Bors Éva

Mély kútba tekinték

Népi táncos gyermekjátékok

1
 Realizované s finančnou podporou
Ministerstva kultúry SR
program Kultúra národnostných menšín 2008

Kottagrafika: Huszár Katalin

ISBN 80 – 89001 – 34 – 3

© Bors Éva
© Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely
2
 Bors Éva

MÉLY KÚTBA
TEKINTÉK
Népi táncos
gyermekjátékok

Dunaszerdahely, 2008
3
 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 41.

„A nép dala életet hirdet. Nagy érték, az ősök hagyománya,

a magad lelke igaz kifejezése. Becsüld meg, erősödj benne.”

Kodály Zoltán

4
 Bevezetés

A hagyományos népi gyermekjátékok a régmúlt kort, őseink életmódját,

szokásait, hitvilágát és nyelvezetét őrzik.
A dajkarímekkel a karonülő gyermek a hagyományos környezetben és
növekedésének időrendjében találkozik. Így szólnak hozzá a nagyszülők, az
édesanya vagy az idősebb testvér.
Ilyen játékaink például:
Arcsimogató
Ciróka, maróka
Mutasd a fogad!
Kis fogad van,
Angyal vagy.
Ujjasdi és tenyeresdi
Ez elment vadászni, (öregujj)
Ez meglőtte, (mutatóujj)
Ez hazavitte, (középső ujj)
Ez megsütötte, (gyűrűsujj)
Ez az iciri-piciri megette. (kisujj)
Kerekecske, dombocska, (a tenyérbe rajzolunk)
Itt szalad a nyulacska. (megcsiklandozzuk)
Ökölütögető
Kiugrott a gombóc a fazékból,
Utána a molnár fazekastól,
Stól-stól-stól,
Fazekastól.
Töröm, töröm a mákot,
Mint az édes kalácsot.
Tapsoltató
Tapsi, baba, tapsi,
Mit fog mama hozni,
Piros cipőt lábára,
Azzal megyünk vásárra.

5
 Lovagoltató (térden vagy nyakban)
Höcc, höcc, katona,
Ketten ülünk a lóra,
Abrakot a lovának,
Nagyot ugrik… (apának)
Jártató
Tipp, topp, tipi-topi,
Erre megy a kicsi Kati. (vagy más név)
Jár, a baba, jár,
Ide is talál,
Édesanya két karjába
Otthonra talál.

Állathangutánzók
Mit mond a malac? Gyuríí, Gyuríí!
Mit mond az öreg sertés? György, György!
Fecskék: Csicsuri-csácsuri, csicsuri-csácsuri.
Altató
Csicsíja, babája,
Nincs itthon anyája,
Elment vásárba,
Hoz neki piros cipőt lábára.
Tente, baba, tente,
A szemedet hunyd le,
Aludj ingó-bingó,
Kicsi rózsabimbó.
Ezek a játékok és mondókák, akár deklamáló hanglejtéssel, akár dal-
lammal, a szöveg által hozott ritmussal, értelmileg és érzelmileg magasabb
szintre emelik a gyermek és felnőtt kapcsolatát.
A mondókák, hívogatók és kiszámolók eredete ősi hitvilágunkba, a sámá-
ni varázsszövegekhez vezethetők vissza. Őseink együtt éltek a természettel,
a természeti jelenségeket lélekkel és szellemmel rendelkező erőknek tartot-
ták. Szertartásaik kérő vagy köszönő jellegűek voltak. Szólították vagy kér-
ték a Napot (tüzet), hogy melegítsen (Süss fel nap…, Gyűjj ki napocska…),
a szelet, hogy vigye el a bánatot és a rosszat. A természeti erőket kérték,
hogy a gonosz vesszen el, az ügyes és a bátor (Isten kovácsa) biztosan győz-
6
zön. Kérték a vizet, hogy mossa el a szeplőket, tisztítson meg a kórtól, a
betegségtől, a tüzet, hogy égesse el az ártókat, és a jót védje meg (tűzugrás,
füstölés). Ezt mondták: A Hold fia esküvőjére nem megyünk el, de elküldjük
nyavalyáinkat, a szemölcsöt, stb.
A kiszámolókkal szólhatunk a sorshoz, és eljátszhatjuk a sorsdöntő kivá-
lasztást. A kiszámolók összefüggnek a valamikori harmadolással, ötödöléssel
és tizedeléssel. A földbirtokos a termést harmadolta, az egyház tizedelte,
a vám harmincadolta. A tizedelést a büntetésnél is alkalmazták. Tömeges
engedetlenség esetén kiszámolták az egyéneket, és őket büntették a tömeg
helyett.
A kendős és párnás szerepcserélő játékok a párválasztást és a lakodalmi
szokásokat őrzik. A játékdalokban többször előforduló „Ezt szeretem, ezt
kedvelem…” szövegnél mindig párt választottak.
A hidas és bújós-vonulós sorjátékok a várba való bejutást, ünnepi vonu-
lást és a labirintustáncot idézik.
A faluközösségek népszokásai és a népi gyermekjátékok ősi hitvilágunk
nyomait is őrzik. Azért szólok nyomokról, mert az egyház régtől fogva til-
totta az ősvallási örömünnepeket, táncot és vígságot. Tánctörténetünk régi
homályba vesző időszakára csak néhány forrás utal, de tudjuk, hogy szívó-
san élt tovább a „szent” helyeken való táncolás.
Tűzzel kapcsolatos szokásaink a Gergely-napi tűzgyújtás, a lakodalmi
tűzugrás, a szentiványi tűzugrás, a György-napi pásztortűz, a virágvasárnapi
bábuégetés és a gyertyástánc. A tűz általi megtisztulás tehát jelen van az élet
több jeles eseményénél.
A víz életszükséglet és tisztelet tárgya. Az emberi települések vizek és
források mellett alakultak ki. Az ott élő emberek örömünnepeket tartottak a
víz körül. Sok kútról és forrásról a mai napig legendák szólnak: gyógyító a
vize, szerencsét hoz vagy teljesíti a kívánságokat. Ezért a víz szellemét meg-
ajándékozták. Ékszert, ezüstöt dobtak a kútba. Ma is él az a szokás, hogy va-
lamilyen kívánság kíséretében fémpénzt dobunk a kútba. Őseink elnevezték
a forrásokat, templomot vagy kápolnát építettek melléjük.
Háztűznézőben a legény tüzet és vizet kért. Bizonyos időben és helyen
való mosdás vagy megmártózás, a húsvéti locsolás, a szépségvarázslatok
mind a néphitben megőrződött víztisztelet nyomai.
A föld az otthont, az anyát és a hazát jelentette. Érintése tiszteletet és
békés szándékot jelent. A vándor, hogy szerencsésen visszatérjen, egy ma-
rék földet és fát (vándorbotot) vitt magával. Hagyományainkban e szokást
a várfoglaló játékok és a határjárás őrzi. A határjárás több feladatot foglalt
magába. Tavasszal a legénnyé cseperedett fiúk feladata volt a csorgókutak
7
megtisztítása és a határt jelölő homokpok megújítása. Ha a vének a határ-
néző szemlén úgy gondolták, hogy kifogásolnivaló van az elvégzett munká-
ban, ráfektették a legényeket a dombra, jól megcsapták, hogy jegyezzék meg
jól, hol van a falu határa. Amikor találkoztak a szomszéd falu kerülőivel, a
vének, lobogó tűz mellett, véget nem érő tudálékos és furfangos szópár-
bajt vívtak. A telekkönyv bevezetése után a határjárás birtokjogi jelentősége
megszűnt, de a szokást továbbéltette a néphagyomány.
A felavatandó fiataloknak több ügyességi- és erőpróbán kellett részt ven-
niük, hogy megkezdhessék a legényéletet. A lányos házak kapujára zöld ágat
csak legény tűzhetett. A húsvéti locsolás, a hajnalozás is a legények feladata
volt. Ekkor tojást, szalonnát és kolbászt kaptak, amit a tánchelyen közösen
fogyasztottak el.
Tisztelet tárgya volt a fa is, mint a megújuló élet szimbóluma (zöld ág).
Őseink fával jelölték a nevezetes helyeiket, és hittek a fa védelmező és meg-
tartó erejében.
Őseink egyistenhívők voltak, de hittek több közvetítő lény vagy tárgy
varázserejében. Ismerték a füvek gyógyító vagy mérgező hatását. Figyelték
a csillagok és a Hold állását, segítségükkel tájékozódtak, és nagy ünnepsé-
geket rendeztek a napéjegyenlőségek eljövetelére. Meséinkből, regéinkből
és mondáinkból ismerős a jó és a rossz szellem, a tündér, az ördög, a lidérc, a
boszorkány, a táltos, a garabonciás, a manó, a fene, a nyavalya, az istennyila,
a tünemények, és az ilyen jelenségek őseredetű tisztelete.
Mély kút rejtegeti elődeink hitét, szokásait és életmódját. A tudomány
már sok mindent feltárt, mégis egyre mélyebben kell keresnünk az összetar-
tás, az örömszerzés és az egymással törődés akaratának forrását.
A gyermekjátékok tanításakor a gyerekekkel, koruknak megfelelően,
ismertetni kell a játék eredetét, értelmét és azt, hogy milyen alkalmakkor
játszották.
A dallammal, szöveggel és mozgással kísért játékokat a gyermek élve-
zettel elfogadja, mert életkorára jellemző tulajdonságokat foglal magába. A
játékot, mint valóságot éli át, a felnőtteket utánozza, tőlük tanulja. A játékok
lehetőséget kínálnak az önkifejezésre. A gyermek mozdulataival mondja el
azt, amit magáról szóban nem tud kifejezni. Mozdulatai ösztönösek: lépeget,
ugrál, futkos, pereg, szökdel. Helyes irányítással érezni fogja mozdulatai
ütemét, tempóját, erejét és minőségét. Megtanul a térben tájékozódni, és
együtt játszani a társakkal. Fejlődik önbizalma és egyénisége, hisz a játékok
szabályainak megtartása már kötelességet ró a gyermekre.

8
 A régi leírásoknál előfordul e megjegyzés: „… és megjátsszák, amit éne-
kelnek…”. Ez adja a félreértést a szövegek nyers megjelenítésére, ami a
magyar gyermekjátékoktól idegen. Például a „katalinkát” nyújtott karral el-
röptetjük, és nem magunk repülünk helyette.
A Vásárhelyi daloskönyv 1670-ből így ír a táncról:
Tagjaidnak hordozása,
mint vizeknek szép forrása.
Sebes sólyom jó kedvében
magát mint mutatja,
repül vígan, de szárnyait
veszteg, vígan tartja.
A gyűjteményben Felvidéken gyűjtött táncos gyermekjátékok szerepel-
nek, bár a dalok változatai az egész magyar nyelvterületen megtalálhatók.
Népi játékdalok és játéktáncok válogatását adjuk közre, bár van köztük
újabb keletű, más népektől átvett jövevénydal is. Ezek módosulva kerültek
a magyar népi játékok közé, legtöbbször az iskola közvetítésével. Ezeket a
dalokat Kodály Zoltán tandaloknak nevezi, amelyek csak utánzatai a népi
gyermekjátékoknak.
A könyvben olyan szándékkal szerepelnek dudanóták, köszöntők és ka-
rácsonyi dalok, hogy a játék összeállításoknál a jeles ünnepekhez kapcsoló-
dó szokásokhoz köszöntőt is válogathassanak.
Gyermekdalaink sok archaikus szöveget őriztek meg, melyek jelentése
eltér a mai értelmezéstől. A játékok leírásánál megtaláljuk a magyarázatot.
A könyvben szereplő fényképek az Illésházi Magyar Tanítási Nyelvű
Alapiskola gyermektánccsoportjának fellépésein készültek.

9
 A szerző életrajza

Születés helye és éve: Pozsony, 1937

Tanulmányok:
Pedagógiai Gimnázium a Nemzeti Iskolák Tanítói Számára, Pozsony
Néptáncoktatói képesítés (3 év), Budapest
Zeneoktatási Szeminárium hallgatója, Kodály Intézet, Kecskemét
Munkahely:
Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Illésháza (pedagógusként 44 évig)
Közéleti szerep:
az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes alapítótagja, táncosa 5 évig, a
Szőttes Néptáncegyüttes táncosa 2 évig, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok
Vass Lajos Kórusának alapítótagja, kórustagja 36 évig
Szakmai tevékenység a néptánc területén:
a Csali Gyermektáncegyüttes (Somorja) alapító koreográfusa,
az Illésházi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Gyermektánccsoportjának
alapítója, csoportvezetője és koreográfusa (a csoport számos alkalommal
szerepelt helyi és járási kulturális ünnepeken, a Szlovákiai Országos Gyer-
mektánc Fesztiválon Eperjesen (Prešov), východnái Folklórfesztiválon, a
Nemzetközi Dunamenti Fesztiválon Kalocsán),
a Népművelési Intézet tánctanfolyamainak előadója,
a Csemadok gyermektánccsoportjainak instruktora,
a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivál gyermekműsorainak rendezője,
gyermektáncos összeállításokat, koreográfiákat tartalmazó kiadványok szer-
zője
Szpartakiádok járási instruktora.
Pedagógusi tevékenység:
gyakorló pedagógus 44 évig,
módszertani előadó a járási pedagógiai központokban (Dunaszerdahely,
Galánta, Komárom, Újvár) a zeneoktatás és mozgás összekapcsolása témá-
ban,
forgatókönyvek a Pátria Rádió iskolaadásainak műsorához
irodalmi színpadi összeállítások (Duna Menti Tavasz – különdíj)

10
Szerzői tevékenység:
Zenei Nevelés – Módszertani kézikönyv az alapiskola 1. osztálya számára,
Képes nyelvkönyv a szlovák nyelv tanításához az alapiskola 1. osztálya szá-
mára,
Módszertani kézikönyv a szlovák nyelv tanításához az alapiskola 1. osztáy-
lyában (szlovák nyelven),
Szólj síp, szólj! című tankönyv a pedagógiai középiskolák 1–4. osztálya szá-
mára,
Fordítások cseh szakfolyóiratokból a Szocialista Nevelés részére
(Psychológia a patopsychológia dieťaťa),

11
vakat
 1.
Körtánc és eszközös ügyességi játék
Csallóközcsütörtök
Veréb Erzsébet (1910)

A játék menete
„Szorosan összefogott kézzel, oldalt lépve körbe jártunk, és a végén le-
ültünk a fűre. Kerestünk egy hosszabb fűszálat. Két végét összefogtuk. Az
ívet betettük a szájunkba, nyálból ablakot, hártyát tettünk rá, és a nap felé
tartva szintjátszott. Az volt a legügyesebb, akinek a legtovább megmaradt az
ablaka. Közben énekeltük a dalt.”

Jókán így énekelték:

1a.
Jóka, 1980
Morvay Józsefné (1900)

13
 2.
Bújós-vonulós játék
Csallóközcsütörtök
Veréb Mihály (1905)

A játék menete
A gyerekek párosával oszlopba álltak. A hátsó pár bújt előre a feltartott
karok alatt, és beállt a sor elejére. Így vonultak végig a falun.
Szómagyarázatok
Hold, lánc – Területmérték, akinek több lánc vagy hold földje volt, az
gazdagnak számított. A játékban nem az égen világító holdról énekeltek.
Minden területet védtek.
Ha valaki át akart rajta menni, vámot kellet fizetnie. Lehetett az híd, tele-
pülés, határ, folyó vagy vásár.

3.
Lovacskázás
Csallóközcsütörtök
Veréb Mihály (1905)

14
 2. Egy szem kökény, két szem kökény,
Tátott szájú lovász legény,
Azért nem nőtt ki a bajszod,
Mert megetted a vakarcsot.

A játék menete
A fiúk lovacskáznak. Az egyik fiú kötéllel befogta a másikat, és az lett a
ló, vagy faragott falovacskával nyargaltak.
Szómagyarázatok
A vakarcs a kenyérdagasztás után a teknőből összevakart tészta. Vakarcs-
nak mondják a családban a legkisebb gyermeket is.

15
 4.
Guggolós körjáték
Csallóközcsütörtök
Nagyné Bors Cecília (1908)

A játék menete
A gyerekek összefogott kézzel kört alkotnak. A dallam első részében
ritmusra lépegetnek, majd a második részben meggyorsítják a mozgást. A
végén egy ugrással leguggolnak. Ha valaki guggolás közben elesett, így csú-
folták ki: Sári néni leesett a padlásrú.

16
 5.
Csúfoló
Csallóközcsütörtök
Verébné Posvanc Erzsébet (1906)

A játék menete
„Akkor mondogattuk, mikor a réten füvet téptünk. Szokás volt valakinek
a fejére egy marék füvet dobni.”

Szómagyarázatok
Csallóközben a fodormentát hívják bárzsingnak.

17
 6.
Állatmondóka
Katicabogár röptető
közismert

A játék menete
Mikor a gyerekek katicabogarat találtak, a kezükbe vették. Lassan, elő-
renyújtott karral forogtak, és megvárták, míg a katicabogár elrepült a kezük-
ről. Közben énekelték a dalt.

18
 7.
Páros forgó
Csallóközcsütörtök
Verébné Posvanc Erzsébet (1906)

A játék menete
A párok megfogják egymás kezét. Zárt lábuk közel van egymáshoz,
karjukat kinyújtják, így támasztják meg magukat. Mindketten balra oldalt
lépnek, jobb lábukat pedig a bal mellé húzzák, így forognak. A végén párt
cserélnek.
Szómagyarázatok
Pántlika, „bukorra” kötött pántlika
„Pántlikát bukorra kötöttem…”, „faluközt bukorba álltunk” – A hiedelem
szerint a színes pántlika viselése megóvott a rontástól, szerencsét hozott.
Ezért viseltek a lányok hajukban, ruhájukon csomóra vagy csatra, „bukorra”
kötött pántlikát. Ott díszelgett a legények kalapján, hajtókáján, villőágon,
vőfélyboton és állatokon.

19
 8.
Kanyargós–vonulós játék
Csallóközcsütörtök
Nagyné Bors Cecília (1908)

2. Iglice, szívem, iglice,

Aranyos lábú iglice,
Ahova te hajlasz,
Én is oda hajlok, iglice.
A játék menete
A gyerekek láncot alkotva összefogták a kezüket. A földön lévő tárgyakat
(fatönk, bokor, kancsó vagy guggoló gyerek) nyolcas vonal irányban kerül-
gették. A dallam végén leguggoltak.
Szómagyarázatok
Iglice, lidérc – Lehetett jó és rossz jelenség is. Néha csibe alakban je-
lent meg, de tüzes gömbként szaladni is látni vélték. Aki az ördöggel kötött
szövetséget, azt lidércesnek, rossz embernek tartották. A tüzes szekér, amit
az őszi szél a határba gurított, nem volt más, mint egy iringó (Eryngium
campestre) nevű bokros gyógynövény.
„Még azt is lehetett hallani, ahogy biztatták a lovakat: Gyí, Benyócky,
gyí, Becsák! Benyovszky nevű ember volt a földbirtokos Légen (Lehnice)
és a szomszéd birtokos pedig a Becsák” – mondta Cili néni.
20
 9.
Állatmondóka
Csallóközcsütörtök
Verébné Posvanc Erzsébet (1906)

A játék menete
Két gyermek játssza. Kezüket összefogják, és körbe járnak. Az egyik
gyermek leguggol, a másik áll, majd a másik guggol le, és az első feláll.
A síppal, dobbal szövegre összetapsolnak, egyet maguk előtt, egyet pedig
szembe a párjukkal.
Szómagyarázatok
A síppal, dobbal, nádihegedűvel szövegrész sámánok hangszereire utal.

21
 10.
Körtánc
Illésháza
Filkász Lászlóné Vilma (1910)

2. Nem a csipkefa fogta meg, ijujuju juj, juj,

Marci Miska markolta meg, hoppodáré hopp, hopp, hopp.
3. Ereszd, Miska, a szoknyámat, ijujuju juj, juj,
Ne szomorítsd az anyámat, hoppodáré hopp, hopp, hopp.

A játék menete
Körtáncot jártak rá, egylépéses csárdást, majd futólépésben forogtak.
A dallam végén dobogtak, és a kör irányt változtatott.
Szómagyarázatok
Csipkefa a csipkerózsa bokra. Csallóközben a termését hecsedlinek hívják.

22
 11.
Bújós-vonulós játék párbeszéddel
Illésháza, 1988
Filkász Lászlóné Vilma (1910)

A játék menete
A gyerekek két, egymással szembe álló sort alkotnak, fogják egymás
kezét. A játék párbeszéddel kezdődik:
– Vigyetek át, vigyetek át jó budai révészek!
– Nem viszünk át, nem viszünk át, mert nem tudjuk, ki népei vagytok.
– Lengyel László jó királyunk.
– Az is nékünk ellenségünk.
– Micsoda ellenségtek?
– A múlt nyáron itt jártatok, hidunk lábát eltörtétek, meg se csináltátok.
– Ácsok vagyunk, fát faragunk, diófából kifaragjuk, meg is aranyozzuk.
– Mivel aranyoztok?
– Rézzel és ólommal.
– A réz igen repedékeny, ólom igen olvadékony, vaskapunknak vámja
vagyon.
– Micsoda vámja?
– Egy szép rózsa megbimbózik, holnapután kivirágzik.
23
 Ezután a dallamra az egyik sor kígyózó vonalban átbújik a másik sor ka-
punak tartott karjai alatt. Aki a dallam végéig nem jutott át a kapuk alatt, ott
marad „vámnak”. A következő játéknál a másik sor a kezdő.

Szómagyarázatok
„Lengyel László jó királyunk…”, „Hol jársz szép Erzsébet asszony…”,
„Gíber, Gábor, királyi Gábor…” – történelmi személyiségek

12.
Polgári társastáncból alakult páros körtánc
Illésháza, 1988
Filkász Lászlóné Vilma (1910)

24
 2. Dombon van a házam, szélnek van fordítva,
Kerek az ablaka, engem lesnek rajta,
Engemet ne lessen senki ember fia,
Mert nekem nem kell más, csak a bíró fia.

A játék menete
A táncolók menetirányban párosan a kör peremén állnak, a fiú belül, a
lány kívül. A fiú a jobb karjával átkarolja a lány vállát, és megfogja a lány
könyökben felemelt jobb kezét. Bal kézzel is kezet fognak. A lány bal kezét
is felemeli rézsút balra. A párok jobbra-balra kétlépéses csárdást járnak. A
hervadok, búsulok szövegrésznél a kacsingatóst játsszák. A fiú jobb kézzel
maga felé fordítja a lányt, majd balra és összenéznek, kacsintanak. Bal ke-
züket elengedik, és a magsara tartott jobb kéz alatt a lány pereg, majd elő-
relép a következő fiúhoz, így kicserélődnek a párok. A kör peremén lassan
haladnak, mert a kétlépéses csárdást kicsit rézsút előre lépik. A mozdulatsor
kezdődik elölről. A felnőttek zenekísérettel járják a mulatságokon. Néhol
gólyatáncnak vagy mazurnak hívják.
Az irodalom csángó táncdalnak jelöli. A harmincas években a tanítómes-
terek polgári társastáncként tanították. A XVII-XVIII. században a főúri
udvaroknál nagy divatja volt a lengyel táncoknak. Erre utal mai táncolási
módja.

25
 13.
Párválasztó körjáték
Illlésháza, 1988
Filkász Sándor (1906)

A játék menete
Gyermeklakodalmas befejező éneke. A gyerekek először körbe járnak, majd
párosan csárdásoznak, és forgással fejezik be a táncot. Közismert dallam.
Szómagyarázatok
Őseink életében nagy szerepe volt a lónak. Rangot, gazdaságot jelentett.
A legnagyobb ajándék és áldozati állat volt. Nagy tisztelete volt a fehér ló-
nak. Az ajándékba adott lónak a farka szőrét is fehérre festették, ezüstporral
beszórták, vagy aranyszálakkal szőtték be. A hadba induló lovasok néha a ló
farkát összetekerve felkötötték, bízván abban, hogy a sikert és a szerencsét
kötötték a lovukhoz.
„Gyöngykoszorút a lányának, vesszőt a hátára” – Lakodalmi szokás volt
a menyasszonyra alkudni, ára volt. Előfordult, hogy a menyasszonyt elra-
bolták, ilyenkor takarták el vesszővel, hogy a szöktetést leplezzék.

26
 14.
Párválasztó körjáték
Jóka, 1979
Morvay Józsefné (1926)

27
 2. A csacsi nagyon szomjas volt,
A csacsi nagyon libidoni labdon
Labdoni a libidoni szomjas volt.
3. Sej, arra ment egy kis leány,
Sej, arra ment egy libidoni labdon
Labdoni a libidoni kis leány.
4. Pohárba hozott friss vizet,
Pohárba hozott libidoni labdon
Labdoni a libidoni friss vizet.
5. A csacsi feje nem fért be,
A csacsi feje libidoni labdon
Labdoni a libidoni nem fért be.
6. Sej, arra ment egy nagy leány,
Sej, arra ment egy libidoni labdon
Labdoni a libidoni nagy leány.
7. Sajtárba hozott friss vizet.
Sajtárba hozott libidoni labdon
Labdoni a libidoni friss vizet.
8. A csacsi nagyon jót ivott,
A csacsi nagyon libidoni labdon
Labdoni a libidoni jót ivott.

9. A csacsi neve Jancsi volt,

A csacsi neve libidoni labdon
Labdoni a libidoni Jancsi volt.
(mindenki a párja nevét mondja)

A játék menete
1. versszak: A gyerekek két koncentrikus kört alkotnak. A belső körben
állnak a fiúk, a lányok felé fordulnak, akik a külső kört alkotják. Mindkét
kör a jobb kéz irányába sétál. A dallam végén irányt változtatnak.
2. versszak: A második versszak végére szembefordulnak a párjukkal.
3. versszak: A lányok a párjuk előtt egy helyben forognak, a fiúk pedig
egyenes tartással, hátratett kézzel, féltalpon rugóznak.
4. versszak: A lányok menetirányba fordulva körbe járnak, közben kiy-
nyújtják karjaikat, és imitálják, hogy tálcán poharat visznek. A versszak vé-
28
gén megállnak a párjukkal szemben, és odanyújtják a poharat. Ezalatt a fiúk
jobbra-balra egylépéses csárdást járnak.
5. versszak: A lányok átnyújtják a poharat, a fiúk pedig a fejük mozgásá-
val jelzik az ivást.
6. versszak: A gyerekek ugyanúgy mozognak, mint a harmadik versszak
idején.
7. versszak: A lányok nyújtott karral felemelik szoknyájuk szélét, és kör-
be járnak, vagyis hozzák a vizet. Ezalatt a fiúk jobbra-balra egylépéses csár-
dást járnak.
8. versszak: A fiúk az eléjük tartott sajtárból isznak, derékban meghajolva
és felegyenesedve utánozzák az ivást (egyszerre mozdulnak).
9. versszak: Mindenki a párjával forog.
Nagyon elterjedt táncos színjáték. Tandal.

29
 15.
Körtánc
Jóka, 1979
Haxer Otília (1906)

2. Hopp, Juliska, hopp Mariska,

Hej, gyere vélem egypár táncra.
3. Fogd a kontyod, hogy ne lógjon,
Hej, hogy a hajtűd ki ne hulljon.
4. Fordulj bolha, csosszantóra,
Járd meg a táncot régi módra.

A játék menete
Megegyezik az osztrák körtánccal, úgynevezett kalácsfonással. A párok a
kör peremén szembefordulva, jobb kézzel kézenfogva állnak. Sétálnak, majd
szökkenő lépéssel körbe járnak, közben megfogják a szembejövő gyerek ke-
zét. Mindig előrenyújtják a jobb vagy a bal kezüket.
Közismert dallam, Bartók Béla Kőrösfőn jegyezte le.

30
 16.
Párválasztó körjáték
Jóka, 1980
Szitás Lajosné (1908)

A játék menete
Kiszámolóval kiválasztják a „Lázárt”, aki bemegy a körbe. A kör halad,
Lázár pedig egyedül táncol. A dallam végén párt választ magának, és helyet
illetve szerepet cserélnek.

Szómagyarázatok
Lázár – bibliai alak

31
 17.
Fogyó-gyarapodó körjáték
Jóka
Haxer Otília (1906)

A játék menete
A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön belül jár az anya, kí-
vül a kérő. Az Ilona lányom szövegrésznél a kör leáll. Az anya egyet-kettőt
fordul a kért lánnyal, és odaadja a kérőnek. Ha a gyerekek réten játszottak,
pitypangból (gyermekláncfűből) fonott koszorút tettek a lány fejére. Elölről
kezdték a játékot, így a sor fokozatosan gyarapodik, a kör pedig elfogy.

32
 18.
Vásáros (Helycserés fogócska)
Jóka, 1978
Haxer Otília (1906)

Tyúkom mondja kotty, kotty, kotty,

Gazda asszony gondoskodj.

A játék menete
A gyerekek párosan körbe állnak. A belső leguggol, ő a tyúkocska, az álló
pedig a gazdasszony. Amíg mindenki mondja a szöveget, egy vásárló körbe
jár. Megáll, és kezet fog egy gazdasszonnyal. Párbeszédbe elegyednek:
– Hogy a kakas?
– Három garas.
– Hát a tyúk?
– Az is úgy.
– Add alább!
– Nem adom, inkább körülszaladom.
Ellenkező irányba körbeszaladnak. Aki hamarabb visszaér, azé lesz a tyú-
kocska, a másik lesz a vásárló.
A párbeszédnek van egy másik változata:
– Hogy a túró komámasszony?
– Három futás, hat ugrás, kilenc kenyérdagasztás!

33
 19.
Elnépiesedett polgári társastánc
Jóka, 1980
Szitás Lajosné (1905)

A játék menete
A párok szemben állnak egymással. A fiú bal kézzel, tenyérrel felfelé tart-
ja a lány jobb kezét. Jobb kézzel hármat csattint a lány tenyerébe. Kezüket
megfordítják, most a lány csap a fiú tenyerébe. Az ötödik és hatodik ütemre
a tenyérbe csapást megismétlik, majd váll-derék fogással forognak.

A régi vásárokban az alkudozás után a kézfogás fejezte be a vásárt. Ezt

utánozza ez a játéktánc. Közismert.

34
 20.
Párválasztó körjáték
Jóka
Haxer Otília (1906)

35
 A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, megfogják egymás kezét, és körbe járnak. A
rakják, rakják szövegnél befelé fordulva egy- vagy kétlépéses csárdást jár-
nak, majd párosan kiperdülnek.
A Kis kácsa fürdik önálló játék, de itt szorosan kapcsolódik az előző já-
tékhoz. A játék végén gyors páros forgásból megállnak.

Szómagyarázatok
„Rakják az erdeli táncot” – Erdélyből való táncot járnak.
„Ágy hajma” – Ágyás a zöldséges kertben, amibe hagymát ültettek.

36
 21.
Fogyó-gyarapodó körjáték
Felsőszeli, 1981
Ollé Irma (1926)

A játék menete
A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül egy gyerek,
„Erzsébet asszony”, ellenkező irányba halad. A kört alkotó gyerekek együtt
kérdeznek, Erzsébet asszony pedig egyedül válaszol (nyolc ütem). A kilen-
cedik ütemtől kezdve az éneket a kört alkotó gyerekek folytatják. A dallam
végén Erzsébet magával visz egy gyereket, így a sor fokozatosan gyarapo-
dik, a kör pedig elfogy.

37
 22.
Párválasztó körjáték és nevetéstilalom
Felsőszeli, 1981
Ollé Irma (1926)

A játék menete
Több dallamból összemosódott játék. A gyerekek kört alkotnak, és párvá-
lasztás után forognak. Ezután következett a párbeszéd, a felelgetés. A kör-
ben álló gyerektől kérdezték:

38
 – Min állsz?
– Cserépen.
– Min lebegsz?
– Levélen.
– Mi van a szádban?
– Kékkű.
– Köpd ki!
– Nem lehet.
– Fordulj hármat, ne nevess!

Ekkor a gyerek hármat perdült, és ha elnevette magát, akkor utána is ő

maradt a kör közepén. Ha komoly maradt, helyet cserélhetett egy másik gye-
rekkel.

39
 23.
Bújós-vonulós körjáték
Felsőszeli, 1981
Takácsné Ollé Irma (1926)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, és két kaputartó lány karja alatt átbújnak. A
játék végén a kaput lecsapják, és aki a karok között marad, az kiáll a körből.
Ha kiesik a körből még egy gyerek, együtt tartanak kaput.
Szómagyarázatok
Jakab nevű ember volt a pozsonyi bíró.

40
 24.
Bújócska, sövényfonás (Lengyel László játék)
Felsőszeli, 1981
Takács Ferencné (1926)

A játék menete
A gyerekek félkörben állnak, láncot alkotnak. A párbeszéd a sor két végén
álló gyerek között zajlik:
– Átmehetünk a hidatokon?
– Nem, mert nem tudjuk, ki népei vagytok.
– Lengyel László jó királyunk.
– Az is nékünk ellenségünk.
– Miről való ellenségtek?
– Mikor erre jöttetek, hidunk lábát eltörtétek, meg se csináltátok.
Az énekre elindul a sor egyik vége, és átbújik a sor másik végén álló két
gyerek karja alatt. Ahol átbújtak, az a gyerek nem fordul ki, csak a karja
marad maga előtt keresztbe fonva. A kezüket nem engedik el.

Szómagyarázatok
Lengyel László – történelmi személyiség

41
 25.
Bújós-vonulós páros játék
Felsőszeli, 1981
Takács Ferencné (1925)

A játék menete
A gyerekek párosával sorba állnak. Összefogott karukkal kaput tartanak.
Az utolsó pár előrebújik, és beállnak a sorba. Az úgy járják a csárdást szö-
vegrésznél a párok egymással szembefordulnak, és egylépéses csárdást jár-
nak jobbra-balra. A dallam elején újrakezdik a játékot.

42
 26.
Guggolós, tapsolós körjáték
Felsőszeli, 1981
Takács Irma (1926)

A játék menete
A fonóban, mikor a petróleumlámpa fényénél elfáradt a szemük és a ke-
zük is, pihentetőnek játszották és táncolták. Ezt a táncot „kuksolva” (gug-
golva) járták. Zárt lábbal, térd- és bokarúgózással negyed értékben ugráltak.
43
Közben kezükkel elöl, majd hátul tapsoltak. Aki elesett, zálogot adott, amit
ki kellett váltani. A dallam végén nagy vidámsággal egyrakásra dőltek.
Szómagyarázatok
„Mért szereted az én lányom tolvaj katona…” szövegrész a várbeli vi-
tézek gyakran nyomorú sorsára utal. Előfordult, hogy nem volt se pénz, se
posztó, és gyakran éheztek is. Kiszöktek a várból, és a pórnéptől „szereztek”
ennivalót. Ezért maradt a szegénylegény vagy tolvaj katona elnevezés.

44
 27.
Karácsonyi köszöntő
Felsőszeli, 1981
Dömötör János (1903)

Karácsony előtt jártak a pásztorok köszönteni.

45
 28.
Virágvasárnapi párválasztó körjáték
Deáki, 1980
Baranyai Béla (1901)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, hátul megfogják egymás kezét, így rúgóznak.
A kör egylépéses csárdással balra forog, majd futásra gyorsítanak. A játékot
páros forgással fejezik be. A „Helicska” Ipoly menti szlovák lányok virág-
vasárnapi játékdala.
Vegyes szöveggel bejutott a magyar gyermekjátékok közé. Tardoskedden
a böjti leánytáncok egyik dala. Deákin az 1903-ban született Tok Gyuláné is
énekelte. Manga János szerint is a szlovák lányok virágvasárnapi éneke.

46
Szlovák változata:

Szabad fordítása:
Ila, Ila, Iluska, Piros, fehér rózsácska.
Amelyik lány Helicskára nem jött el,
Kemence tüzét nem szívesen hagyja el.
Jön a Gyuri hozzánk, Hozza a nyarat,
Hogy nőjjőn a zöld fű, Térden felülig.
Mindenféle virág, Apró liliom.
A fiúknak bokrétára, A lányoknak koszorúra,
Húsvétra.

47
 29.
Láncszakító játék párbeszéddel
Királyrév
Barczi Ambrusné (1912)

– Tegnap délben erre jöttetek, hidunk lábát eltörtétek, meg sem csináltátok.
– Ácsok vagyunk, ácsok leszünk, holnap délbe arra megyünk, aranyszög-
gel megszögezzük, meg is kopogtassuk.
– Mit kívántok?
– Egy akó bort, két kemence kalácsot meg egy szép lányt, kinek neve...
(megneveznek valakit)
A játék menete
A játékosok kezüket összefogva két sorban állnak egymással szemben,
egyenlő számban, kb. 5-6 méterre egymástól. Mindig az a sor megy előre és
hátra, aki énekel (négy lépés előre, négy hátra). A prózai felegetősnél mind a
két sor áll. Akinek a nevét kimondták, nekiszalad a másik sornak. Át kell azt
szakítania. Ha sikerül, vihet magával két foglyot. Ha nem tudta átszakítani
a másik sort, ő marad fogoly. Addig játsszák, míg valamelyik sor elfogy.
Hasonló játék az „Adj, király, katonát…”
Szómagyarázatok
A Kőrös vizét hívták Jordán vizének. Az átjutásért vámot kellett fizetni.

48
Aki először járt arra, azt a Fekete-tó vizében is megmártották. A hiedelem
szerint a tónak varázserejű vize volt. Aki útnak indult, a szerencsét próbálta
magához kötni, aki pedig megérkezett, a rosszat, a rontást szerette volna
lemosni. A tóban boszorkánypróbát is végeztek. A mai napig híres a Fekete-
tó-i vásár (búcsú).

30.
Párválasztó körjáték
Királyrév, 1981
Takács Elvira (1900)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak. A körön belül több „kis kacsa” áll. Az Én ezt
szeretem… szövegnél párt választanak és forognak. A dallam végén helyet
és szerepet cserélnek.
49
 31.
Dudanóta
Királyrév, 1979
Barczi Ambrusné (1912)

A játék menete
Párosan vagy egyedül, aprót lépkedve, taposva járták minden irányba.
Néha feltették mindkét karjukat és forogtak.

50
 32.
Guggolós körjáték
Hidaskürt
Dudás Mária (1910)

51
 A játék menete
Több dalból összemosódott játék. A gyerekek kört alkotnak. Eleinte sétál-
nak, majd egylépéses csárdással folytatják, végül hátul összefogják kezüket,
és futólépésben fejezik be a játékot. A Sári néni szövegrésznél dobbantanak
és leguggolnak.

52
 33.
Párválasztó körjáték és pórumozás (kocsizás)
Hidaskürt
Mogróczi Ilona (1911)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, megfogják egymás kezét, és a dallam első fe-
lére (első nyolc ütem) körbe járnak. A dallam második felében (második
nyolc ütem) nyújtott karokkal megfogják egymás kezét, párokat alkotnak,
és oldalra lépéssel forognak, pórumoznak.

53
 34.
Fogyó-gyarapodó körjáték
Hidaskürt
Malán Lajosné (1900)

A játék menete
A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül „Erzsébet asz-
szony” ellenkező irányba halad. A dallam végén magával visz valakit a kör-
ből, így a sor fokozatosan gyarapodik, a kör pedig elfogy.

54
 35.
Párválasztó körjáték
Hidaskürt
Gál Júlia (1912)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, megfogják egymás kezét, és körbe járnak. A
körben áll a „liliom”, aki a dallam végén valakinek a kötényében megtörül-
közik, és helyet cserélnek.
Szómagyarázatok
Ősi rituális szokás volt, hogy a lányok nagypéntek hajnalán megmártóz-
tak a patakban. Törülközni pedig annak a legénynek a kötényében szabadott,
akivel úton hazafelé találkoztak.
„Támaszd meg oldalad két aranypálcával…”, „Támaszd meg oldalad az
arany virággal…” – Régiók szerint változik, vannak vidékek, ahol a liliomot
Szent József-pálcának hívják, Csallóközben a kiskertekben és a Duna part-
ján virító íriszt nevezik liliomnak.

55
 36.
Karácsonyi ének
Hidaskürt
Erdélyi Berta (1903)

2. Itt az a hely, a megáldott,

Itt a csillag is megállott,
Itt született a messiás,
Kit megjövendőlt az írás.

56
 37.

Páros szökdelő
Zsigárd, 1980

Morvay Gizella (1920)

A játék menete
Két gyermek elöl keresztezett kézfogással egymás mellett áll. Elindulnak,
és mondják a mondókát. Páros lábbal úgy ugranak az utolsó ütemre, hogy
ellenkező irányba kerüljenek. A kezüket nem engedik el. A fordulás egymás
felé történik.

57
 38.
Szökdelő körjáték
Zsigárd, 1980
Morvay Gizella (1920)
– Sári néni utazik…
– Hova utazik Sári néni?
– (mondanak egy helységnevet)
– Szálljon be!

A játék menete
Két-két gyerek áll egymással szemben. Kezüket elöl nyújtva összefogják.
Az egyik pár keze felül, a másiké alul van. Akinek felül van a keze, a másik
pár egyikétől kérdezi: Hova utazik Sári néni? A válasz egy város- vagy falu-
név. A Szálljon be! szövegrésznél elölről, feje fölött hátra lendített karokkal
beveszik a válaszolót. A pár másik tagját is ugyanilyen módon veszik be.
Ezután azok kérdeznek, akik már benn vannak. Hátul keresztbe tartják kezü-
ket. Zárt lábbal hét aprót ugornak jobbra, majd balra, és mondják: Sá-ri né-ni
u-ta-zik! Az ugrások könnyed, jól kirugózott mozdulatok.

58
 39.
Játékkezdő
Zsigárd, 1980
Szabó Mária (1910)

A játék menete
A játék elején egy lány elindul szökkenő lépéssel, és láncba szedi össze a
gyerekeket. A dallam végén leguggolnak, és kezdenek egy másik játékot.

59
 40.
Szerepcserélő felelgetős körjáték
Deménd, 1974
Tóthné Sáróka Julianna (1923)

A játék menete
A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. Egy gyerek a körön kívül
ellenkező irányba halad. A cupp ki, édes rózsám szövegrésznél választ egy
gyereket a körből, perdülnek egyet, és helyet cserélnek.

60
 41.
Kifordulós körjáték
Déménd, 1980
Mészárosné Báró Etel (1931)

A játék menete
A gyerekek körbe sétálnak, akinek a nevét éneklik, az kifordul. A végén
párban forognak. Párosító jövevénydal.

A magyar-német vegyes települések fiataljai Szentivánéj előestjén kimen-

tek a folyópartra, ahol tüzet raktak. Kis koszorúkat, karikákat tüzesítettek,
majd hosszú bottal a vízbe dobták. Közben valamelyik lány nevét énekelték.
A lányok titokban kihallgatták őket.

61
 42.
Fogyó-gyarapodó játék
Deménd
Kajasz Júlia (1903)

2. Mit akar az az emberész, emberész?

Ninive, Ninive, király, király biztos.
3. Legszebb lányod akarom, akarom,
Ninive, Ninive, király, király biztos.
4. Legszebb lányom nem adom, nem adom,
Ninive, Ninive, király, király biztos.
5. Katonaságot hívatok, hívatok,
Ninive, Ninive, király, király biztos.
6. Katonaságtól nem félünk, nem félünk,
Ninive, Ninive, király, király biztos.
7. Betöröm az ablakot, ablakot,
Ninive, Ninive, király, király biztos.
8. Legszebb lányom odadom, odadom,
Ninive, Ninive, király, király biztos.

A játék menete
Kézfogással vonalba állnak a gyerekek. Velük szemben áll egy gyerek. A
sor halad előre. A Ninive, Ninive szövegrésznél helyben lépegetnek, majd
hátrafelé haladva visszatérnek helyükre. A második versszakra megismétlik

62
a mozdulatsort. A harmadik versszakra egy gyerek jön a vonal felé és vissza
a helyére. Ezt a mozgást és felelgetést ismétlik, míg a kért lányt oda nem
adják. Az ötödik és hatodik versszak alatt, mikor a katonaságról énekelnek,
katonásan lépkednek. A Betöröm az ablakot szövegrésznél dobogva lépked-
nek.
Szómagyarázatok
Ninive – Asszír királyváros kegyetlen királlyal, katonái voltak a fekete
emberek.

63
 43.
Szerepcserélő körjáték
Deménd

Prandorfiné Peterke Rozália (74 éves)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak. A kör közepén áll a „Lázár”, aki először sétál és
táncol, majd a harmadik versnél párt választ magának. A pár együtt forog, a
dallam végén pedig helyet és szerepet cserélnek. Ezalatt a többiek tapsolnak.
Lehet több Lázár is.

44.
Fogyó-gyarapodó játék
Deménd
Oravec Mária (1925)

64
 A játék menete
A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül ellenkező
irányba halad két kerülő. A dallam végén következik a párbeszéd:
– Mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom a te házad táját, hogy el szeretném venni a te
Juliska nevű lányodat. (Nevén nevezi a kiválasztott személyt.)
– Lipítom, lapátom, eredj Juliska lányom!
A lány kiperdül, és a kérőhöz megy. A dal után a másik kerülő kérdez. A
játék végén két sor alakul ki, és legtöbbször bújócskával folytatják a játékot.

65
 45.
Párválasztó körjáték
Deménd, 1980
Prandorfiné Petere Róza (1906)

66
 A játék menete
Több dallamból összemosódott játéktánc. A gyerekek két koncentrikus
kört alkotnak. A belső kört alkotó gyerekek megfogják egymás kezét, és kör-
be haladnak. A külső kör áll. Az azt vesz be szövegnél a belsők párt válasz-
tanak, és úgy forognak, hogy párosan vonalba kerüljenek. A körtéfa, körtéfa
szövegre elöl mély kéztartással rúgóznak negyed, negyed, fél értékben. A
következő dallamra párosan forognak sima futólépésben.
Szómagyarázatok
Boldogasszony a szülőanyák védelmezője volt. Aki gyermeket szült, az a
boldogasszony ágyát feküdte. Az ágy gondosan elkészített, textillel letakart
hely volt. A letakarás az ősi magyar hitvilág nyoma. Az élet fontos mozzana-
tainál letakarták a csecsemőt, a menyasszonyt, a halottat, selyemsátor alatt
vitték a lányokat, a pünkösdi királynőt stb.

67
 46.
Párválasztó körjáték
Deménd,
Príboj Ilona (49 éves)

2. Kezet fogunk rendesen, rendesen,

Táncolunk szép csendesen, csendesen,
Ne hagyjuk el egymást, járjuk együtt a csárdást.
A játék menete
Népi mondóka szövegre, újkeletű átvett dallam.
A gyerekek egy kis és egy nagy kört alkotnak úgy, hogy egymással szem-
befordulnak párosan. A külső kör befelé, a belső kör pedig kifelé néz. Az
első versszak alatt a párból az egyik helyben táncol, míg a másik kézzel
utánozza valamilyen hangszeren a játékot. A második versszak első két sora
alatt kezet fognak, és egy helyben táncolnak. Lengetik a kezüket, és ringa-
nak hozzá. A második versszak utolsó két sora alatt forognak. A párok helyet
cserélnek, és kezdődik elölről a játék.
Szlovák szövege:
Keď komára ženili, ženili, ženili,
Kvapku vína nemali, nemali nič.
Priletel k ním sláviček,
Nalial im za žajdlíček,
Žajdlíček, žajdlíček,
Nalial im za žajdlíček.
(Vrbica pri Mikuláši)
68
 47.
Körjáték
Deménd, 1974
Príboj Anna (1925)

A játék menete
Ezt a táncot a lakodalmas ház előtt járták. Figyelmeztették a háziakat,
hogy ők is kérnek a „menyasszony májából”, vagyis valamit a lakomából.
Legtöbbször kalácsot kaptak.
A gyerekek szorosan egymás mellett állnak, derékban előre hajolva ol-
dalra csárdást járnak. A dallam végén a kukurikút jó hangosan kiáltják és le-
guggolnak. Kezüket nem engedik le. Addig járják a táncot, míg a szakácsnő
nem hozza a kóstolót.
Szómagyarázatok
Kenyérsütéskor a gazd-
asszony eltett egy darab
tésztát a következő kenyér-
sütéshez. Ebből készítették
a kovászt. Ezt hívták süt-
nivalónak. Azt a gazdasz-
szonyt, akinek nem volt
sütnivalója, nagyon elítél-
ték.

69
 48.
Helycserés fogócska
Deménd
Névtelen Ilona (50 éves)

A játék menete
A gyerekek körben állnak egymás előtt párosan. Van egy kergető és egy
futó, vagyis a páratlan. Ott üsd, ahol hármat látsz szövegnél a páratlan be-
áll valamelyik pár elé harmadiknak. Ahova beállt, onnan a külsőnek el kell
mennie, mert a fogó megfoghatja. A körön kívül hajtják egymást. Ha a fogó
megfogja a páratlant, szerepet cserélnek.
Ezt a játékot több helyen az Üsd a harmadikat címmel ismerik.

70
 49.
Sortánc és bújó játék
Deménd, 1974
Príboly Ilona (1922)

A játék menete
A gyerekek kézfogással láncot alkotnak. Az első pár kaput tart. Amikor
mindenki átbújt, a sor eleje újból kaput nyit, és folytatják a bújást, vonulást.
Ezzel a játékkal vonultak haza a rétről.
Szómagyarázatok
Minden ház vár volt úrasszonnyal (gazdasszonnyal) és királyúrral (gaz-
dával).

71
 50.
Szerepcserélő körjáték
Deménd
Kajasz Júlia (72 éves)

A játék menete
A gyerekek kézen fogva körben állnak. A kör közepén egy-két „kácsa” áll,
akik ujjaikat beakasztják mellényük karkivágásába, és könyökükkel utánoz-
zák a kacsa úszását. Az Én ezt szeretem… szövegrésznél párt választanak és
forognak. A dallam végén szerepet cserélnek. A kör peremén álló gyerekek
az összefogott kezüket lengetik, majd a forgásnál tapsolnak. A játék az új
kácsákkal folytatódik.

72
 51.
Sortánc
Deménd
Prandorffi Piroska (65 éves)

2. Elvesztettem zsebkendőmet, megver anyám érte,

Annak, aki megtalálja, csókot adok érte.

A játék menete
Nagyon szép formája az egy irányba haladó sortáncnak. A gyerekek osz-
lopot alkotnak párosával, és menetirányba fordulnak. A párok között nay-
gyobb távolság van. A hátsó pár elindul előre úgy, hogy a sorban álló összes
pár előtt kereszteződik az útjuk. Mikor előre érnek, beállnak a sorba. A kö-
vetkező pár hátulról akkor indul, mikor ez előző sétáló pár már előre ért. Ha
nagyon hosszú az oszlop, hamarabb is indulhatnak.

73
 52.
Körtánc
Déménd, 1974
Kajasz Júlia (72 éves)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, láncban tartják kezüket. A kör halad, a lépések
negyed értékűek. A ropp szóra dobbantanak járás közben. A haja kicsi lányom
szövegnél párokba fogódznak, és sima futólépéssel forognak. Az ismétlésnél
gyorsítják a forgást. Ismét körbe állnak, és kezdik elölről a játékot.

74
 53.
Párválasztó körjáték
Bori
Horváth Gézáné (1901)

2. Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni,

Szabad a szép kisleánynak néhány csókot adni.
3. Ringasd, uram, a gyermeket, hadd menjek a bálba,
Ott vannak a szép legények, a nagy mulatságba.

A játék menete
Fiúk és lányok kézfogással körbe járnak. Egy gyerek áll a kör közepén,
ő választ magának párt. Egy dallam erejéig együtt táncolnak, majd helyet
cserélnek. Néha kendőt vagy kispárnát is használtak a játék alatt.

75
 54.
Párválasztó, szerepcserélő körjáték
Gömöralmágy
Maksiné Kovács Margit (1903)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, megfogják egymás kezét, és körbe járnak. A
kör közepén áll egy kislány. Az ölelj, akit szeretsz dallamrésznél kiválaszt
magának egy párt, és a kör közepén együtt forognak. A párválasztás után a
kör megáll, és a gyerekek tapsolnak. A táncolók a végét mindig felgyorsít-
ják. A pár előre nyújtott kézfogással, oldalra húzott (galopp) lépéssel forog.
A dallam végén szerepet cserélnek, és kezdik elölről a játékot.

Szómagyarázatok
„Hej, szénája, szénája, szénakaszálója...” – A széna fontos takarmány.
76
Amit nem tudtak megetetni az állatokkal, lekaszálták, és téli takarmányul
szolgált. Az ártéri területeken a széna gyűjtésében részt vett a falu apraja-
nagyja. Több napig tartott, így alkalom volt nótázásra és játékra is. A szlovák
folklórban is gyöngyszemek a szénagyűjtő dalok, az úgynevezett trávnicék.
Kiszámoló:
Dibi-dobi háta,
Rakoncai pálca,
Bíró uram, találja ki,
Melyik ujjam döfte.
Szénahordáskor a szekér oldalára támasztórudat tettek, ez volt a rakoncai
pálca.
A kiszámolónál a kisebb gyerek hátát ujjakkal egyenként bökdösték, és ki
kellett találni, melyik ujj volt az utolsó.

77
 55.
Párválasztó körjáték
Gömöralmágy, 1974
Katyi Erzsébet (1895)

78
 A játék menete
Több önállóan is énekelt dallamból összemosódott játéktánc. Mindig kör-
tánccal kezdődik. A kör közepén egy vagy több gyerek áll, majd a megfelelő
szövegnél párt választanak, és együtt táncolnak. A végén helyet cserélnek.
Szómagyarázatok
„Hozta Isten az íródeákot” – A könyvet és a tudó embert mindig tisztelték.
Segített, tanácsot adott, olvasott a könyvből, írt, ha kellett, ezért ajándékot
kapott: szállást, ételt, ruházatot. A garabonciástól viszont féltek, mert visz-
szaélt jóhiszeműségükkel.
„Zabolai zabszem” – A lovas ember, ha nagyon sietett, vagy szilaj volt a
lova, etetés közben is a ló szájában hagyta a zablát, zabolát. Ez volt a zabolai
zabszem.

79
 56.
Bújós-kapuzós sortánc
Gömöralmágy, 1974
Kováts Jánosné (1912)

A játék menete
Ezzel az előrehaladó bújós játékkal a falut táncolták végig. A gyerekek
párosan sorba, oszlopba álltak. Kezüket összefogták, és felemelték kapunak.
Lassan haladtak előre, vagy az oszlop állt. Az utolsó pár bújt a feltartott ka-
rok alatt előre, és elöl beálltak a sorba. Utánuk bújt a következő, utolsó pár.
Ezt addig ismételték, míg haza nem értek.

80
 57.
Fogyó gyarapodó körjáték
Gömöralmágy, 1974
Novákné Maksi Teréz (1899)

A játék menete
A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül „Erzsébet asz-
szony” ellenkező irányba halad. A dallam végén magával visz valakit a kör-
ből, így a sor fokozatosan gyarapodik, a kör pedig elfogy. A dal felelgetős.

81
 58.
Párválasztó körjáték
Medveshidegkút
Asztalos István (1914), Juhász Mária (1918)

2. Ne hajingáld, bacsó fia, gémes ludamat,

Elmegyek, édesapádnak elpanaszolom.
3. Adjon Isten, bacsó gazda, jó, jó, jó napot,
Adjon Isten, szép Ilona, néked mi bajod.
4. Meghajingálta a fia gémes ludamat,
Mit kérsz érte, szép Ilona, néked megadom.
5. A szárnyáért, a lábáért két köböl búzát,
A szívéért, a májáért két piros almát.
6. Hát még az a rémes gémes gúnár nyaka, hát még az mit ér?
Vegyen el a bacsó fia, nem kell semmi bér.
A játék menete
Gyermeklakodal-
mas. A gyerekek
körben állnak, és
a középen álló kis-
lány párt választ.
Az énekes párbez-
széd a bacsó gaz-
da és szép Ilona
között folyik.

82
 59.
Farsangi regölés
Medveshidegkút
Asszonyok

2. Gyertek, lányok, gyertek a fehér hegy alá

Fehér ürmöt szedni, gyönggyel gyökerezni.
3. Jól megfogd, te legény, lovadnak kantárját,
Hogy el ne tapossa a farsangi rózsát.
4. Hol vagy, István király, téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.
5. Sírván te előtted csordulnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
6. No, csak igyunk, együnk, csak Istent ne bántsuk,
Csak Istent ne bántsuk, csendesen mulassunk.
7. Lám, Krisztus urunk is farsangban mulatott,
Gale-galeából mennyegzőbe szállott.
Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Adjon Isten jó napot!

A farsangutolja előtti vasárnap délután a lánycsapat, kosárral a karján, be-

köszöntött a házba. Kaptak a gazdától szalonnát, tojást, kolbászt és pampus-
kát. Ezt hétfőn és kedden a mulatságon elfogyasztották. A legények hozták a
zenészeket meg a bort. Ittak, ettek és mulatoztak kedd éjfélig.

83
 60.
Gyűrűsdi
Medveshidegkút
Nagy Margit (1920)

A játék menete
A gyerekek félkörben ültek. Kezüket nyújtott tenyérrel összetették. A
gazdasszonynál volt a gyűrű, aki szintén összetett nyújtott tenyérrel min-
denki kezét megérintette, s valakinek a tenyerébe csúsztatta a gyűrűt. Hívták
a „bábát”, aki eddig tőlük elfordulva állt. Egyszeri rámutatással kellett kita-
lálni, kinél van a gyűrű. Ha nem sikerült, kezdték elölről. Ahányszor nem ta-
lálta el, annyi éves volt a bába. Ha többször nem találta el, megházasították.
Minden ujjukra kitaláltak egy fiúnevet. A bába rámutatott egy ujjra, mindig
azt a nevet mondták, akire a lány legjobban haragudott.
Szómagyarázatok
Kollárgyűrű – A fából készült kerékre a kerékgyártó mester egy összetar-
tó, kopásgátló vasgyűrűt húz.

84
 61.
Bújócska és kifordulós játék
Medveshidegkút
Nagy Margit (1920)

A játék menete
A gyerekek félkörbe álltak. A sor eleje elindult, és minden gyerek karja
alatt átbújt. Akinek a nevét kiénekelték, az kifordult.

85
 62.
Bújós, kifordulós játék
Medveshidegkút
Asszonyok

A játék menete
Egy pár, zöld ággal a kezében, kaput tartott. A többiek láncban vonultak
a kapu alatt. Akinek a nevét kiénekelték, az kifordult. Ezzel a játékkal vo-
nultak haza a rétről.
Szómagyarázatok
„Síkos a talpa, aranyos a sarka” – Sima talpú, aranyos sarkú (később piros
sarkú) cipőt az udvarhoz tartozó emberek viselhettek.
86
 63.
Fogyó-gyarapodó körjáték
Medveshidegkút
Nagy Margit (1920)

Párbeszéd:
– Mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– El szeretném, el szeretném ezt a Bözsi lányod.
– Bözsi lányom nem adom aranyfátyol nélkül, míg a kisujját föl nem
mutatja, aranygyűrű nélkül. Eredj te füstös!
A játék menete
A körben állt a gazdasszony, akinek fogták a szoknyája szélét. Egylépéses
lassú mozgással forogtak. A körön kívül járt a kérő. A párbeszéd után az a
lány, akit megneveztek, felnyújtotta a karját, kivált a körből, és a kérőhöz
csatlakozott.

87
 64.
Bújócska
Vecseklő
Bozó Amália (1915)

A játék menete
A lányok két, egyforma létszámú vonalat alkotnak, és elindultak egy irány-
ba. A liliomszálnál az első sor felemelte az összefogott karját, a hátsó sor pe-
dig átbújt a karok alatt. Ezt a sorbújást minden nyolcadik ütemnél megismé-
telték. Úgy is járták, hogy az első sor bújt hátrafelé, de nem fordultak meg.

88
 65.
Fogyó-gyarapodó körjáték
Vecseklő
Bozó Amália (1915)
Próza: Honnan jössz Szent Erzsébet?

A játék menete
A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül jár az „Ers-
zsébet asszony”. A játékvezető kérdez, és ezzel elindítja a játékot, mely Ers-
zsébet asszony és a kört alkotó gyerekek párbeszédéből áll. A dallam végén
Erzsébet asszony párt választ
magának, fordulnak egyet,
és magával viszi a kiválasz-
tott gyereket. Kezdik elölről
a játékot, így a sor fokozato-
san gyarapodik, a kör pedig
elfogy.

89
 66.
Párválasztó körjáték
Vecseklő
Végh Margit (1915)

90
 A játék menete
Több dalból összekapcsolódott játékfüzér, amit mindig egymás után éne-
keltek és jártak. A Fehér liliomszál szerepjátszó és szerepcserélő körjáték,
a Hej, rózsa pedig egylépéses karikázó. A következő részek: párválasztó,
pergő, majd páros forgó játéktánc.
Szómagyarázatok
„Kendermorzsa, szép menyecske” – A játékdalokban gyakran együtt sze-
repel a kendermorzsa és a menyecske. A fás résztől megszabadított ken-
dert két kőkerék közé tették puhítás céljából. Ez volt a kendermorzsa. Ezt
a munkát asszonyok végezték. A kedermagot is megtörték, és gyógyításra
használták.
„Seregjetek lányok, hadd keljen meg a cipó” – A szoknya pergése és a
cipó is egymás mellett szerepel. Ahogy pergett a lányok szoknyája, olyan
nagyra kelt meg a kenyér. Zoboralján, ha a lányok megperdítik szoknyáju-
kat, ezt mondják: Ekkora kenyeret süssön, édesanyám!
Külön kenyérsütésnél használták a szalmából készített kerek vagy ovális
szakajtó kosarat. A teknőben dagasztott tésztából a gazdasszony kiszakított
91
egy darabot a szakajtó méretére. Ebben még kelesztették a tésztát, és ez adta
meg a kenyér formáját.
„Hej, vár vesd ki” – A kivetni kiszámolást, választást jelentett. Régi szá-
molási mód volt a kivetés.

67.
Kőketánc (rétes)
Vecseklő, 1974
Bozó Margit (1911)

A játék menete
A gyerekek összefogták kezüket, az így létrejött láncot csigába beteker-
ték, majd peregve, seregve szétperegtek.
92
 Ez a szoknyapergetés a kenyérrel kapcsolatos kívánság: olyan nagyra ke-
rekedjen ki a kenyér, ahogy szétperdült a szoknya.

68.
Szerepcserélő körjáték
Tajti, 1974
Bene Borbála (1904)

A játék menete
Páratlan számú gyerekek játszhatják. Fogócskával kezdik, majd párosan
forognak. A lányoknak… szövegrésznél kört alkotnak, és körbe járnak. Aki-
nek nem jutott pár, az a kör közepén marad. A következő játékban igyekszik
párt választani, találni.
Szómagyarázatok
Péntek, csütörtök, szerda – Sámáni varázscselekedetekhez tartozott a
visszafelé számlálás. A mai napig fontos pillanatoknál visszaszámolnak.
93
 69.
Párválasztó, párcserélő körjáték
Tajti, 1974
Pál Anna (1902)

A játék menete
A gyerekek kört alkotnak. A kör halad, csak a párválasztás után áll meg. A
kör közepén több, egyedül forgó lány van, akik párt választanak maguknak.
A párok táncolnak, és forgással fejezik be. Majd szerepet cserélnek, s a játék
kezdődik elölről.

94
 70.
Párválasztó körjáték és pórumozás (kocsizás)
Tajti, 1974
Nagy Mária (1926)

95
 A játék menete
Több játékból összekapcsolódott játékfüzér. A Fehér liliomszál szerep-
játszó, párválasztó körjáték. A gyerekek kört alkotnak. A kör közepén egy
vagy több liliom áll, aki mozdulataival jelzi a szövegben mondottakat, és
párt választ, akivel táncol és forog. A körben állók tapssal biztatják a tánco-
lókat. A Hajlik a meggyfa dallamnál mindenki párt választ. Nyújtott karral
megfogják egymás kezét, és jobb lábbal oldalt lépve a bal lábat hozzázárva
forognak (kocsizás vagy pórumozás). A Járjad, járjad szövegnél lelassítják
a mozgást, és sima futólépéssel forognak a kör peremére, kört alkotnak, és
kezdik elölről a játékot.

71.
Körtánc
Tajti, 1974
Bene Borbála (1904)

96
 A játék menete
Körtáncnál énekelték. Hátul összefogták kezüket, és balra-jobbra egylé-
péses csárdást jártak. Utána következett a Hatan vannak a mi ludaink.

72.
Nevetéstilalom, suprálás
Tajti, 1974
Nagy Mária (1926)

– Kit keres?
– Szép lányt.
– Gyere elő, szép lány!
– Mit ettél ma?
– Aludttejet.
– Mit ittál ma?
– Hideg vizet.
– Nézz az égre!
– Néztem.
97
 – Mit láttál?
– Táppénzt.
– Ki olvsta?
– Őfelsége.
– Fordulj egyet, ne nevess, angyal lesz belőled.

A játék menete
A gyerekek oszlopban egymás mögött állnak. Az oszloppal szemben áll
egy gyerek. A dallamot mindenki énekli. Az oszlop áll, a szemben álló gye-
rek pedig féllábon ugrálva megkerüli a sort, és visszajut a helyére. A sorban
álló első kislány kérdez, és előre hívja a sor végén álló kislányt. Köztük
folytatódik a párbeszéd. A fordulj egyet, ne nevess, angyal lesz belőled felz-
szólításra meg kell perdülni. Ha kiállja a próbát, és nem nevet, angyal, ha
elneveti magát, ördög lesz. Mikorra az oszlop minden tagját kikérdezték, két
csoport alakult ki. Következett az ördögök büntetése, a suprálás. Két, egy-
mással szemben álló sor között kell végigszaladni a rosszaknak. A gyerekek
fenik a tenyerüket, s mikor odaér a szaladó, ráütnek. Közben a következőt
mondják: Fenjük, fenjük a kaszát, hadd vágjuk a nyakát!
Szómagyarázatok
Megsuprálás, vesszőfutás – Több játék végén, amikor kiválasztódtak
a jók és a rosszak (az angyalok és az ördögök), a rosszakat büntetésből
megsuprálták. A jók szembeforduló kettes sort alkottak. A rosszaknak a so-
rok között kellett átfutni, közben megütögették őket. A vesszőfutás régi for-
mája biztos halált hozó kegyetlen büntetés volt. Régen az átfutót lándzsával
szurkálták, később vesszőt használtak.

Próbatétel – Valamilyen megbízás, feladat előtt próbát kellett tenni, bi-

zonyítani kellett a rátermettséget. A legényavatás nagy próbatétel volt. A
játékban más-más feladat volt a fiúk és a lányok részére. Bizonyítani kellett
az ügyességet, az erőt, a kitartást, a gyorsaságot, az észjárást és a rátermett-
séget. Ezen tulajdonságokat a játékok szabálya megkövetelte (ne nevess, ne
nézz hátra, guggolj le, állj fel, érd utol, szakítsd át, találj célba stb.).

98
 73.
Párválasztó, párcserélő körjáték
Dobfenék
Pócos Margit (1920)

A játék menete
Párválasztó, párcserélő körjáték.

Utána énekelték a „Hej pengyi, pengyi, pengyija” játékdalt.

99
 74.
Vonulós bújócska és ügyességi játék (sótörés)
Dobfenék
Papján Farkas Mária (1908)

A játék menete
A gyerekek kaput tartva párosan sorba álltak. Az utolsó pár előrebújt,
kiperdült, és beállt a sor elejére. Mikor befejezték a játékot, „sót törtek”. Pá-
rosan, egymásnak háttal állva összekaroltak. Az egyik előrehajolt, és hátára
emelte a párját. A másik ugyanezt megismételte.

Pálóczi Horvát Ádám írja Kazinczynak 1790-ben: „A minap egy paraszt

mulatságban vóltam, s két mezei éneket tanúltam a lyánkáktól, egyik ez.”

100
 75.
Párválasztó, párcserélő körjáték
Détér
Bojtos Júlia (1905), Borbát Irma (1925)

A játék menete
Párválasztó, párcserélő körjáték.
Szómagyarázatok
Szakajtó – Szalmából készített kosár, amit főleg kenyérsütésnél használ-
tak. A teknőben dagasztott tésztából szakítottak akkora darabot, ami belefért
a szakajtókosárba. Ez volt a kenyér mérete.
101
 76.
Helycserés játék
Gesztete
Sramné Imrece Ilona (1909)

A játék menete
A gyerekek körben leguggoltak. Kiválasztottak egyet maguk közül, aki a
körön kívül körbe járt. A körüljáró mindenkinek megérintette a vállát vagy a
fejét. Akivel cserélni akart, az elé leguggolt.

77.
Farsangi regölés
Gesztete
Motyovszkyné Kovács Teréz (1923)

102
 A játék menete
Farsang utolsó napjaiban köszöntöttek be a házakba. Szalonnát és tojást
kaptak. A szalonnát nyársra húzták. A faluházban megsütötték, és közösen
elfogyasztották, közben húzta a cigány, és három napig mulattak.

103
 78.
Vonulós játék
Gesztete
Maksiné Kovács Margit (1904)

A játék menete
A gyerekek oszlopba álltak párosával, és a párok egymásba karoltak. Mi-
kor a fordulj ki… szöveghez értek, az első pár elengedte egymás kezét, és a
sor mellett hátramentek. A sor végén ismét egymásba karolta.

104
 79.
Ki-befordulós bújócska
Gesztete
Sramné Imrece Ilona (1909)

A játék menete
Két kapu nagyobb távolságra egymással szemben áll. A lányok, kezüket
láncba fogva átbújnak a kapuk alatt, közben a sor nyolcas vonalban tekereg.
A megnevezett kislány mindig kifordul.

105
 80.
Helycserélő körjáték
Gesztete
Sramné Imrece Ilona (1909)

A játék menete
A gyerekek szorosan körbeálltak, kezüket hátul összefogták és előreha-
joltak. Egylépéses csárdással körbejártak. A körön kívül haladt egy játékos.
A bukmálé mákoscsík szövegrésznél mindenki leguggolt. Aki elesett, vagy
nem guggolt le, annak a helyére állt be a körön kívül haladó gyerek.
Szómagyarázatok
A kútba tekintés bátorságpróba volt. A rosszakat a víz szelleme lehúzta ma-
gához. Aki mégis belenézett, arra rég nem látott szerettei tekintettek vissza.
A bíbor nemcsak szín, hanem az ünnepi viselet egy darabja. Hosszúkás,
átlátszó, fátyolszerű kendő, amit a pártára és a nyakra takaróként tettek.

106
 81.
Párválasztó körjáték
Gesztete
Motyovszkyné Kovács Teréz (1923)

107
 A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, hátul keresztbe összefogják a kezüket, és egy-
lépéses csárdást járnak. A körön belül többen vannak. Az Ezt szeretem szö-
vegnél párt választanak, és párban táncolnak. A dallam végén kicserélik a
helyüket.
Szómagyarázatok
Doromb – Hangadó játékszer. Öt-hat centiméter nagyságú, fémből kéz-
szült pengető hangszer. A hang formálása a szájüreg segítségével történik.
Cigánykovácsok készítették. Ma népi hangszerként megvásárolható.
Bíbori boksa – Izzó farakás faszén készítésekor
„Három szál vesszőre tapodtam…” – A vonulós vagy labirintustánc része.
Három lány, távolabb egymástól, háromszögben leguggol, a többi lány lánc-
ba fogódzva kerülgeti őket. Volt mikor földre lerakott gyertyát vagy bokrot
kerülgettek. Vesszőre vagy mérges fűre rálépni nem volt szabad, mert alatta
elhagyott emberek lelke pihent. A rossz szellemek lakóhelye a ház küszöbe
alatt volt. A mai napig él a szokás, hogy az új asszonyt átemelik a küszöbön.
Sok háziasszony rossz szemmel nézte azt, aki megállt a küszöbén.
Ólomdeszka, fodormenta
Az emberi magatartás kifejezői.Az ólomdeszka a rosszat, a halált jelezte.
A fodormenta a gyógyítás és jóakarat jelképe.

108
 82.
Párcserélő körjáték
Gesztete
Juhászné Sótér Mária (1924)

2. A mellett legelt egy kis csacsi,

A mellett legelt egy libidonyi labdony
Labdonyi a libidonyi kis csacsi.
3. A csacsi nagyon szomjas lett,
A csacsi nagyon libidonyi labdony
Labdonyi a libidonyi szomjas lett.
4. Sajtárba vittek friss vizet,
Sajtárba vittek libidonyi labdony
Labdonyi a libidonyi friss vizet.
5. A csacsi nagyon jót ivott,
A csacsi nagyon libidonyi labdony
Labdonyi a libidonyi jót ivott.

A játék menete
A gyerekek kezüket összefogva körbe járnak. A kör közepén álló gyerek
itatja meg a tenyeréből vagy a kötényéből azt, akit kiválaszt. Egyet perdül-
nek, és helyet cserélnek. Nagyon elterjedt tandal.

109
 83.
Disznótoros köszöntés
Gesztete
Motyovszkyné Kovács Teréz (1923)

A játék menete
„A fonóba kitaláltuk, hogy megyünk „mumunak”. Tudtuk, hogy melyik
háznál öltek disznót, beöltöztünk ijesztőnek, „mumunak” és beköszöntöt-
tünk. A kosarunkba adtak mindent: hurkát, kolbászt, szalonnát, volt, ahol
bort is. Visszamentünk a többiekhez a fonóba és elfogyasztottuk. Volt, ami-
kor a legények is hoztak bort. Még táncoltunk is.” – mondta Teri néni.

110
 84.
Szerepjátszó, párválasztó körjáték
Jeszte, 1974
Bálintné Katyi Ágnes (1936)

111
 A játék menete
A gyerekek kezüket összefogva körbe haladnak. A kör közepén állt egy
gyerek, aki úgy választott párt, hogy megtörülközik valakinek a kötényében.
Együtt táncolnak, majd helyet cserélnek.

85.
Páros szökdelő
Jeszte, 1974
Koncz Amália (1921)

A játék menete
A gyermekek kézfogással szökdelő, majd futó lépésben körbe járnak. A
dallam végén mindenki leguggol. Sem elesni, sem nevetni nem szabad. Van
egy zálogszedő, aki figyeli a hibázókat, és zálogot kér. A zálogkiváltásnál
valamilyen feladatot kell teljesíteni.

112
 86.
Szerepcserélő, párválasztó körjáték
Jeszte, 1974
Cene Brigita (1901)

113
 A játék menete
A gyerekek kört alkotnak, kézenfogva körbe sétálnak. A körben két-há-
rom gyerek szabadon sétál, párt keres magának (8 ütem). A kör befelé for-
dulva megáll. Az egymásra talált párok együtt táncolnak, és a végén szerepet
cserélnek. Akinek nem jutott pár, az tapsol.

87.
Helycserés fogócska
Péterfala
Kovácsné Pólos Margit (1921)

A játék menete
A gyerekek kört alkotva leguggolnak. Egy tűzvivő, kezében zsebkendő-
vel, körüljárja a kört, és valamelyik gyerek háta mögé ejti a kendőt. Halad

114
tovább, mert vissza kell jutnia oda, ahol elejtette a kendőt. Ha a guggoló
észreveszi a kendőt, felkapja, és szalad a tűzvivő után. A kendővel meg kell
érintenie a tűzvivőt, mielőtt az odaér a helyére. Ha nem sikerül, ő lesz a tűz-
vivő, és kezdődik elölről a játék.
Szómagyarázatok
Lakott területen törvény tiltotta a parázs vagy a tűz vitelét.
Elődeink hittek a harmat varázserejében, Elűzte a betegséget és szépített.
Tiszta vászondarabot húztak a harmatos füvön, majd kicsavarták belőle a
nedvet, melyet edényben tároltak. Ezzel mosdatták a betegeket, gyógyítot-
ták az állatokat.

88.
Körtánc
Péterfala, 1974
Bene Borbála (1904)

A játék menete
Az első négy ütemre balra-jobbra egylépéses csárdást jártak, majd futólé-
pésben gyorsan forgott a kör.
115
 vakat

116
 A kiadványban előforduló
egyéb fogalmak

Falubahosszát jártuk
Láncban vagy bújócskázva végigjárták a falut.
Koszorú
Nemcsak a virágból font fejdíszt hívták koszorúnak, hanem a férficsizmá-
ra kötött sarkantyú is koszorú volt.
A szentiványi tűz és tűzugrás
Nyitra-vidéken és Ipoly-mentén, de Csallóközben is a tavaszi napforduló
jellegzetes szokása volt. Este a falu szélén tüzet raktak. Kiment a falu népe,
körülülték a tüzet, füveket füstöltek, virágénekeket, majd párosító dalokat
énekeltek. Akinek a nevét kiénekelték, az átugrotta a tüzet. A tűzugrás a
termékenységvarázslás rituális mozdulata. Elődeink szerint a tűzgyújtás és
füstölés tisztító, rontástól védő cselekedet volt. Ilyen tavaszi szokás a kisze-
hajtás is. Szalmabábu alakjában kiviszik a faluból a telet és a betegségeket.
Villőzéskor pedig behozták a feldíszített zöldággal a tavaszt, az új életet.
Nádsíp
Többlyukú nyelvsípos hangszer.
Sulykoló fa
A mosás segédeszköze volt. Ezzel ütögették a patakból a padra feltett
ruhát. A sulykolófát faragással díszítették, és legtöbbször a leány ajándékba
kapta a kedvesétől, Volt egy ügyességi sulyokvető játék is.
Gúnározás
Farsangkor volt egy nap, amikor a pincékbe csak asszonyok mentek szó-
rakozni.
Pampuska
Farsangi sütemény. Zsírban kisütött kelt tészta. Fánknak vagy siskának
is hívják.
A nyűg
A ló első lábait kenderkötéllel lazán összekötötték, vagyis nyűgöt tettek
rá. Így gátolták a gyors mozgásban, ha nem akarták, hogy messzire elmen-
jen, mikor kicsapták legelni.
117
Kötés és oldás
A megkötés, rontás a rossz szellem, boszorkány cselekedete volt. A boz-
szorkányokat oldó-kötő személyeknek is hívták. A megrontott személyt
csak a megrontója tudta feloldani, megmenteni a rontástól. Sok nyavalyát,
betegséget, függőséget véltek megkötésnek.
Az eskü
Az eskü szövege mindig hűségígéret volt a kiválasztotthoz és átok az
ellenségre. „…aki megszegi az esküt, átokkal sújtjuk, és vérét vesszük.” Da-
lokban is előfordul: Neked a nap sose legyen fényes…, Egyél meg egy véka
mákot, aludj…, Verjen meg az istennyila…, Héthalálos hideg őt mindig ráz-
za… stb.
A vas
Védett a rossztól, és harci győzelmet jelentett. A kard a hadisten jelképe
volt. Sok monda szól híres kardokról. A karddal övezés felért a koronázás-
sal. Fontos megbízatás volt. A feladat elvégzése előtt „engedélypalástot” is
kapott a küldött az urától. A vas hagyományainkban is védőeszköz. Vas-
kapcsot vertek a ház mestergerendájába. Vas vágóeszköz volt a férfiaknál
vagy vaslemez a csizmájuk talpában. A lányok pedig ruházatukba rejtettek
valamilyen vascsatot vagy kapcsostűt.
Mézharmat vagy Szent György-napi csodaharmat
Víz tetején nyíló apró, sárga színű virág magja. Hittek a gyógyító erejé-
ben. A gyűjtése nagyon fáradtságos, szaporátlan munka volt.

118
 Helynévmutató

Csallóköz (Pozsony megye)

Csallóközcsütörtök – Štvrtok na Ostrove
Illésháza – Eliášovce

Mátyusföld (Pozsony megye)

Deáki – Diakovce
Felsőszeli – Horné Saliby
Hidaskürt – Mostová
Jóka – Jelka
Királyrév – Kráľov Brod
Zsigárd – Žiharec

Ipoly mente (Hont megye)

Bori – Bory
Deménd – Demandice

Gömör (Gömör-Kishont megye, Nógrád megye)

Détér – Gemerské Dechtáre
Dobfenék – Dubno
Gesztete – Hostice
Gömöralmágy – Gemerská Jablonica
Jeszte – Jestice
Medveshidegkút – Studená
Péterfala – Petrovce
Tajti – Tachty
Vecseklő – Večelkov

119
120
 A dallamok betűrendes mutatója

Ácsok vagyunk – Lengyel László játék (Felsőszeli) ....................... 24.

Árok mellett jártamba (Csallóközcsütörtök) ..................................... 8.
Baranyán volt egy kápolna (Gesztete) .............................................. 82
Bújj, bújj, bukros – Lengyel László játék (Illésháza) ...................... 11.
Bújj, bújj zöld ág (Vecseklő) ........................................................... 64.
Cickom, mackom (Tajti) .................................................................. 68.
Cini- cini muzsika (Deménd) .......................................................... 46.
Csákváron volt egy kis csacsi (Jóka) ............................................... 14.
Csepü-lepü gondola (Jeszte) ............................................................ 85.
Csícseri borsó (Csallóközcsütörtök) .................................................. 4.
Csiribiri gömböstű (Deménd) .......................................................... 47.
Duna partján szép tavasszal (Medveshidegkút)............................... 62.
Egy ágy hajma (Jóka) ...................................................................... 20.
Ég a gyertya, ég (Jeszte) .................................................................. 86.
Elvesztettem gunárom (Tajti) .......................................................... 71.
Elvesztettem zsebkendőmet (Bori) .................................................. 53.
Eresszetek, eresszetek Jordán vizén áltul (Királyrév) ..................... 29.
Farkas Ilka bő szoknyája (Illésháza) ............................................... 10.
Fehér liliomszál (Hidaskürt) ............................................................ 35.
Fehér liliomszál (Jeszte) .................................................................. 84.
Fehér liliomszál (Tajti) .................................................................... 70.
Fehér liliomszál (Vecseklő) ............................................................. 66.
Fújd fel, Jancsi, a dudád – Dudanóta (Királyrév) ............................ 31.
Gólya, gólya, gilice (Csallóközcsütörtök) ......................................... 9.
Gyertek lányok játszani (Zsigárd) ................................................... 39.
Hatan vannak a mi ludaink (Péterfala) ............................................ 88.
Hej, szénája, szénája (Détér) ........................................................... 75.
Hej, szénája, szénája (Felsőszeli) .................................................... 25.
Hej, szénája, szénája (Gesztete) ...................................................... 81.
Hej, szénajja, szénajja (Gömöralmágy) ........................................... 54.
121
 Hej, szénalja, szénalja (Tajti) ........................................................... 69.
Heleluskája (Deáki) ......................................................................... 28.
Hej, pengyi, pengyi (Gömöralmágy) ............................................... 56.
Hej, vendi, vendi (Gömöralmágy) ................................................... 55.
Hej, víg juhászok – Karácsonyi ének (Hidaskürt) ........................... 36.
Hogy a csibe, hogy (Jóka) ............................................................... 19.
Hogy a túró (Jóka) ........................................................................... 18.
Hold, hold, fényes lánc (Csallóközcsütörtök) ................................... 2.
Hol jársz, hova mész (Deménd) ...................................................... 40.
Hol jársz, hova mész (Felsőszeli) .................................................... 21.
Hol jársz, hova mész (Gömöralmágy) ............................................. 57.
Hol jársz, hol jársz (Hidaskürt)........................................................ 32.
Hol jársz, hova mész (Hidaskürt) .................................................... 34.
Honnan jössz szent Erzsébet (Vecseklő) ......................................... 65.
Így járják a koldustáncot (Zsigárd) .................................................. 37.
Így kell járni (Jóka).......................................................................... 15.
Itt van a kettes (Deménd)................................................................. 48.
Itt ül egy kis kosárba (Medveshidegkút) ......................................... 63.
Ispiláng, ispiláng (Deménd) ............................................................ 41.
Jön két fekete emberész (Deménd) .................................................. 42.
Katalinka szállj el (Csallóközcsütörtök) ............................................ 6.
Kemény kútba tekinték (Deménd) ................................................... 45.
Kettőt termett a mogyoró (Dobfenék) ............................................. 74.
Kerek a káposzta (Illésháza) ............................................................ 12.
Kihajtottam én ludamat (Medveshidegkút) ..................................... 58.
Kis kacsa fürdik (Deménd) .............................................................. 50.
Kis kácsa fürdik (Gesztete).............................................................. 78.
Kis kacsa fürdik (Hidaskürt)............................................................ 33.
Kis kacsa fürdik (Királyrév) ............................................................ 30.
Kis pej lovam az út mellett (Csallóközcsütörtök) ............................. 3.
Kocsis, kocsis, komámasszony (Csallóközcsütörtök) ....................... 7.
Kőketánc, kőketánc (Vecseklő) ....................................................... 67.
Kukoricakása (Felsőszeli)................................................................ 23.
Lánc, lánc, eszterlánc (Gesztete) ..................................................... 79.
Lánc, lánc, eszterlánc (Medveshidegkút) ........................................ 61.
Lázár vedd fel lábad (Deménd) ....................................................... 43.
Lázár vedd fel lábad (Jóka) ............................................................. 16.
122
Ma vagyon, ma vagyon – Farsangi regölés (Medveshidegkút) ....... 59.
Megdöglött-e az a disznó – Disznótoros köszöntő (Gesztete) ........ 83.
Mély kútba néztem (Gesztete) ......................................................... 80.
Mély kútba tekinték (Csallóközcsütörtök) ........................................ 1.
Méz, méz, termett méz (Deménd) ................................................... 44.
Méz, méz, méz (Jóka) ...................................................................... 17.
Míg az ember álmodoz – Karácsonyi köszöntő (Felsőszeli) ........... 27.
Most viszik, most viszik (Illésháza) ................................................ 13.
Ó, ó, farsang – Farsangi regölés (Gesztete) ..................................... 77.
Pípa, pípa (Tajti) .............................................................................. 72.
Pünkösdi rózsa (Felsőszeli) ............................................................. 22.
Rácine, rácine (Dobfenék) ............................................................... 73.
Sári néni utazik (Zsigárd) ................................................................ 38.
Szarka túró, szarka túró (Felsőszeli)................................................ 26.
Sem, sem, gyűrű (Medveshidegkút) ................................................ 60.
Szedem, szedem bárzsingom – Csúfoló (Csallóközcsütörtök) .......... 5.
Szilvi bácsi – Dudanóta (Királyrév) ................................................ 31.
Szűz lány, gyere ki (Jóka) ................................................................ 1a.
Tök, tök, dinnye (Gesztete) ............................................................. 76.
Tüzet viszek (Péterfala) ................................................................... 87.
Tyúkom mondja – Vásáros (Jóka) ................................................... 18.
Új vár, új vár (Deménd) ................................................................... 49.
Ulicska, ulibabája (Deménd) ........................................................... 52.
Ülj le mellém (Deménd) .................................................................. 51.

123
 Felhasznált irodalom

Helyszínen gyűjtött és lejegyzett dalok

Kodály Zoltán: A magyar népzene. Zeneműkiadó. Budapest, 1952.
Kertész Manó: Szokásmondások. Helikon Kiadó. Budapest, 1985.
Diószegi Vilmos szerk.: Az ősi magyar hitvilág, Madách Könyvkiadó.
Pozsony, 1971.
Manga János: Ünnepi szokások. Néprajzi Intézet. Budapest, 1942.
Dr. Kós Károly – Dr. Faragó József, szerk.: Népismereti dolgozatok.
Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980.
Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz ének. Akadémiai Kiadó.
Budapest, 1953.
Bors Éva: Szólj, síp, szólj. Pedagógiai Könyvkiadó. Pozsony, 1993.
Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Népművelési
Propaganda Iroda. Budapest, 1972.

124
 Tartalom

Bevezetés .......................................................................................... 5
A szerző életrajza ............................................................................ 10
Gyermekjátékok 1-88. ...................................................................... 13
A kiadványban előforduló egyéb fogalmak .................................. 117
Helynévmutató .............................................................................. 119
A dallamok betűrendes mutatója .................................................. 121
Felhasznált irodalom ..................................................................... 124

125
 A Gyucsó István Alapítvány Könyvek
sorozatban megjelent:
1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák,
gyűjtötte és válogatta Ág Tibor, 1992
2. Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994
3. Cséplő Ferenc: Réte – bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995
4. Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996
5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996
6. Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996
7. Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri
Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997
8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997
9. Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, 1997
10. Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 1998
11. Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998
12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, 1998
13. Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének
és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek története, 1999
14. Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermekbábcsoportoknak,
1999
15. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999 (MC melléklettel)
16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása
és tevékenysége napjainkig, 1999
*** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, 1999
17. Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor
Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus
Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, 2000
18. Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, 2000
19. Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), 2000
20. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából,
Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, összeállította Ág Tibor, 2001
21. Sidó Zoltán–Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári
járásban (1949-1999), 2001
22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet)
23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve,
2001 (MC melléklet)
24. Henkey Gyula: A csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős,
Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, 2002
25. Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren,
2002
26. Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, 2002
27. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban,
2003
28. Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, 2003
29. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004
(CD melléklettel)
30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek
kialakulása és fejlődése, 2004

126
 31. Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta
Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, 2004
32. A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta,
szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, 2004
33. A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004
*** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, 2004
34. Fügedi János–Takács András: A Bertóké és társai (Jóka falu hagyományos táncai), 2005
35. Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, 2006
36. Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, 2006
37. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, 2006
38. Varga László: Amikor elindult a vonat, Deportálás és kitelepítés Nagymegyer
és környékén lévő településekről 1945-1949 között, 2007
39. Takács András: Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve, 2007
40. Szíjjártó Jenő: Anyai szó, kórusművek, (második bővített kiadás), 2007
41. Bors Éva: Mély kútba tekinték, Népi táncos gyermekjátékok, 2008

A Gyucsó István Alapítvány Könyvek

hangzó-anyag sorozatban megjelent:
1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, 2000
2. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, 2001
3. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, 2001
4. Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, 2002
5. Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, 2002
6. Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, 2004
7. Szerelem, Csanaky Nóra–Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából
és népdalainkból, CD, 2004
8. Hommage a József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, 2005
9. Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népdalok, CD, 2006
10. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny
Országos Döntőjéből - 2006, CD, 2007
11. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny
Országos Döntőjéből - 2007, CD, 2008

127
 Ez a könyv a
VALEUR KFT NYOMDÁJÁBAN
készült

929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda)

Múzeum u. 208/4
Telefon, fax: (0)31 551 72 19, 551 72 18

A KIADÓ CÍME:
Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely
P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., 929 01 Dunajská Streda
Tel: +421/31/552 24 78
Fax: +421/31/550 98 30
E-mail: intezet@csemadok.sk
WEB: www.csemadok.sk

ISBN 80 – 89001 – 34 – 3

Bors Éva

Mély kútba tekinték

Népi táncos gyermekjátékok

Kiadta a Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerda-

helyen • A kiadásért Huszár László, igazgató felel •
A nyomdai előmunkálatok Dunaszerdahelyen, a Cse-
madok Művelődési Intézetében készültek • Nyomta a
Valeur kft. nyomdája Dunaszerdahelyen, 2008-ban •
Megjelent 500 példányban.

128