Professional Documents
Culture Documents
Gyarmathy Zsigane Hory Etelka Hagyateka
Gyarmathy Zsigane Hory Etelka Hagyateka
A Bánffyhunyadon élő Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka nevét a 19. század utolsó év-
tizedeiben a kalotaszegi varrottas tette a Monarchiában és külföldön is ismertté.1 A ka-
lotaszegi varrottas és Gyarmathyné hírnevének története az 1885. évi Országos Kiállí-
táson kezdődött. Ekkor kapott felkérést arra, hogy a kiállításon rendezzen be egy kalo-
taszegi szobát. A szobának nagy sikere lett, a varrottas népszerűsítését a legmagasabb
főúri körök, az arisztokrácia és a művészértelmiség egyaránt felkarolta, terjesztését és
értékesítését segítette.2 A varrottast bemutatták az 1890-es Bécsi Általános Gazdasági
és Erdészeti Kiállításon és az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon, majd Párizstól
Londonig Nyugat-Európában több helyen, sőt még Amerikában is értékesítették. Ka-
lotaszeg vidékén kialakult egy virágzó háziipar, amely a környék népének megélheté-
sét biztosította, és amely Gyarmathyné szervező munkájának eredményeként jött létre.
Gyarmathy Zsigáné a kalotaszegi háziipar beindításával és termékeinek népszerű-
sítésével kapcsolatos tevékenysége mellett számos publicisztikai írását és szépirodalmi
munkáját a táj és Kalotaszeg tárgyi kultúrája diszkurzív kimunkálásának szolgálatába
állította. Írói pályája is a kalotaszegi háziipar megteremtése érdekében végzett tény-
kedésével szoros összefüggésben bontakozott ki. A két tevékenységforma tehát elvá-
laszthatatlan volt egymástól élete során: egyrészt a varrottas tette nevét közismertté, és
ismertsége írói hírnevére is kihatott, másrészt publicisztikai és szépirodalmi szövegei
a régió népszerűsítését szolgálták, tehát sok esetben írásai hívták fel a figyelmet Ka-
lotaszeg autentikus tárgyi kultúrájára. Erről ő maga így írt Tarka képek a kalotaszegi
varrottas világából című kötetében: „Kötetekre menne azoknak az érdekes leveleknek
a száma, melyeket az ország minden részéből és külföldről kapok varrottas-ügyben.
Sok jellemző van a sok levélben és az emberismeret nagy tudományában nagyon elő-
segíti az író embert. Különben is szoros kapcsolatban van az én szerényke irodalmi
működésem a népiparral: egyik segítette elő a másikat.”3
A kötetekre menő levelezés bizonyára az etnográfiai érdeklődés gazdag tárháza le-
hetett volna már korábban is, ám Gyarmathy Zsigáné hagyatéka mindezidáig nem ke-
rült a néprajzi kutatások fókuszába. E tény egyszerű indoka, hogy a hagyaték jelentős
4 Gyarmathyné írói életpályájáról máshol írtam bővebben: Török Zsuzsa, A kalotaszegi asszony:
Gyarmathy Zsigáné. Írónői életpálya a 19. századi nemzetépítés kontextusában, Irodalomtörténet,
megjelenés előtt. Gyarmathyné szépirodalmi munkáiról lásd még: Baranyai 1989. Hory Etelka
szépirodalmi munkáinak legújabb kiadásai: Gyarmathy 2014a. Gyarmathy 2014b. Gyarmathy
2015.
5 Persián 1911.
6 Persián szavaival: „Verőfényes májusi nap volt. Ebben a hangulatban zavart meg a házi telefon
csengője, mely sürgősen szólitott igazgatómhoz. – Édes fiam! – szólitott meg, mikor beléptem
hozzá. – Robogjon ki a déli vonattal Bánffihunyadra, keresse fel Gyarmathyné legidősebb fiát;
kisérelje meg be tudja-e a boldogult Nagyasszony hátrahagyott könyveit és irodalmi hagyatékát
kalauzolni a könyvtárba? Hivatkozzék a temetés alkalmával tett igéretére. Annak az anyagnak itt
a helye, mert már megvásárolta a Régiségtár néprajzi gyüjteménye számára azt a hires parasztkan-
csó gyüjteményt, melyet Herman Ottó bátyánk is nagy figyelemre méltatott. Megbizatásomban el-
jártam. Zsiga, a legidősebb fiú rendelkezésemre bocsátotta a Kalotaszegi Asszony összes fellelhető
könyveit és irásait, melyeket hét nagy ládába csomagolva beszállitottam Kolozsvárra s azt most
már mint tulajdonát őrzi az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtára” (Persián 1911: 9–10.).
Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka hagyatéka kolozsvári közgyűjteményekben 293
tetében jelentek meg. Sok újságkivágatról csak további kutatásokkal lehet megállapí-
tani származási helyét, mivel kizárólag a saját cikket tartalmazza.
A Különgyűjteményi Osztály a bemutatott kéziratok mellett Gyarmathyné számos
szépirodalmi munkájának kéziratát vagy fogalmazványát is őrzi.9 Ezek részletes is-
mertetésétől az anyag mennyisége okán most eltekintek.
Gyarmathy Zsigáné hagyatékának jelentősebb része a Román Országos Levéltár
Kolozs Megyei Igazgatóságán található a Gyarmathy-család fondjában (száma: 350).
A kalotaszentkirályi (Kolozs vármegye) Gyarmathyak valószínűleg az érsekújvári
Gyarmathy-család egyik ágát képezték, akik 1650-ben kaptak nemességet II. Rákóczi
Györgytől. A család egyik kiemelkedő tagja épp Gyarmathy Zsigmond (1832‒1908),
Hory Etelka férje volt: Kolozs megyei szolgabíró, majd királyi tanácsos, takarékpénztári
vezérigazgató, a Bánffy-család kalotaszegi birtokainak inspektora. Közéleti tevékenysé-
gük révén Gyarmathy Zsigmond és felesége az erdélyi kulturális élet reprezentatív figu-
rái voltak a 19. század második felében. A Gyarmathy-család 1.25 folyóméter terjedelmű
kéziratos hagyatéka az 1783‒1945 közötti periódusból tartalmaz a családdal kapcsolatos
különféle dokumentumokat. Legnagyobb részét Gyarmathy Zsigmond és feleségének a
levelezése teszi ki. A hagyaték továbbá Gyarmathy Zsigáné etnográfiai tevékenységére
vonatkozó iratokat, a kalotaszegi varrottasnak a budapesti és bécsi világkiállításon való
részvételével kapcsolatos dokumentumokat, a Bánffy-család birtokviszonyaira vonatko-
zó okiratokat, újságkivágatokat, fényképeket, magyarországi és külföldi képeslapokat
tartalmaz. A Hory Etelkához kapcsolódó kéziratok magyar, német és angol nyelvűek.
Gyarmathy Zsigáné hagyatéka nem nyújt semmilyen, korabeli rendezőjére vonat-
koztatható információt, ám Persián Kálmán vallomásából tudható, hogy a hagyatékot ő
maga rendezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában való elhelyezése idején. A fel-
dolgozás azt jelenti többek között, hogy Gyarmathy Zsigmond és Hory Etelka tartalmas
levelezése az általuk kapott levelek feladóinak alfabetikus sorrendjében csoportosítva
olvasható. Néhány tematikus csoport is elkülönül a hagyatékon belül, amelyek közül
talán a legizgalmasabb Gyarmathy Zsigmond „bolond fiókja”, egy olyan kéziratgyűjte-
mény, amely Gyarmathyné férjének amatőr íróktól származó szövegeit tartalmazza. E
szövegeket Gyarmathy Zsigmond különféle társasági alkalmakkor vendégei szórakoz-
tatására olvasta fel. A levéltári feldolgozás során a dokumentumokat további probléma-
körök és személyek köré rendezték az Erdélyi Múzeumban kialakított tematikus csopor-
tokat is megtartva. A Gyarmathy-család hagyatékát a Román Országos Levéltár Kolozs
Megyei Igazgatóságán Ofelia Avarvarei levéltáros dolgozta fel 2012 áprilisában.10
9 Gyarmathy Zsigáné Apróbb elbeszélései. Kézirattári jelzete: 1519. (A továbbiakban csak maga
a jelzet szerepel a cím utáni zárójelben); Asszonyokról. Elbeszélések (1211); Debreczeni Márton
vagy a kis parasztfiúból lett nagy úr (3284); A fiatal kirándulók. (1207); A gyűlölt vő. Elbeszélés
(1196); A „jó” és az „imádságos” asszony (2144); Kalotaszegi bokréta című műve IV., V., VII., X.,
XIII., XIV. és XV. darabjai (1197); A kiknek nincsen szivök (1212); A legnagyobb hágcsó ((2145); A
menyasszony leány (1504); Mohyék (1506).
10
Vö. Archivele Naţionale Direcţia Judeţeana Cluj. Fond Familia Gyarmathy. Fond nr. 350. Inventar
1783–1945. Prefaţă [Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága. A Gyarmathy-család
fondjegyzéke. 350-es fond. Leltár 1783–1945. Előszó]
Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka hagyatéka kolozsvári közgyűjteményekben 295
Gyarmathynéról szóló értekezésében így írt erről: „A kiválogatás munkájában [értsd: a hagyaték
11
elrendezésével] hetek teltek el s ez idő alatt érkezett hozzám, Singer és Wolfner budapesti könyv-
kiadó czég levele, melyben felkér, hogy Gyarmathyné válogatott műveinek kiadásához gyüjtsem
össze a könyvalakban ki nem adott, vagy kéziratban maradt anyagot s az irodalmi hagyaték örökö-
sének kérésére és megbizásából bocsássam azt minél előbb rendelkezésére” (Persián 1911: 10). A
Singer és Wolfner-féle posztumusz kiadvány végül nem készült el.
296 Török Zsuzsa
Irodalom
BARANYAI Zsolt
1989 Kalotaszegi paraszti életképek. Gyarmathy Zsigáné irodalmi működése. Ethnographia,
C. 1–4. 232–242.
BOZZAY Margit (szerk.)
1931 Magyar Asszonyok Lexikona. Budapest: Stephaneum Ny.
FÜGEDI Márta
2001 Reprezentáns népcsoportok a 19–20. század fordulójának népművészet-képében.
Miskolc: Herman Ottó Múzeum. 15–21.
GYARMATHY Zsigáné
1896 Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából. Budapest: Franklin-Társulat.
1899 A kalotaszegi varrottas eredete és ujjászületése. Magyar Ipar, XXII. 12. márc. 19.
255‒258.
2014a Az ifjú pap. Regény Kalotaszeg vidéki életéből. Kolozsvár–Sztána: Művelődés Egyesület–
Szentimrei Alapítvány.
2014b Monostory Katinka. Regény a szabadságharc idejéből. Kolozsvár–Sztána: Művelődés
Egyesület–Szentimrei Alapítvány.
2015 A havasok alján. Elbeszélések a kalotaszegi népéletből. Kolozsvár–Sztána: Művelődés
Egyesület–Szentimrei Alapítvány.
HORY Farkas
1858 Költeményei. Kolozsvártt: Stein János bizománya.
Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka hagyatéka kolozsvári közgyűjteményekben 297
KÓSA László
2001 A Kalotaszeg kutatás szakaszai. In Ercsei Judit: Kalotaszeg bibliográfiája. 9–13.
Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.
KRESZ Mária
1968 A magyar népművészet felfedezése (Az európai népművészet felfedezésének 100 éves
évfordulójára). Ethnographia, LXXIX. 1. 1–36.
PERSIÁN Kálmán
1911 Kalotaszeg nagyasszonyáról. Gyarmathy Zsigánéról. Kolozsvár: Stief Jenő és Társa
Könyvkiadó-Vállalat.
TŐKÉS Irén
1989 Gyarmathy Zsigáné és a kalotaszegi háziipar története (Személyes visszaemlékezés).
Ethnographia, C. 1–4. 218–231.
Dr. VERSÉNYI György
1896 Hory Farkas. Irodalomtörténeti Közlemények, VI. 4. 409‒423.
Török Zsuzsa
PhD
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
e-mail: torok.zsuzsa@btk.mta.hu; torokzsuzsa@yahoo.com
telefon: 06303528403
Zsuzsa Török
The literary remains of Mrs. Gyarmathy (Etelka Hory) in Cluj-Napoca
Mrs. Gyarmathy, née Etelka Hory (1843–1910), was fairly well-known in the Austro-Hungarian
Monarchy and abroad for her work to promote embroidery from Kalotaszeg (Ţara Călatei). Artists,
intellectuals and aristocrats who played a major role in the promotion of Kalotaszeg embroidery
began to show an interest in this type of stich-work at the Hungarian National Exhibition in 1885.
The Kalotaszeg embroidery was later exhibited at the Forestry and Agricultural Economy Exhibition
in Vienna in 1890 as well as at the Millenary Exhibition in 1896 in Budapest, and it was advertised
and disseminated worldwide. In the micro-region of Kalotaszeg a flourishing home industry took
shape providing livelihood for local people as a result of the organising activity of Mrs. Gyarmathy.
Besides reviving home industry in Kalotaszeg, Etelka Hory dedicated her literary oeuvre to the overall
promotion of Kalotaszeg as a distinct region. Due to her multi-layered public and literary activities a
singularly rich manuscript legacy survived, which after her death was disposed at the Library of the
Transylvanian National Museum by her children. Although its cataloguing had almost immediately
begun, because of the collapse of the Monarchy it could not be subject to further research for quite
a long time. Nowadays this body of manuscripts is available within the holdings of the Special
Collection Department of the Lucian Blaga Central University Library and a more substantial part of
it in the holdings of the National Archive in Cluj. The author in her article describes this extremely
rich and varied corpus of texts.