Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) létrejötte, működése

I.)A KIEGYEZÉST MEGELŐZŐ IDŐSZAK: 1849-1867

A Habsburgok az 1848-as forradalmak leverése után nagyhatalmi külpolitikát

folytattak. Meg akarták tartani itáliai területeiket, és egyesíteni akarták
Németországot, de folyamatos külpolitikai kudarcot szenvedtek. Magyarország a
birodalom része maradt. Haynau rémuralma után neoabszolutizmust vezették be, mire
a magyarok itthon passzív ellenállásba vonultak.

Húsvéti cikk:
1865-ben Deák Ferenc kiadta a híres húsvéti cikkét, amelyben a magyar
alkotmányosságért cserébe elfogadhatónak tartotta a közös hadügyet és külügyet.
A cikkben elismerte, hogy Magyarország mindig is szembe fog szállni a beolvasztási
törekvésekkel, de cáfolta, hogy a politikai elit nem akar együttműködni a Habsburg-
dinasztiával és ne lenne képes kompromisszumokra Ferenc Józseffel. Világossá vált,
hogy a nemesség hajlik a kiegyezés felé. A cikkel megalapozta a kiegyezés
tárgyalásának nyilvánosságra hozását.

Königgrätz-i csata:
A königgrätzi csata az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt,
melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő
győzelmet aratott a többnemzetiségű, idejétmúlt felszereltséggel rendelkező Habsburg
csapatok felett. A csata kimenetele egyben eldöntötte a háborút is. Az 1866. augusztus
23-án Prágában megkötött békeszerződésben az Osztrák Császárság a Porosz
Királyság javára lemondott a német egység megvalósításáról, az Olasz Királyságnak
pedig átengedte Velencét.

Az OMM területe (benne a későbbi

trianoni Magyarország)

1866-ban történt események a Habsburgok a külpolitikájára nagy hatással volt,

és kénytelenek kiegyezni a magyarokkal, ezért 1867-ben létre jött a kiegyezés.
Megkoronázták Ferenc Józsefet és a magyar miniszterelnök Andrássy Gyula lett
 II.)A KIEGYEZÉS TARTALMA 1867:

1867-ben létrejött a dualista állam, az Osztrák- Magyar Monarchia. Alkotmányos

monarchia az államforma, Ausztria-Magyarország teljes egyenjogúsága alapján.
Helyreállt a magyar alkotmányosság: népképviseleti országgyűlés és felelős
kormány jött létre, és vagyoni cenzusos választójoggal rendelkeztek az emberek.
A kiegyezési törvény kimondta a két ország önállóságát (külön kormányokkal,
parlamenttel), egyenlőségét, paritását, és megállapította az együttműködés
módozatait, formáit is.
• A kiegyezési törvény kimondta Magyarország alkotmányos közjogi és
önkormányzati önállóságát.
• Helyreállította a parlamenti rendszert nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában
is.
A magyar parlament két házas, a miniszterelnök és kormánya a parlamentnek
felelős.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Államszervezete

Közös ügyek:
Közös az uralkodó Ferenc József, a Habsburgok örökös királyaink, előszentesítési
joggal.
Felügyeli a közös minisztériumok által a hadügyet, külügyet és az ezt szolgáló
pénzügyet.
Hadügy tekintetében a törvény elismerte az uralkodó régi alkotmányos fejedelmi
jogait, és az egész hadsereg vezényletét az ő kezében hagyta. Csak a hadkiegészítés,
újoncozás került az országgyűlés hatáskörébe. Ez volt azoknak a réseknek egyike,
amelyeken az uralkodó saját akarata érvényesülhetett.
A közös minisztériumokat közös miniszterek irányítják (a hadügyi mindig osztrák)
Magyar külügyminiszter volt pl. gr Andrássy Gyula
A minisztériumok ellenőrzésére a két országgyűlés 60-60 fős delegációt küld.

• A két ország közt létrejött kereskedelmi és vámszövetséget, az ún. gazdasági

kiegyezést, 10 évenként szerződéssel kellett megújítani.
• Közös lett a pénzrendszer/pénzügy, majd 1878-ban a jegybank is. Közös vámhatár,
szabad tőke és munkaerő áramlás lett. Összehangolt adórendszer.

Értékelés:
A kiegyezés egy reális kompromisszum, ami Magyarország fejlődését hozta.
Korlátlan időre szólt a politikai kiegyezés, de a gazdasági intézkedést 10 évente meg
kellett újítani.
A közös költségek 70%-át Ausztria viselte, a kvóta 70% :30%.

III.) A KIEGYEZÉS UTÁNI NEMZETISÉGI HELYZET

MAGYARORSZÁGON

1868 nyarán létrejött a Horvát- Magyar kiegyezés is, ami által autonómiát kaptak
a horvátok. Korlátozott jogkörrel saját országgyűlésük lehet, képviseletük a magyar
parlamentben, saját báni kormányuk. De például a gazdaság, pénzügy, védelem
kérdésében a magyar országgyűlés döntött

Haladó nemzetiségi törvény született 1868-ban, ezt szükségessé tette nagy arányuk a
magyarországi népességen belül.

„A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar (…) A

törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén, a községekkel,
gyülekezetekkel, felsőbb egyházi hatóságokkal, egyesületekkel, intézetekkel és
magánosokkal való hivatalos érintkezéseikben, ha azok úgy kívánják, ugyanazok
nyelvét használhatják.” (1868. XLVI. tc. Nemzetiségi törvény)

A táblázat alapján bemutatja az ország nemzetiségi összetételének változását (a

magyarok aránya 50% fölé emelkedik, a nemzetiségek aránya csökken); Okai:
asszimiláció (beolvadás a magyarságba) zajlott, illetve a nemzetiségek (főleg
szlovákok) Amerikába vándorolnak

A dualizmus előtt a népességen belül a magyarok aránya 41%, ami 1910-re 54%-ra
nő. Okai természetes népszaporulat, a nemzetiségiek (főleg szlovákok)
kivándorlása az USA-ba, asszimiláció (beolvadás a magyarságba). Legnagyobb
nemzetiség a román (19%--}16%).

MAGYARORSZÁG NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA 1880 ÉS 1910 KÖZÖTT

 (HORVÁTORSZÁG NÉLKÜL)
nemzetiség 1850 1880 1900 1910
Fő % Fő % Fő % Fő %
magyar 4 812 41.5 6 400 46.6 8 651 51.4 9 944 54.5
000 000 000 000
német 1 349 11.6 1 870 13.6 1 999 11.9 1 903 10.4
000 000 000 000
szlovák 1 739 15 1 870 13.5 2 002 11.9 1 946 10.9
000 000 000 000
román 2 240 19.3 2 403 17.5 2 798 16.6 2 948 16.1
000 000 000 000
ruszin 446 3.9 353 2.6 424 2.5 464 000 2.5
000 000 000
horvát 629 5.1 639 4.6 196 1,2 198 000 1.1
000 000 000
szerb 520 3.1 545 000 3.0
000
egyéb 378 3,3 223 1.6 244 1.4 313 000 1.7
000 000 000

A többi nemzetiség szabad nyelvhasználatot kapott az oktatás, közigazgatás,

bíráskodás alsó és középfokú szintjén. Elégedetlenek ezzel, ők is autonómiát
szeretnének a horvátokhoz hasonlóan!

IV. A KIEGYEZÉS ÉRTÉKELÉSE:

A kiegyezés reális kompromisszum volt. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb

áldozattal nem lehetett biztosítani. Kossuth Lajos Olaszországból bírálta Deák
megegyezési szándékát (Kasszandra-levél), mert szerinte többet is elérhetett volna (a
kiegyezést jogfeladásnak tekinti); Ausztria bukásával Magyarország is bukni fog, a
Monarchia és a nemzet halálát jövendöli. Érdekes kényszerpálya volt ez
Magyarország számára, melyet a politikai-társadalmi modernizáció révén megfelelően
hasznunkra fordíthattunk volna. Nem sikerült, a Monarchiával együtt 1918-20-ban a
történelmi Magyarország is darabokra hullott.

Pozitívum, hogy a korábbiakhoz képest jelentős önállósága van Magyarországnak (a

függetlenség elérése illúzió volt); fejlődik a gazdaság, a közoktatás, az egészségügy és
a kultúra. Negatívumai: a nemzetiségek elégedetlenek, szűk választójog (a dualizmus
fenntartása, a kiegyezéspárti kormányok érdekében), lassú a társadalmi fejlődés
(torlódott társadalom), az uralkodónak túl nagy a hatalma.