Romantika

Egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjed ki. Kialakulásának időszaka 18.
század vége, virágkora a 19. század első fele.
Történelmi háttere: elveszítették a felvilágosodás optimizmusát, jellemző a kiábrándultság,
csalódnak a ráció, vagyis a hűvös ész diadalában.
Roman vagyis regény szóból származik a romantika szó.

● A Romantika irodalmának fő ismérve:

• A szabadság eszméje, az egyén (individum) előtérbe kerülése, önkifejezés szabadsága.
• Felébred a nemzeti múlt, illetve a népköltészet iránti érdeklődés, a népnyelv beemelése
az irodalomba.
• Fontos lesz a kalandos, fantáziadús történet, sokszor távoli, egzotikus vidéken játszódik.
• Két ellentétes síkon játszódó történetnél is jellemző az álom és a valóság
ellentmondásainak feloldása.
● Műfajok:
• történelmi regény
• kaland regény
● Átmeneti műfajok:
• drámai költemény
• verses regény
• elbeszélő költemény
• verses regény
• ballada
● A költő, író szerepe megváltozik:
• utat mutat a népnek
• látnok=vátesz-szerepe van
• Sok költő, író példamutatás képpen szerepet vállal a szabadságharcban
● Más művészeti ágak:
• Szobrászat (Izsó Miklós: A búsuló juhász)
• Építészet: (Feszl Frigyes: Vigadó)
• Zene: (Giuseppe Verdi, Richard Wagner, Liszt Ferenc)
• Festészet: (Madarász Viktor: Hunyadi László)
● 1825-1848 március 15-ig reformkor:
• kulturális élet fellendülése
• tudomány megújulása
• nemzeti nyelvű irodalom létrehozása

A reformkor a magyar romantika időszaka. A Magyar irodalmi élet központja: Pest-Buda. A

Magyar nyelvű kultúra és művelődés 1800-1849 között zajlott

● Fontos intézmények: MTA, Kisfaludy társaság

● Romantikus triász: Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Bajza József

➢ Fontos volt ebben az időszakban a folyóirat (tudományos gyűjtemény, Kritika lapok,

Athenaeum).
➢ 1802. Széchenyi Ferenc alapítja: Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár
➢ 1844-ben a magyar nyelv hivatalos államnyelv lett
➢ 1837. Pesti Magyar Színház
 Kölcsey Ferenc

➢ Született: 1790. augusztus 8. Sződemeter,meghalt: 1838. augusztus 24., Szatmárcseke

➢ Szülők: Bölöni Ágnes (1767-1802), Kölcsey Péter (1750-1796)
➢ Oktatás: Debreceni Református Kollégium (1809)
➢ Gyermekkorában himlős lett: Fél szemére megvakult
➢ 1805-ben Csokonai Vitéz Mihály temetésén találkozott Kazinczy Ferenccel, aki mentora
➢ volt. Megtanult: görögül, latinul, németül és franciául. Szatmárcsekére ment, mert meghalt
az egyik testvére.
➢ 1823. január 22-én tisztázta le a Himnuszt, amit Erkel Ferenc zenésített meg.
➢ 1823. január 22 a magyar kultúra napja.
➢ Költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a
➢ Társaság alapító tagja.
➢ 1826-ban Pesten Szemere Pállal megindította az Élet és Literatura című folyóiratot.
➢ 1829-től aljegyző, 1832-ben megyei főjegyzővé, majd országgyűlési követté választották.
➢ Kiváló szónok volt (a magyar nyelv ügyében)
➢ 1832-től 1834-ig volt országgyűlési követ
➢ ,,Búcsú az országos rendektől” (1835) ,,Jelszavaink valának: haza és haladás.”
➢ 1838 augusztusában halt meg
Huszt
➢ A reformkorban kedvelté vált az epigramma költészet a rövid, tömör, hazafias buzdítások
kifejezésére.
➢ 1831-ben írta meg a végleges változatot. (1825-ben volt az első változat ,,Régi Várban”)
➢ honfi=lírai alany
➢ szellem=a múlt árnyai
➢ A cselekvő hazaszeretet alapgondolatai, vagyis a honfi érzelmeit a szellem közvetíti felénk.
➢ Mind a 3 idősík megjelenik a versben, a szellem a tétlenség, a múltba merülés ellen emel
szót, foglalkozzunk inkább a jövővel.

Ábránd

➢ Csajághy Laurához írta

➢ Jellemzi a verset a túlfűtött szenvedélyesség és a Romantikára jellemző képalkotás, például
a természeti jegyek.
➢ Költői eszközök: túlzás, ismétlés, fokozás
➢ Műfaja: dal

Himnusz

➢ 1823. január 22-én született meg a Himnusz

➢ A Himnusz a nemzeti összetartozás jelképe
➢ 1829-ben jelent meg nyomtatásban az Auróra című folyóiratban
➢ Erkel Ferenc 1844-ben egy pályázatra zenésítette meg
 ➢ A cím műfaj jelölő
➢ A Himnusz: Istenhez szóló könyörgés, amelyben a költő egy transzcendens erőtől várja a
magyar nép sorsának jobbra fordulását
➢ Az alcím a témát jelöli meg, a magyar nép nehézségekkel teli történelemre irányítja a
figyelmet („a magyar nép zivataros századaiból”)
➢ ABA szerkezetre épít (a himnuszok hagyományos szerkezete)
➢ az A-val jelölt strófák keretet alkotnak, keretes szerkezetű a vers
➢ az 1. versszak az Istenhez fordulás és a kérés megfogalmazása, az utolsó versszak
megismétli az Istenhez fordulást, a könyörgést
➢ a B-vel jelölt rész a kérés megfogalmazása vagyis az indoklás, érvelés
➢ A költői érvelés lényege az, hogy a magyar nép már eleget szenvedett ahhoz, hogy véget
érjenek a sorscsapások.
➢ A 2 - 3. versszakban számba veszi, hogy mennyi mindent kaptunk ajándékba, a dicső múltat
sorolja
➢ A 4 – 6. versszak fordulópont, a sorscsapásokat (tatárok, törökök) kezdi sorolni „Hajh, de
bűneink miatt”
➢ A 7. versszak: a sivár jelen
➢ A 8. versszak: szintén Istenhez szól, de már a szánalomért
➢ Idősíkok: régmúlt, közelebbi múlt, jelen
➢ A jövőkép hiánya=teljes reménytelenség
➢ Időmértékes verselésű
➢ Rímfajtája: keresztrím (abab)
➢ Azt a fajta verselési módot, amely időmértéken alakul, és amelyben a sorvégek is rímelnek,
rímes-időmértékes verselésnek nevezzük
➢ Költői eszközök:
➢ oximoron (egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmakat kapcsol össze; pl.: „nem
lelé honját a hazában”)
➢ inverzió (szokatlan, szokásostól eltérő szórend; pl.? „Bújt az üldözött”
➢ asszonánc (olyan rímfajta, amelyben a magánhangzók legalább két szótagnál azonosak, de a
mássalhangzók különböznek; pl.: „miatt – villámidat”
➢ anafora (ismétlődő kezdéssel, ugyanúgy kezdődnek a sorok; pl. hányszor
hányszor (sor elején)

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

1837-ben jelent meg az Athenaeum-ban

A Parainesis: epikai műfaj, egy bizonyos személyhez szóló intelmeket, tanácsokat tartalmaz
Elődje: Szent István király fiához, Imre herceghez írt ilyet

Vörösmarty Mihály

➢ Kápolnásnyéken született 1800. decemberében.

➢ A gimnáziumi osztályokat Székesfehérváron, majd Pesten végezte.
➢ 1817-ben a Perczel családhoz került nevelőnek.
➢ A tanítóskodás mellet az egyetemen filozófiai, majd magánúton jogi tanulmányokat
folytatott. Börzsönyben születtek meg titkos szerelméhez, Perczel Etelkához írt versei.
➢ Két évig Görbőn szolgált ügyvédbojtárként, majd 1824-ben ügyvédi oklevelet szerzett.
➢ Pestre költözött, hogy költői tehetségéből élhessen meg.
➢ Első sikerét Zalán futása című eposzával érte el.
➢ 1828-tól négy éven át a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként dolgozott.
➢ 1836-ban a Kisfaludy Társaság egyik alapító tagja lett.
➢ Nevéhez fűződik az Athenaeum és a Figyelmező című folyóiratok kiadása is.
➢ Néhány alkotása: Szép Ilonka, Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Ábránd, A merengőhöz.
➢ Az 1840-es években Wesselényi Miklós és Deák Ferenc barátjaként, valamint a Védegylet
elnökségi tagjaként újságcikkeiben Kossuth mellé állt.
➢ Az Ellenzéki Kör egyik alapítója volt.
➢ 1843-ban nősült meg, feleségül vette Csajághy Laurát, aki huszonöt évvel volt fiatalabb a
költőnél. 1848. március 15-ét a Szabad sajtó című versével köszöntötte.
➢ Ebben az évben képviselő volt és a Közcsendi Bizottmány tagja.
➢ A trónfosztás után a kegyelmi szák bírája lett. A világosi fegyverletétel után bujdosni
kényszerült, majd feladta magát a hatóságoknál, akik végül felmentették.
➢ 1850-től családjával együtt földbérlőként telepedett le szülőhelye közelében.
➢ Anyagi gondokkal, betegséggel, lelki fájdalommal küzdött.
➢ Lélekben meghasonlottan halt meg 1855-ben.
➢ Az irodalmi életben tevékenyen részt vett, a Romantikus triász tagja (Toldy Ferenc, Bajza
József) Művei: Csongor és Tünde (drámai költemény)
➢ Első költő, aki megtudott élni az irodalomból.

Szózat

➢ A Szózat az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés berekesztésekor született

➢ A bécsi udvar és Magyarország között nyílt szakításra került sor
➢ A cím a szólni ige nyelvújításkori változata, jelentése: felhívás
➢ A költő szónokként fordul a néphez (a rendületlen hazaszeretetet követeli)
➢ Keretes szerkezet
➢ 1-2. versszak: megszólítás, majd a fő tétel erkölcsi parancsként hangzik el „Hazádnak
rendületlenül légy híve, oh magyar”
➢ E/2 személyességet fejez ki
➢ Utolsó két versszak: a szórend megváltoztatásával megismétli a nyitó gondolatot, az erkölcsi
parancsot
➢ Lét vagy halál szélsőséges szembe állítása: hitet, erőt kell önteni az emberekbe a hazához
való rendíthetetlenség, hűség felmutatásával
➢ Műfaja: hazafias óda
➢ Óda: emelkedett hangvételű, magasztos tárgyú költemény
➢ Szerkezete: I. Keret (1-2. versszak)
➢ ellentétezés: bölcsőd-sírod, élned-halnod
➢ II. Történelem képei (3-7. versszak)(múltba visszapillantás)
➢ ellentétezés: „megfogva bár, de törve nem”
➢ felsoroló rámutatás: „Ez a föld”
➢ „Ez, melyhez”
➢ III. A jövő (8-12. versszak)
➢ kétféle jövőkép: érvek a jobb kor elérése mellett
➢ a nemzethalál víziója
➢ ismétlés: „az nem lehet”
➢ IV. Keret (13-14. versszak)
➢ ellentétezés: „áldjon-verjen”
➢ Egressy Béni zenésítette meg 1843-ban
➢ Verselése:
➢ rímes-időmértékes
➢ félrímes: xaxa versforma U -
➢ valamint a 8 és 6 szótagos jambusz sorok váltakozása