Egyszerű és összetett mondat előadás legfőbb témakörei

1.) Mutasd be a különféle mondat megközelítéseket! (logikai, formális, lélektani, funkcionális)

(előadásanyag)
2.) Ismertesd a kétértelműségek típusait (lokális = garden path / globális) példákkal együtt!
(előadásanyag)
3.) Mutasd be a mondatmegértési modelleket! (heurisztikus, garden path, megszorítás alapú
modell, felszíni nyelvtani feldolgozás) (előadásanyag)
4.) Hogyan osztályozhatók a mondatok a szerkezetük szerint? Példákkal mutasd be az egyes
kategóriákat! (egyszerű, összetett, tagolt, tagolatlan, alárendelő, mellérendelő, minimális,
bővített, szerkesztett, szerkesztetlen, teljes, hiányos) (előadásanyag)
5.) Milyen nézetek léteznek az alany és az állítmány viszonyáról? (paralellizmusfelfogás,
hozzárendelés-felfogás, az alany primátusát valló nézet, az állítmány felsőbbrendűségét
valló nézet) (előadásanyag)
6.) Mutasd be Deme László mondatmodelljét! (ehhez kapcsolódó fogalmak még: mondatszint,
szerkezeti szint) (előadásanyag)
7.) A szintagma fogalma, elhatárolása más szerkezetektől, szintagmacsoportok: szintagmalánc,
szintagmabokor, szintagmasor (előadásanyag)
8.) Mutasd be a szószerkezetbokor fajtáit példákkal együtt! (előadásanyag)
9.) A szinteződés és a tömbösödés az egyszerű és az összetett mondatban (előadásanyag)
10.) Kettős mondatrészek: kettős alany, kettős tárgy, kettős állítmány (előadásanyag)
11.) Az alany és az állítmány típusai, egyeztetésük (Magyar Grammatika 394–412.)
12.) A tárgy fogalma, fajtái, kifejezőeszközei, szerkezeti felépítése, a határozói értékű tárgy
(Magyar Grammatika 414–421.)
13.) A határozó fogalma, szófaja, kifejezőeszközei, különleges szerkezettípusai, a határozók
rendszere, a sajátos jelentéstartalmú határozók, kötött és szabad, szemantikus és
aszemantikus határozók (Magyar Grammatika 424–443.)
14.) A jelző általános kérdései, a jelzőfajták áttekintése, az értelmező (Magyar Grammatika 444–
458.)
15.) Az aktuális tagolás fogalma (téma, réma, racionális, emocionális mondat) és a tematikus
progresszió típusai (egyszerű lineáris témafejlődés, témafejlődés végigfutó témával,
témafejlődés levezetett témával, többfelé ágazó réma, témafejlődés ugrással) (előadásanyag)
16.) A modalitás fogalma, fajtái és nyelvi eszközei (a modalitás mint logikai fogalom: aletikus,
episztemikus, deontikus, buletikus, diszpozicionális, cirkumsztanciális modalitás, a
modalitás és a lehetséges világok kérdése, a modalitás mint szerkezeti kategória, a modalitás
mint a beszélői attitűdök nyelvi kifejezése) (előadásanyag)
17.) Mutasd be az egyszerű és az összetett mondat határsávját példákkal! (Magyar Grammatika
461–470.)
18.) Ismertesd a sajátos jelentéstartalmakat példákkal együtt! (Magyar Grammatika 514–522.)
19.) Hasonlítsd össze az egyszerű és az összetett mondatot! Miben egyeznek és miben
különböznek? (előadásanyag)
20.) Mutasd be az információ tartalmi-logikai és grammatikai széttagolódását! (fontos fogalmak
itt: kommunikatív tengely – informatív tengely, grammatikai hierarchia – fontossági
hierarchia) (előadásanyag)
21.) Minek alapján döntjük el, hogy egy többszörösen összetett mondat alárendelő vagy
mellérendelő típusú-e? Az egyiket szemléltesd példával! (előadásanyag)
22.) Sorold föl a választó viszony fajtáit, kötőszavait! Mindegyikre írj összetett mondatos példát
is! (Magyar Grammatika 538–539.)
23.) Mutasd be a kapcsolatos mellérendelő viszony típusait az összetett mondatban! Mindegyikre
írj egy-egy példát is! (Magyar Grammatika 534–536.)
24.) Sorold fel az ellentétes kapcsolások fajtáit és kötőszavait! Mindre így egy-egy példát is!
(Magyar Grammatika 536–538.)
25.) Mutasd be a szembeállító és az elvárástörlő ellentét egyező és eltérő sajátosságait!
Mindkettőre írj példát is! (előadásanyag)
26.) Milyen összefüggés van a tagadás és a kizáró ellentétes kapcsolás közt? Mindkét tagadásra
írj példát is! (előadásanyag)
27.) Sorold fel a vonatkozói mellékmondatok 3 csoportját! Mindre írj egy-egy példát is!
(előadásanyag)
28.) A vonatkozói mellékmondatok mely csoportjával függ össze az értelmezés kérdése? Miért?
Szemléltesd példával az állításodat! (előadásanyag)
29.) Mutasd be az értelmezői mellékmondatok főbb csoportjait! Példákat is írj! (előadásanyag)
30.) Sorold fel az ok-okozati és okozat-oki viszony alá- és mellérendelő formáit! (A kifejtő
magyarázó viszonyról se feledkezz meg!) (Mindhez írj példát és sorold föl az egyes
kapcsolások kötőszavait is! (Magyar Grammatika + előadásanyag)

Az elméleti feladatokon kívül lesznek még mondatelemzések: egy egyszerű, illetve egy összetett
mondat elemzése.

Az egyszerű mondat témakörökhöz a Magyar Grammatika helyett Marótiné Korchmáros Valéria

Mondattan jegyzetéből is fel lehet készülni.