Professional Documents
Culture Documents
HTTPSWWW - tankonyvkatalogus.hupdfFI-505050901 1 Teljes PDF
HTTPSWWW - tankonyvkatalogus.hupdfFI-505050901 1 Teljes PDF
: FI-505050901/1
ISBN 978-963-436-150-3
Kémia
Ez a kémiakönyv elsôsorban azok számára íródott, akik – jelenleg elkép-
zelésük szerint – csak két évig fognak kémiát tanulni, és nem különösebben
Kémia
érdekli ôket ez a tárgy. A szerzôk azt szeretnék, ha ezek a diákok is megis-
mernék a kémia szépségét, és szép lassan rájönnének, hogy e tudomány
9
nélkül a modern ember nem sokat ér. Igaz ugyan, hogy e diákok legtöbbje
nem fog érettségizni kémiából, de mi azt gondoljuk, hogy sikerült olyan
kémiakönyvet írnunk, amelynek hatására néhányan meggondolják magu-
kat és talán a könyvnél komolyabban is foglalkoznak a kémiával.
okosportál.hu
9 ÚJGENERÁCIÓS
Kattanj a tudásra! TANKÖNYV
Kémia
9.
Tankönyv
A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak dr. Kardos Leventének az értékes megjegyzésekért.
ISBN 978-963-436-150-3
Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Európai Szociális
Alap
Tartalom
3
4. Redoxireakciók 86 4. A szén 108
Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos Mi van a gázálarcban?
csomagolás? 5. A szén oxidjai 110
5. A redoxireakció mint elektronátmenet 88 A láthatatlan gyilkos
Égés oxigén nélkül? 6. A kén és vegyületei 112
6. Az elektrokémia alapjai 90 Hogyan tartják meg színüket az aszalt
Mennyire „zöld” autó a hibrid autó? gyümölcsök?
7. Galvánelemek 92 7. A klór és vegyületei 114
Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is? Miért nem szabad hipót sósavval keverni?
8. Primer elemek és akkumulátorok 94 8. A jód, a fluor, a bróm és vegyületeik 116
Miért lyukad ki a használt elemek fala? Valóban jódot tartalmaz a jódozott konyhasó?
9. Fertőtlenítőszerek 96 9. A légkör szennyezései 118
Miért ezüstedényben tárolták az ivóvizet a föníciaiak? Valóban egészséges az ózondús levegő?
Összefoglalás 98 10. A víz szennyezései 120
Miért osztanak ivóvizet egyes településeken?
11. Talajszennyezés 122
V. KÉMIAI FOLYAMATOK A KÖRNYEZETÜNKBEN Veszélyes lehet a primőrök fogyasztása?
12. Fémek és ötvözetek 124
1. A hidrogén 102 Hogyan ismeri fel a pénzérmét az automata?
Víz hatására felfújódó mentőcsónak és mentőmellény 13. Vízkeménység, vízlágyítás 126
2. A nitrogén és vegyületei 104 Mitől él tovább a mosógép?
Mi van a légzsákban? 14. Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás 128
3. Az oxigén és vegyületei 106 Pulóver újrahasznosított PET-palackból?
Aminek hiányában az agyunk is kikapcsol Összefoglalás 130
4
Milyen részecskékből
állnak az anyagok? I.
Ebben a fejezetben felelevenítjük és bővítjük a ké-
miai részecskékkel – atomokkal, ionokkal és mole-
kulákkal –, valamint a köztük ható kötésekkel – el-
sőrendű és másodrendű kémiai kötésekkel – kap-
csolatos ismereteinket. Elmélyítjük a kémiában
alapvető fontosságú mennyiség, az anyagmennyi-
ség fogalmát.
A fejezet leckéiben választ kapunk például a kö-
vetkező kérdésekre is, hogy mitől nehéz a nehézvíz;
mit jelent a 7-es egy üdítőital márkanevében; mitől
fél az, aki az atomtól fél; mi történik az atomerőmű-
vekben; miért kapott kémiai Nobel-díjat Hevesy
György; miért a kémikusok kristálygömbje a perió-
dusos rendszer; mi különbség van az anyagmennyi-
1. Élet a laboratóriumban ség és az anyag mennyisége között; léteznek-e in-
Kísérletezgessünk! telligens molekulák; miért más a citrom és a narancs
2. A kémia tudománya illatanyagának szaga, ha ugyanaz a képlete; hogyan
Kémia nélkül nincs szerelem melegít a mikrohullámú sütő; miért lehet forró olaj-
ban krumplit sütni; miért nem szabad fürdővízben
3. Mérés, mértékegységek
ülve elektromos hajszárítót használni; hogyan mér
– Mennyi? … – Öt! … – Mi öt? … – Mi mennyi?
az edzőgépen lévő pulzusmérő.
4. Az anyagmennyiség
Amikor egy vesszőnek is szerepe van
5. Az atom szerkezete
Mitől nehéz a nehézvíz?
6. A radioaktivitás
Mitől fél az, aki az „atomtól” fél?
7. A periódusos rendszer
A kémikus „kristálygömbje”
8. Molekulák és a kovalens kötés
Nem mind igaz, ami reklám!
9. A molekulák alakja
Miért más az illata, ha ugyanaz a képlete?
10. A molekulák polaritása
Hogyan melegít a mikrohullámú sütő?
11. A másodrendű kötések
Miért lehet forró olajban krumplit sütni?
12. Az ionok
Fürdővízben ülve ne használj elektromos
hajszárítót!
Összefoglalás
5
1. Élet a laboratóriumban
Kísérletezgessünk!
A szacharin felfedezése egy hibának és ugyanakkor szeren- 9. Azonnal töröld fel, ha valami kiömlik a laboratórium
csés véletlennek köszönhető. A kutató ugyanis mikor ki- padlójára! Ha valamilyen eszközöd eltörik, szólj a ta-
ment cigarettaszünetre a laboratóriumából, elfelejtette
národnak! Ha a munka során valami nem a várt mó-
megmosni a kezét. Mikor a cigarettáját a szájába vette, szo-
katlanul erős édes ízt érzett. Hamar rájött, hogy ez attól az don történik, azonnal értesítsd róla tanárodat! Bármi-
anyagtól származhat, amivel korábban dolgozott, és rára- lyen sérülés történik, arról tanárodnak tudnia kell.
gadt belőle egy kevés az ujjára. Szerencsés volt a kutató,
mert egy rendkívül erős mérget is felfedezhetett volna 10. Ha vegyi anyag kerül a szemedbe vagy bőrödre, azon-
ugyanilyen módon. nal bő vízzel ki, illetve le kell mosni, és értesíteni a
tanárodat a további intézkedések miatt.
Ha laboratóriumban dolgozol, ott nemcsak a saját, hanem
társaid testi épségére, egészségére is ügyelned kell. A labo- 11. Figyelmesen dolgozz a vegyi anyagokkal! Csak akkor
ratóriumban szigorú biztonsági szabályokat kell betartani, tölts ki egy vegyszerből, ha megbizonyosodtál róla,
ugyanúgy, ahogy ezt a vegyészek teszik munkájuk során. hogy a leírásban valóban ezt az anyagot kell használni!
12. Mindig csak akkora mennyiséget használj a vegysze-
A rendszabályok
rekből, mint amennyi a leírásban szerepel!
1. Mielőtt megkezded a laboratóriumi munkát, alaposan 13. A fel nem használt anyagokat ne töltsd vissza a tároló-
tanulmányozd át az elvégzendő feladatról szóló leírást! üvegébe!
Ha nem értesz valamit, még a munka megkezdése előtt
kérdezd meg tanárodat! 14. Soha nem a vegyszeres üvegben kísérletezünk, hanem
abból mindig kiöntünk kisebb mennyiségeket kémcső-
2. Soha ne végezz olyan kísérleteket a tanárod engedélye be vagy főzőpohárba.
nélkül, amelyek nem szerepelnek a leírásban! Soha nem
kísérletezhetsz egyedül a laboratóriumban! 15. Semmilyen, még ártalmatlannak tűnő anyagokat se
kóstolj meg!
3. A biztonsági szimbólumok ismerete alapvető a munka-
végzés során! Mindig figyeld meg a munkalapodon 16. A gázégőd körül ne legyenek gyúlékony anyagok!
ezzel kapcsolatos piktogramokat, és eszerint tevékeny-
kedj! 17. Amikor a kémcsőben melegítesz valamit, ügyelj arra,
hogy a kémcső szája ne irányuljon társad felé!
4. Használj köpenyt a laboratóriumban! Húzz kesztyűt, ha
a leírásban irritáló vagy bőrön át felszívódó anyagokkal 18. Soha nem melegítünk mérőhengert, pipettát, bürettát.
dolgozol! Ha a hajad hosszú, gumizd hátra! 19. Vigyázz a már felmelegített üvegeszközök megfogása-
5. Ha kontaktlencsét viselsz, akkor mindenképpen hasz- kor! A hideg és forró üvegtárgy között látszólag nincs
nálj védőszemüveget is, mivel a lencse képes megkötni különbség.
káros anyagokat a levegőből!
20. Savas oldatokkal való munkavégzéskor a savat öntjük
6. Ne viselj túlságosan bő ruházatot és csuklódról lelógó a vízbe.
ékszereket! A laboratóriumban viselj zárt cipőt!
21. A mérleged tányérját mindig tartsd tisztán. Soha ne
7. Tilos ételt, italt, rágógumit bevinni és fogyasztani a la- helyezz rá közvetlenül vegyszert!
boratóriumban!
22. A munka elvégzése után mosogass el, tisztítsd meg az
8. A laboratóriumi munka megkezdése előtt már legyél asztalodat, és győződj meg arról, hogy a gázcsapot
tisztában azzal, hol van a legközelebbi poroltó, vész- elzártad, az elektromos készülékeket kikapcsoltad!
zuhany és tűzoltásra szolgáló pokróc! Tudd, hogy hol
található a gáz- és elektromos hálózat főkapcsolója! 23. A munka végeztével moss kezet!
6
Tudományos felfedezés
Tudod? Jó, ha tudod! Biztonsági jelek Gondoltad volna? – zsenialitás, szorgalom
vagy szerencse?
A különböző anyagok, vegyszerek biz- A felfedezések elsősorban az állhatatos, fáradságot
tonságos kezelése céljából csomagolá- nem ismerő munka eredményei, de kétségkívül jelen-
sukon azok tulajdonságaira utaló pikto- tős szerepe van a kiváló képességeknek és a szerencsés
gramok, a feladatlapokon munkabiz- véletlennek is.
tonsági jelek szerepelhetnek (1. ábra). Ehrlich és Hata 606 kísérletet végzett, amíg a szal-
Ezek jelentését ismerned kell! varzánt – egy szifiliszellenes gyógyszert – és annak
gyógyító hatását felfedezte. Ugyancsak a kitartó munka
1. Védőszemüveg, illetve gyümölcse volt két sugárzó elem, a rádium és a poló-
gumikesztyű viselése kötelező! nium kinyerése többtonnányi uránszurokércből. Ez a
felfedezés Maria Skłodowska (Madame Curie) és férje,
Pierre Curie nevéhez fűződik.
A véletlen segítette elő a 19. században az indigó – kék
festékanyag – ipari szintézisének megvalósítását. A kí-
Kesztyű levétele mérgező sérletek során a naftalin és a kénsav elegyébe merített
Tudod? Jó, ha tudod! anyaggal való beszeny- hőmérő eltörött, és higany került a reakciótérbe. A kép-
nyeződése esetén ződött higany-szulfát katalitikus hatására a naftalinból
Az iskolai laboratóriumban végzett munka során rit- ftálsav keletkezett, amely jó kiindulási anyaga volt az
kán fordul elő, hogy valakinek mérgező vagy fertőző indigószintézisnek. Ugyancsak a véletlennek volt nagy
anyag kerül a gumikesztyűjére, amelyet nem tud le- szerepe az antibiotikumok felfedezésében. Alexander
mosni róla. De érdemes tudni, hogy miként húzzunk Fleming egy Staphylococcus baktériumot hagyott labo-
le egy ilyen kesztyűt, hogy még csak véletlenül se érint- ratóriuma munkaasztalán, miközben elutazott két hétre
kezzen bőrünkkel (2. ábra). nyaralni. Mire visszaérkezett, a baktériumtenyészetet
ellepte egy gomba, mely megakadályozta a baktérium
növekedését.
Ugyanakkor a kutatói zsenialitás is fontos lehet, mint
ahogy azt a periódusos rendszer megalkotásával Men-
gyelejev munkássága bizonyítja. Zsenialitása abban
nyilvánult meg, hogy az elemek rendszerezésekor azok
kémiai tulajdonságait helyezte előtérbe, ezért cseréket
hajtott végre az atomsúly szerinti sorrendben, üres he-
lyeket hagyott. Néhány – akkor még nem ismert – elem
esetén nagyon pontosan megjósolta azok várható fizikai
és kémiai tulajdonságait is.
7
2. A kémia tudománya
Kémia nélkül nincs szerelem
Hajspray
láncszerű mole-
Kínos érzés kerítene bennünket hatalmába, ha egy pillanat Kémia? kulák szerves
Számomra oldószerben. Vas szénnel
alatt eltűnne rólunk és környezetünkből mindaz, ami a ké-
teljesen keverve,
miával kapcsolatos, amit a kémia tudományának köszönhe- a kemény acél
felesleges!
tünk. Szinte lehetetlen olyan eszközt, tárgyat találni, amely- miatt.
nek valamilyen módon nincs köze a kémiához (1. ábra).
Ceruzabél:
Mai ebéd,
grafit (szén-
A kémia a természettudományok egyike. A változás, az megemésztve
atomok) agyaggal
sósavval és
átalakulás tudománya. Figyelme az anyagra irányul, annak keverve.
enzimekkel.
tulajdonságaival, viselkedésével foglalkozik. Az anyag pe-
dig az, ami teret foglal el és tömege van. Minták
A kémia tudománya nem csak leírja az anyagokat, ha- Cipőtalp: a farmeren
hőkezelt gumi nátrium-hipo-
nem magyarázatot ad arra, hogy mi a lejátszódó folyama- polimer kénnel. klorit-oldattal
tok lényege, mi is történik az anyag belsejében eközben. készítve.
A kémia a természettudományok között központi szere-
pet tölt be (2. ábra). A kémia kapcsolja össze például a bio- 1. A kémia körülvesz minket
lógia és a fizika tudományát. A fizika, a biológia és a földrajz
sem érthető meg maradéktalanul kémiai alapok nélkül. Matematika
A kémia tudománnyá válása főszerepet játszott abban,
hogy a világ népessége az 1800-as évektől ugrásszerűen Csillagászat Fizika
növekedett. Nem csak egyre több ember született, de
egyre többen értek meg olyan hosszú életkort, ami száza- Kémia
dokkal azelőtt elképzelhetetlen volt. Kémiai felfedezések Geokémia Biokémia
sora vezetett oda, hogy napjainkban kellő mennyiségű
élelmiszer áll rendelkezésünkre a műtrágyáknak és nö-
vényvédő szereknek köszönhetően. A kémiának köszön- Földrajz Biológia
hetően tiszta ivóvizet ihatunk minden nap. Gyógysze-
reink segítségével egyre sikeresebben vesszük fel a harcot Orvostudomány
a betegségek ellen (3. ábra). A kémia hatással volt a kul-
túrára, a festészetre, a szobrá- 2. Néhány természettudományos terület egyszerűsített
szatra, a divatra is. kapcsolati rendszere
A „szerelem első pillantásra” érzés sok vegyület együttes hatására alakul ki. Ezek közül a
legelső, a PEA (fenil-etil-amin), ami „riaszt”, aktiválja az adrenalint és a noradrenalint.
Aztán a noradrenalin „rendel el riadót” az agyban és beindítja a többi vegyület keletkezé-
3. Semmelweis Ignác sét is. Magának a noradrenalinnak a magas szintje a szervezetben boldogságélményt és
(1818–1865) felfedezését étvágycsökkenést okoz. Ezután elindul az adrenalintermelés a szervezetben, amitől szív-
a modern orvostudomány dobogást kapunk, és izzadni fog a tenyerünk. Közben a noradrenalinhoz hasonló szerke-
egyik legfontosabb zetű dopamin is keletkezik, amely viszont az örömközpontunkat ingerli. A dopamin ke-
felfedezéseként tartják letkezése okozza az örömöt olyan hétköznapi esetben, mikor valami nagyon finomat
számon. A klóros víz eszünk, vagy egy igazán romantikus filmet nézünk meg. A harmadik anyag, a fenil-etil-
fertőtlenítő hatását mind
amin szervezetben történő szétáradása a „szédítő boldogságélménnyel” írható le, amikor
a mai napig használjuk
ivóvizeink fertőtlenítésénél „rózsaszín köd ereszkedik az ember agyára”. A negyedik anyag az endorfin, ezt tartalmaz-
za a csokoládé is. A köznyelv ezt az anyagot nevezi „boldogsághormonnak”, de csokoládé-
evésnél nem emiatt leszünk boldogok, hiszen a vegyület nagy része lebomlik a gyomrunk-
ban, hanem az édes íz megjelenése okozza az örömöt.
8
A körülöttünk lévő valóság megismerésének, leképezésé-
nek többféle módja lehetséges. A hétköznapi megismerés A hétköznapi megismerés
Tudod? Jó, ha tudod!
során elsősorban érzékszerveinkre támaszkodunk, és azt, buktatói
hogy egy jelenséget miként értelmezünk, nagyban befolyá-
solja addigi ismeretünk, tapasztalatunk, előítéletünk. A hétköznapi megismerés nem alkalmas a körülöttünk
A művészi megismerés a képzeleten keresztül, érzékileg lévő világ objektív leképezésére. A hétköznapi megis-
megragadható formában ábrázolja a valóságot. A tudomá- merés szinte kizárólag az érzékszerveinkre támaszkodik.
nyos megismerés gondosan előkészített megfigyeléseken Pedig számos példa bizonyítja, hogy érzékszerveinket
alapuló objektív leképezése a valóságnak. mennyire könnyű megtéveszteni. A hétköznapi észlelés
Ahhoz, hogy egy jó gondolatból, egy sejtésből tudomá- szelektív. Hajlamosak vagyunk csak a számunkra fon-
tos, az elképzelésünkbe illő történéseket észrevenni.
nyosan megalapozott elmélet legyen, jelentős idő- és
Észleléseinket nagyban befolyásolják előítéleteink is.
munkaráfordítás szükséges. A folyamat során a tudósok a
Gyakran hagyjuk figyelmen kívül az eddigi elképzelé-
természettudományok által kidolgozott eljárást, a tudo-
sünkkel ellentétes történéseket. Hajlamosak vagyunk
mányos módszert használják. Ez egy olyan tevékenység-
egyedi példákból általánosítani. A hétköznapi megis-
sorozat, melynek lépésein végighaladva tudományosan merés során használt fogalmaink nem jól definiáltak,
megalapozott következtetéseket vonhatunk le. többértelműek („az olaj sűrű, a cukoroldat is sűrű”).
9
3. Mérés, mértékegységek
– Mennyi? … – Öt! … – Mi öt? … – Mi mennyi?
Az alapegységek a Földön használatos mérni kívánt tárgyakhoz, mennyiségekhez igazodnak. A méter körülbelül az em-
beri magasság mértéke. Ennél nagyobb és kisebb mérettartományokat mutat be az 1. ábra.
1. A hosszúságskála a kvarkoktól
a megfigyelhető univerzumig terjed
10
Minden mérés egy összehasonlítás. A mérleg egyik tá-
nyérján lévő mérősorozat tagjainak súlyát hasonlítjuk
Tudod? Jó, ha tudod! Értékes számjegyek
össze a mérendő tárgy súlyával, a folyadékunk térfogatát a
beosztással ellátott edény skálájával, hosszúságmérésnél a
skálánkat helyezzük a mérendő tárgy mellé, és olvassuk le A kémiai számítások során mérési adatokból kiindulva
az adatokat. végzünk számításokat. Minden mérésnek meghatáro-
zott pontossága van, ezért a mérési adatokat is ennek
megfelelő pontossággal kell megadni. A mért adatok
pontosságára értékes számjegyeinek számából tudunk
következtetni. Az értékes számjegyek számának meg-
határozását az első nem 0 számjeggyel kezdjük. Minél
több értékes számjegyből áll egy mérőszám, annál pon-
2. Ha vonalzónkkal a ceruzánk hosszát szeretnénk meghatározni, tosabb a mért adat. Számításoknál mindig tekintettel
akkor azt láthatjuk, hogy a vonalzónk beosztása 0,1 cm-enként kell lennünk az adatok pontosságára, azaz a bennük
van. Ha a mérendő tárgy végpontja nem esik egybe egy skála- szereplő értékes számjegyek számára. Általános sza-
jellel, akkor meg kell becsülnünk, hogy a két beosztás közti részből bály, hogy a számolt eredmény nem lehet pontosabb,
mennyit foglal el a ceruza. Jelen esetben a ceruza hosszát a mint azok a mért adatok, amelyekből számoltuk.
következőképpen adhatjuk meg: 9,55 cm. Az adat utolsó 5-ös
számjegye bizonytalan, becsültük az adatot, de a jelenlegi
skálánk mellett ennél nagyobb pontosságra nincs esélyünk
Mértékegységek
• A méréskor kapott adat (mennyiség) egy
mérőszámból és a mértékegységből áll.
• A tudomány és a világ nagyobb része
az SI-mértékegységrendszert használja.
A mérés
• Egy összehasonlítás.
• A kapott adat pontosságát meghatározza a mérőesz-
3. Ha nem a meg- köz pontossága.
felelő szögből • A kapott adatok bizonytalanságához hozzájárul, hogy
olvassuk le a mérés során becslésre kell hagyatkoznunk az utolsó
a folyadékszintet, értékes számjegy meghatározásánál.
nagyon eltérő – A számítás eredménye nem lehet annál pontosabb,
értékeket kaphatunk mint amit a legkevésbé pontosan mérhető adat
eredménynek megszab.
11
4. Az anyagmennyiség
Amikor egy vesszőnek is szerepe van
12
Kétszer kettő…? Képlettel vagy következtetéssel?
A tömeg, a térfogat, a részecskeszám és az anyagmennyiség közötti kapcsolatot az 1. ábrán láthatod. Ennek ismeretében
ezeket a mennyiségeket egymásba átszámíthatjuk. A következőkben bemutatjuk az átszámítás kétféle lehetőségét.
g
Mennyi a tömege 5,00 mol vízmolekulának? M = 18,0
mol
Számítás képlettel Számítás következtetéssel
1. Felírjuk a tömeg és az anyagmennyiség közötti kapcso- 1. Értelmezzük a moláris tömeget két mennyiség (a tömeg
m és az anyagmennyiség) kapcsolataként!
latot leíró képletet: M = .
n g
2. A képlet átalakításával kifejezzük a keresett mennyisé- A 18,0 azt jelenti, hogy 1,00 mol vízmolekula tö-
mol
get: m = n · M. mege 18,0 g.
3. Azonosítjuk a feladatban szereplő adatokat és a keresett 2. Írjuk fel az ismert és az ismeretlen mennyiségek közötti
mennyiséget a megfelelő jelekkel: egyenes arányosságot!
Az anyagmennyiség 5,00 mol, tehát n = 5,00 mol. Ha 1,00 mol vízmolekula tömege 18,0 g,
g g akkor 5,00 mol vízmolekula tömege x g.
A moláris tömeg 18,0 , tehát M = 18,0 .
mol mol 3. Írjuk fel az egyenes arányosságot matematikai egyenlet
Keressük a tömeget (m). formájában!
g 18,0 g xg
4. Helyettesítsünk be a képletbe! M = 5,00 mol · 18,0 . =
mol 1,00 mol 5,00 mol
5. Végezzük el a műveletet! M = 90,0 g.
6. Válaszoljunk a kérdésre! 5,00 mol vízmolekula tömege 4. Oldjuk meg a kapott matematikai egyenletet! x = 90,0.
tehát 90,0 g. 5. Válaszoljunk a kérdésre! 5,00 mol vízmolekula tömege
tehát 90,0 g.
Másold le, majd egészítsd ki a következő táblázatot! A 6 · 1023 azt jelenti, hogy a 6-os után 23 nullát kell írni,
ha „szokásos” formában akarjuk leírni az Avogadro-
Az anyag
számot: 600 000 000 000 000 000 000 000
anyag- részecske-
neve képlete tömege Hogyan írnád át a következő számokat: 5 · 104; 2,3 · 106?
mennyisége száma
6 · 1023
Víz H2O
molekula
Ammónia NH3 0,5 mol
Metán CH4 0,32 g
Anyagmennyiség
• Jele: n.
• Mértékegysége: a mól (mol).
• 6 · 1023 elemi egység.
Egy mól anyag
m
Anyagmennyiség: az anyagok meny- • Tömege: a moláris tömeg (M = ).
n
nyiségének egyik megadási módja. Van fogalmad? V
Jele: n, mértékegysége a mól (mol). • Térfogata: a moláris térfogat (Vm = ).
n
1 mól: annak az anyagi rendszer- • Részecskeszáma: a moláris részecskeszám
nek az anyagmennyisége, amely 6 · 1023 elemi egységet N
tartalmaz. (Avogadro-állandó) (NA = ).
n
Moláris tömeg: 1 mól anyag tömege. A tömeg és az Számítások
anyagmennyiség hányadosa. • képlettel,
Moláris térfogat: 1 mól anyag térfogata. A térfogat és • következtetéssel.
az anyagmennyiség hányadosa.
Avogadro-állandó: 1 mól anyagban az elemi egységek (pl.
részecskék) száma. Az elemi egységek számának (pl. ré-
szecskeszámnak) és az anyagmennyiségnek a hányadosa.
13
5. Az atom szerkezete
Mitől nehéz a nehézvíz?
Relatív Relatív
Elemi Tömege Töltése
Jele tömege töltése
részecske (m) (Q)
(mr) (Qr)
1. táblázat. Az elemi részecskék – protonok, neutronok és elektronok – 2. Az atom kémiai jele a vegyjel, fontos adatai
legfontosabb adatai a rendszám és a tömegszám
14
Egy modell az anyagok
Tömegszám mint
Gondoltad volna? Gondoltad volna? fénykibocsátásának
márkanév
értelmezésre
Elgondolkoztál már azon, hogy mit jelenthet egy Niels Bohr (1885–1962) dán fizikus az anyagok fény-
üdítőital márkanevében a 7? Ez bizony a lítiumatom kibocsátásának magyarázatához feltételezte, hogy az
tömegszáma (37Li). 150 évvel ezelőtt a lítiumvegyüle- atomban az elektron csak az atommagtól meghatáro-
teket az örök ifjúság forrásának hitték. Ez szerepelt zott távolságra lévő, meghatározott sugarú kör alakú
egy, a múlt század elején az USA-ban bevezetett üdí- pályákon (ún. elektronhéjakon) keringhet. Minden
tőital reklámjában is, az ugyanis lítium-citrátot tartal- egyes héjnak jellemző energiája van. Az atommagtól
mazott. Az ital különösen hatékonynak bizonyult a távolodva az elektron egyre nagyobb energiájú héjon
másnaposság kezelésében. Bár később orvosilag is kering. Ha az elektron egy magtól közelebbi héjról
igazolták a lítiumvegyületek jótékony hatását depresz- átkerül egy magtól távolabbi héjra, akkor ezt csak úgy
szió, skizofrénia és alkoholizmus kezelésében, vesét teheti meg, ha energiát vesz fel a környezetéből. Ez az
károsító hatása miatt az 1950-es években kivonták az energia pontosan annyi, mint a két héj energiájának
üdítőitalból. A mai üdítőitalokban már nincsenek különbsége. Ha egy nagyobb energiájú héjról kerül
lítiumvegyületek. vissza az elektron egy maghoz közelebbi héjra, akkor
a két héj közötti energiakülönbséget az atom a kör-
nyezetének adja át, például megfelelő színű fényt su-
gároz ki.
A Bohr-féle atommodell 1913-as megalkotása óta ren-
geteg olyan jelenséget tapasztaltak a fizikusok és a kémi-
kusok, amelyet nem lehetett ezzel a modellel sem értel-
mezni. Ezért az elmúlt száz évben számos további, 4. A Bohr-féle atommodellben az elektronok
egyre bonyolultabb atommodellt alkottak és alkot- meghatározott sugarú, kör alakú pályákon
nak még ma is. Mivel a kémiai átalakulások az (héjakon) helyezkednek el az atommag
atomok elektronszerkezetében okoznak változást, körül
ezért mi a továbbiakban a Bohr-féle atommodellt
(4. ábra) fogjuk használni a kémiai változások
értelmezésére.
A kémiai reakció nem érinti az atommagot
és a telített héjakat. Telítettnek nevezünk egy
elektronhéjat, ha azon maximális számú (2n2,
ahol n az elektronhéj sorszáma) elektron talál-
ható. Az atommag és a körülötte lévő telített
héjak alkotják az atomtörzset. Azt az elektronhéjat, amely
nem telített, vegyértékhéjnak, a rajta lévő elektronokat
vegyértékelektronoknak nevezzük (5. ábra).
5. A kémiai reakció nem érinti az
atomtörzset, csak a vegyértékhéjat
15
6. A radioaktivitás
Mitől fél az, aki az „atomtól” fél?
16
A radioaktivitás felfedezése nemcsak a tudományban
jelentett forradalmat, hanem a mindennapi életünkben is.
Tudod? Jó, ha tudod! Radioaktív nyomjelzés
A radioaktivitás alkalmazásának három legfontosabb terü-
lete:
– A különböző stabilitású atommagok stabilisabb atom- Ha valakivel radioaktív hidrogénizotópot, tríciumot
magokká alakulása energiafelszabadulással jár. Az így tartalmazó vizet – ún. trícizált vizet – itatnak meg,
nyert hatalmas energiát békés célokra (atomerőművek- sugárzásmérő berendezéssel követhető a víz útja a
ben) és pusztításra (atombombában, hidrogénbombá- szervezetében. A pajzsmirigy anyagcsere-vizsgálatára
ban) lehet felhasználni. technécium-99 radioaktív izotópot használnak.
– A radioaktív sugárzás élettani hatásán alapszik a radioló- A radioaktív izotó-
pokkal történő nyomjel-
gia, a radioaktív sugárzás gyógyászati alkalmazása.
zés kidolgozásáért egy
– A radioaktív izotópokat sugárzásuk mérésével lehet
magyar vegyész, Hevesy
nyomon követni. Ezen alapszik a radioaktív nyomjel-
György kapott kémiai
zés és a radiokarbon-kormeghatározás.
Nobel-díjat 1943-ban
(4. ábra). A 7–8. osztá-
lyos tanulók országos
Mi történik az kémiaversenyét róla ne-
Tudod? Jó, ha tudod! vezték el.
atomerőművekben?
4. Hevesy György
A nagy tömegszámú atommagokból maghasadással (1885–1966)
nyerhetünk stabilisabb atommagokat, miközben hatal-
mas energia (atomenergia, nukleáris energia, hő) sza-
badul fel. Erre a célra leggyakrabban 235U-izotópot
használnak (3. ábra). Ezen az elven működnek az
atomerőművek és az atombombák is. A maghasadás
során számos radioaktív izotóp keletkezik, ezért az Nézz utána! A radioaktivitás
atomerőművek esetleges üzemzavara, valamint a ki-
égett fűtőelemek tárolása komoly biztonságtechnikai
Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
feladatot jelent. Magyarországon a paksi atomerőmű-
témákat! Készítsetek számítógépes bemutatót!
ben termelnek maghasadással elektromos energiát.
1. A radioaktív sugárzás gyógyászati alkalmazásai,
Az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai atom-
a radiológia.
erőmű-baleset hatására számos országban leállították az
2. Természetes és mesterséges radioaktív sugárforrá-
atomerőműveket.
sok lakásunkban.
56Ba
143
uránatom
6. Henri Antoine Becquerel, a radioaktivitás felfede-
neutron zője.
7. Három Nobel-díj egy családban: a Curie házaspár.
hasadási
neutronok
17
7. A periódusos rendszer
A kémikus „kristálygömbje”
r=?
r = 72 pm
1. Melyik jelöl
periodikus M
Mennyii llehet az oxigénatom sugara, ha a nitrogén-
változást? atomé 75 pm, a fluoratomé 72 pm?
18
Jósoljuk meg a kálium Jósoljuk meg a vegyületek
Kétszer kettő…? Kétszer kettő…?
olvadás- és forráspontját! képletét!
Mennyi lehet a kálium olvadás- és forráspontja, ha A 2. periódus néhány eleme kloridjának képlete a kö-
a nátrium olvadáspontja 97,8 °C, forráspontja 897 °C, vetkező: LiCl, BeCl2, BCl3, CCl4. Vajon mi lehet a
a rubídium olvadáspontja 39,3 °C, forráspontja 688 °C? képlete a kálium-kloridnak, az alumínium-kloridnak,
Határozd meg a kálium olvadás- és forráspontját oly a magnézium-kloridnak és a szilícium-kloridnak?
módon is, hogy grafikonon ábrázolod a lítium, nátrium, Ismertek a következő képletek: NaI, CaCl2, CaO,
rubídium és cézium forráspontját és olvadáspontját a Al2O3, CCl4 és CO2. Vajon mi lehet a képlete annak a
rendszám függvényében! (Ezt az eljárást nevezik inter- vegyületnek, amely (a) Si- és F-atomokból; (b) Al- és
polálásnak.) S-atomokból, (c) K- és Cl-atomokból, (d) Mg- és Br-
atomokból, (e) Ba- és O-atomokból és (f) Si- és
Az elem Olvadáspont (°C) Forráspont (°C) O-atomokból épül fel?
Lítium 180,5 1347 A szénsav képlete H2CO3. Mi lehet a kovasav (a szilí-
Nátrium 97,8 897
cium oxosavja) képlete?
Kálium
Rubídium 39,3 688
Cézium 28,4 674,8
Miben hasonló és miben
Vigyázz! Kész labor!
A két eljárással kapott értékeket vesd össze a kálium különböző?
valódi olvadáspontjával (63,3 °C) és forráspontjával
(766 °C)! Melyik eljárással kaptál ezekhez közelebbi Fehér csempére (vagy üveglapra, műanyag lapra) csep-
értékeket? pents kisebb pacát kálium-klorid-oldatból, kálium-
bromid-oldatból és kálium-jodid-oldatból! Cseppents
mindhárom pacához egy-két csepp ezüst-nitrát-
oldatot!
Mi történik? Milyen azonosságokat és milyen különb-
Amikor a „kristálygömb” is ségeket figyelhettél meg a három reakció során?
Nézz utána! Értelmezd az eredeti három oldat hasonló viselkedését
torzít…
annak ismeretében, hogy azokban K+-ionok, valamint
Számos esetben helytelen következtetésre jutunk, ha az Cl–-, Br –- és I–-ionok voltak, az ezüst-nitrát-oldat pe-
elemeknek, atomoknak csak a periódusos rendszerbeli dig Ag+- és NO3–-ionokat tartalmazott! Mi lehet a
helyét vizsgáljuk. Projektmunkában dolgozzátok fel a képződött csapadékok képlete?
következő problémákat! Készítsetek számítógépes bemu- Mit nevezünk a kémiában csapadéknak? Miért külön-
tatót! bözik a három csapadék színe?
1. Mi az oka annak, hogy a 2. periódusban található Tedd ki a csempét a napfényre! Mi történik? Mire lehet
nitrogén és oxigén kétatomos molekulákat képez, ezt a jelenséget hasznosítani?
míg a 3. periódusban helyet foglaló foszfor négy-
atomos, a kén pedig nyolcatomos molekulákból áll?
2. Mi az oka annak, hogy a BeCl2 molekulákból áll, a
CaCl2 pedig ionos vegyület?
3. Mi az oka annak, hogy az AgF vízben jól oldódik, A periódusos rendszer
az AgCl viszont vízben nagyon rosszul oldódó csa- • Az elemek hasonló tulajdonságai és az
padék? atomok hasonló elektronszerkezete alap-
4. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap- ján épül fel.
csolatos hírt hallottatok a héten! • Segítségével következtetni tudunk
– atomi tulajdonságokra: relatív atomtömeg,
elektronszerkezet, atomsugár, ionizációs energia,
elektronegativitás, vegyérték;
– az elem fizikai tulajdonságaira: halmazállapot, sűrű-
Periódusos rendszer: olyan rendszer, ség, olvadáspont, forráspont;
– az elem kémiai tulajdonságaira: fémes és nemfémes
amely atommagjaik növekvő pro- Van fogalmad?
tonszáma sorrendjében tartalmaz- jelleg, vegyérték, vegyületképzés más elemekkel.
za a kémiai elemeket és atomjaikat.
A periódusos rendszerben az elemek és atomjaik szá-
mos tulajdonsága nem monoton, hanem periodikusan
ismétlődő változást mutat.
19
8. Molekulák és a kovalens kötés
Nem mind igaz, ami reklám!
Nem csak a vegyületek épülhetnek fel molekulákból, Tudod? Jó, ha tudod! Vegyületmolekulák
számos elem is molekulákból áll. A legtöbb elemmole-
kula két atomból áll, de ismerünk három-, négy-, sőt
nyolcatomos elemmolekulát is (2. ábra)! Az elemmo- A vizet (H2O), a szén-dioxidot (CO2) és az aszpirint
lekulákat azonos rendszámú atomok építik fel. (C9H8O4) is molekulák építik fel (3. ábra). A két- vagy
Keress példát háromatomos elemmolekulára! többféle, különböző rendszámú atomból felépülő mo-
lekulákat nevezzük vegyületmolekuláknak.
szén-dioxid-molekula
aszpirinmolekula
20
A molekulákban az atomok vegyértékelektronjai alacso-
nyabb energiaszintre kerülnek. Molekulaképzéskor az
Tudod? Jó, ha tudod! Szigma- és pi-kötések
atomok vegyértékelektronjainak egy része ún. kötő
elektronpár formájában kapcsolja össze a két atomot.
A maradék – kötő elektronpárt nem alkotó – vegyérték- Az egyszeres kovalens kötést szigma-kötésnek is neve-
elektronokból pedig nemkötő elektronpárok lesznek zik. A kétszeres kovalens kötésben az első kötés a
(2. táblázat). szigma-kötés, a második neve pi-kötés. A háromszoros
kötésben az első szigma-kötés, a másik kettő pedig pi-
kötés. Szigma-kötés tehát mindig van két atom közöt-
Az atomok A molekula ti kovalens kötés esetén, pi-kötések csak a kétszeres és
2. táblázat
tá a háromszoros kötés esetén jelennek meg.
elektronszerkezeti képletének jelölése Mol
Molekula-
H H H H H H képz
képződéskor
a ve
vegyérték-
Cl Cl Cl Cl Cl Cl elek
elektronok egy
rész
része kötő
N N N N N N elek
elektronpárt, másik
H Cl H Cl H Cl rész
része nemkötő Kétszer kettő…? A H – H kötés energiája
elek
elektronpárt alkot
21
9. A molekulák alakja
Miért más az illata, ha ugyanaz a képlete?
A molekulaalak egyik fontos jellemzője a kötésszög (1. táb- 3. A központi atom kö ül a kötő éés nemkötő
körül kkötő
ő elektron
l k á k úgy
párok ú
lázat). A kötésszög egy atomhoz tartozó két kötés által helyezkednek el, mint az egy ponthoz rögzített lufik: a lehető
bezárt szög. legtávolabb egymástól
Fontosabb molekulaalakzatok
90°
Alakzat
120°
háromszög
Alakja lineáris háromszög V alak tetraéder V alak hexaéder oktaéder
alapú piramis
22
Tudod? Jó, ha tudod! A vízmolekula alakja Tudod? Jó, ha tudod! Molekulamodellek
4. A vízmolekula V alakú,
a kötésszög: 104,5°
H 104,5°
H 5. A vízmolekula,
a me
metán-
CH4
mol
molekula és az
oxig
oxigénmolekula
O2 kalo
kalotta- és
pálc
pálcikamodellje
A kovalens kötés kialakításában és a molekulák alakjá-
nak meghatározásában fontos szerepe van az atomok
vegyértékelektronjainak. Azt, hogy egy atomnak hány
vegyértékelektronja van, a periódusos rendszerben elfog-
lalt helye alapján tudjuk megmondani. Molekulaalak: az atommagok által
Az atom rendszáma megadja az elektronburkában talál- meghatározott geometriai alakzat. Van fogalmad?
Központi atom: az az atom, amely
ható elektronok számát. Az oxigénatom rendszáma 8, te-
a legtöbb kötést alakítja ki a mole-
hát az oxigénatomatomban összesen 8 elektron található. kulában.
A vízszintes sorok (periódusok) száma megadja az Kötésszög: egy atom két kötése által bezárt szög.
elektronhéjak számát. Az oxigénatom a 2. periódusban Az atom vegyértéke: azt mutatja meg, hogy az atom
található, tehát összesen 2 elektronhéja van. hány kovalens kötés kialakítására képes.
Az ún. főcsoportszám (a függőleges oszlopok száma)
egyenlő az atom legkülső, vegyértékhéján található vegyér-
tékelektronok számával. Az oxigénatom a VI. főcsoportban
található, vegyértékelektronjainak száma tehát 6. A molekulák alakja, téralkata
Az atomok molekulaképzés szempontjából fontos adata • Az atommagok által meghatározott geo-
a vegyérték. Egy atom vegyértéke azt mutatja meg, hogy metriai alakzat.
hány kovalens kötés kialakítására képes. Néhány fontosabb • A központi atomhoz kapcsolódó kötő és
nemkötő elektronpárok közötti taszítás
atom vegyértéke: H: 1, O: 2, C: 4. határozza meg.
• A leggyakrabban előforduló molekulaalakok:
– lineáris,
A vegyérték és a vegyérték- – háromszög alakú,
Gondoltad volna? elektronok számának – V alakú,
kapcsolata – tetraéderes,
– trigonális piramis alakú.
Egy atom vegyértékének elvileg lehetséges maximális • Kötésszög: az atom két kötése által bezárt szög.
értéke annyi, mint ahány vegyértékelektronja van az Vegyérték
atomnak. A kovalens vegyérték minimális értékét pe- • Kovalens kötés kialakításakor a kötő elektronpárok
dig úgy kaphatjuk meg, ha a vegyértékelektronok száma.
számát kivonjuk 8-ból. • Maximális értéke = a vegyértékelektronok száma.
Miért éppen 8-ból kell kivonni a vegyértékelektronok • Minimális értéke = (8 – vegyértékelektronok száma).
számát? • Hidrogénatom: 1; oxigénatom: 2, szénatom: 4.
Mennyi a következő atomok minimális és maximális
vegyértéke: P, S, Cl?
23
10. A molekulák polaritása
Hogyan melegít a mikrohullámú sütő?
24
Hogyan melegít a mikro- A molekulák polaritásának
Gondoltad volna? Gondoltad volna?
hullámú sütő? megállapítása
25
11. A másodrendű kötések
Miért lehet forró olajban krumplit sütni?
26
A krumplisütés kémiája
A hidrogénkötés
Gondoltad volna? – avagy sok lúd disznót Tudod? Jó, ha tudod!
kialakulásának feltételei
győz
Amint az ismeretes, a krumplit forró olajban (étolaj- A hidrogénkötés kialakulásának két szerkezeti feltétele
ban) sütik. Sütés közben sistergést, olykor fröcskölést van:
tapasztalunk, ami annak jele, hogy a forró olajban a 1. Legyen az egyik molekulában olyan hidrogénatom,
krumpli víztartalmának egy része elpárolog, miközben amely fluor-, oxigén- vagy nitrogénatomhoz kap-
az olajnak csak nagyon kis hányada párolog el. Ez azért csolódik.
meglepő, mert az olajmolekulák között csak diszperzi- 2. Legyen a másik molekulában olyan fluor-, oxigén-
ós kölcsönhatás, a vízmolekulák között pedig erős vagy nitrogénatom, amelynek van nemkötő elektron-
hidrogénkötés van. Csakhogy az olajmolekulák töme- párja.
ge közel ötvenszerese a vízmolekulák tömegének. Az Kialakulhat-e hidrogénkötés a következő molekula-
olajmolekulák között nagyon sok, egyenként kis ener- párok között: CH4 – H2O; CH3OH – CH3OH; HCl – HF;
giájú diszperziós kapcsolat van, de ezek együttesen H2S – HF; NH3 – H2O?
erősebbek a kis molekulatömegű vízmolekulák között
kialakuló hidrogénkötésnél.
Másodrendű kötések
• Molekulák között fellépő vonzó kölcsönhatások.
• Fajtái:
– diszperziós kölcsönhatás: apoláris molekulák között, molekulatömeg-függő;
– dipólus-dipólus kölcsönhatás: dipólusmolekulák között;
– hidrogénkötés: F-, O-, N-atomokhoz kapcsolódó H-atom esetén.
27
12. Az ionok
Fürdővízben ülve ne használj elektromos hajszárítót!
28
Tudod? Jó, ha tudod! Egyszerű ionok képződése atomokból
NEMESGÁZOK
le vagy vesznek fel, amennyi Na+ Mg2+
III.B IV.B V.B VI.B VII.B VIII.B I.B II.B
Al3+ P3– S2– Cl–
ahhoz szükséges, hogy nemes- V3+ Mn2+ Fe2+ Co2+ Cu+
K+ Ca2+ Sc3+ Ti4+ Cr3+ Ni2+ Zn2+ Se2– Br–
gázszerkezetük (vegyértékhéju- V4+ Mn4+ Fe3+ Co3+ Cu2+
kon 8 elektron) legyen. Például: Rb+ Sr2+ Pd2+ Ag+ Cd2+
Sn2+ Sb3+
Te2– I–
Sn4+ Sb5+
Na → Na+ + e– vagy Cl + e– → Cl–.
Au+ Pb2+ Bi2+
A legfontosabb egyszerű ionok Cs+ Ba2+ Pt2+
Au3+
Hg2+
Pb4+ Bi3+
„periódusos rendszere” látható a
3. ábrán. 3. A legfontosabb egyszerű ionok „periódusos rendszere”
29
Összefoglalás
Kapcsolatok ATOMOK
k ia
ko lása/
lak
val fel
ele
u
sa/ tron
en b o
vét
protonok
pr
p
s k ml
fel
lea elek
neutronok
ne
n
öté ása
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat! elektronok
ele
e
s
dá
hidrogénion
hi
idrogénion
IONOK
O
OK MOLEKULÁK
MOLEKU LÁ
l dá /f l é l
leadása/felvétele
ATOM
felép
ői ítése
je llemz
Rendszám
ndszám
ám Tömegszám
Töm
megszá
g Stabilitás
Stabilitá
il s Atommag
ommag Atomtörzs
Atomtörz
+ +
ző
azo
Elektronok Vegyértékhéj
y
nbö
sttabilis
Instabilis Stab
Stabilis
nos
p+ száma p+ + no száma
külö
meghatározza
m
Izotópatomok ktív bo
Radioaktív bomlás Kémiai
ai tulajdonság
tulajd
kísérője
kís
ktív sug
Radioaktív sugárzás
fajtái
fa
alfa béta gamma
MOLEKULA
alakjá
t meg
ítése határ
felép ozza
kapcsolatok
Atomokból
omokból Kovalens Központi Ligandum
kötéssel
tésse Másodrendű atom
lehet
le
eh kötések
ötések
A legmagasabb
magas
vegyértékű
y atom
poláris egyszeres
vagy vagy Diszperziós
zperziós Dipólus-
Dipólus
p Hidrogén-
Hidrog
apoláris többszörös dipólus kötés
kölcsönhatás Kötő Nemkötő
Nem
elektronpár
pár elektronpár
elektro
Kötésszög
Kötéss
szög
z
ION
int tölt
s zer és sz
tel
kapcsolatok
erin
s zeté t
ös
gyszerű
Egyszerű Összetet
Összetett Kation Anion
Ionos kötés
30
Természettudományos gondolkodás
1. Hányféle vízmolekula lehet a poharunkban?
Egészen sokáig abban a hitben voltak a tudósok, hogy csak egyféle hidrogénatom létezik, amely atomjának rela-
tív tömege 1. 1932-ben kiderült, hogy van egy kétszer nehezebb változata is, a deutérium (2H, jelöljük most D-vel),
aztán megkerült a harmadik, igen ritka izotópja, a trícium is (3H, jelölése T). Mivel egy vízmolekulában két hid-
rogénatom kapcsolódik egy oxigénatomhoz, így elképzelhető a H2O képleten túl a D2O és a T2O is. De semmi
akadálya annak, hogy egy molekulán belül kétféle hidrogénizotóp kapcsolódjon az oxigénatomhoz, így egészen
biztosan egy pohár vízben megtalálható a: HDO-, HTO- és DTO-molekula is. Azaz hatféle vízmolekulánál já-
runk. De az oxigénatomnak is vannak izotópjai, ezek: 16O, 17O, 18O. Az előző hat víz képletében magától értető-
dően a 16O izotópot szerepeltettük. De a molekulaképletbe beírható a 17-es és a 18-as tömegű oxigénatom is.
Azaz még 12 variáció adódik. Egy pohár víz megivásakor tehát 18-féle vízmolekulát iszunk meg.
Az egyes izotópok előfordulási gyakorisága a következő:
Izotóp 1
H H
2 3
H 16
O 17
O 18
O
31
A projekt egyik vezető kutatója elmondta: a nehézvíz (D2O) és a víz (H2O) aránya olyan jellemzője egy égi-
testnek, amely hosszú ideig állandónak tekinthető és alig módosul. Ha összevetjük az üstökösök vizét a földivel,
egyértelműen el tudjuk dönteni, a két vízösszetétel hasonló-e.
„A nehézvíznek a Naprendszerben eddig talált legnagyobb arányát mérte a Rosina az üstökösnél, ez háromszor
akkora, mint a Földön létező nehézvíz – víz arány. Ez azt jelenti, hogy ilyen típusú üstökös nem hozhatott vizet
a Földre” – magyarázta a kutató.
Az adatok elemzéséről kiadott tanulmány szerzői szerint valószínűbb, hogy a víz becsapódó aszteroidák felszí-
néről jutott bolygónkra. A kutatócsoport egyik tagja azonban a végleges következtetések levonása előtt türelem-
re intett: „A Rosina az üstökös felszínének gázait vizsgálta. Többet akkor tudunk mondani, ha megnézzük, mi
érkezik a Philae műszereitől, a COSAC-tól és a Ptolemytől” – mondta.
Igaz-e a cikk címében sugallt állítás, hogy a 67P-n talált és a Föld vize két különböző anyag?
Különbözik-e kémiai tu- DO
2
arány
lajdonságaiban a D2O és HO
C/2001 Q4 (NEAT)
2
C/1995 01 Hale–Bopp
a H2O?
103P/ Hartley 2
C/1995 B2 Hyakutake
Mekkora a nehézvíz és a
C/2002 T7 (LINEAR)
10–3
8P Tuttle
„normál” víz moláris tö-
153P/Ikeya–Zhang
1P/Halley
C/2009 P1 Garrard
mege? aszteroidák
103P/ Hartley 2
Milyen lehet az átlagos
Enceladus
45P/H-M-P
moláris tömege a 67P-ből
kiolvasztott víznek?
Föld
Projektmunka
Játsszatok bíróságot!
A következő feladat megoldásához alkossatok három, nagyjából azonos nagyságú csoportot! Az 1. csoport lesz a
VÁDLÓK csoportja, a második a VÉDŐK csoportja, a harmadik pedig az ESKÜDTEK csoportja. Az esküdtek
titkos szavazással válasszanak maguk közül egy bírót, aki a tárgyalást vezetni fogja. A vádbeszéd és a védőbeszéd
elkészítésére 10 percetek van. Majd először a VÁDLÓK, majd a VÉDŐK fejthetik ki érveiket maximum 5-5
percben. A bírónak joga van kérdéseket feltenni, illetve 1-1 percet adni mind a védelemnek, mind a vádlóknak,
hogy reagálhassanak a másik fél beszédére.
A tárgyaláson a „vádlott”: az atomerőmű.
A VÁDLÓK érveljenek az atomerőművek veszélyessége mellett, és követeljék azok leállítását!
A VÉDŐK érveljenek az atomerőművek szükségessége mellett, és követeljék azok bővítését, fejlesztését!
A tárgyalás végén az esküdtek titkos szavazással nyilvánítanak véleményt a vádlott bűnösségéről, illetve ártatlan-
ságáról.
32
Mi okozza a fizikai
tulajdonságokat? II.
Ebben a leckében példákon keresztül szemléltet-
jük, hogy az anyagok fizikai tulajdonságait miként
lehet értelmezni az anyagi rendszereket felépítő
kémiai részecskék tulajdonságaival, valamint a ré-
szecskék közötti kölcsönhatások jellegével.
A fejezet leckéiben – a címben jelzetteken túl –
olyan kérdésekre is választ keresünk, hogy mire
jó a fordított ozmózis; miért a búvárok réme a ke-
szonbetegség; miért fut ki a pezsgő a palack kinyi-
tásakor.
33
1. Az anyag szerkezete és fizikai tulajdonságai
Melyik a könnyebb: a víz vagy a benzin?
1. A légbuborékok
felfelé haladása miatt
a folyadékoknak az edényy
fala és a buborék között egy
szűk részen kell lefolynia
fluor klór bróm jód
2. A halogénelemek és molekuláik modellje
34
A víz és az alkohol
Gondoltad volna? A víz forráspontja Tudod? Jó, ha tudod!
forráspontja
Egy földönkívüli, aki sosem látott még vizet, megpró- Mind a vízmolekulák (H–OH), mind az alkoholmole-
bálja az oxigéncsoport hidrogénvegyületeinek ismere- kulák (C2H5–OH) között a hidrogénkötés a legerősebb
tében meghatározni a víz forráspontját (1. táblázat). másodrendű kötés.
Ehhez ábrázolja az ismert hidrogénvegyületek forrás- Mivel magyarázható, hogy a víz forráspontja (100 °C)
pontját a moláris tömegük függvényében. Ezután kö- magasabb az alkohol forráspontjánál (78,4 °C), vala-
zelítő egyenest illeszt a három pontra, és ez alapján mint a víz sűrűsége (1,0 g/cm3) nagyobb, mint az al-
próbálja megjósolni a hiányzó adat, a víz forráspontját. kohol sűrűsége (0,79 g/cm3)?
Készíts te is diagramot, és az alapján határozd meg a A glicerin molekulájában három hidroxilcsoport talál-
víz forráspontját! ható: C3H5(OH)3. Vajon milyen lehet a glicerin forrás-
Miért tér el az így kapott forráspont a víz valódi for- pontja és sűrűsége a vízéhez és az alkoholéhoz képest?
ráspontjától?
35
2. A kristályrács és a rácstípusok
Kristály van a kvarcórában?
36
ban csak vegyületek kristályosodhatnak. Ilyen például
éldául
a konyhasó (NaCl), a mészkő (CaCO3), a szódabikar- ikar-
bóna (NaHCO3) és az égetett mész (CaO). Az ionrá- nrá- 4. Ha nem folyik áram
csos anyagok annak ellenére, hogy töltéssel rendelkező
elkező a fémekben, az elektro-
részecskékből állnak, nem vezetik az elektromoss ára- nok a fématomtörzsek
mot, mivel a részecskék a rácsban nem mozdulhatnak atnak környezetében rende-
zetlenül mozognak (a).
el. Olvadékukban viszont az ionok mozoghatnak, k és
é a) Ha kívülről elektronok
így elektromosan vezetővé válnak. lépnek be a vezetékbe
A negyedik rácstípus a fémrács. A fémrácsot (áramot vezetünk bele),
fématomok (pontosabban atomtörzsek) építik fel,, akkor ezek a fémbe
melyek között delokalizált elektronfelhő (fémess belépő elektronok az
addig rendezetlen moz-
kötés) létesíti a kapcsolatot. Fémrácsban kristályo-
o-
gású elektronokat arra
sodnak a fémek (pl. vas, arany, réz, alumínium m kényszerítik, hogy egy
stb.) és a fémek egymással képzett vegyületei, il- irányba áramoljanak (b)
letve ötvözetei (pl. bronz, sárgaréz, acél stb.). b)
A delokalizált elektronfelhő miatt a fémrácsos anyagok
jó elektromos vezetők (4. ábra). Különösen jól vezetik
az elektromos áramot és a hőt a nemesfémek (Au, Ag) és Éjszaka világító kristály
Vigyázz! Kész labor!
a réz. előállítása
37
3. Az anyag szerkezete és az oldódás
Vörös húshoz vörösbort?
38
Vörös húshoz vörösbor,
Tudod? Jó, ha tudod! A Lugol-oldat Gondoltad volna?
fehér húshoz fehérbor
A jód rosszul oldódik vízben, viszont jól oldódik A vörösborok fanyar ízét csersavtartalmuk okozza.
kálium-jodid-oldatban. A jodidionok egy része ugyan- A csersav molekulái – az alkoholhoz hasonlóan – tar-
is reakcióba lép a jódmolekulák egy részével, és azok- talmaznak hidrofób és hidrofil részeket, így képesek a
kal trijódiont képez. A kálium-jodidos jódoldatot nyelvre rakódott zsírréteg lemosására (5. ábra). Ezért
(Lugol-oldatot) használják a keményítő kimutatására kortyolgatunk vörösbort a vörös húsok fogyasztá-
is. Keményítő hatására az eredetileg barna oldat kék sakor.
színű lesz. A fehér húsok (szárnyasok, hal) jóval kevesebb zsírt
Írd fel a jodidionok és a jódmolekulák közötti reakció tartalmaznak, ezért fogyasztásukhoz a kisebb csersav- és
kémiai egyenletét! aromatartalmú fehérborokat ajánlják.
39
4. Diffúzió, oldódás, ozmózis
Miért csattannak ki a bogyós gyümölcsök eső után?
1. Hidratált
Hidrat nátriumionok
A gázokat és folyadékokat felépítő részecskék (atomok, és hidratált
hidrat kloridionok
ionok, molekulák) állandó mozgásban vannak. Mozgásuk a nátrium
nátrium-klorid vizes
során kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Így jön létre a oldatába
oldatában
diffúzió. A diffúzió az a folyamat, amely során két anyag
részecskéi külső beavatkozás nélkül elkeverednek. A diffú-
zió az alapja az oldódásnak és az ozmózisnak is.
Oldódásnak nevezzük az oldódó anyag és az oldószer
részecskéinek elkeveredését. Az oldódás során az oldódó Vigyázz! Kész labor! Ionok diffúziója vízben
anyag részecskéi között ható kötések felbomlanak. Ezzel
párhuzamosan új kötések alakulnak ki az oldódó anyag Fehér csempére vagy lapos edénybe tölts annyi vizet,
részecskéi és az oldószer részecskéi között. Az oldószer hogy egy kb. 8-10 cm átmérőjű folyadékfolt keletkez-
molekulái körbeveszik az oldódó anyag részecskéit. Ha az zen! Tégy a vízbe egymástól 5-6 cm-re egy-egy
oldószer víz, akkor ezt a folyamatot hidratációnak nevez- ólom(II)-nitrát-kristályt és kálium-jodid-kristályt! Fi-
zük. Vizes oldatban az oldott anyag részecskéi mindig gyeld meg, mi történik néhány perc múlva! Értelmezd
vízmolekulákkal körbevéve, ún. hidratált formában van- a látottakat, ha tudod, hogy mind az ólom(II)-nitrát,
nak (1. ábra). mind a kálium-jodid ionkristályos anyag, a kémiai
Ha egy féligáteresztő hártya egyik oldalán egy oldat, a kölcsönhatásukban képződő ólom(II)-jodid pedig
másik oldalán tiszta oldószer (vagy egy hígabb oldat) ta- sárga színű, vízben rosszul oldódó vegyület (3. ábra)!
lálható, akkor az oldószer-molekulák a féligáteresztő hár-
tya (pl. celofán) pórusain keresztül a hígabb oldatból a
töményebb oldatba diffundálnak (2. ábra). Ez a jelenség az
ozmózis.
féligáteresztő hártya
vízrészecske oldott anyag
3. Mi okozza
a sárga színt?
Gyümölcsök hízása
Vigyázz! Kész labor!
és fogyókúrája
40
Tudod? Jó, ha tudod! Dialízis Gondoltad volna? Ki fér át és ki marad?
A vese fő feladata, hogy a vért megszűrve eltávolítsa a Az 5. ábra azt szemlélteti, hogy a féligáteresztő hártya
mérgező anyagokat és a fölösleges vizet. A kiválasztott lyukain csak a legkisebb részecskék, a vízmolekulák
anyagok aztán a vizelettel távoznak. A vese elégtelen férnek át. (Ha a vízmolekulát a kék pont jelenti, akkor
működése során ezek a mérgező anyagok nem tudnak egy szerves vegyület molekulájának a focilabda, a ví-
eltávozni. Ha a veseátültetés nem lehetséges, akkor a rusnak a kamion, a baktériumnak az elefántcsorda
betegnek dialízisre kell járnia, amely során kivonják felel meg.) Hogyan lehetséges az, hogy a sóoldatban
véréből a mérgező anyagokat. A folyamat lényege, hogy található nátriumionok és kloridionok sem férnek át a
a beteg vérét átengedik egy készüléken, amelyben az féligáteresztő hártya pórusain, pedig ezek az ionok ki-
egy féligáteresztő membrán egyik oldalára kerül, a sebbek, mint a vízmolekulák? A nátriumion átmérője
másik oldalon pedig glükózt, aminosavakat, ionokat 95 pm, a kloridion átmérője: 181 pm, a vízmolekula
tartalmazó steril oldat van. Az ozmotikus nyomás át- átmérője: 280 pm.
préseli a vérben lévő szennyező anyagokat és a fölösle-
ges vizet a membránon át a steril oldatba. A vörösvér-
víz-
sejtek és a fehérjék méretüknél fogva nem juthatnak át, molekula
megmaradnak a tisztított vérben, melyet aztán vissza-
vezetnek a beteg szervezetébe (4. ábra). A dialízis 2–8
szerves vegyület
órán át tart, és esetenként 2–4 kg káros anyag is kivo-
násra kerül a szervezetből. A folyamatot sajnos 2-3
s
naponként meg kell ismételni, mivel a mérgező anya- víru
gok nap mint nap felhalmozódnak a szervezetben. um
i
k tér
véralvadásgátló vérpumpa ba
a betegtől levett vér féligáteresztő
használt hártya
dialízis-
folyadék 5. A féligáteresztő hártya működése
membrán
friss
dialízis- Diffúzió: két anyag részecskéinek ke-
folyadék veredése külső beavatkozás nélkül. Van fogalmad?
Oldódás: az oldódó anyag és az ol-
dószer részecskéinek elkeveredése.
Ozmózis: az a folyamat, melynek során az oldószer-mo-
a beteghez visszaáramló vér
lekulák a féligáteresztő hártya pórusain át a hígabb ol-
4. A dialízis lényege datból a töményebb oldatba diffundálnak.
Diffúzió
Tudod? Jó, ha tudod! Fordított ozmózis • két anyag részecskéi külső beavatkozás
nélkül keverednek;
Az ozmózis során a töményebb oldatba jutó oldószer- • az oldódás és az ozmózis alapja.
Oldódás
molekulák hatására az oldat térfogata egyre nő. Ez a
• az oldódó anyag és az oldószer részecskéi-
térfogatnövekedés okozza a bogyós gyümölcsök kire- nek elkeveredése;
pedését egy kiadós eső után. Ha a töményebb oldat • eredménye:
térfogatát a külső nyomás növelésével csökkenteni – oldat;
akarjuk, akkor az ozmózissal ellentétes folyamat jön – hidratált részecskék (víz esetén).
létre. Ezt nevezik fordított ozmózisnak. A fordított Ozmózis
ozmózis során a vízmolekulák a töményebb oldatból a • oldószer-molekulák diffúziója a hígabb oldatból a
hígabb felé áramlanak. Ezt a jelenséget először az ame- töményebb oldatba féligáteresztő hártyán keresztül.
rikai haditengerészetnél használták tengervíz sótala-
nítására. Ma már elterjedten használják tiszta víz elő-
állítására.
41
5. Az oldódás mértéke és sebessége
Miért kevergetjük a teát, ha cukrot teszünk bele?
Keszonbetegség,
Gondoltad volna?
a búvárok réme
42
A mindennapokban gyakran legalább annyira fontos
kérdés, hogy egy anyag mennyi idő alatt oldódik fel, mint
Gondoltad volna? Élővizek oxigéntartalma
az, hogy mennyi oldódik fel belőle. Azt, hogy egy anyag
milyen gyorsan vagy lassan oldódik fel, az oldódás sebes-
ségével jellemezzük. Bár az oxigén is apoláris molekulákból áll, kismérték-
Az oldódás sebességén az időegység (pl. egy perc, egy ben oldódik vízben. Oldhatósága a hőmérséklet növe-
óra) alatt oldódott anyag mennyiségét értjük. Az oldódás lésével csökken. Ezért nyáron, nagy melegben az élő-
sebességét növelni lehet a hőmérséklet emelésével, keve- vizek oxigéntartalma annyira lecsökkenhet, hogy a
réssel vagy az oldandó anyag aprításával. A keverés és az halak kénytelenek a mélyebb (hidegebb) rétegekbe
oldandó anyag aprítása csak az oldódás sebességét növeli, húzódni. Az is előfordulhat, hogy kénytelenek a felszí-
nen tátogni, „pipálni”.
de nem befolyásolja az anyag oldhatóságát.
Vajon mi lehet annak az oka, hogy a pisztráng csak
hegyi patakokban, magasban lévő hideg tavakban él?
Szén-dioxid oldódása
Vigyázz! Kész labor! különböző
hőmérsékleteken
A szénsavas üdítőkbe nagy nyomáson préselik bele a
szén-dioxid-gázt. Ezt a gázt gyűjtjük össze egy lufiban. A megoldás kulcsa:
Gondoltad volna?
A kupakot szúrd át rajzszöggel, helyezd rá szorosan a túltelített oldat
lufit, majd a lufin keresztül vedd ki a rajzszöget, hogy
a gáz a lufiba áramolhasson! Tedd az üdítőt jeges vízbe, Ha egy szénsavas italt tartalmazó palackot vagy dobozt
figyeld meg a felszabaduló gáz mennyiségét! Végezd el nem elég óvatosan nyitunk ki, az ital egy része kifut.
úgy is a kísérletet, hogy az üdítőt csapvíz-hőmérsékletű Mi a magyarázata annak, hogy ha előzetesen nyuga-
vízbe, illetve forró vizes fürdőbe helyezed (3. ábra)! lomban volt a palack vagy a doboz, akkor felbontáskor
Mi a magyarázat? sem fut ki az ital? És miért fut ki akkor, ha felnyitás
Visszatér a folyadékba az összes gáz, ha a palackot előtt megrázzuk egy kicsit?
visszatesszük ismét a jeges vízbe? A szénsavas italokban nagy nyomáson szén-dioxidot
Az elvégzett kísérlet miként hozható összefüggésbe oldanak. Amikor felbontjuk a palackot vagy dobozt, a
a tengerek felmelegedésével és az üvegházhatással? folyadék fölött lévő szén-dioxid a levegőbe kerül, így
nyomása lecsökken. A lecsökkent nyomáshoz képest
rajzszög az italban több szén-dioxid található, tehát az ital szén-
dioxidra nézve túltelített lesz. A fölös szén-dioxidnak
gáz formájában el kell távoznia. A folyadékban történő
gázbuborék-képződés azonban gátolt folyamat. Ezért
az italból csak nagyon lassan fejlődnek a gázbuboré-
kok. Rázás hatására apró kis buborékokat juttatunk az
italba. Ezek „gócként” szolgálnak a gázképződéshez,
így meggyorsítják a szén-dioxid távozását. A gyors
gázfejlődés miatt fut ki ilyenkor az ital.
43
6. Az oldatok összetétele
Miről árulkodik az italok címkéje?
Szerinted…
Szerinted…?
Szer
Szerin
erin
nte
ted…
d ?
d… Tömény vagy telített?
T
Töm Nézz utána! Koncentráció
100 g vízben szobahőmérsékleten 211 g cukrot lehet Projektmunkában dolgozzátok fel a következő témakö-
feloldani. Ugyancsak 100 g vízben 0,015 g mészkő röket! Készítsetek számítógépes bemutatót is!
oldható fel. Egy pohárban lévő 2 dl (200 g) vízben 1. Miért vicces a következő figyelmeztetés? „Vizsga
feloldunk 150 g cukrot. Egy másik pohárban lévő előtt ne igyál sok vizet, mert a víz csökkenti a kon-
ugyancsak 2 dl vízben feloldunk 0,030 g mészkövet. centrációt!” Milyen jelentései vannak a „koncentrá-
Melyik a töményebb oldat? Melyik oldat telített? ció” kifejezésnek?
2. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
csolatos hírt hallottatok!
44
Kétszer kettő…? Tömegszázalék és tömegkoncentráció
Tehát 2,5 liter ásványvízben van 10,0 g CO2. 10,0 g szén-dioxid tehát 2,50 liter ásványvízben van.
45
7. Oldatok hígítása és töményítése
Hogyan lesz a tengervízből só?
46
Miből és hogyan készül
Kétszer kettő…? Hogyan oldjuk meg? Gondoltad volna?
a 100%-os narancslé?
Innen: x = 67 g
47
8. Heterogén és diszperz rendszerek
Mi a különbség a rétegelés és a turmixolás között?
48
Diszperz rendszerek
Vigyázz! Kész labor! Lávalámpa házilag Vigyázz! Kész labor!
fényszórása
Önts egy vizespohárba félig vizet! Tölts rá egy ujjnyi Üvegkádba tölts vizet, majd keverj el benne néhány
vastagságban étolajat! Várd meg, míg a két anyag elkü- csepp tejet! Lézerceruzával oldalról világítsd meg az
lönül egymástól! Ekkor kiskanállal szórj egy adag sót oldatot! Figyeld meg a fény útját! Ismételd meg a kí-
(egy kupacban) az olajra (2. ábra). sérletet tiszta vízzel is!
Figyeld meg, mi történik!
Adj magyarázatot a felfelé és
lefelé irányuló mozgásra!
Vajon más anyagokkal (cu-
korral, homokkal) is létrejön
ez a jelenség? Próbáld ki!
2. Mi okozza a felfelé és
lefelé irányuló mozgást?
4. A tejes vízben
látható, a tiszta
vízben nem
Gondoltad volna? Miért köd a diszkófüst? látható a fény-
sugár útja
Nézz utána, hogyan csinálják a diszkófüstöt!
Ennek és az 1. táblázatnak az ismeretében magyarázd
el, hogy valójában miért köd az, és nem füst!
49
9. A levegő
Mi van ott, ahol semmi sincs?
A Földet körülvevő légkör levegőből áll. A levegő külön- Ha a levegőt nagy nyomásra sűrítjük, majd hirtelen
böző gázok elegye, tartalmazza a földi élet szempontjából kitágítjuk, hőmérséklete csökken. (Hasonlóan ahhoz,
nélkülözhetetlen oxigént és szén-dioxidot is. Legfontosabb mint amit akkor tapasztalhatsz, ha szénsavpatront
alkotói: a nitrogén (78 V/V%), az oxigén (21 V/V%), va- vagy habpatront nyomsz a szifonba.) Ezt a folyamatot
lamint szén-dioxid, vízgőz, nemesgázok (argon, xenon, többször megismételve a hőmérséklet olyan mérték-
kripton, radon, hélium, neon) és metán. ben csökkenthető, hogy a levegő folyékonnyá válik.
A levegő cseppfolyósításával tiszta nitrogént, tiszta oxi- A cseppfolyós levegő fokozatos felmelegítésével (frak-
gént, valamint nemesgázokat állítanak elő. cionált desztillációjával) nyerik a nitrogént, az oxigént
A levegő számos tulajdonságát csak akkor érthetjük és a nemesgázokat. A frakcionált desztilláció termékei
meg, ha ismerjük a gázokra vonatkozó legfontosabb tör- növekvő forráspont szerint: nitrogén (–196 °C), argon
vényszerűségeket. Ilyen az Avogadro-törvény: Különböző (–186 °C), oxigén (–183 °C), kripton (–153 °C), xenon
gázok azonos térfogataiban, azonos hőmérsékleten és nyo- (–108 °C) (2. ábra).
máson azonos számú molekula van. Ebből következik, Vajon miért nő az atomtömeggel a nemesgázok for-
hogy a gázok moláris térfogata (1 mol gáz térfogata) füg- ráspontja?
Milyen következtetést vonhatunk le a molekulák
getlen a gáz anyagi minőségétől, csak az állapotától függ.
közötti kölcsönhatás erősségére a nitrogén és az oxigén
Minden gáz moláris térfogata légköri (0,1 MPa) nyomáson
forráspontja alapján?
és 25 °C hőmérsékleten 24,5 dm3/mol.
levegő be
szűrő desztilláló torony
szivattyú
hűtő-
Tudod? Jó, ha tudod! Száraz és nedves levegő spirál
–108 °C xen
no
xenon
–153
–
–1153
3 °°C
C kript
kripton
A száraz és a nedves levegő között az a különbség, hogy
eltávolított CO2 és H2O
a száraz levegő nem tartalmaz vízgőzt, míg a nedves –183
–
–1183
3 °°C
C oxi
igé
oxigén
levegőben több-kevesebb b (1-3 V/V%)
V vízgőz is talál- gáz vissza-
ható. keringetése –186
–
–1186
6 °°C
C arg
go
argon
Melyikben van több moleku-
la? Azonos térfogatú, nyomá- –196
–
–1196
6 °°C
C nit
tro
nitrogén
sú és hőmérsékletű száraz le-
vegőben vagy nedves levegő- –200
–
–2200
0 °°C
C
levegő sűrítése
ben? és lehűtése
a levegő áthalad a fúvókán és llehűl
fúvókán, kitágul é
Melyik a „nehezebb”, azaz a
nagyobb sűrűségű? A száraz 2. A levegőt cseppfolyósítás után ún.
ún frakcionált
vagy a nedves levegő? desztillációval bontják alkotóira
Vajon miért jelez a barométer
esőt, ha csökken a légnyomás
(1. ábra)?
1. A barométereket gyakran K
Kétszer kettő…? Mennyi levegőt fogyasztunk?
terrel is
hőmérővel és higrométerrel
egybeépítik. Mit mér
ométer?
a higrométer? Tételezzük fel, hogy egy belégzés alkalmával 500 cm3
levegő kerül a tüdőnkbe. Az ember percenként átlago-
san 14-szer vesz lélegzetet.
Hány liter levegőt fogyaszt egy ember 1 nap alatt?
50
Mit tartalmaz a kilélegzett
Gondoltad volna? Gondoltad volna? Az őslégkör
levegő?
A kilélegzett levegő – a hiedelmekkel ellentétben – A Föld keletkezése idején létrejött őslégkör lényegesen
még viszonylag sok (16 V/V%) oxigént és jelentősen különbözött a maitól. Főleg olyan gázokat tartalmazott,
megnövekedett mennyiségű (4 V/V%) szén-dioxidot amelyek a vulkáni tevékenység során kerülnek a légkör-
tartalmaz a nitrogénen és a nemesgázokon, valamint be: nitrogént, vizet, szén-dioxidot, szén-monoxidot,
a vízgőzön kívül. ammóniát, hidrogént és metánt. Alig tartalmazott oxi-
A belélegzett A kilélegzett gént. Ebben az őslégkörben villámlás hatására képződhet-
levegő összetétele levegő összetétele tek az első szerves anyagok molekulái (szénhidrogének,
O2 21% O2 16%
formaldehid, metanol), melyek az élet kialakulásának
CO2 0% CO2 4% 3. A be- és feltételei. Később, a fotoszintetizáló élőlények megjele-
H2O 0% H2O 6% kilélegzett nése révén kezdett el nőni a légkör oxigéntartalma.
N2 79% N2 74% levegő Hasonlítsd össze a Föld légkörének kémiai összetételét
összetétele más bolygókéval!
51
10. A víz körforgása és összetétele
Egyszer fent, egyszer lent
csapadék
szárazföld
Tudod? Jó, ha tudod! Vízzel töltött hőmérő?
folyó
tengerek A mellékelt grafikon a víz sűrűségének változását mu-
felszín alatti vízfolyások
tatja be. Ennek alapján tervezd meg, hogy helyezked-
nének el a hőmérsékletet jelző számok egy olyan hő-
1. A víz körforgása a természetben
mérőn, amelynek a tartályában festékkel színezett víz
van! A 4 °C körüli értékek az érdekesek!
A víz az élő szervezetek alkotóanyaga. Az emberi szer-
vezetet is mintegy 60-75%-ban víz alkotja. A sejtekben sűrűség,
g/cm3 maximális sűrűség
zajló kémiai folyamatok nem mehetnek végbe víz nélkül. 3,98 °C-nál
A vízben oldott ionok (Mg2+, NH+4, NO–3 stb.) és molekulák 1,0000
(O2, CO2) az élő szervezetek számára alapvető fontosságú-
ak. Ugyanakkor a víznek a természetben hőmérséklet-
szabályozó funkciója is van, párolgása révén hűt, és nagy 2. A víz
fajhője miatt sok hő tárolására képes. 0,9997
sűrűségének
0 4 10 változása
hőmérséklet, °C 4 °C közelében
52
A légkörből lehulló víz (harmat, köd, eső, hó) gyakor-
latilag tiszta víz, csak porszennyeződést és oldott szén-
Tudod? Jó, ha tudod! A 4 °C-os víz és a jég
dioxidot tartalmaz. Íze szokatlan, mivel hiányoznak belőle
az ivóvíz kellemes ízét okozó ásványi sók.
Az ivóvizek és ásványvizek oldott sókat tartalmaznak, A víz sűrűsége 4 °C közelében a legnagyobb. Ha a
amelyek aközben oldódtak bele, hogy a víz átszivárgott a 4 °C-os vizet melegítjük vagy hűtjük, mindkét esetben
talajon. Az ivóvizet és az ásványvizet artézi kutakból vagy tágulni fog. A tágulás miatt ugyanazon tömegű anyag
forrásokból nyerjük. Az ásványvíz olyan ivóvíz, amely már nagyobb térfogatú helyet foglal el, így a sűrűsége
legalább 0,5 g/liter oldott ásványi anyagot tartalmaz. Ha- csökkenni fog. Emiatt tapasztaljuk azt, hogy a tavak
zánk vezetékes ivóvizeinek a fele és a természetes források alján lévő vízréteg 4 °C-os, mivel a legsűrűbb rétegnek
kell alul elhelyezkednie.
többsége is ásványvíz minőségű.
A víz másik különleges tulajdonsága, hogy a szilárd
Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket, termálvizeket
halmazállapotú változata a folyékony halmazállapotúnál
nevezzük, melyeket fizikai tulajdonságaik vagy kémiai ösz-
kisebb sűrűségű. Míg az anyagok többségénél a szilárd
szetételük miatt gyógyító hatásúaknak minősítettek.
halmazállapotú változat mindig elmerül az olvadéká-
A tengervízben a sótartalom 34-36 gramm/liter. A leg- ban, a jég a víz felszínén úszik. A tavak felszínén kiala-
nagyobb mennyiségben NaCl található benne. A magas kuló jég elszigeteli az alatta lévő vízréteget attól, hogy
sótartalom miatt a tengervíz ivásra alkalmatlan. a nagyon hideg levegő tovább hűtse. Télen ez óvja meg
a halakat a tavakban a megfagyástól (4. ábra).
áb
3. A víz kör-
forgásának
modellezéséhez A víz
használt kísérlet • A Föld minden élőlénye számára létfon-
összeállítása tosságú.
• Nagy része folyamatos körforgásban
vesz részt.
– A körforgás hajtóerejét a Nap energiája
Légköri víz: csak vízmolekulákat, vala- szolgáltatja.
mint port és oldott CO2-ot tartalma- Van fogalmad? • Legnagyobb mennyisége az óceánokban, tengerek-
zó víz. ben található. Ez a víz ivásra alkalmatlan.
Ásványvíz: olyan ivóvíz, amely leg- • Az ivóvizünket jórészt fúrt kutakból és természetes
alább 0,5 g/liter oldott ásványi anyagot tartalmaz. forrásokból fedezzük.
Tengervíz: ivásra alkalmatlan, magas NaCl-tartalmú víz. – Ivóvizünk kellemes ízét a benne oldott sók adják.
Desztillált víz: csak vízmolekulákat tartalmazó, ivásra
nem alkalmas víz.
Ioncserélt víz: oldott sókat nem tartalmazó víz.
53
Összefoglalás
Kapcsolatok
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat!
szerkezete alapján
Homogén
mogén Diszperz
p Heterog
Heterogén
Kristályos Amorf
jellemzője
alapegysége
Elemi cella
tí
típusai
Ionrács
onrács Molekula-
Molekula Atomrács
olekula Atomrács
omrác Fémrács
Fémrács
rács
Sebessége
bessége Mértéke
értéke
e EEnergia
iaaválto
válto
változása
ált á
jellemzői
jjel
lll ői
OLDÓDÁS
DÓDÁ
eredménye
OLDAT
Összetételének
Ös
Összetétel
Össszetétel megadása
me
Részei
észei szerint
sze
erint
dószer
Oldó anya
Oldott anyag Telített Te
Telítetlen
elítetlen
n Túltelítet
Túltelített Százalékosan
zalékosan
alékos Koncentrációval
Koncentráci
tráciió
m V n Cm Cn
% % %
m V n
54
Természettudományos gondolkodás
1. A kacsák is tudják?
Téli, fagyos éjszakákon a vadkacsák nem a tóparti sásban arany
vernek fészket, hanem a befagyott tó jegén található
sásban helyezkednek el éjszakára.
Vajon mit „tudnak” a kacsák?
sárga
18 karátos arany
20
20
2. Nem mind arany, ami fénylik! zöldessárga
40
40
A három összetevő mennyisége szabja meg az Ag Ag m %-a
m %-a halvány Cu m
Cu %-a
m %-a
tojássárga-
ékszer színét. Ezt mutatja be az alábbi ábra. Az zöldes-
egyes színtartományokat fehér vonalakkal válasz- sárga
60
60
szín
tottuk el. vöröses
80
80
a „karát”? vörösréz-
Ha valamely közel-keleti ország- f
fehér
színű
ban vásárolsz arany ékszert, an-
20 40 60 80
nak színe elüt az Európában vá-
sárolható arany ékszerek színétől.
ezüst Cu m
m %-a réz
Többnyire vörösebb színhatású.
Melyik összetevő felelős ezért?
Hogyan különböztetnéd meg szemre egymástól a 14 karátos aranyat (piros ponttal jelölve a grafikonon) a
18 karátos aranytól (kék ponttal jelölve)?
Milyen színű ékszert lehetne előállítani, ha csak rezet és ezüstöt (és csak nagyon minimális aranyat) akarunk
ötvözni?
Az arany hamisításakor a leggyakoribb a rézből készült ékszer. Melyik arannyal, a 14 vagy a 18 karátos
arannyal lehet ezt leginkább összetéveszteni?
Ha egy ékszertervező zöldessárga színű arany ékszereket akar forgalmazni, a három összetevőt milyen szá-
zalékos arányban kell ehhez ötvözni?
3. A bergamottolaj előállítása
A bergamottolajat egy a narancsra nagyon hasonlító növény, a
C
Citrus bergamia héjából nyerik ki. A bergamottolaj adja az Earl
Grey tea illatát. De az illóolajat gyógyászati célra is használják. Az
olaj egyik kinyerési formája a vízgőzdesztilláció (lásd az ábrát). B hűtővíz
Melyik része a készüléknek a „gőzfejlesztő”? szeparátor
Hol csapódik le a víz és az olaj?
bergamotthéj D
Milyen módszerrel lehet elválasztani egymástól az illóolajat
és a vizet? A
Mi lehet az oka, hogy a forró vízgőz kioldja az olajat a héjból, víz
míg hideg vizes oldással ez nem történik meg?
Milyen más módszerrel lehetne még kioldani a héjból az illó-
olajat?
Mi lehet a gazdasági-környezetvédelmi előnye ennek a mód-
szernek az általad említettel szemben?
55
4. A gyilkos vízivás
Sokáig a kiszáradástól óvták a versenyzőket. Ha nem isznak kellő mennyiségű vizet, csökken a teljesítőképességük
és a koncentrálóképességük. Végső esetben akár vérrög is kialakulhat az érrendszerben emiatt, ami halálhoz is
vezethet. Ez a kiszáradástól való félelem napjainkra odavezetett, hogy a nyári napokban emberek tömegeit látjuk
ásványvizes palackokkal a kezükben sétálni, munkahelyre utazva.
Furcsa dolognak tűnhet, de bizonyos körülmények között a túlzott mértékű vízivás veszélyesebb lehet, mint a
kiszáradás. Ha a szervezetbe került víz mennyisége meghaladja a vese vízkiválasztási kapacitását, akkor a szer-
vezetben lévő Na+- és egyéb ionok koncentrációja vészesen lecsökken. A szervezet működéséhez az ionkoncent-
rációk adott határok közti értéke szükséges. A Na+ esetén ez 135–147 mmol/dm3 közötti érték. Ha ettől eltérünk,
szervezetünk működésében zavarok keletkeznek. A túl alacsony nátriumion-koncentrációval járó állapotot
hiponatrémiának nevezik. Ez kezdetben szédüléssel, koncentrációképesség elvesztésével jár, majd ájulás követke-
zik be. A Boston Maratont teljesítők 13%-ánál mértek a normálisnál jóval alacsonyabb Na+-koncentrációt. Ennek
elsődleges oka az izzadás során a szervezetből távozó só, ami a verseny során bevitt folyadékkal nem kerül pót-
lásra. Az utóbbi tíz évben négy amatőr maratonfutó halt meg a hiponatrémia következtében. Közülük az egyik,
a távot először teljesíteni akaró nő halálát közvetve az okozta, hogy a kiszáradástól való félelme miatt már a
verseny előtt és a verseny során is túl sok vizet vitt be szervezetébe. Szervezetében 120 mmol/dm3-nél alacsonyabb
sókoncentrációt mértek. Esetében a hígulási folyamat vezetett az alacsony sókoncentrációhoz.
A hajótörötteket a túl sós tengervíz ivásától tiltják, de a túl sok sómentes víz is veszélyes. Mi a közös fizikai
jelenség a két tiltásban?
Miért nevezhetik hiponatrémiának a jelenséget? Mit jelenthet a hipernatrémia?
Milyen anyagokat tartalmazhatnak az izotóniás sportitalok, ha reklámjukban úgy fogalmaznak, hogy „visz-
szaállítja a szervezet elektrolitegyensúlyát”?
Ha szervezetünkben 28 liter víz található, mekkora mennyiségű (elvileg) az a sókiválás, ami már komolyan
veszélyezteti életünket?
Projektmunka
A következő feladatok megoldásához alkossatok öt csoportot és egy 5-6 fős zsűrit! Minden csoport dolgozzon ki
egyet az alábbi öt feladat közül! (A feladatok kiosztása sorsolással történjen!)
A megfelelő adatok összegyűjtése után készítsetek grafikont – lehetőleg valamilyen számítógépes programmal – a
következő kérdések megválaszolásához!
1. Hogyan változik a IV. főcsoport elemei hidrogénvegyületeinek forráspontja a molekulatömeggel?
2. Hogyan változik az V. főcsoport elemei hidrogénvegyületeinek forráspontja a molekulatömeggel?
3. Hogyan változik a VI. főcsoport elemei hidrogénvegyületeinek forráspontja a molekulatömeggel?
4. Hogyan változik a VII. főcsoport elemei hidrogénvegyületeinek forráspontja a molekulatömeggel?
5. Hogyan változik a nemesgázok forráspontja a molekulatömeg függvényében?
Sorsoljátok ki a bemutatás sorrendjét! Minden csoport legfeljebb 5 percet kap az általa készített grafikon bemuta-
tására, a forráspontváltozás magyarázatára. A bemutató után a zsűri tagjai a témához kapcsolódó kérdéseket
tehetnek fel. A válaszok elhangzása után minden zsűritag 1-től 5-ig terjedő skálán értékeli a csoport bemutatóját.
56
Az elektron egy másik
atommag vonzásába
kerül
III.
Ebben a fejezetben a kémiai reakciókkal foglalko-
zunk. Megismerkedünk típusaival, létrejöttének
feltételeivel. Megtudjuk, hogyan jellemezzük a ké-
miai átalakulás sebességét és mértékét; hogy mi a
különbség az egyirányú és az egyensúlyra vezető
reakciók között. Foglalkozunk a kémiai reakciók
energiaváltozásával is, és megismerkedünk a ké-
miai számítások alapjaival.
A leckék címében jelzett problémákon kívül vá-
laszt keresünk – többek között – arra, hogy: mit
értünk csapadék fogalmán a kémiában; miért az
életfolyamatok katalizátorai az enzimek; mire hasz-
nálható a friss ananászlé; hogyan működik a hűtő-
szekrény; hogyan is véd bennünket az ózonréteg;
mi köze van a veseműködésnek a csontritkuláshoz
és a vesekövesség kialakulásához; mire jó a szuper-
kritikus állapotú szén-dioxid.
57
1. Fizikai és kémiai változások
Miért pezseg az egyik, éss miért a másik?
Hányfélekép-
A kémiai egyenletben nem szerepelnek
pen tudjuk ké- Szóegyenlettel
kémiai jelek, csak az anyagok neve.
cink + sósav → cink-klorid + hidrogén
miai egyenlettel
leírni azt, hogy A kémiai egyenletben kémiai jeleket szerepel-
Sztöchiometriai
ha cinkre sósa- tetünk, és a kémiai egyenletet az atomok Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2
egyenlettel
megmaradásának törvénye alapján rendezzük.
vat öntünk, ak-
kor hidrogén- A kémiai egyenletben csak azokat Zn + 2 H+ + 2 Cl– → Zn2+ + 2 Cl– + H2
gáz fejlődik? Ionegyenlettel a részecskéket szerepeltetjük, amelyek
valóban részt vesznek a kémiai reakcióban. Zn + 2 H+ → Zn2+ + H2
58
Nyílt, zárt és izolált
Kétszer kettő…? Hogyan rendezzük? Tudod? Jó, ha tudod!
rendszer
59
2. A kémiai reakciók típusai
Mi a közös a kindertojásbombában és a légzésben?
A B A B
2. A bomlási folyamat általános leírása
A B C A C B
A B C D A C B D
3. Két tipikus kicserélődési folyamat sémája
2 KI (aq) + Pb(NO3)2 (aq) = PbI2 (sz) + 2 KNO3 (aq)
A színtelen a szintén ekkor sárga, nem
kálium- színtelen oldódó ólom-jodid
jodid-oldatot ólom-nitrát- csapadék keletkezik,
hozzáöntjük oldathoz, ami lassan leülepszik
a főzőpohár aljára
60
Honnan tudjuk, hogy
A kindertojásbomba
Tudod? Jó, ha tudod! lejátszódik-e reakció két Gondoltad volna?
és a légzés
anyag között?
A különböző ionokból álló vegyületek oldhatósági Az oldatból nemcsak csapadékként válhat ki anyag,
adatai alapján meg tudjuk mondani, hogy két ionos hanem gázképződés során is elhagyhatja a rendszert.
vegyület oldatának összeöntésekor képződik-e csapa- Ilyen gázfejlődéssel járó reakció például a szóda-
dék (végbemegy-e kicserélődési reakció) vagy sem bikarbóna és az ecetsav közötti reakció, melyet „kinder-
(1. táblázat). tojásbombaként” is szoktak végrehajtani.
Az alkálifémek ionjait, valamint a nitrátiont tartalma- A kísérletet – kellő óvatossággal – akár otthon is vég-
zó vegyületek általában vízben jól oldódnak. Ha ilyen rehajthatod: A kindertojás műanyag „tojásába” szórt
vegyületek vizes oldatait öntjük össze, akkor nem játszó- szódabikarbónára ha ecetet öntünk, majd a tojást azon-
dik le kémiai reakció. Ha összeöntjük a NaNO3 és a KCl nal lezárjuk, a keletkező gázok hangos pukkanással vetik
híg vizes oldatát, a kapott oldatban négyféle ion lesz: szét a tojás két felét. Védőszemüveg használata elen-
Na+ (aq), K+ (aq), NO3– (aq) és Cl– (aq). Az oldhatósági gedhetetlen!
táblázatból láthatjuk, hogy az ezekből az ionokból elkép-
A lejátszódó reakció sztöchiometriai egyenlete:
zelhető valamennyi vegyület (NaNO3, NaCl, KNO3,
KCl) vízben jól oldódik. Ebben az esetben tehát nincs NaHCO3 + CH3COOH =
kicserélődési reakció, tehát nem helyes felírni a követke- = CH3COONa + H2O + CO2 (g)
ző kémiai egyenletet: NaNO3 + KCl = KNO3 + NaCl. Ha
ionegyenlettel leírva: HCO–3 + H+ = H2O + CO2 (g)
viszont NaCl vizes oldatát AgNO3 vizes oldatával öntjük
össze, akkor az oldatban lévő ionoknak – Na+ (aq), Ennek a reakciónak fontos szerep jut a légzésünk so-
Ag+ (aq), NO3– (aq) és Cl– (aq) – megfelelő vegyületek rán. A vérünkben szállított szén-dioxid ~90%-a nem
(NaCl, AgCl, NaNO3, AgNO3) között lesz egy, az ezüst- oldott formában, hanem HCO3–-ionként van jelen.
klorid (AgCl), amelyik a többihez képest vízben nagyon Mikor a véráramban szállított HCO3–-ion belép a vö-
rosszul oldódik, ezért csapadék formájában az oldatból rösvérsejtbe, reagál az ott található H+-ionnal, ekkor
kiválik. Ebben az esetben tehát lejátszódik a kicserélő- keletkezik a CO2. Ez a felszabaduló gáz kerül aztán a
dési reakció, így felírhatjuk a kémiai egyenletet is szoká- tüdőbe, amelyen keresztül eltávozik szervezetünkből.
sos formában: NaCl (aq) + AgNO3 (aq) = NaNO3 (aq) +
AgCl (sz), vagy a folyamat lényegét jobban kifejező ion-
egyenlet formájában: Ag+ (aq) + Cl– (aq) = AgCl (sz).
61
3. Sztöchiometriai számítások
Valóban vizet raktároz a teve a púpjában?
10 H2 és 7 O2 10 H2O és 2 O2
62
A meghatározó reagens Miért vonzza a mágnes
Kétszer kettő…? Szerinted…?
kiválasztása a vas-szulfidot?
Hány mól AlCl3 keletkezhet 10,0 mol alumínium és Ha sztöchiometrikus arányban összekevert vasport
12,0 mol klórgáz reakciójában? és kénport reagáltatunk egymással kémcsőben, ak-
kor sárga kéngőzképződés közben vas-szulfid kelet-
A reakcióegyenlet: 2 Al + 3 Cl2 = 2 AlCl3
kezik. Ez a vegyület már nem mágneses. Ugyanakkor
a kémcsőből kivett vas-szulfidunkat mégis vonzza a
1. Az ismert adatok összegyűjtése:
mágnes.
Az alumínium anyagmennyisége: 10,0 mol. Mi lehet ennek az oka?
A klórgáz anyagmennyisége: 12,0 mol.
Reakcióegyenlet: 2 Al + 3 Cl2 = 2 AlCl3.
Keressük az alumínium-klorid anyagmennyiségét.
2. Mivel mindkét reagáló anyag mennyisége ismert, Hány liter vízzé alakítható
Kétszer kettő…?
a teve púpjában lévő zsír?
ezért el kell dönteni, hogy melyik a meghatározó
reagens, és annak mennyiségéből kell kiszámolni a
Ha a zsírt C57H110O6-molekulának fogjuk fel (Mzsír =
termék mennyiségét.
892,48 g/mol), akkor oxidációja a következő egyenlet
A meghatározó reagens kiválasztására többféle mód-
szerint megy végbe:
szert alkalmazhatunk. Itt most két módszert muta-
tunk be. 2 C57H110O6 + 163 O2 → 114 CO2 + 110 H2O
Ha a teve 2,5 kg zsírt bont le púpjából, akkor ez
Kiválasztás feltételezéssel:
Tételezzük fel, hogy az alumínium a meghatározó 2500 g
= 2,8 mol zsír
reagens, tehát 10,0 mol alumínium alakul át. g
891,48
A reakcióegyenlet szerint ehhez másfélszer annyi, mol
azaz 15,0 mol klórgáz szükséges.
A reakcióegyenletből látható, hogy 2 mol zsír lebontá-
Nekünk csak 12,0 mol klórgázunk van, tehát nem
sakor 110 mol víz keletkezik.
tud az összes alumínium átalakulni.
Ha a teve 2,8 mol zsírt bont le, akkor a keletkező víz
Az alumínium nem lehet a meghatározó reagens,
mennyisége:
tehát akkor a klórgáz lesz az.
A reakcióegyenlet szerint 12,0 mol klórgáz átalaku- 2,8 mol
· 110 mol = 154 mol víz
lásakor 8,0 mol AlCl3 keletkezik. 2 mol
Kiválasztás az összes lehetőség figyelembevételével: Ennek tömege pedig az mvíz = n · Mvíz egyenlet alapján
Ha mind a 10,0 mol alumínium átalakulna, akkor g
154 mol · 18 = 2772 gramm.
10,0 mol AlCl3 keletkezne. mol
Ha mind a 12,0 mol klórgáz átalakulna, akkor 8,0 Ez gyakorlatilag 2,8 liter víznek felel meg.
mol AlCl3 keletkezne.
Mivel a klórgáz esetén számolt érték kisebb, mint az Azaz miközben a teve a zsír lebontásával jut energiá-
alumínium esetén számolt érték, ezért a klórgáz a hoz, körülbelül a zsírral megegyező tömegű víz is ke-
meghatározó reagens, és így 8,0 mol AlCl3 keletkez- letkezik.
het.
3. A kérdés megválaszolása
10,0 mol alumínium és 15,0 mol klórgáz reakciójá- Sztöchiometria
ban 8,0 mol AlCl3 keletkezhet. • A kémiai reakciók mennyiségi viszonyait
vizsgálja.
• Sztöchiometrikus mennyiségek: a reak-
cióban részt vevő anyagok a kémiai
egyenletben szereplő mennyiségi arányban
Sztöchiometrikus mennyiség: a rea- vannak jelen.
gáló anyagok a kémiai egyenletben Van fogalmad? • Meghatározó reagens: az a kiindulási anyag, amelyik
feltüntetett mennyiségi arányban maradéktalanul átalakul, mennyiségéből lehet számí-
vannak jelen. tásokat végezni.
Meghatározó reagens: nem sztöchiometrikus mennyi-
ségek esetén az a kiindulási anyag, amely a reakció so-
rán maradék nélkül átalakul.
63
4. A reakciók feltétele és sebessége
Mit tudnak az enzimes mosószerek?
A kémiai változások (kémiai reakciók) során elsőrendű 1. A reakciók különböző sebességgel mehetnek végbe. Példa
kémiai kötések bomlanak fel és alakulnak ki. A kémiai a mindennapok lassú, közepes és robbanásszerű kémiai reakciójára
reakciónak három feltétele van: az egymással reakcióba
lépő anyagok (kiindulási anyagok, reagensek, reakció-
partnerek) részecskéinek (1) ütközniük kell egymással;
(2) megfelelő térhelyzetben kell ütközniük; és (3) megfe- A reakció sebességének
Tudod? Jó, ha tudod!
változása
lelő energiával kell ütközniük.
Azt az energiatöbbletet, amellyel az ütköző részecskék- A 2. ábrán látható „reakcióegyenlet” szerint a kék és
nek rendelkezniük kell ahhoz, hogy kémiai átalakulás sárga anyagok atomjainak reakciója során egy zöld
történjen, aktiválási energiának (Ea) nevezzük. vegyület molekulái keletkeznek. A grafikon a keletke-
A különböző kémiai reakciók különböző idő alatt men- zett termékek mennyiségének változását mutatja be az
nek végbe (1. ábra). A kémiai reakciók gyors vagy lassú idő függvényében.
voltát a reakciósebességgel jellemezhetjük. A kémiai reak- Ha a reakciósebesség végig ugyanolyan értékű lenne,
ció sebessége az időegység alatt egységnyi térfogatban akkor a piros, elhajló görbe helyett egy ferde egyenest
(vagy felületen) átalakult anyagmennyiséget jelenti. kellene kapnunk.
A reakciósebességet meghatározó legfontosabb tényezők: Próbálj magyarázatot találni arra, hogy miért lassul
(1) a reagáló anyagok minősége és (2) koncentrációja; le az idő előrehaladtával a reakció, miért kell több
(3) a hőmérséklet; valamint (4) idegen anyagok (katalizá- időnek eltelni a reakció vége felé, mire megjelenik egy
torok, inhibitorok) hatása. újabb termékmolekula!
Közönséges körülmények között általában gyorsak az
a ter
termék
ellentétes töltésű ionok között végbemenő reakciók, és
lassúak a kovalens kötések felbomlásával járó folyamatok. konc
koncentrációja
A reakciósebesség a reagáló anyagok koncentrációjával
nő. Koncentrációnövelésnek tekinthető, ha gázreakciók
csak kiindulási
esetén a gázok nyomását növeljük. anyag
Heterogén reakciók esetében a felület nagyságának nö-
velése tekinthető koncentrációnövelésnek. Ha aprítjuk az 100%
anyagokat, akkor a nagyobb felületen több részecske tud termék
reakcióba lépni. 75% termék
A nagyon apróra őrölt szerves anyagok gyakorta okoznak
porrobbanást cukorgyárakban, malmokban, fűrészüze-
50% termék
mekben. Nézz utána az interneten, mit jelent a porrobba-
nás, és mi indítja el! idő
25% termék
64
A legtöbb kémiai reakció sebessége általában ro- aktiválási
hamosan csökken a hőmérséklet csökkentésével. Ezt energia
használjuk ki a hűtéssel, fagyasztással történő táro-
energia
aktiválási energia
lásnál. Vannak azonban olyan kémiai átalakulások katalizátorral
is, amelyek sebessége nem mindig nő a hőmérséklet
3. A katalizátor egy új, az
növelésével. Például az élő szervezetben lejátszódó eredetinél kisebb aktiválási
reak
legtöbb folyamat sebessége a testhőmérséklet (37 °C) ció le
játsz energiájú reakcióutat nyit meg
felett rohamosan csökkenni kezd. Ezért is veszélyes ódás – így gyorsítja a folyamatokat
a
a tartós, magas láz.
Számos példát ismerünk arra, hogy olyan anya-
gok is befolyásolhatják a reakciósebességet, amelyek Az ananász fehérjebontó
nem kiindulási anyagai a reakciónak. Azok az ide- Vigyázz! Kész labor!
enzimje
gen anyagok, amelyek a reakciókat gyorsítják, tehát
a reakciósebességet növelik, a katalizátorok. Valójá- Az ananászban található bromelin enzim képes állati fehérje
ban a katalizátorok átmenetileg részt vesznek a re- bontására. A kísérlet elvégzéséhez boltban vásárolható zsela-
akcióban, de a reakció végén változatlan formában tinlapokat használhatsz. A zselatint állati porcból, körömből,
újraképződnek. Sebességnövelő hatásuk általában csontból készítik, így tartalmaz állati fehérjéket.
azzal magyarázható, hogy egy új, az eredetinél ki- A zselatinlapra helyezz egy friss ananászból vágott szeletet.
sebb aktiválási energiájú reakcióutat nyitnak meg Egy másik zselatinlapra helyezz konzervből származó ananász-
(3. ábra). A katalizátorok csak az átalakulás sebessé- darabot. Pár óra múlva nézd meg, hogy mi történt a két lappal!
gét növelik meg, de nem változtatják meg a termé- Mikrohullámú sütőben forrósíts fel egy friss ananászszeletet,
kek minőségét, valamint az átalakulás mértékét és hagyd kihűlni, majd végezd el ezzel is a kísérletet!
energiáját. A katalizátoroknak fontos szerepük van Vajon mivel lehet magyarázni a zselatinlapokon látható
az ipari folyamatokban (pl. ammóniaszintézis, salét- különbséget? (Segítségül: a konzerv ananászt hőkezeléssel
romsavgyártás, kénsavgyártás), a káros anyagok tartósítják.)
csökkentésében a gépkocsik kipufogógázában, vala-
mint az élő szervezetben végbemenő folyamatokban
is. Az élő szervezet folyamatainak katalizátorai az
enzimek. Aktiválási energia: az az energiatöbblet,
Vannak olyan anyagok, amelyek a reakciók sebes- amellyel az ütköző részecskéknek rendel- Van fogalmad?
ségét lassítják. Ezekkel az anyagokkal gátolják példá- kezniük kell ahhoz, hogy kémiai átalakulás
ul az autógumi öregedését vagy a majonéz megrom- történjen.
Reakciósebesség: az időegység alatt egységnyi térfogatban
lását. Az ilyen, reakciósebességet csökkentő anyago-
(vagy egységnyi felületen) átalakult anyagmennyiség.
kat inhibitoroknak nevezzük. Katalizátor: olyan anyag, amely a reakciósebességet növeli, de
a reakció végén változatlan formában újraképződik.
Inhibitor: a reakciót gátló, reakciósebességet csökkentő anyag.
Az enzimek az
Tudod? Jó, ha tudod! életfolyamatok
katalizátorai
Az emésztőrendszerünkbe bekerülő táplálék
A kémiai reakciók feltétele
lebontását, átalakítását is enzimek végzik. • a reagáló anyagok részecskéinek hatékony üt-
A nyálban található lipáz enzim elsősorban a közése
zsírokat bontja, a gyomorban található pepszin – megfelelő térhelyzetben
pedig a fehérjéket. Enzimek vesznek részt az – megfelelő energiával → aktiválási energia.
immunrendszer működésében is. A hétköznapi A reakciósebesség
életben is használunk enzimeket. Tisztításra el- • az időegység alatt átalakult anyagmennyiség;
sősorban a zsírbontó (lipáz), a szénhidrátbontó • értéke függ
(amiláz) és a fehérjebontó (proteáz) enzimeket – a reagáló anyagok minőségétől;
használjuk. Sok enzimet használ az élelmiszer- – koncentrációjától (a koncentráció növelésével nő);
ipar is elsősorban pékáruk, sajtok, tejtermékek – a hőmérséklettől (általában a hőmérséklet növelésével nő);
– egyéb anyagoktól (a katalizátorok gyorsítják, inhibitorok
gyártására. A gyógyszeriparban számos antibio-
lassítják)
tikum előállítása során használnak enzimeket. Enzimek
Az enzimek által meggyorsított folyamatok • biokatalizátorok.
alapvetőek a biotechnológiában is. A legtöbb
enzim hatékony működéséhez a 40 °C körüli
hőmérséklet az optimális.
65
5. A kémiai reakciók energiaváltozásai
Mitől melegszenek az önmelegítő ételek?
energia
Mivel a kémiai reakciók során elsőrendű kémiai kötések
bomlanak fel és alakulnak ki, ezért a kémiai reakciók ener-
termékek
giaváltozással járnak. Ha a kialakuló kötések energiája
nagyobb, mint a felbomló kötéseké, akkor a kémiai reakció
EXOTERM
során energia szabadul fel. Ilyenkor exoterm (hőtermelő)
folyamat megy végbe. Ha a régi kötések felbontásához termékek
nagyobb energia szükséges, mint amennyi felszabadul az
új kötések kialakulásakor, akkor a kémiai reakció
energiafelvétellel jár. Ez az endoterm (hőelnyelő) folya-
energia
matra jellemző (1. ábra). energiabefektetés
A kémiai reakciók során bekövetkező hőváltozást a re-
akcióhővel jellemezzük. A reakcióhő megmutatja, hogy kiindulási anyagok
66
Az energiamegmaradás törvénye a kémiai reakciókra is
érvényes. Az energiamegmaradás törvénye szerint a ké- Tüzelőanyagok és tápanyagok
Kétszer kettő…?
miai reakciók során az energia változatlan marad, csak fűtőértéke
a megjelenési formája változik meg, azaz egyik energiafaj-
ta átalakul másik energiafajtává. Az élelmiszerek tápértékének ismeretében számold ki,
hogy a sült krumplit (70 gramm) mennyi almával
A Hess-tétel. A reakcióhő csak a kiindulási anyagok és a (1 közepes alma ~150 gramm) lehetne helyettesíteni!
termékek energiaszintjétől (minőségétől, mennyiségétől és Egy gépkocsi átlagos benzinfogyasztása 100 km-en
állapotától) függ. Független attól, hogy a reakció hány lé- 6 liter. A benzin sűrűsége 0,73 g/cm3. Hány kilogramm
pésben, milyen részfolyamatokon keresztül és milyen fa elégetésével lehetne ennyi energiát előállítani?
gyorsan megy végbe. Például ha 1 mol szenet elégetünk
szén-dioxiddá, ugyanannyi hőt nyerünk, mintha az 1 mol
szenet először szén-monoxiddá oxidáltuk volna, majd a
kapott 1 mol szén-monoxidot égettük volna el szén-di- Élelmiszerek tápértékének
Gondoltad volna?
oxiddá. meghatározása
aktiválási energia
Kétszer kettő…? Mennyi a reakcióhő?
a reakció során
kiindulási anyagok
felszabaduló hő
termékek A hidrogén égésének (2 H2 + O2 → 2 H2O) reakcióhő-
a reakció lejátszódása az időben je –572 kJ/mol. Mennyi lehet a következő kémiai át-
alakulások reakcióhője?
5. Egy exoterm folyamat energiadiagramja
• H2 + 0,5 O2 → H2O
• 2 H2O → 2 H2 + O2
67
6. Egyirányú reakciók és körfolyamatok
KRESZ a kémiában
A Nyos Kamerunban található krátertó. 1986-os, robba- magasabb rétegbe tolja fel, ahol a csökkenő nyomás már
násszerű hanghatással kísért kitörése során több mint nem képes oldott állapotban tartani a szén-dioxidot, meg-
1700 embert ölt meg. A tó alatt egy magmaüreg helyezke- indul a buborékok lassú áramlása a felszín felé. Ebben a
dik el, amelyből szén-dioxid szivárog a vízbe. A tó alján a telített állapotban elég egy gyenge földmozgás, hogy a tó
fölötte lévő óriási vízoszlop miatt nagy a nyomás, és jóval oldódás szerint rétegzett vize egy picit megkavarodjon, és
hidegebb a víz hőmérséklete, mint a felszín közelében. megindul a kitörés folyamata.
Ideális állapotot biztosít ez a szén-dioxid-gáz oldódásához. A szén-dioxiddal telített tó kitörése ahhoz hasonlatos,
A folyamat ahhoz hasonló, mint amikor a szénsavas üdí- mint amikor egy szénsavas üdítőt melegen felnyitunk.
tőket szén-dioxiddal töltik fel: nagy nyomáson és alacsony A buborékok megindulnak a magasba, maguk előtt tolják
hőmérsékleten zajlik a folyamat, hogy több gáz kerüljön a vizet, a mélyből pedig a felszálló buborékok után nyomul
oldott állapotba. a víz, amelyből még több szén-dioxid szabadul fel.
A tóban lassan felgyülemlő szén-dioxid mértéke egyszer A Nyos tóból kiszabaduló szén-dioxid olyan mennyisé-
elér egy kritikus pontot, amikor már több gáz nem oldható gű volt, hogy a kráter katlanjában lévő élőlényeknek nem
fel. A továbbra is szivárgó gáz a telítődött víz egy részét a maradt esélyük a túlélésre, az elmenekülésre.
68
Azokat a kémiai reakciókat, amelyekben legalább a kiin-
dulási anyagok egyike teljes mértékben termékké alakul Reciklizálás mint
Gondoltad volna?
(elfogy), egyirányú reakcióknak nevezzük. Ha egy reak- körfolyamat
ció egyirányú voltát hangsúlyozni akarjuk, akkor a kémiai
egyenletben feltétlenül nyilat kell használnunk, pl.: 2 H2 + A PET-palackok feldolgozása is egy körfolyamat, mely-
O2 → 2 H2O. Az egyirányú reakciókban a kiindulási anya- nek során ismét ugyanazt az anyagot állíthatják elő
gok koncentrációja egyre csökken, és legalább az egyik belőle. De nemcsak palackok, hanem polárpulóverek,
anyagé – a meghatározó reagensé – nullát ér el, a termékek öltönyök, nyakkendők is előállíthatók a reciklizált pa-
koncentrációja pedig egyre nő, majd egy állandó értéket lackokból. Egy pulóver előállításához 25-30 PET-
ér el (2. ábra). Az egyirányú reakciók esetén csak a kiin- palack szükséges.
g
dulási anyagok részecskéinek ütközése vezethet kémiai összegyűjtés
reakciókhoz, a termék részecskéinek ütközése – legalábbis tömörítés
osztályozás
az adott körülmények között – nem eredményez kémiai
átalakulást. őrlés
0s 20 s 40 s 60 s végtermék
mosás
félkész termék
újraolvasztás
1 kalcium-karbonát,
0,8 2. Az A (piros) → B (kék) mészkő, CaCO3 habarcs
0,6 folyamat során a kiindulási mészégetés megkötése
anyag koncentrációja CaCO3hő→ CaO + CO2 Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O
0,4
nullává válik, míg a
0,2 mészoltás
keletkezett anyagoké eléri kalcium-oxid, kalcium-hidroxid,
0 a maximális értéket égetett mész, CaO oltott mész, Ca(OH)2
0 20 40 60 80 idő (s) CaO + H2O → Ca(OH)2
69
7. A kémiai egyensúly
Kétirányú forgalom
koncentráció
nek a pohár oldalán a szénsav bomlásából (is) származó CO2 folyamatokban
buborékok, míg a zárt palack oldalán ilyen buborékokat folyamatos
nem látunk. A zárt palackban nem bomlik el a szénsav, csak keletkezés és
ha szabad levegőre tesszük? Vagy a palackban is történik egyensúlyi visszaalakulás zajlik.
bomlás, csak nem látjuk? állapot Az egyensúly
beállása után sem
H2CO3 a kiindulási anyag,
Az olyan kémiai reakciókat, amelyek során egyik kiindu- sem a termék
lási anyag sem alakul át teljes mértékben, egyensúlyra koncentrációja
vezető kémiai reakciónak nevezzük. Ha egy reakció idő
nem változik
egyensúlyi voltát akarjuk hangsúlyozni, akkor a kémiai
koncentráció
koncentráció
egyenletben kettős nyilat ( ) használunk, pl.: CO2 + H2O termékek
kiindulási anyagok
H2CO3. Az egyensúlyra vezető kémiai reakciók esetén
egyszerre megy végbe a kiindulási anyagok átalakulása
termékekké és a termékek visszaalakulása kiindulási anya- kiindulási anyagok
gokká. A reakció során az átalakulás reakciósebessége (v1) termékek
egyre csökken, a visszaalakulás reakciósebessége (v–1) egy- idő idő
a) b)
re nő, addig, amíg a két sebesség egyenlő nem lesz egy-
2. Az a) egyensúlyi folyamatban a K > 1, hiszen nagy
mással. Eközben a kiindulási anyagok koncentrációja
a keletkezett termék és kicsi a kiindulási anyag koncentrációja.
csökken, a termékeké egyre nő, majd amikor az átalakulás A b) folyamat egyensúlyi állandója: K < 1
és a visszaalakulás reakciósebessége egymással egyenlő
lesz, a kiindulási anyagok és a termékek koncentrációja
tovább nem változik, állandó lesz (1. ábra). Az egyensúly-
ra vezető reakciók során nemcsak a kiindulási anyagok Vigyázz! Kész labor! Játsszunk egyensúlyt!
részecskéinek ütközése, hanem a termékek részecskéinek
ütközése is kémiai reakcióra vezethet. A következő órára mindenki hozzon magával egy do-
Azt az állapotot, amikor az átalakulás és a visszaalakulás bókockát és egy kártyát, melynek egyik oldalán a
reakciósebessége egymással megegyezik (v1 = v–1), és a „Kiindulási anyag”, a másikon „Termék” felirat olvas-
kiindulási anyagok, valamint a termékek koncentrációja ható. A játék kezdetekor mindenki tegye maga elé a
nem változik, dinamikus egyensúlyi állapotnak nevez- kártyáját úgy, hogy a „Kiindulási anyag” felirat nézzen
zük. feléje! Tanárotok jeladására mindenki dobjon a dobó-
kockájával egyet: ha a dobás eredménye 1-es vagy 2-es,
Egy általánosan felírt a A + b B c C + d D egyensúlyra akkor fordítsd meg az előtted lévő kártyát, hogy a
vezető kémiai reakció egyensúlyi állapotára igaz, hogy a „Termék” felirat nézzen feléd. Ha a dobás eredménye
termékek egyensúlyi koncentrációjának megfelelő hatvá- 6-os, akkor – amennyiben a „Termék” felirat néz feléd
nyon vett szorzata osztva a kiindulási anyagok egyensúlyi – fordítsd vissza a kártyát a „Kiindulási anyag” felirat-
koncentrációjának megfelelő hatványon vett szorzatával ra! Tanárotok minden dobás után megszámolja és
feljegyzi a „Kiindulási anyagok” és a „Termékek” szá-
egy állandó érték. Ez a tömeghatás törvénye. Az egyen-
mát. Újabb dobás következik… Folytassátok a játékot
súlyt jellemző állandó az egyensúlyi állandó.
10-15 dobásig, majd ábrázoljátok egy derékszögű koor-
[C]ce · [D]de dináta-rendszerben a tanárotok által feljegyzett adato-
K=
[A]ae · [B]be kat: a „Kiindulási anyag” és a „Termék” számát a dobás-
szám (idő) függvényében!
Az egyensúlyi állandó az átalakulás mértékét mutatja meg. Értelmezzétek a kapott görbéket!
Minél nagyobb az értéke, annál nagyobb mértékű a ki- Milyen a „folyamat” egyensúlyi állandója?
indulási anyagok termékké történő átalakulása (2. ábra).
70
Az ammóniaszintézis:
Az ózon képződése
Tudod? Jó, ha tudod! Gondoltad volna? az emberiség megmentője
és elbomlása
és pusztítója
Az ózon képződése oxigénből a sztratoszférában az A 100 legfontosabb kémiai felfedezés egyike az ammó-
UV-C sugárzás hatására több lépésben következik be, nia előállítása elemeiből:
míg UV-B sugárzás hatására az ózon több lépésben
N2 + 3H2 2 NH3
oxigénre bomlik. A két folyamat egyszerre a következő
egyenlettel adható meg: Az egyensúlyi folyamatot Haber–Bosch-szintézisnek is
UV-C nevezik. A névadó Fritz Haber (1868–1934) német
3 O2 2 O3 vegyész. Karl Bosch mérnökként a folyamat megvaló-
UV-B
sításának technikai részét vállalta magára.
Az ózon képződése az UV-C sugárzást, az ózon bom- Az I. világháborúban a német hadsereg a lőpor készí-
lása pedig az UV-B sugárzás egy részét szűri ki a Föld téséhez szükséges salétromot Chiléből szerezte be. Az
felszínét érő sugárzásból. Az ózon képződési folyama- antanthatalmak tengeri blokádja azonban lehetetlenné
ta egy nagyon kicsit gyorsabb, mint az elbomlás folya- tette, hogy a hajók eljussanak rakományukkal Német-
mata, ezért az idők alatt jelentős vastagságú ózonréteg országig. Lőpor nélkül pedig nem lehet háborút vívni.
képződött a sztratoszférában. Napjainkra a keletkezés Ugyanakkor a levegő rengeteg nitrogént tartalmaz,
és elbomlás folyamata gyakorlatilag egyensúlyinak te- amelyből előállítható nitrogéntartalmú vegyület, és ab-
kinthető. ból pedig a robbanószerek alapjául szolgáló anyag.
Amennyiben szerves klór-fluor-karbon származék Bosch ezt a folyamatot valósította meg, amelynek során
(freon, CFC) kerül a sztratoszférába, az jelentősen fel- a levegőből cseppfolyósított nitrogénből és a rendel-
gyorsítja az ózon bomlását. Az UV-B sugárzás hatására kezésre álló hidrogénből sikeresen szintetizálta az am-
végbemenő reakció sebességének többszörösére növek- móniát.
szik az elbomlás sebessége. Ez oda vezet, hogy megbom- A folyamat technikai megvalósítása sem volt egyszerű
lik az egyensúly, és bár képződik ózon, de a nagy sebes- feladat, hiszen 500 °C-on és 20 MPa nyomáson, hidro-
ségű bomlás miatt egyre több oxigén és egyre kevesebb gén jelenlétében kellett üzemelnie a reaktornak. A folya-
ózon lesz a rétegben. Ahol nagyon elvékonyodik az mat sikeres megvalósítása lehetővé tette a robbanósze-
ózonréteg, ott az élő szervezetet elérő ultraibolya sugár- rek előállítását, a további hadviselést. Egyes történészek
zás képes az élő szöveteket roncsolni, vakságot, rákot szerint ha nem sikerült volna az ammóniaszintézis meg-
okozni. valósítása, a háború nem tartott volna 1918-ig, és így
Klór-fluor-karbon származékokat tartalmaztak régeb- jóval kevesebb lett volna az áldozat.
ben a hűtőszekrények, klímák, hajtógázos dezodorok, a Persze ez a folyamat az emberiség megmentője is,
folyadékkal működő oltókészülékek, a habosított mű- hiszen ennek segítségével lehet előállítani a nitrogén-
anyagok gyártásakor a habképzőként alkalmazott gázok. tartalmú műtrágyát, és így napjainkban elkerülhető az
Mára sikerült kiváltani ezeket a CFC gázokat más, az éhínség, ami szintén sok emberéletet követelne.
ózonréteget kevésbé veszélyeztető gázokkal. 1918-ban Haber Nobel-díjban részesült az ammónia-
szintézis megvalósításáért, de személye megosztotta a
tudóstársadalmat, hiszen nevéhez fűződik a világ első
gáztámadásának megvalósítása klórgázzal, majd fosz-
génnel.
Egyensúlyra vezető kémiai reakció:
olyan kémiai reakció, amelyben egyik Van fogalmad?
kiindulási anyag sem alakul át teljes
mértékben, mivel az átalakulással
párhuzamosan a termékek is visszaalakulnak kiindulási
anyagokká.
A kémiai egyensúly
Dinamikus egyensúlyi állapot: amikor az átalakulás és
• Kialakulása:
a visszaalakulás reakciósebessége egymással megegye-
– az átalakulással párhuzamosan vissza-
zik, és a kiindulási anyagok, valamint a termékek kon-
alakulás is történik ( ).
centrációja nem változik.
• Jellemzői:
Tömeghatás törvénye: egyensúlyra vezető kémiai reak-
– dinamikus,
ció esetén a termékek egyensúlyi koncentrációjának
– az oda- és visszaalakulás sebessége megegyezik,
megfelelő hatványon vett szorzata osztva a kiindulási
– a kiindulási anyagok és a termékek koncentrációja
anyagok egyensúlyi koncentrációjának megfelelő hat-
nem változik,
ványon vett szorzatával egy állandó érték.
– számszerűen az egyensúlyi állandóval (K) jellemezzük.
Egyensúlyi állandó: az egyensúly mennyiségi jellemzé-
sére alkalmas, a tömeghatás törvényéből adódó érték.
71
8. A kémiai egyensúly befolyásolása
Mészkőbarlangok és cseppkőképződés
72
CH4 (g) + H2O CO (g) + 3 H2 (g)
2 térfogatnyi 4 térfogatnyi
Ha 4 g kristályvizes CoCl2-ot feloldunk 40 cm3 vízben,
részecske részecske
rózsaszínű oldatot kapunk. Ebben Co(H2O)62+ (aq)-
ionok vannak. Ha töltünk ehhez az oldathoz 100 cm3
tömény sósavat, egy halványkék oldatot kapunk,
amelyben egyszerre van jelen a rózsaszín Co(H2O)62+ (aq)-
és a sósav hatására keletkezett sötétkék CoCl2–4 (aq)-
ion. A két ion képződése egyensúlyi folyamatban van
egymással:
Co(H2O)62+ (aq) + 4 Cl– (aq) CoCl42– (aq) + 6 H2O (aq)
rózsaszín kék
73
9. A zöld kémia alapjai
Út a jövőbe
74
Hatékony környezetvédelem csak a kémiai ismeretek bir-
tokában lehet. Egyedül a kémia képes arra, hogy a kör- A szén-dioxid mint
Gondoltad volna?
nyezetre és egészségünkre veszélyes anyagok helyett kevés- környezetbarát oldószer
bé veszélyes anyagokat állítson elő. A kémiai folyamatok
egyre mélyebb megismerése teszi lehetővé a környeze- Régebben egy, a ruhatisztító üzletek által használt ol-
tünkben és a szervezetünkben végbemenő bonyolult ké- dószerhez hasonló anyaggal végezték el a koffein kiol-
miai átalakulások megértését. Kémiai eljárásokkal lehet dását a kávéból. Ez az anyag azonban nem kellően
megtisztítani környezetünket a szennyező anyagoktól. környezetbarát, rákkeltő, és nyomokban benne marad-
Kémiai módszerekkel tudjuk kimutatni a környezetünkbe hat a kávéban, ráadásul rengeteg aroma- és illatanyagot
és a szervezetünkbe bekerült idegen anyagok nagyon kis is kioldott a kávéból a koffeinen kívül, így a koffein-
mentes kávé élvezeti értéke is nagyban csökkent.
mennyiségét is.
Manapság a kioldást a szuperkritikus állapotú folyé-
kony szén-dioxiddal végzik. Ez az anyag egyre nagyobb
szerepet tölt be a gyógyszer- és élelmiszeriparban, mikor
Mi az a kitermelés, valamilyen termékből egy anyag oldószerrel történő
Tudod? Jó, ha tudod! a környezeti faktor és kivonása kerül szóba.
az atomhatékonyság? A szén-dioxidot köznapi körülmények között gáznak
A kémiai folyamatok hatékonyságának jellemzésére – vagy szárazjégnek látjuk. De van olyan nagy nyomás- és
hagyományosan – a kitermelést használják. A kiterme- hozzá tartozó hőmérsékletérték, amikor folyadékként
lés azt mutatja meg, hogy a kívánt termék képződése jelenik meg. Egy adott hőmérséklet- és nyomástarto-
hány százaléka az elméletileg elérhetőnek. Zöld kémiai mányban pedig elérhetjük azt az állapotot, amikor nem
szempontból az ideális kémiai átalakítás az, amelyben lehet eldönteni, hogy most éppen egy kis sűrűségű fo-
a kiindulási anyagok teljes mennyisége beépül a kívánt lyadék vagy nagy sűrűségű gáz-e a CO2. Ez a szuperkri-
termékbe. Ennek figyelembevételével a zöld kémia az tikus állapot. Ebben az állapotban lévő anyag nagysze-
előállítás hatékonyságát két új tényezővel, a környezeti rűen alkalmazható oldószerként.
faktorral és az atomhatékonysággal jellemzi. A környe- A koffein kioldása során a zöld kávébabot keverik
zeti faktor az 1 kg termékre jutó hulladék tömegét adja össze a nyomás alatt szuperkritikus folyadékká tett CO2-
meg. A zöld kémiai szempontból ideális eljárás kör- dal. Ez kioldja a kávéból a koffeint, és gyakorlatilag
nyezeti faktora 0. (Néhány ágazat jellemző környezeti érintetlenül hagyja az íz- és aromaanyagokat. A koffeint
faktora: gyógyszergyártás: 25–100; vegyipari alap- tartalmazó folyadékot egy tartályba vezetik, amelyben
anyaggyártás: 1–5; kőolajfinomítás: kb. 0,1.) Az atom- csökkentik a nyomást. Ekkor az addig cseppfolyós
hatékonyság azt mutatja meg, hogy a kiindulási anya- szén-dioxid gázzá alakul, és ott marad szilárd formában
gok hány százaléka épül be a termékbe. Minél közelebb a koffein. Ezt teszik aztán bele a kólákba és energiaita-
van ez az érték a 100%-hoz, zöld kémiai szempontból lokba.
annál jobb egy kémiai reakció. A szabaddá váló szén-dioxidot ismét összesűrítik, és
Véleményed szerint melyik kémiai reakciótípusnak a visszajuttatják az oldási folyamatba.
legnagyobb az elméletileg várható atomhatékonysága: Több ruhatisztító cég ma már ezt a technológiát hasz-
az egyesülésnek, a bomlásnak vagy a kicserélődési nálja a ruhák tisztítására is a klórtartalmú oldószerek
reakciónak? helyett.
75
Összefoglalás
Kapcsolatok
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat!
izolált rendszer
KÉMIAI VÁLTOZÁS
a je törv
leírás lle é nyei
i
m
tá
ző
faj
i
Kémiai egyenlettel
típusai
Szó- Sztöchio-
töchio Ion- Egyesülés
y
yesülés
yesülé Bomlás
omlás Csere-
Csere
e- Reakció
eakció- Reakció
kcióhő
h Az átalaku
átalakulás Tömeg-
ömeg- Atomok
egyenlet metriai egyenlet bomlás sebesség mértéke
érték megmaradás megmara-
egyenlet törvénye dásának
Szintézis
zintézis Disszociáció
szociác törvénye
Exoterm Endoterm
Egyirányú
yirányú Egyensúlyra
Egyensúly
vezető
ezető
Egyensúlyi Le Chatelier–
állandó Braun-elv
76
Természettudományos gondolkodás
1. Egyensúlyi folyamat megváltozása
Zárt edényben az alábbi egyensúlyi folyamatot játszatják le:
kJ
A (g) + B (g) C (g) Δr H = –45
mol
Az egyensúly beállását követően négy esetben a rendszer egyensúlyát megzavarjuk azzal, hogy valamelyik részt-
vevő koncentrációját, vagy a hőmérsékletet változtatjuk meg. A rendszerbe épített érzékelők a bekövetkező kon-
centrációváltozásokat követik, és az alábbi diagramot rajzolják ki.
mol 6
dm3 [C]
5
4
koncentráció
3
[B]
2
[A]
1
I II III IV idő
3. Lőporgyártás
A lőporgyártáshoz szükséges kálisalétromot (KNO3-ot) a középkorban mészsalétromból (Ca(NO3)2-ból) és ha-
muzsírból (K2CO3-ból) állították elő. A kálisalétrom előállítását forradalmasította a Chilében a 19. században
felfedezett NaNO3-készlet (chilei salétrom). A chilei salétrom forrón telített vizes oldatát fedősó (KCl) forrón
telített vizes oldatával keverve, majd a keveréket lehűtve kálisalétromot lehet előállítani.
Írd fel a mészsalétromból kiinduló KNO3-gyártás kémiai egyenletét!
Értelmezd a végbemenő kémiai reakciót az ionos vegyületek oldhatósági viszonyainak ismeretében!
Írd fel a chilei salétromból kiinduló KNO3-előállítás kémiai egyenletét!
Hogyan értelmezhető ez a folyamat annak ismeretében, hogy az alkálifém-vegyületek vízben jól oldódnak?
77
4. Egy kávéház-tulajdonos gondolatai
Egykoron kémiából kimagaslóan jól teljesítő, sikeres kávéház-tulajdonos azon gondolkodik, hogy az utcán a
kávéház előtt elsétáló emberek száma és a kávéházba betérők száma a dinamikus egyensúly beállására emlékez-
teti. Egy ilyen egyenlettel lehet leírni:
Emberek az utcán Emberek a kávéházban
A folyamat „egyensúlyi állandóját” felírva, várhatóan milyen lehet annak az értéke?
Egy profitorientált kávéháznál a K értékét milyen irányba kellene változtatni?
Mi történik az [Emberek a kávéházban] számértékkel, ha az utcán egy rendezvényről hazafelé tartó tömeg buk-
kan fel?
Projektmunka
Csoportmunkában dolgozzátok fel a következő témaköröket!
1. Bármely probléma megoldása mindig újabb problémákat vet fel.
2. A veszélyt nem tudjuk kiiktatni, csupán az egyik kockázatot egy másikra cserélni.
3. Minden anyagnak van jó (számunkra hasznos) és rossz (számunkra káros) tulajdonsága.
Konkrét kémiai példákon szemléltessétek a fenti kijelentéseket! Készítsetek számítógépes bemutatót is!
78
Csoportosítsuk
a kémiai reakciókat! IV.
Ebben a fejezetben a kémiai reakciók részecske-
átmenet szerinti csoportosítását tekintjük át. Rész-
letesen tárgyaljuk a sav-bázis és a redoxireakciókat,
és azok gyakorlati alkalmazásait. Szembesülünk
azzal a ténnyel, hogy ezeket a reakciókat kétféle
elmélet alapján is értelmezhetjük, és ezek mind-
egyike fontos, mert csak együtt, egymást kiegészít-
ve használhatók a folyamatok helyes értelmezésére.
A fejezetcímekben megfogalmazott kérdéseken
és problémákon kívül tárgyalunk olyan izgalmas
kérdéseket is, mint például, hogy tényleg sóból
van-e a Gellért-hegy; miért 7-es a semleges oldat
pH-ja; hogyan hegesztik a vasúti síneket; milyen
reakció révén emelkednek a levegőbe a rakéták;
hogyan lesz a vasszögből rézszög; mit tartalmaznak
az érintőképernyős kesztyűk; hogyan lehet
okostelefonnal vizsgálni az anyagok elektromos
vezetését; hogyan működnek a házi víztisztító be-
rendezések.
1. Savak és bázisok
Mit kell tenni szúnyogcsípés esetén?
2. A kémhatás és a pH
Valóban semleges a pH 5,5?
3. A sav-bázis reakció
Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
4. Redoxireakciók
Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos
csomagolás?
5. Redoxireakció mint elektronátmenet
Égés oxigén nélkül?
6. Az elektrokémia alapjai
Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
7. Galvánelemek
Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
8. Primer elemek és akkumulátorok
Miért lyukad ki a használt elemek fala?
9. Fertőtlenítőszerek
Miért ezüstedényben tárolták az ivóvizet a föníciaiak?
Összefoglalás
79
1. Savak és bázisok
Mit kell tenni szúnyogcsípés esetén?
80
A savak és bázisok
Tudod? Jó, ha tudod! Szerinted…? Sóból van a Gellért-hegy?
erőssége
A savak erőssége attól függ, hogy vizes oldataikban Ilyen címmel jelent meg egy írás néhány évvel ezelőtt.
mekkora a hidrogénion-koncentráció (2. ábra). Az ún. Miért meglepő ez a cím?
erős savak vizes oldatában a hidrogénion-koncentráció Vajon miről szólhat az írás?
legalább olyan nagy, mint a savkoncentráció. Erős sav Mi a helyes válasz a címben feltett kérdésre? Add meg
pl. a sósav, a kénsav és a salétromsav. A gyenge savak a helyes válasz kémiai magyarázatát is!
vizes oldataiban a hidrogénion-koncentráció kisebb,
mint a savkoncentráció. Gyenge sav pl. a szénsav, az
ecetsav és a hangyasav.
A bázisok erőssége attól függ, hogy vizes oldataikban
mekkora a hidroxidion-koncentráció. Erős bázisok ese- Közömbösítés
tén ez legalább olyan nagy, mint a bázis koncentrációja. Tudod? Jó, ha tudod!
és semlegesítés
Erős bázis pl. a nátrium-hidroxid és a kalcium-hidroxid.
A gyenge bázisok vizes oldataiban a hidroxidion-kon- Minden semlegesítés közömbösítés, de nem minden
centráció kisebb, mint a bázis koncentrációja. Gyenge közömbösítés semlegesítés.
bázis pl. az ammónia és az alumínium-hidroxid. Rajzold fel a közömbösítés és a semlegesítés közötti
koncentráció egyensúlyi
kapcsolatot halmazábrával!
a disszociáció előtt koncentrációk
HA H+ A–
erős ~100%-os
sav disszociáció Savak: azok az anyagok, amelyek vi-
zes oldatban megnövelik a hidro- Van fogalmad?
HA génion-koncentrációt.
HA
gyenge részleges Bázisok: azok az anyagok, amelyek
sav H+ A– vizes oldatban megnövelik a hidroxidion-koncentrációt.
disszociáció
Sav-bázis reakció: savak és bázisok között lejátszódó
HA HA kémiai reakció.
~0%-os Közömbösítés: olyan sav-bázis reakció, melynek lénye-
nagyon
gyenge
disszociáció ge, hogy a hidrogénionok a hidroxidionokkal vízmole-
sav kulát képeznek.
Sók: a savak és bázisok között végbemenő közömbösí-
2. A savak erőssége disszociációjuk mértékétől függ tési reakcióban képződő ionos vegyületek.
(A HA tetszőleges savat jelöl) Disszociáció: egyensúlyra vezető bomlás.
Savak
Nézz utána! Sók, savak, bázisok • Olyan anyagok, melyek vízben oldva
megnövelik a hidrogénion-koncentrá-
Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő ciót.
• sav → H+ + anion–
témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is!
Bázisok
1. Honnan kapták nevüket a legismertebb savak? • Olyan anyagok, melyek vízben oldva megnövelik
2. Milyen sókkal találkozhatsz közvetlen környezeted- a hidroxidion-koncentrációt.
ben? Mire használják azokat? • bázis → kation+ + OH–
3. Milyen savak fordulnak elő ételeinkben, italainkban, Közömbösítés
közvetlen környezetünkben? • sav + bázis → só + víz
4. Mi az az Arrhenius-féle sav-bázis elmélet? • Lényege: H+ + OH– → H2O
5. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap- Sók
csolatos hírt hallottatok a héten! • Kationból és anionból felépülő ionos vegyületek.
81
2. A kémhatás és a pH
Valóban semleges a pH 5,5?
koncentráció
H+ OH–
mok pH-ja 5,5, és ezért ezek bőrsemlegesek. Vajon mit je-
lent az, hogy bőrsemleges? És egyáltalán mit jelent a sem-
H+ OH–
leges, és mit a pH? Ahhoz, hogy ezeket megértsük, meg kell
ismerkednünk a kémhatás és a pH fogalmával. OH– H+
1 táblázat.
1. táblázat Indikátorok színe különböző kémhatású oldatokban
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
82
Tudod? Jó, ha tudod! A pH számítása Vigyázz! Kész labor! Titkosírás
Egy oldat pH-ja megegyezik annak a kitevőnek a mí- Fenolftalein indikátor színtelen oldatába márts egy
nusz egyszeresével, amelyet akkor kapunk, ha a hid- üvegbotot vagy vékony ecsetet! Írj valamit az üvegbot-
rogénion-koncentrációt tíz hatványaként írjuk fel: tal vagy ecsettel egy fehér papírra! Szárítsd meg az
pH = –log c(H+). Példák a pH számítására (2. táblázat): írást! A titkosírás előhívásához spricceld le a papírt
ammóniaoldattal vagy szódabikarbóna vizes oldatá-
c(H+) 0,0100 0,0000000100 0,00230 0,0000750 val! Az írás ciklámen színnel láthatóvá válik.
10 hatvá- Értelmezd a kísérletet!
10–2 10–8 10–2,64 10–4,12
nyaként Hagyd levegőn állni az előhívott titkosírást néhány
kitevő –2 –8 –2,64 – 4,12 napig!
pH 2 8 2,64 4,12 Mi történik? Mi lehet a jelenség magyarázata?
2. táblázat
2 táblázat. Példák a pH számítására
4. A vörös-
káposzta-lé
otthon is
Kémhatás: az oldatban található hid- elkészíthető
indikátor
rogénionok és hidroxidionok kon- Van fogalmad?
centrációjának viszonya határozza
meg.
Savas kémhatás: az oldatban a hidrogénionok koncent-
rációja nagyobb, mint a hidroxidionok koncentrációja:
c(H+) > c(OH-). Oldatok kémhatása
Semleges kémhatás: az oldatban a hidrogénionok kon- • A hidrogénion-koncentráció és a hidroxid-
centrációja pontosan annyi, mint a hidroxidionok kon- ion-koncentráció viszonya alapján lehet
centrációja: c(H+) = c(OH–). – savas: c(H+) > c(OH–)
Lúgos kémhatás: az oldatban a hidroxidionok koncent- – lúgos: c(OH–) > c(H+)
rációja nagyobb, mint a hidrogénionok koncentrációja: – semleges: c(H+) = c(OH–)
c(OH–) > c(H+). • Számszerűen a pH-val jellemezzük
Indikátor: olyan anyag, amely színváltozással jelzi az – savas: pH < 7
oldat kémhatásának megváltozását. – lúgos: pH > 7
pH: a kémhatás számszerű jellemzésére használt érték: – semleges: pH = 7
pH = –lg c(H+). • Kimutatása: indikátorokkal.
83
3. A sav-bázis reakció
Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
A szódabikarbóna (NaHCO3) egy ionrácsos vegyület: Az amfoter anyagokban mindig számolnunk kell azzal,
Na+-ionokból és HCO3–-ionokból épül fel. A Na+-ionok hogy egyik részecskéje protont ad egy másik részecs-
nem tudnak protont átadni a vízmolekuláknak. kéjének. Így van ez a vízben is.
A HCO3–-ionok viszont tudnak protont felvenni a víz- H2O + H2O H3O+ + OH–
molekuláktól, mivel az oxigénatomokon vannak bázis2 + sav1 sav2 + bázis1
nemkötő elektronpárok: A folyamatban egyforma mennyiségben képződnek
HCO–3 + H2O H2CO3 + OH– oxóniumionok és hidroxidionok. Ezért semleges a víz.
bázis2 + sav1 sav2 + bázis1 A folyamatban csak minden 25 milliomodik vízmole-
Mivel a folyamatban hidroxidionok keletkeznek, ezért kula vesz részt, csak nagyon kevés oxóniumion és
megnő az oldat hidroxidion-koncentrációja. Az oldat hidroxidion képződik (1. ábra). Az oxóniumionok
kémhatása lúgos lesz. koncentrációja mindössze 1 · 10–7 mol/dm3. Ez a 7-es
pH-nak felel meg.
84
A sav-bázis reakciók protonátmenettel történő értelme- erős erős
zése lehetővé teszi, hogy a sav-bázis reakciókat ne csak sav bázis
vizes oldatokra szűkítsük le. Protonátmenettel (sav-bázis HClO4 perklórsav NaOH nátrium-hidroxid
H2SO4 kénsav KOH kálium-hidroxid
reakcióként) tudjuk értelmezni az NH3-molekulák és HBr hidrogén-bromid Ba(OH)2 bárium-hidroxid
a HCl-molekulák között gázfázisban lejátszódó kémiai HCl hidrogén-klorid Ca(OH)2 kalcium-hidroxid
reakciót is. A reakció terméke egy fehér füst (NH4Cl), ami HNO3 salétromsav
NH4+-ionokból és Cl–-ionokból épül fel. H3PO4 foszforsav
HF hidrogén-fluorid NH3 ammónia
NH3 + HCl NH+4 + Cl– CH3COOH ecetsav
bázis2 + sav1 sav2 + bázis1 gyenge gyenge
sav bázis
A sav-bázis reakciók protonátmenettel történő értelmezé- 2. Néhány fontosabb sav és bázis erőssége
se lehetőséget nyújt arra is, hogy meghatározzuk a külön-
böző savak és bázisok erősségét (2. ábra). Annál erősebb
egy sav, minél nagyobb mértékben ad át molekulája pro-
tont a vízmolekulának. Annál erősebb egy bázis, minél Nézz utána! Sav-bázis elméletek
nagyobb mértékben vesz fel molekulája protont egy víz-
molekulától. Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is!
1. A leckében tárgyalt sav-bázis elméletet Brønsted-
féle sav-bázis elméletnek nevezzük. Ki volt Brønsted?
Az ammónium-klorid vizes 2. Hasonlítsd össze az Arrhenius-féle és a Brønsted-féle
Szerinted…?
oldatának kémhatása sav-bázis elméleteket!
3. Milyen más sav-bázis elmélet van még?
Az NH4Cl vízben jól oldódó só. 4. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
Vajon milyen lehet az oldat kémhatása? csolatos hírt hallottatok a héten!
Alkotóionjai közül vajon melyik lép sav-bázis reakció-
ba a vízmolekulával?
85
4. Redoxireakciók
Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos csomagolás?
forró levegő
salak
nyersvas
2. A vasúti sínek
3. A vaskohóban
hegesztése
is redoxireakciók
termitreakcióval
sokasága megy
szintén redoxireakció
végbe
86
Gondoltad volna? Rakétakilövés Gondoltad volna? A hidrogén-peroxid
Nézz utána!
Nem homok, ahogy azt sokan gondolják, hanem szó-
dabikarbóna (NaHCO3) és szén-dioxid-gáz.
Az égéshez szükség van éghető anyagra, az égést táp- Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
láló közegre és megfelelő hőmérsékletre. A tűzoltótech- témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is!
nikák többsége erre a két utolsó komponensre fókuszál: 1. Mi történne az emberi szervezettel, ha tartósan a
az égést tápláló közeg megvonására, illetve a hőmérsék- jelenleginél nagyobb (pl. 100%-os) oxigénkoncent-
let csökkentésére. A szén-dioxid-gáz az égés helyén egy rációban élnénk?
kémiai folyamatban keletkezik. A hajtógáz (szén-di- 2. Milyen védőgázokat használnak élelmiszerek tartó-
oxid) az oltópalackból szódabikarbónát lövell a tűzre sítására?
(4. ábra). Ez ott a tűz hőjének hatására elbomlik a kö- 3. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
vetkező reakció szerint: csolatos hírt hallottatok a héten!
fúvóka Redoxireakció
• Egyidejűleg végbemenő oxidáció és re-
dukció.
CO2-hajtógáztartály • Oxigénatom átadásával járó kémiai reak-
ció:
– oxidáció: oxigénfelvétel,
szódabikarbóna
– redukció: oxigénleadás.
Oxidálószer
4. A p
porral oltóban nem homok, • Anyag, amely a redoxireakció során redukálódott.
hanem szódabikarbóna van Redukálószer
• Anyag, amely a redoxireakció során oxidálódott.
87
5. A redoxireakció mint elektronátmenet
Égés oxigén nélkül?
88
Egyszer oxidálószer, Fémek reakciója vízzel
Tudod? Jó, ha tudod! Gondoltad volna?
másszor redukálószer? és savakkal
A vas képes redukálni a Cu2+-ionokat, a réz viszont A nagyon nagy redukálóképességű fémek a vízzel is
nem képes redukálni a Fe2+-ionokat. Tehát ha vas(II)- reakcióba lépnek hidrogéngáz fejlődése közben. Példá-
szulfát-oldatba merítünk rézlemezt, semmi nem fog ul: 2 Na + 2 H2O → 2 NaOH + H2. A reakció során a
történni. Ha viszont a rézlemezt ezüst-nitrát vizes ol- fém oxidálódik (elektront ad le), a vízmolekula pedig
datába mártjuk, akkor sötétszürke színnel ezüst válik redukálódik (elektront vesz fel). Vannak olyan fémek,
ki, az oldat pedig halványkék lesz. Végbemegy a követ- amelyek csak híg savakban oldódnak hidrogénfejlődés
kező redoxireakció: Cu + 2 Ag+ → Cu2+ + 2 Ag. A réz közben. Például: Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2. A fém
tehát redukálta az Ag+-ionokat. A különböző anyagok ebben az esetben is oxidálódik (elektront ad le),
redukálóképessége eltérő. Ezt fejezi ki az elemek a savoldatban lévő hidrogénion veszi fel az elektront,
redukálósora (4. ábra). tehát az redukálódik: Zn + 2 H+ → Zn2+ + H2
(5. ábra).
erős redukálószer
89
6. Az elektrokémia alapjai
Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
90
Anyagok elektromos
Vigyázz! Kész labor! Elemmel író toll
E Vigyázz! Kész labor!
vezetésének vizsgálata
91
7. Galvánelemek
Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
2. A Daniell-elem
92
A galvánelemek kémiai
Tudod? Jó, ha tudod! Vigyázz! Kész labor! Milyen energiát termel?
jelölése
A galvánelemek kémiai jelölését a Daniell-elem példá- Szórj réz(II)-szulfát-oldatba cinkport! Mérd meg az
ján ismerheted meg. Először leírjuk az anód anyagának oldat hőmérsékletét a reakció előtt és a reakció után!
vegyjelét, jelen esetben ez a cink vegyjele lesz. Ez je- Figyeld meg, hogyan változik meg a cinkpor és az oldat
lenti a cinket mint fémet. Ezután húzunk egy függőle- színe!
ges vonalat, majd leírjuk a cink-szulfát képletét. Ez Írd fel a lejátszódó reakció kémiai egyenletét!
jelenti a cink-szulfát-oldatot, a függőleges vonal pedig Amennyiben ez a reakció galvánelemben (Daniell-
a szilárd–folyadék határt. Majd rajzolunk egy függőle- elemben) játszódik le, akkor elektromos energiát ter-
ges szaggatott vonalat. Ez jelöli az ionok számára átjár- mel. Milyen energiává alakult át ebben a reakcióban
ható diafragmát vagy sóhidat. Utána jön a réz-szulfát- a kiindulási anyagok kémiai energiája?
oldat jelölése képlettel és egy újabb függőleges vonal.
Végül a másik fém, a réz vegyjele. Ha tudjuk, akkor a
megfelelő fémek mellé írjuk zárójelben az elektród
polaritását is. A Daniell-elem egyszerűsített kémiai
jelölése tehát a következő: Készíts gyümölcs-
Vigyázz! Kész labor!
(–)Zn | ZnSO4-oldat ¦ CuSO4-oldat | Cu(+)
galvánelemet!
A bevezetőben tárgyalt gyümölcs-galvánelem egysze-
Végy egy almát (esetleg krumplit, citromot vagy más
rűsített kémiai jelölése a következő:
lédús gyümölcsöt), és egymástól néhány milliméterre
(–)Mg | H+-oldat | Cu(+)
szúrj bele egy rézlemezt (vagy ezüstgyűrűt) és egy
Az egyszerűsített kémiai jelölés alapján állapítsd meg,
magnéziumlemezt (vagy alumíniumlemezt)! Vezeté-
hogy melyik elektród az anód, illetve a katód, és mi-
kek segítségével kösd a rézlemezt a működtetni kívánt
lyen anód- és katódfolyamatok mennek végbe a követ-
elektromos berendezés (bármilyen, 1,5 V-os elemmel
kező galvánelemben!
működő berendezés) elemtartójának pozitív pólusá-
(–)Cu | Cu(NO3)2-oldat ¦ AgNO3-oldat | Ag(+)
hoz, a magnéziumlemezt pedig a negatív pólushoz!
(Gyümölcs helyett használhatsz gyümölcslevet is.)
93
8. Primer elemek és akkumulátorok
Miért lyukad ki a használt elemek fala?
94
Az akkumulátorok olyan elektrokémiai berendezések,
amelyek a körülményektől függően elektrolizáló cellaként
Tudod? Jó, ha tudod! A tüzelőanyag-elemek
(töltés) és galvánelemként (kisütés) is használhatók.
95
9. Fertőtlenítőszerek
Miért ezüstedényben tárolták az ivóvizet a föníciaiak?
96
Miért klórízű a vezetékes Házi víztisztító
Gondoltad volna? Gondoltad volna?
ivóvíz? berendezések
A víztisztítás során a fertőzést okozó kórokozókat A házi víztisztítás célja a csapvízben esetleg fellelhető
klórral, klór-dioxiddal vagy ózonnal oxidálják. A kló- szennyezések eltávolítása. Az erre alkalmas készülékek
rozás hátránya, hogy a vízben oldott szerves anyagok- két legfontosabb fajtája az adszorpciós víztisztítók és a
kal triklórvegyületeket képez, amelyek nagyobb meny- fordított ozmózis elvén működő berendezések. Az
nyiségben az egészségre károsak. Klór-dioxid hatására adszorpciós víztisztítók többnyire aktív szenet tartal-
a vízben esetleg előforduló aromás vegyületek klóro- maznak. Ez nagy hatékonysággal köti meg a víz szerves
zódnak. A képződött termékek szintén egészségkáro- szennyeződéseit. Az ásványianyag-tartalmat lényege-
sítóak. A mellékhatásokat tekintve a legjobb vízfertőt- sen nem befolyásolja. Ezeknek a víztisztítóknak a leg-
lenítőszer az ózon. Hátránya azonban, hogy hamar nagyobb hátránya, hogy a szűrőbetétet gyakran kell
elbomlik, és az ivóvízhálózatba került víz újrafertőződ- cserélni, mert könnyen fertőződhet, és akkor fertőző
het. Ezért ózonos víztisztítás esetén is adnak utólag vizet iszunk belőle. A legegyszerűbb
kevés klórt a vízhez. Ettől lehet, hogy klórízű lesz a ilyen berendezés a vízszűrős
vezetékes víz, de ez még mindig kisebb baj, mint az kancsó (3. ábra). Gyakran
yakran
esetleges másodlagos fertőzés következtében kialakuló használják vízcsapra pra
súlyos betegség. Magyarországon a vezetékes víz szin- szerelve is.
te minden településen jó minőségű, iható.
3. A legegyszerűbb
házi víztisztító
berendezés a
vízszűrős kancsó
97
Összefoglalás
Kapcsolatok
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat!
SAV-BÁZIS REAKCIÓ
makroszinten részecskeszinten
kémhatás
kémhatá
savas sem
semleges
mleges lúgos indikátor pH
REDOXIREAKCIÓ
e rész
zés foly
te l me ama
tai
ér
résztvevői
Oxigénatom-átmenet
tom-átmenet e–-átmene
-átmenet oxidáció
xidáció redukció
oxidálószer
dálószer redukálószer
redukálósz
redukál/oxidál
kál/ox
standardpotenciál
rdpote
98
ELEKTROKÉMIA
tárgya
elektromos energia
gia → kémiai változás
g kémiai változás → elek
elektromos energia
olizáló cella
elektrolizáló galvánelem
részei
szei
aanód
anó
ód katód
oxidá
xidá
oxidáció edukció
dukció
redukció
ak
akkumulátor
or prim
primer
mer elem
me ele
em tüzelőanyag-elem
tüzelőany
titán-dioxid
Természettudományos gondolkodás
1. reaktor szén
klór felmelegítés
1. A titán előállítása 900 °C-ra szén-dioxid
A repülőgépek sugárhajtóművének titán-klorid
egyik legfontosabb anyaga a titán. Köz-
napokban fogászati implantátumokban 2. reaktor
találkozhatunk a tiszta fémmel. A titán magnézium felmelegítés
a Föld kilencedik leggyakoribb eleme. 1100 °C-ra
Csak vegyületeiben fordul elő, egyik argon-
magnézium- atmoszférában,
érce a rutil, amelyben a fém titán-oxid ELEKTROLÍZIS
klorid majd lehűtés
(TiO2) formában van jelen. A fém elő-
állítását mutatja be az alábbi folyamat- fém titán
ábra.
rutil tömege kg-ban tisztítatlan érc tisztított érc
Írd fel, és rendezd az 1. reaktorban lejátszódó reakció 800
kémiai egyenletét!
Írd fel a 2. reaktorban lejátszódó reakció kémiai egyen- 700
letét!
600
Írd fel az elektrolizáló cellában a katódon és az anó-
don lejátszódó folyamatok kémiai egyenletét! 500
Miért kell a folyamatban argongázt használni?
Mi lehet az oka, hogy a titán világpiaci ára többszö- 400
röse a vasénak?
300
Milyen melléktermék keletkezik a folyamatban?
A fémet elő lehet állítani tisztított (dúsított) és tisztítat- 200
lan ércből is. Az alábbi grafikonon az ezekből kinyer-
hető fém mennyisége van feltüntetve. Szeretnénk elő- 100
állítani 300 kg titánt. Hány kilogramm tisztított és
0
tisztítatlan ércre van szükség ehhez? 0 100 100 100 100 100 100
99
2. Savkötők
A gyomorégés a leggyakoribb egészségügyi panaszok közé tartozik. Kiváltója a gyomorban termelődő sósav.
Ennek koncentrációja 0,1 mol/dm3 körüli. Nagyobb koncentráció esetén lép fel az égető fájdalom. A fájdalom
megszüntetésére a leggyakoribb módszer a sav megkötése, vagyis valamilyen sóvá alakítása. A legismertebb ha-
tóanyag erre a szódabikarbóna, amelynek hatóanyaga a NaHCO3. A gyomor sósavtartalmával való reakciója
során CO2 és NaCl is keletkezik. Az előbbi anyag puffadást, feszülést okozhat, míg a keletkező NaCl elvileg ve-
szélytelen anyag, ugyanakkor a szervezetbe kerülve hozzájárulhat vérnyomásproblémák kialakulásához. A recept
nélkül kapható gyógyszerek mindegyike valamely olyan anyagot használ, melyek képesek sót képezni a gyomor-
savval. Néhány, Magyarországon forgalmazott gyógyszer a következő:
Tisacid® Al3Mg3(OH)5(CO3)5
ÍÍrdd fel
f l a szódabikarbóna
ód bik bó sósavval
ó l való
ló reakciójának
k iójá k ké
kémiai
i i egyenletét!
A felsorolt gyógyszerek közül melyiknél várható még feszülés, puffadásérzés a bevételt követően?
Milyen anyagok keletkeznek szervezetünkben az Almagel® nevű gyógyszer bevételét követően?
A szódabikarbóna felhasználásának tipikus módja, hogy egy teáskanál (6 g) szódabikarbónát elkeverünk
egy pohár vízben, majd megisszuk. Ha a napi ajánlott NaCl-bevitel 5 g, meghaladjuk-e ezt a mennyiséget
egy adag szódabikarbóna bevételével?
Projektmunka
Korrózió vizsgálata
Alkossatok négy csoportot! Tervezzetek kísérletet annak vizsgálatára, hogy van-e szerepe egy vastárgy korrózió-
jában (a) a nedvességnek; (b) a levegőnek; (c) a fénynek; (d) a hőmérsékletnek! Vitassátok meg a kísérletekre
vonatkozó elképzeléseteket, majd a tanárotokkal való megbeszélés után – csoportmunkában – végezzétek el
azokat!
Az első csoport a nedvesség hatását, a második csoport a levegő hatását, a harmadik csoport a fény hatását, a
negyedik csoport a hőmérséklet hatását vizsgálja. A kísérletekről és a megfigyelésekről készítsetek jegyzőkönyvet
és számítógépes beszámolót!
100
Kémiai folyamatok
a környezetünkben V.
Ebben a fejezetben elsősorban az anyagokkal, tu-
lajdonságaikkal, gyakorlati felhasználásukkal kap-
csolatos ismereteidet gyarapíthatod. Számos eset-
ben lesz szükséged a korábban tanultak alkalmazá-
sára is.
Bár a fejezet leckecímei önmagukért beszélnek,
néhány olyan további érdekes problémával is talál-
kozhatsz, mint például: miért jobb nitrogénnel töl-
teni a gumiabroncsokat a levegő helyett; valóban
forró, mézes teát kell-e inni torokfájás esetén; hon-
nan tudja az aktív szén, hogy mit kell megkötnie;
hogyan működnek a szén-monoxid-érzékelők;
valóban kétszer olvad-e meg a kén; hogyan fehérí-
tették a ruhát az ókorban; mi az a zöldesbarna el-
1. A hidrogén színeződés a főtt tojás sárgáján; hogyan fertőtlení-
Víz hatására felfújódó mentőcsónak és mentő- tik az uszodák, úszómedencék vizét; hogyan mű-
mellény? ködnek a halogénizzók; mennyi arzén lehet az
2. A nitrogén és vegyületei ivóvízben; valóban annyira szennyezett vizet
Mi van a légzsákban? iszunk-e; miért előzte meg a bronzkor a vaskort;
3. Az oxigén és vegyületei hogyan határozta meg Arkhimédész a korona
Aminek hiányában az agyunk is kikapcsol aranytartalmát; mi az e-hulladék.
4. A szén
Mi van a gázálarcban?
5. A szén oxidjai
A láthatatlan gyilkos
6. A kén és vegyületei
Hogyan tartják meg színüket az aszalt gyümölcsök?
7. A klór és vegyületei
Miért nem szabad hipót sósavval keverni?
8. A jód, a fluor, a bróm és vegyületei
Valóban jódot tartalmaz a jódozott konyhasó?
9. A légkör szennyezései
Valóban egészséges az ózondús levegő?
10. A víz szennyezései
Miért osztanak ivóvizet egyes településeken?
11. Talajszennyezés
Veszélyes lehet a primőrök fogyasztása?
12. Fémek és ötvözetek
Hogyan ismeri fel a pénzérmét az automata?
13. Vízkeménység, vízlágyítás
Mitől él tovább a mosógép?
14. Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás
Pulóver újrahasznosított PET-palackból?
Összefoglalás
101
1. A hidrogén
Víz hatására felfújódó mentőcsónak és mentőmellény
102
Gondoltad volna? A fémborítású lufi Gondoltad volna? A zeppelin léghajó
A tapasztalatok szerint a gumiból készült lufik egy-két A zeppelin léghajók töltőgáza hidrogén volt, és a hala-
nap alatt leeresztenek. A gumi ugyanis porózus, felü- dását belsőégésű motorok biztosították. A zeppelineket
letén a legkisebb méretű részecskék közé tartozó hid- felderítésre és bombázóként használták az I. világ-
rogénmolekulák és héliumatomok viszonylag könnyen háború alatt. A német vezérkar nagy reményeket fű-
áthatolnak, és megszöknek a léggömbből. Egy nyári zött a léghajókhoz, mivel 100 km/h sebességgel is
napsütötte napon ehhez pár óra elegendő. A fémborí- tudtak haladni, nagy mennyiségű fegyvert és bombát
tású léggömbök kevésbé átjárhatók a töltőgázok szá- tudtak szállítani. Másik előnyük volt, hogy a léghajók
mára, így később is eresztenek le. az akkori repülőgépeknél jóval nagyobb távolságba
jutottak el egy feltöltéssel. A hidrogéngáz révén olyan
magasságba is felemelkedtek, ahová a kor repülőgépei
már nem tudtak utánuk repülni (3. ábra).
Legnagyobb gyengéjük azonban hamar megmutatko-
A hidrogén a világ- zott, mivel méretük miatt jó célpontot nyújtottak az el-
Tudod? Jó, ha tudod!
egyetem őseleme lenségnek. A gyúlékony hidrogén töltőgáz miatt a sze-
mélyzet állandó rettegésben volt. Csak éjszaka tudtak
Feltételezések szerint 14-15 milliárd évvel ezelőtt a vi- támadni, de akkor az elsötétítés miatt nem voltak képe-
lágegyetem csak hidrogénatomokból állt. Később sek meghatározni helyesen a célpontokat.
a hidrogénatomok a világegyetem bizonyos térségei-
ben összezsúfolódtak, egyre jobban felmelegedtek, és
egy robbanás eredményeként létrejöttek a csillagok.
A csillagok belsejében a hidrogénatomok héliumato-
mokká alakultak, miközben hatalmas energia szaba-
dult fel hő és fény formájában. A nagy nyomás és a
magas hőmérséklet hatására a héliumatomokból na-
gyobb atomok (pl. szénatomok, oxigénatomok) jöttek
létre. Miközben a csillag egyre melegebb lett, egyre
nagyobb atomok keletkeztek. A csillag sűrűsége egyre
nőtt, és mérete csökkent. Végül olyan mennyiségű
energia koncentrálódott benne, hogy felrobbant. Ez a
szupernóva-robbanás. A nehéz atomok szétszóródtak,
és új csillagokat alkottak. Létrejöttek a galaxisok. Egyes
csillagok körül pedig a nehéz atomokból „kihűlt” kép- 3. A zeppelin léghajókat hidrogéngázzal töltötték meg
ződmények, bolygók jöttek létre. Így alakult ki például
a Naprendszer. A Földünkön megtalálható valamennyi
elem tehát a hidrogénből keletkezett évmilliárdok
alatt.
A hidrogén
• A legegyszerűbb elem.
• Közönséges körülmények között H2-mo-
lekulákból álló gáz.
Durranógáz: a hidrogéngáz és az oxi- • Éghető.
géngáz 2 : 1 térfogatarányú elegye. Van fogalmad? • Levegővel, oxigénnel keverve robbanó ele-
Szintézisgáz: a hidrogéngáz és gyet (durranógázt) alkot.
a szén-monoxid-gáz elegye. • Vegyületeiben egy vegyértékű.
• Hidrogéntartalmú anyagokból (vízből, földgázból) ál-
lítják elő.
• Anyagok előállítására (ammónia, szerves vegyületek),
kémiai módosítására (hidrogénezés) használják.
103
2. A nitrogén és vegyületei
Mi van a légzsákban?
104
A salétromsav sói a nitrátok. A nitrátok vízben jól ol-
dódó, ionos vegyületek. Legjelentősebb nitrátok: az am-
Vigyázz! Kész labor! Izzó betűk
mónium-nitrát (NH4NO3), a nátrium-nitrát (chilei salét-
rom, NaNO3), a kálium-nitrát (kálisalétrom, KNO3) és a
kalcium-nitrát (mészsalétrom, Ca(NO3)2). Készíts kálium-nitrátból tömény (lehetőleg telített)
oldatot! Ezzel az oldattal benedvesített ecsettel vagy
üvegbottal rajzolj, írj valamit egy csomagolópapírra!
Szárítsd meg a papírt! Gázlángban felhevített acéldrót-
Szerinted…? Ammónium-nitrát tal vagy -tűvel szúrd át a papírt egy olyan ponton, ahol
kálium-nitrát száradt rá! A papír a rajz (írás) mentén
izzani kezd, és az izzás végigmegy a rajzon (3. ábra).
Írd fel az ammónia és a salétromsav között végbemenő
kémiai reakció egyenletét!
Milyen típusú kémiai reakció ez?
Milyen lehet a termék vizes oldatának kémhatása?
Nézz utána, mit jelentenek az ammónium-nitrátos
zsákon látható piktogramok (2. ábra)!
2. Az ammónium-nitrátot
nitrogénműtrágyaként is
használják
105
3. Az oxigén és vegyületei
Aminek hiányában az agyunk is kikapcsol
106
A cseppfolyós levegő mint
Gondoltad volna? Ózon a környezetünkben Gondoltad volna?
ipari nyersanyag
Az ózon neve a görög „ozein” szóból származik, amely Ha a levegőt nagy nyomásra sűrítjük, majd hirtelen
rossz szagút jelent. Az ózon nagy mennyiségben kelet- kitágítjuk, hőmérséklete lecsökken. (Hasonlóan ahhoz,
kezik oxigénmolekulából villámcsapás és elektromos mint amit akkor tapasztalhatsz, ha szénsavpatront
szikrák közelében. Ugyanígy a 185 nm közeli hullám- vagy habpatront nyomsz a szifonba.) Ezt a folyamatot
hosszú UV sugárzás is képes ózont fejleszteni. Szaga többször megismételve a hőmérséklet olyan mérték-
szúrós, és „fémesnek” vagy „elektromos szagúnak” ben csökkenthető, hogy a levegő folyékonnyá válik.
szokták jellemezni az emberek. Tartósan belélegezve A cseppfolyós levegő fokozatos felmelegítésével (frak-
fejfájást okoz. Ózon képződhet a szoláriumokban. cionált desztillációjával) nyerik a nitrogént, az oxigént
A köznapokban használatos szoláriumcsöveket már és a nemesgázokat.
olyan üvegburkolattal készítik, amely ezt az UV sugár-
zást kiszűri. A legtöbb halogénizzó környezetében is
kimutatható igen kis mennyiségben az ózon. A fény-
másoló gépek és lézernyomtatók is termelnek ózont, Torokfájás ellen forró,
Gondoltad volna?
vagy a villanymotorok forgórészeinél keletkező szikrák mézes tea?
is képesek előállítani.
Kevesen tudják, hogy a megfázásos tünetek enyhítésére
ajánlott mézes tea egyik hatóanyaga a hidrogén-per-
oxid. A hidrogén-peroxid a mézben végbemenő szőlő-
cukor-oxidáció egyik terméke. A folyamat a glükózoxidáz
nevű enzim hatására megy végbe. Az enzim 37 °C-on
Nézz utána! Középpontban az oxigén a leghatékonyabb. Ha pl. 80 ml különböző hőmérsék-
letű vízbe teszünk 1-1 teáskanálnyi (kb. 10 g) mézet,
Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő akkor 10 perc múlva a következő H2O2-koncentrációkat
témaköröket! Készítsetek számítógépes beszámolót! mérhetjük: 20 °C-on 0,5 mg/liter, 40 °C-on 3 mg/liter,
1. Az oxigén felfedezése, különös tekintettel Priestly 60 °C-on 2 mg/liter, 80 °C-on 0 mg/liter.
kísérleteire. Készíts grafikont a hidrogén-peroxid-tartalom hőmér-
2. Élővizek oxigéntartalmát befolyásoló tényezők. séklettől való függésének szemléltetésére!
A víz oxigéntartalmának hatása a vízi élőlényekre. Állapítsd meg, hogyan célszerű készíteni a torokfájás
3. Az oxigén szerepe a rakéták és űrhajók működésé- enyhítésére alkalmas mézes teát!
ben, valamint az Apollo–1, az Apollo–13 és a Chal-
lenger űrhajók fellövésekor bekövetkezett katasztró-
fákban, katasztrófaközeli állapotokban.
4. Az ózon mint fertőtlenítőszer. Az oxigén
5. Ózon a víztisztításban. • Kétatomos molekulákból (O2) áll.
• Színtelen, szagtalan gáz.
6. Az ózon gyógyászati alkalmazásai.
• Magas hőmérsékleten oxidokat képez.
7. A hajszőkítésre kezdetben ammóniás hidrogén- • Az égést táplálja.
peroxid-oldatot használtak. Innen a kémiailag hely- • Vegyületeiben két vegyértékű.
telen elnevezés: hidrogénezés. Nézz utána, hogy • Előfordulása:
milyen korszerű anyagai és eljárásai vannak a haj- – elemi állapotban: a levegőben,
szőkítésnek! Mi is valójában a hidrogénezés, és mire – kötött állapotban: vegyületeiben (vízben, kőzetek-
használják? ben, szénhidrátokban).
8. Az oxigén körforgása a természetben. • Előállítása: levegőből (a levegő 21%-a oxigén).
9. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap- Az ózon (O3)
csolatos hírt hallottatok a héten! • Az oxigén egyik allotróp módosulata.
• Szúrós szagú, színtelen, mérgező gáz.
• Erős oxidálószer.
• A felső légköri ózon (ózonpajzs) csökkenti a káros UV
sugárzást.
A hidrogén-peroxid (H2O2)
• Vízben jól oldódó folyadék.
Allotrópia: az a jelenség, hogy bizo- • Erős oxidálószer.
nyos elemek különböző molekula- Van fogalmad? • Könnyen bomlik vízre és oxigénre.
képletű vagy kristályszerkezetű
módosulatokban fordulhatnak elő.
Oxidok: kémiai elemek oxigénnel képzett vegyületei.
107
4. A szén
Mi van a gázálarcban?
A természetben előforduló, nagy széntartalmú anyago- Sokak szerint a gyémánt, mert hétköznapi gondolko-
kat ásványi szeneknek nevezzük. Ilyen a tőzeg, a lignit, a dásunk szerint a keményebb anyagok stabilisabbak.
Tudományos értelemben az az anyag stabilisabb, ame-
barnakőszén, a feketekőszén és az antracit. Az ásványi
lyiknek kisebb a belső energiája. A grafité kisebb, mint
szenek keverékek. Az ásványi szeneket elsősorban fűtő-
a gyémánté, tehát a grafit a szén stabilis módosulata
anyagként használjuk.
(3. ábra). Ha a gyémánt lenne a stabilis, akkor valószí-
nűleg nem lenne olyan ritka a Földön…
Mi következik ebből?
Három az egyben:
Gondoltad volna? Gyorsan szabadulj meg gyémánt ékszereidtől, mert
a grafit rétegrácsa
előbb-utóbb átalakulnak a stabilisabb grafittá!
Vannak olyan szilárd anyagok, amelyek kristályrácsa Ha a gyémántnak nagyobb a belső energiája, mint a
két-három alaptípus jegyeit is mutatja. Ilyen anyag a grafitnak, akkor nagyobb az égéshője is. Tehát fűtsünk
grafit is. Kristályrácsa olyan képzeletbeli hatszögeket gyémánttal!
tartalmazó síkokból áll, amelyek egymáshoz képest el
gyémánt
vannak csúsztatva. A grafitban a síkokon belül a szén-
atomokat kovalens kötés tartja össze. Ez az atomrácsra grafit
jellemző. Ezért nem oldható a grafit. A síkok között
energia
108
A nagy széntartalmú anyagokból mesterségesen előállí-
tott szenek a mesterséges szenek. Ilyen a faszén és a koksz
Vigyázz! Kész labor! Kísérletek aktív szénnel
is. A tömegéhez képest nagyon nagy felületű mesterséges
szenet aktív szénnek nevezik. Az aktív szén fontos tulaj-
donsága, hogy felületén nagy mennyiségű anyagot tud Tegyél kiskanálnyi aktív szenet (elporított orvosi szén-
megkötni gázokból és folyadékokból (4. ábra). Ezt a jelen- tabletta is jó) egy pohár vízbe, amelyet előzetesen vala-
séget nevezik adszorpciónak. milyen színezékkel (pl. vörös káposzta levével, gyümölcs-
teával) megfestettél. Keverd néhány percig az oldatot,
majd hagyd leülepedni a szénszemcséket. Figyeld meg
az oldat színét! Szűrőpapíron vagy teafilteren szűrd át
az aktív szénnel kezelt és a kezeletlen oldatot! Hason-
lítsd össze a szűrlet színét! Értelmezd a különbséget!
4. A nagy felületű
aktív szén fontos
tulajdonsága,
hogy adszorpcióra
képes Vigyázz! Kész labor! Hová lett az ammónia?
109
5. A szén oxidjai
A láthatatlan gyilkos
110
A szén másik fontos oxidja a szén-dioxid (CO2). Szín-
telen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. Szén
Vigyázz! Kész labor! Szén-dioxid kimutatása
vagy széntartalmú anyagok tökéletes égésekor keletkezik.
Vízben oldódik, vizes oldata savas kémhatású.
A szénsav (H2CO3) csak szén-dioxid vizes oldatában Egy műanyag vagy üvegcsövön keresztül fújd át a ki-
létezik. Gyenge sav. Sói a karbonátok és hidrogén-karbo- lélegzett levegőt egy kis pohár meszes vízen! Mit ta-
nátok. Fontosabb vegyületei: kalcium-karbonát (mészkő, pasztalsz pár másodperc múlva? Folytasd a levegő át-
márvány, CaCO3), nátrium-karbonát (szóda, sziksó, fújását néhány percig (3. ábra)! Mit tapasztalsz? Vála-
Na2CO3), nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna, szolj a következő kérdésekre!
NaHCO3). Sóiból a szénsavnál erősebb savak (sósav, híg Mi a meszes víz?
A kilélegzett levegő melyik alkotója lépett reakcióba a
kénsav, ecetsav, citromsav) szén-dioxid-gázt fejlesztenek.
meszes vízzel?
Írd fel a néhány másodperces átfújás után tapasztalt
változáshoz tartozó reakcióegyenletet!
Írd fel a hosszas átfújás során tapasztalt változást leíró
Tudod? Jó, ha tudod! A mészkő és a víz reakcióegyenletet!
111
6. A kén és vegyületei
Hogyan tartják meg színüket az aszalt gyümölcsök?
hő hő hő hő
Mi a különbség a kén és
Tudod? Jó, ha tudod! Gondoltad volna? A kén kétszer olvad meg
a borkén között?
A kén egy elem, a borkén pedig vegyület. A kén ége- A legtöbb szilárd anyag melegítés hatására megolvad.
tésével kén-dioxidot állítanak elő. Így „kénezik” a bo- Tovább melegítve egyre hígabban folyó olvadékot ka-
roshordókat használat előtt. A hordók belső falán punk, majd a forrásponton az olvadék teljes mennyi-
ugyanis olyan gombák telepszenek meg, melyek el- sége gőzzé alakul. Nos, a kén nem így viselkedik. A kén
rontják (oxidálják, savanyítják) a bort. Ezeket a gom- szobahőmérsékleten stabilis módosulata a rombos
bákat pusztítja el a kén-dioxid. A borkén (K2S2O5) vi- kén. Benne az S8-gyűrűk molekularácsban rendezve
zes oldatban ugyanolyan hatású, mint a kén-dioxid. találhatók. Melegítés hatására először megváltozik a
Ezért gyümölcsök, befőttek és borok tartósítására kristályrács szerkezete, kialakul a monoklin kén. Elér-
használják. A borkénből és a kén-dioxidból is vizes ve az olvadáspontot (115 °C) hígan folyó, sárga színű
oldatban szulfitionok (SO2-3 ) keletkeznek. A legtöbb olvadékot kapunk, amelyben gyűrű alakú S8-moleku-
ember számára a kén-dioxid és a szulfitok veszélytele- lák vannak. További melegítésre az olvadék színe egy-
nek, mivel egy, a szervezetben megtalálható enzim re sötétebb lesz, egyre sűrűbben folyóvá válik, és egy-
gondoskodik gyors lebontásukról. Azoknál az embe- szer csak „megszilárdul”. Melegítés hatására ugyanis az
reknél azonban, akiknek a szervezetében kevés van S8-gyűrűk felszakadnak, és a képződő zegzugos S8-lán-
ebből az enzimből, egészségügyi problémák (émelygés, cok összegabalyodnak. Ha még ezek után is folytatjuk
hányás, hasmenés, fejfájás) jelentkezhetnek. Asztmás a melegítést, az S8-láncok kisebb darabokra (S2, S3)
betegeknél a kénvegyületek asztmás rohamokat okoz- töredeznek, így a kén ismét megolvad. Forráspontján
hatnak (szulfitasztma). Néhány esetben allergiás, illet- (445 °C-on) a hígan folyó kén forrni kezd. A gőzben
ve allergiaszerű reakciókat is megfigyeltek. Ezért kell főleg S2-molekulák találhatók.
feltüntetni a borokon, hogy szulfitot tartalmaznak. Ha van rá lehetőséged – tanári felügyelet mellett –,
végezd el a kísérletet!
112
A kén két oxidja (SO2 és SO3, 2. ábra) közül a legjelen-
tősebb a kén-dioxid (SO2). Szúrós szagú, köhögésre inger- Nem mindegy, hogyan
Tudod? Jó, ha tudod!
lő, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. Vízben jól oldódik. hígítod a kénsavat!
Vizes oldata savas kémhatású, és benne kénessav-moleku-
lák (H2SO3) is találhatók. Jó redukálószer. Erős méreg. A tömény savak és lúgok hígítása általában felmelege-
Gombaölő hatása miatt tartósításra is használják. déssel jár. A kénsav esetén ez olyan mértékű, hogy ha
a vizet öntöd a tömény kénsavba, akkor a hirtelen
O fejlődő hőtől a víz gőzzé alakul, és kifröccsen a tömény
2. A kén-dioxid- és a kénsav, ami életveszélyes sérüléseket okozhat. Ezért
S S
kén-trioxid-molekulák mindig a kénsavat kell lassan, üvegbot mellett töltve,
O O O O szerkezeti képlete kevergetés (esetleg hűtés) közben adagolni a vízhez
(4. ábra).
Ipari szempontból a kén legfontosabb vegyülete a kénsav A nagy hőfejlődés miatt nem szabad a bőrre cseppent
(H2SO4, 3. ábra). A tömény kénsav erős oxidálószer és víz- tömény kénsavat azonnal vízzel lemosni. Először egy
elvonószer, a híg kénsav pedig erős sav. A kénsav sói a száraz ruhával vagy papírral le kell törölni, és csak utána
szulfátok (pl. keserűsó – MgSO4; rézgálic – CuSO4; gipsz – öblítsük le bő vízzel.
CaSO4), valamint a hidrogén-szulfátok (pl. KHSO4).
A kénsavat kénből gyártják: a kén égetésével kén-dioxidot,
ennek további oxidációjával kén-trioxidot, majd vízzel való
reakcióval kénsavat állítanak elő: S → SO2 → SO3 → H2SO4.
H O S O H 3. A kénsavmolekula
szerkezeti képlete
O
A kén
Mi az a zöldesbarna elszíne- • Sárga, szilárd elem.
Gondoltad volna? ződés, amit olykor a főtt • S8-molekulák.
tojás sárgáján lehet látni? • Allotróp módosulatai: rombos és mo-
noklin.
A tojásfehérje főleg fehérjékből áll, melyek ként is • Szokatlan viselkedése melegítés hatására:
tartalmaznak. A „záptojás” szagát a kéntartalmú fehér- kétszer „olvad”.
je bomlásakor képződő kén-hidrogén adja. A tojás- • Előfordul elemi állapotban és vegyületeiben.
sárgájában vasvegyületek is vannak. Ha a tojás nem A kén oxidjai
friss, vagy túl sokáig főzzük, akkor jelentős mértékű • Kén-dioxid (SO2)
kén-hidrogén-képződés indul meg a fehérjében. – szúrós szagú, színtelen gáz,
A kén-hidrogén a fehérje és a sárgája érintkezési felü- – vízben jól oldódik (→ H2SO3),
letén reakcióba lép a vasvegyületekkel, és vas-szulfid – redukálószer → oxidációt gátló, csíraölő.
• Kén-trioxid (SO3)
(FeS) keletkezik. Ez okozza a zöldesbarna színt.
– vízben oldódik (→ H2SO4).
Kénsav (H2SO4)
• Erős sav, erős oxidálószer, vízmegkötő tulajdonságú.
• Hígítása: kénsavat töltjük a vízbe.
Szulfát: a kénsav sója, szulfátiont • Gyártása: S → SO2 → SO3 → H2SO4.
(SO2–
4 ) tartalmazó vegyület. Van fogalmad? • Sói: szulfátok és hidrogén-szulfátok.
Hidrogén-szulfát: a kénsav sava- Kénhidrogén (H2S)
nyú sója, hidrogén-szulfát-iont • Záptojásszagú gáz.
(HSO4–) tartalmazó vegyület. • Mérgező.
Szulfit: a kénessav (H2SO3) sója, szulfitiont (SO32–) tartal- • Sói: szulfidok.
mazó vegyület.
Szulfid: a kén-hidrogén sója, szulfidiont (S2–) tartalmazó
vegyület.
113
7. A klór és vegyületei
Miért nem szabad hipót sósavval keverni?
114
A klór további fontos vegyületei a hidrogén-klorid és a
nátrium-klorid.
Vigyázz! Kész labor! A sósavszökőkút
A hidrogén-klorid (HCl) színtelen, szúrós szagú gáz.
Vízben nagyon jól oldódik. Vizes oldata a sósav. A sósav
erős sav. A hidrogénnél nagyobb redukáló hatású – nega- A hidrogén-klorid-gáz nagyon jól – nagymértékben és
tív standardpotenciálú – fémeket hidrogéngáz képződése gyorsan – oldódik vízben. Ez az alapja a sósavszökő-
közben oldja. A karbonátokat (pl. kalcium-karbonát, nát- kút-kísérletnek (2. ábra).
rium-karbonát) szén-dioxid-fejlődés közben oldja, ezért
vízkő oldására is használják. Sói a kloridok. Tanári irányítással végezd
A nátrium-klorid (NaCl) konyhasó (vagy kősó) néven el a kísérletet! Amennyi-
ben nincs lehetőséged a
ismert ionrácsos vegyület. Vízben jól oldódik, vizes oldata
kísérlet elvégzésére, keress
semleges kémhatású. Tengervízben, sós tavakban, vérben,
a videomegosztókon ezzel
sejtnedvekben és sóbányákban fordul elő. Ételízesítésre,
kapcsolatos filmeket! Ma-
tartósításra, fiziológiás (0,9 m/m%-os) sóoldatként vérpót-
gyarázd el társaidnak, ho-
lásra használják. gyan is működik a sósav-
szökőkút!
Az ammónia-szökőkút
2. A sósavszökőkút-kísérlet
Tudod? Jó, ha tudod! és a sósavszökőkút
bizonyítja, hogy
összehasonlítása
a hidrogén-klorid-gáz
Bár nagyon nagy a hasonlóság a két szökőkútkísérlet nagyon jól oldódik vízben
között, néhány fontos különbségre azonban figyelnünk
kell!
Milyen oldat melegítésével lehet előállítani az ammó-
niagázt, és milyen oldatból a hidrogén-klorid-gázt?
Miért lehet ezeket a gázokat tömény oldataik melegí-
tésével előállítani? Nézz utána! A klór ürügyén
Hogyan kell tartani a lombikot ahhoz, hogy a levegő-
kiszorítás módszerével felfoghassuk az ammóniagázt Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
és a hidrogén-klorid-gázt? témaköröket! Készítsetek számítógépes bemutatót!
Vajon miért oldódik nagyon jól az ammónia és a hid- 1. A konyhasó, a nátriumionok élettani hatása.
rogén-klorid vízben? 2. A klór szerepe az I. világháborúban.
A klór
Vigyázz! Kész labor! Milyen kémhatású? • Kétatomos (Cl2) molekulákból áll.
• Zöldessárga színű, fojtó szagú gáz.
Fehér csempére vagy üveglapra cseppents egymástól • Erős oxidálószer
néhány centiméterre sósavat, konyhasóoldatot és hí- – fertőtlenítőszer,
gított hipót! Adj mindegyik csepphez 2-3 csepp sav- – színtelenítő hatású.
Hipó
bázis indikátort (metilnarancsot vagy vörös káposzta
• NaOCl vizes oldata.
levét)! Figyeld meg a színváltozást!
• Fertőtlenítőszer, fehérítőszer.
Milyen kémhatásúak a vizsgált oldatok? • Savakkal keverni tilos és életveszélyes!
Egy idő után a hipóhoz adott indikátor elszíntelene- Hidrogén-klorid (HCl)
dik. Vajon miért? • Színtelen, szúrós szagú gáz.
• Vízben nagyon jól oldódik.
• Vizes oldata savas kémhatású (sósav).
Nátrium-klorid (NaCl)
• Kősó, konyhasó.
Klorid: a sósav sója, kloridionokat (Cl–) • Ionrácsos vegyület.
tartalmazó vegyület. Van fogalmad? • Ételízesítő, tartósítószer, fiziológiás sóoldat.
Sósav: a hidrogén-klorid vizes ol-
data.
Fiziológiás sóoldat: a nátrium-klorid
0,9 m/m%-os vizes oldata.
115
8. A jód, a fluor, a bróm és vegyületeik
Valóban jódot tartalmaz a jódozott konyhasó?
Hogyan óv a kálium-jodid
Gondoltad volna? tabletta a radioaktív
jód–131-es izotóptól?
1. A jód könnyen szublimáló szilárd anyag
A pajzsmirigy termelte hormonok (pl. tiroxin) előállí-
tásához a pajzsmirigy jódot vesz fel a vérből. Ha a
A klóron és a jódon kívül fontos halogénelem még a vérben a radioaktív jódizotóp (a 131-es tömegszámú)
fluor (F2) és a bróm (Br2). A fluor a legreakcióképesebb van jelen, akkor ez épül be a pajzsmirigybe, és ott rákot
halogén, még a klórnál is erősebb oxidálószer. A gyakor- okozhat. Nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp kerül-
latban fontos vegyülete a teflon és a freon. het a levegőbe és a táplálékláncba atomerőmű-balesetek
során. Az atomerőművekben használt urán maghasa-
dásakor ugyanis 131I is keletkezik. Kálium-jodid tablet-
A jód mint fertőtlenítő- ták szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó,
Tudod? Jó, ha tudod! 127-es tömegszámú jódizotóppal, ezáltal kivédhető
szer
vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele. Ezért
A jód baktériumölő hatása miatt gyakran használt fordulhatott elő, hogy a 2011-es fukusimai atombaleset
fertőtlenítőszer. A legegyszerűbb jódtartalmú fertőtle- után a gyógyszertárakból elfogyott a kálium-jodid tab-
nítőszer a jódtinktúra. A jódtinktúra a jód alkoholos letta, amit normális esetben a jódhiány pótlására adtak.
oldata. A korszerű jódtartalmú fertőtlenítőszereket Napi 130 mg kálium-jodid tabletta elegendő a pajzsmi-
kenőcs, kúp és oldat formájában egyaránt használják. rigy telítéséhez. Mivel a 131I felezési ideje rövid (8 nap),
a tabletta szedése pár hét után abbahagyható.
116
Keményítő kimutatása
Vigyázz! Kész labor!
Lugol-oldattal
A hidrogén-fluorid-gáz moláris
Szerinted…? Kétszer kettő…? A fluoridos fogkrém
tömege
A gázok moláris tömegét viszonylag egyszerűen A szervezetünkben lévő fluorid 95 százaléka csont-
meghatározhatjuk a gáz sűrűségének mérésével. jainkban és fogainkban található. A fluorid biztosítja a
Amennyiben ismerjük az adott állapothoz tartozó fogzománc szilárdságát. A fluortartalmú fogkrémek-
moláris térfogatot, a gáz moláris tömege kiszámítható ben többnyire nátrium-fluorid (NaF) található. Az
(M = ρ · Vm). Kiderült, hogy a hidrogén-fluorid-gáz ilyen fogkrémek hatékonyak a fogszuvasodással szem-
sűrűsége 25 °C-on és standard nyomáson háromszo- ben. Ellenzői azt a tényt hozzák fel a nátrium-fluorid
rosa a 20 g/mol moláris tömeg alapján várt értéknek. ellen, hogy az egykoron patkányméregként volt hasz-
Mi lehet ennek a magyarázata? nálatos. Egy tubus fogkrém általában 150 milligramm
fluoridot tartalmaz, és a súlyos mérgezéshez szükséges
adag pedig 1–10 gramm között van.
Hány tubus fluoridos fogkrémet kellene lenyelni ahhoz,
hogy mérgező legyen?
Hogyan működnek
Gondoltad volna?
a halogénizzók?
117
9. A légkör szennyezései
Valóban egészséges az ózondús levegő?
0,2
A szmogképződés
0,1 Vigyázz! Kész labor!
modellezése
0
Egy nagyobb befőttesüveget öblíts ki vízzel, majd a
4:00 12:00 16:00 idő felesleges vizet öntsd ki belőle! Ebbe a nedves falú
szénhidrogének ózon NO2 (óra)
üvegbe dobj bele egy darabka V alakúra hajtogatott,
aldehidek NO meggyújtott papírszeletet! A beejtést követően az üveg
nyílását zárd le egy alufóliával, melyet egy gumival
1. Egy nagyváros levegőszennyezettségének alakulása rögzíts a nyílásra! Az alufóliára helyezz el 3-4 jégkoc-
a nap folyamán
kát! Figyeld meg, mi történik az alufóliás részen!
118
A légkörbe kerülő nemfém-oxidok vízben oldva savas
kémhatású anyagokká alakulnak: A levegőszennyezés
Gondoltad volna?
CO2 + H2O H2CO3 indikátorai
SO2 + H2O H2SO3
2 SO2 + O2 + 2 H2O → 2 H2SO4 Az élő és élettelen környezetünkben számos árulkodó
4 NO2 + 2 H2O + O2 → 4 HNO3 jele van a levegőszennyezésnek. A kültéri réz- és bronz-
Emiatt az esővíz kémhatása sohasem semleges, hanem alkotások felületén kialakuló patina szép zöld színe
savas. A „tiszta” levegőben lévő kis mennyiségű szén-di- egyre ritkábban látható. Helyette barna, fekete (több-
oxid és nitrogén-oxidok hatására az esővíz pH-ja 5 körüli. nyire réz-szulfid-tartalmú) bevonat alakul ki a kén-
Savas esőnek nevezzük az 5-nél kisebb pH-jú esővizet. dioxiddal szennyezett levegőben. Ugyancsak a kén-
dioxid-szennyezés miatt a mészkő szobrok felszínén
kalcium-szulfát képződik, ami pikkelyes lerakódás
formájában látható. A levegőszennyezésnek számos
élőlény lehet indikátora (biológiai indikátorok). A kén-
Gépjárművek környezet-
Gondoltad volna? dioxid érzékeny indikátorai a zuzmók. Barnulásuk,
védelmi vizsgálata
majd kipusztulásuk kén-dioxiddal erősen szennyezett
A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata során a levegőre utal. Az ózon indikátora a dohány. A dohány-
kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmát vizsgálják, levélen ózon hatására elhalt szövetrészek jelennek meg
amelynek megengedett legnagyobb mértékét a gyártó pöttyök formájában.
az általa kibocsátott műszaki dokumentációban rög-
zíti. A mérés során az autó füstgázában mérik a szén-
dioxid, szén-monoxid, el nem égett szén-hidrogének,
nitrogén-oxidok és a korom mennyiségét. A határérté- Gondoltad volna? A fordított rétegződés
ket túllépő autó nem vehet részt a közúti forgalomban.
A vizsgálatot követően az autó a károsanyag-kibocsá-
A légköri körülmények is közrejátszanak a szmog ki-
tásának megfelelő környezetvédelmi besorolást kap,
alakulásában. Normál körülmények között a levegőbe
amelyet egy, a hátsó rendszám alsó részébe ragasztott
jutó szennyező anyagok a légkör magasabb részébe
matrica is jelez. A matrica színének jelentése:
kerülve eltávolodnak a szennyeződés keletkezési helyé-
Fekete színű plakett: korszerűtlen, nem környezet-
től. Télen nagyon gyakori jelenség a fordított rétegző-
barát jármű.
dés (hőmérsékleti inverzió), amelynek során a meleg
Piros színű plakett: korszerűtlen, kevésbé környezet-
levegőréteg mintegy fogságba ejti a szennyezőket, ame-
barát jármű.
lyek nem tudnak a keletkezés helyéről szétszóródni,
Kék színű plakett: korszerű, környezetbarát jármű.
így a szennyező anyagok koncentrációja nagyon meg-
Zöld színű p plakett: korszerű, kiemelten környezet-
y
növekszik a település környezetében.
barát jármű.
Hasonló jelenség miatt történt számos halálos baleset
a többemeletes házak közös gyűjtőkéménye (ún. termo-
for kémények) esetén a múlt század második felében.
A magasabb szinten a kéménybe áramló meleg füstgáz
hatására az alatta lévő szinteken a tüzelőberendezések
égésterméke nem tudott a kéményen felfelé áramlani, és
a lakásba visszajutva füstmérgezést, szén-monoxid-mér-
gezést okozott. Ugyanilyen oknál fogva jön vissza a füst
a tüzelőberendezések begyújtásakor, ha a kéményt elő-
A szmog zőleg az erős napsütés felmelegítette.
• Környezetszennyezés miatt kialakuló
füstköd.
• A levegőben diszpergált szilárd és folyé-
kony halmazállapotú anyag. Szmog (füstköd): diszperz rendszer, a
• Fajtái: levegőben apró méretű szilárd szem- Van fogalmad?
– London-típusú (főleg télen), csék és folyadékcseppek vannak
– Los Angeles-típusú (főleg nyáron). eloszlatva.
• Gyakori oka: a fordított rétegződés. Savas eső: az 5-nél kisebb pH-jú
Savas eső esővíz.
• Az 5-nél kisebb pH-jú esővíz. Fordított rétegződés (hőmérsékleti inverzió): a légkör-
• Oka: SO2 és NO2. ben a hideg légrétegek közé meleg légréteg kerül.
119
10. A víz szennyezései
Miért osztanak ivóvizet egyes településeken?
120
Elhíresült arzénes Mennyi arzén lehet
Gondoltad volna? Kétszer kettő…?
gyilkosságok az ivóvízben?
A 20. század talán legnagyobb, tömeges arzénmérge- Az egészséges emberek szervezete károsodás nélkül
zésére Magyarországon került sor. 1929-ben robbant elviseli a napi 100 mikrogramm (µg) arzénbevitelt.
ki a későbbi tiszazugi gyilkosságok néven híressé vált Táplálékaink közül jelentős arzéntartalmúak a tengeri
ügy. Nagyréven és a Tiszazug más falvaiban légypapír- halak, kagylók, ehető gombák és a garnélarák. Becslé-
ból kivont arzénnel, a helyi bábaasszony segítségével sek szerint a nyugat-európai emberek kb. napi 80 µg
mérgeztek meg valószínűleg több száz embert. A gyil- arzént fogyasztanak ilyen táplálékok formájában. Eb-
kosságokat kivétel nélkül asszonyok követték el, ők ből következik, hogy a vízből maximum 20 µg juthat
adagolták a mérget azoknak a rokonaiknak, akiktől naponta a szervezetünkbe, ami napi 2 liter vízzel szá-
meg akartak szabadulni. Az áldozatok között volt sok molva ez 10 µg/liter arzénkoncentrációt enged meg. Ez
férj, akik nyomorékon tértek vissza a hadifogságból, az európai uniós előírás. Kérdés, hogy mennyire jogos
magatehetetlen rokonok, nem kívánt újszülöttek. A bí- ezeket az adatokat alkalmazni a magyar viszonyokra.
rósági vizsgálatokról Móricz Zsigmond tudósításában Hazánkban nem jellemző, hogy az emberek olyan sok
olvashatunk (Tiszazugi méregkeverők). tengeri halat, kagylót és garnélarákot fogyasztanának,
mint Nyugat-Európában.
Számítsd ki, hogy ha feltételezzük, hogy a magyar
lakosság élelmiszerekkel (tengeri halakkal, kagylókkal,
Mennyire „szennyezett” garnélarákkal, ehető gombákkal) bevitt napi arzén-
Vigyázz! Kész labor! adagja a nyugat-európainak a fele, akkor – napi 2 liter
vizet iszunk?
vízfogyasztást feltételezve – milyen maximális arzén-
Napjaink egyik nagy szélhámossága az, amit egyes koncentrációjú ivóvizet fogyaszthatunk az egészség-
víztisztítóval kereskedő ügynökök alkalmaznak. Az károsodás veszélye nélkül!
általunk fogyasztott vízbe (csapvízbe, ásványvízbe)
áramot vezetnek, és hamarosan csúnya, barna színű
csapadék válik ki a vízből, „jelezve”, hogy mennyi mé-
reganyagot, szennyezést tartalmaz a víz. Ez egy nagy
átverés! Az áramot ugyanis vasrúd segítségével vezetik Gondoltad volna? Szennyvíz és a járványok
a vízbe. Ilyenkor az elektromos áram hatására kémiai
reakció (elektrolízis) játszódik le. Ennek során a vas- A nagyvárosok többsége folyó partjára települt. Ezt
rúdról vasionok kerülnek a vízbe, és a másik áram- vízkivételre és a szennyvíz elvezetésére is használták.
bevezetés körül képződő hidroxidionokkal előbb Így az ókori Rómában a város csatornáiból a szennyvíz
Fe(OH)2, majd Fe(OH)3 csapadékot képeznek. A csa- a Tiberisbe ömlött. A római csatornázási ötletet követ-
padék tehát nem a vízben eredetileg oldott anyagból, te a későbbiekben sok nagyváros. Így történt ez Lon-
hanem a vasrúdból képződik elektromos áram hatásá- donban is, ahol a szennyvíz tisztítatlanul ömlött a
ra. Ez a kísérlet nem bizonyítja azt, hogy az ivóvíz Temzébe. A szennyvíz veszélyességét csak 1876-ban
szennyezett lenne! (Hasonló elven működnek a „mé- fedezték fel, amikor Robert Koch a Temze látszólag
regtelenítő” lábfürdők is.) tiszta vizéből vett mintából kimutatta a bélfene, a tbc
Próbáld ki te is! Csatlakoztass két vasszöget egy és a kolera baktériumait, és bebizonyította, hogy ez a
6-9 V-os zsebtelephez! Merítsd a két vasszöget egy felelős a járványok kialakulásáért. Magyarországon is
pohár vízbe! Néhány perc után a víz színe kezd meg- sok tóban és folyóban emiatt tiltott a fürdőzés.
változni, előbb sárga, majd barna színű lesz, végül
barna csapadék válik ki belőle.
Írd fel az elektromos áram hatására az elektródokon
(katódon és anódon) lejárszódó folyamatok kémiai
egyenletét! A vízszennyezés
• Forrásai:
– természetes: pl. nitrát, arzén;
– mesterséges: pl. foszfát, nitrát, higany.
• Következményei:
Eutrofizálódás: olyan folyamat, mely- – mérgezések: pl. kékcsecsemő-betegség
nek során a vízben lévő foszfor és Van fogalmad? (nitráttól);
nitrogén nagy mennyisége a víz – élővizek károsodása: pl. eutrofizálódás (nitráttól,
algásodásához vezet. foszfáttól).
121
11. Talajszennyezés
Veszélyes lehet a primőrök fogyasztása?
122
Egy elhíresült vegyület:
Gondoltad volna? Vigyázz! Kész labor! Talajvizsgálat
a DDT
A DDT egy klórtartalmú szerves vegyület. Rovarölő Gyűjtsünk be különböző talajmintákat! Vizsgáljuk
hatásának tudományos vizsgálatáért Paul Müller, meg vízmegkötő képességüket, valamint pH-jukat!
svájci kémikus 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott. A vízmegkötő képesség vizsgálatához terítsünk 100 g
A DDT ugyanis az egyik leghatékonyabb rovarirtó talajt egy üvegtölcsérbe, melynek nyílására előzetesen
szer, hatása hosszú ideig megmarad. A vegyületet a egy laza vattacsomót helyeztünk! A tölcsér szára alá
II. világháborúban és az azt követő időszakban ered- állítsunk egy 100 cm3-es mérőhengert! Egy másik mérő-
ményesen használták a tífuszt, a maláriát, a pestist és hengerből pedig óvatosan öntsünk 100 cm3 vizet a talaj-
a sárgalázat terjesztő tetvek, bolhák és szúnyogok ellen ra. Olvassuk le a talajon áthaladt, lecsepegő víz térfoga-
(3. ábra). Becslések szerint használatával 1971-ig kb. tát. Amennyivel ez kevesebb a 100 cm3-nél, annyi vizet
egymilliárd embert mentettek meg a maláriafertőzés- kötött meg a talaj. Hasonlítsuk össze különböző talajok
től. Később azonban kiderült, hogy a DDT-nek számos vízmegkötő képességét! A vízmegkötő képesség általá-
veszélye is van. Hatása nem szelektív, a hasznos rova- ban annál nagyobb, minél több nátrium- és kalciumiont
rokat is elpusztítja, ezáltal felborítja az ökológiai egyen- tartalmaz a talaj.
súlyt. A táplálékláncon keresztül bekerülhet az ember Milyen szerepe lehet a talaj vízmegkötő képességének
szervezetébe. Apoláris jellege miatt elsősorban a zsír- a növénytermesztés szempontjából?
szövetekben halmozódik fel. Számos betegséget, töb- A kémhatás vizsgálatához mérjünk kb. 2 cm3 talajmin-
bek között daganatos megbetegedéseket, férfiak nem- tát egy kémcsőbe, és adjunk hozzá 5 cm3 indikátorol-
zőképességének csökkenését tulajdonították a DDT- datot (vörös káposzta levét vagy univerzál indikátort)!
nek. Bár ezeket a feltételezéseket többnyire cáfolták, a Összerázás és néhány perces ülepedés után figyeljük
fejlődő országokban betiltották a DDT használatát, meg az oldat színét, és becsüljük meg a pH-ját! A szi-
elsőként éppen Magyarországon 1968-ban. Sajnos a kes (sok nátrium-karbonátot) tartalmazó talajok kém-
helyette alkalmazott rovarirtók sem veszélytelenebbek. hatása lúgos, a sok ammónium-nitrátot tartalmazóké
Betiltása után ismét növekedni kezdett a tífuszos és a pedig savas.
maláriás megbetegedések száma, úgyhogy 2000-től Milyen veszélyei vannak a savas talajon történő nö-
ismét engedélyezik a DDT használatát a világ malária- vénytermesztésnek? Milyen hatással van a savas eső a
sújtotta területein. talaj összetételére?
123
12. Fémek és ötvözetek
Hogyan ismeri fel a pénzérmét az automata?
A kémiai elemek jelentős csoportját képezik a fémek. A fé- Az ötvözetek szabad szemmel homogénnek tűnnek.
mes elemek a periódusos rendszerben a bór–asztácium A természetben a fémek nagy része vegyületekben for-
(B–At) képzeletbeli vonaltól balra helyezkednek el. A fé- dul elő. Csak néhány ún. nemesfém (arany, ezüst, réz, hi-
mek fémrácsban kristályosodnak. Tulajdonságaikat nagy- gany) található meg elemi állapotban. Nagy mennyiségű
ban befolyásolja a fémrács szerkezete, típusa. fémvegyületet tartalmaznak a kőzetek. Azokat a kőzeteket,
A fémrácsnak három alapvető típusát különböztetjük ásványokat, amelyekből egy adott fém gazdaságosan ki-
meg (1. ábra). A lapon középpontos (lapon centrált) koc- nyerhető, érceknek nevezzük. A fémércek a fémeket leg-
karácsot olyan kockákból felépülő térbeli szerkezetnek gyakrabban oxidok, szulfidok, halogenidek és karbonátok
képzelhetjük el, amelynek a csúcspontjában és a lapok formájában tartalmazzák.
középpontjában helyezkednek el a fématomok. Ebben a A fémek előállítása vegyületeikből (érceikből) reduk-
szerkezetben az atomok egymáshoz közel vannak, egy cióval történik. Redukálószerként gyakran használnak
atomot 12 másik atom vesz körül. Emiatt az ilyen kristály- szenet és szén-monoxidot (vasgyártásnál), hidrogént
rácsban kristályosodó fémek nagyon jól megmunkálhatók (volfrámgyártásnál) és elektromos áramot (alumínium-
(alakíthatók, nyújthatók, kalapálhatók). Ilyen például az gyártásnál).
alumínium, a réz, az ezüst és az arany.
A térben középpontos (térben centrált) kockarács
esetén a képzeletbeli kockák csúcsain és közepén helyez- Az érmefelismerő automata
Gondoltad volna?
kednek el az atomok. Ebben a rácsban egy kiszemelt ato- működése
mot 8 másik atom vesz körül azonos távolságban. Térben
középpontos kockarácsa van a nátriumnak, a káliumnak Pénzérméink mindegyike ötvözet, többféle fémet tar-
és a vasnak. Megmunkálhatóságuk rosszabb, mint a lapon talmaz. A sárga színű érméink (20 Ft-os, 5 Ft-os) rezet,
középpontos kockarácsban kristályosodó fémeké. cinket és nikkelt, míg az ezüstszínűek (10 Ft-os, 50 Ft-
A fémrács harmadik típusa a hexagonális (hatszöges) os) rezet és nikkelt tartalmaznak. A 100 Ft-os középső
része acél, amelyet réz-cink ötvözettel vontak be, míg
rács. Ilyenkor egy képzeletbeli hatszög alapú hasáb csúcsa-
a külső gyűrűje nikkel.
in és minden második oldallap közepén találunk fémato-
A vas, a kobalt és a nikkel állandó mágnessé tehető.
mokat. Egy kiszemelt fématomot 12 másik vesz körbe
A többi ötvözőanyag is rendelkezik mágneses tulaj-
azonos távolságban. Ilyen rácsban kristályosodik a mag-
donsággal, ha erős mágneses tér közelébe kerül. Az
nézium. Az ilyen szerkezetű fémek ridegek, törékenyek. automaták legutolsó generációja már ezt a tényt hasz-
A fémrácsos elemek körében gyakori jelenség, hogy az nálja fel az érmék azonosítására. A bedobott pénzérme
elem különböző kristályszerkezetű formában fordulhat elő egy erős mágneses impulzust kap, és ezután rögtön
(pl. fémrácsos és atomrácsos ón). Az elem ilyen formáit áthalad egy érzékelő kapun, amely érzékeli, hogy az
allotróp módosulatoknak nevezzük. érme milyen mágneses választ ad a hirtelen megjelenő
A fémeket ritkán használjuk tiszta állapotban, legtöbb- mágneses térre. A pénzérmék a bennük lévő fémek
ször ötvözeteik formájában találkozhatunk velük. Az ötvö- különböző összetétele miatt különböző mértékben
zet olyan fémes anyag, amely legalább két kémiai elemből lesznek mágnesesek. Ez alapján a gép azonosítani tud-
áll, amelyek közül legalább az egyik fém. Az ötvözés álta- ja az érmét.
lában javítja a fém tulajdonságait.
124
Hogyan dolgoztak
Tudod? Jó, ha tudod! Az alumínium előállítása Gondoltad volna?
az aranyászok?
125
13. Vízkeménység, vízlágyítás
Mitől él tovább a mosógép?
A kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátok a
Kationok
körülményektől – hőmérséklettől, a víz szén-dioxid-
tartalmától – függően könnyen átalakulhatnak vízben Na+ K+ Mg2+ Ca2+
oldhatatlan karbonátokká, pl. Ca(HCO3)2 CaCO3 +
CO2 + H2O. A hőmérséklet növelése, valamint a víz OH– jól jól nem kissé
szén-dioxid-tartalmának csökkentése a felső nyíl irá-
Cl– jól jól jól jól
nyába tolja el az egyensúlyt. Ekkor csökken a vízben
a kalcium- és a magnéziumionok mennyisége, tehát a S2– jól jól jól kissé
Anionok
126
A vízlágyítás célja a vízkeménységet okozó kalcium- és
magnéziumionok eltávolítása, hatástalanítása. A vízlágyí-
Tudod? Jó, ha tudod! A vegyszeres vízlágyítás
tásnak többféle módszere van. A változó vízkeménység
megszüntetésének legegyszerűbb módja a forralás. Az
állandó vízkeménységet okozó kalcium- és magnézium- A vegyszeres vízlágyítás során olyan anyagokat adnak
ionokat vegyszeres (trisós, szódás) eljárással oldhatatlan a kemény vízhez, amelyek hatására a vízben található
vegyületek formájában lehet kicsapni. Ugyancsak ezeket az kalcium- és magnéziumionok oldhatatlan csapadék
ionokat ún. ioncserélők segítségével nátriumionokra lehet formájában kiválnak. Szóda (Na2CO3) hatására a kal-
cserélni. A korszerű vízlágyítók komplex vegyületek kép- ciumionok vízben oldhatatlan kalcium-karbonáttá
ződése révén hatástalanítják a kalcium- és magnézium- (CaCO3), a magnéziumionok magnézium-hidroxiddá
(Mg(OH)2) alakulnak. A trisós (Na3PO4) vízlágyítás
ionokat.
esetén oldhatatlan kalcium-foszfát (Ca3(PO4)2) és mag-
nézium-foszfát (Mg3(PO4)2) keletkezik.
Írd fel a szódás és a trisós vízlágyítás során végbemenő
Hogyan működnek
reakciók kémiai egyenletét!
Gondoltad volna? a mosógépben használt
vízlágyítók? Vajon miért magnézium-hidroxid csapadék képződik
a szódás vízlágyítás esetén, és miért nem magnézium-
Amikor a mosógépbe vízlágyítót – vagy vízlágyítót is karbonát?
tartalmazó mosószert – adunk, semmiféle csapadékki- Vajon mi lehet az oka, hogy a trisós vízlágyítás során
válást nem tapasztalunk. Ezek a vízlágyítók ugyanis magnézium-foszfát válik ki és nem magnézium-hid-
nem csapják ki a kalcium- és magnéziumionokat, ha- roxid?
nem hatástalanítják azokat. A vízlágyító többszörösen Hasonlítsd össze a magnézium-hidroxid, a magné-
negatív töltésű, lánc alakú részecskéi körbeveszik a zium-karbonát és a magnézium-foszfát vízben való
kalcium- és magnéziumionokat. Az így létrejött össze- oldhatóságát!
tett (komplex) ion töltése negatív lesz, ezáltal már nem
képez vegyületet más negatív ionokkal. Ilyen vízlágyí-
tók pl. a polifoszfátok.
Egy futballhasonlattal élve: ha az ellenfélnek van egy
gólerős csatára, azt kétféleképpen ártalmatlaníthatjuk. Vízkő: a vízből kicsapódó kalcium- és
Vagy a mérkőzés kezdetén úgy lerúgják, hogy sérülése magnéziumvegyületek (főleg karbo- Van fogalmad?
miatt le kell cserélni – ez felel meg a vegyszeres vízlágyí- nátok).
tásnak –, vagy a másik – sportszerű – lehetőség, hogy Vízkeménység: a vízben oldott
ráállítunk egy erős védőt, aki nem hagyja labdához érni, kalcium- és magnéziumvegyületek következménye.
és így hatástalanítja – ez felel meg a mosógépekben Változó vízkeménység: a vízben oldott kalcium- és
használatos vízlágyítóknak (2. ábra). magnézium-hidrogén-karbonátok okozzák.
Vízlágyítás: a vízkeménységet okozó kalcium- és mag-
néziumionok eltávolítása, hatástalanítása.
Vízkeménység
• Oka: a vízben található Ca2+- és Mg2+-
ionok.
• Lehet: változó és állandó.
• Mértéke: a német keménységi fok (nk°).
Vízlágyítás
• A Ca2+- és Mg2+-ionok hatástalanítása.
• Módszerei:
– forralás,
– vegyszeres eljárás,
– ioncserés eljárás,
– komplex vegyületek képzése.
127
14. Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás
Pulóver újrahasznosított PET-palackból?
2. A kommunális hulladék
tipikus összetétele
128
Miért veszélyes hulladék
Vigyázz! Kész labor! Készíts merített papírt! Tudod? Jó, ha tudod!
a kompakt fénycső?
Tépkedd az összegyűjtött papírokat (lehetőleg nem A helytelenül energiatakarékos izzónak nevezett kom-
fényes és nem színes újságpapírt, csomagolópapírt) pakt fénycsövekben gázkisülés során létrejövő gerjesz-
apró darabokra, és hagyd egy napig ázni annyi vízben, tés adja a fényt. Hatásfoka és élettartama valóban jobb
amennyi éppen ellepi! Homogenizáld a kapott pépet a hagyományos izzólámpákénál. Az ún. színvisszaadá-
például turmixgéppel! A szürkésfehér pépet vízfesték- sa viszont sokkal rosszabb, és hátránya még, hogy UV
kel, krétaporral vagy természetes festékekkel (pl. hagy- sugárzást is bocsát ki. A kompakt fénycsövek 4-5 mg
mahéjjal) színezheted. Öntsd a pépet egy lavórba vagy higanyt is tartalmaznak, ezért veszélyes hulladéknak
kádba, és meríts bele keretre rögzített, sűrű szövésű minősülnek. Az újabb, higanymentesnek mondott
fém- vagy műanyag hálót (az olajkicsapódás megaka- változatokban is van 1,0-1,5 mg higany. Ezért nem
dályozására alkalmas fémháló is jó)! Tartsd a szitát szabad az elhasznált kompakt fénycsöveket a szemétbe
vízszintesen, majd óvatosan emeld ki a pépből! (A me- dobni, hanem megfelelő gyűjtőhelyre kell vinni.
rített papír vastagságát a szitán lévő pép mennyiségével
tudod szabályozni.) Még mindig vízszintesen tartva
hagyd lecsöpögni, majd teríts rá egy törülközőt! For-
dítsd meg az egészet, hogy a törülköző legyen alul és
a szitaszövet felül! Sodrófával vagy szivaccsal nyom-
kodd ki a vizet a szitán lévő pépből, majd válaszd el a Gondoltad volna? Mi az e-hulladék?
M
pépet a szitától! A még nedves papírpépre falevelet,
virágot, fényképet, textil- vagy csipkedarabot préselve A e-hulladék a már nem használt, „kidobásra” szánt
díszítheted a merített papírt. A törülközőre tapadt elektronikai hulladékot (számítógépeket, monitorokat,
merített papírt szárítsd addig, amíg könnyen elválik a tévéket, mobiltelefonokat) jelenti. Ezekben ugyanis
törülközőtől (3. ábra)! számtalan, a környezetre és az emberre veszélyes anyag
található. Ilyenek a nyomtatott áramkörök készítéséhez
használt réz, ólom, berillium, kadmium és antimon.
A folyadékkristályos (LCD) kijelzők gyakran higanyt
is tartalmaznak. A lángálló műanyag részek általában
halogénezett (többnyire brómozott) szerves vegyüle-
tekből állnak. A galvanizált fémrészek többnyire kró-
mot tartalmaznak.
129
Összefoglalás
Kapcsolatok
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat!
A SZÉN ÉS VEGYÜLETEI
elemi
mi szén
zén természet
természetes
zettes szenek
s k mesterség szenek
mesterséges oxidok
oxid szé
szénsav
sói
rafit
grafit gyyyémánt
émántt
gyémánt fulleré
fullerén tőzeg koksz -mono
szén-monoxid karbon
karbonátok
lignit aktív szén szén-dioxid hidrogén-
barnaszén karbonátok
feketekőszén
allotróp módosulatok
módosulatok
ód
dos antracit adszorpció
szorpc
A KÉN ÉS VEGYÜLETEI
allotróp módosulatok
módosulatok 1. .................
1 .......................... kénsav
kénsa 2. .......................
..........................
sói sói
130
Természettudományos gondolkodás
1. Klímaberendezések töltőgázai
Néhány, a gépjárművek klímaberendezésének üzemeltetésére használatos töltőgáz képletét, valamint relatív ózon-
bontó hatását és a szén-dioxidra vonatkoztatott üvegházhatását tartalmazza a következő táblázat:
Vajon mely gázokat tilos ma már alkalmazni a klímaberendezések töltésére? Melyik egyezmény tiltja ezek hasz-
nálatát?
Mely gázokat, illetve azok keverékét alkalmazzák ma a klímaberendezések töltésére?
Milyen összefüggést tudsz megállapítani a kémiai összetétel és (a) a relatív ózonbontó hatás; (b) a relatív üveg-
házhatás között?
Milyen összefüggés van a gázok jelölése és összetétele (képlete) között?
Projektmunka
A kémia és a környezetszennyezés
Alkossatok hat csoportot! Sorsolással döntsétek el, hogy melyik csoport melyik témakört dolgozza fel az alábbiak
közül:
1. A vegyipar szerepe a vízszennyezésben.
2. Kémiai eljárások a szennyvizek tisztításában.
3. A vegyipar szerepe a levegőszennyezésben.
4. Kémiai eljárások a levegőtisztításban.
5. A vegyipar szerepe a talajszennyezésben.
6. Kémiai eljárások a szennyezett talajok tisztításában.
Készítsetek a feldolgozott témáról minimum 5, maximum 7 perces számítógépes bemutatót! Értékeljétek az egyes
bemutatókat!
131
1. 18.
1 21
2,1 2
H A periódusos rendszer He
1. 1,008 4,00
Hidrogén Hélium
2. 13. 14. 15. 16. 17.
3 10
1,0 4 1,,5
1,5 rendszám elektronegativitás 5 2,,0
2,0 6 2,,5
2,5 7 3,,0
3,0 8 3,,5
3,5 9 4,,0
4,0 1100
Li Be 6 2,5 B C N O F Ne
2. 6,94 9,012 vegyjel 10,81 12,01 14,01 16,00 18,99 20,18
C
Lítium Berillium 12,01 Bór Szén Nitrogén Oxigén Fluor Neon
Szén
11 09
0,9 12 12
1,2 13 15
1,5 14 11,8
,88 15 21
2,1 16 25
2,5 17 30
3,0 18
Na Mg név moláris tömeg (g/mol) Al Si P S Cl Ar
3. 22,99 24,30 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
Nátrium Magnézium Alumínium Szilícium Foszfor Kén Klór Argon
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
19 08
0,8 20 10
1,0 21 1,,3
1,3 22 1,,5
1,5 23 1,,6
1,6 24 1,,6
1,6 25 1,,5
1,5 26 1,,8
1,8 27 1,,8
1,8 28 1,,8
1,8 29 1,,9
1,9 30 1,,6
1,6 31 16
1,6 32 18
1,8 33 20
2,0 34 24
2,4 35 28
2,8 36
K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
4. 39,10 40,08 44,96 47,90 50,94 52,00 54,94 55,85 58,93 58,71 63,46 65,37 69,72 72,59 74,92 78,96 79,90 83,80
Kálium Kalcium Szkandium Titán Vanádium Króm Mangán Vas Kobalt Nikkel Réz Cink Gallium Germánium Arzén Szelén Bróm Kripton
37 08
0,8 38 10
1,0 39 13
1,3 40 14
1,4 41 16
1,6 42 18
1,8 43 19
1,9 44 22
2,2 45 22
2,2 46 22
2,2 47 19
1,9 48 17
1,7 49 17
1,7 50 18
1,8 51 19
1,9 52 21
2,1 53 25
2,5 54
Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
5. 85,47 87,62 88,90 91,22 92,91 95,94 [99] 101,07 102,90 106,4 107,88 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
Rubídium Stroncium Ittrium Cirkónium Nióbium Molibdén Technécium Ruténium Ródium Palládium Ezüst Kadmium Indium Ón Antimon Tellúr Jód Xenon
55 07
0,7 56 09
0,9 57 11
1,1 72 13
1,3 73 15
1,5 74 17
1,7 75 19
1,9 76 22
2,2 77 22
2,2 78 22
2,2 79 23
2,3 80 19
1,9 81 18
1,8 82 18
1,8 83 19
1,9 84 20
2,0 85 86
Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
6. 132,90 137,34 138,91 178,49 180,95 183,85 186,2 190,20 192,20 195,09 196,99 200,59 204,37 207,19 208,98 [210] [209,99] [222]
Cézium Bárium Lantán Hafnium Tantál Volfrám Rénium Ozmium Irídium Platina Arany Higany Tallium Ólom Bizmut Polónium Asztácium Radon
87 07
0,7 88 09
0,9 89 11
1,1 104 105 106 107 108 109
Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt
7. [223] [226] [227,03] [261,11] [262,11] [263,12] [262,12] [265,10] [266,10]
Francium Rádium Aktínium Rutherfordium Dubnium Seaborgium Bohrium Hassium Meitnerium
Nemfémek 58 1,1 59 1,1 60 1,2 61 62 1,2 63 64 1,1 65 1,2 66 67 1,2 68 1,2 69 1,2 70 1,1 71 1,2
Félfémek Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
140,12 140,91 144,24 [145] 150,36 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,94 173,04 174,97
Fémek Cérium Prazeodímium Neodímium Prométium Szamárium Európium Gadolínium Terbium Diszprózium Holmium Erbium Túlium Itterbium Lutécium
Nemesgázok
90 13
1,3 91 15
1,5 92 17
1,7 93 13
1,3 94 13
1,3 95 13
1,3 96 97 98 99 100 101 102 103
Lantanidák Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
és aktinidák 232,04 231,04 238,03 [237] [239,05] [241,06] [244,06] [249,07] [252,08] [252,08] [257,09] [256,09] [259,10] [262,11]
Tórium Protaktínium Urán Neptúnium Plutónium Amerícium Kűrium Berkélium Kalifornium Einsteinium Fermium Mendelévium Nobélium Laurencium