Az ideiglenesség kora

I. A szovjet megszállás

1.)   A megszállás politikai alapja

-          1944. február Jaltai konferencia:

        az antanthatalmak elismerik és tiszteletben tartják egymás megszállási

övezeteit

        a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyeli a megszállt országokat

2.)   Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon

-          az országot háborús bűnösként kezelte

        az ország kifosztása (pl.: egész gyárakat szereltek le és vittek el)

        a civil lakosság kirablása

        emberek elhurcolása oroszországi munkatáborokba ("malenykij robot" = kis

munka)

II. Az új államhatalom megszervezése

1.)   1944. december: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front

        hadüzenet Németországnak, harc a fasizmus ellen

        a háborús bűnösök felelősségre vonása

        a politikai élet demokratizálása

        földreform

2.)   1944. december: Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben

3.)   Ideiglenes Kormány megválasztása

-          vezetője: Dálnoki Miklós Béla

-          fegyverszünetet kért az antanttól

III. A földreform és az újjáépítés

1.)    Földosztás

a)      pozitívum: a parasztság évszázados álma teljesül

 -          megnőtt a kis-és középparasztság száma

-          csökkent a nincstelen mezőgazdasági munkások száma

b)      negatívum: kevés volt a föld → sok életképtelen törpebirtok jött létre

2.)    Újjáépítés

-          a romok eltakarítása

-          1946. augusztus 1.: új pénz kibocsátása (forint)

IV. A választások előkészítése. Pártok Magyarországon

1.)   Független Kisgazdapárt

-          vezetője: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc

-          bázisa: középparasztság, iparosok, vállalkozók, értelmiség

-          célja: független, polgári és demokratikus Magyarország

2.)   Magyar Kommunista Párt

-          vezetője: Rákosi Mátyás

-          bázisa: a munkásság egy része, szegényparasztság

3.)   Szociáldemokrata Párt

-          vezetője: Kéthly Anna

-          bázisa: a munkásság

4.)   Nemzeti Parasztpárt

-          vezetője: Veres Péter író

-          bázisa: a szegényparasztság

Két választás Magyarországon

I. Az 1945-ös választások

1.) Szavazási feltételek

-          titkos választás

-          általános választójog

          20 év feletti magyar állampolgár

2.) A választás eredménye

-          Független kisgazdapárt 57%

-          Szovjet befolyás – egyedül nem alakíthat kormányt →

-          Koalíciós kormány a kommunistákkal

3.) Új államforma: köztársaság

-          Köztársasági elnök: Tildy Zoltán

-          Miniszterelnök: Nagy Ferenc 

II. A kommunisták előretörése

1.)    A Baloldali Blokk

-          Magyar Kommunista Párt

-          Szociáldemokrata Párt

-          Nemzeti Parasztpárt

-          Szakszervezetek

2.)    Pártközi értekezletek

-          az országgyűlés helyett döntött a legfontosabb kérdésekben

-          az ellenállást kifejtő kormányhoz szovjet tiltakozás érkezett →

-          a szovjetek a saját kezükbe veszik az irányítást, ha nem teljesül a követelésük

III. A szalámitaktika

1.)    A név eredete: Rákosi kifejezése

-          a Kisgazdapártot sok apró vágással fel akarja darabolni

2.)    A név jelentése

-          kisgazda képviselők kizáratása a pártból

-          köztársaság elleni összeesküvési per

          a kisgazdapárt főtitkárát a szovjetek elrabolták

         sok vezetőt letartóztattak

         Nagy Ferencet lemondatták

IV. A kékcédulás választások

1.)    Előrehozott választások 1947 nyarán → Magyar Kommunista Párt 22%

-          A siker okai:

         szalámitaktika

         a választójog szűkítése

         kékcédulás csalások

2.)    Magyar Dolgozók Pártja 1948.

-          a szociáldemokrata párt bekényszerítése a kommunista pártba

-          vezetője: Rákosi

3.)    1949. Alkotmány

-          államforma: népköztársaság

-          az államhatalom proletárdiktatúrát gyakorol

-          ennek célja a szocializmus felépítése

A határon túli magyarok

I. A párizsi békeszerződés

-          1946 nyara Párizs: Külügyminiszterek Tanácsa

-          A trianoni határok visszaállítása

-          Jóvátétel fizetése (300 millió dollár)

 -          A hadsereg létszámának csökkentése (65.000 fő)

-          Nem kaptak a magyarok a biztosítékot nemzetiségi jogaik betartására

-          A Szovjetunió tetszőleges számú katonaságot tarthatott Magyarország területén

II. A csehszlovákiai magyarság

1.)    Csehszlovákia célja: egységes nemzetállam megteremtése

a)      Németek kitelepítése

b)      A magyarság sorsa

-         "kollektív bűnösség" fogalma →

-         a magyarokat megfosztották állampolgárságuktól

(nem védte őket törvény)

-         nem lehettek iskoláik, szervezeteik

-         nem vehettek részt a közéletben

-         kényszermunka, vagyonelkobzás

-         kilakoltatás internálótáborokba

c)      "Lakosságcsere-egyezmény" Magyarország és Csehszlovákia között

-          Csehszlovákiából annyi magyart telepítenek át kötelezően Magyarországra,

ahány szlovák nemzetiségű akar Csehszlovákiába áttelepülni

-          Cél:

         az egységes magyar nyelvterületet kisebb részekre szakítani Szlovákiában

         az addig magyar többségű járások szlovák többségűvé változzanak

III. Jugoszlávia

1.)    A magyarok helyzete a háború végén (1944)

-          bosszúhadjárat a bácskai magyarok ellen

-          minden meggyilkolt szerbért 10 magyarnak kellett meghalnia

 2.)    A magyarok helyzete a háború után

-          viszonylag kedvező helyzet

        anyanyelvű iskolák, egyesületek

        magyar nyelvű könyvkiadó, rádió

IV. Románia

1.)   A magyarok helyzete a háború végén (1944)

-          a románok iszonyatos vérengzése a magyarok ellen →

-          a szovjetek kiparancsolták a román csapatokat a területről

2.)    A magyarok helyzete a háború után: a magyarok jogfosztása

V. Magyarok más államokban

1.) Kárpátalja

-          a háború után a terület a Szovjetunióhoz kerül

-          óriási elnyomatás

        a férfiakat internálótáborokba hurcolták

        beolvasztási törekvések az ukrán és orosz nemzetiségek közé

2.) Egymillió magyar él a világ minden táján

A Rákosi-korszak

I. A pártállam működése

-          1950-es évek: 1948-1956

-          1949. újabb választások

         A Népfront keretében csak kommunista politikusok indulhattak →

         Az MDP 95%-os győzelmet arat

 -          A Rákosi-klikk (négyes fogat) hatalma

         Rákosi Mátyás

         Gerő Ernő

         Farkas Mihály

         Révai József

-          Intézkedéseik:

         Egyházellenes politika

~ egyházi iskolák államosítása

~ a szerzetes- és apácarendek feloszlatása

~ az egyházi vezetők perbefogása és bebörtönzése (pl.: Mindszenthy bíboros)

         Koncepciós perek

~ Fogalma: Meghatározott terv szerint zajlik, az ítélet előre megvan. Célja, hogy
a diktatúra ellenségeit félelemben tartsa.

~ Rajk-per

         A "reakció" elleni harc

~ Internáló- és munkatáborok (pl.: Recsk)

~ Erőszakszervezetek

        ÁVO = A Belügyminisztérium Államvédelmi Osztálya

        ÁVH = Államvédelmi Hatóság

(csengőfrász)

II. Az államosítások

1.)   A magántulajdon megszüntetése

-          nehézipari üzemek, bankok, nagyvállalatok államosítása

-          1948. a fordulat éve: a 100 munkásnál többet foglalkoztató vállalkozások

államosítása
 -          10 munkásnál többet foglalkoztató vállalkozások államosítása

2.)   Tervgazdálkodás

3.)   A nehézipar erőltetett fejlesztése → gyárvárosok építése (pl.: Dunaújváros)

III. A kollektivizálás (kolhozosítás)

-         1949. erőszakos szövetkezetesítés = a gazdáknak kötelező belépniük a

termelőszövetkezetekbe (téeszekbe)

-         Kulákok

         módos parasztgazdák – nem hajlandók belépni a szövetkezetekbe

         óriási adók

         nagy mennyiségű termény beszolgáltatása

-         Kötelező beszolgáltatások

Reformtól a forradalomig

I. Az „új szakasz” – változások a politikában

1.) Előzmények

-          1953. Sztálin halála

-          Felkelés Berlinben

-          Sztrájkok Csehszlovákiában

2.) Moszkva új politikája

-          a magyar pártvezetők bírálata a „helytelen” politikai döntésekért

-          Rákosi lemondatása a miniszterelnöki posztról

-          Nagy Imre az új miniszterelnök

         A gazdaság egyensúlyának megteremtése

(nehézipar visszafogása, könnyűipar támogatása)

         A parasztság adóinak és beszolgáltatásainak csökkentése

         Lehetőség a szövetkezetekből való kilépésre

          Internálások megszüntetése

         Amnesztia a politikai elítélteknek

II. Rákosi és Nagy Imre politikai küzdelme

-          Fordulat a moszkvai vezetésben +

-          Nagy Imre túl sok reformot vezetett be →

-          Lemondatták, és kizárták a pártból

III. Az ellenzék politikai szerepe megnő

1.) Vitafórumok:

-          pártgyűléseken

-          Írószövetség gyűlésein

-          Petőfi Kör ülésein (értelmiségiek vitaköre)

-          Rákosi betiltja a gyűléseket, letartóztatásokat rendelt el

-          Szovjet küldöttség érkezik Budapestre → lemondatják Rákosit

IV. A forradalom közvetlen előzményei: a MEFESZ megalakulása

-          az első független ellenzéki szervezet

-          Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége

-          1956. október Szeged

-          16 pont megfogalmazása

-          Tüntetés szervezése Budapestre október 22-ére

-          1956. október 23. a párt betiltja a diáktüntetést.

 1956. október 23.

 
I.       A forradalom: 1956. október 23.

a MEFESZ tüntetést szervez a lengyelekkel való szolidaritás kifejezésére

délután 3 óra

         Sinkovics Imre elszavalja a Nemzeti dalt

         50.000 ember gyűlt össze
         követelések:
o   a szovjet hadsereg kivonása
o   önállóság megteremtése
o   Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése
         Tüntetés indul az egyetemektől a Bem térre
o   az Írószövetség csatlakozása

délután 5 óra

a)      Tüntetés a Parlament előtt a Kossuth téren

         200.000 ember
         követelik Nagy Imre megjelenését, beszédét
         a forradalom jelképe: a lyukas zászló
(kivágták a zászlóból a kommunista címert)
b)      Tüntetés a Magyar Rádió előtt
         beolvassák a diákok 16 pontját
         katonák érkeznek a rádió védelmére – egy részük a tüntetők mellé állt

este 9 óra

         Nagy Imre beszédet mond a Parlament előtt

este fél 10

         a parlament elől a tüntetők egy része a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz
vonul - ledöntik a szobrot

este 10 óra

         a rádiót védő katonák közül valaki belelő a tömegbe

         megkezdődik a rádió hajnalig tartó ostroma

éjjel 11 óra

         Gerő Ernő a szovjet csapatok beavatkozását kéri Moszkvától

         parancsot adnak a székesfehérvári szovjet különleges hadtestnek Budapest
megszállására

éjjel 12 óra
          a pártközpontban felkérik Nagy Imrét, hogy vállalja el a miniszterelnöki
tisztet

II.    A szabadságharc

-          kezdete: 1956. október 24.

-          a hajnali órákban megjelentek a szovjet tankok ↔ a fegyveres ellenállás kezdete

         harc a tankok ellen („Molotov koktél”)

-          fegyveres ellenálló központok létrejötte (Széna tér, Corvin köz, Tűzoltó utca)

-          ahol nem voltak harcok, az orosz katonák és a magyar lakosság között párbeszéd alakult ki

A forradalom győzelme

I.       Kezdete – 1956. október 24.

-          a hajnali órákban megjelentek a szovjet tankok ↔ a fegyveres ellenállás kezdete
         harc a tankok ellen („Molotov koktél”)
         fegyveres ellenálló központok létrejötte
         Széna tér, Corvin köz, Tűzoltó utca)
-          a kommunista rendszer jelképeit eltávolítják
         vörös csillag, vörös zászló, Rákosi-címer
↕
-          a kommunista pártvezetés statáriumot hirdet ki
         halálos ítélettel büntetnek minden olyan cselekményt, amely a Magyar
Népköztársaság államrendje ellen irányul
↕
-          általános sztrájk kezdődik
 
II.    A forradalom országossá válik

III.       A „véres csütörtök” – 1956. október 25.

-          a Parlamentnél az ÁVH katonái belelőttek a békésen tüntető tömegbe →
-          szovjet hatásra leváltották Gerőt →
-          Az MDP élére Kádár János került
↕
-          A magyar hadsereg egy része a felkelők mellé állt
         Maléter Pál ezredes fegyverszünetet kötött a felkelőkkel
(később a forradalom honvédelmi minisztere lett)
 
 IV.       A fordulat – 1956. október 28.
a)      Az októberi események új megítélése = nemzeti demokratikus forradalom
b)      Új hatalmi-politikai rendszer kiépítésének kezdete
-          az ÁVH feloszlatása
-          tárgyalások a szovjetekkel
-          sajtószabadság
-          korábban felszámolt pártok alakulnak újjá
-          politikai foglyok szabadon bocsátása
c)      Új kommunista párt alapítása: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
 
V.          A forradalom győzelme – 1956. november 2.
-          többpártrendszerű demokratikus választások előkészítése
-          új koalíciós kormány alakul
-          Nagy Imre bejelentette Magyarország függetlenségét
↕
-          harc a kommunista pártháznál a Köztársaság téren

Megtorlás és stabilizáció

I.       A forradalom leverése

a)      A külpolitikai helyzet és következményei

-          Szuezi-válság (leköti a nemzetközi politika résztvevőinek figyelmét)

-          amerikai nyilatkozat a be nem avatkozásról
↕

b)      Szovjet döntés az erőszakos beavatkozásról (fedőneve: Forgószél)

-          november 3.
         tárgyalások a kormány és a szovjet parancsnokság között a kivonulásról
         a tárgyaláson letartóztatják a magyar delegáció tagjait
-          november 4.
         nyílt szovjet támadás megindulás
 

c)      Új kormány megalakulása = Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány

-          a szovjetek által kijelölt vezető: Kádár János

         ellenforradalomnak minősítették a forradalmat
 

d)     Menekülés a megtorlás elől

-          Nagy Imre és társai – jugoszláv nagykövetség

-          Mindszenty hercegprímás – amerikai nagykövetség
-          harcolók és csalódottak tömegei menekültek nyugatra
  

II. Megtorlás

1.)    A forradalom résztvevői elleni perek

-          400 kivégzés (+ a szovjetek által elfogott emberek közül 8-900 fő kivégzése)
-          börtönbüntetés: közel 22.000 ember
-          internálás: 16-18.000 ember

2.)    A vezetők elleni perek

-          Nagy Imrét és társait kicsalták a jugoszláv nagykövetségről →

-          1958. zárt tárgyalás
         kivégzések: Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József
         börtönbüntetések

III. Konszolidáció: a pártállam visszaállítása

-          Új karhatalom: Munkásőrség

         a pártnak alárendelt fegyveres testület

         tagjai kiváltságokat élveztek

-          A munkástanácsok felszámolása

-          Ifjúsági szervezetek létrehozása az ifjúság szocialista átszervezésére

-          A mezőgazdaság kollektivizálásának befejezése

-          A pártvezetésben szigorú fegyelem uralkodik

         „kétfrontos harc”

o   a jobb és baloldali túlzásokat is visszaszorítják (pl.: személyi kultusz)
         Egypártrendszer
         1963. általános amnesztia