… Keres

Jánoshida
magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok
megyében

… … …

Jánoshida község Jász-Nagykun-Szolnok

megyében, a Jászapáti járásban.

Jánoshida

Jánoshida látképe

Jánoshida címere

Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Jászapáti
Jogállás község
Polgármester Eszes Béla
(független)[1]
Irányítószám 5143
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség 2370 fő (2018. jan. 1.)[2]
+/-
Népsűrűség 68,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése

Jánoshida

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 23′ 11″, k. h. 20° 03′ 29″

Jánoshida

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye

térképén
Jánoshida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánoshida
témájú médiaállományokat.

Fekvése …

Jánoshida Jász-Nagykun-Szolnok megyében a

Zagyva alsó folyása mentén fekszik,
Szolnoktól, a megyeszékhelytől, ahol a folyó a
Tiszába ömlik, kb. 30 kilométerre. Jászberény
kb. 20 km-re található a megyeszékhellyel
ellentétes irányban. Jánoshidát mindkét
várossal a 32-es főút és a Hatvan–Szolnok-
vasútvonal (a vasútállomás kb. 5 km-re,
Jászboldogházán van) köti össze. Területe
síkvidék, a Zagyva árterülete, közepesen vagy
jól termő vályogtalajjal.

Története …

A legkorábbi településnyomok a bronzkorból,

az ún. hatvani kultúra idejéből, i. e. 1800-1700
tájáról valók. Az avarok idején is lakott hely volt
– nagy jelentőségű volt az avar kettős síp
megtalálása – és folyamatosan az is maradt,
mert itt volt alkalmas átkelőhely, rév a Zagyva
folyón.

1186 körül III. Béla adománya folytán

premontrei szerzetesek telepedtek le itt. Érett
román stílusban épült monostoruk alapítója Jób
váci püspök, a későbbi esztergomi érsek
lehetett. Erre utalnak a jánoshidai és a későbbi
esztergomi érseki építkezések stílusbeli
hasonlóságai. A premontreiek Keresztelő Szent
János-nak szentelt templomot építettek. A
község neve ekkoriban Szentkereszt volt, a
későbbi Jánoshida nevet valószínűleg a
templom védőszentjéről kapta. Később
prépostsági központ lett a monostor. 1294-ben
a csehországi leutomisli prépostság fiókja volt
a monostor, később a morvaországi zabrdovici
apátság felügyelte egészen a mohácsi vészig.
1426-ban az oklevelek mint vámszedőhelyet
említették a községet, ami ekkor Heves
megyéhez tartozott. 1465-ben a
kolozsmonostori apátságnak is vannak itt
birtokrészei, és ekkor a község neve már
Jánoshida. 1470 körül rendezték a prépostság
birtokait, ekkor a községhez tartozott Mizse
puszta és Szászberek nagy része. A 15. század
végén egy ideig Külső-Szolnok megyéhez
tartozott.

1536-ban egy török támadás következtében

Jánoshida a prépostsággal együtt szinte
teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után
dunántúli és morva telepesek érkeztek,
valamint a premontrei kanonokrend is
visszaköltözhetett. 1688-ban I. Lipót
adományozott itt birtokot Meyners Kázmér
kanonoknak, amit halála után báró Pfendler
Miksa örökölt (mások szerint visszaszállt a
zabrdovici apátokra). Ekkor zárda is épült itt.
1696-ban az összeírás a szabad, adómentes
falvak között sorolja fel. Az 1715-ös összeírás
szerint a falu Pest megyéhez tartozott, 26
jobbágy és 7 zsellér 136 köböl szántót és 26
köböl kaszásrétet művelt. 1757-ben barokk
stílusban teljesen átépítették a megviselt
templomot, majd később a rendházat is,
aminek homlokzata 1830-ban, klasszicista
stílusban készült. 1785-ben II. József
feloszlatta a premontrei rendet, a községet
pedig a vallástanulmányi alaphoz csatolta.
Intézkedéseinek visszavonása után 1802-ben
már ismét a premontreieké volt a falu, ekkor a
csornai prépostsághoz tartozott. 1850-ben a
Jász-Kun kerületek főkapitánya kérte, hogy a
jobb közbiztonság érdekében a falut a
Jászkerületekhez csatolják, de az továbbra is a
kecskeméti kerülethez tartozott. 1854-ben
Jánoshidát Pest megyétől visszacsatolták
Heves megyéhez.

1876-ban a községet Jász-Nagykun-Szolnok

megyéhez csatolták és a jászsági felsőjárásba
osztották be. 1907-ben a Kohner-uradalom 73
arató és cséplőmunkása sztrájkba lépett,
követelve a cséplési rész felemelését. 1919-
ben a Tanácsköztársaság idején itt
állomásozott a 31. vörös gyalogezred. 1928-
ban megalakult a Jánoshidai Sportegyesület
labdarúgó szakosztállyal. A második
világháborúban a község 154 lakója halt meg, s
közel ugyanennyi volt a rokkantak, árvák és
özvegyek száma. A fegyverek 1944. november
12-én hallgattak el.

1949-ben 16 taggal megalakult a község első

termelőszövetkezete, a Dimitrov. 1950. október
22-én megalakult a községi tanács 49 taggal,
ami 1989. szeptember 20-án tartotta utolsó
ülését. Az 1956-os forradalom nem nagyon
érintette meg a falut, és a rendszerváltás sem.

Közélete

Népesség …

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 90%-a

magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta
magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok

87,8%-a magyarnak, 12,9% cigánynak, 0,2%
németnek, 0,3% románnak mondta magát
(11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások
miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A
vallási megoszlás a következő volt: római
katolikus 56,6%, református 2,3%, felekezeten
kívüli 15,4% (24,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

Képek

Jegyzetek

A lap szerkesztési előzményeinek megt…

KAPCSOLÓDÓ LAPOK

Jászkarajenő
magyarországi község Pest megyében

Zagyvarékas
magyarországi község Jász-Nagykun-…

Alattyán
magyarországi község Jász-Nagykun-…

A lap szövege CC BY-SA 3.0 alatt érhető el, ha nincs

külön jelölve.

Felhasználási feltételek • Adatvédelmi irányelvek •

Asztali