Fogalmak, személyek és évszámok – Történelem 9.

AZ ÓKORI RÓMA
FOGALMAK

13. lecke
latinok: indoeurópai népcsoport, a Kr. e. 2. évezred végén telepedtek Tiberis folyótól délre fekvő
Latium térségében
etruszkok: ismeretlen eredetű ókori nép Közép-Itáliában, rövid virágzásuk idején Latiumot is uralmuk
alá vonták, az utolsó etruszk királyt 510-ben űzték el a rómaiak
senatus: a legfőbb törvényhozó szerv a köztársaság idején, tagjai csak a patríciusok lehettek
consul: az ókori Róma legfőbb magistratusai a köztársaság idejében, Róma tényleges vezetői, 2
személyt választottak 1 éves időszakra
köztársaság: egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a
közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti, római államforma
patrícius: a földtulajdonnal rendelkező római előkelők, a szó jelentése: ’jó apától származó’
plebejus: a (földtulajdonnal nem rendelkező) római köznép
dictator: a Római Köztársaság legfőbb rendkívüli tisztviselője, tetteiért nem lehetett felelősségre
vonni hivatali idejének letelte után sem, félévre választották
néptribunus: a plebejusok saját tisztségviselője Kr. e. 494-től, vétőjoggal rendelkezett, személye és
háza szent és sérthetetlen volt

14. lecke
colonia: a Római Birodalom teljes római polgárjoggal rendelkező - római jogú - telepesei által
alapított város volt
provincia: római tartomány (az első provincia Capua volt)
punok: a föníciaiaktól származó észak-afrikai kereskedőnép, fővárosuk Karthágó volt, 3 háborút is
folytattak a rómaiakkal
adóbérlet: az állami adókat kibérlik magánszemélyek, akik azután a saját szakállukra szedik be
azokat. A Római Birodalom provinciáiban kibérelték gazdag pénzemberek (ún. lovagok) az adózást.
(Előre, egy összegben kifizették az államnak a bérletet, és azután az adót maguknak szedték be.)
senatori rend: az optimaták politikai szerveződése
hadseregreform: Marius nevéhez fűződik; a katonákat a plebs közül válogatták, állandó felszerelést
és kiképzést biztosítottak nekik, 16 év katonai veteránná válták, és földet kaphattak
proscriptio: Sulla fekete listája; akinek a neve rákerült e listára, azt bárki büntetlenül megölhette vagy
feladhatta
legio: a római hadsereg alapvető szervezeti egysége [3000 gyalogos és 300 katona alkotta]

15. lecke
triumvirátus: három férfiú szövetsége (az első triumvirátus tagjai: Caesar, Pompeius, Crassus [Kr. e.
60]; a második triumvirátus tagjai: Octavianus, Marcus Antonius; Lepidus [Kr. e. 43])
naptárreform: Julius Caesar naptárreformja összhangba hozta az évszakok és a hónapok rendjét,
jelentősége a szökőévek bevezetése [Julianus-naptár]
plebs: a patríciusoknak nem minősülő, de Rómában élő köznép
censor: római tisztség, feladata a vagyonösszeírás volt
pontifex maximus: a vallási élet irányítója, római tisztség
augur: madárjós, római tisztség
augustus: „istentől gyarapított férfiú”, Octavianus egyik – a római néptől kapott tisztsége volt, amit a
későbbiekben névként viselt
princeps: „első polgár”, Augustus egyik – a római néptől kapott tisztsége volt
principátus: köztársasági formákkal leplezett egyeduralom
Pax Romana: „győzelmes béke”, Augustus jelszava volt, mely szerint a birodalomban a római békét
hozta el kormányzásával

16. lecke
romanizáció: az a folyamatot értjük, amely során a Római Birodalom meghódított területein
(provinciáin) a leigázott népek átvették a rómaiak kultúráját
magistratusok: Róma legfőbb választott tisztségviselői
aquaduct: római vízvezeték
amfiteátrum: tömegszórakoztatást (pl. gladiátorjátékok, állatviadalok stb.) szolgáló ókori római
épülettípus
domus: római ház
insula: római, akár többemeletes bérház
millarium: római mérföldkő

17. lecke
fiscus: császári kincstár
limes: a Római Birodalom védelmét szolgáló szárazföldi határvonal
latifundium: római nagybirtok
colonus: mezőgazdasági kisbérlő a nagybirtokosok földjein
házas rabszolga: a colonushoz hasonló, ám annál jogaiban korlátozottabb földbérlő
dominatus: nyílt egyeduralom (Diocletianus vezette be)
tetrarchia: négyes uralom (Diocletianus vezette be); 2 társcsászár és egy-egy alcsászár

18. lecke
Messiás: a zsidók által megjövendölt Megváltó
páli fordulat: kettős jelentése van; az első: a korábban keresztényüldöző Saul a damaszkuszi úton
megtért, és Pál néven a kereszténység egyik legnagyobb hittérítője vált belőle; a második jelentése:
Pál apostol módosított az eredeti tanításokon, mert már nem volt kitétel a szegénység, kiterjesztette
a kereszténységet kortól, nemtől és néptől függetlenül mindenkire
evangélium: jelentése örömhír; az Újszövetség 4 könyvét szokás evangéliumnak nevezni (Máté,
Márk, Lukács, János)
Ószövetség: a keresztény Biblia első része [szövetség Isten és a zsidó nép között
Újszövetség: a keresztény Biblia második része [szövetség Isten és az egész emberiség között]
apostol: azokat a férfiak, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik
episzkoposz: a püspök görög elnevezése
metropolita: a környék legnagyobb településének püspöke
presbiterek: a püspök segítőtársai, belőlük alakult ki a papság
hierarchia: „szent uralom”, az egyház belső felépítése

19. lecke
dogma: megkérdőjelezhetetlen hitelv
Szentháromság: az egyház első dogmája; az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége [niceai zsinat]

20. lecke
Emona: Ljubjana
Savaria: Szombathely
Scarabantia: Sopron
Sopianae: Pécs
Aquincum: Óbuda
Gorsium: Tác
Brigetio: Szőny
Vindobona: Bécs
SZEMÉLYEK

13. lecke
Romulus: a hagyomány szerint testvérével, Remusszal alapította Rómát Kr. e. 753-ban
Remus: a hagyomány szerint testvérével, Romulusszal alapította Rómát Kr. e. 753-ban
Tarquinius Superbus: az utolsó etruszk uralkodó Rómában (Kr. e. 510-ben űzték el)
Pürrhosz: a dél-itáliai görög városállamok hadvezére a tarentumi háborúban, híres mondása: „„Ha
még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk.” (pürrhoszi győzelem)

14. lecke
Hannibál: pun hadvezér, a második pun háborúban (Kr. e. 264-241) vezette sikerre a pun hadakat az
Alpokon keresztül római területre
Cornelius Scipio: római hadvezér, Hannibál legyőzője Zámánál Kr. e. 202-ben.
Gracchus-testvérek: néptribunusok, akik a Licinius-féle földtörvény felújításával haragították
magukra a senatori rendet (Tibierius Gracchust megyilkolták Kr. e. 133-ban, az öccse, Caius Gracchus
pedig öngyilkosságot követett el Kr. e. 123-ban)
Marius: néppárti politikus és consul, a hadseregreform bevezetője, Sulla legádázabb ellenfele
Sulla: római dictator, 10 éves diktátorsága (Kr. e. 89-79) alatt bevezette a proscriptiót, és végleg le
akart számolni a lovagrenddel, a senatus létszámát 300-ról 600 főre növelte, 10.000 rabszolgát
felszabadított és letelepített Róma környékén

15. lecke
Spartacus: capuai gladiátorharcos és hadvezér, a korszak legnagyobb rabszolgafelkelésének (Kr. e.
73-71) kirobbantója
Julius Caesar: néppárti politikus és hadvezér, az első triumvirátus alapítója (Kr. e. 60.), Pompeius
legyőzése után örökös dictatornak választotta magát, Kr. e. 44 március idusán meggyilkolták a
szenátus tagjai
Pompeius: római hadvezér és triumvir, Kr. e. 48-ban Caesar legyőzte Pharszalosznál
Kleopátra: Egyiptom uralkodója, Marcus Antonius élettársa, Octavianus győzelme utána
megmérgezte magát
Brutus: római szenátor, Casear állítólagos fattya, a Caesar elleni összeesküvés és gyilkosság fő
szervezője (Cassiusszal együtt)
Marcus Antonius: Caesar hadvezér, a második triumvirátus tagja, Kleopátra élettársa, Octavianus
győzelme utána megmérgezte magát
Octavianus–Augustus: Caesar unokaöccse és végrendelet szerint fogadott fia, a második triumvirátus
alapítója, Antonius és Kleopátra legyőzése után a principátus alapítója

17. lecke
Tiberius: Augustus fogadott fia, és az utána következő első császár (Kr. u. 14-37)
Caligula: Tiberius fogadott fia, a harmadik császár (Kr. u. 37-41), állítólag saját lovát akarta
konzultársává kinevezni
Nero: a fennmaradt írások szerint a korszak legvéreskezűbb császára volt (Kr. u. 54-68), anyját
meggyilkoltatta, saját magának 35 méteres szobrot állíttatott, Róma felgyújtását is a nevéhez kötött,
de ennek nincsenek konkrét bizonyítékai
Traianus: római császár (Kr. u. 98-117), uralma idején foglalták el a rómaiak Dacia provinciát (Kr. u.
107) és Mezopotámiát
Hadrianus: római császár (Kr. u. 117-138), uralkodása alatt feladta Mezopotámiát, Britanniánál pedig
védelmi vonalat építtetett ki (Hadrianus fala)
18. lecke
Jézus: a keresztények szerint a Megváltóként tisztelt próféta, akit megfeszítettek, de harmadnapra
feltámadt a követői szerint, a későbbi keresztény dogma szerint személye egyenlő a Szentlélekkel és
az Atyával
Mária: a keresztény hagyomány szerint Jézus anyja, aki szeplőtelenül fogant
József: a keresztény hagyomány szerint Jézus anyja
Heródes: júdeai zsidó király, a keresztény hagyomány szerint meg akarta öletni Jézust csecsemő
korában
Poncius Pilátus: római helytartó Júdeában, a keresztény hagyomány szerint Jézus keresztre
feszítéséért volt felelős („Mosom kezeimet!”)
Szent Péter: Róma első püspöke, Jézus nevezte ki az eljövendő egyház vezetőjének
Szent Pál: a megtért Pál a korszak legnagyobb hittérítőjévé vált, nevéhez fűződik az egyház páli
fordulata

19. lecke
Diocletianus: római császár (Kr. u. 284-305), bevezette a nyílt egyeduralmat (dominatus) és a négyes
uralom (tetrarchia) rendszerét, uralkodása alatt volt az utolsó nagy keresztényüldözés
Constantinus: római császár (Kr. u. 306-337), nevéhez fűződik a kereszténység szabad
vallásgyakorlása (milánói edictum) és a niceai zsinat összehívása is, új fővárost alapított
Constantinopolis (Konstantinápoly) néven
Attila: hun vezér, 451-ben Catalaunumnál megütközött az egyesített római-germán sereggel, 453-
ban meghalt

Évszámok

Kr. e. 753: Róma alapítása

Kr. e. 510: elűzik az utolsó etruszk királyt, a római köztársaság létrejötte
Kr. e. 264-146: pun háborúk
Kr. e. 133: Tiberius Gracchus földreformja és halála (néptribunus volt)
Kr. e. 123: Caius Gracchus földreformkísérlete és halála (néptribunus volt)
Kr. e. 60: az első triumvirátus
Kr. e. 48: pharszaloszi ütközet (Caesar legyőzi Pompeiust)
Kr. e. 44. március 15.: Caesar halála
Kr. e. 31: actiumi ütközet (Octavianus legyőzi Antoniust és Kleopátrát)
Kr. e. 27-Kr. u. 14: Augustus uralkodása
Kr. u. 70: jeruzsálemi főtemplom lerombolása
Kr. u. 284-305: Diocletianus uralkodása (az utolsó nagy keresztényüldöző)
Kr. u. 313: milánói ediktum
Kr. u. 325: niceai zsinat
Kr. u. 391: Theodosius császár államvallássá nyilvánítja a kerszténységet
Kr. u. 395: a Római Birodalom kettészakadása
(Theodosius császár felosztja két fia között a birodalmat)
Kr. u. 476: a Nyugatrómai Birodalom bukása
Kr. u. 9-433: Pannónia provincia