1.

GENERÁCIÓS GÉPEK
Az első számítógép generáció kb. 1946-tól 1954-ig tartott. Az első generációba tartozó
számítógépek elektroncsöves, digitális gépek voltak. Kis műveleti sebesség, nagy méret,
megbízhatatlanság, magas költségek jellemzik ezeket a számítógépeket. A gép használta gépi
kódban történt, nem voltak programozási nyelevek. Az adatbevitelhez dugaszoló táblát
alkalmaztak és az eredményeket kijelzőkről olvasták le. Felépítésük processzor központú volt,
minden adatforgalom a proceszoron keresztül zajlott. Egy időben csak egyféle művelet
folyhatott. Az alaklmazott operatív tárak elektroncsöves áramköröket használtak tároló
elemként, A perifériák egyedi, gépenként különböző eszközök voltak.
Nevezetesebb számítógépek ebből a korszakból: ABC
ENIA
C
EDVA
C
UNIV
AC
IAS
IBM
ABC (Atanasoff-Berry Computer):
Az ABC számítógép volt az első elektronikus működésű számítógép. A gépet
John Atanasoff és Clifford Berry építették meg 1939-1942 között. A világon
először a műveleteket végző elemeket elektroncsöves áramkörökből építették
fel. A gép kettes számrendszert használt. Ebben a gépben alaklmazták először
a dobmemóriát. A számítógépben 300db. elektroncső működött,
a dobmemóriája pedig 3000 bit kapacitású volt. Az ABC gép azonban nem
volt programozható. Az adatbevitel lyukkártyákkal történt, az eredményt
pedig a gép kártyákra égetet jelek formájában adta meg. Ezt a számítíogépet
egyenletrendszerek megoldására használták.

ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer)

Az első digitális, elektronikus működesű, programozható számítógép.
A gép építését 1946-ban fejezte be John W. Mauchly és J. Presper
Eckert. Az ENIAC 17 ezer elektroncsövet tartalmazott, súlya 30 tonna
volt, a programozása kizárólag gépi nyleven történt, sok eneregiát
használt fel, gyakori volt a meghibásodás. Ez még nem Neumann-elvű
gép volt, csak a számításhoz szükséges adatokat tárolta, a programot
kapcsolótáblán kellett beállítani. A gép 30 egységből állt, minden
egység egy meghatározott funkciót végzett el. A gép memóriája 20
db. tízjegyű előjeles decimális számot tudott tárolni. A programja be
volt építve a processzorba. Nagy üzemeltetési költségei ellenére 1956-
ig használták, majd elavultsága miatt lebontották.

EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer):

Az első belső programvezérlésű számítógép, Neumann János elvei
alapján készült 1951-ben. A gép készítői ugyancsak Mauchly és
Eckert voltak. Ennek a gépnek már sokkal nagyobb memóriája volt,
bináris számrendszert használt. Egy program végrehajtásához előbb az
egész programot és az adatokat be kellett táplálni a memóriába.
Adatbevitelre egy írógépszerű eszközt, adatkivitelre egy nyomtatót
alkalmaztak. Ez volt az első olyan számítógép, amely a memóriában
tárolja a programot is. Ennek a számítógépnek a terve és
a továbbfejlesztett Neumann-elvek alapján készülnek a mai
számítógépek is.

UNIVAC (Universal Automatic Computer)

Az első kereskedelmi forgalomban is kapható, sorozatban gyátott
univerzális számítógép volt. Ezt a gépet is Mauchly és Eckert
tervezték. Ez volt az első számítógép, amely a számok mellett már
szövegeket is tudott kezelni. Az UNIVAC mágnesszalagos
háttértárral is rendelkezett, minden egység működését, beleértve
a perifériákat is, közvetlenül a központi vezérlőegység kezelte. Az
első UNIVAC-ot az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala
vásárolta meg 1951-ben. Ebből a gépből összesen 48 darabot
gyártottak. Többen ezt a gépet tekintik az első generáció igazi
kezdetének.

IAS(Institute for Advanced Study)

1951-ben Neumann János megépítette az IAS számítógépet.
Memóriája mágnesdobos kialakítású volt. Legfőbb érdekessége, hogy
már párhuzamos működésű. Valójában ez a gép tekinthető a mai
számítógépek közvetlen ősének. 1952-ben helyezték hivatalosan
üzembe. Elkészítése nagy publicitást kapott, már építése közben több
tanulmány, leírás készült róla.

IBM
1954-ben alkalmaztak először elektronikus számítógépeket üzleti
célra (IBM). Ugyanebben az évben jelent meg az első nagy
sorozatban gyártott számítógép, az IBM 650. Összesen 2200 darabot
gyártottak belőle. Memóriája mágnesdobos kialakítású volt,
lyukkártyát használtak inputra és outputra.

Forrás:
http://szttort.blog.hu/2010/04/25/5_az_elso_generacios_elektronikus_szamitogepek
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0011_szamalap1/lecke1_lap4.html
http://doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=1397
http://users.atw.hu/infoteszt/tananyag/6-osztaly/A%20PC-rol/02.htm
http://szh.szltiszk.hu/files/tantargyi/info/info_cd/elmelet/tortenet/tortenet.htm
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-6-evfolyam/elektronikus-
szamitogepek-kifejlesztese-a-neumann-elvek/szamitogep-generaciok
http://www.prem.hu/anyagok/muzeum/muzeum/abc/abc.htm
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/
tamop425/0005_30_informacia_es_tarsadalom_scorm_06/6320_az_ias_szmtgp.html