Műszaki ábrázolás

Horváth Miklós
 Bevezetés
 Ez a dokumentum segítséget nyújt gépész és
közlekedésgépész szakok számára a műszaki ábrázolás
tantárgy alapjainak megértéséhez és elsajátításához. A
tananyag elolvasása, feladatainak megoldása
önmagában nem elég! Fontos az adott tantárgyat tanító
szaktanár által adott feladatok és megkövetelt
tevékenységek elvégzése és az önálló rajzkészítés!
Ez a dokumentum nem saját mű, az interneten szabadon
elérhető tananyagok (SZE COEDU, SULINET, WIKIPEDIA)
alapján összeállított, átszerkesztett segédlet, aktualizálva a
jelenlegi szabványi előírások alapján. A segédlet
elkészítése során szempont volt a könnyű kezelhetőség és
a tanulók életkori sajátosságainak való megfelelés.
Kizárólag belső használatra, a SSZC Vas és Villamosipari
SZKI tanulói számára készült, így kereskedelmi forgalomba
nem hozható!
Horváth Miklós
 Tartalomjegyzék

 Bevezetés
 Tartalomjegyzék
 Szabványok, térelemek ábrázolása, vetület keletkezése
 Síklapú testek ábrázolása vetületekkel
 Forgástestek ábrázolása vetületekkel
 Áthatások, vetítési rendszerek, rajzi egyszerűsítések
 Metszeti ábrázolás
 Méretmegadás műszaki rajzokon
 Felületminőség, tűrések, illesztések
 Rajzfajták, menetes, bordázott alkatrészek
 Fogazott alkatrészek, rugók, gördülőcsapágyak, nem oldható kötések
Szabványok, térelemek
ábrázolása, vetület keletkezése
 A műszaki életben a gondolatközlés egyik legfontosabb eszköze
a rajz. Vannak ugyanis olyan gondolatok, amelyek kifejezésére a
rajz alkalmasabb, mint az élő beszéd. A műszaki területen
dolgozóknak éppen a munkájukra vonatkozó gondolatok
ilyenek.

A műszaki területen dolgozóknak tudniuk kell rajzot olvasni, azaz a

géprajzi ismeretek segítségével a rajz alapján képesnek kell
lenniük a tárgy alakjának elképzelésére.

A műszaki rajzok nagy előnye, hogy nemzetközileg elfogadott

előírások (szabványok) alapján készülnek, így a más
nyelvterületen készült rajzok megértéséhez sem kell nyelvismeret.
A műszaki rajz elsajátítása tehát egyben a műszaki szakemberek
nemzetközi nyelvének megtanulását is jelenti.
Szabványosítás

 Szabványon a műszaki életben olyan előírást értünk, amely valamilyen

ismétlődő műszaki tevékenység egységes és legkedvezőbbnek ítélt
megoldási módját adja meg.

A szabványosítás célja, feladata

 A szabványosítás célja a műszaki ábrázolás tekintetében az, hogy a műszaki

rajzok egységes elvek, ábrázolási módok alapján készüljenek, azaz a
műszaki rajzok minden, a szabványt ismerő ember számára ugyanazt
jelentsék.

 A műszaki életben szabványok írják elő például az egyes gépalkatrészek

jellemző méreteit (pl. a csavarok csavaranyák, csapágyak, stb.
méretválasztékát), az úttestek szélességét, az útburkolat vastagságát, vasúti
sínek távolságát, a mobiltelefonok frekvenciáját stb.
Nemzetközi és európai szabványosítás
 A szabványok nemzetközi egységesítése érdekében jött létre a Nemzetközi Szabványügyi
Szervezet (ISO).
 Az ISO szabványait világszerte elismerik, számos ország veszi át ezeket nemzeti szabványként.
Nemzeti szabványosítás
 Magyarországon a szabványok kibocsátására a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) jogosult.
 Az MSZT által kibocsátott szabványok kibocsátói jele az MSZ.
 Példa a szabványra: MSZ 7841:1991
 Az MSZ jelölés utáni szám (7841) a szabványszám (azonosító jelzet), a kettőspont utáni rész (1991) a
kibocsátás évére utal.
 Az MSZT feladatai közé tartozik a nemzetközi szabványok átvétele. Az ilyen szabványok jelölése
például: MSZ ISO 128.
 Az Európában érvényes szabványok nemzeti szabványként az MSZ EN jelzetet kapják. Például MSZ
EN 45020.
 Ha olyan nemzetközi szabványt vezetünk be, amelyet már európai szabványként is közzétettek,
akkor a jelzet a következő: MSZ EN ISO.
A műszaki rajzokra vonatkozó
általános tudnivalók
Rajzlapméretek
 A rajzok készítéséhez fehér színű műszaki rajzlapot, vagy
pauzpapírt használunk.
 A rajzlapok méretének meghatározásakor két feltételből
indultak ki:
 A kiinduló rajzlap területe 1 m2 legyen.
 A rajzlap kiinduló alakja olyan téglalap legyen,
amelynek hosszabbik oldalát felezve kapjuk a kisebb
rajzlapot. A keletkező kisebb téglalap oldalainak aránya
egyezzen meg az eredeti téglalap oldalainak arányával.
 A két feltétel alapján a kiinduló rajzlapméret
1189x841 mm. Ennek szabványos jelölése A0.
 Az ennél kisebb rajzlapokat úgy kapjuk, hogy mindig a
hosszabbik oldalt felezzük. Ezek alapján a többi
rajzlapméret az alábbiak szerint alakul:
 A műszaki rajz vonalai

 A vonalak vastagságukat tekintve lehetnek vékony és vastag

vonalak.
 A szabvány előírásai szerint a vékony:vastag = 1:2 vastagsági
arányt kell betartani a rajzokon
A vonalak rajzolásakor betartandó szabályok
 A pontvonal és a kétpont-vonal rajzolásakor a pontok rövid, 1...2
mm hosszú vonalszakasszal helyettesíthetők.
 Amelyik vonalfajtánál nincs utalás a vastagságra, azt vékony
vonallal kell rajzolni.
 a vonalak elemei és az elemek közötti hézagok egy vonalon
belül azonos nagyságúak
 a vonalak vonalszakasszal kezdődnek, végződnek, metsződnek
 a vonalak egymással csak vonalszakasz mentén érintkezhetnek
 a közeli, egymással párhuzamos szaggatott és pontvonalakat
egymáshoz képest elcsúsztatva kell rajzolni
Térelemek ábrázolása

Vetület fogalma
 Műszaki rajzok készítésekor általában az a feladatunk,
hogy a térbeli tárgyakat a rajzlap síkjában, azaz két
dimenzióban ábrázoljuk.
 A háromdimenzós testek geometriai szabályok szerint
létrehozott kétdimenziós képét vetületnek nevezzük.
 A geometriai szabályokat, azaz azt a módszert, amellyel a
vetület elkészíthető, a legegyszerűbb térelem, a pont
ábrázolásán keresztül mutatjuk be.
 A ábrázolandó tárgyakat képsík-rendszerben helyezzük el.
Az egyes képsíkok (amelyeket K1-gyel, K2-vel és K3-mal
jelölünk) egymásra merőlegesek.
Képsíkrendszer
Pont vetületei
Az alábbi képeken a pont ábrázolásának lépéseit követheti
nyomon:
 1. kép: Ábrázolandó pontként a csonkolt kocka egyik
csúcsát választjuk.
2. kép: A pontból az egyes képsíkokra merőlegesen
vetítőegyeneseket bocsátunk. Az egyenesek és a sík
metszéspontját P', P'', P'''-mal jelöljük. (A vesszők száma a
képsík sorszámára utal.)
3. kép: A kockát eltávolítjuk.
4. kép: A P', P'', P''' pontokból a vetítőegyenesekkel
párhuzamos vonalakat rajzolunk a képsíkok
metszésvonaláig. Ezeket a vonalakat rendezőnek
nevezzük.
5. kép: Az eredeti pontot és a vetítőegyeneseket
eltávolítjuk.
6. kép: A K3 síkot a K2 síkjába forgatjuk.
7. kép: A K1 síkot a K2 síkjába forgatjuk.
8. kép: Az eddigi műveletek eredménye a K2-re
merőleges nézetből.
9. kép: A végleges ábra színes vonalak nélkül.
Összefüggés az egyes
vetületek köz
 A vetületi képek között szoros összefüggés van. Ezek az
alábbi ábrák segítségével tekinthetők át:
 A térhatású ábrán és a vetületi képen azonos színnel
jelölt szakaszok egyenlő hosszúságúak.
A továbbiakban -ahogy az a következő képen
látható- a vetületi ábrákról elhagyjuk a felesleges
elemeket: a képsíkokat külön nem jelöljük, helyettük
csak a metszésvonalaikat tüntetjük fel.
A K1 és K2 képsíkok metszésvonalát x1,2-vel, a K2 és a
K3 metszésvonalát x2,3-mal jelöljük.
 A P pont P'' és P''' képe az x1,2 tengelytől azonos
távolságra található, vagyis ezek egy rendezőre
esnek, amely ebben az esetben vízszinteshelyzetű.
 A P' és P'' az x2,3-tól találhatók azonos távolságra, így
ezek szintén egy rendezőre esnek, amely ebben az
esetben függőleges helyzetű.
 A P' x1,2 től mért távolsága egyenlő a P''' x2,3-tól mért
távolságával. Ezt a távolságot vetítjük át a két tengely
közötti negyed körívvel.
 Ezeket az összefüggéseket felhasználva egy pont
bármely két adott vetületi képéből a harmadik kép
egyértelműen meghatározható.
Szakasz vetületei

 Mivel a szakaszt két végpontja egyértelműen

meghatározza, vetületeit megkapjuk, ha két
végpontjának megfelelő vetületeit egymással
összekötjük.
A szakasz vetületeinek rajzolása ez alapján
visszavezethető pont vetületeinek meghatározására.
Az alábbi képeken követheti a szakasz vetületeinek
meghatározását a pont ábrázolásánál már megismert
módszer szerint.
Általános helyzetű szakasz

 Az ábrázolandó szakasz általános helyzetű, azaz nem

párhuzamos egyik képsíkkal sem, illetve nem
merőleges egyikre sem.
Speciális helyzetű szakaszok
 A következő ábrák egy K2 képsíkkal párhuzamos
szakasz vetületeit mutatják be.
 A szakasz csak azon a képsíkon látszik valódi
méretében, amellyel párhuzamos.
A fenti esetben a valódi hossz a K2 képsíkon látszik.
 Ha a szakasz valamelyik képsíkra merőleges, akkor
azon a képsíkon a vetülete egyetlen pont lesz. Az
alábbi ábrák egy K3-ra merőleges szakasz vetületeit
mutatják.
 A fenti esetben a szakasz végpontjai a harmadik (K3)
képsíkban egybeesnek. A pontok megadásakor
annak a pontnak a betűjelét írjuk előre, amelyik
közelebb van a szemlélőhöz.(Ebben a példában a K3
síkra merőlegesen néző szemlélőhöz az A pont van
közelebb, ezért a jelölésben az A''' áll elöl.
Önálló rajzolási feladat
 Adott egy AB szakasz K1 és K2 képsíkon látható képe.
Az Ön feladata az, hogy rajzolja meg a harmadik
képet. Javasoljuk, hogy először készítsen szabadkézi
vázlatot az ábráról, majd próbálja meg az ebben a
leckében megismert módszerrel elvégezni a hiányzó
kép szerkesztését.
Vetület keletkezése
Téglahasáb vetületei

 Az egyes vetületi képek meghatározása ennek

segítségével visszavezethető a pont, illetve a szakasz
vetületeinek elkészítésére.
 Az egyes képsíkokon keletkező vetületeket névvel
látjuk el, aszerint, hogy a tárgyat melyik irányból nézve
keletkezik az adott vetület. Ez alapján a K2 képsíkon
keletkező vetület az elölnézet, vagy más néven
főnézet. A K1 képsíkon a felülnézet, a K3 képsíkon a
bal oldali nézet keletkezik.
 A tárgyat mindig úgy helyezzük el a képsíkok között,
hogy az elölnézet a tárgy legjellemzőbb képét
mutassa.
Példák
 A vetületi képeken azt az élt, amely az adott vetületen
nem látható (mert a test valamelyik lapja eltakarja)
vékony szaggatott vonallal kell jelölni.
 Egy tárgyról természetesen nem csak három vetület
készíthető. Egymásra merőleges képsíkok segítségével
akár hat vetületet is létrehozhatunk. A tárgyat egy
képzeletbeli kocka belsejébe helyezzük. A képsíkokat
a kocka lapjai alkotják.
 A következő képen bejelöltük a nézeti irányokat:
E: elölnézet
F: felülnézet
B: baloldali nézet
J: jobboldali nézet
A: alulnézet
H: hátulnézet
 Egy adott tárgyról annyi vetületet kell rajzolni, ahány a
tárgyat egyértelműen meghatározza. A hat vetület
közül a főnézetet mindig meg kell rajzolni. Azt, hogy
ezen kívül még mely vetületek szükségesek, a tárgy
alakja dönti el. Az elölnézet mellett a tárgyakról
leggyakrabban felülnézetet és/vagy baloldali nézetet
rajzolunk.
Síklapú testek ábrázolása
vetületekkel
Téglahasáb ábrázolása
vetületekkel
 Ebben a leckében a téglalap alapú hasábok vetületi
ábrázolásával foglalkozunk. Először néhány példán
keresztül bemutatjuk a hasábok vetületeinek
legfontosabb jellemzőit.
 A következő ábrák egy vízszintes és függőleges
síkokkal csonkolt hasáb vetületeit ábrázolják
 Erről a hasábról elegendő lett volna 2 nézet megrajzolása. Az
elölnézeti kép a tárgy hosszán kívül annak minden jellemző
részletét megmutatja. A hosszméret a felülnézeten ábrázolható,
ekkor a balnézet felesleges, illetve ha a balnézetet rajzoljuk meg,
akkor a felülnézet felesleges.
 A következő képsor arra mutat példát, hogy különböző testeknek
egyes vetületei lehetnek azonosak (az alábbi példában az
elölnézetük egyforma).
A fenti kijelentés fordítva nem igaz: egy adott testnek valamely
nézeti irányból csak egyféle vetülete lehet!
 A következő ábrákon egy ferde és függőleges síkokkal csonkolt
hasáb vetületeit láthatjuk
 A fenti ábra elölnézeti képén a középső, függőleges
helyzetű él tulajdonképpen két él képe. Ezek küzül az
egyik látható él, ezt vastag vonallal jelöljük. A másik
ebből a nézőpontból nem látható, ezt szaggatott
vonallal kellene jelölni, azaz ugyanarra a helyre egy
vastag és egy szaggatott vonalat kellene rajzolnunk.
Ha két él képe egybeesik, akkor a nem látható él
szaggatott vonalát a vastag vonal eltakarja, tehát a
nem látható élt ilyen esetben nem jelöljük. Ezt
szemlélteti az alábbi ábra.
 Az alábbi ábrákon látható, hogy a vörös, illetve zöld
színnel jelölt élek a felülnézeti képen valódi hosszuknál
rövidebbnek látszanak.
Ebben az esetben is igaz, hogy a tárgyat két nézete
egyértelműen meghatározza. A legjellemzőbb képet
az elölnézet és a baloldali nézet adja, ezek alapján a
tárgy alakja egyértelműen meghatározható, így a
felülnézet felesleges.
 Önálló rajzolási feladatok

 Ábrázolja az alábbi hasábot három nézetben:

 elölnézetben, balnézetben és felülnézetben
Megoldás
 Az alábbi hasábról az elölnézet és a felülnézet mellett
jobbnézetet készítsen
Megoldás
 Készítsen az alábbi hasábról elölnézetet, baloldali nézetet és
felülnézetet
Megoldás
 Hatoldalú hasáb ábrázolása
vetületekkel

 A gépészeti rajzokon gyakran találkozunk hatlapfejű csavarok,

csavaranyák illetve más, hatoldalú hasábra visszavezethető
alkatrészek ábrázolásával.
 két jellemző mérete a laptávolság és a csúcstávolság
 Csonkítatlan hatoldalú hasáb
Vetületei:
 Ferde síkkal csonkolt hatoldalú hasáb
 A csonkított hasáb elölnézeti képén látható, hogy csonkítatlan
állapottól eltérően itt két szaggatott vonal jelenik meg (a nem
látható élek jelöléseként).
A ferde síkkal történő csonkítás hatására a felülnézeti kép nem
változott, szabályos hatszög maradt
 A későbbiekben többször hivatkozunk a hatoldalú hasáb (egyik)
szimmetriasíkjára
 A következő hasábot (az elölnézeti nézőponthoz viszonyítva) a
szimmetriasík előtt csonkítottuk
 A hasábot a szimmetriasík mögött csonkítjuk
 Vízszintes, függőleges és ferde síkokkal csonkított hatoldalú hasáb
 Önálló rajzolási feladatok

 Ábrázolja az alábbi hatoldalú hasábot három nézetben:

 elölnézetben, balnézetben és felülnézetben
Megoldás
 Ábrázolja az alábbi hatoldalú hasábot három nézetben:
 elölnézetben, balnézetben és felülnézetben
Megoldás
 Ábrázolja az alábbi hatoldalú hasábot három nézetben:
 elölnézetben, balnézetben és felülnézetben
Megoldás
 Gúla ábrázolása
vetületekkel

 Az előző leckékben tárgyalt testek közös jellemzője, hogy

felületük négyszögekből (négyzetekből és téglalapokból) állt. A
gúla abban különbözik ezektől, hogy ennek oldallapjai
háromszögek.
 Először a csonkítatlan gúla vetületi ábrázolása látható
Vízszintes síkkal csonkított
gúla
 Egy adott gúla esetén a felülnézeten kialakuló négyzet mérete
függ a metszősík helyzetétől. Minél közelebb van a sík a gúla
alaplapjához, annál nagyobb lesz a négyzet mérete.
Az alábbi gúlát két vízszintes, és egy függőleges síkkal csonkítottuk.
A vetületi képek a korábban bemutatottak alapján egyszerűen
elkészíthetők. Mivel mindkét vízszintes sík csak a gúla
szimmetriasíkjáig metszi a testet, a felülnézeten a négyzetek helyett
itt téglalapokat látunk.
Nem látható élek megjelenítése!
Ferde helyzetű síkkal csonkított
gúla
Vízszintes, függőleges és ferde
helyzetű síkkal csonkított gúla
Önálló rajzolási feladatok
 Ábrázolja a gúlát három nézetben
 elölnézetben, baloldali nézetben és felülnézetben
Megoldás
Megoldás
Megoldás
Forgástestek ábrázolása
vetületekkel
 Henger ábrázolása
vetületekkel

 A gépészet területén nagyon sok helyen találkozunk

forgástestekkel. A forgástestek közös jellemzője, hogy egy vonal
tengely körüli megforgatásával jönnek létre. Hengert például egy
forgástengellyel párhuzamos egyenes forgatásával kapunk. A
forgástestek tengelyükre merőleges metszete kör.
 A henger alaplapja és fedőlapja kör, az e két rész közötti felületet
palástnak nevezzük.
Csonkítatlan henger
vetületei
Ferde síkkal csonkított henger
 A csonkítás hatására a felülnézeti kép nem változik. A balnézet
vetületen ellipszis keletkezik.
 Vízszintes és függőleges síkokkal
csonkított henger
 A hengeres alkatrészeken gyakran alakítanak ki egymással
párhuzamos sík felületeket, úgynevezett "lelapolást", például
annak érdekében, hogy a munkadarab csavarkulccsal
megfogható legyen. A következő lapozós könyv egy ilyen
jellegű hengert mutat be. Az ábrázolandó henger itt csak egy sík
felületet tartalmaz.
 A túlnyomórészt forgásfelülettel határolt alkatrészen előforduló
sík felületre a sík átlóinak vékony folytonos vonallal való
megrajzolásával hívjuk fel a figyelmet. (A jelölést csak akkor kell
alkalmazni, ha a vetületekből nem tűnik ki egyértelműen a
felület sík jellege.)
Henger szimmetriasík mögött
történő csonkítása
Komplex módon csonkított
henger
 A legnagyobb nehézséget itt az elölnézet
megrajzolása okozza. Ezt magyarázza a következő
ábra
 Hengeres alkatrészek
jellegzetes elemei
 Letörés
 Letörést az éles, balesetveszélyes sarkok megszüntetése, illetve más
alkatrészek kapcsolódásának megkönnyítése érdekében
alkalmaznak. Ilyet találunk például a csavarok menetes részének
végén.
 Lekerekítés
 Lekerekítést a henger két különböző átmérőjű része közé készítenek,
hogy az egyes átmérők közötti éles átmenetet megszüntessék,
növelve ezzel az alkatrész igénybevételekkel szembeni ellenállását.
 Beszúrás
 Beszúrást a menet kialakításának megkönnyítése, vagy más alkatrész
elhelyezése érdekében készítenek.
Letörés
Lekerekítés
Beszúrás
Önálló rajzolási feladatok
Megoldás
Megoldás
Kúp ábrázolása vetületekkel
Csonkítatlan kúp vetületei
Vízszintes síkkal csonkított
kúp
 A csonkítatlan kúp felülnézete kör. A vízszintes síkkal
való csonkítás szintén kör alakú metszésfelületet
eredményez.
 Függőleges síkkal csonkított
kúp
 Függőleges síkkal történő csonkítás esetén a keletkező
metszésvonalak jellege szoros összefüggésben van a sík
helyzetével.
Elsőként nézzük azt az esetet, amikor a sík a kúp
szimmetriasíkjába esik.
Amikor a sík nem esik egybe
a szimmetriasíkkal:
Vízszintes és függőleges
síkokkal csonkított kúp
 Mivel két különböző helyzetű vízszintes síkkal csonkítjuk
a kúpot, a felülnézeten két különböző átmérőjő körívet
(félkört) látunk
Ferde síkkal csonkított kúp
 A felülnézeti képen ellipszist látunk
Többféle helyzetű síkkal
csonkított kúp
 Önálló rajzolási feladatok

 Ábrázolja a kúpot három nézetben

 elölnézetben, baloldali nézetben és felülnézetben
Megoldás
 Ábrázolja a kúpot három nézetben
 elölnézetben, baloldali nézetben és felülnézetben
Megoldás
 Ábrázolja a kúpot három nézetben
 elölnézetben, baloldali nézetben és felülnézetben
Megoldás
 Gömb és tórusz ábrázolása
vetületekkel

 Gömb származtatása: ha egy kört a kör síkjában levő, annak

középpontján átmenő egyenes körül megforgatunk, gömböt
kapunk.
 A csonkítatlan gömb ábrázolása egyszerű feladat,
mivel a gömb valamennyi vetülete kör
 Vízszintes és függőleges
síkokkal csonkított gömb

 Az alábbiakban egy, a képsíkokkal párhuzamos síkokkal

csonkított gömb vetületeit mutatjuk be. Ha a csonkító sík
valamelyik képsíkkal párhuzamos, akkor a csonkítás eredménye
az adott síkon keletkező vetületen körként jelenik meg. Ennek a
körnek az átmérője természetesen kisebb, mint a gömb
átmérője.
 Az alábbiakban a gömböt csak a felső részén, a
vízszintes szimmetriasíkja felett csonkítjuk, adott
szélességben
 A következő gömböt a vízszintes szimmetriasíkja alatt
csonkítjuk
Ferde helyzetű síkkal
csonkított gömb
 A csonkítás eredményeként ellipszist látunk
Többféle síkkal csonkított
gömb
 A fenti gömb vetületeinek néhány részletét láthatjuk
kinagyítva az alábbi ábrákon
 Tórusz (körgyűrű) vetületi
ábrázolása

 A körgyűrűt egy kör olyan tengely körüli forgatásával kapjuk,

amely a körön kívül fekszik, és a kör síkjával párhuzamos.
Csonkítatlan körgyűrű
ábrázolása
Csonkított körgyűrű
ábrázolása
Önálló rajzolási feladat
 Ábrázolja a csonkított gömböt
 elölnézettel, baloldali nézettel és felülnézettel
Megoldás
Áthatások, Vetítési rendszerek,
Rajzi egyszerűsítések
 Az egymással érintkező, egymásba hatoló mértani testek
felületeinek metsződését áthatásnak nevezzük.
 A felületek metszésvonala az áthatási vonal.
 Az áthatást háromféle esetben vizsgáljuk:
 síklapú testek között,
 forgástestek között,
 síklapú és forgástestek között.
 Áthatás síklapú testek között

 A síklapú testek közötti áthatás eredményeként a felületek

metszésvonala mindig egyenes szakaszokból álló, úgynevezett
törtvonal lesz.
 Elsőként egy háromszög alapú és egy négyszög alapú hasáb
áthatását vizsgáljuk. (A háromszög alapú hasábot 90 fokkal
elforgattuk.)
 Második példaként gúla és négyzet alapú hasáb áthatása
látható, melyek függőleges szimmetriatengelye egybeesik.
 Harmadik példaként gúla és hasáb áthatása látható, melyek
szimmetriatengelye kitérő helyzetű
Takart helyzetű élek hasáb
és gúla áthatásakor
 Áthatás forgástestek között

 A hengerek az első példában azonos átmérőjűek, tengelyeik

merőlegesek egymásra
 A fenti áthatás egy speciális esete látható az alábbi ábrákon
 Különböző átmérőjű hengerek áthatása látható a következő
ábrákon
 Áthatás síklapú és forgástestek
között

 A gépészeti gyakorlatban nagyon gyakran előforduló hatoldalú

hasáb-kúp áthatása
 A hatlapfejű csavarok és csavaranyák ábrázolásakor találkozunk
ezzel.
 Ezeknek az alkatrészeknek a csúcsait 120 fokos csúcsszögű, kúp
alakú szerszámmal letörik, hogy az éles sarkokat megszüntessék
Az alábbi képek az áthatás
eredményének vetületeit
mutatják be
 Vetítési rendszerek
 A vetületkészítés során tananyagunkban az
úgynevezett európai vetítési módszert alkalmaztuk. A
tárgyat a nézőpont és a képsík között helyeztük el. A
vetületek elhelyezése ennek megfelelően - ahogy azt
korábban megismertük- a következő:
 Az angolszász országokban egy másik módszert, az
úgynevezett amerikai vetítési módot alkalmazzák a
vetületkészítés során. Ez annyiban különbözik az
európai rendszertől, hogy a tárgyat a képsík mögött
helyezzük el. A vetület ezáltal a nézőpont és a tárgy
közötti képsíkon keletkezik. Ezt a módszert mutatjuk be
az alábbi ábrákon
 Az amerikai vetítési módszerrel készült vetületek közös
jellemzője, hogy a vetületek az elölnézeti vetülethez
képest a "nevüknek megfelelő" helyre kerülnek. Azaz a
felülnézet az elölnézeti kép fölé, a balodali nézeti kép
az elölnézeti képtől balra, stb.
 A csonka-kúp e két vetületén egyértelműen látszik,
hogy az amerikai vetítési módszer szerint készültek. A
műszaki rajzokon az ezekből a vetületekből képzett
jellel jelöljük az amerikai vetítési rend alkalmazását:

 Ha a vetületek az európai vetítési rendszer szerint

készültek, akkor ezt külön nem kell jelölni. Amennyiben
mégis szükség van rá, az európai vetítési rendszerre a
következő jellel utalhatunk:
 A nézetek elhelyzésének van egy további szabványos
lehetősége is. Ez a nézési irányt mutató nyilak
módszere.
Ha sem az európai, sem az amerikai vetítési mód nem
alkalmazható, vagy nem előnyös, akkor ezzel a
módszerrel a nézetek tetszőleges helyen
elhelyezhetők.
 Rajzi egyszerűsítések

Áthatások egyszerűsített ábrázolása

 A felületek áthatása valóságos és elméleti lehet.
 Valóságos áthatás esetén a testek határozott élben metszik
egymást. Ebben az esetben az áthatási vonalat, ha az látható,
vastag vonallal jelöljük, ha nem látható, akkor vékony szaggatott
vonallal ábrázoljuk.
 Elméleti áthatások akkor keletkeznek, ha a felületek nem
határozott élben, hanem lekerekítéssel találkoznak. Ezeket az
áthatási vonalakat nézetben folytonos vékony vonallal,
úgynevezett tagolóvonallal kell ábrázolni. A tagolóvonalak
helyét a felületek képzelt találkozási vonala (ahol a lekerekítés
nélkül találkoznának) határozza meg. A tagolóvonal nem érhet a
tárgy körvonaláig.
 Az áthatások egyszerűsített ábrázolása elméleti és valóságos
áthatások esetén is megengedett, ha az nem megy az érthetőség
rovására. Az egyszerűsítés során a következőket lehet alkalmazni:
 Két henger között az áthatás görbe vonala egyenessel
helyettesíthető
 Henger és derékszögű hasáb között az áthatás egyenes vonalát
el lehet hagyni
 Hengeres tengelyrész és horony áthatási vonala egyenes vonala
helyettesíthető.
Különleges ábrázolások
 Részvetületek alkalmazása

Szimmetrikus tárgyak ábrázolása

 Szimmetrikus tárgyaknak szabad csak egy részét, a felét, vagy
negyedét ábrázolni. Ebben az esetben a szimmetriavonal két
végére, rá merőlegesen, két-két rövid párhuzamos vonalat kell
rajzolni. A párhuzamos vonalak elhagyhatók, ha a tárgy
megrajzolt körvonalai kissé túlnyúlnak a szimmetriavonalon.
 Törésvonallal megszakított
ábrázolás

 Hosszú tárgyak esetén elegendő a tárgynak csak azokat a részeit

megrajzolni, amelyek az egyértelmű meghatározáshoz
szükségesek. A jellegtelen részeket el lehet hagyni úgy, hogy a
megmaradó részeket szorosan egymás mellett ábrázoljuk
A kúpos, vagy lejtős tárgy
kitöréses ábrázolása során
ügyelni kell a kontúrvonalak
helyzetére
 Résznézet
 Előfordul, hogy a teljes nézeti kép nem ad több információt a
tárgyról. Ekkor elegendő csak azt a részt ábrázolni, amely a
megértéshez szükséges
 A nézetrendtől eltérő
elhelyezésű nézet

 Ha a tárgyfelület egy része nem párhuzamos a vetítési

alapsíkokkal, akkor ez a rész a vetítési alapsíkokon csak torzulással
lenne ábrázolható
 A ferde részletű tárgy egy olyan vetítési segédsíkon ábrázolható,
amely ezzel a tárgyfelülettel párhuzamos.
 Helyi nézet
 Tárgyak egyes részeit gyakran ábrázoljuk a teljes vetület helyett
annak csak egy részével, úgynevezett helyi nézettel. A helyi
nézet a főnézethez vékony pontvonallal kapcsolódik.
 Nagyobb léptékű kiemelt
részlet
 Kiemelt részletet akkor alkalmazunk, ha a tárgy egyes részeit kis
méretük miatt nem tudjuk eredeti nagyságukban ábrázolni. A
kiemelt részlet rajzolásával lehetőségünk van arra, hogy a tárgy
ezen részeit felnagyítva ábrázoljuk
 Különleges ábrázolási
módok

Eredeti (alakítás előtti) körvonal

 Ha a tárgy eredeti alakját is szükséges megadni (például
méretmegadás miatt), akkor azt vékony kétpont-vonallal lehet
ábrázolni
 Mozgó alkatrészek szélső
helyzete

 Több alkatrészt tartalmazó rajzokon szükség lehet (például a

helyszükséglet meghatározásához) a mozgó alkatrészek szélső
állásának ábrázolására. A szélső állásokban ábrázolt mozgó
alkatrészegyik körvonalát vékony kétpont-vonallal kell rajzolni. A
tárgy kontúrvonalait, amelyek a kétpont-vonallal ábrázolt rész
mögött vannak, láthatóként kell ábrázolni
Áttetsző, vagy átlátszó tárgyak ábrázolása
 Minden áttetsző, vagy átlátszó tárgyat átlátszatlanként kell
ábrázolni.
Színek alkalmazása
 Műszaki rajzokon a színek használata nem ajánlatos. Ha azonban
az ábra megértéséhez szükséges a színek használata, akkor a
színek jelentését az ábrán, vagy a megfelelő dokumentumban
meg kell adni.
Metszeti ábrázolás
 Metszet keletkezése

 Ha egy üreges tárgyat a vetületei ábrázolás eddig tanult

szabályai szerint ábrázolunk, akkor a tárgy belső részleteit
(furatok, hornyok, stb.) vékony szaggatott vonalakkal rajzoljuk. A
belső részletek ebben az esetben nem látható élekként jelennek
meg.
 A szaggatott vonalak sok esetben megnehezítik a rajz
értelmezését, ezért több belső részlettel rendelkező tárgyak
esetén nem célszerű a nézeti vetület alkalmazása.
A tárgyak belső részleteinek szemléletes bemutatására a metszeti
ábrázolás szolgál.
 A metszeti ábrázolás elve

 A metszeti ábrázolás lényege az, hogy az üreges tárgyat egy

képzeletbeli síkkal (vagy síkokkal) elvágjuk, majd a metszősík(ok)
és a képsík közé eső részt ábrázoljuk a vetületi ábrázolás
szabályai szerint.
 Ezzel a vetület fogalma kibővül, vagyis a vetületet nézeti és/vagy
metszeti vetületként értelmezhetjük.
 Ahol a furat átmérője változik, ott látható él keletkezik, amit a
metszeti vetületen jelölni kell.
 A metszeti képen a metszett felületet vonalkázással jelöljük. A
vonalkázás folytonos vékony vonallal készül, a metszet
körvonalaihoz, vagy szimmetriavonalaihoz viszonyított 45o-os
szögben
 Ugyanazon alkatrész metszett felületeit azonos vonalkázással kell
jelölni. A csatlakozó alkatrészek vonalkázása különböző irányú.
 Ha kettőnél több csatlakozó alkatrészt ábrázolunk metszettel,
akkor az egyes darabokat különböző sűrűségű vonalkázással kell
elkülöníteni egymástól.
 Ha a keresztmetszetek nagyon vékonyak, és vonalkázásuk nem
lehetséges, akkor a vonalkázás helyett ezeket be lehet feketíteni.
Ebben az esetben az egyes keresztmetszetek között (legalább
0.7 mm) hézagot kell hagyni.
 Nagy felületeket elegendő csak a metszet körvonalai mentén
vonalkázni.
 Az eddigi ábrákon alkalmazott vonalkázás az anyagfajtától
független jelölése a metszeteknek. Az egyes anyagfajtákat a
metszeti jelöléssel is megkülönböztethetjük egymástól. A
leggyakrabban előforduló jelöléseket az alábbi nagyítós kép
tartalmazza
 Metszetek jelölése
 A metszősík és a képsík metszésvonalát nyomvonalnak nevezzük
 A metszeti kép csak akkor egyértelmű, ha pontosan látjuk, hogy
hol metszettük el a tárgyat. Ezt a metszősík nyomvonala mutatja.
 Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha a metszősík helyzete
egyértelmű, azaz
- a metszősík a tárgy szimmetriasíkjával egybeesik,
- a tárgyról csak egyetlen metszetet készítünk, és
- a metszeti képet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.
 Ha a metszősík helyzete nem egyértelmű (azaz nem a
szimmetriasíkba esik), vagy több metszősík van, akkor a
nyomvonalat jelölni kell.
Egy metszősík, amely nem a
tárgy szimmetriasíkjába esik
Két metszősík alkalmazása
 Egyes esetekben szükség lehet arra, hogy a metszősík előtti
részeket is ábrázoljuk. Ezek jelölése vékony kétpont-vonallal
történik
 Egyes esetekben célszerű a tárgyhoz csatlakozó alkatrészek
megrajzolása magyarázatként. A csatlakozó alkatrészt vékony
kétpont-vonallal rajzoljuk, úgy, hogy ne takarja el a tárgy
körvonalait.
 Önálló rajzolási feladatok
 Ábrázolja az alkatrészt elölnézeti metszeti vetülettel és
felülnézettel!
Megoldás
 Ábrázolja az alkatrészt elölnézeti metszeti vetülettel és
felülnézettel!
Megoldás
 Egyszerű metszetek

 A különböző kialakítású alkatrészek metszeti ábrázolására több

lehetőségünk is van, a metszeteknek több fajtája közül választhatunk.
 Mindig nekünk kell megállapítanunk, hogy az adott tárgy esetén
melyik a legkedvezőbb megoldás.
 Az ábrázolási mód megválasztásakor - hasonlóan a nézeti
vetületekhez- a metszetek esetén is két szempontot kell figyelembe
venni:
 az alkatrész alakjának bemutatása egyértelmű legyen,
 ezt a lehető legkevesebb rajzmunkával tudjuk megvalósítani.
 Az egyetlen metszősíkkal képzett metszetet nevezzük egyszerű
metszetnek. A gyakorlatban az egyszerű metszet különféle
megoldásait alkalmazzuk.
 Teljes metszet

 Teljes metszet esetén a metszősík nyomvonala egyenes, a sík az

alkatrészt teljes egészében átmetszi.
 A teljes metszet készülhet olyan metszősíkkal is, amely egyik
képsíkkal sem párhuzamos
 A ferde síkkal képzett metszetek esetén a metszeti vetület
elhelyezésére több lehetőségünk van. Elhelyezhetjük a metszetet
a vetítés irányában, vagy elcsúsztathatjuk és el is forgathatjuk. Az
elforgatás tényét jelölni kell.
 Félmetszet
 Szimmetrikus tárgyak esetén megtehetjük, hogy a metszeti
képnek csak a felét rajzoljuk meg. A félmetszet alkalmazására a
szimmetriatengely végein elhelyezett vonalpárral hívjuk fel a
figyelmet.
 Félnézet-félmetszet

 A félnézet-félmetszet olyan tárgyak esetén alkalmazható,

amelyeknek nézeti és metszeti képe egyaránt szimmetrikus
 A félnézet-félmetszet alkalmazásakor az alábbi szabályokat kell
betartani:
 a félnézeti részen a nem látható élek szaggatott vonalas ábrázolása
szükségtelen,
 a szimmetriatengelyre nem eshet látható él.
 Amennyiben félnézet-félmetszet határára mégis kisebb látható él
esik, akkor úgynevezett túltörést kell alkalmazni
Túltörés alkalmazása
 Kitöréses metszet

 A kitöréses metszetet tömör tárgyakban levő kisebb furatok,

hornyok, stb. bemutatására alkalmazzuk, külön metszet rajzolása
nélkül. A tárgyat csak a bemutatni kívánt részlet közvetlen
környezetében metszi el a képzeletbeli metszősík.
 Önálló rajzolási feladat

 Ábrázolja az alábbi alkatrészt félnézet-félmetszetben!

Megoldás
 Alakítsa át a nézeti képet kitöréses metszetté!
Megoldás
 Szelvények
(keresztmetszetek)

 A metszeti ábrázolás során sok esetben egyszerűsítést jelent, ha a

tárgynak csak a metszősíkba eső felületét rajzoljuk meg, a
metszősík mögötti részt pedig elhagyjuk. Minden esetben, ha a
tárgy ábrázolása egyértelmű, önálló képként csak a
keresztmetszetet -más néven szelvényt- is megrajzolhatjuk.
Szelvény rajzolása
A szelvény kevesebb rajzi munkával, áttekinthetőbben mutatja
be ugyanazt a tartalmat.

METSZET SZELVÉNY
 Ha a szelvény a metszősík mögötti részek elhagyása miatt több
darabra "esne szét", akkor az egyes részeket a metszősík mögötti
élek vonalával össze kell kötni.
 Szelvények elhelyezése

 A szelvény rajza elhelyezhető a vetületi képen kívül - erre

láthattunk példát az előző képeken - , és a vetületi képen belül.
A kívül elhelyezett szelvény körvonalát vastag folytonos vonallal
rajzoljuk. Ha a szelvényt a metszés helye közelében rajzoljuk meg,
akkor a nézethez pontvonallal kapcsolódik. Ha más helyre kerül,
vagy több szelvényt is rajzolunk, akkor a metszősíkok helyét és a
szelvényeket azonosítani kell.
 A nézeti képen belül elhelyezett szelvény körvonalát vékony
vonallal rajzoljuk.
 Önálló rajzolási feladat
 Az alábbi képen egy tengelyt lát. A tengely balodali
végén egy átmenő furat, középső részein egy-egy
horony, a jobboldali végén lelapolás található.
Ábrázolja a tengelyt nézetben (a nézeti irányt a kép
bal alsó sarka felől értelmezze), majd rajzoljon
szelvényeket a furatos, a hornyos és a lelapolt
részekről! A tengely felső részén látható hornyot rajzolja
meg kitöréses metszettel!
A furatról és a hornyokról készült szelvényeket helyezze
el a metszési hely közelében, ahhoz pontvonallal
kapcsolva.
A lelapolt rész szelvényét helyezze el a metszés
helyétől távolabb, és azonosítsa betűjellel!
Megoldás
 Összetett metszetek, metszet
tilalma
 Az alkatrészek belső üregei nem mindig helyezkednek el egy
síkban. Ilyenkor csak több egyszerű metszet alkalmazásával
tudnánk a tárgyat egyértelműen bemutatni. Ilyen esetekben
több metszősíkot alkalmazunk.
Ha egy tárgyat több metszősíkkal metszünk el, és a metszeteket
egy metszeti vetületben egyesítjük, akkor összetett metszetről
beszélünk.
 Lépcsős metszet

 Lépcsős metszetről akkor beszélünk, ha egy tárgyat két, vagy

több, egymással párhuzamos metszősíkkal metszünk el.
 A fenti alkatrész metszeti vetületén nem jelöltük, hogy összetett
metszetről van szó, mert ez a felülnézet, és az azon bejelölt
nyomvonalak alapján megállapítható.
Ha mégis jelölni szeretnénk, hogy összetett metszetről van szó,
akkor a metszetrészek határát törésvonallal jelöljük, a
vonalzatokat pedig egymáshoz képest eltoljuk.
 Befordított metszet

 A befordított metszet esetén egymást metsző- egymáshoz nem

90 fokos szögben csatlakozó- síkokkal képezzük a metszetet. A
metszősíkok közül az egyik valamelyik képsíkkal párhuzamos. A
képsíkhoz képest ferde helyzetű síkkal képzett részmetszetet a
képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatjuk.
 Mivel a tárgyat a metszeti vetülettel nem lehet egyértelműen
megadni, szükség lesz a felülnézeti vetületre is. Ezen a
metszősíkok nyomvonalát is meg kell adni.
 Befordított metszet alkalmazása esetén előfordulhat az -amit a
vetületi ábrázolás során nem tapasztaltunk-, hogy a felülnézeti
kép és az elölnézeti metszeti vetület szélességi mérete eltér
egymástól.
 A következő ábrákon olyan alkatrész befordított metszetét
láthatja, amely esetén két különböző furat megmutatása
érdekében alkalmazzuk ezt az ábrázolási módot.
 Metszet tilalma

 Ne rajzoljunk metszetben olyan tárgyakat, tárgyrészleteket,

amelyek esetén a metszet nem mutat többet a nézetnél. Ennek
megfelelően nem szabad hosszirányban metszeni olyan tömör
alkatrészeket, mint például szegecsek, csavarok, ékek, reteszek,
stb.
 Vannak olyan tárgyrészletek, amelyek nézetben hagyása
metszeti ábrázolás esetén szemléletesebb vetületet ad. Ha
például a metszősík merevítő bordát, küllőt, fogaskerék fogát
hoszirányban metszi, akkor ezeket nem szabad metszetben
ábrázolni.
 Önálló rajzolási feladatok
 Ábrázolja az alábbi tárgyat felülnézettel és lépcsős
metszettel!
Megoldás
 Ábrázolja az alábbi tárgyat felülnézettel és befordított
metszettel!
Megoldás
Méretmegadás műszaki rajzokon
 A méretmegadás elemei

 Az alkatrészek egyértelmű meghatározásához nem elég az alak

bemutatása, a rajzon a méreteket és az előállításhoz szükséges
egyéb előírásokat is meg kell adni.
A méret mértékegységgel számszerűen megadott érték, amit
vonalakkal, jelekkel és megjegyzésekkel ki lehet egészíteni.
 A méretmegadás általános
előírásai
 A méretek helyes megadása és a rajzok egyértelműségének
biztosítása érdekében be kell tartani a következőket:
 Az alkatrész meghatározásához szükséges összes méretet meg kell adni.
 Minden méretet csak egyszer kell feltüntetni.
 A méreteket azon a vetületen kell megadni, amely a legjellemzőbben
ábrázolja az alkatrészt.
 A rajzon csak az alkatrész meghatározásához szükséges méreteket kell
megadni.
 A gépészeti rajzokon a méreteket milliméterben tüntetjük fel. A
mértékegységet csak akkor kell megadni, ha nem millimétert, hanem
valamilyen más mértékegységet használunk.
A méretmegadás elemei
 A méretsegédvonalat és a méretvonalat vékony folytonos
vonallal rajzoljuk.
A méretsegédvonal a megadni kívánt méretre legtöbbször
merőleges (el lehet helyezni ferdén is), és kissé túlnyúlik a
méretvonalon.
A méretvonal végződéseit jól láthatóan meg kell jelölni
nyílheggyel, vagy ferde vonással. Ha kevés a hely a nyílhegy
számára, akkor azt ferde vonal helyettesítheti.
 Az előző ábrán a 2x45o -kal megadott méretmegadás során
mutatóvonalat alkalmaztunk. A mutatóvonal végét nyíllal kell
jelölni.
 A méretszámokat kétféleképpen helyezhetjük el. Az egyik
módszer szerint a méretvonallal párhuzamosan, annak közepére
írva, úgy, hogy alulról, vagy jobbról legyen olvasható
 A másik módszer szerint a méretszámot mindig vízszintesen
helyezzük el. Ebben a nem vízszintes méretvonalakat középen
meg kell szakítani
 Egy rajzon belül csak egyféle megadást szabad alkalmazni
 A tárgy középvonalát nem szabad méretvonalként használni,
méretsegédvonalként azonban igen. A méretnyilat és a
méretszámot semmilyen vonal nem metszheti. Ha ezek az elemek
mégis kontúrvonallal találkoznak, akkor a kontúrt az adott helyen
meg kell szakítani.
 A méretmegadásnál törekedni kell arra, hogy a
méretsegédvonalak és a méretvonalak ne metsszék egymást. Ha
ez mégsem kerülhető el, akkor egyik vonal se legyen
megszakítva.
 Ha a méretszám alá van húzva, akkor az azt jelenti, hogy az
adott rész rajza nem méretarányos.
 Alakhoz kapcsolódó
méretek
 A rajz egyszerűsítése és egyértelműségének biztosítása
érdekében az alakhoz kapcsolódó méreteket jelekkel látjuk el
Nézzünk néhány példát
 A lejtés egy sík felület ferdeségét jellemzi valamely alapsíkhoz,
vagy tengelyvonalhoz viszonyítva. A lejtés mérőszáma egy
hányados:


 A lejtés mérőszámát aránypárral (pl.: 1:10), vagy százalékban
(1/10=0.1, azaz 10%) adjuk meg
 A lejtés=1:10 azt jelenti, hogy 10 mm hosszon 1 mm-t változik
(növekszik, vagy csökken) az alkatrész mérete
 A lejtés megadásakor a lejtés jelének felső vonala arra lejt,
amerre az alkatrész mérete csökken
Nézzünk erre példát
 A kúposság az átmérők különbségének és a kúpos rész hosszának
hányadosa:


 A kúposság is megadható aránypárral és százalékosan
 Például a kúposság=1:20 azt jelenti, hogy 20 mm hosszon 1 mm-t
változik (nő, vagy csökken) az átmérő. Az 1:20 arány 5%-os
kúposságnak felel meg (1/20=0.05, azaz 5%)
 A kúposság jele egyenlő szárú háromszög, amelyet
mutatóvonallal adunk meg a rajzon
Nézzünk erre példát
 Mérethálózat felépítése

 A mérethálózat valamely alkatrész rajzon megadott méreteinek

összessége.
A mérethálózat méretei a kész alkatrészen vagy közvetlenül
mérhetők, vagy olyan helyzetmeghatározó méretek, amelyek a
kész darabon ugyan nem mérhetők, de a szerkesztéshez,
gyártáshoz nélkülözhetetlenek.
Betartandó szabály, hogy az alkatrész meghatározásához
szükséges minden méret a rajzon csak egyszer szerepeljen.
A mérethálózat többféleképpen építhető fel. Az alábbiakban az
egyes méretmegadási módokat mutatjuk be.
 Láncszerű méretmegadás

 Az egyes méreteket a korábban már megadott mérethez

viszonyítjuk
 Bázistól induló
méretmegadás

 A bázistól induló méretmegadás esetén az azonos irányú

méretek egy közös alaptól (bázistól) indulnak. A bázisfelület
kiválasztható szerkesztési, gyártási, vagy ellenőrzési szempontok
alapján.
A következő ábra egy tengelyt ábrázol. Ezen mutatjuk be ezt a
méretmegadási módot.
 A tengely hosszméreteinek megadása bázistól induló
méretmegadás szerint, párhuzamos méretmegadással:
 Figyelje meg az előző ábrán, hogy tengely legnagyobb átmérőjű
részének hossza nincs megadva. Ez úgynevezett kiadódó méret,
azaz másik méretekből meghatározható. Ebben az esetben a
121 mm-es teljes hosszból a 73 és 43 mm-t kivonva az adott méret
5 mm-re adódik. A más méretekből meghatározható méretet fel
lehet tüntetni a rajzon, de zárójelbe kell tenni.
 A bázistól induló méretmegadás megoldható összevont
(halmozott) módon is.
A méretszámokat elhelyezhetjük a méretsegédvonallal
egyvonalban, vagy a méretvonal felett
 A halmozott méretmegadást két irányban is lehet alkalmazni
 Méretmegadás
koordinátákkal

 A méreteket koordinátákkal is megadhatjuk. Ilyen esetben a

méreteket összesítő táblázatba foglaljuk
 Kombinált méretmegadás

 A mérethálózat kialakításakor törekedni kell a méretek

áttekinthető elrendezésére. A alkatrészek méreteit megadhatjuk
az előzőekben említett háromféle módszer együttes
alkalmazásával is. Ezt nevezzük kombinált méretmegadásnak.
 A méretmegadás gyakorlati
szempontjai

 Az egy vetületen elhelyezett méreteket az áttekinthetőség

érdekében csoportosítani kell. A következő ábrák a méretek
külső, illetve belső felületek szerinti csoportosítását mutatják be
 A geometriai idomot meghatározó méreteket -mint összetartozó
méretcsoportot- lehetőleg ugyanazon a vetületen kell megadni.
Ilyen lehet például a reteszhorony szelvényrajzán megadott két
méret
Különleges méretmegadás
 Ismétlődő elemek
méretmegadása
 Egyenlő távolságra levő alakzatok, vagy azonos módon
elhelyezett elemek esetén egyszerűsíteni lehet a méretmegadást
 Az ismétlődő elemek egyszerűsített megadásával bizonyos
esetekben egy további vetület megrajzolását is helyettesíthetjük.
Ha csak a furatok számára utalunk, de az elhelyezkedésükre
nem, akkor az azt jelenti, hogy azonos osztásban ismétlődnek a
lyukkör mentén. 8 furat esetén a furatok 360/8=45 fokonként
helyezkednek el.
 Szabálytalan alakú alkatrész
méretmegadása
 Szabálytalan görbefelülettel határolt alkatrész méreteit a görbe
jellemző pontjainak megadásával határozzuk meg
 Nagy sugár megadása
 Ha az ív középpontja kívül esik a rendelkezésre álló helyen, akkor
a sugár méretvonalát meg kell törni, hogy a középpont helyét
érzékeltetni tudjuk
 Magától értetődő méret

 A magától értetődő méretet, amely az ábrából egyértelműen

meghatározható, nem kell megadni. Ilyen lehet például:
 a merőlegesre rajzolt élek merőlegessége,
 a párhuzamosra rajzolt élek párhuzamossága,
 szabályos hatszög szögei,
 középvonallal felezett méretek félméretének egyenlősége,
 az egyforma nagyságúra rajzolt elemek azonos mérete, stb.
Felületminőség, Tűrések, Illesztések
 Felületminőség

 Az alkatrészek felülete a leggondosabb megmunkálással sem

készíthető el tökéletesen simára. A megmunkáló szerszámok élének
pontatlansága, kopása, a munkadarab és a munkagép rezgése
egyenetlenséget okoz.
 A felület minőségét bizonyos alkatrészek esetén elő kell írni. Például
az egymáson elmozduló alkatrészeknél fontos, hogy a kopás és a
súrlódás csökkentése érdekében minél jobb minőségű felületük
legyen. A jó minőségű felület gyártási költségei azonban nagyobbak,
így indokolatlanul jó minőséget nem célszerű előírni.
 A munkadarab felületének eltérése a megrajzolt (mértani) felülettől
többféle lehet. Ezek közül a hullámosságot és az érdességet mutatjuk
be.
 A hullámosság a felület viszonylag nagy térközű, ismétlődő
egyenetlensége. Hullámosság esetén a hullámhossz nagyobb,
mint a hullámmélység.
Az érdesség kis térközű egyenetlenség, ahol a hullámmélység
nagyobb, mint a hullámhossz.
A továbbiakban az érdességgel foglalkozunk.
 A felületi érdesség mérőszámai
 A felületi érdesség jellemzésére az átlagos érdességet (Ra) és az
egyenetlenség magasságot (Rz) használjuk a leggyakrabban.
Az átlagos érdesség mérőszámának meghatározása az alábbiak
szerint történik
 A munkadarab valóságos felületét mérőeszközzel letapogatják.
Ennek eredménye az észlelt profil. Az észlelt profilt koordináta-
rendszerbe helyezik, úgy, hogy a vízszintes tengely alatti és feletti
területek megközelítőleg egyformák legyenek. Adott távolságon
(alaphosszon) egymástól azonos távolságokra megmérik az
észlelt profil és a vízszintes tengely közötti távolságokat (y1, y2, ...,
yn).
 Az átlagos érdességet mikrométerben mérjük.
Az érdesség leggyakrabban használt szabványos számértékei:
400; 200; 100; 50; 25; 12.5; 6.3; 3.2; 1.6; 0.8; 0.4; 0.2; 0.1; 0.05; 0.025;
0.012
 A felületi érdesség másik mérőszáma az egyenetlenség
magasság (Rz). Ez az alaphosszon belül észlelt profil öt
legmagasabb csúcsának és öt legmélyebb gödrének alábbi
képlet szerinti átlaga:
 Az egyenetlenség magasságot szintén mikrométerben mérjük.
Az egyenetlenség magasság leggyakrabban használt
szabványos számértékei:
1600; 800; 400; 200; 100; 50; 25; 12.5; 6.3; 3.2; 1.6; 0.8; 0.4; 0.2; 0.1;
0.05; 0.025.
 Az érdességi jelek
 A felületi érdességet leggyakrabban az érdességi alapjellel és az
érdesség számértékével adjuk meg a rajzon. Az érdesség
alapjele nyitott szárú ék (2. ábra, 1. számú jel). Ez a jel nem utal a
megmunkálás módjára.
Ha elő szeretnénk írni, hogy az adott felületet valamilyen
forgácsoló eljárással (pl. esztergálással, marással) kell
megmunkálni, akkor a 2. számú jelet alkalmazzuk.
A 3. számú jel a forgácsnélküli alakítással (pl. kovácsolással)
megmunkálandó felületek érdességi jelképe. Ha ezt a jelet
számérték nélkül helyezzük el a rajzon, akkor az azt jelenti, hogy
az adott felületet nem kell megmunkálni.
 Az érdességi jel annak a felületnek a legnagyobb érdességét
jelenti, amelyre a jel csúcsa mutat.
 Az érdességi jelhez kapcsolhatók még a megmunkálásra,
ellenőrzésre vonatkozó adatok, illetve egyéb előírások:
 Az "a" helyen adjuk meg az átlagos érdesség vagy az egyenetlenség-
magasság számértékét mikrométerben. A számértéket megelőzi a
paraméter jele (Ra, Rz)
Az "a" és "b" helyen adhatjuk meg a felületi érdességi érték alsó és
felső határát (abban az esetben, ha az alsó határt is szabályozni kell).
A "c" helyen adjuk meg a gyártás eljárás megnevezését vagy más
gyártási követelményeket.
A "d" a megmunkálással kialakított felületi mintázat szabványos
jelének helye.
Az "e" a megmunkálási ráhagyás milliméterben megadott értékének
helye.
 Az érdességi jelek
elhelyezése a rajzon

 Az érdesség jelét arra a felületre rajzoljuk, amelyikre vonatkozik.

Rajzolható kontúrvonalra, méretsegédvonalra, méretvonalra (ha
méretsegédvonal nincs), úgy, hogy a csúcsa a felületre
mutasson:
 Ha az érdességi jel a méretvonalra kerül (lásd a fenti ábra
baloldali nézeti képén), akkor azt a méretszám, vagy méretjel elé
kell írni.
 Illeszkedő felületek esetén az érdességet mindkét felületre külön-
külön elő kell írni, még akkor is, ha az érdességük azonos.
 Egyszerűsítések az érdesség
megadásában
 Ha az alkatrész összes felületét azonos érdességűre kell készíteni,
akkor az érdesség kiemelve is megadható
 Ha az ábrán ábrázolt tárgy minden felülete 6.3-es érdességű
lenne, akkor elegendő lenne a rajz jobb alsó sarkában kiemelt
érdességi jelen feltüntetni az érdességet.
Mivel az alkatrészen van más érdesség is (3.2), ezt az adott
felületen feltüntetjük, a kiemelt érdességi jel mellé pedig
zárójelbe egy számérték nélküli jelet helyezünk.
 Tűrések

 A kész munkadarabok többé-kevésbé eltérnek a rajzon ábrázolt

munkadarabtól. Az eltérés lehet méreteltérés, alakeltérés és
helyzeteltérés.
Ezek az eltérések problémákat okozhatnak a szerelés, a működés
és a karbantartás során, ezért az eltérések megengedhető
mértékét elő kell írni.
A megengedhető eltérést tűrésnek nevezzük.
 Tűrési alapfogalmak
 Az alkatrész rajzon megadott méretét névleges méretnek nevezzük,
jele: N.
A kész alkatrész mérete a tényleges méret.
Egy alkatrész szerelési, működési, karbantartási szempontjait
figyelembe véve van egy olyan méret, amelynél a kész alkatrész
nem lehet nagyobb, mert ekkor már alkalmatlan funkciója
betöltésére (azaz selejt).
Az alkatrész megengedett legnagyobb mérete a felső határméret.
Jele: FH.
Ehhez hasonlóan az alkatrész egy bizonyos méretnél nem lehet
kisebb.
Az alkatrész megengedett legkisebb mérete az alsó határméret.
Jele: AH.
Az, hogy a névleges mérethez viszonyítva az egyes határméretek
annál nagyobbak, vagy kisebbek lehetnek, több tényezőtől függ.
Nézzünk erre egy példát!
Az alábbi képen egy persely egy tengelyvég térhatású ábráját,
illetve metszeti vetületét látjuk.
 A tengely és a persely érintkező hengeres felületeinek névleges
mérete azonos (pl. legyen 40 mm). A példa kedvéért tételezzük
fel, hogy a persely belső átmérője pontosan 40 mm. Ha azt
szeretnénk, hogy a tengely könnyen elfordulhasson a perselyben,
akkor a tengely felső határméretének kisebbnek kell lenni 40 mm-
nél.
Ugyanakkor az is fontos, hogy a tengely ne legyen "sokkal"
kisebb, mint a persely, mert ez a tengely helyzetét labilissá tenné.
 Ha a tengely átmérője az elkészítés után beleesik a két
határméret közötti mezőbe (az ábrán a keresztben vonalkázott
részbe), akkor a tengely beépíthető az adott helyre.
Minél "vékonyabb" a tűrésmező, annál pontosabb gyártási
eljárást kell választani az alkatrész elkészítéséhez.
 A méret lehet kívülről vagy belülről mérhető. A tárgy alakjától
függetlenül a kívülről mérhető méretet mint csapot, a belülről
mérhető méretet mint lyukat (furatot) fogjuk említeni.

A névleges méret (N) és az alsó határméret (AH) különbsége az

alsó határeltérés (AE).
A névleges méret (N) és a felső határméret (FH) különbsége a
felső határeltérés (FE).
A felső határméret és az alsó határméret különbsége a
tűrésnagyság (T). T = FH - AH.
 Ha egy adott alkatrész megengedett mérete - az alkatrész
működéséből adódóan - a névleges méretnél nagyobb és
kisebb is lehet, akkor a tűrésmező és a határeltérések az alábbiak
szerint alakulnak:
 Ha az alkatrész megengedett mérete a névleges méretnél csak
nagyobb lehet, akkor a tűrésmező és a határeltérések az
alábbiak szerint alakulnak:
 Mérettűrés megadása a
rajzon

 A mérettűrést megadhatjuk a határeltérések számszerű

értékével, vagy a tűrésmező elhelyezkedésére utaló betűvel és a
tűrésnagyságra utaló számmal.
 A mérettűrés megadása
számszerűen
 A tűrés számszerű értékkel történő megadásánál a névleges
méret után írva kell feltüntetni a határeltéréseket, a
méretszámnál kisebb méretű számmal. A megadott értékek
millimétereket jelentenek, az adatoknak az előjelét is ki kell írni. A
nulla eltérést is ki kell írni, előjel nélkül.
 Az egy-irányban határolt méretet vagy csak alsó (minimum),
vagy csak a felső (maximum) határméretével írjuk elő.
 Mérettűrés megadása
betűvel és számmal

 A szabványos ISO-tűrést a tűrésmező elhelyezkedésére utaló

betűvel, és a tűrésnagyságra utaló számmal kell előírni.
 Csap jellegű méretre kisbetűvel, lyukra nagybetűvel utalunk.
Tűrésmezők elhelyezkedése
csap esetén
Tűrésmezők elhelyezkedése
lyuk esetén
 Betűjelen kívül a mérettűrés megadásához szükség van még a
tűrésnagyságra. Erre a betű után írt számmal utalunk. A számok a
következők lehetnek: 01, 0, 1, 2, ... 17. Ezek a számok
tulajdonképpen minőségi fokozatokat jelentenek. A nagyobb
számok ugyanazon névleges méret esetén "vastagabb"
tűrésmezőre utalnak.
A fentiek alapján például egy 30 mm-es csap jellegű méretre
"30g6" módon írhatunk elő tűrést.
Egy 40 mm-es belső méretre (lyukra) például "40H7" módon
adhatunk meg mérettűrést.
Azt, hogy ezek pontosan milyen határméreteknek felelnek meg,
tűréstáblázatból lehet kikeresni.
Tűréstáblázat használata
 A mérettartomány határára eső méretek esetén abból a sorból
kell kiválasztani az eltéréseket, amelyikben a keresett méret a
felső érték. Például 30 mm-es méret esetén a 18-30
mérettartomány sorából kell kikeresni az eltéréseket.
A táblázatban szereplő két adat közül a felső érték a felső
határeltérés (FE), az alsó érték az alsó határeltérés (AE).
 Nézzünk konkrét példát a táblázat használatára! Az alábbi ábrán
egy tengelyvég mérettűréseit adtuk meg.
 A 32h6 méret esetén a táblázatban FE=0 és AE=-16 értékeket
találunk. Ez 0 és -0,016 mm határeltérésnek felel meg. Azaz a
méret 32 mm-től 0 és -0,016 mm-rel térhet el.

 Ez alapján 32h6 esetén:

A (névleges méret) N=32.
A (felső határméret) FH = 32 + 0 = 32
Az (alsó határméret) AH = 32 - 0,016 = 31,984
A (tűrésnagyság) T = FH - AH = 32 - 31,984 = 0,016
 A 32js6 esetén:
Táblázatból: FE= +0,008, AE= -0,008
N=32
FH = 32 + 0,008 = 32,008
AH = 32 - 0,008 = 31,992
T = 32,008 - 31,992 = 0,016
 A 42p6 esetén:
Táblázatból: FE= +0,042 AE= +0,026
N = 42
FH = 42 + 0,042 = 42,042
AH = 42 + 0,026 = 42,026
T = 42,042 - 42,026 = 0,016
 Illesztések

 Két azonos névleges méretű kapcsolódó alkatrész elkészítés után

összeszerelve kétféle módon illeszkedhet. Ha a csap tényleges
mérete nagyobb, mint a lyuk tényleges mérete, akkor szilárd
illeszkedésről beszélünk. A két tényleges méret közötti
méretkülönbséget ilyenkor fedésnek nevezzük.
Ha a csap tényleges mérete kisebb, mint a lyuk tényleges
mérete, akkor az illeszkedés laza. A méretkülönbséget ebben az
esetben játéknak nevezzük.
 Az illeszkedés kívánt jellegét a két alkatrész tűrésének megfelelő
párosításával lehet elérni.
A tűrések párosítása az illesztés.
A tűrések párosításakor az egyik alkatrész tényleges mérete a
névleges méret közelében van, a kívánt illesztési jelleget a másik
alkatrész tényleges mérete határozza meg.
 Illesztési rendszerek

 Ha a lyuk méretét választjuk alapnak, akkor alaplyuk-rendszerről

beszélünk. Ebben az esetben a lyuk "H" alapeltérésű. (Az előző
leckében szerepelt, hogy a H alapeltérésű lyuk esetén a
tűrésmező felülről érinti a névleges méret vonalát. Az alsó
határméret ebben az esetben megegyezik a névleges mérettel.)
Ha a csap méretét választjuk alapnak, akkor a csap tűrése "h".
Ekkor alapcsap rendszerről beszélünk. ("h" tűrésű csap esetén a
tűrésmező alulról érinti a névleges méret vonalát, azaz a felső
határméret megegyezik a névleges mérettel.)
A műszaki gyakorlatban mindkét rendszer szükséges, de az
alaplyuk rendszer használata elterjedtebb.
 Laza illesztés alaplyuk
rendszerben

 Az alaplyuk rendszerben a lyuk tűrése "H". Ehhez laza illesztés

esetén úgy kell választani a csap tűrését, hogy ha csap a -
megengedett tűrésmezőn belül- a legnagyobb méretre készül,
akkor is játék legyen a két alkatrész között.
Ennek a feltételnek úgy tudunk megfelelni, ha a csap tűrését "a"-
"h" közötti értékre választjuk:
 Laza illesztés esetén az alkatrészek játékkal illeszkednek. A laza
illesztést jellemzi a játék legnagyobb és legkisebb értéke. A
legnagyobb játék jele NJ, a legkisebb játéké KJ.
Nézzünk konkrét példát ennek a két értéknek a
meghatározására!
A választott illesztés 40H7/f7. (Mivel a két alkatrész névleges
mérete egyforma, azt csak egyszer írjuk ki, a tűréseket pedig "/"
jellel választjuk el egymástól. A tűrések megadása így
egyértelmű, hiszen a nagybetű a lyukra, a kisbetű a csapra
vonatkozik.)
 Az ábráról könnyen leolvasható, hogy a legkisebb játék (KJ)=
0,025. Legkisebb a játék akkor, amikor a lyuk -a megengedett
tűrésen belül- a lehető legkisebb méretűre, a csap a lehető
legnagyobb méretűre készül.
A legnagyobb játék (NJ)= 0,05 + 0,025 = 0,075. Legnagyobb a
játék akkor, amikor a lyuk a lehető legnagyobbra, a csap a
lehető legkisebbre készül.
 Laza illesztés alapcsap
rendszerben
 Alapcsap rendszerben a csap tűrése "h", ehhez választjuk a lyuk
tűrését
 Az ábra alapján:
NJ= 0,053 + 0,013 = 0,066
KJ= 0,02
 Szilárd illesztés alaplyuk
rendszerben
 Szilárd illesztés esetén az alkatrészek fedéssel illeszkednek. A csap
tűrését úgy kell megválasztani, hogy a csap tényleges mérete
mindenképpen nagyobb legyen a lyuk tényleges méreténél. Ez
akkor valósul meg, ha a "H" lyukhoz "p"-"zc" csapokat párosítunk:
 Szilárd illesztés esetén az alkatrészek fedéssel illeszkednek. A
szilárd illesztést jellemzi a fedés legnagyobb és legkisebb értéke.
A legnagyobb fedés jele NF, a legkisebb fedésé KF.
Példa szilárd illesztésre alaplyuk rendszerben:

 Legnagyobb a fedés, amikor a csap a lehető legnagyobbra, a

lyuk a lehető legkisebbre készül.
A legnagyobb fedés: NF = 0,059.
A legkisebb fedés: KF = 0,043 - 0,025 = 0,018
 Szilárd illesztés alapcsap
rendszerben

 Ebben az esetben "h" jelű csaphoz választunk "P"-"ZC" lyukat.

 Átmeneti illesztés

 Átmeneti illesztésről akkor beszélünk, amikor a tervezés

időszakában még nem lehet megállapítani, hogy a kész
alkatrészek fedéssel, vagy játékkal illeszkednek-e, mert mindkét
eset előfordulhat. A kész alkatrészeket összeszerelve azonban
már egyértelműen laza, vagy szilárd illeszkedés jön létre.
Átmeneti illesztés alaplyuk
rendszerben
 Ha a lyuk a legnagyobb méretűre készül, a csap pedig a
legkisebbre, akkor játék keletkezik. Ennek legnagyobb értéke:
NJ = 0,025 + 0,008 = 0,032
Ha a lyuk a legkisebb méretűre készül, a csap pedig a
legnagyobbra, akkor fedés keletkezik. Ennek legnagyobb értéke:
NF = 0,008
Átmeneti illesztés alapcsap
rendszerben
Rajzfajták,
Menetes és bordázott
alkatrészek
Rajzfajták

 A műszaki életben sokféle rajzfajtát használnak.

Különböző szempontok figyelembevételével
csoportosíthatjuk és nevezhetjük el a rajzokat.
A rajz elnevezése utalhat
- a kidolgozás módjára (vázlatrajz, szerkeszett rajz),
- a kidolgozás céljára (ajánlati rajz, műhelyrajz,...),
- a kidolgozás tartalmára (alkatrészrajz, összeállítási
rajz, elhelyezési rajz,...).
 Az alkatrészrajz a gyártás, iiletve a gyártáselőkészítés
alapjául szolgál, egyetlen alkatrészt ábrázol. Az adott
alkatrészt elkészítés utáni, szerelésre kész állapotban
mutatja be. Adatokat nyújt az ellenőrzéshez,
szereléshez. Az alábbi ábra egy ékszíjtárcsa térhatású
képét, az alatta levő pedig a tárcsáról készült
alkatrészrajzot mutatja be.
 A rajz alsó részén az úgynevezett feliratmező található.
Ebben feltüntetik többek között a rajz tárgyát, a
munkadarab anyagát, és a méretarányt.
A rajzon méretarányként 1:1 van megadva. Ez azt
jelenti, hogy a rajzon szereplő munkadarab méretei
megfelelnek a valóságos méreteknek.
Gyakran előfordul azonban, hogy az ábrázolandó
alkatrész méretei nem teszik lehetővé azt, hogy valódi
nagyságban ábrázoljuk, mert méretei túl kicsik, vagy
túl nagyok. A következő ábra egy kisméretű alkatrészt
mutat be.
 Az ábrázolt csőszegecs legnagyobb átmérője 4.5 mm,
erről nyilvánvalóan nem lehet eredeti méretben
áttekinthető rajzot készíteni.
A megoldás a nagyítás. A szabvány 2-, 5-, 10-, 20-, 50-,
100-,... szoros nagyítást enged meg. Az előző ábra 10-
szeresére nagyítva ábrázolja a szegecset. A méretarány
megadásakor ezt jelezni kell. Ezt a nagyítást 10:1
méretaránnyal fejezzük ki.
A méretarány megadása elé "M" betűt szokás írni: M 10:1.
Az M 10:1 úgy olvasandó, hogy ami a rajzon "10", az a
valóságban "1", azaz a rajzon minden részlet 10-szer
akkora, mint a valóságban. (Ez a gyakorlatban azt jelenti,
hogy a rajzon lemérve az "5" számmal megadott méret
50 mm-nek adódik!)
Ha a méretarány megadásakor az "M" betű utáni első
szám a nagyobb, akkor nagyításról van szó.
 Ha a munkadarab túl nagy, akkor kicsinyítve rajzoljuk
meg.
A kicsinyítés szintén 2-, 5-, 10-, 20-, 50-, 100-,... arányban
történhet. Az M 1:20 azt jelenti, hogy ami a rajzon "1", az
a valóságban "20", tehát kicsinyítésről van szó.
A rajzra mindig a valóságos méreteket írjuk fel attól
függetlenül, hogy nagyítva, kicsinyítve, vagy természetes
nagyságban rajzoltuk meg.
Egy rajzon többféle méretarányt is lehet alkalmazni,
például ha kinagyítunk egy részletet. Ekkor a kinagyított
részlet rajza mellett az alkalmazott méretarányt meg kell
adni.
 Az összeállítási rajz elemekből felépített egységek rajza, amely az
alkatrészek összefüggését, működésbeli szerepét szemlélteti. Az
összeállítási rajzon nincs olyan részletes méretmegadás, mint az
alkatrészrajzon, ezen a rajzfajtán legfeljebb a szerkezet befoglaló
méretei szerepelnek. Erre láthatunk példát a következő ábrán.
 Az összeállítási rajzhoz darabjegyzék is tartozik. A
darabjegyzék a feliratmező felett helyezkedik el. A
megrajzolt alkatrészeket számokkal jelöljük, ezeket
tételszámoknak nevezzük. A darabjegyzék bejegyzései és
a rajzon levő alkatrészek a tételszámok alapján
azonosíthatók.
A rajzon többször szereplő egyforma alkatrészek egy
tételszámot kapnak, és a darabjegyzék "Darabszám"
("Db")mezőjében tüntetik fel azt, hogy hány darab van
belőlük. (Ilyen például a rajzon -többek között- a 8-as
számú tétel, amelyből a szerkezet 20 darabot tartalmaz.)
A tételszámok felírását alulról kezdik, hogy az esetleges
rajzkiegészítés során az ábrára kerülő elemek a
darabjegyzékbe felvehetők legyenek.
A rajzon csak néhány fontosabb méret szerepel. Az ábráról
leolvasható például az, hogy a szerkezet befoglaló
méretei 130 mm és 200 mm.
Csavarmenetes alkatrészek
ábrázolása

 A gépészeti szerkezetek leggyakoribb kötésmódja a

csavarkötés. A menetes alkatrészek vetülethelyes
ábrázolása nagyon sok rajzi munkát jelentene, ezért
ezeket jelképesen ábrázoljuk.
 Alapfogalmak
 Ha egy egyenes körhenger felületére a henger
tengelyvonalához szögben hajló egyenest csavarunk,
csavarvonal keletkezik.
A csavarvonal és henger valamely alkotójának két
szomszédos metszéspontja közötti távolság a
menetemelkedés. A menetemelkedést az alábbi
ábrán "L" betűvel jelöljük.
 Ugyanannak a hengernek a felületére több,
egymással párhuzamos egyenest is csavarhatunk.
Ebben az esetben a csavarvonal több bekezdésű. Az
egyes csavarvonalak egymástól az alkotón mért
távolsága a menetosztás. Több bekezdés esetén az
egyes csavarvonalak egymástól mindig azonos
távolságra helyezkednek el. A menetemelkedés a
menetosztásnak mindig egész számú többszöröse.
A bekezdések számát megkapjuk, ha a
menetemelkedést elosztjuk a menetosztással.
 A csavarvonalak lehetnek jobb és bal csavarodásúak.
 Csavarmenet
 Ha az első pontban említett henger felületére nem
egyenest, hanem -képzeletben- például háromszög,
vagy trapéz, stb. keresztmetszetű rudat csavarunk úgy,
hogy azok közvetlenül egymás mellé kerülnek, akkor
csavarmenet keletkezik. (A valóságban a menet
többféle eljárással is készülhet: esztergálással,
menethengerléssel, menetfúrással.)
Ha a csavarmenet a henger külső felületén van, akkor
orsómenetről beszélünk.
 Ha a menetet a henger belső felületén alakítjuk ki,
akkor anyamenetről beszélünk
 Az előző ábrák háromszög profilú meneteket
mutatnak be.
 A leggyakrabban előforduló profilokat a következő
ábrákon láthatjuk, szabványos betűjelükkel együtt.
 Orsómenet jelképes
ábrázolása

 A menet jelölése vékony vonallal történik. Az alkatrész

kontúrvonalai megfelelnek a menet nélküli állapotnak.
A hossztengellyel párhuzamos nézeti képen a menet
jele vékony egyenes vonal, a hossztengelyre
merőleges nézetben és metszetben pedig vékony
vonallal rajzolt háromnegyed körív. Az ábrázolt
alkatrész nem végig menetes. A menet végét vastag
vonallal jelöljük.
 Az ábrázolandó menetes alkatrész:
 Egyes rajzokon látható a menetkifutás ábrázolása is:
Anyamenet jelképes
ábrázolása
 Az anyamenet ábrázolása ugyanolyan elvek szerint
történik, mint az orsómeneté.
Az ábrázolandó alkatrész térhatású metszete:
 A műszaki gyakorlatban gyakran előfordul menetes
zsákfurat, amelynek ábrázolása a következő ábrán
látható
Összecsavart állapot
ábrázolása
 A menetes kötést jelképesen úgy ábrázoljuk, hogy az
orsómenet takarja az anyamenetet
 Az előző ábrán csak közvetett bizonyítékaink vannak
arra, hogy a metszetben ábrázolt alkatrész menetes,
ugyanis az anyamenet jele nem látható (azt eltakarja
az orsómenetes alkatrész.) Az alábbi ábra példát
mutat arra, hogy a menet nélküli alkatrész esetén mi
utal a menet hiányára.

 A 2. számmal jelölt alkatrész kontúrvonala

egyértelműen utal arra, hogy annak furatában nincs
menet. (Ha menetes lenne, akkor a nyíllal jelölt
kontúrvonal nem lehetne ott!) Az 1. számú alkatrész
ebben az esetben is menetes.
Csavarmenetek
méretmegadása
 A csavarmenet jelképes jelölése csak arról tájékoztat,
hogy az alkatrészen menet van. A rajzon ezen kívül
meg kell adnunk a menet fajtáját, méretét és egyéb
jellemzőit. A menet méretjelölésének felépítése a
következő:
 A menet méretmegadása nem mindig ennyire
bonyolult. Ha szabványos menetemelkedésű,
egybekezdésű, jobbcsavarodású menetről van szó,
akkor elegendő a menetszelvény betűjelének és a
menet méretének a megadása.
Például: M 20. (20 mm-es névleges méretű metrikus
menet. A jobbcsavarodást nem kell külön jelölni.)
A csavarmenet méreteit a rajzon az alábbiak szerint
adjuk meg:
 A balmenetes alkatrészeket erre figyelmeztető
horonnyal látják el:
 Bordázott alkatrészek
ábrázolása

 A bordázott alkatrészek (bordástengely és bordás

agy) nagy forgatónyomatékok átvitelére szolgálnak.
Fontos tulajdonságuk, hogy az agy a tengelyen
tengelyirányban elmozdulhat, emiatt használhatók
például gépjármű nyomatékváltókban.
A bordázott alkatrészeket nem vetülethelyesen,
hanem jelképesen ábrázoljuk.
Bordástengely jelképes
ábrázolása
 A bordázat jele - a menet jeléhez hasonlóan - vékony
vonal. A menetes alkatrészektől a méretmegadás,
illetve az oldalnézeti vetület és metszet alapján lehet
megkülönböztetni.
 A bordázat méretmegadásában látható adatok
értelmezése a következő:
- ISO 14: a szabvány jele
- 8 : a bordák száma
- 32 f7: a kisátmérő és annak tűrése
- 36 : a nagyátmérő
 A bordástengelyen gyakran nem alakítanak ki végig
bordázatot. Ez az ábrázolás tekintetében is más
helyzetet teremt.
 Az elölnézeti vetületen vékony egyenes vonallal jelölni
kell a bordák hasznos hosszának végét, vékony
körívvel a bordakifutást, valamint vékony egyenes
vonallal a bordázat végét:
 Az oldalnézeti vetületen is látunk változást. A nyíllal
jelölt ívek a bordázat mögötti tengelyrész
kontúrvonalai:
 Ha a bordástengely nem tömör, és a belső részletek
megmutatása miatt metszetben kell ábrázolni, be kell
tartani azt a szabályt, hogy a bordát hosszirányban
tilos metszetben ábrázolni, azaz annak ellenére sem
vonalkázzuk be, hogy a metszősík keresztülhalad rajta.
 A metszetei vetületen a bordaárok vonalát vastag
folytonos vonallal jelöljük.

 A bordástengelyt akkor is így ábrázoljuk, ha a

metszősík nem a bordán, hanem a bordaárkon halad
keresztül.
 A bordástengely bordái készülhetnek úgynevezett
evolvens profillal is. (Az evolvensről a fogaskerekek
tárgyalásakor lesz szó. A bordák profilja ez esetben a
fogaskerék fogainak profiljával megegyező.) Az alábbi
ábrák egy evolvens profilú bordástengely térhatású
képét és vetületi ábráját mutatják be.
Bordás agy jelképes
ábrázolása
 A bordás agy esetén a bordázat az alkatrész belsejében
található, ennek megmutatása metszetben történik. Az
ábrázolás során ugyanúgy járunk el, min a bordástengely
esetén.

 A metszeti képen a bordát nem vonalkázzuk be. Az

oldalnézeten egy bordát és két bordaárkot rajzolunk ki. A
ki nem rajzolt bordákat vékony körívvel jelöljük. A 6H9 itt a
bordaárokra vonatkozik, annak szélességi méretét és
tűrését adja meg.
Bordáskötés jelképes
ábrázolása
 Bordáskötés jelképes ábrázolásakor a bordástengely
takarja a bordásfuratot.
A kötés ábrázolásának bemutatását a részben
összeszerelt állapottal kezdjük.
 A teljesen összeszerelt állapot:
Fogazott alkatrészek, rugók,
gördülőcsapágyak, nem
oldható kötések
Fogazott alkatrészek
ábrázolása
Fogazott alkatrészek
ábrázolása

 A fogazott gépelemek forgómozgás

átszármaztatására szolgálnak. Mivel a fogak alakjának
részletes kirajzolása nagyon sok felesleges rajzmunkát
jelentene, ezért a fogazott alkatrészeket is jelképesen
ábrázoljuk.
Fogaskerekek ábrázolása

 Az alábbiakban néhány olyan fogalmat ismertetünk,

amelyek a rajzszabályok megfogalmazásához és
megértéséhez szükségesek.
A fogaskerekek fogprofilja úgynevezett evolvens profil.
Az evolvens görbét úgy származtathatjuk a
legegyszerűbben, hogy valamely görbén
csúszásmentesen legördítünk egy egyenest. Ekkor az
egyenes minden pontja evolvens görbét ír le. Ha a
görbe kör, akkor a keletkező görbe körevolvens.
 A fogakkal kapcsolatos legfontosabb elnevezéseket a
következő ábra mutatja be:
Hengeres fogaskerék
ábrázolása
 Hengeres fogaskerék esetén a fogakat egy henger
palástfelületén alakítják ki. A következő ábrán egy
elmetszett hengeres, egyenes fogazatú fogaskerék
térhatású ábrája és vetületi képei láthatók
 A fogaskerék fogát a metszeti képen nem
vonalkázzuk be, annak ellenére sem, hogy a metszősík
áthalad rajta.
 A hengeres fogaskerék fogai ferdén is kialakíthatók:

 Ilyen esetben a vetületi képen kiegészítő jelet kell

alkalmazni:
 A nyílfogazat hasonló a módon jelölhető:
 A kapcsolódó fogaskerekek zavartalan forgásának
biztosítása érdekében az egyik kerék fejköre és a
másik kerék lábköre között hézagot kell hagyni.
 Összeállítási rajzokon a fogaskerekek összekapcsolt
állapotban láthatók. Kapcsolódó fogaskerekek
metszeti ábrázolásakor az egyik kerék fogát a másik
kerék kapcsolódó foga elé kell rajzolni (ahogy a fenti
térhatású ábrán látható). Az egyik fog tehát
takarásba kerül, így fejköre nem látható élként,
szaggatott vonallal rajzolandó.
Kúpfogaskerék ábrázolása

 Kúpfogaskerék esetén a fogak egy kúp palástfelületén

helyezkednek el
 Ábrázolása a hengerkerék ábrázolásával megegyező
elvek alapján történik:
 A kúpfogaskererek kapcsolódásának ábrázolása
hasonlít a kapcsolódó hengerkerekek ábrázolásához.
 Fogasléc ábrázolása

 A fogasléc a fogaskerék forgó mozgását egyenes

vonalú mozgássá alakítja
 Fogasléc ábrázolásakor az első és az autolsó fogat
rajzoljuk ki, a többit jelképesen ábrázoljuk
 Fogasléc és fogaskerék kapcsolatának ábrázolása
megegyezik a fogaskerekek kapcsolódásakor
megismertekkel. (A fogasléc olyan fogaskeréknek
tekinthető, amelynek átmérője végtelen nagy.)

 A kapcsolódást metszetben úgy ábrázoltuk, hogy a

fogaskerék foga takarja a fogasléc fogát
Csiga és csigakerék
ábrázolása
 Először a csigatengely jelképes ábrázolását mutatjuk
be. Mivel az alkatrész tömör, a hossztengelye mentén
tilos metszeni, emiatt a metszeti ábrázolás
bemutatására kitöréses metszetet alkalmaztunk
 A csigakerék ábrázolása hasonló a fogaskerék
ábrázolásához. Eltérést elsősorban a fog alakjában
tapasztalunk
 A két alkatrész kapcsolódását úgy ábrázoljuk, hogy
csigakerék foga takarja a tengelyt
Lánckerék és kilincskerék
ábrázolása
 A lánckerék és a kilincskerék ábrázolásában közös,
hogy mindkettő esetén kirajzolunk néhány fogat, a
többit pedig -vékony vonallal rajzolt körívvel-
jelképesen ábrázoljuk.
Lánckerék térhatású képe és jelképes ábrázolása.
 A kilincskerék ábrázolása ugyanezen elv alapján
történik. Az ábrákon a kilincskerékhez kapcsolódó
alkatrészt is feltüntettük
Rugók ábrázolása

 A rugókat a műszaki rajzokon ábrázolhatjuk nézetben,

metszetben és jelképesen

Csavarrugók
 A leggyakrabban alkalmazott rugófajták a
csavarrugók (A rugóhuzal csavarvonal alakú). Ezek
lehetnek nyomórugók, húzórugók és forgatórugók.
Mivel a csavarrugók valóságos alakja bonyolult, ezért
egyszerűsítve, vagy jelképesen ábrázoljuk őket. Az
egyszerűsített ábrázolás lehet nézeti, vagy metszeti.
Nyomó csavarrugók
ábrázolása
 Az alábbi ábra egy nyomó csavarrugót ábrázol

 Nézzük meg ennek a rugónak a nézeti és metszeti

ábráját
 Ha a rugóhuzal átmérője 1 mm-nél kisebb, akkor a
rugó jelképesen is ábrázolható. A kinematikai rajzokon
(ahol az egyes gépelemeket csak jelképekkel jelölik)
szintén a jelképes ábrázolást használják.
 Ha a rugóhuzal átmérője kisebb, mint 2 mm, akkor a
metszeti képen a vonalkázás helyett feketítést
alkalmazunk
 Nagy menetszámú (5 menetnél hosszabb) rugók
esetén elegendő a rugóvégek és még mindkét
oldalon néhány menet kirajzolása, a rugó középső
része elhagyható
 A rugók végének kialakítása eléggé változatos lehet.
Az alábbi képeken ezekből mutatunk be kettőt
 A csavarrugó készülhet bal csavarodási iránnyal is
Húzórugó ábrázolása

 A nyomórugóknál alkalmazott egyszerűsítések

húzórugók esetén is alkalmazhatók.
A húzórugók menetei terheletlen állapotban
összeérnek
 Az alábbiakban két különböző végkialakítású
húzórugó nézeti és jelképes ábráját mutatjuk be
Forgatórugó ábrázolása
Tányérrugó ábrázolása
 A tányérrugókat gyakran nem egyesével építik be
 Több tányérrugóból kialakíthatunk oszlopot és köteget
 Tányérrugó oszlop nézeti és metszeti ábrázolása:
 Tányérrugó oszlop jelképes ábrázolása:

 Tányérrugó köteg nézeti, metszeti és jelképes

ábrázolása
 Spirálrugó ábrázolása nézetben

 Spirálrugó egyszerűsített ábrázolása

 Lemezrugó köteg ábrázolása
Gördülőcsapágyak
ábrázolása

 A gördülőcsapágyak több darabból álló gépelemek.

Részletesen megrajzolt ábrával a csapágyakkal
kapcsolatban gyakorlatilag nem találkozunk. A
gépészeti rajzokon legtöbbször egy összeállítási rajz
részeként jelennek meg. Az ábrázolásuk jelentős
egyszerűsítésekkel történik.
A gördülőcsapágyakat egyszerűsítve, jelképesen és
egyezményes módon szokás ábrázolni.
Gyűrűs gördülőcsapágyak

 A gyűrűs gördülőcsapágyak gördülőelemei két gyűrű

között helyezkednek el. Bár sok típusuk alkalmas
tengelyirányú (axiális) terhelés felvételére, elsősorban
sugárirányú (radiális) terhelés felvételére használhatók.
 Az egyszerűsített ábrázolás során legtöbb esetben
csak a gördülőtesteket és a gyűrűket rajzoljuk meg.
("a" rajz).
 A jelképes ábrázolás elsősorban a gördülőtest alakját
szemlélteti ("b" rajz),
 Az egyezményes jelölés pedig arra utal, hogy az adott
elem csapágy ("c" rajz).
 Egysorú, mélyhornyú golyóscsapágy esetén:
 Hasonló kialakítású a ferde hatásvonalú csapágy:
 Az alábbiakban néhány további gyűrűscsapágy
térhatású képét, valamint egyszerűsített, jelképes és
egyezményes ábrázolását mutatjuk be!

 Hengergörgős csapágy:
 Kétsorú hengergörgős csapágy:
 Kúpgörgős csapágy:
Tárcsás gördülőcsapágyak
 A tárcsás gördülőcsapágyak kizárólag tengelyirányú
terhelés felvételére alkalmasak. A gördülőelemek két
tárcsa között helyezkednek el. Az axiális csapágyak
között is létezik többsoros kivitelű. A következő ábra
egysoros axiális csapágyat mutat be:
Nem oldható kötések
ábrázolása

 A nem oldható kötések olyan kapcsolatot hoznak létre

az alkatrészek között, amely a kötésben résztvevő
elemek roncsolása nélkül nem szerelhető szét. A
szegecskötés, valamint a hegesztett, a forrasztott és
ragasztott kötések tartoznak ebbe a körbe.
Szegecskötés ábrázolása

 A szegecsek hengeres szárú kötőelemek. A szegecsek

egyik végén gyártáskor alakítanak ki fejet, kötés
létrehozásakor a másik végén hozunk létre zárófejet.
A szegecskötés ábrázolható részletesen és jelképesen.
Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló
szegecskötéseket mutatjuk be.
Mivel a szegecsek többnyire tömör alkatrészek, ezért a
metszeti ábrákon nézetben maradnak, tehát nem
vonalkázzuk be őket. A térhatású ábrákon az
összekötött alkatrészeket elmetszett állapotban
mutatjuk be, a szegecseket viszont (a csőszegecs
kivételével) nem metszettük el.
 Szegecskötés félgömbfejű szegeccsel:

 A szegecskötés részletes metszeti képe, illetve jelképes

ábrázolása:
 Szegecskötés süllyesztett-fejű szegeccsel:

 A szegecskötés részletes metszeti képe, illetve jelképes

ábrázolása:
 Szegecskötés süllyesztett-fejű szegeccsel, félgömb
záró-fejjel:

 A szegecskötés részletes metszeti képe, illetve jelképes

ábrázolása:
Hegesztett kötések
ábrázolása
 A hegesztett kötéseket úgy kell megadni a rajzon,
hogy elkészítésükhöz és ellenőrzésükhöz minden adat
a rajzból közvetlenül meghatározható legyen.
A hegesztési varratokat nem ábrázoljuk valóságos
alakjuk szerint, hanem egyszerűsítve, az elméleti
alakjuknak megfelelően rajzoljuk meg őket.
A következő ábrán úgynevezett Y-varrattal összekötött
lemezeket láthatunk.
 A varratot a hosszirányra merőleges nézetben vastag
folytonos vonallal, a hosszirányú nézetben pedig
vékony, szabadkézzel rajzolt ívekkel jelöljük:

 A metszeti képen a varrat szelvényét feketítve rajzoljuk:

 Nézzünk példát most egy másik varratfajtára, a
sarokvarratra! Az ábrázolás elvei ugyanazok, mint az
előbbi esetben:
 A hegesztett acélszerkezetek rajzolásakor csak a
hegesztés helyét jelölik, a varratot nem rajzolják meg,
hanem rajzjelekkel adják meg az adatait. A jelölésben
leggyakrabban a varrat vastagsága, a varratfajta jele
és a varrat hossza szerepel. A fent bemutatott két
kötést például az alábbi módon jelölik:
 A fenti ábra példája alapján a sarokvarrat esetén az
"5" a varrat mm-ben mért vastagsága, a két szembe
fordított háromszög a kétoldali sarokvarratra utal, az
"50" a varrat mm-ben mért hossza. A "111" szám pedig
a hegesztési eljárás számkódja.
Az Y-varrat a 12. ábrán 6 mm vastag, 50 mm hosszú.
 A következő ábrán néhány gyakran használt
hegesztési varrat keresztmetszete és azok ábrázolási
módja látható:
Sarokvarrat
Forrasztott kötés ábrázolása
 A forrasztott kötések megadására érvényesek a
hegesztésnél említett előírások.
 A legjellemzőbb forrasztási megoldások és jelöléseik a
következő ábrákon láthatók:
 Ferde varrat:

 Varrat a felületen:

 Hajtogatott varrat:
Ragasztott kötés megadása
a rajzon
 A ragasztott kötést - a fentiekhez hasonlóan -
mutatóvonallal és szöveges utasítással írhatjuk elő.
A mutatóvonal alatt meg kell adni a ragasztóanyag
megnevezését: