B tételsor

1. Törvényességi felügyeleti eljárás (72§-91§)

A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása

érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében
a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a
cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.

A törvényességi felügyeleti eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági
polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes nemperes eljárásokról
szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell
alkalmazni, szünetelésnek azonban nincs helye és költségkedvezmény nem engedélyezhető. Az
eljárásban jogi képviselet nem kötelező.

Az eljárás során - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak okirati bizonyításnak, valamint az
ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye.
A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős cégbírósági intézkedéssel az ügyben
keletkezett iratok nyilvánossá válnak, továbbá nyilvánosak az ügyben keletkezett iratok akkor is, ha a
cég a cégbíróság felhívására a törvényes működését helyreállította. Más esetben az iratok
nyilvánosságára a Pp. rendelkezései vonatkoznak.

A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények:

74. § (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést
megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b) a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre
vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

A cégjegyzékben szereplő adatokra vonatkozóan törvényességi felügyeleti eljárást csak az indíthat, aki
a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per
megindítására nem jogosult.

Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a cégbejegyzést

(változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti vagy más polgári perben, illetve
közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég
gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. Az ügy
elbírálásában nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési
(változásbejegyzési) végzést hozta.

A cégbíróság eljárása hivatalból:

76. § (1) Hivatalból jár el a cégbíróság, ha
a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása
során maga szerez tudomást, vagy
b) az eljárást más bíróság kezdeményezi.

1
 (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezéséről a
cégbíróság a kezdeményezőt értesíti.
(2a) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hivatalos eljárásnak minősül az is, ha a cégbírósági
informatikai rendszer jelzése alapján szerez tudomást a cégbíróság arról, hogy a cégjegyzékbe
bejegyzett adat hatálya megszűnt, a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személy elhalálozott, vagy
egyéb, informatikai úton lefolytatott vizsgálat az eljárás lefolytatását teszi szükségessé.
(3) *  Az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a
cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki jogi
érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.

A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozatokkal szemben a

cég jogorvoslattal élhet. Az eljárásban felmerült költségeket (pl. a meghallgatás, a felügyelőbiztos
költségeit) az állam előlegezi. Amennyiben azonban a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég a
törvényes működést helyreállítja, illetve a cégbíróság a céggel (vezető tisztségviselővel) szemben
intézkedést alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a céget kell kötelezni. A költségviselést
megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Behajthatatlanság esetén a felmerült
költségeket az állam viseli.

A cégbíróság eljárása kérelemre:

77. § (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a) az ügyész,
b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében
ba) a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv,
bb)  *   a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara,
c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.

A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A
törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem
változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket a Pp.
általános szabályai szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a
kérelmezőt, ha a kérelme alaptalan volt.
A cégbíróság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem nem felel meg az 77.§(1) bekezdésben foglalt
feltételeknek. Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a cég felszámolási
vagy kényszertörlési eljárás alatt áll; ezekben az esetekben a cégbíróság a kérelmet elutasítja.

Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást meg kell
szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező viseli.
A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat (beadványokat,
határozatokat) a bíróság megküldi a kérelmezőnek, illetve a cégnek, akik a törvényességi felügyeleti
eljárásban nyilatkozatot tehetnek, illetve az érdemi határozatokkal szemben jogorvoslattal élhetnek.

A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem

elbírálásával egyidejűleg:
78. § (1) *  Törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása
során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a cégjegyzékbe bejegyezni
kért természetes személy adatainak a bűnügyi nyilvántartás adataival való összevetése során felmerült
kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható.

A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a

bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak
egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben kizáró rendelkezést nem kell
alkalmazni.

A törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi

felügyeleti kérelemről együttesen dönt, azonban ilyen esetben a változásbejegyzési kérelem részben

2
történő elutasítására nem kerülhet sor. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi
felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a perindítási jog a
kérelmezőt is megilleti.
A törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására tekintettel a cégbejegyzési (változásbejegyzési)
eljárás legfeljebb 60 napra felfüggeszthető.

A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolyása:

79. § (1) A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való
tudomásszerzéstől számított 30 napon belül (szubjektív határidő), illetve az eljárásra okot adó
körülmény bekövetkezésétől számított 1 éves jogvesztő határidőn (objektív határidő) belül lehet
kérni. Ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás
megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

Ezek a határidők irányadók abban az esetben is, amikor a cégbíróság hivatalból indítja meg a
törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a
törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében az 1 éves határidőt követően is megindítható.

A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a cég
törvényes működése helyre nem áll.

80. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a cégbíróság a

jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos
megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn
belül
a) írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetve
b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse
meg.

A határidő- az eljárás okától függően - a cégnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy
alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható

A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a kérelmezőt, és a cég képviselőjét, tagját

személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet.

A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a cég a

törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.

A cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn.
A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása
alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a törvénysértő állapot nem áll fenn.

A cégbíróság intézkedései: (81§ (1) )

A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől,
illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető
tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal
sújtja,
b) megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot,
és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írja elő,
c) ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható,
összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a cég költségére -
megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
d) ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - legfeljebb
kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki.

3
A cégbíróság ezen meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve a bírságolást ismételten is
alkalmazhatja.
A cégbíróságnak a végzés kiadását követően - ha a jogszabálysértő helyzet vagy állapot nem szűnt
meg valamelyik intézkedést az eljárás megindulásától számított kilencven napon belül alkalmaznia
kell. A jogszabálysértő helyzet vagy állapot kiküszöbölésére felhívó végzések kiadásától a végzésben
meghatározott határidő lejártáig eltelt időt az intézkedésre előírt határidő számítása során nem lehet
figyelembe venni. Az egyes jogerős törvényességi felügyeleti intézkedések között hat hónapnál
hosszabb idő nem telhet el.

Ha a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a változásbejegyzési kérelem
előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének ->a cégbíróság az intézkedések alkalmazása mellett a
jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a cégjegyzékből.

A cégbíróság az 81§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt intézkedést megfelelően alkalmazhatja a

minősített többséget biztosító befolyás megszerzőjével szemben is, ha az a befolyás megszerzésére
vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti vagy elmulasztja.

A felügyelőbiztos jogköre:

- erre akkor kerül sor jellemzően, ha a cég törvénysértő működése bonyolultabb, összetettebb
okokra vezethető vissza. vagy olyan a mulasztás, amelynek kiküszöbölése hosszabb időt vesz
igénybe

Ha a cégbíróság a Törvény: 81. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint ( azaz ha a cég

működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - legfeljebb kilencven napra
felügyelőbiztost rendel ki.) kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendel ki, e
végzésben meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A cég vezető tisztségviselői a hatáskörüket
csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A cégbíróság
felügyelőbiztosként a cégtől független, arra alkalmas személyt jelölhet ki az állami szerv vagy kamara
által vezetett névjegyzékben szereplő személyek közül (pl. ügyvéd, közvetítő, könyvvizsgáló,
igazságügyi szakértő), feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. A felügyelőbiztos a
működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A
kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint
felel.

- Nem lehet felügyelőbiztos, akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa a cég
tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, valamint az, aki a céggel
azonos tevékenységet folytató más cégben vezető tisztségviselő.

A felügyelőbiztos feladata a cég törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések

megtétele.
- a vezető tisztségviselőktől, illetve a cég vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet.
- a cég üzleti titkait köteles megőrizni és a birtokába jutott információkról csak a cégbíróságot
tájékoztathatja
- a cégbíróság felhívására, a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles
tevékenységéről beszámolni.

Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a cégnek nincs megválasztott vezető

tisztségviselője, a felügyelőbiztos - a cégbíróság végzésében meghatározottak szerint - a vezető
tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a cégbíróság a felügyelőbiztost - szükség esetén a
korábbi vezető tisztségviselő törlésével egyidejűleg - a cégjegyzékbe hivatalból bejegyzi. Ha a
felügyelőbiztos kirendelése a cég tagja kérelmére történt, a cégbíróság feljogosíthatja a
felügyelőbiztost arra is, hogy betekintsen a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, pénzforgalmi számláit
megvizsgálhassa.

4
 A cég vezető munkavállalói, illetve tagjai kötelesek a felügyelőbiztos részére minden olyan eszközt,
iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a vezető tisztségviselői feladatait
elláthassa. Ha ezt nem akkor: a bíróság pénzbírsággal sújtja azt a személyt aki akadályozza. A
pénzbírság többször is kiszabható.

Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor
mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt céget nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a cég, annak tagjai, hitelezői vagy más személy jogos érdekét
sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a
tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama
alatt a cégbíróságnál kifogással élhet.

 Ha a felügyelőbiztos kirendelése kérelemre történik, a felügyelőbiztos költségeinek és díjának a

cégbíróság által meghatározott várható összegét a kérelmező köteles előlegezni.

A cég megszűntnek nyilvánítása:

A cégbíróság által lefolytatható törvényességi felügyeleti eljárás legsúlyosabb jogkövetkezménye a

cég megszűntnek nyilvánítása lehet, melyre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a törvényes működés
a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be.

84. § (1) *  Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a
cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a
cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást, amennyiben az adott cégformára irányadó
anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. Ha a felszámolásra vagy kényszertörlési eljárásra az adott
cégformára tekintettel nem kerülhet sor, e tényről a cégbíróság az állami adóhatóságot elektronikus
úton haladéktalanul értesíti és a cégre irányadó anyagi jogszabály rendelkezései szerint gondoskodik a
cég cégjegyzékből történő törléséről.

A korábbiakhoz képest a változás, hogy a cég megszűntnek nyilvánítására a cégbíróság által

meghozott első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg,
hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelő további intézkedések sem vezetnének
eredményre.

KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK

Ezek közös vonása, hogy nem általánosságban indulhat az eljárás, hanem a törvény pontosan
meghatározza az eljárás okát.

A cég működésének felfüggesztése  85.§

Ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja..
a) nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve
b) az Európai Unió Működéséről Szóló szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott
uniós jogi aktusok, valamint az ezen jogi aktusok felhatalmazása alapján elfogadott jogi aktusok,
illetve intézkedések által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik,

…a cégbíróság a cég működését felfüggeszti.

A cégbíróság az intézkedést megszünteti, ha a cég vagy annak tagja már nem tartozik a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá.

Más hatóság eljárásának kezdeményezése 86.§

5
 - itt a cégbíróság szignalizációs jogot gyakorol, azaz nem maga folytatja le az eljárást,hanem
csak kezdeményezőként lép fel.

A cégbíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi, ha azt a cég jogszabálysértő

működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok érdekeinek, illetve a
hitelezők jogainak védelme céljából szükségesnek látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság
30 napon belül köteles tájékoztatni a cégbíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a
későbbiekben pedig a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről is.

A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló

kérelme:
88.§

- Ha a társaság tagjaiban, veztisztviselőiben , ha a társaságnál FB illetve könyvvizsgáló

működik, ezek személyében változás történik, erről a társaság legfőbb szerve is dönthet, a
létesítő okirat formális módosítására nincs szükség, de a változást 30 napon belül be kell
jelenteni a cégbíróságnak.

A cég cégjegyzékében bejegyzett személy kérelmére törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni,
ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a cég egyetlen
bejegyzett vezető tisztségviselője, a cég tagjaitól írásban kérte a céggel fennálló jogviszonya
megszűnésének a cégbírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a cég 60 napon belül nem tett
eleget. A felhívás elküldését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.

Ha a kézbesítési megbízott fordul a cégbírósághoz, igazolnia kell azt is, hogy a külföldi személyt
tájékoztatta a megbízatásról történt lemondásáról, és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik
kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő hatvan napon belül nem
jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a lemondást tartalmazó okirat nem
volt kézbesíthető. A kézbesítési megbízottnak a kérelméhez, illetve a vezető tisztségviselőhöz intézett
bejelentéséhez a felhívás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló iratokat csatolnia kell.
A kézbesítési megbízott a törvényességi felügyeleti kérelme benyújtásáig köteles a kézbesítési
megbízotti feladatokat ellátni, kivéve, ha már a lemondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen
volt a külföldi személy részére.

Ez a törvényességi felügyeleti eljárás költségtérítés megfizetése nélkül kezdeményezhető.

Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás 89.§-90§  

 Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy
- a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és
- a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja
nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég),

a cégbíróság a megszüntetési eljárást megindítja és a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül

megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég
törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg (a cégbíróság előzetes
intézkedése). A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok(részvényesek) a cég legfőbb
szervének összehívására is jogosultak.

Ha a cégjegyzék nem tartalmazza a cég tagjait(részvényeseit), vagy a törvényes működés

helyreállítása azért nem történt meg, mert a cég vezető tisztségviselője és valamennyi tagja ismeretlen,
a cégbíróság megindítja a megszüntetési eljárást és a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely
felhívást tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég
ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a
közzétételtől számított 30 napon belül a cégbíróságnak jelentse be.

6
A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés esetén a
cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ha a
felhívás eredményes, a cégbíróság az eljárást megszünteti.
Ha a cég a változásbejegyzési kérelmet határidőben nem nyújtja be vagy a cégbíróság intézkedése
egyébként nem vezetett eredményre, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek
nyilvánítja. A végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a
megjelenésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

Adószámtörléssel érintett cégek megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárás 91.§

Ha az állami adóhatóság elektronikus úton a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég
megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a cégbíróság hivatalból jár el, és a céget -
az állami adóhatóság kezdeményezését követő 20 munkanapon belül - megszűntnek nyilvánítja.  E
végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől
számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A cégbíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben
közzéteszi.

2. Kényszertörlési eljárás
A cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha
a) törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
b) a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be, és a határidő lejártát követő 30 napon
belül törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő,
c) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás
lefolytatásának nincs helye
Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének: - cég fizetésképtelenségét megállapító
végzés meghozatalát követően; - büntetőjogi intézkedés alkalmazása során
Jogkövetkezményei:
- a cég korábbi jogosítványai megszűnnek
- a cég legfőbb szerve nem dönthet az eljárás alatti működtetéséről, illetve az eljárás
megszűntetéséről
- eljárással ellentétes döntéseket nem hozhatnak
- tehát részletesen Ctv. 116§:
(3) A kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a
kényszertörlési eljárás alatt e fejezetben foglaltakkal összhangban a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat
el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot - az e fejezetben foglaltak
kivételével - nem tehet. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a
kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről,
szétválásáról.

(4) A cégbíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.
*

(5) Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során
egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé. A

végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs!

A végzésben felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek… Ctv 117§ (2)

7
 a) céggel szemben követelése van, ideértve a függő követelést is
b) tudomása van arról , hogy a cég ellen bírósági, kjői vagy más hatósági eljárás van folyamatban
c) a cég tulajdonában lévő eszköz van birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó jog
jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára illetve érdekében
tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,
d) tudomása van a kényszertörlés közzétételének a napját megelőző évben a cég vagyonában
bekövetkezett változásról, vagy
e) a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó
egyéb követelése van,

…..azt 60 napon belül jelentse be a bíróságnak.

A cégbíróság felhívja a veztisztviselőt hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről és az adózás

rendjéről szóló tv szerinti kötelezettségének tegyen eleget. . A CB a NAV segítségével vizsgálja az
eljárás alá vont cég vagyoni viszonyait.

A kényszertörlés befejezése :
Vagyonhiány esetén: 118. § (1)
Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy
a) a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint
b) a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett,

a cégbíróság a céget - eltiltás mellőzése mellett - törli a cégjegyzékből.

Igénybejelentés esetén egyszer lehetséges: 118.§ (2)

Amennyiben követelés bejelentésre került sor, a cégbíróság a számítógépes ingatlan nyilvántartási
rendszerből vagy földhasználati iny-ből, lekéri és megállapítja hogy a cég az adott jog jogosultjaként
be van-e jegyezve.
Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a 117. § szerinti bejelentés, illetve a
vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható
felszámolási költségeket, a cégbíróság - a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével - a céget törli a
cégjegyzékből és - kivéve, ha a bejelentett követelés kielégítésre került - rendelkezik az eltiltásról. A
cégbíróság végzésében feltünteti a 117. § szerint bejelentett követelések jogosultjait, valamint a
követelések és a fellelhető vagyon összesített - valószínűsíthető - mértékét is. A vezető tisztségviselő
köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről.

vagy :(3) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor és a 117. § szerinti bejelentés vagy a
vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy

a) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy

b) a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy

fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona,

akkor a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási

eljárás megindítását azzal, hogy a 117. § (7) bekezdése szerinti költségek viselésére a céget kötelezi.

3. Tagkizárási eljárás
Kizárási tilalmak:
Ptk. nem ragaszkodik a felek közötti végleges kapcsolatfenntartáshoz, így valamennyi
tagforma esetén lehetőség van hogy a tagsági jogviszony kizárással szűnjön meg.
(amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek)

8
 Nem indítható kizárásra irányuló kereset:
- nyrt. részvényese ellen
- tag nem zárható ki a gt-ből, ha a gt-nek csak két tagja van
- nem zárható ki az a tag sem, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik.
A kizárás tulajdonképpen „szankciós” jellegű, ugyanis a tag tevékenysége vagy
mulasztása nagymértékben veszélyeztetné a társaság céljának elérését.
Kizárás konkrét oka: Ptk nem nevesíti, de általánosságban: olyan magatartás, ami a
társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. ( ez lehet aktív és passzív
magatartás)
A kizárási döntés meghozatalára nem a társaság, hanem kizárólag a bíróság jogosult. A
társaság legfőbb szerve a perindítás elhatározásáról jogosult dönteni 3/4es szótöbbséggel.
Társaság: felperes; tag: alperes lesz. 15napos határidővel indítható a per a határozat
meghozatalától. Ez a határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.
Az ilyen ügyben indított keresetek esetében érdek a gyors elbírálás, így a tv speckó
eljárásjogi rendelkezésekkel igyekszik a gyors határozathozatalhoz.
Egyik sajátossága a kizárási pernek, hogy amíg jogerős döntés nem születik, a kizárásra,
addig az érintett tag teljes körűen és változatlanul gyakorolhatja a tagsági jogait. Kivétel
ez alól, ha a per jogerős lezárásáig a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését kérik és
ennek a bíróság helyt ad.
Másik sajátossága, hogy a tv. a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt megtiltja a
társasági szerződés módosítását, vagy a társaság átalakulásának, vagy jogutód nélküli
megszűnésének az elhatározását.

A bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig

kérelemre felfüggesztheti. A felfüggesztés az osztalékhoz való jogát nem érinti. A
felfüggesztési ideje alatt a keletkezett tartozásokért a tag korlátlan felelőssége nem áll
fenn.
A tag kizárása iránti perben a tárgyalást a keresetlevélnek a Tvszékhez történő
beérkezésétől, a választottbírósági eljárás esetében a tanács megalakulásától
számított 15. napra kel tűzni. A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem
kapcsolható össze. Szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás
kibocsátásának nincs helye. A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati és perújítás nem
kezdeményezhető.
Az ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg a jogiszony. A megszűnésig a
jogosultságok gyakorolhatók. A nem vagyoni jogai tekintetében a felfüggesztés viszont
azt eredményezi, hogy a per tartama alatt nem gyakorolhatja ezen jogait.
2020-as órai jegyzetből:

 az ellen a tag ellen indítható akinek a társaságban való maradása veszélyezteti a társaság
érdekeit/működését  bíróság mérlegeli ezt
 BH 2004.517 – csak azokat a cselekményeket mérlegeli a bíróság ami a legfőbb szervi
határozat előtt tanúsított. A bíróság mindig azt nézi hogy ez egyszeri vagy többszöri
cselekmény e (csak a többszöri esetén alapozhatja meg a tagkizárást)
 Ptk 3:107-108 § , Ctv 71/A§

9
 o legfőbb szerv 34-es döntéssel
o 15 napon belül bíróságnál elő kell terjeszteni
o Törvényszék 15 napon belülre tárgyalást tűz ki = goyrs eljárás  oka: amíg tart az
eljárás addig bizonyos tevékenységet nem tehet meg a cég (pl: osztalékosztás, létesítő
okirat módosítása)
o kizárólag a rendes bíróság hatáskörébe tartozik a kizárás  a legfőbb szerv csak arról
dönthet hogy megindítják az eljárást vagy sem
o eljárás alatt nincs szüntelés /felfügg / bírósági meghagyás / viszontkereset / más
keresettel nem kapcsolható össze / keresetmódosítás
 korlátai:
o nem lehet kizárni
 nyrt részvényesét
 2 tagú társaság egyik tagját (ekkor be kell venni még egy tagot és úgy kell
megindítani az eljárást)
 aki a szavazatok 3/4ével rendelkezik
o a z eljárás alatt nem módosítható a tsz., nem zárható ki másik tag, nincs átalakulás,
nincs jogutód nélküli megszűnés
 összeülnek és a kizárandó személyt figyelmen kívül hagyni szavazatok szempontjából
 kizárásra okot adó körülmény:
o BDT2012.2789 – a tag azért hogy a társaság döntéseit akadályozza színlelt szerzel
üzletrészét átruházza más személyre
o Bdt 2011.2451 – tag olyan magatartása amely kizárólag egyéni érdekeit szolgálja és
ez éppen ellentétes …
o BDT 2005.1270 – nem alapozza meg a tagkizárást ha valaki nem jelenik meg a
taggyűlésen
o Bh2008.47 – személyes ellentétek nem adnak okot a tagkizárásra (pl: házastársi viták)
o BDT 2005.1099 – közös tulajdon üzletrész esetén az egyik üzletrész két személy
tulajdonában van akkor ki kell jelölni ki gyakorolja a szavazati jogosultságot közülük.
Ha ez ellen tagkizárás indul akkor mind a két tulajtársat ki kell zárni

4. Társasági határozat felülvizsgálata

- társaság ill. szervei által hozott határozatokkal szemben a bírósági út igénybevétele

lehetséges
- egyszerű vagy minősített többség
- többségi elv: arra is vonatkozik a határozat, aki nem szavazott vagy ellene szavazott
A gt. bármely tagja/részvényese kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági
felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat jogszabály sértő. (Ptk.ba más jogszbályba
vagy társasági szerződésbe ütközik) -> ebből következik hogy kizárólag jogszerűségi
szempontokból lehet megtámadni a meghozott határozatot.
Kereset benyújtására jogosultak köre:
- az eljárásra a Pp. általános hatásköri és illetékességi szabályai az irányadók
- a társaság mint alperes ellen kell megindítani a Tvszék előtt

10
 - a felülvizsgálatot a társaság bármely vezető tisztségviselője, FB bármelyik tagja is
kezdeményezheti
Szigorú eljárásjogi feltételei vannak:
a) szubjektív határidő betartása: sérelmezett határozatról való tudomásszerzéstől számított 30
nap. Ez nem jogvesztő határidő ( lehet igazolási kérelem)
b) objektív határidő betartása: a sérelmezett határozat meghozatalától számított legkésőbb 1
éven belül történjék meg. Ez már jogvesztő határidő.
c) ezek anyagi jogi határidők

A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatály nincs, de a bíróság a határozat

végrehajtását felfüggesztheti. Bírósági meghagyás nem bocsátható ki.
Veztisztviselők által indított perben a társaság képviseletét nem láthatja el az a tv-es képviselő
alperesként, aki egyben felperes is->ilyenkor FB által kijelölt bizottsági tagot ruház fel tves
képviselői jogosítványokkal ( De nem minden formánál van FB így ilyenkor ügygondnokot
rendelnek ki oda ahol nincs FB)
A jogsértő határozatot a Tvszék hatályon kívül helyezi. A jogsértő társasági határozat
felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra is kiterjed, akik nem álltak perben.

5. Hitelezővédelem eszközei
 akik felelőssé tehetők holott egyébként nem biztos hogy felelősségre lehetne vonni
1. apportot szolgáltató tag felelőssége társasággal szemben
 3:10§ (3):
Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban
megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül
követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől.

 az apportot szolgáltató tag felelni fog hogy az apport valóban annyit ért amennyit
mondott a létesítő okirat megkötésekor (szolgáltatás teljesítésekor)
 ezért 5 évet helyt kell állnia
 ha a többi tag tudja hogy nem is annyit ér de rábólintanak akkor ők is 5 évig felelnek a
társasággal szemben
2. 3:99§ (2): Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk
ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint

3. előtársaságért való felelősség 3:101§ (5)

Az előtársaság működésének megszűnése esetén a megszűnésig vállalt kötelezettségeket a
létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Az ebből ki nem
egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen
kötelesek helytállni. Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tag felelőssége a társaságot
terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített
követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt
gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.

11
 4. a korlátolt felelősséggel való visszaélése a tagoknak, alapítóknak 3:2§

(1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai
és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.

(2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi
személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e
tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

5. A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha

a. a céget megszűntnek nyilvánítja

b. a ég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be és törlése
iránt kérelmet nem terjesztett elő
c. a cég jogutód nélküli megszűnésété előidéző ok következett
be és végelszámolási eljárás lefolytatásnak nincs hely

1. /A Kényszertörlési eljárásban Ctv 118./A §

Ha a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törli a céget a korlátolt felelős tg korlátlanul felel a

hitelezőkkel szemben, ha visszaélt a korlátolt felelősségével

Az a tég élt vissza a korlátolt felelőséggel aki: (szakdoga téma)

- tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat
- cég vagyonával sajátjaként rendelkezik
- olyan határozatok hoztak, amelyekről tudták vagy tudniuk kellett volna, hogy az általában
elvárható gondosság mellett, hogy nyilvánvalóan ellentétes a cég törvényes működésével

/B Kényszertörlési eljárásban CTV 118/A §

Az a volt tag, aki kényszertörlés megelőző 3 évben ruházta át a részesedését korlátlanul felel a cég
hitelezőjének kielégítetlen követeléséig, ha:
- korlátolt felelősségel tagsági viszonya altt visszaélt vagy
- részesedésének átruházáskor rosszhiszemű volt
Mentesülhet ha bizonyítja, hogy jóhiszemű volt és a hitelezői érdeket figyelembe vette.

- Felperes: hitelező
- Alperes: korlátlan felelősség megállapítása + marasztalás
- mentesülhet a felelősség alól
- cég székhelye szerint illetékes bíróságon

2. Kényszerötlérsi eljárásban Ctv 118.§/B

A cégvezető tisztségivselőke korlátlanul felel a cég hitelezőivel szemben annak a tartozása erejéig, ha
a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztétől ügyvezetői feladatait nem a hitelezók
érdekek figyelembe vételével látja el, ÉS ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők kielégítése
meghiúsult.

Vezető tisztségviselő = végelszámoló, és az is aki cég döntéseire ténylegesen befolyást gyakorolt.

Hitelezővédelem közös szabályai

- Hitelező: aki bejelenti a követelését a kényszertörlési eljárásban

o és követelése jogerős, végrehajtható bírósági határozaton, végrehajtható okiraton

12
 vagy nem vitatott vagy elismert pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés.
o A törlés elrendelő határozat megjelenését követő90 napon belül kell

6. Végelszámolási eljárás megindítása, menete

Végelszámolási eljárás
A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén ha a cég nem fizetésképtelen , és a cégre vonatkozó
jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz végelszámolásnak van helye. A jogutód nélküli
megszűnés elhatározása alapvetően a társaság belső ügye, a társaság legfőbb szerve jogosult dönteni e
kérdésben.
- kkt bt esetén a tagok gyűlésének egyhangú,
- közös vállalat esetén az igazgatótanácsnak, kft esetén taggyűlésnek, rt esetén a
közgyűésnek legalább ¾-es szótöbbséggel
Végelszámolási eljárás Ctv . 94-115. §
Nem lehet végelszámolás:

 Ha fizetésképtelenséget megállapító bírói végzést kap

 Felszámolás alatt áll
 Ha a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának van vagy lehet helye (eljárást fel
kell függeszteni, ha a végelszámolás alatt derül ki)
 Ha hatósági vagy más bírósági eljárás van a céggel szemben

Végelszámolás tárgya: az a vagyon, amivel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik

vagy ezt követően szerezte.
Végelszámolás kezdő időpontja: a jogutód nélküli megszűnésről szóló határozatban megállapított
időpont (nem lehet korábbi, mint a határozat kelte)
Végelszámolás menete:
1. Végelszámolás elhatározása:
 Legfőbb szerv határozatot hoz
o Végelszámolás kezdő időpontja
o Végelszámoló
o Rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról
o kimondja, hogy a gazdálkodó jogalany jogutód nélküli megszűntetésére kerül sor
 Volt vezető tisztségviselő 30 napon belül elkészíti és átadja a végelszámolónak
o Záró beszámolót
o iratjegyzéket,
o Tartalékot képez, pénzforgalmi számlán elkülönítve tartja a végelszámoló díját
o Folyamatban lévő ügyekben tájékoztatja a végelszámolót
o Tájékoztatja a munkavállalókat
o Volt vezető tisztségviselő mulasztásáért  törvényességi felügyeleti eljárás
keretében bírságolható 100.000 -900.000 ft-ig
 Végelszámoló: (jogállása felelőssége kövi tétel lesz)

13
 o Legfőbb szerv jelöli ki
o végelszámoló személyének megválasztására az eljárás folyamán bármikor lehetőség
van
o Ha meghal / csel. képtelenné válik  60 napon belül újat kell kijelölni
o Ha 60 nap múlva nem történik meg: cégbírósághoz fordulhatnak. CB csak akkor
teljesíti ezt a kérelmet, ha a költségeket megelőlegezik.
o Ha jogutód nélkül megszűnt vagy meghal vagy felhagy e tevékenységével: cégbíróság
hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indíthat
o végelszámoló személyének meg kell felelnie a vezető tisztségviselővel szemben
támasztott törvényi követelményeknek ( kizáró és összeférhetetlenségi okok stb.
 végelszámolás kezdő időpontja
o nem lehet korábbi időpont, mint a határozat kelte
o dönteni kell mi legyen ha az elhatározó cég részvételével gazdálkodó vagy
társadalmi szervezetek, alapítványok, működnek
 Megindításának joghatásai:
o végelszámoló kijelölésével a társaság képviseleti helyzete megváltozik
o a gazdálkodó szerv vezetője köteles:
 tevékenységet lezáró beszámolót készíteni
 minden feladatot amit a számviteli és egyéb
jogszabályok előírnak elvégezni és 30 napon
belül átadni
 végelszámoló díjazására tartalékot képezni
 folyamatban lévő ügyekről végelszámolót
tájékoztatni
 iratjegyzéket készíteni ( ami nem selejtezhető
vagy titkos)
 mvókat, ÜT-t, szakszervezetet tájékoztatni
A végelszámolás lefolytatása
103. § (1) * A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit
behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig
szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben
vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

(2) A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az

értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről.

104. § (1) * A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a cég vagyoni eszközeit vagy
azok meghatározott részét csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti. Ha a cég legfőbb
szerve felszámoló szervezetet választott meg végelszámolónak, a nyilvános értékesítés a felszámolási
eljárás nyilvános értékesítési szabályaiban előírt módon is lefolytatható.

(2) Ha a végelszámolás előre láthatóan hosszabb ideig tart, a társaság legfőbb szerve minősített
többséggel meghozott határozatával a cég gazdasági tevékenységének ideiglenes és korlátozott
folytatását rendelheti el, ha ezt az eset összes körülményeit tekintve az ésszerű gazdálkodás
követelményei megkövetelik.

(3) * Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles eleget
tenni a számviteli és adójogi jogszabályokban erre az esetre előírt kötelezettségének.

14
(4) * A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontját
követően évente tájékoztatót készítsen a legfőbb szervnek, amelyben be kell mutatnia a végelszámolás
alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá
tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.

105. § (1) A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül
be kell fejezni.

(2) * Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg,
kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor.

(3) * A cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a végelszámoló

tisztségének megszűnéséről, azzal, hogy a kényszertörlési eljárás során a volt végelszámoló köteles a
cégbírósággal és az adóhatósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében
valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot és az adóhatóságot tájékoztatni.

A végelszámolás befejezése
111. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő
felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt
- a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:

a) az adóbevallásokat,

b) * a számviteli jogszabályokban előírt, a végelszámolásához szükséges dokumentumokat,

c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,

d) *

e) * a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő egyesületek,

alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot,

f) *

(2) * A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztása
esetén a vagyonelemek értékét a vagyonfelosztási javaslatban kell meghatározni. Ha a cég tagjai
valamely vagyonelemet a tudomásuk ellenére a piaci értékénél alacsonyabb értékkel fogadtak el, a
vagyonfelosztás ilyen hibájából eredő fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

(3) A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz,
amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég
tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a
végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég
megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.

112. § (1) * A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel

kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel
kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését
(ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére
egyebekben a Cstv. erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.

(3) A 111. §-ban felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb
szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló

15
köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát
megelőzően.

(4) * A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését
tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A kérelemhez az arra
vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban felsorolt iratokat, valamint a 111. §
(3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni.

(5) A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása
áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

(6) Amennyiben a cég értékpapírt bocsátott ki, a cégbíróság a cég törlését elrendelő határozat jogerőre
emelkedését követően haladéktalanul értesíti a központi értéktárat a gazdálkodó szervezet által
kibocsátott értékpapírok érvénytelenítése érdekében.

113. § A legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló kérelem
cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég
működésének továbbfolytatását. Ebben az esetben a végelszámoló megbízásának visszavonásáról, a
végelszámoló díjának megállapításáról és kifizetéséről és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról
is dönteni kell.

7. A végelszámoló jogállása, felelőssége

99. § (1) *  A végelszámoló személyére a cégformától függetlenül megfelelően alkalmazni kell a Ptk.
Harmadik Könyvének a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaság
társaságokra vonatkozó közös szabályait azzal, hogy végelszámolóvá jogi személy és olyan személy is
kijelölhető, aki a céggel azonos főtevékenységet folytató cégben vezető tisztségviselő.  * 

(2) *  A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel

szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a
feladat ellátására alkalmas jogi személy is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a
végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának
ingyenességéről is rendelkezik.

(3) Ha a végelszámoló nem természetes személy, a Cstv.-ben előírt összeférhetetlenségi és

alkalmassági feltételeknek a szervezetnek, míg az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek annak
kell megfelelnie, akit a szervezet a végelszámolási feladatok ellátására kijelöl.

(4) A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a

végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A
kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint
felel.

(5) Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló
alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent a
hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése a kármentesítés érdekében
vagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a
bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez
igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy
egészben megvonhatja.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha a végelszámoló az

egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról annak törvényben foglalt feltételei hiányában sem tér át

16
az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra, vagy a törvényi feltételek bekövetkezése
ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését, továbbá a felszámolás elrendelésére a
végelszámoló hibájából nem került sor.

100. § (1) *  A végelszámoló visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről a cég legfőbb szerve

határoz. Ha a végelszámoló meghalt, vagy jogutód nélkül megszűnt, illetve ha a végelszámolással
együtt járó feladatok ellátására más okból képtelenné vált, és ennek bekövetkezésétől számított hatvan
napon belül az új végelszámoló megválasztása nem történt meg, a cég bármely tagja vagy hitelezője a
cégbírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a cégbíróság a végelszámoló megválasztása
érdekében a legfőbb szerv ülését hívja össze, vagy a kérelmezőt erre jogosítsa fel.

(2) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti kérelmet akkor teljesíti, ha a kérelmező a legfőbb szerv
összehívásának várható költségét megelőlegezi és a tárgyi feltételek biztosítását megfelelően igazolja.
A cégbíróság döntése alapján a legfőbb szerv ülését a jogszabályban, illetve a létesítő okiratban
meghatározott székhelytől eltérő helyen is meg lehet tartani.

101. § (1) A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles

bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni

a) a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,

b) a végelszámolás kezdő időpontját,

c)  *   a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési
idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási
számát, valamint a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét, születési
idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét is,

d) a korábbi vezető tisztségvisel(ők) jogviszonyának megszűnését,

e)  *   a cég nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal.

Egyéb hatóság értesítése:

A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított 15 napon belül értesíti a megindításról:
- cég ingatlanának fekvése szerinti földhivatalt
- ha szerepel a cég vagyontárgya nyilvántartásban, akkor az e nyilvántartást vezető
szervet
- illetékes vámhatóságot, nyugdíjpénztárat
- munkaerőpiaci szervezetet
- környezetvédelmi felügyelőséget ( ha maradtak fenn károk stb.)
- a cég bankszámláit vezető pénzintézeteket
- cég vagyoni részvételével működő társadalmi szervezeteket
- ha folyamatban van hatósági/bírósági eljárás, akkor az eljáró hatóságot/bíróságot
Végelszámoló és a legfőbb szerv kapcsolata:
A legfőbb szerv feladata elsősorban a végelszámoló tevékenységének kontrollálása, emellett azonban
stratégiai döntéseket is hozhat. A végelszámoló irányítja a cég tevékenységét, azonban az eljárást a
legfőbb szerv döntései határozzák meg.

17
 - ellenőrzésére vonatkozó szabályok:
o ha végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló
a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a
beszámolót és az adóbevallást annak feltűntetésével, hogy a cég
végelszámolás alatt áll
o a végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló évente
tájékoztatót készít a legfőbb szervé sé a bíróság részére.
- stratégiai döntésekre vonatkozó előírások
o a cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a cég vagyoni
eszközeit pályázat vagy árverés útján értékesítheti
o ha a végelszámolás előreláthatóan hosszabb ideig tart a legfőbb szerv
elrendelheti a cég gazdasági tevékenységének ideiglenes és korlátozott
folytatását
o a vagyon értékesítésére és annak módjára a legfőbb szerv utasításokat adhat
o végelszámoló személyének megváltoztatása

Hitelezők igényeivel kapcsolatos feladatok:

- cég hitelezői a követeléseiket a közzétételt követő 40 napon belül jelenthetik be a
végelszámolónak ( akkor is szükséges ha van eljárás folyamatban,de ha nem jelentik
be nem jár jogvesztéssel, de ilyenkor igényt a már megszűnt cég tartozásaiért történő
helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni)
- a bejelentés után a végelszámoló 15 napon belül jegyzéket készít a követelésekről
- ezt követően további 15 napon belül benyújtja a jegyzéket a cégbírósághoz
- ha vitatott valami 15 napon belül értesíti a hitelezőt
Mérlegkészítés:
- a korábbi veztisztviselő által készített, tevékenységet lezáró mérleg adataiból
végelszámolási nyitómérleget készít, amit korrigál majd a hitelezői igénybejelentés
után
- ezt előterjeszti a legfőbb szerv felé
- ez alapján dönthető el hogy végelszámolással vagy felszámolással történi e a jogutód
nélküli megszűnés
- ha a hitelezők követeléseinek kielégítésére nincs elég fedezet-> a tagok , részvényesek
elhárítják a felszámolási eljárás megindítását azzal, hogy a hiányzó összeget befizetéik
( ha ez nem teljesül 30 napon belül: felszámolás)
Jogorvoslat a végelszámoló intézkedése ellen:
- a sérelmet szenvedett fél 8 napos ( szubjektív: tudomásszerzés) és 60 napos (objektív:
bekövetkezés) határidővel kifogással élhet a végelszámoló jogsértő intézkedése vagy
mulasztása ellen
- cégbíróság soron kívül határoz
- ha megalapozott a kifogás: végelszámoló intézkedését megsemmisíti és eredeti állapot
helyreállítására kötelezi, mulasztás esetén intézkedés megtételére kötelezi
- ha alaptalan: elutasítja

Szerződésekkel kapcsolatos teendők:

- jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha egyik
fél sem teljesít akkor elállni.

18
 - nem gyakorolhatja viszont az azonnali felmondást:
o lakásbérleti szerződés
o képzési szerződés
o munkaszerződés
o kölcsönszerződés
o jogviszonnyal összefüggő szerződés
o kollektív szerződés

Végelszámoló felelőssége:
- az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni
- a kötelezettségének megszegésével okozott kárért a pj felelősség általános szabályai
szerint felel
- wrongful trading: hanyag, hitelezők megkárosítása ( pl:alapos ok nélküli késlekedés,
mások rovására előnyben részesítés )
o ha ez bebizonyosodik, akkor tőke-hozzájárulást kell teljesítsen, bíróság a díját
részben vagy egészben megvonja
- a végelszámolás kezdetét követő 1 év elteltével a végelszámolóak tájékoztatót kell
készíteni a gazdálkodó szerv helyzetéről, vagy hogy az eljárás befejezésére miért nem
került sor
- a legfőbb szervnek tájékoztatás, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be igényt

8. Egyszerűsített végelszámolás
Alkalmazási kör:
- végelszámolás megindulásától szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a
végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 8 napon belül köteles
kezdeményezni
- célja: a kis vállalkozásoknak ne kelljen a bonyolult és hosszú folyamatot követni
- cégtörvény részletesen szabályozza, rendelkezésre álló időt 15 napba határozza meg,
így annak van lehetősége hogy biztosítsa az időt a felelős felmérésre, a hitelezők
értesítésére és hogy valóban van helye az egyszerűsített felszámolásnak
- ha mégis folytatják a működést, a legfőbb szerv vagy egyéni cég tagja határozza el a
megszűntetést és a működés folytatását, ezt 8 napon belül köteles közzétenni a
Cégközlönyben

Az egyszerűsített végelszámolás lényege, hogy ilyenkor a végelszámolási eljárás

megindulásához nem szükséges annak cégbejegyzése, a végelszámoló személyére
vonatkozó adatok, s az egyszerűsített végelszámolás lefolytatásának ténye a cég törlésével
egyidejűleg kerül a cégnyilvántartásba bejegyzésre. A hirdetményt a végelszámoló teszi
közzé a Cégközlönyben, minden más feladatára az általános szabályok vonatkoznak. Ha
nincs szükség a felszámolási eljárásra, és a 150 nap alatt valóban befejeződik az
egyszerűsített végelszámolás, akkor végelszámoló törlési kérelemmel együtt jelenti be a
cégbíróságnak a végelszámolással együtt járó egyéb cégjegyzéki változásokat, adatokat is.
Kizáró okok:
Egyszerűsített helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabálya jár el ha:
- hitelező igényét vitatja és
- ez miatt peres eljárást indít

19
 - az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő (150 nap) az eljárás
folyamatban léte alatt lejár.
Nem lehet egyszerűsített módon ha
- végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban
- előreláthatóvá válik az egysz.végelszámolás alatt, hogy annak befejezése határidőben
nem történhet meg
Ezen szabályok megszegése kényszer-végelszámolás lefolytatását vonja maga után.
A végelszámoló köteles csatolni a változásbejegyzési kérelemhez a végelszámolási közlemmény
megjelenését igazoló doksit. Ekkor a cégbíróság hitelező felhívást nem tesz közzé, de utal arra hogy
egyszerűsített módon indult az eljárás. Ha az áttérést olyan időpontban történik, amikor még nem tett
közzé közleményt a végelszámoló, cégbíróság hitelezőket felhívja igényeik bejelentésére.
2020-as órai jegyzetből rövidítve:
Ha:

o a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. § a szerinti könyvvizsgálatra nem

kötelezett , és
o végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást
befejezi.
 Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a
végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el
 A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak megfelelően
jelenti be a NAV hoz.
o Cég  NAV
 cégbíróság a NAV elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a
cégnévnek végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített
végelszámolás kezdő időpontját
o NAV  Cégbíróság
 A cégbíróság közzéteszi, hogy ki a végelszámoló és hogy egyszerűsített módon zajlik le.
 Át kell állni a végelszámolás általános szabályaira, ha:
o a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, ideértve azt is, ha a
hitelező a vitatott igénye miatt a cég ellen peres eljárást indít,
o végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy
o az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő egyébként eltelt.
 Ha nem tér át 
kényszertörlési eljárás

Ha a cég időközben úgy dönt, hogy

tovább működik  NAV-ot értesíti 8
napon belül  NAV értesíti a
Cégbíróságot, aki automatikus végzést
hoz

20
9. Csődeljárás fogalma, megindítása, alanyai,
Fogalma: Olyan fizetésképtelenségi eljárás, amelynek során az adós fizetési haladékot
kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Az eljárás célja az adós reorganizációja,
fizetőképességének helyreállítása a hitelezőkkel kötött csődegyezség teljesítése által.

A csődeljárás lefolytatása az adós székhelye szerinti illetékes törvényszék hatáskörébe

tartozik. Olyan nemperes eljárás amelyre elsődlegesen a Cstv. rendelkezései,
háttérszabályként pedig a Pp. vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, azzal az eltéréssel,
hogy a csődeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye.
Az adós részéről kötelező a jogi képviselet.

Alanyai:adós, hitelező, vagyonfelügyelő

- ADÓS: az a gazdálkodó szervezet minősül adósnak, amely tartozásait esedékességkor

nem tudta vagy előreláthatóan nem fogja tudni kiegyenlíteni. ( Tehát az is adós, aki
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van.)
Cstv. felsorolja a gazdálkodó szervezetet taxatíve határozza meg ( és csak ezek ellen van
lehetőség csődeljárás lefolytatására):
 GT
 európai rt
 szövetkezet
 lakásszövetkezet
 európai szövetkezet
 egyesülés
 európai gazdasági egyesülés
 vízgazdálkodási társulat
 erdőbirtokossági társulat
 ÜI
 kjő iroda
 vh iroda
 szabadalmi ügyvivő iroda
 önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
 magánnyugdíj pénztár
 egyéni cég ( e.v. nem!)

21
  egyesület
 alapítvány
 európai területi együttműködési csoportosulás
- HITELEZŐ: akinek az adóssal szemben
 jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagyoni követelése
van
 nem vitatott vagy elismert, lejárt, pénzben kifejezett vagyoni
követeléssel rendelkezik
 vitatott vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált vagyoni
követeléssel rendelkezik és azt a vagyonfelügyelő nyilvántartásba
vette
 olyan jövőben lejáró követelése van, amely szállítási,
vállalkozási, szolgáltatási, kölcsön- és egyéb szerződésből ered
amellyel kapcsolatban a hitelező már teljesített és a
vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette

A hitelezők érdekeinek védelmére hitelezői választmányt alakíthatnak. Csak egy

választmány(3-7 tag) lehet és a hitelezők legalább 1/3-a hozza létre.
Megindítása:
- kizárólag kérelemre indul, amit formanyomtatványon kell előterjeszteni a szervezet
vezetőjének és elektronikus úton, jogi képviselőjük által nyújthatják be
- Kizárt a kérelem: (Cstv. 7.§ (2)-(3))
o ha az adós ellen csődeljárás van folyamatban
o ha az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek és a felszámolás
elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést
o ha a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak
során keletkezett hitelezői igények nem kerültek kielégítésre
o korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számított két év
még nem telt el
o korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság Cstv. 9.§ (4) alapján
elutasította hivatalból, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől
számítva egy év még nem telt el
- Adós vezető tisztségviselője nyújtja be a Bírósághoz a legfőbb szerv előzetes
hozzájárulásával
- Csődkérelem tartalma 33/2009 IRM rendelet
o Adós neve, székhelye, cégjegyzékszám, adószám
o Legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okirat
o 3 hónapnál nem régebbi éves beszámolót v. közbenső mérleget
o Adós vezetőjének nyilatkozata, hogy az elmúlt 3 hónapban milyen gazdasági
események történtek
o Ha elismert v. tényleges vállalatcsoport tagja e
o Hitelezői névsor, esedékesség
 elismert v. vitatja
 biztosított v. nem
o Befizetett illeték igazolása
o Pénzforgalmi számlák
o hitelek összege és azok lejáratának időpontja

22
 o Adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozata, hogy a moratórium
megadása előtti munkanapon hitelt érdemlően tájékoztatta a számlavezetőkét ill
nem kezdeményez olyan fizetési műveletet, amely a moratórium célját
meghiúsítaná
o Adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap
- Ideiglenes fizetési haladék : az adós kérelme alapján a bíróság 1 munkanapon belül
intézkedik az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladékról  Cégközönyben
közzéteszi  ettől fogva illeti meg
- Csődeljárás kezdő időpontja: a „ cs.a .” elrendeléséről szóló bírósági végzés
közzétételének napja. Ez a végzés tartalmazza a vagyonfelügyelő kirendelését a
felszámolók névjegyzékéből, valamint a hitelezőknek szóló felhívást.

10. A vagyonfelügyelő
A vagyonfelügyelőt a bíróság hivatalból,a csődeljárás elrendelésről szóló végzésben a felszámolók
névjegyzékéből rendeli ki.
A hitelezői érdekek szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét:
 Áttekinti az adós vagyoni helyzetét, könyveit, megvizsgálhatja a bankszámlát szerződést stb.,
felvilágosítást kérhet, hitelezőket tájékoztatja
 Nyilvántartásba veszi a hitelezői követeléseket
 Jóváhagyja az adós új kötelezettségvállalásait
 Felhívja az adóst követelései érvényesítésére
 Megtámadhatja a jóváhagyása nélkül vállalt szerződéseket
 Részt vesz az fizetőképesség helyreállítását célzó program és egyezségi javaslat
tárgyalásokon, jegyzőkönyvet ellenjegyzi
 a vagyonfelügyelő a bíróság, a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő felhívására, 8
munkanapon belül köteles saját tevékenységéről, az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről
beszámolni

A vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós új kötelezettségvállalásait. Csak olyan

kötelezettségvállalásokhoz , kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerű veszteséget
mérséklő működéséhez, valamint az egyezség előkészítéséhez szükségesek.

Vagyonfelügyelő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni.

Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.

Amennyiben a csődeljárás előtt az adós vezető tisztségviselője részéről a hitelezők érdekeit sértő
vagyonkimentés történt, akkor erről értesíti az adós legfőbb szervét, felügyelő bizottságát,
könyvvizsgálóját, és kezdeményezi, hogy azok a szükséges intézkedéseket tegyék meg,
kezdeményezzék, illetve indítsák meg a jogügyletek megtámadására irányuló eljárásokat is.
 tájékoztatja a hitelezői választmányt, illetve a hitelezői képviselőt is.
 a tudomására jutott jogszabálysértő cselekményt köteles a bíróságnak és a más eljárások
lefolytatására illetékes szervezeteknek írásban bejelenteni.

23
Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai
jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.

A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírsággal
sújtja, ha a vagyonfelügyelővel szemben együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság
ismételten is kiszabható.

A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit a hitelezői nyilvántartási díjból kifizetni, fedezet

hiányában az adóst terheli a kifizetési kötelezettség.

A vagyonfelügyelő tevékenysége vagy mulasztása jogszabályba ütközik, vagy jogos érdeket sért, a
sérelmet szenvedett fél a tudomásszerzéstől számított 5 napon belül a csődeljárást lefolytató bíróságnál
kifogással élhet. A bíróság soron kívül határoz ( 5 munkanapon belül). HA megalapozott a kifogás,
megsemmisíti a vagyonfelügyelő intézkedését vagy kötelez intézkedés megtételére.

11. A moratórium célja, joghatásai

A fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése, a felek kötelesek tartózkodni minden olyan
intézkedéstől, amely a vagyont, illetve a hitelezőkkel való egyezségkötést veszélyezteti.
MORATÓRIUM: Adós pénzfizetési kötelezettsége nem teljesítése vagy késedelmes teljesítéséhez
fűződő jogkövetkezmények nem állnak be;

 A moratórium alatt:
o Adóssal szemben nincs helye beszámításnak
o Számlái terhére fizetési megbízás nem teljesíthető
o Adóssal szembeni pénzkövetelés végrehajtása szünetel
o Zálogjog alapján sem lehet kielégítést szerezni
o Kifizetés csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával teljesíthető
o Adóssal kötött szerződést nem lehet felmondani , nem lehet elállni
o az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével
teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges
kötelezettségek teljesítését is
o az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra
hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék
időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett
tartozásait
 A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő
jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek
teljesítése csak a Cstv ben meghatározott eltérésekkel lehetséges.
 A fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy
késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények főszabályként nem állnak be, az adóssal
szembeni vh szünetel, nem indítható peres eljárás a moratórium alá tartozó pénzkövetelések
tekintetében
 A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések kamatoznak ( késedelmi és ügyleti is
lehet)

Kivételt képeznek a fizetési tilalom alól az ún. privilegizált követelések:

24
 o munkabér és bérjellegű egyéb juttatások és ezek közterhei (SZJA, EB,
nyugdíjjárulék, szocho, baleseti hozzájárulás)
o tartásdíj, életjáradék
o közműdíjak,
o ÁFA és jövedéki adó fizetési kötelezettséget
o gazdasági tevékenység folytatásához a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt
fizetési kötelezettségek

12. Csődegyezség
A moratórium alatt tartott egyezségi tárgyalásokon a felek megállapodásának
eredményeképpen létrejöhet csődegyezség, amelyet írásba kell foglalni és a
vagyonfelügyelőnek ellenjegyezni kell, valamint az adós és a hitelezők is aláírják.
- az egyezségkötéshez valamennyi szavazati joggal rendelkező hitelezői osztályban a
szavazatok többségére van szükség
Az egyezség tartalmazza:
- adósságra vonatkozó engedményeket, fizetési könnyítéseket
- egyes követelések elengedését, átvállalását
- az adós gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzését
- kezességvállalást és egyéb biztosítékok kikötését
- hitelezők által elfogadott reorganizációs programot, vh és ellenőrzés módját
- az egyezség időtartamát
- valamint mindazt amit az adós és a hitelezők a helyreállítás érdekében szükségesnek
tartanak
A csődegyezség kényszeregyezségnek minősül, ugyanis hatálya kiterjed azokra az
egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is , akik az egyezséghez nem járultak hozzá vagy nem
vettek részt az egyezség megkötésében, illetve akik vitatott követeléssel rendelkeznek. Rájuk
nézve garanciális szabályként érvényesül, hogy e hitelezőkre az egyezség nem állapíthat meg
kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre
megállapított.
Azok a hitelezők akik a 30 napos határidő alatt nem jelentkeztek be a csődeljárásba, az
egyezségkötésben nem vehetnek részt, illetve az adós elleni követelésüket más módon sem
érvényesíthetik ( azaz bírósági úton nem), kizárólag a más által kezdeményezett felszámolási
eljárásban jelenthetik be az el nem évült követelésüket.

13. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása és

megszüntetése
Az egyezségi tárgyalás eredményét az adós vezetője 5 munkanapon belül köteles a bíróságnak
bejelenteni.
Az egyezség, ha megfelel a törvényi feltételeknek, a bíróság jóváhagyja végzéssel és a csődeljárást
befejezetté nyilvánítja.
Ha a felek között az egyezség nem jött létre vagy nem felel meg a tv-i feltételeknek. a bíróság
megszűnteti az eljárást, s ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetőképtelenségét hivatalból
megállapítja és elrendeli a adós felszámolását. Tehát a csődeljárás érvénytelensége esetén a bíróság a
hitelezők védelmének érdekében hivatalból rendeli el a felszámolást. A bíróság az egyezség
jóváhagyásáról a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. A vizsgálat

25
során vizsgálja, hogy a törvényben megkívánt feltételek teljesülnek-e, valamint csatolták-e az
egyezséghez a szükséges mellékleteket.

21/A. § *  (1) *  Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) és (3a) bekezdés, 19-20. §] 5
munkanapon belül - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal
megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség
esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló
jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme
vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.
(2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől
számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3
munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) *  Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja,
és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté
nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A
fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté
nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.
(4) *  Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a
csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések
végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt
teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti követeléseket. A
végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt
a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.
21/B. § *  Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a
bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós
fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós
felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a
felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A
vagyonfelügyelő kirendelése - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és
díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá
a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen
időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós
gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni
cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi
székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel
rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség
teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel.
21/C. § *  (1) A 21/A. § (2) bekezdés és a 21/B. § szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben
hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben a nyilvántartásba vett hitelezők száma több mint 100.
(2) *  A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A
közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A hirdetményi úton történő
kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és postai úton
meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői
képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos
időközökkel kell közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel
tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá hogy a végzés ellen benyújtott
esetleges fellebbezéseket a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 3 munkanapon belül lehet a
bíróságon megtekinteni, és a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 5 munkanapon belül lehet rá
észrevételt benyújtani.
(3) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a
második közzétételtől) számított 8 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. A
fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok

26
jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében
meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell
küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A
21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele
időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós
számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni .

14. A felszámolási eljárás fogalma, megindítása,

alanyai Cstv.22.§-től
Fogalma: A fizetésképtelen adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére
irányuló eljárás, melynek során a hitelezők követeléseinek az adós gazdálkodó szervezet
vagyonából történő lehetséges mértékű kielégítésére a törvényben szabályozott módon és
sorrendben kerül sor.
Cstv: kettős cél, a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők
törvényi sorrend szerinti kielégítése

Megindítása:
 A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén
o esetei:
 hivatalból
 az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy
 a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet
felszámolását kezdeményezte,
 a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel
szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás
nem vezetett eredményre) folytatható le.
o A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
o Ha kérelemre indul, akkor a kérelmező részéről a jogi képviselet kötelező
o Ha csődeljárás előzte meg a felszámolást, akkor a csődeljárást lefolytató
bíróság, illetőleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszertörlési eljárást
lefolytató cégbíróság szerinti törvényszék illetékes.
 Adós által történő megindítása a felszámolásnak
o Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri a kérelemben be kell
jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott
vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott
számlák számát is.
o Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás
lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni.
o ugyanazokat kell csatolnia mint a csődkérelemhez kell
 Hitelezői kérelemre induló felszámolási eljárás
o a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét ,
o a lejárat (esedékesség) időpontját és
o annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.
o A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.
o Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a
kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem

27
 benyújtásáról a kérelem egy példányának megküldésével haladéktalanul
értesíti az adóst.

Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak

nyilatkozni arról , hogy a kérelemben foglaltakat elismeri e.

 Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér e
a tartozás kiegyenlítésére haladékot ( max . 45 napot kaphat) illetve be kell jelentenie a
számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát
 Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét
vélelmezni kell.
 Az a hitelező jogosult felszámolási kérelmet benyújtani, aki
o jogerős és végrehajtható bírósági vagy hatósági határozaton
alapuló követeléssel, illetve
o az adós által elismert vagy nem vitatott, lejárt vagyoni
követeléssel rendelkezik

15. Fizetésképtelenségi okok

A bíróság adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg az eljárás megindításától
számított 60 napon belül, ha a Cstv-ben tételesen felsorolt fizetésképtelenségi okok
egyike fennáll.

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejárát
követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az azt követő hitelezői írásbeli
fizetési felszólításra sem teljesítette,
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fmh-ban megállapított teljesítési határidőn belül
tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban között egyezség
ellenére nem teljesítette
e) a bíróság a korábbi csődeljárást megszűntette
f) az adós illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a
vagyonát, illetőleg az adós a tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem
tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet
tagjai felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról hogy a kötelezettséget vállalnak a tartozások
esedékességekor történő kifizetéshez szükséges források biztosítására.
Az a) pont szerinti esetben a hitelező fizetési felszólításénak tartalmaznia kell legalább a
követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét s meg kell határozni a végső
határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a
felszámolási eljárást.
Postai úton küldött fizetési felszólításnál ha tértisen akkor az átvételi időpontban, vagy más
könyvelt küldemény esetében pedig, a feladástól számított 5. munkanapon a belföldi
címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
Ha nem áll fenn kizáró ok, az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül
megszűnteti.

28
 16. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése, feladata
Cstv. 24/A.§

Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése előtt a bíróság az adóst meghallgatja.

A bíróság haladéktalanul kijelöli az ideiglenes vagyonfelügyelőt és erről a feleket értesíti,
feltéve,hogy a kérelmet előterjesztő hitelező
a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és
b) követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű
magánokirattal igazolja,
c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját előlegezi ( jogi személyiség nélküli adósnál
200.000 ft, jogi személyiséggel rendelkező adósnál 400.000 Ft és ezek nem
tartalmaznak ÁFA-t)
Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban
csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes
gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más nyilatkozatot.
Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző
csődeljárásban eljárt vagyonfelügyelő, és a csődeljárásban együttes cégjegyzési illetve
pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illette meg, ugyanez irányadó az
ideiglenes vagyonfelügyelői működése alatt is.
Az ideiglenes vagyonfelügyelő:
- figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét
- áttekinti az adós vagyoni helyzetét
- betekinthet az adós könyveibe, pénztárába
- pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja
- felvilágosítást kérhet
- adós vagyontárgyát átvizsgálhatja
Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a
felszámolási eljárás megszüntetéséig tart.

17. A felszámoló kijelölése, jogállása

 A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben, elektronikus, véletlenszerű kiválasztás
segítségével haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (felszámoló).
 Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók
névjegyzékében.
 Ki lehet felszámoló?
o A felszámolóként kirendelhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg.
o A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.
 A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost jelöl ki, aki büntetlen
előéletű, nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll fel vele szemben összeférhetetlenségi,
illetve kizáró ok, és megfelel a Cstv-ben meghatározott feltételeknek.
 Felszámolóbiztosnak csak felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel
rendelkező olyan személy jelölhető ki, aki legalább egy év időtartamú, felszámoló
szervezetnél töltött szakmai gyakorlatot tud igazolni.

29
  A kijelölést megelőzően a felszámoló számára nyilatkozatot kell tenni arról, hogy nem esik
kizáró ok alá, továbbá az adott eljárásban a személyével összefüggésben nem áll fenn
összeférhetetlenségi ok. A kijelölt felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya,
tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.
A felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:

 Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,

o amely az adós tulajdonosa, hitelezője vagy az adós vagyonának nem üzletszerűen
eljáró bizalmi vagyonkezelője,
o amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa, hitelezője vagy az adós vagyonának
nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelője,
o amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója többségi
befolyással rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet
folytató más szervezetben.
 Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,
o aki az adós vagy az adós kizárólagos vagy többségi részesedésével rendelkező
gazdasági társaság tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés
a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt
megillető díj, költségtérítés
o aki a fentiek közeli hozzátartozója,
o akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
o aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy
hitelezője,
o aki ezen vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója,
o aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató
más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag,
részvényes vagy vezető tisztségviselő,
o aki 3 éven belül adós foglalkozatottja volt, vagy adóssal üzleti kapcsolatban áll
o aki az MNB-nél felügyeleti biztosi tevékenységet látott el
o akit a felszámoló nem jelentett be a felszámolói nyilvántartásba
 A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől vagy ha a kizárási ok később
következik be, annak bekövetkeztétől számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a
bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.
 Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolók
névjegyzékéből való törlését.
A felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja.

 A felszámolóbiztos a kinevezésekor a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való
közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
 A felszámolóbiztosi tevékenység időtartama alatt a felszámoló írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a felszámolóbiztost annak igazolására, hogy
büntetlen előéletű e, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való
közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll e.
A kijelölést követően a bíróság felmenti a felszámolót, illetve a felszámolóbiztost ha:
- megállapítja, hogy vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy a névjegyzékből törölték,
illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult

30
 - erre irányuló kifogás hiányában is, ha az eljárást adataiból végzésben megállapítja,
hgy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat.
A felszámoló fellebbezéssel élhet ezt a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. A kijelölt felszámoló
tevékenysége során az adós képviseletében jár el, az eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át.

18. A felszámolás megindításának joghatásai

Társasági jogi hatások
- a felszámolás kezdő időpontjától megszűnnek a tulajdonosok külön jogszabályban
meghatározott jogai
- az adós gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a
felszámoló tehet
- f.a. toldat használata a cégnévben

Anyagi jogi hatások

- az adós valamennyi tartozása esedékessé (lejárttá) válik
- a pénztartozások után az eredeti lejáratig szerződéses kamat, az eredeti határidőtől a
kiegyenlítésig késedelmi kamat is érvényesíthető
- hitelezői követelés beszámítása az adós vonatkozásában korlátozottá válik
- a hitelezők között elsőbbségi kielégítési jogosultsággal rendelkeznek, akik a
közzétételtől számított 40 napon belül jelentik be követelésüket. Aki 40-180 nap
között jelentkezik be azt a felszámoló külön nyilvántartásba veszi, és igényüket csak
akkor elégíti ki, ha a 40 napon belüliek után marad fenn még fedezet. A 180 napos
hatidő jogvesztő.
- az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom
és végrehajtás( zálogjog, vételi jog, visszavásárlási jog) megszűnik a vagyontárgy
értékesítésével
- az adós által adott óvadékból a jogosult a Ptk szerint kielégítheti követelését, de ha ezt
nem 3 hónapon belül akkor zálogjogosultként tarthat igényt

Eljárásjogi hatások
- pénzkövetelés érvényesítése csak a felszámolási eljárás alatt
- végrehajtási eljárások megszüntetése
- képviselet megváltozása
- peres és nemperes eljárások folytatódnak

19. A hitelezői választmány-hitelezői képviselő

Cstv.39.§
 a hitelezői választmány megalakítása vagy hitelezői képviselő választása céljából a felszámoló
a felszámolás közzétételét követő 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket
összehívni

31
  a megalakulást követően / választás esetén a felszámoló 15 nappal előbb köteles tájékoztatni a
választmányt/képviselőt az általa megkötendő szerződésekről, felmondásokról és adós
készleteinek selejtezéséről. Ezekre 8 napon belül észrevételt tehet
 a felszámoló negyedévente jelentést küld
 ha a felszámoló kötelezettségének nem tesz eleget, a választmány/képviselő kezdeményezheti
a bíróságnál a felmentését
 Minimum a követelések 1/3-val kell rendelkezni
 Cél: hitelezői érdekek képviselete a bíróság, felszámoló előtt
 1 adós = 1 választmány

20. Felszámolási egyezség Cstv. 41-46.§

- cél: jogutód nélküli megszűnés elkerülése

Közzétételt követő 40 nap felszámolási zárómérleg

× --------------------------------------------------------------------------------------------×
A fenti időtartam alatt azon hitelezők akik bejelentkeztek és az adós között bármikor
helye van egyezségnek.
- speciális szabály: azon hitelezők akik nem jelentkeztek be az eljárásba, egyezségkötés
esetén nem érvényesíthetik követelésüket ( Ptk. szerint pedig lenne rá lehetőség az elévülés
szabályai szerint)
- nem szerepelhetnek az egyezség megkötésében: a) felszámolási eljárás költségeinek b)
tartási és életjáradéki c) munkabér követelések jogosultjai
- annyiban tér el a csődegyezség szabályaitól, hogy ez csak akkor lesz érvényes ha a
bíróság jóváhagyja valamint,
o minden kielégítési csoportban legalább 50%-ban hozzá kell járulniuk az
egyezséghez,
o és ezek követeléseinek az egyezség megkötésére jogosult hitelezők összes
követelésének 2/3-át el kell érnünk (50 000 Ft – 1 szavazat)
- kényszeregyezség, mivel azokra a hitelezőkre is kiterjed a hatálya, akik nem járultak
hozzá

Bíróság az adós kérelmére 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart

Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők
megállapodhatnak a tartozások

 kielégítésének sorrendjében,
 teljesítési határidejének módosításában,
 kielégítésének arányában és módjában, továbbá
 mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként
szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező
intézkedésekre.

32
  A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló
személyt jelölhetnek ki.

Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az

egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan
nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az
adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan
alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen
alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül
kielégítésre
A tárgyaláson jelen lévő feleknek a bíróság a végzést a kihirdetéssel közli
Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a követelések
kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a
jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A
végzés ellen perújításnak nincs helye.
A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert
vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló
díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt

- felszámoló elkészíti a felszámolási zárómérleget és a kimutatásokat amit 30 napon

belül megküld a NAV-nak.

21. A felszámoló eljárása Cstv. 46-51§

Ha egyezségre nem kerül sor, felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele
szemben támasztott követeléseket. Ezután nyitó felszámolási mérleget készít és
megtervezi a költségeket, majd felszámolási ütemtervet.
- hitelezői választmány hozzájárulását 100 napon belül kell beszerezni ( ha van ilyen
választmány)
- nyilvántartásba veszi:
 40 napon belül bejelentett és,
 40-180 nap között bejelentett követeléseket
- a bejelentett követeléseket 45napon belül megvizsgálja és közli az érdekeltekkel. Ha vitatható
az igény->15napon belül megküldi a bíróságnak
- A felszámoló az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja, az egyik fél
részéről sem teljesített szerződésektől elállhat.
- nem mondhatja fel azonnali hatállyal:
 lakásbérleti szerződés
 képzési szerződés
 munkaszerződés
 kollektív szerződés
 nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés
- a felszámolás kezdő időpontjától a munkáltatói jogokat a felszámoló gyakorolja
Felszámoló és a hitelező megtámadási joga Cstv 40. §

 A felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves

jogvesztő határidőn belülmegtámadhatja:

33
 o A felszámolási kérelem bíróságra érkezését megelőző 5 éven belül kötött
szerződéseket, ha az adós szándéka a hitezők kijátszására irányult és a
másik fél erről tudott vagy tudnia kellett
o …………3 éven belül kötött szerződést, ha annak tárgya ingyenes
elidegenítés, vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, 3. személy
javára feltűnően értékaránytalan szerződés
o …………90 napon belül kötött szerződést, ha annak tárgya az egyik
hitelező előnyben részesítése, biztosíték nyújtása az egyik hitelezőnek

- a felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, vagyonát

pedig nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron, árverés vagy pályázat
keretében.
o Árverés: hirdetménnyel tűzi ki, amelyben szerepel az adós neve, székhelye, árverés
helye ideje, árverésre kerülő vagyontárgyak és annak becsértéke, iny adatok,
tartozékok és az árverési előleg összege
o Nyilvános pályázat: cégközlönyben a benyújtásra megállapított kezdő időpontot
megelőzően legalább nappal előbb teszi közzé. Felhívás tartalmazza: az értékesítendő
vagyont, feltételeket, ajánlat benyújtásának formáját és elbírálás módját. Kötelező
nyílvános ártárgyalást tartani
o Természet vagy környezetvédelmi oltalom alatt álló ingatlan esetében a államnak
elővásárlási joga van
o az árverés vagy a pályázat történhet elektronikus úton is, külön korm.rendelet szerint
- ha a felszámolási eljárás során elegendő pénz folyt be a felszámoló közbenső mérleget készít,
de egyébként évente kötelező ez a mérleg elkészítése
- a felszámoló közbenső mérleget, bevétel és ktsg kimutatást, a hitelezők kielégítési sorrendjét
tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot köteles a hitelezőknek megküldeni. Erre a
hitelezőknek 15 napja van észrevételt tenni. Ha oké minden-> A felszámoló bíróság 30 napn
belül végzéssel jóváhagyja vagy elutasítja.
- felszámoló intézkedésével vagy mulasztásával szemben 8 napon belül kifogással élhetnek
( választmány, sérelmet szenvedett fél vagy hitelezői képviselő)
- A felszámoló a felszámolás befejezésekor készít:
o felszámolási zárómérleget, amely tartalmazza:
 pénzeszközök
 megmaradt vagyontárgyak
 be nem hajtott követelések
 ki nem egyenlített tartozások
 fel nem osztható és felosztható vagyont
o bevétel és ktsg kimutatást. amely tartalmazza:
 árbevétel és költségeket
 vagyontárgy értékesítésével kapcsolatos ellenértéket
 behajtott követeléseket
 kiegyenlített felszámolási költségeket
o záró adóbevallást
o zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot

: amiket megküld a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik az adós

iratanyagának irattári elhelyezéséről

34
 22. Hitelezők kielégítési sorrendje
A hitelezők kielégítési sorrendje, a rangsor elve (Cstv. 57.§)
a) a felszámolási eljárás költségei,
b) a felszámolás kezdő időpontja előtt körülírással meghatározott zálogtárggyal
biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2)
bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli,
akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 5:118-5:122. §-a az irányadó,
c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék,
sérelemdíj, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja
részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat
élete végéig megilleti,
d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági
tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a
kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy
jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és
mikrovállalkozás, a mezőgazdasági őstermelő követelése, valamint a Szövetkezeti
Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja azon követelései, amelyek azon alapulnak,
hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a biztosított betéttel
rendelkező betétesek jogutódjává, illetve követeléseik jogosultjává vált,
e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - kivéve a (2)
bekezdés szerinti adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható
köztartozások, a büntetőeljárásban az állam javára fizetendő összeg, továbbá a
visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló
más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi
közös költség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának a d)
pontban nem említett követelései,
f) egyéb követelések,
g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi
pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás,
h) azok a követelések, amelyek jogosultja az adós gazdálkodó szervezet tagja, vezető
tisztségviselője vagy azok közeli hozzátartozója, az adós többségi befolyása alatt
álló gazdálkodó szervezet, illetve az adós ingyenes szerződései alapján fennálló
követelések
ha) a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),
hb) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
hc)  *   az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,
hd)  *   a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa,
he)  *   az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet,
hf) az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).

A követeléssel arányos kielégítése

- ha az adós gazdálkodó szervezet vagyona valamennyi tartozás kielégítésére nem
elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítése után a Cstv. 57.§ (1) bekezdés
c) majd d) pontjába tartozó követelések jogosultjait kell arányosan kielégíteni

35
 - az 57.§ (1) e)-g) pontjába sorolt követelések kiegyenlítésére nincs elegendő vagyon,
akkor az egymást követő csoportba tartozó hitelezőket a csoporton belül a követeléseik
arányában kell kielégíteni
- kielégítések időpontja eltérő

23. Felelősség a ki nem elégített hitelezői igényekért

(megállapítási és marasztalási per)
33/A. § *  (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a
6. § szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a
felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét
követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati
összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben
történő kielégítése más okból meghiúsulhat. E bekezdés alkalmazásában a hitelezői érdekeket figyelmen kívül
hagyó tevékenységnek minősül az is, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a
környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott
kötelezettségeket, és ennek következtében a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése
meghiúsulhat. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.
(2) A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek
meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó
szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk
kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló
követeléseket.
(4) Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve
az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői
veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve)
intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
(5) Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem vagy nem
megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója]
külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. §
(1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási
kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a
hitelezők érdekeit is figyelembe vette.
(6) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti körülményekről és információkról, valamint a perek megindításáról
köteles a hitelezőket tájékoztatni.
(7) *  Az (1) bekezdés szerinti keresetlevelet a bíróság visszautasítja, ha ugyanazon vezető ugyanazon
tevékenységére tekintettel kezdeményezett megállapítási pert már jogerősen elbírálták, vagy ha a per még
folyamatban van, de az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalást már berekesztették.
(8) *  Ha a keresetet hitelező nyújtotta be, és azt a bíróság nem utasította vissza, a bíróság a keresetindításról a
keresetlevél megküldésével értesíti a felszámolót.
(9) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése
céljából. A biztosíték nyújtására irányuló kérelemben a biztosítéknyújtás indokoltságát alátámasztó
körülményeket valószínűsíteni kell. A biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára
forintban befizetendő pénzösszeg lehet. A keresetlevelet - a beavatkozás lehetőségére történő felhívással - és a
biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban hozott határozatokat az adós gazdálkodó szervezet
azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni,
amely az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett részesedéssel rendelkezett. A bíróság a biztosíték nyújtása
iránti kérelmet soron kívül bírálja el. A biztosítéknyújtás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye, a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni. Az említett tag, illetve a külföldi
székhelyű vállalkozás a biztosíték teljesítéséért a vezetőtől való behajthatatlanság esetén kezesként felel. A
külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti
a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

36
 (10) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti keresetet jogerősen elutasította, és a felszámolási eljárást befejező
végzés meghozatalakor ugyanazon vezető más tevékenysége miatt nincs az (1) bekezdés szerint kezdeményezett
eljárás folyamatban, a (9) bekezdés szerinti biztosítékot a bíróság hivatalból, 15 napon belül visszautalja.
(11) *  A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követően
bármely hitelező keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól, hogy az (1) bekezdés szerinti perben
jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét
a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.
(12) * 
(13) *  Ha több hitelező terjeszt elő a (11) bekezdés szerinti marasztalási keresetet, a bíróság a pereket
egyesíti, és a hitelezők pernyertessége esetén a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik oly
módon, hogy az 57. § szerinti kielégítési sorrendre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, és a (9) bekezdés
szerinti biztosítékot is e bekezdésnek megfelelően kell a hitelezők követelésére felosztani.
(14) A Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, 3:118. §-ában, 3:347. § (3) bekezdésében, valamint a környezet
védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a vezető tisztségviselők polgári jogi
felelősségének megállapítására és velük szemben a szerződésen kívüli kártérítési igény érvényesítésére az e §-
ban foglaltak alapján kerülhet sor, ha a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére felszámolási eljárásban
kerül sor.

- Megállapítása per Cstv 33/A §

Hitelezó / felszámoló a felszámolási eljárás alatt kérheti a felelősség megállapítását annak akik a
felszámolás kezdő időpontja előtt 3 éven belül vezető tisztségviselők voltak vagy a gazdasági
társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakoroltak

és a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatikat nem a

hitelezők érdekeinek figyelembe vételével látták el,

és így a gt. vagyona csökkent vagy a hitelezők kielégítés meghiúsult.

- kérhetó vagyoni biztosíták nyújtása is
- mentesülhet

- Marasztalási per Cstv. 33/A § (6)

A hitelező kérheti, hogy a felszámolási eljárás jogerós lezárást (cégközlönyben való közzététel) követő
90 napos jogvesztő határidőn belül marasztalják a tagot
Felsz . elj . lezárásáról hozott határozat közzététele
Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam felel.
Felelősséggel tartozik azonban a járadékjellegű követelésekért, vagy olyan vagyontárgyak
értékének erejéig amelyek forgalomképtelenek és állami tulajdonban vannak.

A befolyással rendelkező illetve az egyedüli tag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság

minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós
vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során , vagy annak jogerős
lezárásról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő
határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak az adós társaság felé
érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel korlátlan és teljes felelősségét a
társság tartozásaiért.

A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása esetén amennyiben az adósnak a jegyzett tőkéjének

50%-ot meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló
kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző 3
éven beül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag korlátlanul felel az
adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve ha bizonyítja hogy a részesedés átruházásakor
fizetőképes volt, és ezután következett be a tartozás felhalmozódása, vagy ugyan

37
 fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt ugyan, de az átruházás során jóhiszeműen, a
hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. Cégközlönyben való közzétételét követő 90
napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani a keresetet.

24. Egyszerűsített felszámolás Cstv. 63/B.§

Ez a felszámolási eljárás speciális esete.
Egyszerűsített felszámolásra két okból kerülhet sor:
- egyrészt ha a vagyon várhatóan a felszámolási költségek ( hitelezői követelések)
fedezésére sem elegendő
- másrészt a nyilvántartások illetve a könyvvezetés hiánya miatt a felszámolási eljárás
technikailag lebonyolíthatatlan az általános szabályok szerint
Az eljárás menete:
1) A felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített
felszámolási kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz Felszámolás kezdő időpontját követő
45 napon belül felhívja a hitelezőket hogy ha van az adósnak bárhol fellelhető vagyona vagy
segíteni tudnak az eljárás szabályszerű lefolytatásában 15 napon belül jelentsék be.

2) Amennyiben felhívások eredménytelenek és az eljárás a felszámolási eljárás általános

szabályai szerint nem folytatható le->Bíróságnak megküldi az írásbeli jelentését és a
vagyonfelosztási javaslatát + kérelem az adós vagyonának felosztására

3) A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a Bíróság megküldi a hitelezőknek és a

NAV nak a felszámoló írásbeli jelentését és vagyonfelosztása vonatkozó javaslatát. A
jelentésre és a vagyonfelosztási nyilatkozatra kifogást írásban lehet benyújtani 15
munkanapon belül

4) A Bíróság végzéssel elrendeli felosztani a vagyont és megszünteti az adóst, és a felszámolási

eljárás befejezését. Elrendeli a Cégközlönyben való közzétételt.

Ha az egyszerűsített felszámolási eljárás könyvvezetés vagy nyilvántartási hiányosságok miatt

került sor, vagy a vezető tisztségviselő neki felróható okból nem tett eleget a cég felszámolását
megelőző 3 évben az éves beszámoló közzétételi kötelezettségének, az adós gazdálkodó szerv
vezetőjét kötelezi a felszámoló díjának, illetve a hitelező által megfizetett illeték és közzétételi
díj megtérítésére.

38