
mell. 53. oldal). témakör 7. és 8.
feladata, 31. és 32.

oldal). Tanulói ta-

pasztalatok gyûj-
tése a közvetlen
lakókörnyezetében
megfigyelhetõ ká-
rosító hatásokról.
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

A KÖRNYEZÕ VILÁG

30. Lehetõségek a közlekedés Elkerülõ út, Környezetkárosító Mtk. 32–33. oldal Frontális közös Csoportos részvé-
okozta környezetkárosító hatá- parkolj és utazz hatások csökken- tel a tömegközle-
sok csökkentésére, kiküszö- tovább, tését mutató képek kedésben (tanul-
bölésére. A tömegközlekedés sebességkorlá- elemzése, a pozi- mányi séta)
fontossága. Helyes magatartás tozás, zajvédõ fal, tív hatások meg-
a tömegközlekedésben. forgalomlassító jelölésével (téma-
útszûkítés és út- kör 9. feladata, 32.
burkolati akadály, oldal). A tömeg-
lakó-, pihenõ- közlekedés elem-
övezet, katalizátor, zése, összehason-
zöldkártya. lítása az egyedi
közlekedéssel
(környezet-
szennyezés,
energiatakarékos-
ság, idõtakarékos-
22

ság, forgalomtor-
lódás, baleset-
veszély). A tömeg-
közlekedés jelzé-
seinek és szabá-
lyainak megisme-
rése, ezek alkal-
mazása és meg-
figyelése a tömeg-
közlekedés során
(a témakör 10–14.
feladatig, 33. oldal).
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

KÖZLEKEDÉS

31-32. A gyalogos és kerékpáros Közlekedés Biztonságos és Mtk. 34–35. oldal Frontális, közös és A megismert
közlekedés biztonsági prob- irányítása, járda, veszélyes hely- egyéni. közlekedési táblák
lémái. A veszélyes helyzetek kerékpárút, zetek keresése és elkészítése és a
elkerülésének lehetõségei. közlekedési tábla, megjelölése kép 22., 23. órán
Közlekedési jelzések. útburkolati jel. elemzésével, a készített modellre
fokozottan veszé- helyezése.
lyes helyzetek
kiemelése és meg-
beszélése (a téma-
kör 15., 16., 17.
feladata, 34–35.
oldal)

KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

33. A háztartási és ház körüli Háztartási A háztartási gépek Porszívó, kenyér- Mtk. 36–37. oldal Frontálisan
23

munkákról, a családi munka- eszközök, felismerése, meg- pirító, olajradiátor szervezett közös
megosztásról (2. osztályban) rendeltetésszerû nevezése, funk- vagy hõsugárzó, és egyéni
tanultak ismétlése. A háztartási használat. ciójuk elemzése. hajszárító, ventilá-
gépek használatának veszélyei. A fokozottan bal- tor stb...
esetveszélyes
eszközök meg-
nevezése, haszná-
latuk veszélyeinek
megbeszé-lése. A
gyerekek által is
használható
eszközök
kiválasztása,
helyes használatuk
megbeszélése és
gyakorlása (a
témakör 1., 2., 3.
feladata, 36., 37.
oldal)
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

34. Veszélyes helyzetek a lakás- Égési sérülés, Konyhai veszélyes Mtk. 37–38. oldal Frontálisan Saját lakás
ban, a balesetek áramütés, helyzetek, tárgyak szervezett közös elemzése a bal-
megelõzésének lehetõségei. mérgezés, meg- elemzése a kép és egyéni. esetveszély és
csúszás, leesés, alapján, az eset- baleset-megelõzés
szúrás, vágás. leges balesetek szempontjából.
megbeszélése.
Javaslatok gyûtése
a balesetek csök-
kentésére (a téma-
kör 4–6. feladat,
37–38. oldal). A
fürdõszobai veszé-
lyes helyzetek
elemzése a kép
alapján (a témakör
7. feladata, 38.
24

oldal). Balestek
elkerülési
lehetõségeinek
megbeszélése.

35. Ismétlés (2. osztály) a családi Segítés, Házimunkák Mtk. 39. oldal Frontálisan Feljegyzés a
munkamegosztásról. Háztartási munkamegosztás, elemzése képek szervezett közös tanuló által 1 hétig
munkák, munkamegosztás a háztartási munkák, megfigyelésével. végzett házi-
családban. A gyerekek által tisztaság, rend, Családi munka- munkáról.
végezhetõ háztartási munkák. szelektív hulladék- megosztás meg-
gyûjtés. tervezése. A gye-
rekek által végez-
hetõ háztartási
munkák megbe-
szélése (a témakör
8–10. feladatai,
39., 40. oldal)
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

36. Idõbeosztás, az idõbeosztás Idõbeosztás, Az iskolai napok Mtk. 40–42. oldal, Frontálisan Az osztálykirán-
fontossága a mindennapi élet- napirend, és szabadnapok 6. sz. mell.). szervezett közös dulás
ben. Kirándulás szervezési hetirend, összehasonlítása a Különféle cso- és önállóan idõbeosztásának
feladatai. Hulladékcsökkentés tervezés, napirend és az magoló-anyagok, szervezett csoport- megfigyelése és
lehetõségei a csomagolás mód- szervezés, idõbeosztás szem- sokszor fel- munka. leírása.
jának tudatos megválasztásá- csomagolás, pontjából. használható tároló
val. Kulturált magatartás a ter- csomagolóanyag, Mindkét napirend és csomagoló
mészetben. újrahasznosítás. elkészítése a 6. dobozok, edények,
melléklet (55. flakonok, üvegek.
oldal) segítségé-
vel. Egy kirándu-
lási nap idõtervé-
nek elkészítése. A
szükséges élelmi-
szerek beszerzé-
sének megterve-
25

zése. Élelmiszer-
csomagolási eljá-
rások összehason-
lítása a keletkezõ
hulladékmennyi-
ség szempontjából
 Óra- 1. Tananyag 2. Új fogalmak 3. Tevékenység 4. Javasolt 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám munkadarabok eszközök feladat

KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

37. Szolgáltatások, telefon-szolgál- Szolgáltatás, A szolgáltatás fo- Mtk. 42–43. oldal. Frontálisan A tanulók által
tatás. házhozszállítás. galmának megbe- Játéktelefon. szervezett közös használt szolgál-
szélése a 42. oldal és páros munka. tatások összeírása.
rövid szövege
alapján.
Különbözõ szol-
gáltatások felisme-
rése, megnevezése
és tartalmának
megbeszélése a
képek alapján (a
témakör 17. fel-
adata, 42. oldal).
A kártyás veze-
tékes nyilvános
telefonszolgáltatás
26

megismerése.
Telefonbeszélge-
tések eljátszása
(Mtk. 43. oldal).
 VII. A 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYV

Témakörök és ajánlott óraszámok:

1. Környezõ világ, tervezés, építés (12 óra)
2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása (16 óra)
1. Közvetlen környezetünk (4 óra)
2. Közlekedés (5 óra)

1. A KÖRNYEZÕ VILÁG, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS

Az 1. órán, a mtk. 5. old. 3. feladatában közösen neveztessük meg, hogy a rajzok mit ábrázolnak, majd a feladat
megoldása lehet egyéni, önálló munka.
A 2. órán, a mtk 6. old. 4. feladatának megoldása (aláhúzott, nagyobb mennyiségben használt anyagok):
agyag, liszt, vas, alumínium, fenyõfa, üveg, mészkõ, pamut, víz, papír, mûanyagok, vasbeton;
A mtk. 6. old. 5. feladat megoldása:
Természetes anyag Átalakított anyag Társított anyag
agyag liszt vasbeton
fenyõfa vas
mészkõ üveg
víz pamut
papír
mûanyagok
alumínium

A mtk. 6. oldal 6. feladatának megoldása:

Újrahasznosíthatók: vas, alumínium, üveg, papír, mûanyagok

A mtk. 7. oldal 7. feladatában a rajzokon a következõ hulladékok keletkezése látható sorrendben:

1. zöldség és gyümölcs részek, csomagolóanyagok,
2. papírhulladék,
3. háztartási por papírzsákban,
4. elhasznált, kinõtt ruhák, cipõk, játékok,
5. szennyvíz,
6. fû, levél, ág, növényi részek

A 3. óra 13. feladatának megoldása:

Az 1. rajzon gátakkal szabályozott folyó látható, távolban duzzasztógát. A 2. rajz fakitermelést ábrázol. A 3.
rajz hegyoldalra felhúzódó városrészt mutat. A 4. képen egy erdõt átszelõ autópálya alagúttal látható. A feladat
lényege, hogy tanulóinkban tudatosodjon, hogy lakóhelyük és a fontos infrastruktúrák a természetes környezet
jelentõs átalakításával hozhatók létre.

A 4–9. órán a 11. oldal 19. feladatában a nagy teherbírású szerkezetek vizsgálatáé a fõszerep. A korábbi tan-
években megismerték a háromszöges tartószerkezetet. Jó feladat ehhez a vékony, lágy papírlap terhelési vizsgá-
lata. Két helyen támasszuk alá a lapot és terheljük felülrõl! Akár egy ceruza súlyától is lehajlik. Ugyanazt a la-
pot hajtogassuk „legyezõvé”! Két ponton alátámasztva és a redõzésre merõlegesen terhelve tapasztalhatjuk,
hogy teherbírása látványosan a sokszorosára növekedett. A 12. oldal felsõ képein látható módon hullámpapírrá
alakítva még szembetûnõbb a nagy terhelhetõség. Ez a szerkezet önmagában is lehet híd.
A 12. oldal 20. feladatához kapcsolódó képek sok példát mutatnak arra, hogy az íves formák is jól használ-
hatók a nagy terhelés elviselésére, de gyakran alkalmazzák az íves és háromszöges szerkezeteket együtt. A tojás-
tartó terhelési vizsgálatát végezzük el a 20. oldal képe segítségével! A terhelés elõtt figyeltessük meg a tojástar-
tó íves formájú részeit!
A 13. oldal 21. feladata sokféle torony építését javasolja. Fontos, hogy az épülõ tornyok lehetõleg felfelé kes-
kenyedjenek, vagy azonos szélességûek legyenek, semmiképpen se szélesedjenek függõleges irányban. Nagy fe-
lületû, erõs kemény alapzat készüljön, amire a tornyot nagyon erõsen, nagy felületen rögzítsük! Dolgozzanak
csapatban!
A 10. órán a 23. feladat megoldásához jó segítség, ha minden tanuló készít kartonból a 14. oldal rajzán lát-
ható vetítõsíkrendszert.

27
 A 11. órán a 24–26. feladatokban a megoldások ellenõrzésénél javasoljuk írásvetítõ fólia használatát. Ha
szükségesnek mutatkozik, akkor találjon ki a tanító további gyakorló feladatot, amihez négyzethálós papírt ad-
junk.

2. TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA

FA, FÉM, TEXTIL

A 14–16. órán a katamarán készítésekor (a 28. oldal mûveleti sor) az „árboc helyének fúrása” mûvelet végzése-
kor hívjuk fel a figyelmet az elõzõ (13.) órán végzett hasíthatósági vizsgálat eredményére. A fúráshoz kellõen vé-
kony göbözött fúrót használjunk és lassan, óvatosan fúrjuk a lécet a hasadás megelõzése miatt. A hajót más anya-
gokból is elkészíthetjük (pl. 29. old. alsó képei).

A PAPÍR

A 19. órán az újrapapír merítéséhez célszerû az elõzõ órán a merített papír felhasználásához méretezni a szitát
és a keretet. A merítõszita és keret valamivel legyen azért nagyobb a szükséges papírméretnél, hogy a széleket
egyenesre vághassuk. A papírpép készítéséhez fekete-fehér, nem fényes felületû újságpapírt használjunk. A fel-
aprított papírt hagyjuk néhány percig ázni a vízben a turmixolás elõtt. A turmixolás után a hígításnál, kevés víz-
ben oldott tapétaragasztót is adhatunk. Ha anyagában színes papírt szeretnénk, akkor vízben oldható festéket
(pl. tempera) is adjunk hozzá! Érdekes lesz a merített papírunk, ha a pépbe pl. konfettit, szárított növényi része-
ket is keverünk. Merítéshez egy szitát és egy azonos méretû keretet használjunk! Merítés után a vizet nagyon
alaposan folyassuk le és az üres keretet emeljük le utána. Borítsuk a kimerített pépet filc alapra és helyezzünk
is rá filclapot a nedvesség eltávolításához. A papírt nyújtófával tömörítsük és préseljük ki a vizet! Szárítás után
néhány napra tegyük présbe a lapokat!
A 21–22. órán a hengeres papíredény készítésével (33. oldal, 17. fel.) a papírszárak és beszövõ papírcsíkok
készítéséhez hosszában félbevágott A/4-es lapokat adjunk a tanulóknak. A „papírcsíkok talpra ragasztásakor”
vigyázzunk arra, hogy az egymással szemben elhelyezett csíkok pontosan egy vonalban legyenek.

AZ AGYAG

A 23. órán a 18. feladat megoldása:

A 2. melléklet képein látható mûveletek a lépések sorrendjében: vágás, tapasztás, díszítés, gömbölyítés, mé-
lyítés.

A TEXTIL

A 24. órán tisztázandó egyik fogalom: szerkezeti anyag. Azokat az anyagokat nevezzük így, amelyekbõl tárgya-
kat, használati eszközöket (szerszámok, épületek, jármûvek, ruhák, stb.) készítünk.
A 37. old. 23. feladatában a szakító vizsgálathoz feltétlenül vékony, lazán tömörített filcet használjunk, kü-
lönben nem sikerül a kísérlet.

A SZALMA

A 28. órán szalma megmunkálás a feladat. Szövéshez, fonáshoz elõzõleg be kell áztatni a szalmát. Langyos vizet
használva kb. fél óra alatt használható lesz az anyagunk. Kerüljük a túláztatást, fél napnál hosszabb ideig ne áz-
tassuk.

28
 3. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

A 32. órán (47. old. 17. feladat) a saláta készítésekor keletkezõ hulladékok komposztálhatók, ha szelektíven ke-
zeljük. Erre feltétlenül hívjuk fel a figyelmet!

4. KÖZLEKEDÉS

A 34. órán az 51. oldal 7. és 8. feladatában a közlekedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgáljuk. Az 51. oldal
alsó képének segítségével beszéljük meg a nagy gépjármûforgalom által okozott zajt és levegõszennyezést, vala-
mint a fokozott balesetveszélyt. A képen jól látható a probléma megoldása is. A kép jobb oldalán egy fontos tö-
megközlekedési eszköz, ún. elõvárosi vasút látható.

29
 VIII. A 4. OSZTÁLYOS TANMENETJAVASLAT
Óra- 1. Tananyag
szám
KÖRNYEZÕ VILÁG, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS
1. Anyagaink és tárgyaink
eredete.
Természetes és mestersé-
ges környezet.
Falusi és városi környezet.
2. Az ember környezet-
átalakító tevékenysége.
Ésszerû, takarékos, anyag-
felhasználás, hulladék-
kezelés.
Háztartási hulladékok.
30
Elfogyó, kimerülõ anyag-
készletek.
3. A természetes környezet
tudatos felhasználása.
A mezõgazdaság ágazatai.
A falusi és nagyvárosi élet.
2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
eszközök feladat
Épített környezet, Nyersanyagforrások és Mtk. 4–5. old. Frontális, közös, Az 1. feladat ki-
nagyvárosi élet, a kész tárgyak, termé- önálló egyéni egészítése a
természetes kör- kek összekapcsolása. háztartásból
nyezet, A falusi és városi kör-
vett példákkal
mesterséges kör- nyezet vizsgálata,
nyezet összehasonlítása ( a
témakör 1., 2., 3., sz.
feladata szerint)
Környezetátalakítás, Nagymennyiségben Mtk. 6–7. old. Frontális, közös, A 7. feladat ki-
természetes anyag, felhasznált anyagok önálló egyéni egészítése
átalakított anyag, kiválogatása, anyagok
társított anyag, csoportosítása, újra-
újrahasznosítás, hasznosítható anya-
szelektív hulladék- gok megjelölése, ház-
gyûjtés tartási hulladékok
csoportosítása (a té-
makör 6–7. o., 4–7.
feldatok)
Erdõgazdálkodás, A környezetátalakító Mtk. 7–10. old. Frontális, közös, 13. feladathoz
növénytermesztés, tevékenységek csopor- önálló egyéni további példák
állattenyésztés, tosítása ( a témakör 7. gyûjtése
halászat, old. 8.sz. feladat) A fa-
bányászat, lusi és a nagyvárosi
vízkivétel, élet összehasonlítása,
élõhely elõnyök és a hátrányok
meghatározása (8–9.
oldal, 9-12. sz. feladat)
Az ember környezeta-
lakító tevékenységének
vizsgálata. (10. oldal,
olvasmány és a 13.sz.
feladat.)
 Óra- 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám eszközök feladat
4–9. A települések fejlõdése. Településfejlesztés, Azonos településrész Hidak, tornyok Papír, Mtk. 10–13. old. Frontális közös, Képek gyûjtése
Jellegzetes építmények. tartószerkezetek, összehasonlítása (régi léc, egyéni önálló pá- hidakról, tor-
Az építmények szerkezete. háromszöges szerke- és mai állapot 10. ol- bot, ros és csoport- nyokról.
Háromsz zet, dal, 14. sz. feladat) LEGO, munka
öges és íves szerkezetek. íves szerkezet, Építmények csopor- fémépítõ,
Különbözõ szerkezetek stabilitás, tosítása, szerkezetük kés,
funkciói. célszerûség vizsgálata. Különbözõ olló,
anyagú hidak tervezé- peremes vonalzó,
se és készítése (11. ragasztó
old, 15-19. sz. fel-
adat) Íves és három-
szöges szerkezetek
megfigyelése.
Tornyok tervezése és
készítése különbözõ
anyagokból és konst-
rukciós eszközökkel.
31

10. Nézeti ábrázolás. Alapvetõ Tervrajz, Építõelemek megfi- Építõkészlet Mtk. 14. old. Frontális, egyéni
mûszaki rajzi jelek (szab- látszatrajz, gyelése, róluk nézet-
vány) alaprajz, rajzok készítése. (14.
nézetrajz, old, 22–23. sz. fel-
szabvány, adat)
elöl-, felül-, és oldal-
nézet
 Óra- 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám eszközök feladat
11. Nézeti ábrázolás, építmé- Elöl-, felül- és oldal- Építés látszatrajz Építõkészlet Mtk. 15–17. old. Frontális egyéni
nyek és látszatrajzok nézet, alapján, az építmény-
alapján. nézetrajzok rõl nézetrajzok készí-
Szabványos nézet- tése. Látszatrajzról
elrendezés. nézetrajz készítése
(15–17. old, 24-26. sz.
feladatok)
12. Nézeti ábrázolás. Elöl-, felül- és oldal- Rajzolvasás és építés Építõkészlet Mtk. 18–21. old. Frontális egyéni
Nézetrajzok és testek meg- nézet, nézeti ábrákról (18-
feleltetése. nézetrajzok 21. old., 27-29. sz. fel-
adatok)

TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA

A FA
13. Erdõgazdálkodás. Természetes kör- A 22. old. rövid szö- Anyagvizsgálat- Mtk. 22–25. old. Frontális közös Képek gyûjtése
A fa tulajdonságai és fel- nyezet, vegeinek elolvasása hoz: fenyõléc, és egyéni erdõgazdálkodás-
használási lehetõségei. erdõgazdálkodás, és az új ismeretek kalapács, ról és a fameg-
32

Famegmunkáló szerszá- rostos szerkezet, rögzítése. A fa fel- kés, munkáló szak-

mok. hasíthatóság, használási lehetõsé- famegmunkáló mákról.
Faipari szakmák. szerkezeti anyagok geinek elemzése. Fa- szerszámok.
megmunkáló eszkö-
zök megnevezése. A
fa hasíthatóságának
vizsgálata.

FA, FÉM, TEXTIL

14–16. A vízi közlekedés története. Mûveleti sor, A vízi közlekedés tör- Katamarán Fenyõléc, Mtk. 26–29. old. Frontális egyéni Az elkészült hajó
Fa, fém, és textil megmun- katamarán, téneti képsorának rétegelt lemez, és önálló egyéni továbbfejlesztése
kálása mûveleti sor alapján rendeltetés összeállítása. (26. old, csiszolópapír,
6. sz. feladat, 1 sz. zsinór,
melléklet) Katama- göbözött fúró,
rán készítése mûvele- szeg,
ti képek alapján. kalapács,
Al-huzal,
vászon,
Al-fólia,
olló,
hurkapálca
 Óra- 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám eszközök feladat

A PAPÍR
17. A papír eredete, felhaszná-
lási lehetõségei.
A papírgyártás alap-
anyagai.
A papír újrahasznosítása.
Az újrapapír készítésének
lépései.
Újrapapír, A 30. old. rövid szö- Mtk. 30–31. old. Frontális közös
újrahasznosítás, vegeinek olvasása, ér- és 3. sz. mell. és egyéni
szerkezeti anyag, telmezése (30. old.,
természetes anyag, 9.,10.,11. sz. felada-
rostos szerkezet, tok megoldása) Az
mûveleti sor. újrapapír készítési
mûveleteinek sorba-
rendezése (31. old,
13. sz. feladat és 3. sz.
mell.)

18. Fa és mûanyag háló meg- Mûveleti sor, Papírmerítõs szita és Papírmerítõ szita Fenyõléc, Mtk. 32. old. Önálló csoport- Készítsenek több-
munkálása. célszerûség keret készítés mûve- szitaszövet, munka féle méretû merí-
leti lépéseinek össze- rajzszegek, tõ szitát kerettel
állítása. Papírmerítõ szegek,
33

szita és keret készíté- kalapács, csiszo-

se (32. old. 14. sz. fel- lópapír
adat)

19. Papír újrahasznosítása. Esztétikum, Újrapapírkészítés új- Merített papír Merítõszita ke- Mtk. 31–32. old. Önálló csoport- Készítsenek több-
Papírkészítés technológiája. termék, ságpapírból. rettel, mûanyag- munka féle töltõanyaggal
újrahasznosítás tál és kád, díszített papíro-
kancsó, kat (pl. konfetti,
keverõbot, színes gyapjúszál,
turmixgép, növényi részek,
filc, tempera, stb.)
nyújtófa,
újságpapír,
víz, szárítórúd
 Óra- 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám eszközök feladat
20. Saját merítésû papírok Esztétikum, Merített papírok Meghívókártyák, Peremes vonalzó, Mtk. 32.old. Önálló egyéni
megmunkálása és felhasz- célszerûség, méretrevágása, össze- notesz éles kés,
nálása rendeltetés fûzése, díszítése lyukasztó,
zsinór,
merített papír

21–22. Papírmegmunkálás hajto- Mûveleti sor, A munkadarab elké- Hengeres tároló- Hosszában félbe- Mtk. 33. old. és Önálló páros Különbözõ mére-
gatással, ragasztással szö- szelektív hulladék- szítési lépéseinek he- edény hajtott (színes) 4. sz. mell. munka tû és színösszeál-
véssel. gyûjtés lyes sorrendbe állítá- A4-es írólap lítású tárolóedé-
sa. A papír hajtogatá- (min. 12 db), nyek készítése
sa, nyírása, szövése, mûszaki rajzlap,
ragasztása (33. old., ragasztó,
17. feladat és a 4. olló
mell.)
34

AZ AGYAG
23. Természetes anyagok: Fazekasmesterség, A 34. old. olvasmá- Malacpersely Agyag, Mtk. 34–35. old. Frontális közös, Különbözõ mére-
az agyag bányászata, a bá- bányászat, külszíni nyának feldolgozása, vizestál, 2. sz. mell. önálló egyéni tû és formájú
nyászat környezetre gyako- fejtés, mélymûvelés, értelmezése. kés, perselyek
rolt hatásai. meddõ, környezet Mûveleti sor összeál- szivacs, agyagpép készítése
Agyag megmunkálásának helyreállítása lítása, mûveletek
gyakorlása megnevezése (35.
old. 18. feladat, 2. sz.
mell.).
Az anyag megmunká-
lása gömbölyítéssel,
mélyítéssel, vágással,
tapasztással és díszí-
téssel (35. old. 18. fel-
adat).
 Óra- 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám eszközök feladat

A TEXTIL
24. Szerkezeti anyagok : textí-
liák alapanyagai.
Textilelõállítási eljárások.
Textíliák tulajdonságai
Textil, Textilek csoportosítá- Filc és szövetda- Mtk. 36–37. old. Frontális közös
szerkezeti anyag, sa (36. old., 19–20. rabok a vizsgálat-
ruházati-, mûszaki-, feladatok), textil hoz
lakástextília, alapanyagok szétválo-
mûszál, gatása. (37. old., 21-
nemezelés, 22. feladat)
szövés Vékony, laza, nemez
és vászon szakítóvizs-
gálata (37. old. 23.
feladat)

25–27. Vászon és fonal megmun- Gépöltés, Az elkészítés sor- Vászonzsák Vászon, Mtk. 38–39. old Frontális közös, Többféle méretû
kálása. sodrás rendjébe a hiányzó vastag fonal, és 5. sz. mell. önálló egyéni és díszítésû zsák
Megmunkálási mûveletek. mûveletek megneve- olló,
készítése
zése. Textil megmun- tû,
kálása varrással (gép- filc,
öltéssel) A zsákot le- ragasztó,
35

záró zsinór sodrása kartoncsík

felvarrása. (38. old.,
24. feladat) Díszítõ
pompon mûvelet lé-
péseinek összeállítá-
sa. (39. old., 25. fel-
adat, 5. sz. mell) A
pompon elkészítése
és rögzítése. Díszítés
elkészítése hímzéssel
v. filc felragasztással.

A SZALMA
28. Természetes rostos anyag: Vályog, Fogalommagyaráza- Szalmakosárka Búzaszalma, Mtk. 40–41. old. Frontális közös, Különbözõ mére-
a szalma. alom, tok a rövid olvasmány rafia, önálló páros tû kosarak készí-
A szalma felhasználási le- alapanyag, alapján (40. old.) víz,
munka tése
hetõségei, szalma meg- szalma, Szalma megmunkálá- vizestál,
munkálása. széna sa a mûveleti lépések olló
alapján. (40–41. old.,
27. sz. feladat)
 Óra- 1. Tananyag
szám
KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK
29. Az idõjáráshoz és a tevé-
kenységnek megfelelõ öl-
tözködés.
Ruházatunk vízállósága.
30–31. Szolgáltatások, a lakásból
igénybe vehetõ szolgáltatá-
sok, segélyhívás.
Élelmiszer beszerzés.
36
32. Zöldségfeldolgozás, ételké- Feldolgozás,
szítés, asztalterítés. ízesítés,
konyhai tevékenység
2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
eszközök feladat
Nedvszívó, Ez idõjárásnak és az Különbözõ ruha- Mtk 42–44. old. Frontális közös
víztaszító alkalomnak megfele- darabok és cipõk, és önálló csoport-
lõ ruházkodás megvá- víz, tál, kanna és munka
lasztása (42–43. old., kézi spriccelõ
1., 2., 3., feladat) kü-
lönbözõ ruhadarabok
vizsgálata a vízállóság
szempontjából, az
eredmények táblázat-
ba rögzítése és kiérté-
kelése (44. old., 5., 6.,
feladat)
Szolgáltatás, A szolgáltatások cso- Mtk 45–47. old. Frontális közös Zöldségvásárlás a
segélyhívás portosítása. (45. old, következõ órai
7., 8., feladat, 46. old, feladathoz
9. feladat) Segélyhí-
vás megismerése és
gyakorlása. (46. old
10–13. feladatok)
Élelmiszerbeszerzés
lehetõségeinek meg-
ismerése. Bevásárlás
megtervezése a saláta
elkészítéséhez. (47.
old., 15., 16., feladat)
Zöldségsaláta készí- Saláta terített Különféle Mtk 47. old. önálló csoport- Más-más ízesíté-
tése, terítés és terítés- asztalon zöldségek, munka sû és alapanyagú
hez kiegészítõk készí- kés, saláta készítése
tése. (szalvétahajto- vágódeszka,
gatás, asztaldísz stb.) tálak,
(47. old, 17. feladat) ízesítõk,
szalvéta,
terítõ,
evõeszköz
 Óra- 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám eszközök feladat

KÖZLEKEDÉS
33. Közlekedés fogalma. Közlekedés, Közlekedési eszközök Mtk 48–50. old. Frontális közös Közlekedéstörté-
Közlekedési eszközök. irányítás, csoportosítása a mtk. neti képek és
Közlekedés irányítása. irányító berendezések képei alapján. A köz- anyagok gyûjtése
Közlekedéstörténet. lekedés fontosságá-
nak megbeszélése.
(48–49. old., 1., 2.,
feladat) Közlekedést
irányító berendezések
megkülönböztetése.
(50. old. 3., feladat)
A közlekedéstörténe-
ti képek csoportosítá-
sa. (50. old., 4. sz. fel-
adat)
37

34. Hosszú és rövidtávú Intercity, Közlekedési eszközök Mtk 51–52. old Frontális közös Közlekedés-
közlekedés. távolsági és csoportosítása a meg- történeti képek
A nagyvárosok helyi járat, tett távolság és a szál- és anyagok gyûj-
megközelítése. forgalmi dugó, lítható személyek tése
A közlekedés környezetká- tömegközlekedés, alapján. (51. old. 5.,
rosító hatásai. vasút 6., sz. feladat) Nagy-
Vasúti közlekedés városi forgalmi dugó
elemzése kép alapján
(51. old. 7., 8., sz. fel-
adat) Közlekedéstör-
téneti összehasonlítás
a menetidõ és a köz-
lekedési eszköz sze-
rint (52. old, 9. sz.
feladat)
 Óra- 1. Tananyag 2. Fogalmak 3. Tevékenységek 4. Javasolt mdb. 5. Anyagok, 6. Szemléltetés 7. Munkaforma 8. Kiegészítõ
szám eszközök feladat
35. Vonatos kirándulás Pályaudvar, Kirándulás szervezési Mtk. 53–54. old. Frontális közös Különbözõ útvo-
szervezése. peron, feladatai: célállomás Nyomtatott és naltervek készíté-
Helyes magatartás a vasúti vágány, meghatározása, útvo- internetes menet- se internetes v.
közlekedés során. szolgáltatás, nal megtervezése, rend, vasútháló- nyomtatott me-
Utastájékoztató menetrend, menetrend használa- zati térkép netrend készíté-
piktogramok jelentése. tudakozó, ta, jegyvásárlás, pik- sével
utazási kedvezmény, togramok értelmezé-
jegykiadó automata, se, viselkedési szabá-
számítógépes termi- lyok értelmezése
nál (53–54. old., 10., 11.,
sz. feladat) Telefonos
tudakozó használata.

36–37. Kerékpáros közlekedés, és Közlekedésbiztonság, A kerékpáros közle- Mtk. 55–57. old. Frontális közös Másféle tanpálya
elõnyei a városokban. szabályos bicikli- kedés elemzése kör- és egyéni tervezése és meg-
Közlekedési szabályok , felszerelés, nyezeti problémák valósítása
38

szabványos kerékpár- KRESZ szempontjából. (55.

felszerelés. old., 12. sz. feladat)
Kerékpáros ruházat. A szabályos kerék-
Közlekedési helyzetek. párfelszerelések azo-
Kerékpáros közlekedés nosítása a kép alap-
tanpályán. ján. (55. old., 14. sz.
feladat) Megfelelõ
kerékpáros ruházat
kiválogatása (56. old.
15–16. sz. feladatok)
Közlekedési helyze-
tek elemzése képek-
rõl (56. old. 17. sz fel-
adat) Tanpálya kiala-
kítása és a kerékpá-
ros közlekedés gya-
korlása (57. old. 18.,
sz. feladat)
 IX. ÓRAVÁZLATOK*

Osztály: 3. osztály
Óraszám: 8. óra (mtk. 14. old.)
Témakör: Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása – Az agyag
Tananyag: Az agyagról szerzett eddigi ismeretek bõvítése, felhasználási területei. Az agyag megmunkálása.
Munkadarab: Agyagváza

Célok és feladatok:
• Ismeretek nyújtása, bõvítése az agyagról szóló rövid olvasmány feldolgozásával.
• A kommunikációs képesség fejlesztése a téma megbeszélése kapcsán.
• Megfigyelõképesség és a vizuális kommunikációs képesség fejlesztése a mûveleti képek értelmezésével.
• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab elkészítése által.
• Reális értékelés és önértékelés fejlesztése az óra végi értékelés során.

Szükséges anyagok, eszközök:

Agyag, nyújtófa, kemény mûanyagpohár, víz, alátétlap
A tanórát megelõzõ feladat:
Az agyag darabolása és kiszáradás elleni légmentes csomagolása.

I. Bevezetõ rész Idõ: 15 perc

Beszélgetés a lakásban használatos és azt díszítõ tárgyakról. Mf: frontálisan szervezett,
A váza funkciója és rövid története közös
M: beszélgetés
Motiváció, részcélkitûzés szemléltetés
Készítsünk mi is az osztálytermet vagy a szobádat díszítõ vázát, illetve tá- magyarázat
rolóedényt!

Problémafelvetés
Milyen anyagokból készíthetõ váza? Ezek közül melyek vízállóak?

Célkitûzés
Kerámiából régóta készítenek vázákat. A mai órán mi is agyagból készí-
tünk vázát v. tárolóedényt. A 14. oldal 14. sz. feladat rövid szövegének
feldolgozása. A bányászat környezeti hatásai.

Mûveletsor
Mûveleti lépések elemzése a mtk. 14. oldal képsora alapján.
Értékelési szempontok közös keresése és rögzítése:
• Az edénytalp megfelelõ vastagsága
• Az agyaghurkák egyenletes vastagsága
• Az agyaghurkák összedolgozottsága
Egyenletes falvastagság

II. Munkáltató rész Idõ: 25 perc

A tanulók önálló munkáját a tanító folyamatosan ellenõrzi, egyéni segít- Mf: önállóan szervezett egyéni
séget nyújt munka
M: ellenõrzés
munka

III. Befejezõ rész Idõ: 5 perc

A munkadarabok értékelése a megbeszélt szempontok alapján a tanulók Mf: frontális közös munka
bevonásával M: ellenõrzés, értékelés,
Rendteremtés beszélgetés
Általános értékelés

* Az óravázlatokban használt rövidítések:

Mf: munkaforma, M: módszer, I: idõ

39
Osztály: 3. osztály
Óraszám: 24–25. óra (mtk. 14. old.)
Témakör: Tervezés, építés
Tananyag: A lakás különbözõ funkciójú helységeinek modellezése
Munkadarab: Lakásmodell

Célok és feladatok:
• A funkció a rendeltetés az arányok megfigyelése képek elemzésével
• Kreativitás fejlesztése a lakás és annak helyiségeinek megtervezésével
• Együttmûködõ képesség fejlesztése csoportos munkával
• Önértékelõképesség fejlesztése a munkák tanulói értékelése során
• Balesetmentes, fegyelmezett eszközhasználat

Szükséges anyagok, eszközök:

Papírdobozok, színes mintás papírok, textíliák, ragasztó, kés, olló, festék.

A tanórát megelõzõ feladat:

A bútorok számára különbözõ méretû dobozok, színes papírok, textíliák gyûjtése.

I. Bevezetõ rész Idõ: 30 perc

Beszélgetés az otthonról, a lakásról, a különbözõ funkciójú helyiségek- Mf: frontálisan szervezett,
rõl. Funkció, rendeltetés és arányok megbeszélése, megfigyelése képek közös
alapján. (nappali, hálószoba, gyerekszoba, konyha, fürdõszoba, dolgozó- M: beszélgetés
szoba, étkezõ) szemléltetés
magyarázat
Motiváció, célkitûzés
Tervezzünk mi is lakást és annak helyiségeit! Az arányok megbeszélése,
a lakók magasságának meghatározása (pl. színes rúd segítségével) A kü-
lönbözõ helyiségek sorsolása a csoportok között.
Értékelési szempontok közös keresése és rögzítése Idõ: 15 perc
• A bútorok és helyiségek mérete megfelel-e a lakók magasságá- Mf: önállóan szervezett csoport-
nak? munka
• Megvalósult-e a terv? M: ellenõrzés
• Megfelelõ-e a helyiségek berendezése?
• Jó volt-e a munkamegosztás?

II. Munkáltató rész Idõ: 45 perc

Különbözõ funkciójú helyiségek megtervezése, a tervek összehangolása. Mf: önállóan szervezett csoport-
Tanítói ellenõrzés, segítségnyújtás. munka
A helyiségek és berendezéseik elkészítése, díszítése pl. festéssel, csoma- M: munka, ellenõrzés
goló borítással.

III. Befejezõ rész Idõ: 10 perc

A helyiségek lakássá rendezése Mf: frontális közös
Csoportmunkák értékelése a megadott szempontok alapján M: beszélgetés,
Rendteremtés értékelés,
Általános értékelés ellenõrzés,

40
Osztály: 4. osztály
Óraszám: 11. óra (mtk. 15–16–17. old)
Témakör: Környezõ világ, tervezés, építés
Tananyag: Nézeti ábrázolás, építmények és látszatrajzok alapján, helyes nézetelrendezés.

Célok és feladatok:
A megfigyelõképesség és a térszemlélet fejlesztése az építmények látszatrajzairól történõ építése során, va-
lamint az építmények nézetrajzainak elkészítésével.
A mûszaki kommunikáció elemeinek megismerése a nézetrajzok készítése által.

Szükséges anyagok, eszközök:

Építõkészlet, az elõzõ órán készített vetítõsíkok

I. Bevezetõ rész Idõ: 5 perc

Beszélgetés az eszközök és épületek tervezési folyamatáról és a tervek Mf: frontális, közös
rajzos rögzítésérõl. Szabvány. M: megbeszélés
magyarázat
Motiváció, célkitûzés
Ma is építészmérnökök leszünk, és gyakoroljuk a tervrajzkészítést.

II. Munkáltató rész Idõ: 35 perc

A Mtk. 15–16–17. old. feladatainak megoldása (építés és rajzolás). Mf: frontálisan szervezett,
Tanítói irányítással, segítségnyújtással. egyéni
M: ellenõrzés,
gyakorlás,
szemléltetés

III. Befejezõ rész Idõ: 5 perc

Rendteremtés, az építõdoboz szabályos összerakása. Mf: frontális, közös
Általános értékelés M: ellenõrzés,
értékelés

Osztály: 4. osztály
Óraszám: 25–26–27. óra (mtk. 38–39. oldal és 5. sz. melléklet)
Témakör: Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása – A textil
Tananyag: A vászon és fonal megmunkálása. Megmunkálási mûveletek
Munkadarab: Vászonzsák

Célok és feladatok:
• Anyagismeret bõvítése, a textilrõl szerzett ismeretek felelevenítése, csoportosítása által
• A funkciónak megfelelõ agyag kiválasztása a munkadarab elkészítéséhez az anyagvizsgálat révén.
• A gépöltés technikájának felelevenítése, bemutatása az „önálló alkalmazás” céljából.
• A manuális képesség fejlesztése, varrás által
• A koncentrálóképesség fejlesztése a mûveleti sorral irányított pontos munka során
• A problémamegoldás fejlesztése a pompom mûveleti sorának önálló összeállításával.
• Balesetmentes eszközhasználatra nevelés.

Szükséges anyagok, eszközök:

Vászon, tû, gombostû, olló, cérna, vastag fonal, vonalzó, ceruza, kartoncsík.

41
I. Bevezetõ rész Idõ: 8 perc
Felelevenítés: Mf: frontális, közös
• A textillel kapcsolatos ismeretek felidézése (Mtk. 37. old. 22. fel) M: beszélgetés
• Hogyan csoportosítottuk a textileket nyersanyaguk szerint?
• Milyen csoportokat különböztettünk meg?
• Mibõl készülhet a textil? Hány csoportja van?
• A szókártyákon különbözõ nyersanyagokat látsz. Olvasd el figyel-
mesen õket, majd rendezd a megbeszélt csoportok szerint.
Táblakép

Növényi részek Állati részek Mûszálak

Lenrost gyapjú üvegszál
Gyapot termése teveszõr fémszálak
Kenderrost angóra mûanyag szálak

Célkitûzés: Idõ: 8 perc

A mai és a következõ két órán erõs, tartós tárolózsákot készítünk ma- Mf: frontális, közös
gunknak. A zsákod lehet: szendvicses, gyógyfüves, üveggolyós stb. tároló. M: beszélgetés,
közvetlen megfigyelés
Problémafelvetés:
Megfelelõ anyag kiválasztása (Mtk. 37. old. 23. fel.)
• Milyen tulajdonságokra kell odafigyelnünk az anyagválasztásnál?
• Filc és szövet összehasonlítása

Anyag és eszközszükséglet megbeszélése.

• A munkadarab elkészítéséhez milyen anyagra és eszközökre van
szükségünk?

Mûveleti lépések, sorrend: Idõ: 7 perc

Mûveleti sorrend elemzése a Mtk. 38. o. képei alapján. M: beszélgetés,
Pom-pom mûveletsorának összeállítása mtk. 39. oldal és 5. sz. melléklet magyarázat,
segítségével. szemléltetés,
ellenõrzés
Mf: önálló. egyéni

Értékelési szempontok:
Egyenes öltés Idõ: 3 perc
Egyenes varrás
Tömött, egyenletes szálhosszúságú pom-pom

II. Munkáltató rész

A zsákok, a befûzõzsinór és a pom-pom elkészítése a tanulók önálló Idõ: 5 perc
munkájával, folyamatos tanítói ellenõrzés, segítségnyújtás. Mf: önállóan szervezett,
egyéni
M: munka,
ellenõrzés

III. Befejezõ rész

Munkadarab értékelése a megbeszélt szempontok alapján Idõ: 5 perc
Rendteremtés Mf: frontális, közös
Általános értékelés M: beszélgetés,
értékelés,
ellenõrzés

42
 X. AJÁNLOTT IRODALOM

BARFF-BURKHARDT-MAIER: Nagy színes barkácskönyv gyerekeknek, Pesti Szalon Könyvkiadó, Bp., 1994
BARFF-BURKHARDT: Nagy színes barkácskönyv gyerekeknek 2., Pesti Szalon Könyvkiadó, Bp., 1995
BEKE MÁRIA-BUBCSÓ KLÁRI: Játék természetes anyagokkal, Magyar Könyvklub, Bp., 1999
BERHIDAI-FÉNYI-KISS: Máktündérek, csutkanépek, Móra Könyvkiadó, Bp., 1984
KARDOS MÁRIA: Agyagmûvesség, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1988
KIS TERMÉSZETBÚVÁR SOROZAT: Játékok fûbõl, fából, virágból, Passage Kiadó, 1997
KIS TERMÉSZETBÚVÁR SOROZAT: Erdõk, mezõk játékai, Passage Kiadó, 2000
KRICSKOVICS-HAUI: Origami 1., 2., 3., Aranyhal Kiadó, 1998
KRICSKOVICS ZSUZSANNA: Origami 1., 2., 3., Calibra Kiadó, Budapest
LÁSZLÓ TIBOR: Új KRESZ tankönyv, Századvég Kiadó, Budapest, 2000
NAGY-VIDÁK: Játékok vízparti növényekbõl, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1980
PATAKI TIBOR: Papírcsodák, ILV Ságvári Könyvkiadó, Bp., 1983
PETE LÁSZLÓNÉ: Készítsünk agyagfigurát, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1999
PETE-KALICOV: Készítsünk semmibõl valamit, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
PETÕ ÉVA: Csutkanépek, Média Könyv-Zenemû és Lapkiadó, Bp., 1992
SABINÉ CUNO: Száz ötlet, száz játék, Cicero, Bp., 1993
ZEITLER GABRIELLA: Gyapjúvilág, Okker Kiadó, Bp.
W. GEBAUER: Kézmûipari kerámia
KÁDASI ÉVA-KARDOS MÁRIA: Kerámia
DIETER REX: Barkácsolás mesterfokon, Ciceró kiadó, 1999
BARFF-MAIER: Barkácsoljunk papírból, kartonokból, Saxum, Bp., 1999
GREGUS FERENC: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok I-II., Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1985
AYTÜRE-SCHEELE: Csodálatos ORIGAMI, Szukits Könyvkiadó, Szeged, 1995
HAUI BALÁZS BOGDÁN: Origamisuli 3., Papírrepcsik, 1996
SZÁSZ TIBOR: Famunkák jó szerszámmal, Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1986
KISS ETELKA: Agyagozás, Cser Kiadó, Bp., 2002 Színes ötletek 4. különszám
FREUND BRIGITTE: Hajtogatás, Cser Kiadó, Bp., Színes ötletek 2001/23
UTE ÉS TILMAN MICHALSKI: Papírcsodák, Ciceró kiadó, 1996
PATURI: A technika krónikája, Officina Nova Könyv és Lapkiadó kft., 1991
KÉKES ISTVÁN: Papírjátékok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989
TAPPER-MÜLLER-MIKOLASEK: Szalvéták dekoratív hajtogatása, Panoráma, 1994
CSÓTI FERENC: Kerékpáros Ábécé, A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium megbízásából kiadja
a Vivamedia management 1994
BÁLINT SÁNDOR: A kerékpár története, A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium megbízásából kiadja
a Navitas Kft., 1994
BÁLINT SÁNDOR: A gépkocsi története, A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium megbízásából kiadja
a Navitas Kft., 1994
MERCZI MIKLÓS: A városi közlekedés története, A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium megbízásából
kiadja a Navitas Kft., 1994
SZABÓ ATTILA: A repülés és az ûrhajózás története, A közlekedési, Hírközlési és Vizügyi minisztérium megbízásából
kiadja a Navitas Kft., 1994
KOLTAI GYÖRGYNÉ: A vasút története, A közlekedési, Hírközlési és Vizügyi minisztérium megbízásából kiadja
a Navitas Bt–Best Line Kft., 1990
VALKÁR ISTVÁN: A hajózás története, A közlekedési, Hírközlési és Vizügyi minisztérium megbízásából kiadja
a Navitas Bt–Best Line Kft., 1990
HORST HANISH: Szalvéták az asztalon, Scolar Kiadó, 1999

43