Kölcsey

Ferenc
Élete
Született: 1790. augusztus 8., Sauca, (a mai Románia területén)

Meghalt: 1838. augusztus 24., Szatmárcseke

Oktatás: Debreceni református kollégium (1809.)

Szülők: Ágnes Bölöni (1767-1802), Péter Kölcsey (1750-1796)

Testvérek: Sámuel Kölcsey, Ádám Kölcsey, Péter Kölcsey

Élete kezdete
● Családja, nem volt gazdag, de igen nagy tekintélyű. Szülei művelt emberek voltak.
● Édesapja táblabíróként tevékenykedett, édesanyja, egy alispán lánya volt. Három fiú testvére született: Sámuel, Ádám
és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, ill. kisgyermekként meghaltak.
● Kölcsey gyermekkorában himlős lett, a himlő egész életére betegessé tette, jobb szemére megvakult, és nagyon korán
kihullott a haja. Hatéves korában elvesztette édesapját, tizenkét éves korában édesanyját. Gyámja Gulácsy Antal
szakolyi és daróci nemes lett. Iskolai éveit a költő nagyrészt magányosan, a könyvek között töltötte.

● 1805-ben Csokonai Vitéz Mihály temetésén találkozott a híres nyelvújítóval, Kazinczy

Ferenccel, aki diákévei alatt mentora volt, felnőtt korában pedig legközelebbi barátai közé
fogadta. Kazinczy rendszeresen levelezett a fiatal Kölcseyvel, és tanácsaival segített
kibontakoztatni a költő tehetségét.
● 16 éves korától kezdve enciklopédiai tanulmányokat folytatott.
● Megtanult: görögül, latinul, németül és franciául. Pesten jogot tanult. Joggyakornok lett,
majd ügyvédi vizsgát tett.
● 14 éven át a Debreceni Református Kollégiumban, a Szentírás magyarázatán kívül minden
tárgyat végigtanult.
Fiatalkora
● Miután 1809-ben befejezte kollégiumi tanulmányait, Pestre költözött törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgára nem
jelentkezett, mert egyedül az irodalom érdekelte, ezért lemondott a hivatalbeli és tanári pályáról, melyre Debrecenbe
hívták.

● Álmosdra vonult, ahol kis birtokán gazdálkodva egyedül tanulmányai foglalkoztatták. Ezek
mellett öccseinek gondozása is lefoglalta. 1815-ben testvéreivel megosztozva Csekére
(Szatmár megye) költözött. Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt.
● 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból’ című
költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett.
● E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.
● A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
● Költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy
Társaság alapító tagja.

● 1803-ban a költészeti osztályba jutva buzgón olvasta Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Kisfaludy Sándor
munkáit. A magyar reformkor egyik legjelentősebb költője és politikusa lett.
Tisztségei
● 1826-ban Pesten tartózkodása alatt Szemere Pállal megindította az Élet és
Literatura című folyóiratot.
● Az 1829-es tisztújításkor főispánja, báró Vay Miklós Szatmár megye tiszteletbeli
aljegyzőjévé tette őt.

● A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága Pozsonyban 1830. november 17-én a nyelvtudományi osztály vidéki
rendes tagjának nevezte ki.
● 1832-ben megyei főjegyzővé, majd országgyűlési követté választották. Pozsonyban 1832. decemberében foglalta el
helyét.
● Mint szónok, a magyar nyelv ügyében tartott beszéddel tűnt ki először és nemsokára jeles beszédeivel országos
hírűvé vált. A parlamenti szónoklatot ő emelte irodalmi s művészi színvonalra; tőle tanulták ezt el az 1830-as és
1840-es évek szónokai: Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József és Szemere Bertalan.
● Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a korszerű
átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.
● Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre.
Élete vége
● 1835-ben Pozsonyban búcsúbeszédével annyira meghatotta a rendeket, hogy az
országgyűlés e beszéd után aznapra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a
napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait.
● 1836-ban a Kisfaludy Társaság alapító tagja lett. Utolsó nagy műve Wesselényi
Miklós védelme, melyet barátja hűtlenségi perében készített.
● Halála hirtelen következett be: egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva
viharos zápor érte, meghűlt és egy heti betegeskedés után – a szatmárcsekei
református anyakönyv bejegyzése szerint – 1838. augusztus 23-án
Szatmárcsekén meghalt.
● Ezzel ellentétben Kölcsey Antónia naplójában 1838. augusztus 24-e délelőtt 10
órát említ a halálozás időpontjaként.
● Sosem házasodott meg, élete végéig agglegény maradt.
Idézetek Kölcseytől

;
,,Az élet jól megfontolt, de biztos lépéseket kíván.’’

,,Isten egy szívnek egy kebelt teremte: így egy embernek egy hazát.”

,,Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség.”

,,Régi tanács; minden tudja azt, s kevés követi: eszed járjon előbb nyelvednél s tettednél.”

,,Az élet fő célja – tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy!”
Köszönöm a figyelmet!