Arisztotelész a mozgásról:

 Fizikája: Hétköznapi tapasztalatok+józan ész

összeegyeztetése
 Mozgás:

o a természetes rend helyreállítása

o a mozgás folyamat, nem pedig állapot
o kiváltó okra (erőre) van szükség a mozgáshoz

Newton a mozgásról:

 mitől áll meg a test? (nem mitől mozog)

 meglökött kiskocsi nem áll meg…
 nem találkozunk ilyen helyzettel ezért nem tapasztalunk ilyet^
legtöbbször a súrlódás miatt

Arisztotelész világképe:

 a kozmosz véges és zárt geocentrikus világ

 Aquinói Szt. Tamás keresztény teológiávalhatalom
 nem cáfolhatunk meg egy-egy kiragadott részletet

Arisztarkhosz:

 Kr.e. 310. heliocentrikus világkép

 görög matematikus, csillagász

Ptolemaiosz:

 Kr.e. 90. körül geocentrikus világkép első tudományos megfogalmazása

közel másfél évezreden keresztül ez volt elfogadott

Kopernikusz:

 1473-ban született
 Visszatér a heliocentrikus világképhez
 hibája, hogy ragaszkodik a körpályához
 1510-re elkészült fő művével, de utána még 32 évig nem merte kiadni (vallási személy)

Tycho Brahe:

 1546-ban született csillagász

 21 éven keresztül végez megfigyeléseket az akkori legjobb csillagvizsgálóban
 halála előtt egy évvel fogadta fel Keplert segédnek
Johannes Kepler:

 Brahe feljegyzései alapján 3 törvény:

o A bolygók ellipszis alakú pályán keringenek,
amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll.
o A bolygók vezérsugara egyenlő idők alatt
egyenlő területeket súrol.
o A bolygók keringési idejének négyzetei úgy
aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák fél
nagytengelyeinek köbei.

Galileo Galilei

 golyó ejtegetése helyett lejtők… trigonometria

 a szabadesés tömegtől független
 Módszerek:
o Görögök szemlélődnek, filozofálnak
o Arabok számolnak
o Galilei hanyagol, modellt alkot

Természettudományos megfigyelés lépései:

1. jelenség megfigyelése
2. hipotézis állítása a magyarázatra
3. feltételezés alapján számolások elvégzése
4. számításokkal kapott eredmények összevetése a mérésekkel

Feymann: a kísérlet dönt, hiába szép egy elmélet, ha a kísérlet eredménye eltér el kell vetni
Newton szintézise

Általános tömegvonzás törvénye: Bármely két test kölcsönösen vonzza egymást.

Két pontszerűnek tekinthető test között ez az erő egyenesen arányos a tömegek

szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.

Tehetetlenség törvénye: Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú

egyenletes mozgást végez mindaddig, míg egy másik testtel való kölcsönhatás

ennek megváltoztatására nem kényszeríti.

Dinamika alaptörvénye: Egy pontszerű test gyorsulása azonos irányú a

testre ható erők eredőjével, nagysága egyenesen arányos az erők

eredőjének nagyságával, és fordítottan arányos a test tömegével.

Hatás-ellenhatás törvénye: Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos

nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.

Szuperpozíció elve: Ha egy testre egy időpillanatban több erő hat, akkor ezek

együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával

Einstein: A sebesség növekedésével megnő a testek tömege