Második ipari forradalom

- első ipari forradalom: 1780-as évektől, viszont először nyugaton volt, majd utána egyre keletebbre (1900)
- 1880-ban indult Nyugat-Európából, majd keletre terjedt
o feltalálók: tudósok, később tudósintézetek
o üzemméret: egyre nagyobbak az üzemek -> manufaktúrák, gyárak
o a fejlődéssel a szükséges tőke is megnőtt
- kibontakozása: Németországban és az Egyesült Államokban
- döntő iparágak: vegyipar, gépipar, acélgyártás, elektromosság
o kőolaj finomítás: petrolkémia
o központja: Titusville, Fekete-tenger környéke
o következménye: beömlött a folyóba az olaj -> környezetszennyezés, kizsákmányolják az őslakosokat,
indiánokat
o robbanómotor feltalálása után vált elterjedté a petrolkémia
o pakura -> utak
o műanyag készítése
Autógyártás
- Ford T-modell: 1908 –> Henry Ford, Detroit
- Otto: négyütemű robbanómotor (Otto-motor)
o Benz és Daimler továbbfejlesztés (később Daimler-Benz -> Mercedes)
- első autómobil: 1855 Bánki Donát és Csonka János
o karburátor fejlesztése
- amerikai tömegesítés a T-modellel: tömegcikké vált
o tervezője: Galamb József
- robbanómotor -> traktor
Acélipar
- nagy jelentőség
- Bessemer -> szabadalmaztatja a kohót + vas
- Siemens és Martin
- foszfort kivonják a folyamatból -> műtrágyázáshoz kezdik el használni a németek -> alapja a modern
mezőgazdaságnak
- kereskedelem: vasút és gőzhajó
- első tengeralattjáró 1860-as évek
Elektromos ipar
- Faraday, Tesla -> elektromos eszközök
- feltalálják a dinamót, transzformátor, izzólámpa
- emberek életmódja átalakul -> három műszak kialakulása
Levegő meghódítása
- robbanómotor -> repülés
- 1900 első kormányozható léghajó, Zeppelin (német)
- 1903 repülő, amerikai Wright testvérek
Távközlés
- alapok: Morse távírója
- 1876 első telefon: Alexander Graham Bell
- Puskás Tivadar -> telefonközpont Pesten
- drótnélküli távíró -> Marconi

Hadipar
- maximálisan kihasználja az ipari forradalmat
- dinamit – Nobel
 Népesedési folyamatok és a polgári állam jellemzői
Demográfiai folyamatok
- A 19. század folyamán Európa népessége gyors ütemben növekedett
o problémák:
 belső vándorlás (migráció)
 paraszti földek elaprózódása
 kivándorlás
o nőtt a piac, a munkaerő száma, katonai erő
- nagy demográfiai robbanás
o Olaszország, Oroszország
o Osztrák-Magyar Monarchia-ban kevesebb, Franciaországban kb. semmi -> francia forradalom,
napóleoni háborúk
- népesedésben szerepet játszhat
o gazdasági természetűek
o az életmód változása
o jövőbe vetett hit alakulása
- a 19. század végére Nyugaton az új folyamatok (városiasodás) megindították a születésszám csökkenését
o Keleten viszont továbbra is magas maradt
- Közép-és Kelet Európából egyre nagyobb méretű a kivándorlás
- a kivándorlók fő célja az „ígéret földje:” Amerikai Egyesült Államok
o földek, jobb életszínvonal
- Európán belüli népmozgás
o olaszok, lengyelek: Franciaországba
o lengyel zsidók: Osztrák-Magyar Monarchia (Bécs, Budapest), Egyesült Államok
o 19. században demográfiai katasztrófa Írországban
 burgonyavész
 Cromwell meghódította ír szigeteken éhhalál
 szinte általánossá vált az angol nyelv
 nemzeti identitásukat katolikus vallásuk megőrizte
Városiasodás
- fejlettebb nyugati országokban a városlakók már a népesség nagyobb részét tették ki -> nagyvárosok
- általánossá vált a nagyvárosi életmód
o új korszák vívmányai
 villanyvilágítás
 csatornázás
 autó
 mozi és egyéb tömegszórakoztatás
- az alapvető szolgáltatásokat ellátó vállalatok óriási üzemekké fejlődtek ki (víz, csatorna, gáz, elektromos
áram, szemétszállítás)
- átalakult a hagyományok városszerkezet
o a nagyvárosok negyedei feladatkörül szerint egyre erősebben elkülönültek egymástól (szegregárció)
- city/centrum: a városmagok igazgatási és kereskedelmi központ
o ipari és lakónegyedek vették körül
o tömegközlekedés: a napi ingázás a citybe megoldásként pl: villamos, autóbusz, majd földalatti
Polgári állam jellemzői
- a 19. század második harmadára megszilárdultak az új, nemzeti alapokon szerveződő polgári államok
o az állam polgárainak biztosította az alkotmányos szabadságjogokat
- a cenzus leépítésével a férfiak körében nőtt a választójoggal rendelkezők száma
o nők a választójogáért csak a 19. század végén indult éles harc
 A német egység létrejötte

A német gazdaság
- 1848 forradalmai nem teremtették meg a német egységet
o de kedvezőbb feltételeket teremtett a gazdasági fejlődéshez
 ipari forradalom az okozója
 vasútépítés, angol tőke -> nehézipar, alacsony munkabér
 kiterjedt szénmezők (Ruhr-vidék, Szilézia)
 a német gazdasági növekedés több, mint az angol, francia
 1864 -> acélgyártás: Siemens kemence
 Alfred Krupp: vízenergia helyett gőzgéppel hajtották a gépeket
- gyors áruszállítás, hadsereg fejlesztése
- a németek nem tudnak beszállni a gyarmatosításba
- ahogy bővül az ipar, úgy kerül előtérbe a politikai egység gondolata
- 1834-ben létrehozott német vámszövetségben (Zollverein) nem vett részt Ausztria -> Poroszország vezette
(szlávok)
- 1871 január 18-án Német Császárság megszületése -> versailles-i palota tükörtermében
Ausztria és Poroszország versengése
- dinasztikus megoldásokkal kell létrehozni az egységet
o két német uralkodóház
 Habsburg
 Hohenzollern
- Poroszország: katonailag, gazdaságilak a Habsburg Birodalom felé emelkedett
o etnikailag német volt
o a porosz Hohenzollern-dinasztia eredményesebb volt az egyesítésben
o egy Ausztria nélküli, porosz vezetésű Németország (kisnémet egység)
o porosz politikai irányító: Bismarck (1815-1898)
 vaskancellár
 reál politikus
 hadseregreformot hozott létre
- Ausztria elleni háborút a Schleswig-Holsteinért kirobbanó háború készített elő 1864-ben
o Dánia nyerte el a két tartományt
o Porosz Királyság és Ausztria együttesen lépett fel Dánia ellen
 felosztják a tartományokat a győzelem után
 porosz: Schleswig
 osztrák: Holstein
- Franciaországot azzal nyugtatta Bismarck, hogy nincs szándékában egész Németországot egyesíteni
o Franciaországnak ad Rajna menti területeket
- a magára maradt Ausztria hadseregét egyetlen nagy csatában legyőzte a porosz hadsereg: Königgrätz (1866)
o béke: Prága (1866) -> Ausztria nem akadályozhatja, hogy létrejöjjön a porosz vezetésű német egység
o Poroszországhoz csatolták az észak-német államokat