Csokonai Vitéz Mihály – Stílusszintézis a költészetében

Bevezetés – Csokonainak tipikus magyar költő-sors jutott

- beleszületett a magyar felvilágosodásba és klasszicizmusba
- tehetségével emelkedett ki a többi költő közül
- magyar felvilágosodás:
o felmerül a nyelvújítás, akadémia gondolata
o első magyar nyelvű színjátszó társulatok jelentek meg
o első magyar nyelvű újságok jelentek meg
o egyre több a művész, az értelmiségi
o színházak kezdtek működni
- életét a debreceni Református Kollégium határozta meg igazán
o Debrecen = kálvinista Róma
o teljeskörű művelődés: elemi iskolától felsőfokú végzettségig lehetett itt tanulni
o szemléletét, tudását határozta meg az iskola
o életének felét töltötte itt
o itt dolgozott tanárként is 1 évig, majd kiközösítették a felvilágosult tudata miatt
Irodalmi munkássága
- szorosan kapcsolódik a kollégiumhoz
- Poeta Clasis-ba járt (költői osztály)
o itt gyakorlatoztak is: verseket kellett írni
o mindent az ókori értékrendben tanítottak  Csokonai kivirult
o olyan sok verset írt itt, hogy később újra elővette őket, átalakította, hozzájuk
írt: nagyversei
Csokonai lanthúrjai:
- 5 húr található, azaz stílus
- ezek különbözősége, hasonlósága alkot szintézist
1. Klasszicista óda – horatiusi típusú ódák, kolis versek
o egyszerű, magyaros verselésben íródtak, 12 szótagos sorokkal, általában
párrímekkel, de más rímek is előfordulhatnak
o tartalommal foglalkoztak inkább, komoly téma, ünnepélyes hangulat
o mitológiai utalások  antikizálás
o erős didaktikai cél
o később újra elővette őket  politikai üzenet
Az estve

A napnak hanyatlik tűndöklő hintaja,

     Nyitva várja a szép enyészet ajtaja.
Haldokló súgári halavánnyá lésznek,
     Pirúlt horizonunk alatt elenyésznek.

(…)

Késs, mély, borzasztó éj, komor óráiddal,

     Ne fedd bé kedvünket hideg szárnyaiddal.
- szenzualista leírás
- magas hang  mély hang  kakofónia
- a vers 2. fele pictura  besötétedik, megjeleni ka lírai én
- természet  társadalomból való kivonulás?
- érzelmek: boldogtalanságra utalnak
- visszautal a múltra negatív festéssel
- melancholia: öröm?  oximoron

2. Rokokó dal – „miniatűr csecsebecse”

o a barokk után, klasszicizmus előtti átmenet
o Itáliában volt jellemző
o Csokonai egy önképző körben ismerkedik meg az olasz nyelvvel és a
rokokóval
o felnőttként ezeket is átdolgozza
o megtartja a barokk pompáját, de elveszíti a mondanivalóját
o Témája: játékos udvarló gondolatok
 bonyolult versforma: szimultán verselés
 telezsúfolta összefüggő képekkel
 miniatűr mitológia
Egy tulipánthoz  Tartózkodó kérelem

A hatalmas szerelemnek
     Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
     Gyönyörű kis tulipánt!

Szemeid szép ragyogása

     Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
     Sok ezer gondot elűz.

Teljesítsd angyali szókkal,

     Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
     Fizetek válaszodért.

- 1803-ban írta
- képrendszer:
o képek > gondolatok
o sokféle, erős kép, összefüggő metaforák
o mini mitológiai elemek
o műfaja: dal
o cím: témajelölő
o a lírai én önmagáról, lelkiállapotáról, a szeretett lányról, annak szépségéről szól
o szerelmes érzései viszonzását kéri kedvesétől  csókot ígér

3. Anakreóni dal
o 1797 nyarán keletkeztek a dalok  szerelmi élmény
 a Dunántúlon van, munkát, kiadót keres
 Komárom: szállásadó lánya: „Lilla”
 o ebben a 3 hónapban anakreóni dalokat ír  szerelmes versek
o anakreónitikus stílus:
 legfőbb jellemzője: a sorfajta (u -/u -/u -/-)
 nincsenek versszakok
 anakreóni szemlélet a Carpe Diem!
 idillre alakulnak ki, különböző érzékelési területekről hoz példákat, azt
sugározza, hogy nincs ennél jobb
o szenzualista leírás: ingerek, érzékszervek leírása
o Lilla apja elküldi, hogy keressen munkát, miután visszatér, Lillát már eladták
másnak  egész hátralévő életében cipeli a szerelmi csalódást és
pesszimizmust
o „A boldogság”
4. Szentimentalista elégia
o túlérzékenység: Rousseau által lesz, Göethe teszi világhírűvé a Wertherrel
o klasszicizmus végárnyalata
o érzelmek visszatérnek
o elégia: legpesszimistább versforma, a magyarban pedig a legismertebb
o „A tihanyi Ekhóhoz” – allegorikus női alak, hozzá beszél
 a természet is több érzéssel rendelkezik, mint az emberek
o panaszleltár vers
o „A Reményhez” – újabb kitalált női alak,
 „a tavasz kertje téli világgá változott”
 „a lelkem az égbe, a testem a földbe kívánkozik”
5. Népies dalok
o humoros célból olyan verseket írt, amik akár népdalok is lehettek volna
o herderi program első költője, aki az ellenkezőjét akarja bebizonyítani
o gúnyosság, lenézés fedezhető fel
o „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz”