Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Agárdon, Fejér megyében.

Apja, Ziegler Sándor szegénysorsú iparos volt. Ziegler Gézának hét testvére volt, de csak ő
maradt életben.. Különcködő, nyugtalan apja miatt – aki egykor Kossuth
fegyverkészítője volt –, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban,
rányomta bélyegét iskolai éveire.
Gézát papnak szánták, ezért 1870-ben elemi iskolai tanulmányait a borsod megyei Sály
faluban kezdte meg.
1874 szeptemberétől a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd a budapesti
református gimnázium tanulója lett.
1878 szeptemberében beiratkozik az egri érseki katolikus tanítóképző-intézetbe, ahol 1882-
ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron,
Sályban tanított.
1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét –mivel Gárdonyban
anyakönyvezték –ekkor magyarosította Gárdonyira.

1890-ben és 1891-ben a Szegedi Naplónak , valamint az Arad és Vidékének dolgozott. Írásai

folyamatosan jelentek meg az általa kiadott Tanítóbarátban, a Néptanítók Lapjában, a Magyar
Szalonban és az Én Újságom című gyermeklapban. Az 1890-es években már országosan ismert
újságíró, író volt. Szinte nem volt olyan jelentősebb lap az országban, ahol ne jelentek volna meg
írásai.

1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt

alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot. Gárdonyi közben munkatársa
volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.
Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra
rendezkedett be.
A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben Molnár Máriával kötött
eleve boldogtalan házassága felbomlott, és szívbetegség is gyötörte.
Az elvonulás változást hozott írói munkásságában, alapos történelmi tanulmányok és
kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.
Gárdonyi igazán népszerűvé Az én falum című novellafüzér (1898)
megjelenésével vált.
1898-ban Egerben írta meg az Egri Csillagokat, amit a Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdett
közölni folytatásokban
A lapok szívesen fogadták, és szépen díjazták elbeszélő munkáit. (Pesti Hírlap, Budapesti
Hírlap, Magyar Hírlap, Új Idők.) A Petőfi-Társaság tagja lett
1899-ben első díjat nyert a párisi Journal irodalmi pályázatán a Mari néni meg a Pista bácsi
című elbeszélésével.. 
1900-ban A Pesti Hírlapban befejezi az Egri csillagokat. Párisba ment. 
1903-ban megválasztották a Kisfaludy-Társaság tagjává, majd 1910-ben a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagjává.
1912-ben Eger városa az egyik egri utcát Gárdonyi Géza utcának nevezi el. 
1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.
1922. október 30-án halt meg.
Hogy milyen okok késztették az írót arra, hogy éppen az egri várvédelmet és e várvédelem hős vitézének, Bornemissza
Gergelynek életét írja meg:
Az író egy alkalommal az egri várban elmesélte fiának a vár ostromát. A kisfiú képzeletében Bornemissza Gergely
hőstettei keltették a legnagyobb csodálkozást. Ekkor gondolt rá, hogy ennek a Gergely deáknak életét meg kellene írni
regénynek.
Gárdonyi Géza az Egri csillagok megírásával „igaz történelmet" akart írni „regény alakjában.
Az író irodalmi és történelmi források, a tárgyi emlékek és a helyszínek elmélyült, tudósra valló tanulmányozása után
kezdett regénye megírásához

Az Egri csillagok Befejezésében írói őszinteséggel vall regényírói módszeréről: „Aki

érdeklődik még", hogy mi, hogyan történt az ostrom után? — a történelmi könyveinkben
megolvashatja. Magam is onnan jegyeztem meg ide röviden."

Hogy mi adott Gárdonyinak támaszpontot arra nézve, hogy visszaadja hitelesen a kor
történelmi levegőjét:
 a könyvtárban található, Szalay Ágoston által 1861-ben közzétett Négyszáz magyar
levél a XVI. századból — 1504—1560. című levélgyűjteménye,
 Olvasta Szeremy, Verancsics, Hammer, Dzselalzade Musztafa munkáját,
 tanulmányozta Istvánffy Miklós 1868-ban kiadott összefoglalását és Salamon Ferenc könyvét a török hódítás
koráról,
 a bécsi levéltárban is megnézte a XVI. századból való történelmi följegyzéseket,
 Tinódi Lantos Sebestyén műve, az Eger vár viadaljáról való ének és annak
Irodalmi forrása
Summája,
 A szerző utána olvasott a kor történetének,
 kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török
kultúra,
 felkereste a Nemzeti Múzeum régiségtárát, majd a konstantinápolyi Szultán-múzeumot,
 elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget
megnézze, amit leírt művében.
 A mű megírása előtt rengeteg jegyzetet készített.
 
Gárdonyi sokat töprengett azon, hogy milyen címet adjon regényének. Munkája közben szinte minden egyes fejezetcím
lehetséges regénycímként merült föl benne. Az első cím: „Gergő diák” volt, ezt később felváltotta a „Holdfogyatkozás”,
majd a „Hol terem a magyar vitéz?”, a „Török gyűrű”, a „Hold és a csillagok” címek. Az utóbbiból alakult ki a végleges,
jelképes cím, hiszen valóban fényes csillagként ragyog az egri vitézek hőstette a magyar nép előtt.