Professional Documents
Culture Documents
Vályogépítés Története
Vályogépítés Története
org/wiki/Vályog
http://fenntarthato.hu/epites/search?SearchableText=vályog
Vályogépítés története
Anyagösszetétel vizsgálata
Szemeloszlás szemrevételezése
A földnedves, vagy száraz anyag morzsolásával a tenyerünkben szemrevételezzük a mintát. A
homokszemcsék szabadszemmel is láthatók (2 mm-nél kisebb, még látható részek). Az iszap
és az agyagrészecskék szabad szemmel nem láthatók. Az iszapszemcsék nyelvünkkel
érzékelhetők, az agyagrészecskék a minta megnedvesítésével szaglással értékelhetők (enyhe
dióillat).
Agyag jelenlétének meghatározása
A földnedves mintát kissé össze kell gyúrni, majd éles késsel el kell vágni. Az agyagos minta
felülete csillog, míg az iszapos minta matt felületű.
Építési célra a nem tisztán agyagos, minél kisebb méretű homokszemcséket illetve iszapot
tartalmazó talaj a leginkább alkalmas.
Kötőerő vizsgálata
A kötőerő egyikvizsgálati módszere, hogy a mintából maroknyi golyókat formálunk, és
azokat száradás után cca. 1 m magasságból sima felületre ejtjük. Ha a minta homokos
darabokra esik szét, az anyagban kevés agyag található és építésre önállóan nem alkalmas. Ha
több nagyobb darabra esik szét építési célra kiválóan alkalmas. Amennyiben a minta egyben
marad, az túl agyagos, mely kötőerő szempontjából kedvező, azonban a bedolgozhatóság és a
száradási zsugorodás miatt homokos anyaggal keverendő.
Képlékenység vizsgálata
A bedolgozhatóság miatt fontos tulajdonságot úgy vizsgálhatjuk, hogy maroknyi mintát
megnedvesítünk, és golyót, majd a golyóból rudat próbálunk formálni. A homokos talajokból
golyó se formálható, a vályogtalajból rúd formálható, azonban az perec formára repedés
nélkül nem hajlítható, az agyagos talajokat pedig repedés nélkül lehet perec formára hajlítani.
A zsugorodás vizsgálata
A zsugorodás és a duzzadás kérdése, illetve az ezzel járó nem kívánt repedések alapvetően a
minta agyagtartalmától függ. A kötőerőhöz képest azonban ellentétes előjellel, azaz minél
több agyag van a mintában annál inkább hajlamos a zsugorodásra.
Egyszerű vizsgálata, hogy cca. 10x10x7 cm-es mintát készítsünk az anyag megnedvesítésével,
és 50 °C-os mesterséges, vagy árnyékos, szellős, meleg helyen történő természetes száradás
után szemrevételezzük a próbatestek felületét. A gyenge hajszálrepedésekkel még alkalmas az
anyag építési célra, de erős repedések esetén a vályogépítés jelenlegi technikáira a minta nem
alkalmas.
Mésztartalom vizsgálata
Az agyagmintában lévő mésztartalom 2-3 % fölötti aránya általában jelentősen csökkenti az
anyag kötőerejét.
A mintára 20 %-os sósavat csöppentve a pezsgés intenzitásából következtethetünk a
mésztartalomra. Ha a mésztartalom 1 % alatt van, nem tapasztalható pezsgés. 1-2 %
mésztartalom esetén gyenge, 2-4 % között jelentős de nem tartós, 5 % fölött jelentős és tartós
pezsgés tapasztalható.
Vályogépítés szerkezetei
Falszerkezetek
1) Vert fal
A vert fal tradicionális építési technika, mellyel 1700-2200 kg/m3 száraz sűrűségű fal építhető
zsaluzat közé döngölt anyagból. Előnye, hogy nagy szilárdságú falszerkezetet viszonylag
rövid idő alatt lehet felépíteni. Hátránya, hogy a falszerkezet száradása időigényes és a kész
szerkezeten lejátszódó zsugorodások jelentősek. További hátrány, hogy hőszigetelő képessége
nagyon alacsony, a kivitelezése időjárási körülmények függvénye és a nyílászárók beépítése
körülményes.
Kiegészítő hőszigetelés nélkül a hazai klímán kizárólag nyáron használt épületek építésére
javasolt. További javasolt alkalmazási terület a művészeti alkalmazás lehetősége.
2) Rakott fal
A rakott fal tradicionális építési technika, mellyel 1500-1800 kg/m3 száraz sűrűségű fal
építhető zsaluzat nélkül készülő agyag és szalma keverékéből. Előnye, hogy tradicionális
szerkezetekhez képest nagyon jó hőszigetelő képességű fal építhető. Hátránya, hogy a
falszerkezet száradása időigényes és a kész szerkezeten lejátszódó zsugorodások jelentősek.
További hátrány lehet a vastag falszerkezetet, a kivitelezése időjárási körülmények függvénye
és a nyílászárók beépítése körülményes.
Födémszerkezetek
1) Vályogtapasztás
2) Polyvás födém
Vakolatok
1) Tradicionális vályogtapasztás
A tradicionális falszerkezeteket (vert fal, rakott fal, vályogfal) kívül-belül vályogos anyaggal
tapsztották. Az építési vályoghoz organikus adalékokat (törek, pelyva) valamint állati
kötésjavítókat (lótrágya) kevertek, és kézzel hordták fel a tapasztást a falszerkezetre.
A mai kivitelezési gyakorlatban ezen technológia már nehezen felvállalható.
A tapsztás további hátránya, hogy jelentős karbantartást igényel, hiszen minden éveben -
elsősorban a külső oldalon - a vakolat hibáit ki kell javítani.
3) Zsákolt vályogvakolat
Vályogépületek
A XIX. sz. és a mai idők lakhatási igényei, építési körülményei között fényévnyi távolságok
vannak. Ezen különbségek igen komoly kihívásként jelentkeznek a mai földépítészet számára.
Vályogfalak esetén erősen javasolt földből legalább 30 cm-re kiemelt alaptest alkalmazása.
Az alapozást természetesen úgy kell méretezni, hogy a teherátadás megoldott, az egyenlőtlen
teherátadás kiküszöbölhető legyen.
Az alapozás elvben elképzelhető cementbe, vagy akár sárba rakott kövekből, vagy fagyálló
bontott téglából, azonban manapság az élőmunka ára miatt ezen megoldások sok esetben
drágább, és kis mértékben bizonytalanabb megoldást eredményeznek.
Akármilyen alaptestet is készítünk, a falak és a talajon fekvő padló teljes egésze alatt
talajnedvesség ellen védő szigetelést kell készíteni. Sokszor felmerül az a kérdés, hogy a régi
vályogépületek azért nem voltak szigetelve alulról, hogy a falak természetesen nedvességhez
jussanak, és amennyiben leszigeteljük a falak alatti részeket túl száraz lesz a fal és kiporlik. A
hazai és nemzetközi tapasztalat azonban egyértelműen igazolja, hogy a falak a levegőből kellő
mennyiségű nedvességet tudnak felvenni, míg a belvizek miatt megemelkedő, a falakat elérő
talajnedvesség teljesen romba tudja dönteni a házakat.
Manapság a házzal való ilyen alapos gondoskodás csak kevesektől várható el, ezért a külső és
belső felületkezelésre is új megoldások születtek, azonban minden új technológiánál fontos
betartani, hogy a falak lélegző, páraáteresztő képessége megmaradjon, hogy a falak
nedvességtartalma akadálytalanul eltávozhasson.
A belső vakolatok felületkezelésére elsősorban meszelés javasolt, mely nem gátolja a falak
páragazdálkodását, és jól karbantartató, könnyen javítható esztétikus felületet képez. A
meszelést három, egyre sűrűbb rétegben kell felhordani. Lehetőség van mészfestékekkel
különböző színű és mintázatú felületek létrehozására, amikor is az utolsó rétegben kell a
színvakolatot felhordani. Belső felületek esetén lehetséges, és jól bevált a vakolatok natúr
felületként, saját színében történő megmutatása. Ez esetben az utolsó vakolati réteget nagyon
pontosan kell kivitelezni. A vályogvakolatok - főként az állandóan túlfűtött, kiszárított
lakásokban - hajlamosak a túlzott kiszáradásra, amikor is jobban porzanak, könnyebben
kiszáradnak.
A mai higéniai igényeket teljesen kielégíti, ha a natúr vakolt felületet vízüveggel, vagy
cellulózos oldattal (tapétaragasztó) vonjuk be, mely továbbra is láttatja a vályog csodálatos
natúr felületét, ugyanakkor erősebb felületet biztosít.
A külső vakolatokat legalább három rétegben kell felhordani: Az első réteg egy általános
vakoláshoz hasonló, de vályogiszapos, szalmás gúzolás a portalanított felületre. Ezt a réteget
fel lehet hordani bármilyen vályogfalra közvetlenül, de javasolt vízszintesen futó stukatúr
nádra történő felhordás, mely rabichálóként megakadályozza a vakolat esetleges repedéseit. A
stukatúr nád szegezéssel és drótozással rögzíthető a falszerkezethez.
A vakolat második rétege szalmavályog habarcs, amely vályog, homok, és törek 1:1:1
térfogatarányú keveréke. A vakolatot a meghúzott gúzolásra kell felhordani, melyre 1 nap
száradás után kerülhet fel a vakolat harmadik, záró rétege.
A vakolat harmadik rétegeként egy vagy két réteg mészhabarcs, vagy javított mészhabarcs
hordható fel.
Vályogépítés gépesítése
A vályogtégla gyártás kis és közepes léptékű eszközei mellett érdemes szót ejteni a
vályoghabarcs és vályogvakolat előkészítésének, felhordásának gépi segédeszközeiről. A
helyszínen előállított habarcs és vakolat előkészítés első lépcsője, hogy a vályogos földet
eliszapolják. Ehhez a mészoltáshoz is alkalmazott fém oltókádba teszik az anyagot, és
legalább egy napig vízzel teljesen elborítottan áztatják. A vályogos talajban esetlegesen fel
nem oldódott rögöket, illetve kavicsdarabokat szűrőrácson keresztül kell átszűrni, és az így
homogenizált vályogiszapot hagyományos, kényszerkeverős betonkeverőbe, vagy speciális
habarcskeverőbe kell tenni, ahol az egyéb adalékokkal (homok, törek, fűrészpor) kell
egyenletesen elkeverni.
2200 1,40
2000 1,20
1800 0,90
1600 0,70
1400 0,60
1200 0,50
1000 0,35
900 0,30
800 0,25
700 0,21
600 0,17
500 0,14
400 0,12
1) Az adatok a korábbi normákban és irodalmi adatokban szereplő értékek kedvezőtlenebb értékei.
2) Üreges építőelemeknél az agyagos térfogatsúly van megnevezve, azaz a légtérfogat nincs
figyelembe véve.
szerves ásványi
400 - 1200 3/5 5/10
1200 - 2200 5/10 5/10
tapasztalati értékek
hónap
vertfal 40 cm 4-6
rakott fal 12
falazott szerkezet vályoghabarcsba falazva
Linkek
A vályogépítéshez kapcsolódó hazai és külföldi linkek ismertetőkkel:
Irodalomjegyzék
A cikk elkészítéséhez a következő forrásokat használtuk fel: