A 

megporzás tipusai:

- Önmegporzás: a virágpor ugyanazon növény bibéjére jut

- Idegen megporzás: a virágpor egy másik növényről kerül a bibére
- Lehet mindkét esetben szél víz vagy állatok által történő megporzás

Kettős megtermékenyités:

- A pollen a bibén tömlőt hajt a magkezdemény felé, melyben 2 himivarsejt halad

- 1. himivarsejt + petesejt = zigota
- 2. himivarsejt + központi sejt = tápláló szövet

A mag felépitése

- Maghéj- véd
- Csira
-gyököcske = növény első gyökere
-rügyecske = növény első hajtása
- sziklevél
- kétszikűeknél – 2drb nagy, raktároz
- egyszikűeknél- 1drb összekötő szerepű

- Táplálo szövet
- Lisztes magvak: keményitő pl. kukorica
- Olajos magvak: alaj vagy zsir pl. napraforgo
- Fehérjetartalmu magvak: fehérje pl. szója

A termés

-legfiatalabb növényi szerv

-A mag beérésével egyidejűleg jön létre

- termésfal: magház falából jön létre

Termések tipusai:

1. Valódi termés
-a termés kialakitásában csak a termő vesz részt
száraz termések
 Felnyiló száraz termések- éretten a magokat kiszórják hüvelytermés: borsó
bab
 Fel nem nyiló száraz termések- éretten a termés egészben esik le
szemtermés: búza árpa
 Húsos termések
 Bogyótermés – szőlő, ribizli
 Kabaktermés – dinnye, uborka
 Csonthéjas termés- szilva, dió
2.áltermés
- termés kialakitásában a termőn kívül egyéb virágrészek is részt vesznek

 Vacok
 almatermés
 csipkebogyó áltermése
 szamoca áltermés
 takarólevelek
 eper áltermése
 A termés
 Valódi termések
 Áltermések
 Magános termések
 Csoportos termések
 Terméságazatok

Termésfal rétegei:
 Külső termésfal – exokarpium
 Középső termésfal – mezokapium
 Belső termésfal – endokaprium

Képek a mit tudnunk kell: https://slideplayer.hu/slide/2230935/

A Golo jegyzete:

Virágos növények

 A virágos növények szaporítószerve a virág.

 A virág tartalmazza az ivarlevekleket: hímivarlevelek és termőlevelek.
 Ha a virágban megvan a hímivarlevél és a termőlevél is, akkor kétivarú a virág.
 Ha a virágban csak az egyik van akkor egyivarú a virág.
 Az ivarleveleket takarólevelek védhetik. A takarólevél lehet egynemű (lepellevél),
vagy különnemű (csészelevél és sziromlevél).
 A virágok gyakran nem egyedül vannak, hanem csoportosan virágzatba tömörülnek.
 A virágos növények közé tartozik a nyitvatermők és a zárvatermők törzse.

A nyitvatermők törzse

 A nyitvatermő növények részei a gyökér a hajtás (törzs, ágak, levelek) a virág és a mag.

 A virágok egyivarúak, takaróleveleik nincsenek, virágzatba tömörülnek.
 A termős virágokban a magkezdemények szabadon ülnek a termőlevelen, a termőlevél nem alkot
zárt magházat a magkezdemény körül.
 A porzós virágokban bőségesen képződő virágpor a szél közvetítésével jut el a magkezdeményre.
Ez a folyamat a megporzás.
 A virágpor által tartalmazott hímivarsejt és a termőlevelen elhelyezkedő petesejt
összeolvadásával bekövetkezik a megtermékenyítés.
 A megtermékenyítés után a magkezdeményből kialakul a mag.
 A nyitvatermő növényeknek nincs termésük.

 A nyitvatermők fás szárúak, fák vagy cserjék. Néhány kivételtől eltekintve örökzöldek.

 Általában kis felületű pikkely- vagy tűleveleik vannak. Ennek köszönhetően meglehetősen jól
tűrik a szárazságot, és tág határok között elviselik a hőmérséklet változásait is.
 A szélsőséges éghajlatú tajgák és magashegységek uralkodó növényei.
 A nyitvatermők fajainak többsége a fenyők osztályába tartozik.
- A fenyők termős virágai tobozvirágzatot alkotnak, amelynek elfásodásával alakul ki
a toboz.
- A fás tobozpikkelyek tövében két-két szárnyas mag ül.

 A fenyők hajtása illóolajokban gazdag gyantát tartalmaz, amelyből

illatszereket készítenek.
 A fenyők közé tartozik például a vörösfenyő, a lucfenyő, az erdei fenyő,
az óriástuja és a jegenyefenyő.

 A tiszafa a nyitvatermők törzsébe tartozik, de nem fenyő. 

 Toboza nincs, magját piros magköpeny borítja.
 A magköpeny kivételével a növény minden része méreganyagot tartalmaz.

A zárvatermők törzse
 A zárvatermők törzsébe tartoznak a legfejlettebb virágos növények.
 Virágaik női ivarlevele a termő, amelynek részei a bibe, a bibeszál és a magház.
 A magház a termőlevelekből jön létre, belsejében fejlődnek (zárt helyen)
a magkezdemények.
 A hím ivarlevél a porzó.
 A porzó részei: porzószál, portok.
 A megporzás és a megtermékenyítés után a magkezdeményekből kifejlődnek
a magok, a magház falából pedig létrejön a termésfal.
 A zárvatermők szaporító szervei tehát a virág és a termés.
 A zárvatermők virágaiban az ivarleveleket, a porzót és a termőt
rendszerint takarólevelek veszik körül.
 A különnemű virágtakaróban csésze- és sziromlevelek vannak, ez utóbbiak
alkotják a pártát.
 Az egynemű virágtakaró egyforma
 Szemtermés, maktermés,

 Az állatporozta virágok feltűnő színükkel, édes nektárjukkal csalogatják a

megporzást végző rovarokat, denevéreket, madarakat. A szélporozta növények
virágai kevéssé feltűnőek, takaróleveleik sokszor hiányoznak vagy csökevényesek. A
virágok lehetnek egy- és kétivarúak.
 A virágok állhatnak önállóan, de virágzatot is alkothatnak. A növények
lehetnek egy- és kétlakiak. Az egylaki növényeken megtalálhatók a porzós és a termős
 virágok is. A kétlaki növényeknél egy növényen vagy csak porzós, vagy csak termős
virágok vannak. A kétlaki fajok száma kevés.
 A termések változatos alakúak. A száraz termésekben a termésfal az érés során
elveszíti víztartalmát, kiszárad. Felületén
sokszor akaszkodószőrök, repítőkészülékek fejlődnek, amelyeknek fontos szerepük
van a magok terjesztésében. A húsos termések fala éretten nedvdús, többnyire sok
tápanyagot tartalmaz. A magvakat a gyümölccsel táplálkozó állatok hordják szét, a
kemény, vastag maghéj megakadályozza a magok megemésztését a bélcsatornában.
 A zárvatermő növények levelei rendszerint nagy felületűek, ami hatékony
fotoszintézist tesz lehetővé. Száruk lehet lágy és fás is.
 Napjainkban a zárvatermők alkotják a növénytakaró túlnyomó részét a Földön, fajaik
népesítik be a legkedvezőbb életfeltételeket kínáló élőhelyeket, de megtalálhatók a
szélsőséges éghajlatú területeken is.
 A zárvatermők fajait a kétszikűek osztályába és az egyszikűek osztályába soroljuk
aszerint, hogy magjaik hány sziklevéllel csíráznak.

 Kétszikűek osztálya

 A kétszikűek osztályába tartozó növények magjában két sziklevél található.

 Főgyökérzetük van. Száruk lehet fás és lágy. Száruk elágazik. Leveleik
főerezetesek, és levélnyéllel kapcsolódnak a
szárhoz. Virágtakarójuk legtöbbször csészéből és pártából áll.
 Közismert képviselőjük például a vadrózsa, az ibolya, a mezei zsálya, a tölgyek és a
bükk.

Egyszikűek osztálya
 Az egyszikű növények magjában egy sziklevél található.
 Bojtos mellékgyökérzetük van. Párhuzamos erezetű
leveleik rendszerint szárölelők, levélnyelük
nincs. Virágtakarójukat legtöbbször lepellevelek alkotják.
 Lágy szárúak, a száruk nem ágazik el.
 A csoportba tartoznak többek között a hóvirág, a tulipán, az
orchideák, a pázsitfüvek, a gabonanövények, a nád és a gyékény.