7.4.3.

A nitrogén csoport nemfémei A fehérfoszfor kovalens kötéssel négyatomos molekulákat alkot, melyek
molekularácsba rendeződnek.
A nitrogén (légeny, azót)

A nitrogén színtelen, szagtalan gáz. Kétatomos, háromszoros kovalens

kötést tartalmazó molekulát alkot. A háromszoros kovalens kötés
erőssége miatt olyan stabilis (nehezen bontható meg), hogy az elemként
előforduló nitrogén kémiai reakcióba nehezen vihető, közömbös gáz.
A vörösfoszfor kristályrácsában az atomok kovalens kötéssel végtelen
A levegő 78 térfogat %-a nitrogén. A légzés során nem történik vele számban kapcsolódnak össze. Az ilyen kristályszerkezetet atomrácsnak
változás (kivéve nagy nyomás alatt). A sejteket felépítő fehérjék egyik nevezzük.
alkotója.
A nitrogén beépítésére csak a növények képesek a talajban oldott
A fehérfoszfor erősen
nitrogénvegyületekből, ezért a talaj nitrogéntartalmát trágyázással, vagy
mérgező, gyúlékony
műtrágyázással pótolni kell. A talajlevegő nitrogénjét egyedül a
anyag. Levegőn már 50
pillangósviráguak képesek megkötni együttélő baktériumok segítségével.
°C-on meggyullad, ehhez
Nitrogén tartalmú műtrágya a pétisó (ammónium-nitrát).
erősebb dörzsölés is
A nitrogén -196 °C-on cseppfolyósítható, mélyhűtésre használják, elegendő (víz alatt kell
cseppfolyós levegőből állítják elő. tárolni). A vörös foszfor
gyulladási hőmérséklete
Foszfor (vilany) magas.
Csak vegyületeiben fordul elő. Fontos szerepe van a sejtek felépítésében.
Két allotróp módosulata a van a fehér és a vörös foszfor.
Vörösfoszfort használnak a mai gyufa gyártásához. Kezdetben fehérfoszfor
volt a gyufa fejében, ami szikrázva, zajosan gyulladt.