A közlekedés dinamikai problémái

8. Az erő legyen Utazási szokásainkat jelentő-

sen meghatározza az üzem-
velünk! anyag ára. Ezért ha lehet, gyalog,
kerékpárral vagy tömegközlekedési
eszközökkel utazzunk! Ez nemcsak
egészséges, mivel többet mozgunk,
de a környezetet is védjük a keve-
sebb káros anyag kibocsátásával. Ha
mégis autót kell használnunk, akkor
vajon hogyan takarékoskodhatunk az
üzemanyaggal?

E gy jármű mozgásának fenntartásához sokkal

kevesebb erő szükséges, mint a megváltoztatá-
sához. Ideális esetben egyáltalán nem is lenne szük-
séges hozzá erő. Üzemanyag-fogyasztását ezért be-
folyásolhatja, hogy működése közben hányszor kell
gyorsítania, fékeznie vagy irányt változtatnia.

A gépkocsik üzemanyag-fogyasz- Üzemanyag CO2-kibocsátás

liter
tását egységben adják meg.
100 km szuperbenzin, ólommen-  liter   gramm 
fogyasztás    km 
Ezzel azt közlik, hogy száz kilométer tes, min. 91 oktánszám  100 km   
úton hány liter benzint vagy gázola-
jat használ el a kocsi. városban 7,1 167
Egy 6,3-es érték például azt jelenti, országúton 4,9 115
hogy 100 km útra körülbelül 6,3 li-
ter üzemanyagot kell számítanunk. vegyes 5,7 134
Egy 240 km távolságra lévő helyre
az oda-vissza úton 4,8-szer ennyi, Beszéljétek Számítsd ki,
tehát kb. 30,2 literes fogyasztás vár- Ne csak meg, hogy mi- Ne csak hogy lakóhe-
ható. (Az egy literre vonatkozó egy- nézd! lyen vezetés- nézd! lyedtől a ked-
ségárral megszorozva tudjuk meg a technikai mód- venc üdülőhe-
fizetendő összeget.) szerek alkalmazásával takarítható lyedig körülbelül mennyit fogyasztana
meg üzemanyag! az az autó, melynek az adattáblázatát
látod! A napi üzemanyagáron szá-
mítsd ki az utazás költségét is!

A törvények szerint az új sze-

mélygépkocsik forgalmazásakor az
üzemanyag-fogyasztás és a szén-
dioxid (CO2)-kibocsátás adatait
egyértelműen közölni kell a vevővel,
és biztosítani kell az összehasonlítás
lehetőségét más hasonló kategóriájú
járművek adataival.

32
Vajon miért fogyaszt többet a kocsi a városi forgalomban, mint az ország-
úton, ahol pedig nagyobb sebességgel halad?
A kérdésre nem is annyira egyszerű a válasz: az üzemanyag-fogyasztás a
jármű motorja által végzett munkától függ. Ez pedig adott távolság esetén a
motor által kifejtett hajtóerővel egyenesen arányos. A városi forgalomban a
járművek gyakran kényszerülnek fékezésre, megállásra. Ezek után mindig
újra fel kell gyorsítaniuk. A gyorsításhoz szükséges erő munkája növeli az
üzemanyag-fogyasztást. Ugyanezért fáradunk el sokkal jobban, amikor bicik-
livel növelni akarjuk a sebességünket.

Mit jelent a
Ne csak városi közleke-
nézd! désben a zöld-
hullám kifeje-
zés? Gyűjtsetek érveket a zöldhullám
bevezetése mellett!

Arisztotelész (Kr. e. 384–322) görög természetfilozófus és más ókori bölcsek úgy gondol-
ták, hogy az erő a testek mozgatásához szükséges. Galilei és Newton óta egyértelmű, hogy az
erő a testek sebességének megváltoztatásához, a gyorsításhoz kell.

Sir Isaac Newton (1643–1727) angol fizikus és matematikus nevéhez fűződik a dina-
mika három alaptörvényének megfogalmazása. Newton 1643-ban született Woolsthorpe-
ban. Édesanyja tizenéves korában kivette az iskolából, hogy gazdálkodó válhasson belőle,
de látva fia kísérletező hajlamát – kis gabonaőrlőt készített, amelyet egy egér hajtott, és
vízmeghajtású faórát épített – visszaküldte tanulni. Az ifjú tizennyolc éves korában került
a Cambridge-i Egyetemre, ahol rövid idő alatt mindent elsajátított, amit a természettudo-
mányban és a matematikában akkor tudtak, majd önálló kutatásba
kezdett. A differenciál- és integrálszámítás felfedezésével megala-
pozta a legtöbb modern tudományág fejlődését. Legfontosabb felfedezései a mechanika
területén születtek, bár az optikában is maradandót alkotott. A róla elnevezett tör-
vények olyan egységes rendszert alkotnak, amelyekkel számos mérnöki problémát
megoldhatunk, és az ingamozgástól a bolygók Nap körüli pályamozgásáig terjedő
mechanikai rendszereket is tanulmányozni lehet. 1687-ben jelent meg a Principia
mathematica philosophiae naturalis című műve, melyben ismertette gravitációs
vonzástörvényét, valamint mozgástörvényeit. Az angol akadémiának 1672-től tagja,
1703-tól haláláig elnöke volt. 1705-ben lovaggá ütötték.1727-ben halt meg, és a West-
minster Apátságban temették el.

Amikor egy nagyteljesítményű autóval

erőteljesen gyorsítunk olyan érzésünk lehet,
mint a repülőgépben a felszálláskor. „Belepré-
selődünk” az ülésbe. Induláskor azért érez-
hetjük, hogy odaszorulunk az üléshez, mert
nagy gyorsulással mozog az autó és minket
a háttámla előre mutató nyomóereje gyorsít.
A jelentős gyorsulások megviselik az emberi
szervezetet, például az autóversenyzők ettől
is kimerülnek egy-egy futam végére. A pilóták,
űrhajósok kiképzésében is jelentős szerepe
van az ilyen terhelési próbáknak.

33
A közlekedés dinamikai problémái

Nézz utána, hogy A lassulás is (negatív) gyorsulás. Nyilvánvaló,

Ne csak
nézd! milyen folyadékot kell hogy egy jármű hirtelen fékezésekor vagy ütközésekor
jelig tölteni az 1 literes sokkal nagyobb erők hatnak, mint indulásakor. Ezért
üvegbe, hogy a tömege 1 kg-mal növeked- fontos például a biztonsági öv használata. Ütközés ese-
jen meg! tén a légzsákok azért hasznosak, mert nagy felületen
oszlatják el az utasokra ható óriási fékezőerőt.
VAN FOGALMAD?
A tehetetlenség mértéke a tömeg Mit jelent az autók gyűrődési zónája?
A tehetetlenség a testeknek az a tulajdon- Ne csak
nézd!
sága, hogy a gyorsító hatásnak ellenállnak.
Egy test sebességét annál nehezebb megváltoztatni,
minél nagyobb a tömege. Tehát a tömeg a tehetetlen-
ség mértéke. A tömeg SI alapmennyiség, jele m (a latin
massa szóból). Pozitív skalármennyiség, mértékegysége
a kilogramm (kg).
Jelenleg a tömeg SI-beli mértékegysége annak a 39 mm
hosszú és 39 mm átmérőjű platina-irídium hengernek a
tömege, amelyet Párizs mellett, Sèvres-ben, a Nemzetkö-
zi Súly- és Mértékügyi Hivatalban őriznek. Mindennapi életünk során tapasztalhatjuk, hogy a
nyugalomban levő tárgyak maguktól nem jönnek moz-
gásba. De megfigyelhetjük, hogy a nyugodtan üldögélő
busz utasai előredőlnek, amikor hirtelen fékez a busz,
F
vagy kilöttyen a leves, ha hirtelen megrántjuk a tányért.
A mozgó testek sebességének megváltoztatásához is kül-
ső hatásra, erőre van szükség. Az erő az a fizikai men�-
nyiség, amely jellemzi az erőhatás nagyságát és irányát.
Egy erő hathat egy test minden pontjára (térfogati erő)
vagy csak a felületére (felületi erő) vagy csak a test egy
hatásvonal
pontjára (koncentrált erő). Azt a pontot, ahol a koncent-
rált erő hat, támadáspontnak nevezzük. Az az egyenes,
amely átmegy az erő támadáspontján és egybeesik az
erővektor irányával, az erő hatásvonala.
Kérdések és feladatok
1. Egy buszon utazó ra deformálódjanak. New- 5. Ha két szemben hala- c) A kalapács a nyelére
utas feljelentést tesz a ton II. törvényének isme- dó vonat összeütközik, az szorul, ha a nyél végét a
busztársaságnál a sofőr retében magyarázd meg, első vagy az utolsó kocsik kemény földhöz ütöget-
ellen azzal az indokkal, hogy miért hatékonyabb törnek össze jobban? jük.
hogy a busz hátsó részé- ez, mint egy merev kor- 6. Mivel magyarázható- d) A porszemcsék vagy
ben ülve ráesett a busz lát? ak a következő jelensé- vízcsyeppek kirepülnek,
elején levő csomagtartó- 3. A Formula-1-es ver- gek? ha egy szőnyeget vagy
ból leeső táska, amikor a senypályák tervezésekor a) A terítőt egy gyors nedves ruhát rázunk.
sofőr hirtelen fékezett. és építésekor a kisodró- mozdulattal leránthatjuk e) Betörik az ablaküveg,
Hogyan döntenél a bíró dott autó lelassításában a megterített asztalról ha a huzat becsapja az
helyében? Igaza van-e a milyen eszközöket hasz- anélkül, hogy a teríték ablakot.
feljelentőnek? nálnak? Ezekben milyen elmozdulna a helyéről. 7. Nézz utána, hogy
2. Az autóutak mentén fizikai törvényszerűsége- b) Egy pohár szájára egy melyik állat a legnagyobb
nagyon fontos az útról ket alkalmaznak? papírlapot helyezünk, tömegű a Földön!
kisodródott autó minél 4. Elmozdul-e, és ha majd arra egy pénzérmét. 8. Miért nem sérülnek
hatékonyabb lefékezése. igen, merre, a vasúti ko- Ha a lapot egyetlen gyors meg a műugrók, amikor
Az autóutak védőkorlátait csiban a csomagtartóra mozdulattal kihúzzuk az 10 m magasságból a vízbe
úgy tervezik, hogy egy akasztott táska, ha a vo- érme alól, a pénzérme a ugranak, és miért sérül
esetleges ütközés hatásá- nat elindul? pohárba esik. meg komolyan az, aki a

34
 KÍSÉRLETEZZ! Foglaljuk össze!
Burgonya és szívószál
Egy közepes méretű burgonyán próbálj   Ha nyugvó és mozgó testekre
meg átszúrni egy szívószálat! Ha lassan nem hat a környezetük, akkor
próbálod meg a szívószálat beleszúrni a nem változik mozgásállapotuk.
burgonyába, akkor a szívószál vége össze- A mozgásállapot megváltozását
gyűrődik. Egy gyors mozdulattal azonban mindig az adott testtel kölcsön-
sikerülni fog! Mi lehet a magyarázat? hatásban levő más test vagy mező
(fizikai erőtér) okozza. Ez New-
ton I. törvénye, a tehetetlenség
Kétszer kettő…? törvénye.
Kidolgozott feladat  Más megfogalmazásban: egy
km test mindaddig nyugalomban van
Egy átlagos autó 12 s alatt éri el a 100 sebességet nyugalomból indulva.
h vagy egyenes vonalú egyenletes
Mekkora a gyorsulása? Mekkora erő gyorsítja, ha tömege 1400 kg? mozgást végez, míg mozgásálla-
Adatok: potát környezete meg nem vál-
km km m toztatja.
v0 = 0 , vvég = 100 = 27,78 , m = 1400 kg, ∆t = 12 s. a = ? F = ?
h h s   Az olyan vonatkoztatási rend-
Megoldás: szereket, amelyekben érvényes
Először számoljuk ki az autó sebességváltozását! a tehetetlenség törvénye, tehe-
m tetlenségi rendszereknek vagy
∆v = vvég − v0 = 27,78 . inerciarendszereknek nevezzük.
s
A sebességváltozás és az eltelt idő segítségével kiszámolható a gyorsulás: Az inerciarendszer nem gyorsul-
m hat!
27,78   A testek tehetetlenségének
∆v s = 2,315 m .
a= = mértéke a tömeg.
∆t 12 s s2
  A mozgásállapot-változást
Newton II. törvénye alapján a gyorsító erő nagysága: eredményező hatás az erőhatás.
m Az erő az a fizikai mennyiség,
F = m ⋅ a = 1400 kg ⋅ 2,315 2 = 3241 N.
s amely jellemzi az erőhatás nagy-

m ságát és irányát. Az erő jele: F.
Az autó gyorsulása 2,315 2 , az autót gyorsító erő 3241 N.
s   Azt a pontot, ahol az erő a
testet éri, támadáspontnak
nevezzük. Az az egyenes, amely
átmegy az erő támadáspontján és
10 m magas ház tetejé- 11. Elképzelhető-e, mány”, és hogyan töké-
egybeesik az erővektor irányával,
ről a betonra esik? hogy egy könyv egyide- letesítette Newton kis-
az erő hatásvonala.
9. A buszon utazunk jűleg nyugalomban van macskák számára!
  Newton II. törvénye szerint:
és azt vesszük észre, és egyenes vonalú egyen- 15. Egy repülőgép tö- Ha egy állandó tömegű testre
hogy a padlón az eddig letes mozgást is végez? mege 80 tonna. Indulás- egyetlen erő hat, akkor az általa
nyugalomban levő labda 12. Mekkora gyorsulás- kor 20 s alatt gyorsul fel okozott gyorsulás nagysága egye-
elgurul a busz hátsó sal mozog a 68 kg töme- km nesen arányos az erővel.
252 sebességre.
része felé. Keress két gű kerékpáros a 12 kg h Az egyedül ható erő egyenlő az
lehetséges magyaráza- tömegű kerékpárján, ha Mekkora erő hat rá? általa okozott gyorsulás és a tö-
tot a jelenségre! 240 N erő gyorsítja? 16. Mekkora a tömege meg szorzatával.
10. Inerciarendszernek 13. Hány gramm az  
annak a testnek, amely F = m ⋅ a. Az erő mértékegysége:
tekinthető-e a követke- 1 uncia és az 1 font? m m
ző testekhez rögzített Keress további tömeg- 600 N erő hatására 3 2
s [F ] = [m] ⋅ [a] = kg ⋅ 2 = N (new-
s
koordináta-rendszer: mértékegységeket! gyorsulással mozog? ton).
a) kanyarodó motor, 14. Newton egyik ke- 17. Mekkora erő gyor-   Az erővektor iránya az általa
b) fékező villamos, vésbé ismert „találmá- sítja az 50 kg tömegű létrehozott gyorsulás irányával
c) villanyoszlop az út nya” a macskájával kap- m
csónakot, ha az 1 2 egyezik meg, mivel a tömeg pozi-
mentén, csolatos. Nézz utána, s tív skalármennyiség.
d) hinta a játszótéren? hogy mi ez a „talál- gyorsulással mozog?

35
A közlekedés dinamikai problémái

9. Miért „fogyaszt” az egyen- Ha gázt adunk, a kocsi mo-

torja forgatja a kereket, amely
letesen mozgó autó? ezért erőt fejt ki az úttestre. Ettől
az úttestnek kellene gyorsulnia
„visszafelé”, és nem az autónak elő-
re. Az úttest azonban láthatóan a
helyén marad, az autó pedig gyorsul.
Miért van ez így?

A tapasztalatok szerint a testek közötti minden ha-

tás kölcsönös, vagyis az egyik test által a másikra
kifejtett hatás mindig együtt jár a másik test által az
elsőre kifejtett visszahatással.
A fizikában a kölcsönhatásokat az erőkkel jellemez-
hetjük. Az erők mindig párosával lépnek fel, egyszer-
re hat az erő az egyik testre , és az ellenerő a másikra.
A járművet nem a motorjának hajtóereje gyor­sítja,
hanem a megforgatott kerék által az úttestre vízszin-
tesen kifejtett erőnek az ellenereje. Ezt az úttest fejti
ki a kerékre!

A jelenségek sokasága magyarázható ezzel a köl- a járás, a medúzák mozgása, a helikopter „szitálása” vagy
csönösséggel, a hatás-ellenhatás törvényével: akár a pofozkodás hiábavalósága.

Ne csak nézd!
Magyarázd meg,
hogy a fizikusok miért
nem pofozkodnak!

Azt gondolhatnánk, hogy ha az autó nem gyorsul,
akkor a mozgatásához nincs szükség hajtóerőre. Így
szinte érthetetlen, hogy miért fogyaszt az egyenletesen
haladó kocsi.
A kérdés meg is fordítható: Miért nem gyorsul feltétle-
nül egy olyan test, például egy autó, amelyre hat egy erő?
Az egyenletesen mozgó járműre mindig több erő is hat.
A motor hajtóereje az áttételeken keresztül a talaj által
a meghajtott kerekekre előrefelé kifejtett tapadási erő-
ben nyilvánul meg. Emellett érzékelhetően akadályozza
a mozgást a légellenállás (közegellenállás) és a kerekek
mozgását fékező gördülési súrlódás ereje is. Attól mozog
egyenletesen egy autó, hogy ezek az erők egymás hatását
kiegyenlítik, közömbösítik.

36
 Ne csak Foglaljuk össze!
nézd!
 Két test kölcsönhatása köz-
Elemezd, hogy a be- ben, ha az egyik test erőhatást
jelölt erőket mi fejti fejt ki a másikra, akkor a másik
ki, és mire hatnak! is visszahat az elsőre. Ennek a
kölcsönös hatásnak a mértéke az
erő és az ellenerő. Ezek egyenlő
„A tó partján egy kis szekérke állt, nagyságúak, közös hatásvonalúak
A csuka, rák s a hattyú rátalált. és ellentétes irányúak (sohasem
Megfogták hárman: Húzzuk el! ugyanarra a testre hatnak). Ez
Erőlködnek, hogy inuk-csontjuk roppan, Newton III. törvénye, vagyis a
Húzzák, húzzák, de az biz’ meg se moccan.” hatás–ellenhatás törvénye.
(I. A. Krilov: A hattyú, a csuka meg a rák)   Ha egy testre egyszerre több
erő hat, akkor ezek az erők egy-
Vajon miért nem mástól függetlenül kifejtik hatá-
Ne csak mozdul a mese- sukat. Együttes hatásuk az egyes
nézd!
beli szekérke? erők vektori összegzésével kap-
ható meg. Ez az erőhatások füg-
Ha egy testet egyszerre több erőhatás ér,
getlenségének és szuperpozíci-
akkor ezeket az erőhatásokat helyettesíthetjük
ójának elve. Felismerése Simon
egyetlen olyan erőhatással, amelynek ugyanaz a
Stevin (1548–1620) flamand
következménye. A helyettesítő erőhatást jellem- F ny
fizikus érdeme. Ezt a megállapí-
ző erőt eredő erőnek nevezzük. A test gyorsu-
tást Newton IV. törvényeként is
lását ez az eredő erő fogja meghatározni.
F neh. ismerjük. Newton II. és IV. törvé-
nyének egyesítése a dinamika
Állapítsd meg, hogy mek-
Ne csak alapegyenlete. Eszerint egy test-
nézd! kora a nyugvó tévére ható
re ható erők eredője egyenlő a
erők eredője! Hogyan vál-
test tömegének és gyorsulásának
tozna meg az erők eredője és a készülék moz-
szorzatával.
gásállapota, ha hirtelen eltűnne alóla az asztal?
 
∑ F = m ⋅ a.

Kérdések és feladatok
1. Amikor a ló húzza a
kocsit, akkor a hatás-el-
lenhatás törvénye szerint
a kocsi ugyanakkora erő-
vel hat a lóra, mint amek-
kora erővel a ló húzza a
kocsit. Miért nem marad a
kocsi nyugalomban?
2. Nézz utána, mi a
Segner-kerék, majd ma-
gyarázd meg a működé-
sét! Készíts te is ilyet! A
parkok öntözésén kívül
még hol használnak ilyet
a mindennapi életben?
3. Csónakból vagy hajó-
ból könnyebb a partra
ugrani?
4. Egy Supermanről
szóló film egyik jeleneté-
ben a következőt láthat-
juk: Super­man a levegő-
ben lebeg, és egy nagy
zongorát dob a gonosz
szereplőre. Közben
Super­man továbbra is egy
helyben marad. Mi a hiba
ebben a jelenetben?
5. Merre indul el a be-
vásárlókocsi, ha két test-
vér ellenkező irányban
próbálja húzni?
6. Milyen erők hatnak
egy kerékpárra egy lejtőn,
egy vízszintes úton, illet-
ve egy emelkedőn? Raj-
zold le a füzetedbe!
7. Szerkesszük meg egy
6 N és egy 8 N nagyságú
erőhatás eredőjét, ha a
két vektor merőleges egy-
másra! Határozzuk meg
az eredő erő nagyságát!
8. Az áruházban egy
vásárló 10 N erővel tolja a
25 kg tömegű bevásárló-
kocsit. Mekkora utat tesz
meg a kocsi 3 s alatt, ha a
súrlódástól eltekintünk?
9. Mekkora erő szüksé-
ges az 1000 kg tömegű
autó felgyorsításához, ha
km
20 s alatt 50 -ról
h
km
86 -ra növeljük a
h
sebességét, és a mozgást
akadályozó erők nagysága
összesen 800 N?
10. Felszállás közben egy
20 000 kg tömegű repülő-
gép négy hajtóműve
egyenként 40 000 N erő-
hatást fejt ki. A súrlódási
erő 20 000 N. Mennyi idő
alatt éri el a nyugalomból
m
induló repülőgép a 35
s
sebességet, ha tudjuk,
hogy a talajon marad?

37