Polimerek duzzadási kinetikájának a

vizsgálata
Szász Balázs, IV. CISOPC-LM 2

1. Elméleti bevezető
Polimernek azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy
többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket
az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze.
Egyik legfontosabb jellegzetessége a duzzadás képessége folyadékkel való kölcsönhatás
által. A bizonyos folyadék hatására annak molekulái a polimerláncok közé ékelődnek be. A
duzzadás egy adott pontig tart, vagy akár ameddig az teljesen feloldódik. Hogyha a polimer
összegabalyodott lineáris molekulákból áll, akkor a duzzadás teljes feloldódáshoz vezet, viszont
abban az esetbe, ha a polimer láncok között keresztkötések vannak, ezen keresztkötések leállítják
a folyamatot a duzzadási határnál.
Kinetikailag vizsgálva a duzzadást az alábbi egyenlettel tudjuk azt leírni:

dx
= k ( A − x)
dt
1 dx
x= A−
k dt
x – duzzadási fok (az a folyadékmennyiség, amit t idő alatt 1 g anyag abszorbeál)
A – duzzadási határ
k – sebességi állandó

2. Gyakorlat célja
 Vulkanizált kaucsuk duzzadási állandójának meghatározása benzolban

3. Szükséges eszközök és vegyületek

 Berendezés, amely a polimerek duzzadását méri
 100 ml benzol
 X g vulkanizált kaucsuk minta
 Vonalzó

4. Munka menete
 Az ábrán látható berendezést rögzítjük egy állványra függőlegesen. Az 1-es tartályba
annyi folyadékot öntünk, hogy annak szintje a 8-as skála legfelső jele alatt legyen. A polimer
mintát lemérjük (m), majd a 3-as dugón levő 2-es kampóra rögzítjük. A dugót a helyére tesszük
majd úgy forgatjuk el, hogy a dugón levő rés egybeessen a üvegtartály nyakán levővel. Így a
berendezés kapcsolatban lesz az atmoszférával.
Egy kevés folyadék megkötődhet a kaucsuk felületén, illetve az edény falán. Emiatt
mielőtt lejegyezzük a kezdeti folyadékszinteket, előre megnedvesítjük a kaucsuk mintát és az
edény falát. Az 5-ös kaucsuk csőbe levegőt fújunk a 6-os csapon keresztül, amíg a mintát
teljesen befedi a szolvens. Ezt követően hagyjuk, hogy a benzol visszafolyjon a 7-es tárolóba,
0 0
majd leolvassuk a kezdeti folyadékszinteket a 8-as ( h1 ) és 9-es ( h2 ) skálákon. Ezt követően
ismét levegőt fújunk az 5-ös csőbe addig, amíg ismét ellepi a szolvens a mintát. Elzárjuk a csapot
és elforgatjuk a dugót, hogy megszüntessük a kapcsolatot a levegővel és egyúttal elkerüljük a
benzol párolgását.

Megfelelő időközönként elforgatjuk a dugót és a csapot, majd lejegyezzük a ht1 és ht2

folyadékszinteket.

1. Ábra. Berendezés, amely a polimerek duzzadását méri

 5. Mérések és eredmények
Gumi
Gumi
dt ht1 ht2 dh x=dh/m tömege dx/dt k
t (min) tömege A
(min) (mm) (mm) (mm) (mm/g) kezdetben mm/(g*min) (1/min)
végén (g)
(g)
0.000 0.000 14.800 14.900 0.000 0.000 0.000
1.000 1.000 14.500 14.600 0.600 2.727 2.727
3.000 2.000 14.300 14.400 1.000 4.545 0.909
5.000 2.000 14.200 14.300 1.200 5.455 0.455
10.000 5.000 14.000 14.200 1.500 6.818 0.273
15.000 5.000 13.900 14.000 1.800 8.182 0.273
20.000 5.000 13.700 13.800 2.200 10.000 0.220 0.440 0.364 0.030 39.743
30.000 10.000 13.200 13.300 3.200 14.545 0.455
40.000 10.000 12.400 12.500 4.800 21.818 0.727
50.000 10.000 11.800 11.900 6.000 27.273 0.545
60.000 10.000 11.500 11.600 6.600 30.000 0.273
75.000 15.000 11.100 11.200 7.400 33.636 0.242
90.000 15.000 10.500 10.600 8.600 39.091 0.364

x=f(t)
45
40
35
30
x (mm/g)

25
20
15
10
5
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
t (min)

1. Ábra. A duzzadási fok ábrázolása az idő függvényében

 2. Ábra. Grafikus deriválás

3. Ábra. Duzzadási fok ábrázolása a grafikusan derivált egyenes pontjaival

6. Következés
A kísérlet végén a gumi darabunk a duplájára nőtt. Figyelni kell a levegő rendszerbe való
bevitelénél, hogy lassan és egyenletesen történjen, mivel a gumi darabot le lehet ” az 1-es
tartályba bejutó folyadékkal.