Öröklési jog: Alapfogalmak; Causa Curiana

Öröklési jog

Az öröklési jog azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a

halál folytán felmerülő magánjogi kérdéseket, elsősorban az
elhunyt vagyonának az örökös(ök)re való átszállást rendezi
Magánjoghoz tartozik, nem közjogi kérdés: magánfelek egymás közötti viszonyát rendezi.
Elssorban az elhunyt vagyonának az átszállását rendezi.
Modernebb megoldásokban: vagyonjogi kérdés.
 Az öröklési jog tárgya a korai társadalomban

Domus  házközösség:

A házközösségnek fenn kell maradnia – családfő személyisége a

halállal nem szűnik meg, hanem az örökösökben ill. bizonyos
értelemben az örökségben folytatódik
Domus: ház
Egység volt a házközösség. adminisztratív közösség, pater familias büntet hatalommal is rendelkezhetett.
Család, házközösség állat a középpontban, ha meghalt a pater familias-> örökös, vagyon, a pozíció amit betöltött megvizsgálása.
A házközösség fennmaradásának vagyonjogi tükröződése az
archaikus jogban az ún. consortium [ercto non cito]

 császárkorban egyre inkább a vagyonátszállás került előtérbe

Consortium: (sors) testvérek akik egy házközösségben éltek. (sorsközösség)
jó lét, jó élet
Gazdasági egység is volt, a tagok együtt mködtek, közös cél érdekében haladtak. nem rendelkezett jogi személyiséggel.
Korlátlan felelsséggel rendelkezett.
Vagyon  egy bizonyos cél szolgálatára rendelt, egy közös
központ körül csoportosuló gazdasági értékű (dologi és kötelmi)
jogok és közelezettségek összessége

Hagyaték  természetes személy halála után fennmaradó

vagyoni természetű jogok és kötelezettségek  alkotnak egy
egységes vagyont
egységes vagyon: egy aktusban lehet róla rendelkezni.
 Universalis Successio/Singularis Successio
universalis: az örökhagyó meghal, az örökhagyó személye kerül folytatásra
egész hagyatékra vonatkozik. különös jogutódlás, csak jogokat kap.
az örökös kötelezettségekért is felel a dolgokat továbbviszi a jogokat, a tárgyakat más is megkaphatta

Örökhagyó Örökös

Örökhagyó személye
folytatása 
egész hagyaték – egyetemes
jogutódlás
Hagyományos: különös
jogutódlas – csak jogokat
kap
 Törvényes öröklés és végrendeleti öröklés
közjogi oldal, császárok megszabták milyen körülmények mellett lehetett örökölni. a saját vagyonáról az örökhagyó rendelkezik.
a köz érdeke is fontos már a XII. táblásban is létezett
XII Táblás TörvényV/3:

Uti legassit super pecunia tutelave suae rei, ita ius esto

Amint vagyonáról és dolgai feletti gyámságról hagyatkozott, úgy

legyen a jog
hagyomány áthallatszása
általános volt a törvényes öröklés.
végrendeleti öröklés: szabadság a rendelkezésrl
(családban maradjon a vagyon a cél.)
Consortium ercto non cito (Gai. 3,154 a): Régen a pater familias
halálával a házon belüli örökösök között létrejött egy consortium,
amit „az osztatlan tulajdon társaságának” neveztek.
felosztásra nem ítélt tulajdon
az örökösök átveszik a pater familias szerepét.
minden tag azonos jogokkal rendelkezett utána

erctum – tulajdon
Ciere - osztani
Gai. 3,154 b: A testvérek eme társaságára a következő rendelkezés
volt jellemző. Amikor a társaság egyik tagja felszabadított egy
rabszolgát a rabszolga szabad volt. Hasonlóképpen, ha az egyik tag
mancipatio révén átruházott egy dolgot, a tulajdon átszállt.
 Törvényes öröklési rend
Civil jog XII. táblás törvény joga

suus család gyermekek (nem csak férfi hanem n is lehetett idnként) suus: az volt, aki a pater familias halálával önjogúvá vált. továbbviszik a consortiumot. Az örökhagyó
megjelölhettet egyet aki a vagyonát, családját, consortiumát továbbvitte.

proximus agnatus férfi ágon való megjelenés. A gyakorlatban: az örökhagyó testvére is lehetett. közös pater familias alá tartozás.

gents javítás: GENS -> nemzetség

Praetori jog
 fiktív suus bvítette a suusok csoportját, kiváltak a házközösségbl, de ha oda tartoznának suusok lennének, pl emancipált gyerekek.

 cognat rokon lehetvé tették a törvényes öröklést

Justinianusi újítások
XII táblás törvény V 4 és 5: Ha végrendelet nélkül hal meg
az, akinek nincs saját örököse, a legközelebbi agánt rokon
kapja meg a családi vagyont. Ha agnátrokon sincs, a
nemzetség kapja meg a családi vagyont
suus  mindenki, aki a pater familias halálával önjogúvá
válik

legközelebbi agnátrokon  aki az örökhagyóval egy közös

pater familias alá tartozna, ha az még élne
 Végrendelet (testamentum)

Modestinus D. 28.1.1.: „Végrendelet akaratunknak (voluntas)

jogszerű formában való kijelentése (iusta sententia) arról,
amiről azt szeretnénk hogy halálunk után történjék”.

Definíció: halál esetére szóló, alakszerűségekhez kötött,

örökösnevezést tartalmazó, egyoldalú, visszavonható
akaratnyilvánítás.
érvénytelen volt örökösnevezés nélkül,
 Korai végrendeletek

Testamentum per aes et libram (familiae emptor)

élk közötti ügylet, az örökhagyó feladta a vagyonát egy bizalmi embernek, hogy az örökhagyó akarata szerint ossza azt szét

Testamentum in comitiis calatis

a népgylés eltt tett rendelkezés, a népgylés a tanúk szerepét töltötte be

Testamentum in procinctu
katonai végrendelet, csak addig volt érvényesek amíg újabb végrendelet nem tettek

Testamentum septem signum obsignatum

hét pecséttel látták el, hétpecsétes végrendelet
 Tartalom
érvénytelen volt ha nem volt, ezzel kellett kezdeni

Örökös kinevezése
Kitagadás
Hagyományrendelés különös jogutódlást eredményez

Örökös helyettesítése (heredis substitutio)

Gyámrendelés
Rabszolga-felszabadítás
Substitutio: Gai. 2,174: Néha az örökösök között két vagy több
fokozatot is hozunk létre, a következő módon:
ha az els örökös nem kerülhetett öröklési pozícióba

 … ha Primus nem örököl,

akkor Secundus legyen az
örökös.

Substitutio pupillaris: Gai. 2, 179: Serdületlen gyermekeinknek,

akik potestasunkban vannak, nemcsak úgy rendelhetünk helyettest,
amint az fentebb kifejtettük, ….Ennél tágabb is akként, hogy még
ha örököseinkké is váltak, de még mint serdületlenek halnának el,
valaki legyen az örökösük.
 Causa Curiana Kr. e. 93

Egy családapa, akiknek gyermekei nem voltak, felesége azonban

volt – így végrendelkezett: „Ha fiam születik, egy vagy több, ő
legyen az örökösöm”, …”Ha a fiú serdületlenül halna el, akkor
Curius legyen örökösöm. Nem született fia.

Curius birtokba vette a vagyont. Az agnat rokon pert indított

Curius biztos nem volt családtag, csak az örökhagyó által kijelölt ember.
 Végrendelet megtámadása 
szászszemélyes bíróság előtt történt
szavaztak

L. Licinius Crassus  Q. Mucius Scaevola

Akaratkijelentés: „ Ha fiam születik, egy vagy több, ő legyen az
örökösöm” (…) Ha a fiam serdületlenül halna el, akkor M. Curius
legyen az örökösöm”
a százszemélyes bíróság Curius javára szavazott
Végrendelet minősítése

 Egyetemes jogutodlásra vonatkozó tételt tartalmaz

 Substitutio ha az eredetileg kijelölt örökös nem örökölne egy
helyettest
 Substitutio pupillaris  arra az esetre is rendel örököst, ha a
gyermek örökös lesz – de végrendelkezési képesség elérése
előtt hal meg
 Eredmény

Curius (Licinius Crassus) – substitutus (helyettes örökös)

Favor testamenti  hipotetikus akarat feltételezett akarat, ne a szó szerinti megfogalmazás

Retorika gyözelme a szó szerinti értelmezés felett

Annak ellenére, hogy a Causa Curiana esetében az örökhagyó
feltételezett akarata győzött, a jogászok még hosszú időn
keresztül a szavak jelentését részesítették előnyben