ADY ENDRE: LÉDA-MOTÍVUM A VERSEIBEN

 Brüll Adél 1872-ben született Nagyváradon

 gazdag, asszimilálódott zsidó kereskedőcsalád lánya
 kiváló oktatában részesült – művelt, széleskörű tudása van
 Hamar rájött, hogy neve visszafelé olvasva Léda, amit gyermekkorától használt
 Zsidó hagyományok szerint korán férjhez adták egy zsidó multinacionális céggel
rendelkező emberhez, Diósy Ödönhöz
o „Párizstól Szófiáig” volt cége egy sokat utazott a házaspár
o Később nyitott házassággá fajul a kapcsolatuk
 Léda gyakran látogat haza Nagyváradra
 Így ismerkedik meg Adyval a Royal Kávéházban, 1903.
szeptemberében
 Ady Endre 1903-ra már ismert publicistaként, hiszen egy ellenzéki lapnál dolgozik
 1904-ben Léda visszautazik Párizsba -> Ady is ott ül a vonaton
 Ady 1 évig Párizsban marad és a költői munkássága egyre fejlődni kezd
 Léda megismerteti neki a modernizmust és eleinte ő fordítja a francia írásokat neki
magyarra, majd együtt tanulják a nyelvet
 1905-ben hazajön, megalkotja első modernista verseskötetét (már 2 másik kötete volt)
 1906. februárjában a kötet a boltokba kerül
 Itt egy fontos korszakhatár van az életében, lírai paradigmaváltás történik
 A kötet létrehozásában mind a nő, mind a kultúrlény segített neki
 Ez a kötet az Új versek címet kapta
o Sarkaiból fordítja ki a világot
o Idősebb, férjes, zsidó asszonynak ajánlja a kötetet, ami egy szép gesztus,
mivel Léda rengeteget segített neki az utóbbi időszakban
 Ún. Perdita-szerelmet vállal ezzel fel Ady
 Ami egyben polgárpukkasztó és provokatív is az akkori ember számára
 A kötet 4 ciklust tartalmaz és már rögtön az első ciklus címéről is
muszáj szót ejteni: Léda asszony zsoltárai
 férjes
 Léda, mint görög női eszmény
 zsoltárt csak a Bibliai Istenhez lehet írni
 Léda Ady mellett nyilvánosan is megjelenik, például felolvasásokon
o „Ezt nektek, én vagyok az a Léda”
 A Léda-ciklus több köteten át megjelenik
 Ám tekintélye mindig egy kicsit csökken a címadás során is már
1. Léda asszony zsoltárai
2. A Léda arany-szobra (bálvány, hamis istenségként való bemutatása a címben)
3. Léda ajkai közt (erotikus utalás)
 Kapcsolatuk 1903-1912. tavaszáig tart
o Folyamatos konfliktusok, diszharmónia
o Dominancia problémája (mindketten uralkodó típusok)
o Ambivalenség – Örök harc és nász
o Egyre nehezebbé válik együtt lenniük
őszinte kapcsolatból -> kiüresedés
o 1909-től nem hűséges Lédához
 o Ritkuló párizsi utazások, amik kényszerré fajulnak

 1912 tavasza: Elbocsátó szép üzenet (Nyugat 1912. május 16-i száma)
„Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár, avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”

 3 hónappal később egy párverse is megjelenik – Valaki útravált belőlünk

o kapcsolat igazi lezárása
o „jobbik részem”
„Nem tudjuk szeretni magunkat
És nem hisszük el, hogy szeretnek,
Ákombákomos szépeket
Idegen, váró embereknek
A régi tussal nem irunk,
Mert mi csak magunknak bókoltunk,
Asszony-énünkért, szertelen,
Érte voltunk jók, ha jók voltunk
És kacérok és hűtlenek
És most sírva megözvegyedtünk.”
 Léda-versek jellemzői:
o Mi-versek:
 Héja-nász az avaron
 központi szimbólum: héják
 dekadens életérzés – halálba tartó út -> felsőbbrendűség
„Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Vijjogva, sírva, kergetőzve, Valahol az Őszben megállunk,
Két lankadt szárnyú héja-madár. Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Új rablói vannak a Nyárnak, Ez az utolsó nászunk nékünk:
Csattognak az új héja-szárnyak, Egymás husába beletépünk
Dúlnak a csókos ütközetek. S lehullunk az őszi avaron.”
 Lédával a bálban
 központi szimbólum: bálterem és fekete pár
 erős hangulatiság
 impresszionista eszközök
 dekadencia
 szecessziós képalkotás

 Ady szerelmi költészetének csúcsát a Léda-versek jelentik. A legtöbb újítás ezekben a

költeményekben tapasztalható. Olyan érzéseket és élményeket fogalmaz meg,
amelyeket előtte az irodalomban (a költészeti hagyomány miatt) esetleg részleteiben
már megfogalmaztak, de így összességében nem. Hatása azzal is magyarázható, hogy
a (szerelmes) ember magára ismerhet Ady élményeiben, hogy az életrajzi hátteret
ismerve a versek hitelesek, és nyelvi erejük egyedülálló.
 Szerb Antal Ady Endréről: „Ő volt az, akiben teljes lett az idő, akinek elébe jutottak
az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani.”