Tanítók Fekete István OLVASÁS – SZÖVEGÉRTÉS

Egyesülete Feladási határidő: Postai cím: Harmatcsepp

2017. december 11. 8500 Pápa, Pf. 57.
Forduló: Évfolyam: Az iskola kódja:
II. 2. H-
A versenyző neve:

Elérhető pontszám: Elért pontszám: Javította:

2017/18. tanév
40

Kedves Versenyző!
Köszöntelek a Harmatcsepp vetélkedő második fordulójában.
Figyelmesen olvass el minden szöveget és a hozzá tartozó feladatokat!
Tollal és önállóan dolgozz!
Sikeres versenyzést kívánok.☺
I. feladat
Szüret
Körte pottyan, dió koppan,
alma mosolyog a fáról,
mogyoró roppan, szőlő csusszan,
csurran a must a pohárból.
Szusszan a szilva,
rottyan a nedve,
megfőtt a lekvár,
kend a kenyérre!
Hamm!
Orgoványi Anikó

1. Kösd össze a vers segítségével az összetartozókat!

szusszan koppan
körte csurran
roppan szőlő
dió szilva
csusszan pottyan
must mogyoró
6

1
2. Melyik évszakot idézi a vers? Írd a választ a vonalra!

1
II. feladat
Hogyan látják a világot?
Az élőlények érzékszerveik segítségével kerülnek kapcsolatba a környezetükkel.
Sok állat látása, elsősorban a vadászó életmódot folytató ragadozóké és különösen a
macskaféléké igen éles. A békák elmosódottan, a halak pedig csak egészen közelre
látnak, nagyon „rövidlátók". A rovarok szeme összetett: e lények több tucat vagy
több száz „mozaikszemmel" néznek a világba.
A hallás segít felismerni, hogy barát közeleg, vagy ellenség. A madarak, és több
emlős füle a levegő rezgéseit érzékeli. A kígyók viszont a föld rezgéseit, míg a halak
oldalvonalukkal a víz rezgéseit érzékelik. A denevérek és a delfinek az ember
számára hallhatatlan hangokat bocsátanak ki, és ezek visszaverődéséből ismerik fel,
hogy mi van a környezetükben.
1. Válaszolj a kérdésekre egy-egy szóval a szöveg alapján!
Minek a segítségével kerülhetnek kapcsolatba az élőlények a
környezetükkel?

Melyik állatnak van különösen éles látása?

Mi segít a barát vagy ellenség felismerésében?

Minek a rezgését érzékeli:

a) a hal,

b) a madarak,

c) a kígyó?

2
III. feladat
Jancsika kutya akar lenni
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony. S
azoknak volt egy fiacskájuk, Jancsika. Reggel, mikor felkeltek, azt mondja az ember
a feleségének:
- Na, édes feleségem, ma elmegyek kapálni. Délkor hozd ki az ebédet, mert nem
jövök haza. Megszólalt Jancsika: - Édesapám, én is elmegyek!
- Gyere, fiam, gyere! Az apja csinált neki egy kisebb kapát, s elindultak kapálni.
Velük ment a Bodri kutya is. Mikor odaértek a mezőre, egy nagy fűzfa alá
lepakoltak, s a Bodri kutya befeküdt a fa alá. Kapált a szegény ember, kapált.
Rettentően sütött a nap, meleg volt, s kapált Jancsika is. Egyre oda-odasandított a fa
alá, s nagyokat sóhajtott: - Édesapám, én úgy szeretnék kutya lenni! Milyen jó a
kutyának ott a fa alatt, heverészik az árnyékban. Nekem meg kapálni kell.
- Jól van, fiam, szaladj, hajtsd el a fa alól a kutyát, s feküdj be te a helyére.
Nem mondatta ezt magának kétszer Jancsika. Odament, a fűzfa alól elkergette a
kutyát, s ő befeküdt a fa alá. Egyszer csak harangoztak délre. Jött az édesanyja a
délebéddel. Már messziről kiabálta Jancsika: - Anyóka, mi az ebéd?
- Kusti! - mordult rá az apja. - A kutyák nem szoktak beszélni. - Jancsika meg, se
mert mozdulni. Odaért az asszony, látja, hogy itt valami nincsen rendben. Kitöltötte
az urának az ebédet, s az ember evett jóízűen. Jancsika oda-odapislantott, mondta is
egyszer vagy kétszer: - Anyóka, én is éhes vagyok. - De az apja rákiabált: - Kusti! A
kutyák nem beszélnek. A kutyák csontot kapnak!
Bableves volt hússal, jóllakott a szegény ember, s aztán a szegény asszony, hogy az
ember ne vegye észre, Jancsikának is adott a bablevesből. Mikor megebédeltek,
Jancsika megfogadta, hogy többet nem akar kutya lenni, hanem inkább segít az
apjának a kapálásban. Kapálgattak estig, s este szépen hazaballagtak, s még ma is
élnek, ha meg nem haltak.
Székely népmese

1. Adj új címet a mesének!

3
2. Jelöld a négyzetben X-szel azt a közmondást, ami a meséhez illik!

Szegény embert még az ág is húzza.

Aki nem dolgozik, ne is egyék!
Kutyából nem lesz szalonna.

3. Ki mondta? Írd a számokat a megfelelő szereplőhöz!

A kutyák nem szoktak beszélni! 1

Nekem meg kapálni kell. 2
Délkor hozd ki az ebédet, mert nem jövök haza. 3
Kusti! 4
Anyóka, mi az ebéd? 5
A kutyák csontot kapnak! 6

szegény ember Jancsika 6

__________________ _________________

4. Keresd ki, és számozással állítsd sorba a mesének megfelelően a szavakat!

megfogadta
harangoztak
hazaballagtak
odaértek
kitöltötte
felkeltek
megebédeltek
sütött
8

4
IV. feladat
Bóbita Bábszínház

TERÜLJ, TERÜLJ, ASZTALKÁM!

(4 éves kortól)
A Grimm-testvérek meséjét
bábszínpadra írta: Markó Róbert
Tervező: Bodor Judit
Zeneszerző: Bogárdi Aliz
Rendezte: Sramó Gábor
Játsszák: Kalocsányi Gábor, Matta Lóránt,
Vadon Judit, Bogárdi Aliz, Jankó Mátyás
Az előadás helyszíne: Kós Lajos terem
Az előadás időtartama: 50 perc
1. Húzd alá a kérdésekre a helyes választ!

Ki tervezte a bábokat?
Jankó Mátyás Bodor Judit Vadon Judit
Kinek a nevét viseli az előadás helyszíne?
Kós Károly Koós János Kós Lajos
Hányan adják elő a bábjátékot?
tízen öten kilencen
Ki rendezte az előadást?
Markó Róbert Grimm testvérek Sramó Gábor
Kinek ajánlanád a megtekintését?
a nyolcéves Kendének a tízhónapos Csengének a kétéves Regőnek

5
2. Egészítsd ki az alábbi szavakkal a bábjáték ismertetőjének hiányos
mondatait!

gondoskodjon, kecskéje, csodás, világgá, fia

„Élt egyszer egy szabó meg a ______, Gazsi. Az öregnek volt egy
____________________, amit nagy becsben tartott, s a fia feladata volt, hogy
a kecskéről _________________________. Ám a huncut kecske bevádolta a
fiút, hogy nem eteti őt rendesen, erre a szabó __________________ kergette
fiát. Gazsi elszegődött inasnak egy-egy mesteremberhez, és miután kitanulta a
mesterségüket, varázstárgyakat kapott tőlük útravalóul. A ______________
eszközök persze felkeltették a fogadósné figyelmét is, akinél a hazafelé
igyekvő legény megszállt…”
5