Gondolkodók és művészek

Darwin
- 18. sz.tól feltételezték, hogy a rokon állatfajok közös őstől származnak
o geológiai leletek
o 1830 a felfedezés Darwin nevéhez fűződik (a Galápagos-szk.-en kutatott)
- az élővilág folyamatos fejlődés következménye
- az evolúciót a természetes kiválasztódás irányítja →létért folytatott folyamatos harc
o azon fajok, amik tudnak alkalmazkodni, fennmaradnak, amik nem,
kipusztulnak
o Az ember származása c. mű: az ember is a természetes kiválasztódás útján
került az állatvilág csúcsára és emelkedett ki belőle
- Darwin gondolatai heves reakciót váltottak ki a közvéleményből
- evolúciós elmélete a vallási tételeket megkérdőjelezte
- szociáldarwinizmus: a történelem mozgatója a biológiai, eszmék nélküli ember
→erősebbek fölénye a létért folytatott harcban stb. (etnikum, társadalom, fajok
kapcsán)

Pozitivizmus
- úgy gondolták, hogy a technikai fejlődés jólétet biztosít és megoldja a társadalmi
problémákat
- a kor uralkodó filozófiai irányzata a pozitivizmus →tények tudománya
o elvetette a filozófia nagy kérdéseit, a lét és a tudat értelmezését, az
idealizmus és a materializmus ellentétét
o a pozitivizmus követői nem a tények magyarázatát, hanem leírását tartották
fontosnak
o tudomány és technika haladásában bíztak
- az irányzat névadója: Auguste Comte
o hitt a tudományok mindenhatóságában →a társadalmat
természettudományos módszerekkel vizsgálta
o követői: a tények pontos leírását és a források eredetét vizsgálták
o ő a szociológia alapítója

Irracionalizmus
- a pozitivisták a 19. sz-ot a fejlődés korának fogták fel, de mások nem így látták
- irracionalisták: az ember egy hatalmas gépezet fogaskerekévé vált, melynek irányát
és mozgását nem ő határozza meg
- a régi közösségek és az értékek elvesztek
- az egyént ellenőrizhetetlen, ésszel felfoghatatlan, irracionális erők befolyásolják
- képviselők:
o Schopenhauer (1788-1860)
1. a világ lényege a szenvedés; a világot az ösztönök és az akarat
irányítja
2. egyén és közösség viszonya ellentétben áll
o Nietzsche (1844-1900)
1. a régi világ értékei elveszítették tartalmukat →”Isten meghalt”
2. korának tömege irányítható – alacsonyrendű, szolgalelkű
→tömegerkölcs →tömegkultúra
3. ebből a felsőbbrendű ember tud kitörni „Übermensch”
 magas erkölcsi elvárások, értelmi függetlenség, képmutatástól
független, őseredeti tisztaság →ki tud törni a tömegből és
irányítani tud
4. egyesült Európa
Sigmund Freud
- bécsi pszichoanalitikus, orvos
- neurotikus, alkalmazkodási zavarokkal bíró betegeit gyógyította pszichoanalízissel
o beszélgetésekkel feltárta az egyén múltban ért, tudatalattiban lévő sérelmeket
– ezeket rávetítve mostani konfliktusaira, élethelyzeteire →feldolgoztatni
betegeivel
o mert ezekből a rég múlt sérelmekből származik egy csomó szorongás,
félelem, frusztráció
o Freud a lelki sérüléseket a gyermekkorra és a szexualitásra vezette vissza (pl.
Oidipus-komplexus)
o a lelki élet többrétegű:
1. velünk született ösztön-én (Id): ösztönös vágyainkat irányítja
2. külvilág és az ösztön-én között fejlődik: én (Ego)
 elhárítja a külső hatásokat és visszafojtja az ösztön-én
megvalósíthatatlan vágyait
3. külső elvárások alapján kialakult lelki szint: felettes-én (Superego)
o a lelki működést ezen összetevők összjátéka irányítja – egészséges embernél
ezek harmóniában vannak, a betegnél nincsenek
o hatás: filmművészet, irodalom stb.

Művészetek
- a korszak művészei valami teljesen újat akartak mondani →új formák
- technika vívmányainak felfedezése →a művek sok emberhez eljutottak
o + új művészeti ágakat pl. fényképészet, film
- a szórakoztatás tömegesség vált
- a művészek nagy része fellázadt a tömegkultúra ellen →egymást váltó irányzatok
(„izmusok”) keletkeztek →a tömegkultúra elszakadt a magas művészetektől
- irodalom: regény műfaja tömegesedik (Zola, Dosztojevszkij – lélektan, Proust,
Rimbaud, Verlaine, Mallarmé stb.)
- zene: opera (Verdi, Puccini, Wagner, Debussy, Bartók)
- művészetek: Klimt, Renoir, van Gogh, Pablo Picasso

Ideológiák és politikai törekvések

Katolikus egyház
- kultúrharc: a keresztény egyházat számos csapás érte pl. megszűnt befolyásuk az
oktatás terén, a pápaság elvesztette az egyházi államot (1870); baloldali eszmék
terjedése, a tudományos tételek fefedezését a világ nagy része a vallási tételek
cáfolataként fogta fel
- az egyház válasza:
o XIII. Leó pápa 1891-es Rerum novarum szociális enciklikája
 kompromisszumos megoldás: támogatta az új tudományos
eredmények hittel való összehangolását
 munkások problémáival foglalkozott
 ennek hatására alakult ki a keresztényszocialista mozgalom
 (Ausztriában Bécs polgármestere Karl Lueger ker.szoc. párt vezetője)
Liberalizmus és konzervativizmus
- a liberalizmus ekkorra már nem számított forradalmi eszmének
- a liberálisoknak egyre többször okozott gondot a polgári állam (a növekvő állami
beavatkozást elítélték)
o átalakult: szabadságjogok minél szélesebb biztosítása mellett az állam
közreműködésével létrehozandó jóléti állam létrehozása lett a cél
- a konzervativizmus megerősödött: állami szociálpolitika kiterjesztése
Nacionalizmus
- a nacionalizmus kötődése a liberalizmushoz lazult
- a nacionalizmus kicsit erőszakossá vált: soknemzetiségű államok a nemzetiségeket
háttérbe akarták szorítani
- az idegen államok alatt élő népek pedig egyre erőszakosabban törekedtek irredenta
mozgalmaik megvalósítására
- a nagyhatalmak nacionalista törekvései pedig nyíltan a felsőbbrendűség elvét
hangoztatva akartak teret nyerni pl. orosz pánszlávizmus, fr. revansizmus, német
pángermanizmus, angolok az egész világot akarták
II. Internacionálé
- a munkásmozgalmak megerősödtek
- szakszervezeti, munkáspárti szervezkedések
- munkásmozgalmon belül is viták folytak: mérsékeltek és marxisták között
- Engels javaslatára a forradalmi elveket valló pártok Párizsban létrehozták
nemzetközi szervezetüket a II. Internacionálét (1889):
o szociális vívmányok, fizetett ünnepnapok, 8 órás munkaidő, ált. és titkos
szavazás stb. akartak
Revizionizmus
- az internacionálé céljai lassan megvalósultak (Fro. a szocialisták, No. a szocdemek
kerültek be a parlamentbe)
- a munkásmozgalmon belül megerősödött az az irányzat, mely revízió alá akarta
venni a marxizmust (a változó viszonyokhoz akarta igazítani)
- képviselője: Eduard Bernstein
o proletárdiktatúra helyett demokratikus szocializmust, vegyes tulajdont,
erőszakos forradalom helyett békés átmenetet akart

- az internacionálé elítélte a revizionizmust

- Általános Német Munkásegylet
o ált. vál.jog megszerzése
o vezető: Ferdinand Lasalle
o szerinte: bérharc értelmetlen, mert a munkások bére nem emelkedhet
tartósan a létminimum fölé
o Bismarck megadta az ált.vál. jogot →szocdemek jelentős erővé váltak
 Gothai program: 1875 marxi és lasalle-i elgondolások ötvözete
 alakjaik: Karl Kautsky, Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht
Anarchizmus
- felerősödtek az anarchista irányzatok
- alakjaik: Bakunyin, Kropotkin
o a bajok legfőbb forrása a szabadságjogokat korlátozó állam
o szabadságot csak kis önmagukat irányító közösségek tudnak maguknak
biztosítani
o a szocialista mozgalmakkal haladtak együtt, de elítélték a proletárdiktatúrát
→internacionálé kizárta őket
- fő probléma: a terrorizmus (a jövendő szabadság nevében bombákat dobtak stb.)
Bolsevizmus
- kialakulása: Oo. a cárizmus alatt az emberek nyomorban éltek – nagyipari
munkásság
- Lenin
- rétorika: bolsevik a többség elnevezése, holott a centristák, a mensevikek
(kisebbség) voltak jóval többen

Az életmód változásai a századfordulón

Népességnövekedés, társadalmi átalakulás

 - Európa népessége gyorsan növekedett az ipari forradalom vívmányainak hatására
- a népességfelesleg a városokba és az USA-ba vándorolt
o a népszaporulat csökkent pl. Fro.
o nagymértékű volt a kivándorlás pl. Olaszo.
- a gazdasági fejlődés átalakította a társadalmat:
o csökkent a mg-i népesség aránya →felduzzadtak a városok
o nőtt a munkásság létszáma, a század végére ennek üteme lelassul
o nőtt a középosztály és az alkalmazotti réteg
- az átalakulás egész Európában lezajlott, de nem egyformán: Nyugaton kezdődtek és
gyorsan végbementek, Keleten éppen csak megkezdődött
o pl. Oroszo. egymás mellett élt a régi- és az új társadalmi rétegek – az ilyen
átmeneti, egymásba kapcsolódó társadalmi szerkezetet torlódó
társadalomnak nevezzük
o Közép-Eu itt is átmenetet képezett a nyugati és a keleti térség között

Nagyváros
- a korszak sajátos képződménye a nagyváros: az ipari forradalom vívmányai itt
jelennek meg a legteljesebben, és az ezzel összefüggő életmódbeli változások is pl.
tömeg, tömegközlekedés stb.
- a 19. sz. két klasszikus nagyváros létezett: London és Párizs

Lakás, ruházkodás, élelmezés

- országonként, társadalmi rétegenként eltért az egyes társadalmi rétegek életmódja,
életkörülményei
- legjellemzőbb lakóhelye a bérház lett: 5-6 emelet, a lakbérek az első emelettől felfele
csökkentek →egy házon belül is eltértek egymástól a társadalmi rétegek
→szegregáció
- különbséget mutatta: volt-e vezetékes víz, gáz, mekkora volt a belmagasság, hány
szoba volt stb.
o fürdő, vízöblítéses wc, központi fűtés stb.
- a szegényebbek lakásaiban mindez a komfort később és csak részlegesen valósult
meg
- a nyomornegyedek visszaszorulóban voltak
- éhezés megszűnt
- az emberek gyakrabban cserélték öltözetüket
- a divat változásait a középosztály is elkezdte követni
- tömegtermelés

Sport
- minden korszakban más funkció
- a 19. sz.-ban kiszélesedett a középosztály
- testmozgás tömegesedik – verseny
o rögbi, labdarúgás, tenisz (Walter Wingfield őrnagy találmánya 1874)
o ökölvívás, boksz
- a sport az emberek aktív szabadidős tevékenységévé vált és egyben a tömegek
szórakozását is jelentette →üzletág szakosodott rá
- Olimpia: ókori olimpiák felélesztése Coubertin báró nevéhez kötődik
o Ép testbe, ép lélek. jelszóval
o első újkori olimpia: 1896 Athén

Harc a női egyenjogúságért

- a nők családon belüli alárendeltsége és a közszerepléstől való távolmaradása
érdekében tett lépések
- a születésszabályozással csökkent a gyermeklétszám pl. a brit gyermeklétszám
családonként 2-3 főre esett vissza
- nők munkába állása pl. textilipar, telefonkezelő, gépírókisasszony, titkárnő
- az oktatás tömegessé válása következtében a nők is hozzájuthattak a műveltséghez
– elvétve diplomához
- a 19. sz. végén Angliában indult meg a női egyenjogúsításért folyt harc →szüfrazsett
mozgalom (suffrage=szavazat)
o családon belüli alárendeltség
o szavazati jog
o Mrs. Pankhurst és lányai; Emily Davison 1913 epsoni derbin a vágtató ló
patája alá vetette magát

- magyar vonatkozásban: nőnevelés: Teleki Blanka, Brunszvik Teréz és Leövey Klára