MIKROÖKONÓMIA I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Mikroökonómia I.
7. hét
FOGYASZTÓI DÖNTÉS ÉS KERESLET

Készítette:
K®hegyi Gergely, Horn Dániel
Szakmai felel®s:
K®hegyi Gergely

2010. június
 7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A tananyagot készítette: K®hegyi Gergely A kereslet törvénye

Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009)

Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (a
továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004)
Mikroökonómia el®adásvázlatok.
http://econ.core.hu/∼kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG)
felhasználásával.
Vázlat
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye
1 Fogyasztói döntés

2 Fogyasztói válasz a változó lehet®ségekre

3 A kereslet törvénye
Fogyasztói döntés
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye

A mikroökonómiában a fogyasztói döntés problémája egyszer¶en a

következ®
Hogyan jusson jövedelemhez a fogyasztó? (Ezzel kés®bb
foglalkozunk.)
Hogyan költse azt el? (Ezzel foglalkozik a fogyasztói elmélet.)
Költségvetési korlát
7. hét

K®hegyi - Horn

Termékekb®l fogyasztott mennyiségek: x , y Fogyasztói döntés

Termékek árai: px , py
Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre
Fogyasztó jövedelme: I A kereslet törvénye

Az X termékb®l maximum I /px mennyiség vásárolható

Az Y termékb®l maximum I /py mennyiség vásárolható
Az X termékre költött pénzöszeg: px x
Az Y termékre költött pénzöszeg: py y
A két termékre költött pénzösszeg összesen: Px x + Py y

Deníció
KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁTnak nevezzük azt az egyenl®tlenséget,
amely kifejezi, hogy a fogyasztó a termékekre nem költhet többet
a jövedelménél
Px x + Py y ≤ I
Költségvetési korlát (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Deníció Fogyasztói válasz a

változó
lehet®ségekre
KÖLTSÉGVETÉSI HALMAZnak nevezzük a fogyasztó számára A kereslet törvénye

megvásárolható (elérhet®) jószágkosarak halamzát

B ≡ {(x , y )|Px x + Py y ≤ I ; x , y ≥ 0}

Deníció
Ha a fogyasztó az összes jövedelmét elkölti, akkor a költségvetési
korlát egyenl®ségre teljesül. Ezt az egyenletet KÖLTSÉGVETÉSI
EGYENESnek nevezzük
Px x + Py y = I
Fogyasztói döntés
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
A fogyasztó célja a lehet®ségei képest legjobb alternatívát lehet®ségekre

kiválasztani. A kereslet törvénye

A fogyasztó számára a sz¶kösséget (lehet®ségek) a

költségvetési korlát jeleníti meg.
A fogyasztó racionalitását (mi számára a legjobb?) a
preferenciái (hasznossági függvénye), illetve az optimalizáló
magatartás jeleníti meg.
TEHÁT a fogyasztó célja az elérhet® jószágkosarak közül
kiválasztani azt, amely a legmagasabb hasznossági szintet
biztosítja számára, azaz eldönteni, hogy az egyes javakból
adott körülmények mellet mennyit fogyaszt.
Fogyasztói döntés (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

Fogyasztói optimum
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye
Az OKL besötétített
terület a fogyasztó piaci
lehet®ségeinek halmaza.
Az optimum a KL
költségvetési egyenes azon
pontja, amely a lehet®
legmagasabb, a fogyasztó
számára még elérhet®
közömbösségi görbén van
(az U2 közömbösségi
görbe C ∗ pontja).
Fogyasztói döntés (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Széls®
Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

(sarok)megoldások változó
lehet®ségekre

Ha a közömbösségi görbék A kereslet törvénye

szokásos módon negatív

meredekség¶ek, viszont
alulról (az origó nézve)
konkávak, akkor a KL
mentén a legjobb elérhet®
pontnak széls®
megoldásnak kell lennie
valamelyik tengelyen. Az
ábrán a fogyasztói
optimum C ∗∗ és az y
tengelyen található, az U4
közömbösségi görbén.
Fogyasztói döntés (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

Széls® A kereslet törvénye

(sarok)megoldások
Ha a közömbösségi görbék
az alulról (origóra nézve)
konvexek, a fogyasztói
optimum egyaránt lehet
bels® és széls®. Az ábrán
a KL költségvetési egyenes
menti optimum a C ∗∗
széls® megoldás.
A fogyasztói optimum geometriája
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

Állítás A kereslet törvénye

A fogyasztói optimum a költségvetési egyenes azon pontja, amely

rajta van a legmagasabb még elérhet® közömbösségi görbén.
Konvex közömbösségi görbék esetén az optimum lehet bels®
megoldás, amelyben a fogyasztó mindkét jószágból pozitív
mennyiséget vásárol. Lehet azonban széls® megoldás is, ilyenkor a
költségvetési egyenesen egy koordinátatengely mentén van pontja
a legmagasabb még elérhet® közömbösségi görbének, ezért a
jószágok közül az egyikb®l semmit sem vásárol a fogyasztó.
Fogyasztói optimum kardinális hasznosság esetén
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztási egyensúlyiegyenl®ség (egyenl®tlenség)

Fogyasztói döntés

MUx (x > 0) MUy (y > 0) Fogyasztói válasz a

= változó

Px Py lehet®ségekre

A kereslet törvénye

MUx (x > 0) MUy (y > 0) MUz (z = 0)

= >
Px Py Pz

Állítás
ANALITIKUS OPTIMUMFELTÉTEL KARDINÁLIS
HASZNOSSÁG ESETÉN: A fogyasztó által pozitív mennyiségben
fogyasztott jószágokra optimumban fennáll a fogyasztási
egyensúlyi egyenl®ség (az ilyen jószágokra a határhaszon/dollár
értékek azonosak). Bármely olyan jószágra, amelyb®l a fogyasztó
nem fogyaszt, a határhaszon/dollár értéknek már a legels® egység
esetében kisebbnek kell lennie a pozitív mennyiségekben
fogyasztott jószágok határhaszon/dollár értékénél.
Kitér®: Egyszerepl®s gazdaság
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

Robinson Crusoe
változó
lehet®ségekre

fogyasztói optimuma A kereslet törvénye

Robinson Crusoe
lehet®ségeinek halmazát, a
besötétített területet a
saját fogyasztásra termelt
hal és banán kombinációk
termelési lehet®ségeinek
görbéje határolja.
Fogyasztói optimuma a
C ∗ érintési pont (bels®
megoldás).
Fogyasztói optimum ordinális hasznosság esetén
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye

A fogyasztás helyettesítési határaránya (MRSC )

∆y
MRSC ≡
∆x

dy
MRSC ≡
dx
Fogyasztói optimum ordinális hasznosság esetén
7. hét

K®hegyi - Horn

(folyt.)
Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye
Fogyasztói optimum ordinális hasznosság esetén
7. hét

K®hegyi - Horn

(folyt.)
Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

Optimum
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye
Az A pontban a
közömbösségi görbe
meredekségének MRSC
abszolút értéke
közelít®leg:
AD /DB = 5/2. A Px /Py
árarány a költségvetési
egyenes meredekségének
abszolút értéke:
AD /DG = 5/3. Mivel a
két érték nem egyenl®, az
A pont nem lehet
optimum.
Fogyasztói optimum ordinális hasznosság esetén
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntési feladat:

U (x , y ) → max
Fogyasztói döntés

x ,y Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

Px x + Py y ≤ I A kereslet törvénye

x, y ≥ 0
Ha feltesszük, hogy a preferenciák monotonak és nincs
id®dimenzió a modellben, azaz pénzt nem érdemes félretenni,
akkor a költségvetési korlát egyenl®ségre teljesül. Ekkor a
fogyasztói döntési feladat mint feltételes széls®értékszámítási
feladat megoldása Lagrange-módszerrel

L = U (x , y ) − λ(Px x + Py y − I )
Els®rend¶ feltételek
∂U
∂ x = ∂ x − λpx = 0
1 ∂L

∂U
∂ y = ∂ y − λpy = 0
2 ∂L

3 ∂L
∂λ = Px x + Py y − I = 0
Fogyasztói optimum ordinális hasznosság esetén
7. hét

K®hegyi - Horn

(folyt.)
Fogyasztói döntés

Ha a preferenciák monotonok, a jószágok folytonosan oszthatók és Fogyasztói válasz a

változó

az optimum bel®s megoldás, akkor az els®rend¶ feltételek lehet®ségekre

garantálják, hogy az optimum egyben feltételes maximum is. A kereslet törvénye

Az egyenleteket átrendezve és a határhaszon denícióját

felhasználva
1 MU = λpx
1

2 MU = λpy
2

3 Px x + Py y = I
Az els® két egyenletet elosztva egymással és −1-gyel beszorozva
mindkét oldalt az otimumfeltételek:
p
MRSC = − x
py
Px x + Py y = I
Fogyasztói optimum ordinális hasznosság esetén
7. hét

K®hegyi - Horn

(folyt.)
Fogyasztói döntés

Állítás Fogyasztói válasz a

változó
lehet®ségekre
ANALITIKUS OPTIMUMFELTÉTEL ORDINÁLIS HASZNOSSÁG A kereslet törvénye

ESETÉN: Ha a fogyasztói optimum bels® megoldás a költségvetési

egyenes mentén, amelyben a fogyasztó mindkét jószágból pozitív
mennyiséget vásárol, a preferenciák monotonok és a jószágok
folytonosan oszthatók, akkor a fogyasztás MRSC helyettesítési
határaránya szükségképpen megegyezik a Px /Py áraránnyal. Ez
azt jelenti, hogy az optimum a költségvetési egyenes és a
közömbösségi görbe geometriai érintési pontja. Ha azonban a
legjobb elérhet® helyzet a költségvetési egyenes mentén (az egyik
koordinátatengelyen fekv®) széls® pont, akkor általában lehetetlen
olyan kosarat találni, ahol az MRSC megegyezik a Px /Py
értékével. Ilyenkor az MRSC és a Px /Py értékét valamely jószág
mennyiségének nullára csökkentése viszi a lehet® legközelebb
egymáshoz.
Helyettesít®k és kiegészít®k
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

Tökéletes helyettesít®k változó

lehet®ségekre

Az ábra közömbösségi görbéi A kereslet törvénye

párhuzamos egyenesek, jelezve,

hogy a két jószág [az ötcentesek
(n) és a tízcentesek (d)]
tökéletesen helyettesítik egymást.
Ha a piaci árarány, amelyet a
költségvetési egyenes
meredeksége mutat, különbözik a
közömbösségi görbék
meredekségét®l, akkor a
fogyasztó széls® megoldást
választ.
Helyettesít®k és kiegészít®k (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

Er®s helyettesít®k
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye
A közömbösségi görbék csak
kicsit görbülnek, azt tükrözve,
hogy a két jószág [a starking (s)
és a jonatán alma (j)] közeli, de
nem tökéletes helyettesít®k. Az
árarány viszonylag kis változása
(a váltás az SS' egyenes
meredekségér®l az FF' egyenes
meredekségére) a fogyasztásban
viszonylag nagy változást okoz
(S*- ról F*-ra).
Helyettesít®k és kiegészít®k (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

Tökéletes kiegészít®k A kereslet törvénye

Az ábra a) részének L-alakú

közömbösségi görbéi azt
mutatják, hogy a két jószág
(jobb cip®k és bal cip®k) egymás
tökéletes kiegészít®i. Az árarány
változása nem hat a választott
mennyiségek arányára, amely
mindig 1:1, és a legnagyobb
hasznosságot nyújtó, még
elérhet® törésponthoz tartozik.
Helyettesít®k és kiegészít®k (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Er®s kiegészít®k Fogyasztói válasz a

változó
lehet®ségekre
A közömbösségi görbék A kereslet törvénye
majdnem, de nem teljesen
L-alakúak: a jószágok (villamos
áram es elektromos
berendezések) er®s, de nem
tökéletes kiegeszit®k. Ekkor az
árarány viszonylag nagy
változása (a váltás az SS'
egyenes meredekségér®l az FF'
egyenes meredekségére) a
fogyasztás mennyiségi arányában
csak viszonylag kis változást
okoz (S*-r®l F*-ra).
Jövedelem-fogyasztás (jövedelemajánlati) görbe
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye

Jövedelemváltozás
hatása
A jövedelem-fogyasztás
görbe az optimális
jószágkosarakat köti össze
azonos árarány, de
különböz®
jövedelemszintek mellett.
Jövedelem-fogyasztás (jövedelemajánlati) görbe
7. hét

K®hegyi - Horn

(folyt.)
Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye
Jövedelem-fogyasztás (jövedelemajánlati) görbe
7. hét

K®hegyi - Horn

(folyt.)
Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye

Pl.: Hadifogoly-tábor
Az élelmiszer- és
cigaretta-fejadagok felére
csökkentése után a tipikus
hadifogoly egy olyan
kiinduló helyzetb®l, mint a
Q ∗ pont, a kevésbé
preferált Q 0 pontba
kényszerült
Engel-görbe
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye
Árfogyasztás (árajánlati)-görbe
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Árváltozás hatása Fogyasztói válasz a

változó

Az X jószág árának lehet®ségekre

csökkenése miatt A kereslet törvénye

(miközben az I jövedelem
és a másik jószág, Y ára
változatlan) a
költségvetési egyenes
elfordul (KL-b®l K 0 L0 -be,
majd K 00 L00 -be.) Az
optimális fogyasztói kosár
Q -ból R -be, majd S -be
kerül át. Az ár-fogyasztás
görbe (PEP) az összes
ilyen optimális helyzetet
köti össze.
Árfogyasztás (árajánlati)-görbe (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Ahogy a Px ár csökken  az I jövedelem változatlanul tartása Fogyasztói döntés

mellett  a fogyasztó egyre nagyobb hasznossághoz jut. A Fogyasztói válasz a

változó
ábrán a görbe végén a nyíl a hasznosság növekedésének lehet®ségekre

irányát jelzi a teljes ár-pfogyasztás görbére. A kereslet törvénye

Ahol az ár-fogyasztás görbe csökken, például a Q és R közötti

tartományban, ott a fogyasztó a Px csökkenésére több X
vásárlásával válaszol, és kevesebbet vásárol az Y numeraire
jószágból. Ahol az ár-fogyasztás görbének pozitív a
meredeksége, mint például a ábrán a R és S közötti
tartományban, ott a fogyasztó a Px csökkenésére több X és
több Y vásárlásával válaszol.
A ábra K pontjában a Px ár olyan magas, hogy a fogyasztó
semennyit sem vásárol az X jószágból. (Ez az X keresletét
elfojtó ár.) Az ár-fogyasztás görbének mindenütt a K
magasságában húzott szaggatott vízszintes vonal alatt kell
lennie.
Árfogyasztás (árajánlati)-görbe (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó

Az ár-fogyasztás görbének lehet olyan része, ahol felfelé és lehet®ségekre

A kereslet törvénye
balra fordul (a ábrán bekarikázott rész), ahol tehát az
alacsonyabb Px ár következtében a fogyasztó kevesebbet
vásárol az X jószágból! Ha ez a helyzet, akkor azt mondjuk,
e fogyasztó számára a jószág Gien-jószág. A
Gien-tulajdonság csak egy korlátozott tartományban
érvényesülhet. Negatív meredekség¶ közömbösségi görbék és
pozitív preferenciairányok mellett az ár-fogyasztás görbe nem
haladhat túl hoszszan felfelé és balra úgy, hogy az egyre
nagyobb hasznosság jellemz® rá.
A Gien-eset
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Gien-jószágok
Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

Az ár-fogyasztás A kereslet törvénye

görbének lehet olyan

része, ahol felfelé és
balra fordul (a
bekarikázott rész),
vagyis a fogyasztó az
ár csökkenésével
párhuzamosan
kevesebb X -et vásárol.
Ebben a tartományban
X -et Gien-jószágnak
nevezzük.
Intuitív közelítés a kereslet törvényéhez
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye
Intuitív közelítés a kereslet törvényéhez (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye

A jövedelemváltozás
hatása a keresletre
Amennyiben a jövedelem
ceteris paribus változik,
akkor keresleti görbe
eltolódik.
A keresleti függvények
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

A fogyasztó optimális mennyiségi döntései az árak és a jövedelem változó

lehet®ségekre

függvényében A kereslet törvénye

x (px , py , I )
y (px , py , I )

Megjegyzés
Az árak és a jövedelem a fogyasztói döntés során exogén változók
(paraméterek), a keresleti függvényekben viszont endogén
változók.
A keresleti függvények (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

célfüggvény: U (x , y ) → maxx ,y változó

lehet®ségekre

Korl. felt: px x + py y = I A kereslet törvénye

Lagrange-függvény:

L(x , y , λ) = U (x , y ) − λ(px x + py y − I )

Paraméteres megoldás, ha az optimum bels® pont

∂U
∂ x = ∂ x − λpx = 0
∂L

∂U
∂ y = ∂ y − λpy = 0
∂L

∂L
∂λ = Px x + Py y − I = 0
A keresleti függvények (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

MU p
MRS (x , y ) = − x = − x
MUy py Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
Ebb®l kifejezhet® változó
lehet®ségekre

p
y = x F (x )
A kereslet törvénye

py
Visszahelyettesítve a költségvetési egyenesbe

bpx
px x + py y = px x + py F (x ) = I
apy
Ebb®l meghatározható

x = x (px , py , I )
Visszahelyettesítve az MRS -feltételbe
p p
y = x F (x ) = x F (x (px , py , I )) = y (px , py , I )
py py
A keresleti függvények (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Keresleti függvények Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
változó

x (px , py , I ) lehet®ségekre

A kereslet törvénye

y (px , py , I )
Engel-görbék

x (px , py , I ) = x (p¯x , p¯y , I ) = x (I )

y (px , py , I ) = y (p¯x , p¯y , I ) = y (I )
Keresleti görbék

x (px , py , I ) = x (px , p¯y , Ī ) = x (px )

y (px , py , I ) = y (p¯x , py , Ī ) = y (py )
Cobb-Douglas preferenciák
7. hét

K®hegyi - Horn

Célfüggvény: U (x , y ) = x a y b → maxx ,y
Korl. felt: px x + py y = I Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

Lagrange-függvény változó
lehet®ségekre

L(x , y , λ) = x a y b − λ(px x + py y − I )
A kereslet törvénye

MRS -feltétel
ay px
MRS = − =−
bx py
bpx
y= x
apy
Visszahelyettesítve a költségvetési egyenesbe

bpx
px x + py x =I
apy
bpx
px x + x =I
a
Cobb-Douglas preferenciák (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

a+b
  Fogyasztói döntés

px x =I
a
Fogyasztói válasz a
változó
lehet®ségekre

aI A kereslet törvénye

x=
(a + b )px
Visszahelyettesítve az MRS -feltételbe

bpx bp aI bI
y= x= x =
apy apy (a + b)px (a + b)py
Keresleti függvények

aI
x (px , py , I ) =
(a + b )px
bI
y (px , py , I ) =
(a + b )py
Tökéletes kiegészít® preferenciák
7. hét

K®hegyi - Horn

Célfüggvény: U (x , y ) = min{ax ; by } → maxx ,y

Fogyasztói döntés

Korl. felt: px x + py y = I Fogyasztói válasz a

változó

Törésponti feltétel lehet®ségekre

A kereslet törvénye

ax = by

a
y= x
b
Visszahelyettesítve a költségvetési egyenesbe
a
px x + py x = I
b
bpx + apy
 
x =I
b
bI
x=
bpx + apy
Tökéletes kiegészít® preferenciák (folyt.)
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a

Visszahelyettesítve törésponti feltételbe

változó
lehet®ségekre

A kereslet törvénye

a bI aI
y= =
b bpx + apy bpx + apy
Keresleti függvények

bI
x (px , py , I ) =
bpx + apy
aI
y (px , py , I ) =
bpx + apy
Tökéletes helyettesít® preferenciák
7. hét

K®hegyi - Horn

Fogyasztói döntés

Célfüggvény: U (x , y ) = ax + byp → maxx ,y Fogyasztói válasz a

változó

Korl. felt: px x + py y = I
lehet®ségekre

A kereslet törvénye

a
MRS = −
b
 I a px
 px , ha
 b > py
a px
x (px , py , I ) = ?, ha b = py
 0, ha
 a < px
b py
a px
 0, ha

b > py
px

a
y (px , py , I ) = ?, ha b = py
 I , ha
 a < px
py b py
Jószágok osztályozása
7. hét

K®hegyi - Horn

Deníció Fogyasztói döntés

Fogyasztói válasz a
∂ x (px ,py ,I )
x normál jószág:
változó

∂I >0 lehet®ségekre

x alacsonyabbrend¶ (inferior) jószág: ∂ x (p∂x ,Ipy ,I ) < 0

A kereslet törvénye

Deníció
x gien-jószág: ∂ x (p∂xp,xpy ,I ) > 0
x közönséges jószág: ∂ x (p∂xp,xpy ,I ) < 0

Deníció
x és y helyettesít® jószágok: ∂ x (p∂xp,ypy ,I ) > 0
x és y kiegészít® jószágok: ∂ x (p∂xp,ypy ,I ) < 0