SZÓJA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA

A szója gazdasági jelentősége:

A szója termését nagyon sokrétűen használják fel. Leginkább a takarmányipar, kisebb mértékben az
élelmiszeripar dolgozza fel, de a vegyiparban és a gyógyszeriparban is előfordul, mint alapanyag. A
szója, mint hüvelyes növény termesztése, számos közvetett előnnyel jár a vetésforgóban. A szója
magtermése 100% szárazanyagra átszámítva 40% nyersfehérjét és 20% feletti nyerszsírt (olajat)
tartalmaz.

Szója helye a növényi sorrendben:

A szója általában nem igényes az elővetemény iránt, a legtöbb termesztett növény után vethető
(kalászosok, kukorica, cirok stb.). Nem jó előveteménye viszont a napraforgó, repce és egyéb évelő
pillangós. Főképpen a szóját, napraforgót, repcét is károsító fehérpenészes szárrothadás ( Sclerotinia
sclerotiorum) kórokozó miatt ajánlatos 3-4 évet is várni a következő szója vetésig.

A terület kiválasztása:
A szója vetése előtt szem előtt kell tartani a növény biológiai igényeit, valamint a megvalósítható
növényvédelmi, növényápolási eljárásokat.
A szója a talajtípus iránt nem túlzottan igényes, de biztos, jó termést csak jó vízgazdálkodású
talajokon várhatunk. A talaj megfelelő kultúrállapota azonban minden esetben alapvető kritérium az
eredményes termeléshez.

Talajelőkészítés:
A talajelőkészítést alapvetően az előveteményhez és annak betakarítási idejéhez, valamint a szója
igényeihez kell igazítani. Amennyiben az elővetemény után nagy mennyiségű szármaradványt
szükséges elmunkálni, akkor célszerű őszi mélyszántást végezni, amellyel egyidejűleg az őszi P és K
tartalmú műtrágyákat is bedolgozzuk a talajba.
Napjainkban már nem egyértelemű az őszi mélyszántás alkalmazása, hiszen egyre inkább terjednek a
szántás nélküli talajművelési eljárások. Ezektől függetlenül fontos a jó minőségű vetőágy előkészítése.

Fajtaválasztás:
2018-ban a NÉBIH Nemzeti fajtajegyzékében 54 regisztrált szójafajta volt található.
A korszerű szójafajtákkal szemben támasztott igények a jó termőképesség, termésbiztonság, jó
szárszilárdság, magpergési hajlam, beltartalmi, minőségi tulajdonságok, kórokozókkal szembeni
ellenállóképesség és a jó betakaríthatóság. A fajta helyes megválasztása lényeges, bár nem az
egyetlen feltétele a sikeres termelésnek. Fajtát célszerű a termőhelyhez választani.
A szója legértékesebb tulajdonsága a magas fehérje- és olajtartalma.
A fajtaválasztásnál kell megemlíteni a fémzárolt, hatóság által minősített vetőmag használatát.

1
 SZÓJA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA
Vetés:
A szakszerűen előkészített talajba történő jó minőségben kivitelezett vetéssel alapozzuk meg a jó
termést. Nagyon fontos a vetésidő, valamint a vetőgép és a hektáronkénti vetendő magmennyiség
helyes megválasztása.
Legjobb eredmények a szemenkénti vetőgéppel történő vetés esetén várhatók. A sortávolság
lehetőleg 45-50 cm vagy dupla gabonasortáv (gabonavetőgép esetén). A 45-50 cm-es (esetleg 76 cm)
sortávolság megválasztásával lehetőséget biztosítunk a sorközművelő kultivátorok későbbi
használatára, amely évjárattól függetlenül nagyon fontos technológiai elem a termesztésben. A
szójánál egy kultivátorozás felér egy kisebb esővel(!), a növény meghálája a törődést.
A vetési mélység –talaj kötöttségétől és nedvességtartalmától függően– 3-5 cm. Amennyiben
szárazabb talajba vetünk, a vetésmélységet növeljük meg 5-6 cm-re.
Javasolt vetendő csíramennyisége (éréscsoporttól függően) 450 000 - 500 000 db/ha. Optimális vetés
ideje: általában április 10. – május 1. közötti időszak, de leginkább a talajhőmérséklet határozza meg,
amely érje le a 10°C-ot. Minél melegebb és nedvesebb talajba vetünk, annál gyorsabb lesz a kelés. A
szója a csírázásához viszonylag sok vizet igényel.

Tápanyagigény:
A szója tápanyagfelvétele a keléstől a teljes tenyészidőn át egészen a fiziológiai érettségig mindvégig
jelentős. Legnagyobb mértékű a magfejlődés ideje alatt.
Annak ellenére, hogy a szója a N igényének mintegy 40%-át légköri N megkötésével fedezi, a kezdeti
fejlődésének elősegítéséhez starterként 20-40 kg/ha N műtrágyát célszerű kijuttatni. A túlzott N
műtrágyázást kerülni kell, mert erős gyomosodást, késői érést, vagy megdőlést okozhat, valamint a
megemelkedett tápelem koncentráció gátolhatja a nitrogéngyűjtő baktériumok működését. A szója
alá történő szervestrágyázást vagy hígtrágya használatát kerülni kell.
Az oltás a szója N tápanyagellátása szempontjából fontos technológiai elem. Oltóanyag nélkül
újonnan termelésbe vont területeken nem javasoljuk a szója termesztését.

Növényvédelem:
A szója növényvédelmében az egyik legnagyobb kihívást a szója gyomirtása jelenti. Kezdeti
fejlődésnél a szója gyomelnyomó képessége alacsony. A szója gyomirtása az elővetemény tisztán
tartásával kezdődik.

Főbb gyomnövényei:
 egyéves egyszikűek: kakaslábfű, muharfélék, termesztett köles
 egyéves kétszikűek: árvakelésű napraforgó, csattanó maszlag, disznóparéj fajok, fehér libatop,
keserűfű-félék, parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok
 évelő egyszikűek: fenyércirok, tarackbúza
 évelő kétszikűek: apró szulák, mezei acat
A szója gyomirtásáról egy egész tanulmányt lehetne írni, de a teljesség igénye nélkül megpróbáljuk
összefoglalni a legfontosabbakat.
Vegyszeres gyomirtását leginkább vetés után-kelés előtt (preemergens), ill. állománykezelésben
(posztemergensen) tudjuk elvégezni. A preemergens szerek hatáskifejtésének feltétele a permetezést
követő 2 héten belül lehullott 10-20 mm bemosó csapadék. A preemergens herbicidek a talajréteg
felső rétegében csírázó, magról kelő egy- és kétszikűeket jól irtják, azonban a folyamatosan, mélyebb
talajrétegből kelők (selyemmályva, csattanó maszlag, parlagfű, árvakelésű napraforgó, szerbtövis

2
 SZÓJA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA
fajok) ellen hatékonyságuk elmarad. Ezen fajok ellen a preemergens szerek csak kombinációban
adnak megfelelő hatékonyságot.
Posztemergens kezelések esetében, el kell találnunk a gyomnövények érzékeny fenológiai állapotát,
pl. magról kelő kétszikű gyomok esetén a gyomok 4 lombleveles állapotában javasolt a kezelés.
Az évelő kétszikűek gyomirtása magas költségű, egyelőre nehezen oldható meg. Gyérítésére az
elővetemény gyomirtása, illetve a mechanikai gyomirtás nyújthat segítséget. Az egyéves és évelő
egyszikűekkel fertőzött területek állományban, speciális egyszikűirtókkal kezelendőek.

Szója gyomirtásában engedélyezett hatóanyagok 2018.

Hatóanyag Kereskedelmi megnevezés Alkalmazott dózis

Preemergens hatóanyagok
dimetenamid-P Spectrum 1-1,2 l/ha magról kelő egyszikű
dimetenamid-P + Wing-P 3,5-4 l/ha magról kelő egy- és kétszikű
pendimetalin
flumioxazin Pledge 50 WP 80 g/ha magról kelő kétszikű
klomazon Command 48 EC 0,2-0,6 l/ha magról kelő egy- és kétszikű
metribuzin Sencor 600 SC 0,55 l/ha magról kelő kétszikű
Mistral 0,4-0,5 kg/ha
pendimetalin Stomp Aqua; 3 l/ha magról kelő egyszikű és
Stomp Super 4-6 l/ha néhány magról kelő kétszikű
Pendigan 330 EC 4-5 l/ha
Sharpen 330 EC 4-5 l/ha
S-metolaklór Dual Gold 960 EC 1,4-1,6 l/ha magról kelő egyszikű

Hatóanyag Kereskedelmi megnevezés Alkalmazott dózis

Postemergens hatóanyagok
bentazon Basagran 480 SL; 2 l/ha magról kelő kétszikű
Benta 480 SL; Troy
480
bentazon + imazamox Corum (+Dash) 1,9 l/ha magról kelő kétszikű
imazamox Pulsar 40 SL 1 l/ha magról kelő egy- és kétszikű
tifenszulfuron-metil Refine 50 SX 10-15 g/ha magról kelő kétszikű

Speciális egyszikű irtók

cikloxidim Focus ultra 3-4 l/ha egyéves és évelő egyszikű
kletodim Select 240 EC 0,3-1,2 l/ha egyéves és évelő egyszikű
Select Super 1,2-1,6 l/ha
propaquizafop Agil 100 EC 0,6-1,5 l/ha egyéves és évelő egyszikű
(Aladin; Outplay)
quizalofop-P-etil Leopard 5 EC; 0,5-1,2 l/ha egyéves és évelő egyszikű
Targa max; 0,35-1,2 l/ha
Targa Super

3
 SZÓJA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA

Hatóanyag Kereskedelmi megnevezés Alkalmazott dózis

Állományszárítás
diquat-dibromid Mission 2,5-3 l/ha állományszárítás
Reglone (Reglone Air) 2,5-3 l/ha (1,5-2 l/ha)
Solaris; stb. 2,5 l/ha
glifozát izopropilamin só Barclay Gallup Hi-Aktiv 2,25-3,75 l/ha állományszárítás
stb.
glifozát K-só Marsh 480 SL stb. 3-5 l/ha állományszárítás

Az aprómorzsás talajszerkezet, a jó minőségű magágy elősegíti a csírázást, illetve a preemergensen

kijuttatott herbicidek hatékonyságát.
Keléstől lombzáródásig, illetve az érés előtti lombvesztés időszakában a szója csak gyomirtó szerekkel
védhető meg a gyomok okozta termésveszteségtől.
A szóját az előveteményben alkalmazott herbicidmaradványok károsíthatják. Ezek a tünetek a
gyökerek növekedésekor a legszembetűnőbbek, amelyek a levelek elszíneződésében mutatkoznak
meg.
Heterogén gyomkelés, gyomfejlettség esetén az osztott kezelés ad nagyobb hatékonyságot. Ebben az
esetben a kezelések között legalább 10-12 nap teljen el. A szója záródása után már a gyomelnyomó
képesség érvényesül.

A szója betegségei:
Magyarországon a vetésváltás szabályait betartva a szóját a legkevésbé veszélyeztetett növények
közé sorolhatjuk kórtani szempontból. Gazdasági kártételt jelentő betegségek megjelenésére
szélsőséges időjárási körülmények és fogékony szójafajták termesztése esetén számíthatunk.
Számos kórokozó (Sclerotinia sclerotiorum; Diaporthe phaseolorum; Fusarium sp.; Phytophtora
megasperma; Macrophomina phaseolina) gazdanövénye nemcsak a szója, hanem a napraforgó,
repce, borsó, lucerna, amelyeket elsősorban vetésváltással küszöbölünk ki.

Vírusok
Szója mozaikvírus (Soybean mosaic potyvirus)
Vírusok közül a szója mozaikvírus fordul elő leggyakrabban.
Védekezés: rezisztens fajták, vírusmentes szaporítóanyag használata és a levéltetvek elleni
védekezés.
Baktériumos megbetegedések
Baktériumos barna levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. glycinea)
Baktériumos hólyagos levélfoltosság (Xantomonas campestris pv. glycines)
Védekezés: rezisztens fajták, baktériummentes szaporítóanyag használata. Fertőzött növényi
maradványok megsemmisítése, vetésforgó betartása.

Gombabetegségek
Szója peronoszpóra (Peronospora manshurica)
Diaportés hüvely- és szárfoltosság (Diaporthe phaseolorum)
Fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Szója fuzariózis (Fusarium oxysporum)

4
 SZÓJA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA
Védekezés: Magyarországon a szója levélbetegségeivel szemben elég ritkán szükséges védekezni.
Amennyiben szükség van rá, akkor az engedélyezett gombaölőszerekkel ezt elvégezhetjük. A szója
peronoszpóra (Peronospora manshurica) hűvös, csapadékos időjárás esetén szokott fellépni, de
amennyiben nem túl kritikus a fertőzés, jelentősebb gazdasági kárt nem okoz a termelés során.
Kémiai védekezésen kívül fontos még a harmonikus tápanyagellátás, az optimális növényállomány, a
3-4 éves vetésváltás, az egészséges vetőmag használata, és a csávázás.

Hatóanyag Kereskedelmi megnevezés Alkalmazott dózis

Gombaölőszerek
karboxin + TMTD Vitavax 2000 2,5 l/t Csírakori betegségek
Coniothyrium minitans Constans WG 2-4 kg/ha Szklerotíniás tőhervadás
Coleomycetes
Rézhidroxid 36% Champion 2 FL 1,75-2,0 l/ha Baktérium, peronoszpóra
Rézhidroxid 53,8% Kocide 2000 1,75-2,0 kg/ha Baktérium, peronoszpóra
Metalaxil + rézoxiklorid Ridomil Gold Plus 42,5 WP 4 kg/ha Peronoszpóra

A szója kártevői:
A szója leggyakoribb kártevői: bagolylepkék, bogáncspille, rétimoly, akácmoly, poloskák, atkák és
levéltetvek károsításakor engedélyezett rovar- illetve atkaölő szerrel végzett kezelés lehet indokolt.
Az atkák leginkább száraz időjárás esetén károsítanak, de ha időben észleljük a fertőzést elég a
táblaszéleken védekezni a kártevők ellen.
Muszkamoly (Loxostege sticticalis)
Bogáncslepke (Cythia cardui)
Gamma bagolylepke (Autographa gamma)
Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera)
Akácmoly (Etiella zinckenella)
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)

Betakarítás, tárolás:
A betakarítás akkor kezdhető meg, amikor a magok a felső hüvelyekben a fajtára jellemző színűek, és
a levelek már mind lehullottak. Amennyiben az érés elhúzódik, akkor a szóját deszikkálni
(érésgyorsítani) szükséges. A kombájn szakszerű beállításával mennyiségi és minőségi nyereséget
érhetünk el. A szója aratása már 16-18%-os nedvességtartalomnál elkezdhető, de ekkor egy kis
hideglevegős, kíméletes szárítás szükséges a standard nedvességtartalom (14%) eléréséhez.
Amennyiben túl száraz (13% alatti) szóját fogunk betakarítani, akkor számítanunk kell arra, hogy a
maghéj megsérülhet, könnyen összetörhetjük a szóját. A tárolás során is rendkívül kíméletesen kell
eljárni, mivel a sérült magok avasodhatnak, értékvesztést okoznak. Betakarítást követően
elvégezhető a szója termésének tisztítása, hogy az esetleges zöldszemek és gyommagok ne
kerüljenek be a tárolókba.