A Rákosi-korszak

I.Tér és idő
- A II. világháború végétől 1956/7
- Zűrzavaros a helyzet Magyarországon (megszálló németek, felszabadító szovjetek)
II. A kommunisták hatalomra kerülése (1. forrás)
1945-ben kisgazda győzelemmel zárultak a választások, de ezt a fölényt nem tudták
kihasználni, koalícióra kényszerültek a kommunistákkal (Mit jelent a koalíció?)
1946. február 1-jén II. Magyar Köztársaság, államfő a korábbi miniszterelnök, Tildy Zoltán
a földosztás miatt a kommunisták a szegényparasztságot szembefordították a kisgazdákkal,
megtörténhettek az első koncepciós perek (a legerősebb ellenfeleket akarták félre állítani) A
szalámi-taktika segítségével először a vezető egyéniségeket tüntették el, majd szépen a párt
maga is megszűnt magától vagy felmorzsolták.
1947-ben újabb választások „kék cédulás” választások – utaztatták a szavazóbrigádokat, 22%-
ot kaptak a kommunisták és választási csalással lettek az elsők
1947/8-ra az ellenzéki pártok beszüntették a működésüket
1948-ban Magyar Dolgozók Pártja néven egyesül a Magyar Kommunista Párt és a
Szociáldemokrata Párt. Főtitkára Rákosi Mátyás, elnöke Szakasits Árpád lett.
Ezzel megvalósult az egypártrendszer és Rákosi és szűk környezetének személyi diktatúrája.
III. A terror – 2. forrás

- 1945-ben létrejött a Belügyminisztériumon belül a rendőrség

- 1946-ban szerveződött az Államvédelmi Osztály (ÁVO), amiből 1948-ban jött létre az
Államvédelmi Hatóság (ÁVH)
- Az ÁVH Rákosi és szűk körének irányítása alá tartozott, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő,
Farkas Mihály és az ÁVH vezetője Péter Gábor
- az ÁVH irányítása alá tartozott a politikai rendőrség (politikailag gyanús elemek
vizsgálata)
- a belső karhatalom irányítása is ide tartozott, az internálótáborok ellenőrzése és
működtetése is az ő feladatai között szerepelt, illetve az ÁVH működtette a recski
kényszermunkatábort is.
- Koncepciós perekben is fontos szerepe volt az ÁVH-nak (vallatás, Andrássy út 60.)
- az egyház és az egyházi vezetők kiiktatása is a feladatai között szerepelt (pl.
Mindszenty József pere)
- mindenkit megfigyeltek
- A rendszer jelmondata: „Aki nincsen velünk, az ellenünk van!”
- ezek mellett az ÁVH alá tartozott a hadsereg és a katonai elhárítás irányítása, a
hírszerzés, valamint a határőrség működtetése
- koncepciós perek (3. forrás)
 o Az első ilyen per a kommunisták között Rajk László pere volt, eleinte tagadott
mindent, majd bevallotta, mert büntetlenséget ígértek neki…
o 1949. október 15-én kivégezték

IV. Az államosítások

- 1946-ban kezdték a bányák, erőművek lefoglalásával

- a nehézipari üzemekkel folytatták
- a legtöbb nagy szolgáltató illetve az egyházi iskolák is állami kézbe kerültek
- először a nagyüzemek kerültek állami tulajdonba, végül minden 10 főnél többet
foglalkoztató üzem erre a sorsra jutott
a. A mezőgazdaság kollektivizálása
- 1948-tól kiterjedt az egész országra
- célja a magántulajdon teljes felszámolása
- termelőszövetkezeteket (TSZ-ek) hoztak létre, 1953-ra a parasztság 32 %-a tagja a
TSZ-eknek
- a ’60-as években végére a megművelt földek 93%-a állami tulajdonba került.
- akik 25 holdnál nagyobb birtokkal rendelkeztek, illetve nagyobb számú haszonállattal,
erőgépekkel és nem akarta a TSZ-be adni a tulajdonát, azt kuláknak bélyegezték,
üldözték őket
- kötelező beszolgáltatást vezettek be („padlássöprés”, feketevágás)

V. A pártszervezet
- Minden demokratikus intézmény megmaradt, de a legfontosabb döntéseket mindig párton
belül hozták meg
- minden szempontból szovjet-típusú berendezkedést követett Rákosi – Sztálin elvtárs legjobb
hazai tanítványa
- a köztársasági elnök helyett az Elnöki Tanács elnöke gyakorolta a jogokat
- Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket hozhatott (tehát a Parlament kiiktatásra került)
-A Honvédelmi Bizottság foglalt még helyet a hatalom legfelső szintjén
- Politikai Bizottság – legfontosabb irányvonalak
- Pártkongresszus
- helyi tanácsok, helyi párttitkárok
- senki nem érezhette magát biztonságban
VI. Gazdaság (4. forrás)

- erőltetett iparosítás zajlott (főleg a nehéziparra költöttek sokat)

- a gazdaság többi ágát háttérbe szorították
- az országot „A vas és acél országává” akarták tenni.
 - Szovjet mintára tervgazdálkodást hoztak létre, mely előre meghatározott időszakra
előírt ipari és mezőgazdasági teljesítményt várt el (persze nem vette figyelembe a
külső tényezőket)
- 3 majd 5 éves terveket dolgoztak ki

VII. Személyi kultusz

- Rákosi mindenben Sztálint követte

- 1953-ban meghalt Sztálin, Hruscsov került a helyére, Rákosi pozíciója meggyengült és
Nagy Imre került pozícióba, aki reformokat tudott elindítani, de ezeket az újításokat
leállították 1955-ben, amikor az NSZK belépett a NATO-ba.
- Rákosi beszédeit, az őt ünneplőket lehetett mutatni pl. a TV-ben is, ami ekkor indult.
- propaganda plakátokkal népszerűsítették, a nép atyjaként mutatták be
- 1956 februárja: elítélték a sztálini módszereket, leváltották Rákosit, aki Moszkvába
ment és ott is halt meg, helyére Gerő Ernő került, majd Kádár János követte a főtitkári
pozícióban