Vizuális tervezés

alapismeretei
Ádám László
Tematika 2021/22 1. félév
dátum témakör Tartalom (PTT – programtanterv alapján)

2021.09.14 Színtan Színtani alapfogalmak. A színlátás alapjai Összeadó, kivonó és autotípiai színkeverés. Az
autotípia fogalma, szükségessége. Színrendszerek alapismerete (RGB, CMYK, CIELab)
Direkt színek, fizikai színminták (Pantone), színkontrasztok
2021.09.28 Tipográfiai alapismeretek A tipográfia építőelemei (betű, sor, sorcsoport, vonal, folt, díszítőelemek, illusztráció).
Tipográfiai hatáskeltők (kontraszt, ritmus, kimozdítás, ellenpont, szimmetria). Tipográfiai
arányok (aranymetszés, isteni, MSZ) A színek hatáskeltő szerepe
2021.10.12 A digitális fényképezés alapjai A digitális fényképezőgép működése. A blende, a záridő és az érzékenység összefüggése.
Tónusterjedelem, tónusvisszaadás Fehéregyensúly A digitális kép tömörítésének módjai.
Bitmélység. A digitalizálás lehetőségei: Black and White (Bitmap), Grayscale, RGB-kép. A
fotográfiák nyomdai előkészítése 18/33. oldal. A fotográfiai formanyelvi eszközök
(kompozíció, tónus, szín) ismerete és helyes használata
2021.10.26 Feldolgozási alapismeretek Szabványos papírméretek. Az alapvető papírfajták (papír, karton, lemez) fogalma, író-nyomó
papírok, műnyomó papír. A ragasztás, vágás, nyírás elve, lényege és ellenőrzése. A további
feldolgozás lehetőségei
2021.11.09 A média műfajai Akcidencia, napilap, folyóirat, könyv, csomagolóanyagok, speciális nyomtatványok
(dekoráció, póló, toll). Az elektronikus média műfajai, mozgókép és animáció
2021.11.23 A nyomdai előkészítés alapjai Egyszerű akcidenciák (névjegy, meghívó) tervezése. Felbontás beállítása. Kifutó használata
14/33. oldal Digitális montírozás Pdf-készítés Címke tervezése: vonalkód és QR-kód
generálása, riccelés tervezése. Táblázatszedés Egyszerű tekercses nyomtatványok
(csomagolóanyag) tervezése, végtelenítés. Könyv: szedéstükrök, tipográfiai terv, tördelés,
kilövés. Egyszerű ajándéktasak, doboz tervezése, stancolás, bígelés és ragasztás tervezése
Grafika illesztése, túltöltések tervezése. Az ofszet- és a flexoforma-készítés technológiájának
megismerése.
2021.12.07 Nyomtatási alapismeretek Az íves fekete-fehér és színes digitális nyomdagép használata. A tekercses színes digitális
inkjet (azaz tintasugaras) nyomdagép használata. Az íves színes ofszetnyomtatás
technológiájának megismerése, festékkeverés. A tekercses színes flexonyomtatás
megismerése. A formalakkozás, riccelés technológiájának megismerése.
2021.12.21 A nyomtatványfeldolgozás alapjai Speciális nyomathordozók (öntapadós fóliák, duplex karton, ponyva és ezek méreteinek)
ismerete. A kötészeti anyagok (cérna, lemez, vászon) tulajdonságai (méret, szálirány). A
papírkezelés, ívszámlálás, kézi és gépi vágás, bígelés, ívhajtás, ragasztás technológiája. A
spirálozás technológiája. A füzetkészítés technológiája (összehordás, ívhajtás, irkafűzés,
vágás). Tekercses nyomtatványok kiszerelése Stancolás, bígelés, kitörés, egypontos
ragasztás, késztermék-csomagolás (pozicionált címkeragasztás, összeállítás, csomagolás).
2022.01.04 Meet – online konzultáció
SZÍNTAN
Vizuális tervezés alapismeretei 1.
A színek általános tulajdonságai
• A természetben nem léteznek valódi színek, csupán a fényt alkotó
különböző hullámhosszok, amelyeket környezetünk elnyel vagy visszaver.

• Egy tárgy színét 2 dolog határozza meg:

-a fényforrásban lévő színek
-és a tárgy azon tulajdonsága, hogy mely színeket veri vissza, illetve
melyeket nyeli el.
A színek változása, a
fénymennyiség függvényében
• Csendélet zöldes fényben és normál
megvilágítással

• Tónusok

• Árnyékok

• Alapszín-kontrasztok
színlátás
• A szembe jutó fény a retinára vetül, ahol
elnyelik a pálcikák és csapok. (Színeket a
pálcikákkal, fényt a csapokkal látunk.)

• Ezek a sejtek a fényinger kiváltotta jelzéseket a

látóideg útján nyílegyenesen az agy hátsó
részén található látóközpontba közvetítik: itt
jön létre a színlátás.

• A háromféle pálcikasejt a vörösre, a kékre

illetve a zöldre érzékeny (RGB –
red, green, blue)

• Színlátás zavarairól bővebben

itt: https://www.webbeteg.hu/cikkek/szem_beteg
segei/3155/szintevesztes-es-szinvaksag
Színérzékelés
• A színek fogalmának érzékeléséhez, 3 dolog szükséges:

• Fény – különböző fénymennyiségek és minőségek függvénye a színlátás

• Tárgyak – méret, forma, elhelyezkedés függvénye

• Érzékelő ember – csapok, pálcikák mennyire kifinomultak, térben és időben

is korlátja van a színérzékelésnek:
 Érzékelő ember:
• „A látótérben az információk elemei különböző sűrűségben helyezkedhetnek el: pl. színes
pontok vannak a látótérben; az egyik esetben a pontok nagyok és elég távol vannak
egymástól, a másik esetben kicsik és közel vannak. Az információ-átvitel akkor teljes, ha
minden pontot egymástól megkülönböztetve látunk. Ez akkor teljesül, ha a szomszédos
pontokról érkező fénysugarak nem egy csapocskára esnek. Ha a szomszédos pontokról
jövő fénysugarak egy csapocskát találnak el, akkor nem tudjuk a pontokat
megkülönböztetni. Ilyenkor egy pontot látunk, amelynek színárnyalata az eredeti pontok
színeinek keveréke.
A látásnak ezt a térbeli korlátját tudatosan kihasználjuk a látszólagos árnyalatok
létrehozására. Az információ nem csak térbeli sűrűséggel rendelkezik, hanem időbeli
sűrűséggel is. Ez azt jelenti, hogy a látótér egy pontjáról származó információ nem
állandó, hanem változó. A változás sebességétől függ, hogy az egyes részinformációkat
különállónak érezzük-e. A megkülönböztethetőség szempontjából a sebesség határértéke
15 változás másodpercenként. A mozifilm esetén 1mp-n belül 24 képkocka váltás van,
ezért a képet folyamatosnak és mozgónak látjuk. {…} Szintén a látás időbeli korlátjával
függ össze, hogy bizonyos fényforrások – például a fénycsövek – nem folyamatosan
világítanak, hanem a hálózat frekvenciájától függően felvillannak és kialszanak, mi ezt
a fényt azonban folyamatosnak érzékeljük. Ha azonban olyan forgó tárgyat világít meg a
villódzó fényforrás, amelynek forgási sebessége a villanások frekvenciájának egész
számú többszöröse, akkor a forgó tárgyat állni látjuk, mivel a felvillanás időpontjaiban
ugyanabban a helyzetben van. Ez a stroboszkóp jelensége.”
• Kovács Sándor – Színlátás alapjai, színkeverések (NSZFI Képfeldolgozás követelménymodul, 0972-06)
Szivárvány
• A fehér a szivárvány minden színét tartalmazza.
• Minden színnek van egy adott hullámhossza – visszaverődés.
• A szivárvány színei, amelyet először Isaac Newton bontott
szét egy háromszögletű üvegprizmával, 1704-ben:
vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya.
• A látható színtartomány:
 Színvizsgálatok
• A színek közötti kapcsolat feltárására törekvő legrégebbi kísérletek egyike a hinduktól
származik, de Arisztotelész is próbálkozott a színek eredetének feltárásával.
• Descartes volt az első, aki először fogalmazta meg, hogy az alpszínek különböző színezeti
különbségek.
• Newton pedig a színek fizikájával, többek között a prizma által megtört fénnyel foglalkozott
behatóan.
• A német költő Goethe az 1800-as években megalkotta a színrendszerek színköreit teljes
részletességgel.
• Az orvos és matematikus Helmholtz 1850-ben kidolgozta az additív és szubtraktív (összeadó
és kivonó) színkeverés elméletét.
• Színkörök, modellek
illusztrációval: https://scientificillustration.tumblr.com/post/77930840848/design-is-fine-
overview-colour-wheels
• Színtan történet bővebben itt: https://mymodernmet.com/color-wheel-history/
• Színdinamika bővebben itt: http://www.huevaluechroma.com/index.php
Színkör
alapszínek (1) – másodlagos színek (2) – harmadlagos színek (3)
Színrendszerek
Az összeadó – additív színkeverés
• RGB - vörös, zöld, ultramarin ha összekeverem őket, fehéret kapok = fény!

• Tv, monitor, projektor,mobil-telefon kijelzője stb.

Összeadó, és kivonó színek
Autotípiai színkeverés
Az autotípia (rácsfelbontás) olyan
reprodukciós-technikai eljárás,
amelynél az elkészített árnyalatos kép
különböző nagyságú, egymástól
szabályos távolságban elhelyezett
pontokból áll össze.

Az autotípia árnyalatai optikaiak,

hiszen az apró pontokból felépülő kép
csak az emberi szemben áll össze
árnyalattá, a valóságban csak fedett
vagy fedetlen területek léteznek a
hordozón.

Nyomdaiparban használt technika

CIELab színrendszer
(szín - telítettség – világosság)
A színkontrasztok
• Színkontraszton mindig két egymás melletti színhatás közötti különbséget
értjük.

• Érzékszerveink csupán az összehasonlítás révén képesek érzékelni a

jelenségeket.

• Johannes Itten alapján (svájci festő és művésztanár, Bauhaus iskola

oktatója, színelméletek, 12 osztatú színkör megalkotója), a 7 színkontraszt:
1. Magábanvaló színkontraszt
• a színek tisztán szerepelnek egymás mellett, a színek felerősíthetik vagy
csökkenthetik erejüket egymás társaságában.

• Ha fekete kontúrt kapnak még inkább előtérbe ugrik telítettségük. A

legerősebb színkontraszt a sárga-vörös-kék alaphármasban van.
2. Fény – árnyék kontraszt
• A fény és az árnyék kifejezésének legerőteljesebb eszköze a festő számára a
fehér és a fekete szín.
• E kettő között terül el a szürkék véghetetlen tónustípusa.
• Ha egy szín közelébe tesszük a szürkét, életet lehelnek bele, a szürke pedig
letompítja a színek világítóerejét.
• A komplementer színek összekeverésével is szürkét kapunk, kiontják
egymást.
3. Hideg – meleg kontraszt
• A sárga, sárgásnarancs, narancs, vörösesnarancs, vörös és vörösesibolya
színeket általában meleg színeknek
• a sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, kékesibolya és ibolya színeket hideg
színeknek nevezzük.
• A színes látványtervezésben, festészetben a perspektivikus és plasztikus
hatáskeltés fontos eszköze ez a kontraszt.
4. Komplementer kontraszt
• Ha a komplementer színeket megfelelő tömegarányokban alkalmazzuk,
statikus, szilárd hatású megoldást kapunk.

• Impresszionisták kedvelt kontraszt megoldása, kék-narancs, vörös-zöld,

ibolya-sárga.
5. Szimultán kontraszt
• Szemünk valamely adott szín meglátásával egyidejűleg, tehát szimultán
módon megköveteli a komplementer színt, s öntevékenyen létrehozza, ha az
nincs jelen.
• A szimultán módon létrehozott komplementer szín színérzetként a
szemünkben keletkezik, valójában nincs jelen.
6. Minőségi kontraszt
• A szín minőségének fogalma a színek tisztasági vagy telítettségi fokát
jelenti.

• Minőségi kontrasztnak a telített, ragyogó színek és a tompa, tört színek

közötti ellentétet nevezzük.

• A fehér fény töréséből létrejövő prizmatikus színek a legnagyobb telítettségű

vagy legnagyobb világító erejű színek.

• Négyféle módon törhetjük meg a színek világító erejét, ha fehéret, feketét,

szürkét vagy komplementer színpárjukat keverjük hozzájuk.
7. Mennyiségi kontraszt
• Két vagy több színfolt méretviszonyaira vonatkozik.
• Egy szín hatóerejét két tényező határozza meg: az egyik a világítóerő a
másik a folt nagysága.
• Goethe számokkal és azok arányaival állította fel a színek telítettségi
sorrendjét.
 Pl: a sárga 9 az ibolya 3. Tehát egy rész ibolyának háromszor annyi sárga felel meg.
Feladat
Színes csíkritmus kompozíció
3db 25x25 cm négyzetbe tervezz vonal és kiterjedési formáiból csíkritmust, csíkokból álló
kompozíciót! Nonfiguratív, mértani formák legyenek (absztrakt), szabadon választott színes
eszközzel készüljenek – lehet kollázs is (papírcsíkokat vágj ki színes újságokból, papírokból és
abból ragasztással is készülhet) Manuális és digitalis megoldás is elfogadott. A kész
munkákat fotózva/szkennelve vagy jó minőségben JPG formátumban kérem a teamsben a
kiadott feladathoz a megadottt határidőig!

Színben a hideg és meleg színek ellentéteire épüljön a kompozíciód! A 3 kompozíció 3

általatok választott kontraszthatásból épüljön fel.

Jó munkát!