1986. DECEMBER 19.
SZABAD FÖLD 1 7
KERTBARÁTOK- KIJTEAVÉSZTŐH
A sertések rossz szokásai
A sertések természetes tartá­
sáról áttértünk a zártabb, ipar­
szerű technológiák alkalmazá­
sára. A megváltozott, a termé­
szetestől távolodó környezeti té­
nyezők kedvezőtlen viselkedési
szokásokat is kialakítottak.
Az egyik csoportba soroljuk a
sertéseknek azokat a rossz szo­
kásait, melyek elsősorban a kör­
nyezeti tényezőktől — a tartás
módja, a takarmányozási mód­
szerek és a gondozás hatása —
függnek. Ezek: idegesség és in­
gerlékenység. Á sertéseknek ez
a tulajdonsága fele részben
öröklött, másrészt kialakulhat a
goromba bánásmód során is.
Különösen káros az ilyen tulaj­
donság a szoptató kocáknál és a
fedező kanoknál. Az ideges ko­
cákat például ingerli, nyugtala­
nítja malacaik visítása, szopta­
tási hajlamuk rapszodikus. Kü­
lönösen veszélyes az ilyen rossz
tulajdonság a szülést követő
időszakban, amikor 20-24-szer
kellene a kocának naponta
szoptatni. Az ideges koca erre
nem hajlandó, esetleg csak ak­
kor, amikor a felszaporodott tej-
mennyiség készteti a lefekvés­
re, illetve szoptatásra. Az ilyen
kocák, ha lefekszenek is, akkor
zömében hasra. így pedig nem
lehet szoptatni, csupán váltoga­
tó oldalfekvésben. A jó és türel­
mes gondozó segíthet az ilyen
esetekben úgy, hogy finom elő-
masszást végez a csecsbimbók
környékén, elősegíti az első tej­
sugarak kilövelését. A született
malacokat csak az éles „farkas-
fogak” elcsípése után szabad
szopásra engedni.
A kanok ingerlékenységének
legkritikusabb szakasza a bú­
gás, vagyis a termékenyítés ide­
je. Ilyen alkalommal már a szo­
katlan, vagy gorombább moz­
dulat, az erősebb hangtónus is
bénítólag hat rájuk. Ezért aján­
latos, hogy búgatásra a kant
csak a megszokott gondozója
hajtsa fel és az effektív terméke­
nyítés idejére (8-12 perc) nyu­
godt környezetet biztosítson.
A termékenyítés aktusában
megzavart állatot annyira fel le­
het ingerelni, hogy gondozójá­
nak, vagy körülötte álló idegen
személyeknek rohan, megtá­
madja, megsebzi őket. Az ilyen
módon megzavart kant későbbi
időszakban már igen nehéz a
termékenyítő, vagyis a búgató
kutricába hajtani, mert már a
terelés elején támad. Különösen
veszélyeséi"a fiatal, „kezdő” ka­
nok.
A hízóállományban az ideges
természetű egyedeket „kutya­
sertéseknek” nevezzük. Ezek ál­
landóan mozognak a falkán be­
lül, nem hagyják pihenni a tár­
saikat. Rossz a takarmányérté­
kesítő képességük, állandóan az
etetőhely körül mozognak, de
testtömegük alig gyarapszik.
Keveset pihennek, tapossák,
harapdálják fekvő társaikat.
Ilyen egyedeket ki kell szedni a
falkából és vágóra értékesíteni,
mert gyógyítani sem lehet őket.
A másik csoportba tartozik: a
magzatburok- és malacfelfalás
(kannibalizmus). Okát elsősor­
ban a takarmányozásban kell
keresni. A fialás után az anya­
koca felfalja a magzatburkot,
esetleg a nyálkás, nedves, új­
szülött malacot is. Oka elsősor­
ban a felügyelet nélkül folyó há­
lásnál az, hogy a koca lázas,
nem kap elegendő pépes táplá­
lékot vagy vizet, továbbá a
magzatburkokat nem szedik
össze a fialás befejeztével. Ok­
ként említhetjük a kevés és hiá­
nyos összetételű takarmányt,
például az ásványi anyagok és
állati eredetű fehérjék elégtelen
mennyiségét, összetételét, vala­
mint azok egymáshoz való ará­
nyát, de hozzájárulhat a nedves,
ürülékkel és vizelettel szennye­
zett mély alom is. Alapvető fel­
adat tehát a megelőzés, vagyis a
magzatburok folyamatos össze-
szedése, a szakszerű takarmá­
nyozás és a vízszükséglet bizto­
sítása. (Napi 20-25 liter kocán­
ként.)
A malacfelfalás sajnos gyako­
ri tünet a sertéseknél és ezt kan­
nibalizmusnak nevezzük. Ilyen
esetben a koca életképes és élő
malacot öl meg, majd utána azt
felfalja. Az ilyen mérvű elfaju­
lásnak oka — az említett ténye­
zőkön kívül — *az abnormális
anyai ösztön, de gondozói ha­
nyagság is elősegítheti kialaku­
lását. Tejhiány vagy tejcsökke­
nés esetén a malacok nyugta­
lanná válnak, állandóan „rág­
ják” az anyjukat; fokozott inger­
lékenysége során a koca képes
megölni saját magzatát. Legy-
gyakrabban az először fialt ko­
cáknál lehet malacfelfalásra
számítani. A megelőzés lehetsé­
ges például úgy is, hogy a fialó
kocát hozzászoktatjuk csecs­
bimbói érintéséhez, enyhe
masszázzsal. A gyakorlatban
megelőzésül bevált, hogy az
ilyen kocákat távol lehet tartani
úgy is a malacaiktól, hogy a ma­
lacokat aromás és idegen szag­
anyaggal bekenjük. A kellemet­
len szaganyag (kölni, kreolin
stb.) elriasztja a kocát rossz
szándékától.
A kannibalizmus jelei előfor­
dulhatnak a malac-utónevelés
és hizlalás során is. Kezdődhet
a fülek kiharapásával, de leg­
gyakrabban a farok rágásával
indul ez a folyamat. A sertés ke­
gyetlen is tud lenni. A hosszan­
tartó visító sertést a falkában
úgy hallgattatják el, hogy lero­
hanják és halálra marják.
A szakszerűtlenül elvégzett fal-
kásítás során a „kutyasertések”
a rendbontás kezdeményezői,
ezért a szedett és vásárolt hete­
rogén állomány esetén az első
napokban — míg ki nem alakul
a falka „rangsora” — gyakori
felügyeletet kell tartani. A meg­
sebzett állatokat azonnal ki kell
emelni a csoportból. A véresre
kikezdett sertések elsősorban
olyan állományt, falkát irritál­
nak a kannibalizmusra, ahol
kedvezőtlenek a mikroklimati-
kus tényezők (hőmérséklet, pá­
ratartalom), zsúfoltan vannak
elhelyezve, esetleg alomhiány
és unalom is közrejátszhat ben­
ne. A falkák azonos kor-, ivar-
és testtömeg szerinti kialakítása
szintén megelőző művelet lehet.
A sertés játékos állat, ha új kör­
nyezetében nem tudja rágási,
túrási ösztönét kielégíteni, ak­
kor a berendezési tárgyakkal,
vagy társaival foglalkozik. En­
nek elkerülése érdekében ered­
ményesen alkalmaznak zárt tar­
tásban csüngő és csörömpölő
láncokat a kutricákban, de jól
beváltak a dörzsölődző oszlopok
is.
Dr. Mikolai Ferenc
A rovatvezető
jegyzete
„Gyökeres”
gondjaink
Reggelizés közben hallga­
tom a rádió híreit, a helyzetje­
lentést a zöldségellátásról:
„Burgonyából, hagymából,
zöldségfélékből az ellátás biz­
tosított, kivéve a gyökérzöld­
séget, melyből behozatalra
szorulunk.” Megállt a kezem­
ben a csésze. Másfél éve sincs,
hogy erről a témáról írtam,
„Eladhatatlan zöldséghegyek”
címmel. Láttam a lehangoló
képet: az egy forintért át nem
vett sárgarépát etetni a szar­
vasmarhákkal; az éjszakákon
át a piacon fagyoskodó terme­
lőket az eladhatatlan zöldség­
halmokkal; a szerződéstől hú-
zódzkodó Zöldért vállalatokat
és áfész-eket. És íme: a követ­
kező évben már nincs meg a
levesbevalónk!
Pedig tudom, hogy termő­
földünk nagy része és az ég­
hajlatunk is nagyon alkalmas
gyökérzöldségek termesztésé­
re (sőt a fokhagymáéra is).
A Csongrád megyei Apátfalva
egyik vezető szakembere kije­
lentette: községük egymaga
képes megtermelni az egész
ország gyökérzöldség-szük-
ségletét. Először nagyképű­
ségnek véltem, de utánaszá­
moltam. És ezek után felme­
rült bennem a kérdés, hogyan
lehetséges ez, szabad-e eljutni
addig, hogy amikor élelmisze­
rekből exportnehézségeink
vannak, akkor egy alapvetően
honi termékből behozatalra
szorulunk? Minden évben van
egy-két termék, amitől sikerül
elvenni a termelési kedvet.
A gyökérzöldség esetében is
ez történt. A legnagyobb zöld­
ségtermelő községben, Apát­
falván például a vetésterület
egyik évről a másikra egyhar-
madára csökkent, az aszály
következtében a termés felére,
így az össztermés mindössze
egyharmada a tavalyinak.
A piac szervezetlensége, a
kockázatvállalás hiánya még
súlyosbítja a helyzetet. Ma­
gánkereskedők járják az or­
szágot, de az állami és a szö­
vetkezeti kereskedelem —
szerződés hiányában — nem
tud felvásárolni, így az állam
nem tudja az árakat befolyá­
solni.
A hiányt senki ne próbálja
az időjárásra fogni. Nem lehet
az a kedvezőtlen időjárás,
olyan aszály, hogy az ország
gyökérzöldség-igényét ne
tudnánk megtermelni. Tu­
dom, hogy a,fehérrépa nem
létfontosságú cikk, és sem a
túl sok, sem a túl'kevés ter­
més nem okoz nemzeti tragé­
diát, de az eset tanulságok le­
vonására alkalmas. A terme­
lésszervezők sorolják feladat­
körükbe a termelési kedv
megtartását, még akkor is, ha
az adott esetben áldozatba ke­
rül.
Gyökérzöldséget (és fok­
hagymát is) külföldről Ma­
gyarországra behozni, úgy ér­
zem, kicsit szégyenünk is,
szervezésből pedig elégtelenre
vizsgáztunk. Az állam szere­
pe, hogy az ellátást minden­
képpen biztosítsa, ha kell im­
porttal is, de nem lett volna-e
olcsóbb jobban irányítani,
vagy múlt évben a kockázatot
is vállalni?
Dr. Szegő Lajos
Aki tud. segítsen!
(Bicske, Pf.
Szabó Já n o sn é
19. 2061) cserére ajánlja tava­
szi muck, céklaszínű saláta,
metélőpetrezselyem, ősziró­
zsa, júdáspénz és csillagfürt
vetőmagját. Cserébe krizan­
Korai cseresznyéket ÜZENJÜK
telepítsünk
TÓTH PÉTER, Gyál. A 88
A cseresznye üzemi területe mölcsei fényes, bordópiros szí­ színes oldal szőlőfajtákról című
— a tervezett selejtezések után nűek. Jól szállítható, mert a könyv, amely a Mezőgazdasági
— 1990-re 973 hektárról 519
hektárra fog csökkenni. Ami a
gyümölcs húsa kevésbé hajla­
mos a puhulásra.
Kiadó gondozásában 1980-ban
jelent meg, már elfogyott, ezért
fajtaösszetételt illeti, csökkenni A solymári gömbölyű a ger­ csak könyvtárból kölcsönözhető
fog a germersdorfi, a jabulay, a mersdorfi óriás előtt mintegy ki. Ajánljuk azonban helyette
hedelfingeni óriás és a korai faj­ hét nappal korábban érik. Nagy Prohászka Ferenc nagysikert
ták területe. Éppen ezért a házi- vagy igen nagy gyümölcsei sza­ Szőlő és bor című könyvét,
kert-tulajdonosoknak, mind a bályos, széles, tompa szívalakú- amely új kiadásban ismét meg­
család folyamatos cseresznyefo­ ak, s bordópirosra színeződnek. jelent. De ajánlhatjuk a Házi­
gyasztásának biztosítására, Mivel keményhúsú fajta, ezért kerti kézikönyvet is. E könyvek­
mind a piac igényeinek kielégí­ jól szállítható. i ből nemcsak a fajtákat, hanem
tésére, elsősorban a korai és a a szőlőműveléssel és a borkeze­
Bőlevű, tömött húsú s ízletes
nagy gyümölcsű cseresznyefaj­ léssel kapcsolatos szakismerete­
ták telepítésére kell összponto­
cseresznyefajta a bigareau bur-
lat. Nagy sötétpiros, bordópiros ket is kiválóan elsajátíthatják.
sítaniuk. JU R IC Z A LA JO S, C e g lé d .
termése május végén, június
Egyik legkorábban érő cse­ A k ö r n y e z e t k í m é l ő , ú j, b io ló ­
elején szedhető. Jó porzófajtája
resznyefajtánk a márki korai. g i a i r o v a r ö lő s z e r , a D i m i l i n ,
a márki korai.
Május első felében már szüre­ k is a d a g o k b a n tö r té n ő c s o m a ­
telhető — és csomóba köthető Néhány nappal megelőzi a g o lá s a f o l y a m a t b a n v a n . E lő r e ­
— kissé szögletesnek tűnő, nyo­ germersdorfi óriás érését a ka­ lá th a tó la g ja n u á r -fe b r u á r h ó ­
mott gömb alakú, de étvágyger­ nadai eredetű „van” cseresz- n a p b a n m á r k a p h a t ó le s z a
jesztő vérpiros színű gyümöl­ nyefajta. Fénylő fekete, repe­ s z a k ü z l e t e k b e n . T e h á t id ő b e n
cse. Meleg, védett fekvésben fá­ désre kevésbé hajlamos, közép- b e sz e re zh e tő a v é d e k e zé se k h e z.
ja szépen fejlődik. Egy-egy fa nagy gyümölcsei kiválóan szál­ SZALAI LÁSZLÓ, Ajka.
biztosítja a család szükségletét. líthatók. Jól termékenyítik egy­ A tulipánfa (Liriodendron tuli-
A márki korainál többet te­ mást a solymári gömbölyű és a pifera), melynek nálunk is szá­
remhet a münchebergi korai, bigareau burlat fajtákkal. mos szép példánya díszük, fő­
melynek május végén érő gyü- Di. Széles Csaba ként a Dunántúlon, a késő ősz­
szel érő tobozszert termésében
nem minden évben nevel csíra­
képes magvakat. Ehhez számá­
ra igen jó évjáratok szüksége­
sek. Hogy a mostani müyen
Pályázat nyúltenyésztőknak volt, ki tudja? Azért tavasz felé
(addig is rétegezze el a magva­
A Tszker Exporttartalékokat Feltáró Központ (1142 Budapest XIV., kat a homok közé), üveg alatti
Kassa köz 10.) a nyúltenyésztés fellendítése érdekében pályázatot hirdet. hajtással megpróbálkozhat a
A pályázaton részt vehet, aki a Tszker pártolásában működő országos nyu- magvak eltevésével, illetve ki­
lászklubhálózat valamelyik klubjának tagja, vagy 1987. január 20-ig belép a keltetésével. Ha a keltetés sike­
klubba.
rül, a magoncokból esetleg
A pályázatot két kategóriában hirdették meg. Az I. kategória az 1986. majd át is olthat, más fajtával is.
december 1-jéig már klubtagok részére, a II. kategória az 1986. december 1.
és 1987. január 20. között belépett tagok részére. A pályázat időtartama: Hiszen a tuüpánfának is több
1987. január 1-jétől december 31-ig. Pályázhat minden —legalább 5 anya- változata van, s egyes változatai
nyűllal rendelkező —nyulász, bármilyen fajtával. bujtassál is szaporíthatok.
A pályázat célja: az egy anyára jutó I. o. pecsenyenyúl-előállítás növelé­ F E H É R A K Á C je lig é r e , K e -
se. A jelentkezés határideje: 1987. január 20. A jelentekezési lapon fel kell v e rm e s. A g y ü m ö lc s fá k k ö z ü l
tüntetni a pályázó nevét, pontos címét, az anyalétszámot, a klub nevét, szék­ jó l i f j í t h a t ó a k ö r te , a z a lm a , a
helyét, a klubtagság keltét.
b ir s , a n a s p o l y a . Ő s z t ő l r ü g y f a -
A pályázat feltétele, hogy az induló anyalétszámot a pályázat ideje alatt
k a d á s i g e z a f a g y m e n t e s té li
csökkenteni nem lehet. Amennyiben a pályázó menet közben növeli az anya­ n a p o k o n is e lv é g e z h e tő . K é n y e ­
létszámot, azt írásban azonnal be kell jelenteni. A pályázónak tenyésztési
naplót kell vezetnie. se b b e k a z ifjítá s r a a s z ilv a , a z
A pályázat értékelése: 1987. január 1-je és december 31-e közötti idő­ ő s z ib a r a c k , a k a js z i, a m e g g y
szakban a pályázó által leadott I. o. nyulak számát értékelik az anyalétszám­ é s a c s e r e s z n y e , d e a z é r t e z e k is
hoz viszonyítva. A pályázaton csak 2,4—3,5 kg súlyhatárba illő pecsenye- ered m én yesen ifjíth a tó k . A z
nyulakkal lehet résztvenni. A törzstenyésztőknél a felvásárolt tenyésznyula-
o p tim á lis id ő s z a k e fá k n á l a u ­
kat is figyelembe veszik.
g u s z tu s m á s o d ik fe le és s z e p ­
Díjak: kategóriánként 1-1 első díj —10000—10000, 1-1 második díj —
te m b e r , d e a z é r t t a v a s s z a l i s i f ­
5000—5000, í-1 harmadik díj —3000—3000 Ft értékben. További 5—5 helye­ jíth a tó k . A m u n k á t k é t ré s zb e n
zet 1000—1000 Ft jutalomban részesül. A legtöbb I. o. pecsenyenyulat leadó
pályázó külön jutalmat is kap, mely egy Romét segédmotoros kerékpár. To­ e lő n y ö s v é g e z n i . A z e ls ő é v b e n
vábbi 10000 Ft-os, jutalomban részesül az a klub. amelyik 1986. december a r e n d s z e r in t s ű r ű ko ro n á b ó l a
1-jétől 1987. december 31-ig a legtöbb .új taggal bővül. A pályázaton a fenti fe l e s l e g e s k o r o n a á g a k a t r i t k í t ­
időpontok között megalakuló klubok is részt vehetnek. j u k k i, m a j d a m e g h a g y o t t k o ­
r o n a á g a k a t a m á s o d ik é v b e n
v á g j u k v is s z a .
IRINYI KÁLMÁNNÉ, Buda­
Paradicsomfa, bő terméssel pest. A leander teleltetéséhez
fagymentes, 2-3 C-fokos, és
10-14-C foknál semmi esetre
Többévi kísérletezés után ta­ Ahogy érnek az alsó kötések,
láltam egy olyan paradicsomfaj­ úgy kezdenek előjönni a levél­ sem melegebb pince, kamra,
lépcsőház, veranda a legideáli­
tát, mely nagy növésű és igen nyélből a hajtáskezdemények.
sabb. A kívánatos ugyanis az,
bőtermő. Nálam többszöri met­ Mire a régi ágon a legfelsőbb
szés után is három méter ma­ kötés is beérik, az új ágon már hogy a növény télen ne növe­
kedjék, ami alacsony hőmérsék­
gasra nőtt, az egyik tő 38 kg 2-3 új kötés van. Ekkor levágom
lettel és csaknem ,szárazon tar­
érett, első osztályú paradicso­ a letermetteket. Azt hihetjük,
tással érhető el. Elegendő, ha
mot termett. hogy kár metszeni, mert úgyis
4-5 hetenként kap kevés vizet.
Ezt a fajtát lehet metszeni, ü- nőne és virágozna paradicso­
A melegebb helyen tartott, és
letve ifjítani. így nem magaso­ munk. Igen, de ilyenkor a haj­
gyakrabban öntözött növény té­
dik föl, mindig optimálisan ter­ tás végén 2-3 méter magasan
len is fejlődik, de értéktelen,
melhető. A fiatal hajtásokon pe­ lennének a termések, apróbbak
megnyúlt hajtásokat hoz, s a
dig mindig szebb a termés. maradnának és a szél is károsí­
pajzstetvek is rendszerint meg­
A palántákat már 15-20 cm-es taná őket. Metszetlenül jó, ha 60
lepik. Csak a tápdús földben ne­
korban visszacsípem. így azok százalékos a termés.
velt, télen pihentetett, tavasztól
elágaznak. Az első kötések ezen Ennek a termesztési módnak
őszig napos helyen tartott, bő­
a két ágon alakulnak ki. Mivel a az is előnye, hogy egy tövön
ven öntözött, tápoldatozott lean­
növény még nincs nagyon leter­ 150-200 bogyó is megteremhet,
der virágzik gazdagon. Átülteté­
helve, hamarosan néhány haj­ mire az október vége eljön.
se tél vége felé végezhető, ami­
táskezdemény is előjön a levél­ Igaz, ilyenkor a fényviszonyok
kor már ismét bővebben öntöz­
nyélből. Ezek rohamosan, he­ már olyanok, hogy a kötés bi­
hető.
tente kb. 20 cm-t nőnek, és zonytalan. De minden hajtásvé­
K O VÁC S M ÁRTON, B uda­
áganként egy-egy fürt köt meg get lecsípve már csak a bogyók
k e s z i. K é t é v e tö v i g f a g y t a k
rajtuk. Mikor 150-160 cm maga­ nőnek. Érdemes ilyenkor a tö­
e r ő te lje s , te r m ő f ü g e b o k r a i.
sak, 7-8 kötéssel, visszacsípem a veket fóliával letakarni, esetleg
A ta l a jb ó l u g y a n k i h a j t o t t a k ,
hajtások végét. így minden táp­ kicsit fűteni rájuk, hogy ez a
d e n a g y o n f é l t i , n e h o g y is m é t
anyag a bogyókat gyarapítja. nagy mennyiségű bogyótermés
e lf a g y j a n a k . A jó l f e j l e t t b o k ­
Rossz talajon esetleg már 5-6 beérjen.
ro k, jó l b e é r e tt v e s s z ő k k e l v a ló ­
kötés után lecsíphetjük a hajtás­ Bíró János
b a n m í n u s z 1 0 -12 f o k o s h id e g e t
végeket. Visonta
is á t v é s z e l n e k t a k a r á s n é lk ü l,
d e le g b iz t o n s á g o s a b b , h a a b o ­
tém, dália és kardvirág szapo­ lőpaprika, sárga fürtös és
k o r tö v é t ő l k i i n d u l v a e g y , v a g y
rítóanyagát kéri. nagy gömbölyű paradicsom,
földicseresznye, négylevelű ló­ tö b b á r k o t á s v a , a v e s s z ő k e t
ö s s z e k ö tö z v e le h ú z z a a z á r o k ­
O r b á n G y u l a (Budapest, here és kosszarvú paprika ve­
tőmagját. Cserébe kiflikrump­ b a , é s f ö l d d e l, m a j d lo m b b a l
Podmaniczky tér 4. 1054) cse­
li, kiwi, ginzenggyökér, szója­ v a g y s z a lm á v a l és is m é t fö ld ­
rébe adná vietnami és angol
bab, tojásfa, ezüsthagyma, d e l le t a k a r j a . U g y a n e z t m e g te ­
rostmentes bab, lilahüvelyű
édesgyökér, törpebanán, grá­ h e ti á r o k á s á s n é l k ü l is, c s u p á n
borsó, borsófa, spenótfa, cso­
nátalma és guajava gyökeres a f ö l d f e l s z í n r e h ú z v a le a z á g a ­
dagumó, maghéj nélküli tök.
szaporítóanyagát, magját kéri. k a t. A lé n y e g , h o g y a b o k o r tö ­
sonkatök, feketepaprika, éve­
v e is f e l t é t l e n t a k a r v a le g y e n .